Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
I Vegyépszer kiveteeiiS példája Megtakarított megawattok.Mire vállalkozzék a KISZ ? Beszélgetés Szórádi Sándorral, a KISZ KB titkárával Stílszerűen a kazánházban van az irodája. Bakos András ugyanis a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat salgótarjáni gyárának az energetikusa. Tapasztalt szakember, tíz évvel ezelőtt került a jelenlegi beosztásába. Napjaink gyakran emlegetett témájáról, az energiatakarékosságról beszélgetünk. — Korábban sem pocsékoltuk az energiát — mondja —, de most minden megawatt villamos áram, minden köbméter földgáz felhasználására nagyon odafigyelünk. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Évente elkészítjük az energiatakarékossági intézkedési tervet. Ebben meghatározzuk azokat a teendőket, amelyek végrehajtásával tovább mérsékelhetjük a tervezett termeléshez szükséges energia mennyiségét. A fenti programhoz szorosan kapcsolódik a karbantartási terv. — A gyár termelése állandóan növekszik. És az energiai elhasználás? — Az elmúlt egy évtizedben három és félszeresére, 129 millióról 420 millió forintra növekedett a gyár éves termelése. Ezzel szemben ma sem használunk fel több energiát, mint 1976-ban. Mindez a takarékosságra vonatkozó ésszerű intézkedéseknek köszönhető. — Vegyük sorra: mennyit takarítottak meg az egyes energiaiéleségekből az elmúlt évben? — Villamos áramból 2 millió 560 ezer megawattóra felhasználósát irányoztuk elő, s ennél 98 ezer megawattórával kevesebbre volt szükség. Földgázból 2 millió 34 ezer köbméter elégetését tartottuk indokoltnak, s helyesnek bizo; nyúlt a számításunk. Ez a két energiaféleség adja az álI tahmilr felhasznált energiák .. 98 százalékát. Benzinből 300 íl kilogrammot, gázolajból és M petrolecBnból egyaránt 1 tonII nát takarítottunk meg. Ez '4 «többi pékiául úgy vált le- j beteégessé, hogy a gépeket mér nem petróleummal, hanem vegyszerrel mossuk. Idáig érünk a beszélgetésben, amikor Melihercsik János, az üzemfenntartási üzem vezetője lép be az ajtón. Az energetikus megjegyzi: — János az én nagy segítségem a munkámban. Nélküle, az ő támogatása nélkül Ésszerű intézkedés *■ Sokirányú feladat it Kedvező vélemény képtelen lennék eleget tenni a velem szemben támasztott növekvő követelményeknek. — Az energiatakarékosság sokirányú feladat. Kollektív kötelezettség. És közös érdek — emeli fel a hangját a gyárban tizenharmadik éve dolgozó üzemvezető. — Milyen takarékossági intézkedéseket terveztek erre az évre? — Mielőtt a kérdésre felelnénk — tartja magánál a szót Melihercsik János —, szabad legyen a középtávú elképzeléseinket ismertetni. Az elmúlt esztendőben kezdtük meg a csaknem 14 ezer négyzetméter alapterületű csarnokunkban az ablakok kicserélését. Az új, Hungaropán üvegezésű ablakok hőszigetelőek, s mivel könnyen tisztíthatok, jól átengedik magukon a természetes fényt. Nem illan ki tehát a meleg az ablakon, továbbá az eddiginél rövidebb ideig van szükség a mesterséges világításra, összesen 270 ablakot kell kicserélnünk, s bár korántsem olcsó beruházásról van szó, hiszen félszáz nyilászáró beépítése 575 ezer forintba kerül, a ráfordítás idővel megtérül. — A másik több évre kiterjedő tervünk a csatornába lefektetett gőz- és kondenzvíz- vezeték kiváltása — folytatja az üzemvezető. — Úgynevezett Dutisolár előszigetelt csövet fektetünk te a jelenleg alkalmazott acélcső helyett Kettős haszonnal jár a változtatás. Egyrészt: nem tesz szállítási hőveszteség. Másrészt: nem kell három-öt évenként kicserélnünk az elrozsdáscdott vezetéket, mert az előszigetelt csőre harminc év garanciát ad a gyártó. A beruházás értéke itt is több millió forint. ám megéri, hiszen visszatérül. Bakos András az ez évi további energiatakarékossági intézkedésekről ezeket mondja: — Olyan automatikus működésű szelepeket építünk be a műhelycsarnok fűtését szolgáló vezetékbe, amelyek egy helyről, a kazánházból szabályozhatók. Ezáltal kisebb létszámú kezelőszemélyzetre van szükség, s ideális lesz a létesítmény belső hőmérséklete. A fürdők és az irodák fűtése most még közös rendszerről történik. A jövőben a fürdőkben befúvásos pótfűtési berendezéseket szerelünk fel, az irodákat pedig nem fűtjük műszak után és hét végén. A gázfogyasztókat folyamatosan mérjük, ezekre a helyekre megfelelő szabályozóberendezéseket akarunk beépíteni. Folytatjuk a veszteségfeltáró vizsgálatokat, a tapasztalatokat h asznosít juk. Legközelebbi teendőnk: amos- tamaknál jobb hatásfokú gázégőiket szándékozunk alkalmazni a kazánokban. A fentiekből remélhetően kiderül, hogy a Vegyépszer salgótarjáni gyárában komoly feladatnak tekintik az energiatakarékosságot. Ebben a munkában az energetikus nincs egyedül, többek között a szocialista brigádok is kiveszik részüket a tennivalókból. Megjegyezzük: a közösségek tevékenységének értékelésekor figyelembe veszik, hogy minden tőlük telhetőt megtettek- e az energia ésszerű felhasználása érdekében. A róluk alkotott vélemény általában kedvező. — Ha kell, a fegyelmezés eszközével is élek — közli az energetikus. — Amennyiben valaki üresen járatja a gépeit, vagy nyitva hagyja a csapot és a víz köbméterszámra elfolyik, megkapja a maga pénz- büntetését. .. Minden rendben tehát az energiatakarékosság terén a vegyipari, az élelmiszer-ipari és az olajipari berendezéseket, az atomerőművi segédberendezéseket előállító gyárban! Majdnem, de köztudottan nincs olyan kiválóan végzett munka, amelyen ne lehetne még javítani. Itt is bizonyára még jobban gazdálkodnának az energiával, ha a termelésben részt vevő műszakiak prémiuma ugyanúgy függne tőle, mint ahogyan ez az energetikus és az üzemfenntartási özem vezetője esetében bevett gyakorlat. Kolaj László A XL kongresszusára készülődő KISZ'1 nek határozott szándéka a korábbinál sokkal differenciáltabb politizálással eljutni minden réteghez, kisebb-na- gyobb közösséghez, sőt ezeken át az egyes emberhez. A közelgő kongresszus előtt az ifjúsági mozgalom néhány időszerű kérdéséről, a társadalmi és gazdasági megújuláshoz való igazodás lehetőségeiről Szórádi dórral, a KISZ Központi Bizottságának titkárával beszélgettünk. — A kongresszusi dokumentumokból kitetszik, hogy olykor magának az ifjúsági mozgalomnak is szüksége lehet a megifjodásra. Miért van így? — Sommásan megfogalmazva: a mai magyar valóságban kell keresni az okot. Alapvetően ennek fejlődését vette számba a párt Központi Bizottsága, amikor 1984 októberében állást foglalt az ifjúságpolitika időszerű kérdéseiről. Bár, a megújulási törekvések, éppen a valóságban zajló folyamatok miatt korábbi keltezésűek; a kapunyitást igazából ez az állásfoglalás segítette elő. — Milyen KISZ-é tehát a jövő? — Úgy gondoljuk, hogy a politikusabb, markánsabb arculatú, rugalmasabb ifjúsági szövetségé. Az alao természetesen változatlanul az amire a szövetség nevében szereplő kommunista jelző kötelez bennünket. Ebből következő céljaink valóra váltásához azonban mindenkit várunk, aki kész csatlakozni. Vagyis nem azt hangoztatjuk minduntalan, hogy „mi vagyunk a kis élcsapat”, hanem azon dolgozunk, hogy lehetőleg minél több fiatalt állítsunk a szocialista közélet, legjobbjaikat pedig a kommunisták pályájára. Nyilván nem lehet ugyanazt várni a tizenévestől, az egyetemistától és a pályakezdő szakembertől, s más kell városon, más faluhelyen, s megint csak más a nagyüzemben, vagy a lakóterületi ifjúsági házban. — Erről évek óta zajlik a vita. Említene néhány tanulságát? — Az egyik legfontosabb az, hogy a KISZ közös „ízlésvilága” sokak véleménye szerint most körülbelül a 25—30 éveseké. Ez nyilvánvalóan nem ugyanaz, mint a megújuláshoz elsősorban partnerül várt tizen-, illetve alig huszonéves nemzedékeké. Hiszen az előbbieket leginkább a pályakezdés, a családalapítás, az egzisztenciateremtés érdekli, míg az utóbbiakat egyelőre a „buli”, a disco, a video. Hagyni kell az embert annyi évesnek lenni, amennyi. Ezért az előbb említett ügyek további figyelemmel kísérése mellett, az ifjabbakra is több politikai, mozgalmi energiát kell szentelni. A kedvező változást — legalábbis szervezetileg — segítheti azon szándékunk valóra váltása, hogy az ifjúsági szövetségbe való felvétel felső korhatára 26 év legyen. Ám, hangsúlyozni szeretném, hogy a KISZ-tagságot megszakító felső korhatárt továbbra sem tervezünk. — A bizalomért zajló ..bizonyítási el.iárás”-ban a legtöbbet mégiscsak az ifjúkomFejleszfések a szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák Vállalat a VII. ötéves tervben előreláthatóan 800 millió forintot fordíthat fejlesztési célokra. A pénzt úgy kell felhasználni, hogy biztosítsák az évi 1 millió tonnás széntermelést, s a feltárásban, a fold alatti kutatásban tartsák az előző évek szintjét. Fontos követelmény a termelékenység fokozása, e vágathajtás sebességének növelése. A fejtések teljesítményét kétszeresére, az osztass mélyművelési produktív eredményt 50 százalékkal kívánják emelni. A tervek között szerepel a kányásá fejlesztés befejezése, az osztályozó teljes felújítása, a szénmosó megépítése. Megkezdik a bányászkodást az új, tóaljai külfejtésen. Folytatják a medence szénvagyonának földtani kutatását. A ménkesi és a szorospataki aknákban a felszínhez közelebbi, a termelésbe könnyebben bevonható, gazdaságosabban művelhető telepek szenét kezdik el lefejteni. A mélyművelés aránya 83 százalék lesz. ezáltal javul a szén minősége és a fajlagos árbevétel. Jobb minőségű tűzálló anyagok r Korszerűsítik a tüzelőberendezések. a kemencék és a kazánok belső tűzálló fala- zóa nvagainak, a különféle sa- mott-termékek nek. betonoknak és döngölőmasszáknak a gyártását a Magneaitipairi Művekben. Ehhez 280 millió forintért felújítják a vállalat alumíniumszilikát-gyár- egvségének egyik telepét. A rekonstrukció eredményeként jelentősen javulnak az itt dolgozók munkakörülményei, a tűzálló anyagok minősége a korábbiaknál jobb és egyenletesebb lesz, s lehetőség nyílik a megrendelések rugalmasabb kielégítésére. A telep felújítását az év végére fejezik be. Az itt készülő termékek tartósságának, minőségének javulásával a felhasználók forintokkal mérhető előnyökhöz jutnak, hiszen nem mindegy, hogy például egy acélolvasztó kemencét milyen időközönként kell leállítani a megrepedezett, elöregedett belső falazat átépítése miatt. A Balassa Ruhaipari Kisszövetkezet ebben az esztendőben 36 ezer 500 divatöltöny előállítására vállalkozik. A hozzá szükséges alapanyagot a megrendelőtől kapja. A folyamatos termelést jelenleg semmi sem akadályozza. így hát az első negyedévben az ez évre tervezett mennyiségből 9 ezer 25 öltönyt gyártanak le és ezzel időarányosan teljesítik éves tervüket. A képen Luca Józscfné vasalónő látható, aki májusban lesz majd egy éve, hogy a szövetkezeti kollektívába tartozik. A napi 150 párás teljesítményével 120—130 forintot keres. (Bábéi felvétele) munisták szervezetei tehetnek. Hogyan? — Például úgy, hogy a korábbi „szabadidős”-vitákj után mostanában sokkal többet vitáznak a munkaidő hasznos eltöltéséről. S, nemcsak vitázunk: cselekszünk is. — Miért kisebb mégis ennek a visszhangja. mint amekkora maga a tett? — Többek között azért,’ mert a KISZ-szervezetek nem mindig pontosan abban a közegben hallatják a hangjukat, amelyben kellene. Az üzemi, intézményi struktúra sokszor fejlettebb, mint a KISZ-szervezeté. A döntési centrumok már máshol vannak, mint ahol eddig voltak.' — Erről szólva egyszersmind a politikai tevékenység munkaszervezéséről is beszélünk. Mi javíthatja még ezt? — Egyebek között a differenciáltabb politikai munka. Az, ha nem ott akarunk még inponálóbb szervezettségi arányokat felmutatni, ahol azok már-már a túlszerve- zettségbe csúsznának át —, viszont több figyelmet szentelünk azon területekre, ahol még fehér foltok vannak. — Vajon csak a lakóterük létén kell javítani az érdek- képviselet állapotán? — Természetesen nem. A munkahelyeken most az a feladatunk, hogy ne azt nézzük minduntalan, vajon az érdek- védelem milyen fokozatát, típusát tudjuk de jure, papíron is deklarálni. Ebből kevesebb sejthetően több lenne. Nem akarjuk átvállalni a szakszervezetnek vagy másnak a feladatait. Ahelyett, hogy mint a régi rossz fociban mindenki a labda körül tolong, a mi feladatunk most egy politikusabb, mozgalmibb jellegű érdekvédelem és -képviselet megvalósítása. Ne tartozzék semmi a KISZ-re, ami pusztán technikai ügylet —, ám igenis tartozzék rá minden, ami a helyi fiatalságot érinti. — Gazdaságra, társadalomra „lefordítva”...? — Ki szolgálhatná jobban korszerű technikával, kultúrával és képzelettel ezt a társadalmat, mint a fiatal, aki már ezen nevelkedett, és aki erre a legfogékonyabb? A mai magyar fiatalságban is megvan minden adottság ahhoz, hogy a reformfolyamat új motorja legyen. A megújulás iránti fogékonyság az ifjú nemzedéknek mindig is a sajátja volt, s a szemafor immár zöld. Az eddigiekből nyilvánvaló. hogy a KISZ-nek a megújító folyamatok élére kell állnia. — Esetleg vállalkozásokkal is? — Nem esetleg, hanem bizonyosan azokkal is. A mai fiatal nem vonulhat ásóval, lapáttal, énekszóval a Hanságba, mert a mocsarakat az előttünk járók már lecsapolták. Ám, ugyanaz az ifjúság bányák mélyébe száll, learatja a magyar mezőgazdaság történetének legnagyobb búzaterméseit, minden piacon kelendő iparcikkeket gyárt, s a néphadseregben védi a békés építőmunkát. A szó teljes értelmében ez is vállalkozás: az állam, a társadalom gazdsági és más jellegű vállalkozása. — Maga a KIS7 hol szerezhet közvetlen jártasságot a szélesebb értelemben vett vállalkozói masatartáshoz. és e szemlélet elterjesztéséhez? — Például saját vállalkozásaiban. Hangsúlvnznám azonban, hogy ezek célja jelenleg — a sajátos helyzetből következően — nem a mindenáron való nyereségtermelés. de nem is valamiféle natronálás. Azt vállaltuk, he'"7 egyes előremutató kezdem nvezéseket kicsiben, vagy nem is olyan kicsiben modellezünk. más esetekben nődig segítünk a társadalom intézményei, gazdálkodó egységei közötti információs rések betömésében. Ám. rr°g teljesebb lenne az örömük, ha a szellemi érték mihamarabb tetté válna. — Köszönjük a he«,»é>.rej test. R. T. J.