Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

I Vegyépszer kiveteeiiS példája Megtakarított megawattok.­Mire vállalkozzék a KISZ ? Beszélgetés Szórádi Sándorral, a KISZ KB titkárával Stílszerűen a kazánházban van az irodája. Bakos And­rás ugyanis a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat sal­gótarjáni gyárának az ener­getikusa. Tapasztalt szakem­ber, tíz évvel ezelőtt került a jelenlegi beosztásába. Napjaink gyakran emlege­tett témájáról, az energiata­karékosságról beszélgetünk. — Korábban sem pocsékol­tuk az energiát — mondja —, de most minden megawatt villamos áram, minden köb­méter földgáz felhasználására nagyon odafigyelünk. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — Évente elkészítjük az energiatakarékossági intéz­kedési tervet. Ebben meghatá­rozzuk azokat a teendőket, amelyek végrehajtásával to­vább mérsékelhetjük a ter­vezett termeléshez szükséges energia mennyiségét. A fenti programhoz szorosan kapcsoló­dik a karbantartási terv. — A gyár termelése állan­dóan növekszik. És az ener­giai elhasználás? — Az elmúlt egy évtized­ben három és félszeresére, 129 millióról 420 millió fo­rintra növekedett a gyár éves termelése. Ezzel szemben ma sem használunk fel több energiát, mint 1976-ban. Mindez a takarékosságra vo­natkozó ésszerű intézkedések­nek köszönhető. — Vegyük sorra: mennyit takarítottak meg az egyes energiaiéleségekből az elmúlt évben? — Villamos áramból 2 mil­lió 560 ezer megawattóra fel­használósát irányoztuk elő, s ennél 98 ezer megawattórával kevesebbre volt szükség. Földgázból 2 millió 34 ezer köbméter elégetését tartottuk indokoltnak, s helyesnek bizo­; nyúlt a számításunk. Ez a két energiaféleség adja az ál­I tahmilr felhasznált energiák .. 98 százalékát. Benzinből 300 íl kilogrammot, gázolajból és M petrolecBnból egyaránt 1 ton­II nát takarítottunk meg. Ez '4 «többi pékiául úgy vált le- j beteégessé, hogy a gépeket mér nem petróleummal, ha­nem vegyszerrel mossuk. Idáig érünk a beszélgetés­ben, amikor Melihercsik Já­nos, az üzemfenntartási üzem vezetője lép be az ajtón. Az energetikus megjegyzi: — János az én nagy segít­ségem a munkámban. Nélkü­le, az ő támogatása nélkül Ésszerű intézkedés *■ Sokirányú feladat it Kedvező vélemény képtelen lennék eleget tenni a velem szemben támasztott növekvő követelményeknek. — Az energiatakarékosság sokirányú feladat. Kollektív kötelezettség. És közös érdek — emeli fel a hangját a gyár­ban tizenharmadik éve dolgo­zó üzemvezető. — Milyen takarékossági in­tézkedéseket terveztek erre az évre? — Mielőtt a kérdésre felel­nénk — tartja magánál a szót Melihercsik János —, sza­bad legyen a középtávú el­képzeléseinket ismertetni. Az elmúlt esztendőben kezdtük meg a csaknem 14 ezer négy­zetméter alapterületű csarno­kunkban az ablakok kicseré­lését. Az új, Hungaropán üve­gezésű ablakok hőszigetelőek, s mivel könnyen tisztíthatok, jól átengedik magukon a ter­mészetes fényt. Nem illan ki tehát a meleg az ablakon, to­vábbá az eddiginél rövidebb ideig van szükség a mester­séges világításra, összesen 270 ablakot kell kicserélnünk, s bár korántsem olcsó beruhá­zásról van szó, hiszen félszáz nyilászáró beépítése 575 ezer forintba kerül, a ráfordítás idővel megtérül. — A másik több évre kiter­jedő tervünk a csatornába le­fektetett gőz- és kondenzvíz- vezeték kiváltása — folytatja az üzemvezető. — Úgynevezett Dutisolár előszigetelt csövet fektetünk te a jelenleg alkal­mazott acélcső helyett Kettős haszonnal jár a változtatás. Egyrészt: nem tesz szállítási hőveszteség. Másrészt: nem kell három-öt évenként ki­cserélnünk az elrozsdáscdott vezetéket, mert az előszige­telt csőre harminc év garan­ciát ad a gyártó. A beruházás értéke itt is több millió fo­rint. ám megéri, hiszen vissza­térül. Bakos András az ez évi to­vábbi energiatakarékossági in­tézkedésekről ezeket mondja: — Olyan automatikus mű­ködésű szelepeket építünk be a műhelycsarnok fűtését szol­gáló vezetékbe, amelyek egy helyről, a kazánházból szabá­lyozhatók. Ezáltal kisebb lét­számú kezelőszemélyzetre van szükség, s ideális lesz a léte­sítmény belső hőmérséklete. A fürdők és az irodák fűtése most még közös rendszerről történik. A jövőben a fürdők­ben befúvásos pótfűtési be­rendezéseket szerelünk fel, az irodákat pedig nem fűtjük műszak után és hét végén. A gázfogyasztókat folyamato­san mérjük, ezekre a helyek­re megfelelő szabályozóbe­rendezéseket akarunk beépí­teni. Folytatjuk a veszteség­feltáró vizsgálatokat, a ta­pasztalatokat h asznosít juk. Legközelebbi teendőnk: amos- tamaknál jobb hatásfokú gáz­égőiket szándékozunk alkal­mazni a kazánokban. A fentiekből remélhetően ki­derül, hogy a Vegyépszer salgótarjáni gyárában komoly feladatnak tekintik az ener­giatakarékosságot. Ebben a munkában az energetikus nincs egyedül, többek között a szocialista brigádok is kive­szik részüket a tennivalókból. Megjegyezzük: a közösségek tevékenységének értékelésekor figyelembe veszik, hogy min­den tőlük telhetőt megtettek- e az energia ésszerű felhasz­nálása érdekében. A róluk al­kotott vélemény általában ked­vező. — Ha kell, a fegyelmezés eszközével is élek — közli az energetikus. — Amennyiben valaki üresen járatja a gépeit, vagy nyitva hagyja a csapot és a víz köbméterszámra elfo­lyik, megkapja a maga pénz- büntetését. .. Minden rendben tehát az energiatakarékosság terén a vegyipari, az élelmiszer-ipari és az olajipari berendezéseket, az atomerőművi segédberende­zéseket előállító gyárban! Majdnem, de köztudottan nincs olyan kiválóan végzett mun­ka, amelyen ne lehetne még javítani. Itt is bizonyára még jobban gazdálkodnának az energiával, ha a termelésben részt vevő műszakiak prémi­uma ugyanúgy függne tőle, mint ahogyan ez az energeti­kus és az üzemfenntartási özem vezetője esetében bevett gyakorlat. Kolaj László A XL kong­resszusára ké­szülődő KISZ'1 nek határo­zott szándéka a korábbinál sokkal diffe­renciáltabb politizálás­sal eljutni minden ré­teghez, ki­sebb-na- gyobb közös­séghez, sőt ezeken át az egyes em­berhez. A kö­zelgő kong­resszus előtt az ifjúsági mozgalom né­hány időszerű kérdéséről, a társadalmi és gazdasági megújulás­hoz való iga­zodás lehető­ségeiről Szórádi dórral, a KISZ Központi Bi­zottságának titkárával be­szélgettünk. — A kongresszusi doku­mentumokból kitetszik, hogy olykor magának az ifjúsági mozgalomnak is szüksége le­het a megifjodásra. Miért van így? — Sommásan megfogal­mazva: a mai magyar való­ságban kell keresni az okot. Alapvetően ennek fejlődését vette számba a párt Köz­ponti Bizottsága, amikor 1984 októberében állást fog­lalt az ifjúságpolitika idő­szerű kérdéseiről. Bár, a megújulási törekvések, ép­pen a valóságban zajló fo­lyamatok miatt korábbi kel­tezésűek; a kapunyitást iga­zából ez az állásfoglalás se­gítette elő. — Milyen KISZ-é tehát a jövő? — Úgy gondoljuk, hogy a politikusabb, markánsabb arculatú, rugalmasabb ifjúsá­gi szövetségé. Az alao ter­mészetesen változatlanul az amire a szövetség nevében szereplő kommunista jelző kötelez bennünket. Ebből kö­vetkező céljaink valóra vál­tásához azonban mindenkit várunk, aki kész csatlakoz­ni. Vagyis nem azt hangoz­tatjuk minduntalan, hogy „mi vagyunk a kis élcsapat”, hanem azon dolgozunk, hogy lehetőleg minél több fiatalt állítsunk a szocialista közélet, legjobbjaikat pedig a kom­munisták pályájára. Nyilván nem lehet ugyanazt várni a tizenévestől, az egyetemistá­tól és a pályakezdő szakem­bertől, s más kell városon, más faluhelyen, s megint csak más a nagyüzemben, vagy a lakóterületi ifjúsági házban. — Erről évek óta zajlik a vita. Említene néhány ta­nulságát? — Az egyik legfontosabb az, hogy a KISZ közös „ízlés­világa” sokak véleménye sze­rint most körülbelül a 25—30 éveseké. Ez nyilvánvalóan nem ugyanaz, mint a meg­újuláshoz elsősorban partne­rül várt tizen-, illetve alig huszonéves nemzedékeké. Hi­szen az előbbieket leginkább a pályakezdés, a családala­pítás, az egzisztenciateremtés érdekli, míg az utóbbiakat egyelőre a „buli”, a disco, a video. Hagyni kell az embert annyi évesnek lenni, amennyi. Ezért az előbb említett ügyek további figyelemmel kísérése mellett, az ifjabbakra is több politikai, mozgalmi energiát kell szentelni. A kedvező változást — legalább­is szervezetileg — segítheti azon szándékunk valóra vál­tása, hogy az ifjúsági szövet­ségbe való felvétel felső kor­határa 26 év legyen. Ám, hangsúlyozni szeretném, hogy a KISZ-tagságot megszakító felső korhatárt továbbra sem tervezünk. — A bizalomért zajló ..bi­zonyítási el.iárás”-ban a leg­többet mégiscsak az ifjúkom­Fejleszfések a szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák Vállalat a VII. ötéves terv­ben előreláthatóan 800 mil­lió forintot fordíthat fej­lesztési célokra. A pénzt úgy kell felhasználni, hogy biz­tosítsák az évi 1 millió ton­nás széntermelést, s a feltá­rásban, a fold alatti kuta­tásban tartsák az előző évek szintjét. Fontos követelmény a termelékenység fokozása, e vágathajtás sebességének növelése. A fejtések teljesít­ményét kétszeresére, az osz­tass mélyművelési produk­tív eredményt 50 százalékkal kívánják emelni. A tervek között szerepel a kányásá fejlesztés befejezé­se, az osztályozó teljes fel­újítása, a szénmosó megépí­tése. Megkezdik a bányász­kodást az új, tóaljai külfej­tésen. Folytatják a meden­ce szénvagyonának földtani kutatását. A ménkesi és a szorospataki aknákban a fel­színhez közelebbi, a terme­lésbe könnyebben bevonható, gazdaságosabban művelhető telepek szenét kezdik el le­fejteni. A mélyművelés ará­nya 83 százalék lesz. ezáltal javul a szén minősége és a fajlagos árbevétel. Jobb minőségű tűzálló anyagok r Korszerűsítik a tüzelőbe­rendezések. a kemencék és a kazánok belső tűzálló fala- zóa nvagainak, a különféle sa- mott-termékek nek. betonok­nak és döngölőmasszáknak a gyártását a Magneaitipairi Művekben. Ehhez 280 millió forintért felújítják a válla­lat alumíniumszilikát-gyár- egvségének egyik telepét. A rekonstrukció eredménye­ként jelentősen javulnak az itt dolgozók munkakörülmé­nyei, a tűzálló anyagok mi­nősége a korábbiaknál jobb és egyenletesebb lesz, s le­hetőség nyílik a megrendelé­sek rugalmasabb kielégítésé­re. A telep felújítását az év végére fejezik be. Az itt ké­szülő termékek tartósságának, minőségének javulásával a felhasználók forintokkal mér­hető előnyökhöz jutnak, hi­szen nem mindegy, hogy pél­dául egy acélolvasztó kemen­cét milyen időközönként kell leállítani a megrepedezett, elöregedett belső falazat át­építése miatt. A Balassa Ruhaipari Kisszövetkezet ebben az esztendőben 36 ezer 500 divatöltöny elő­állítására vállalkozik. A hozzá szükséges alapanyagot a megrendelőtől kapja. A folya­matos termelést jelenleg semmi sem akadályozza. így hát az első negyedévben az ez évre tervezett mennyiségből 9 ezer 25 öltönyt gyártanak le és ezzel időarányosan telje­sítik éves tervüket. A képen Luca Józscfné vasalónő látható, aki májusban lesz majd egy éve, hogy a szövetkezeti kollektívába tartozik. A napi 150 párás teljesítményével 120—130 forintot keres. (Bábéi felvétele) munisták szervezetei tehet­nek. Hogyan? — Például úgy, hogy a korábbi „szabadidős”-vitákj után mostanában sokkal töb­bet vitáznak a munkaidő hasznos eltöltéséről. S, nem­csak vitázunk: cselekszünk is. — Miért kisebb mégis en­nek a visszhangja. mint amekkora maga a tett? — Többek között azért,’ mert a KISZ-szervezetek nem mindig pontosan abban a közegben hallatják a hang­jukat, amelyben kellene. Az üzemi, intézményi struktúra sokszor fejlettebb, mint a KISZ-szervezeté. A döntési centrumok már máshol van­nak, mint ahol eddig voltak.' — Erről szólva egyszersmind a politikai tevékenység mun­kaszervezéséről is beszélünk. Mi javíthatja még ezt? — Egyebek között a dif­ferenciáltabb politikai mun­ka. Az, ha nem ott akarunk még inponálóbb szervezettségi arányokat felmutatni, ahol azok már-már a túlszerve- zettségbe csúsznának át —, viszont több figyelmet szen­telünk azon területekre, ahol még fehér foltok vannak. — Vajon csak a lakóterük létén kell javítani az érdek- képviselet állapotán? — Természetesen nem. A munkahelyeken most az a fel­adatunk, hogy ne azt nézzük minduntalan, vajon az érdek- védelem milyen fokozatát, típusát tudjuk de jure, pa­píron is deklarálni. Ebből kevesebb sejthetően több lenne. Nem akarjuk átvál­lalni a szakszervezetnek vagy másnak a feladatait. Ahe­lyett, hogy mint a régi rossz fociban mindenki a labda körül tolong, a mi feladatunk most egy politikusabb, moz­galmibb jellegű érdekvéde­lem és -képviselet megvaló­sítása. Ne tartozzék semmi a KISZ-re, ami pusztán tech­nikai ügylet —, ám igenis tartozzék rá minden, ami a helyi fiatalságot érinti. — Gazdaságra, társadalomra „lefordítva”...? — Ki szolgálhatná jobban korszerű technikával, kultú­rával és képzelettel ezt a társadalmat, mint a fi­atal, aki már ezen nevelke­dett, és aki erre a legfogéko­nyabb? A mai magyar fi­atalságban is megvan min­den adottság ahhoz, hogy a reformfolyamat új motorja legyen. A megújulás iránti fogékonyság az ifjú nemze­déknek mindig is a sajátja volt, s a szemafor immár zöld. Az eddigiekből nyilván­való. hogy a KISZ-nek a megújító folyamatok élére kell állnia. — Esetleg vállalkozásokkal is? — Nem esetleg, hanem bi­zonyosan azokkal is. A mai fiatal nem vonulhat ásóval, lapáttal, énekszóval a Han­ságba, mert a mocsarakat az előttünk járók már lecsapol­ták. Ám, ugyanaz az ifjúság bányák mélyébe száll, le­aratja a magyar mezőgazda­ság történetének legnagyobb búzaterméseit, minden piacon kelendő iparcikkeket gyárt, s a néphadseregben védi a békés építőmunkát. A szó teljes értelmében ez is vál­lalkozás: az állam, a társa­dalom gazdsági és más jel­legű vállalkozása. — Maga a KIS7 hol szerez­het közvetlen jártasságot a szélesebb értelemben vett vállalkozói masatartáshoz. és e szemlélet elterjesztéséhez? — Például saját vállalko­zásaiban. Hangsúlvnznám azonban, hogy ezek célja je­lenleg — a sajátos helyzet­ből következően — nem a mindenáron való nyereségter­melés. de nem is valamiféle natronálás. Azt vállaltuk, he'"7 egyes előremutató kezdem nvezéseket kicsiben, vagy nem is olyan kicsiben mo­dellezünk. más esetekben nő­dig segítünk a társadalom intézményei, gazdálkodó egy­ségei közötti információs ré­sek betömésében. Ám. rr°g teljesebb lenne az örömük, ha a szellemi érték mihamarabb tetté válna. — Köszönjük a he«,»é>.rej test. R. T. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents