Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

Csohány Kálmán B. Supka Maqdolna műteremkönyve A Corvina műteremsoro- talban látott napvilágot B. Sapka Magdolna Csohány Kálmán könyve, igazi mű­teremkönyv, a konvencioná­lis műtermi kötöttségek nél­kül, az életmű összefoglaló jellegű érzékeny elemzésével, évtizedek beszélgetéseinek székről van szó. munkásságuk közös sajátosságai közé tar­tozik a forma költői alak­zatban való megjelenése. Er­ről ír ragyogó karcolatéban A magyar képzőművészet köl­tőiről címmel. Mindezt akkor, amikor a poézis, mint mű­történik valami ugyanattól a dologtól, amitől egy másik halandóban esetleg semmi?” Hát, ez az. A kérdés persze költői. B. Supka Magdolna ugyanis pontosan tudja, hogy lehet az. Ez a művészetek „titka”, mondjuk ki. a tehet­csodálatos részleteivel, az em- nem tűnt fel a kortárs szak bér és művész emlékének irodalom profiljában, még ha szívszorítő idézésével. „Gon- - „jövevényszóként” alkalmaz- dolom, Csohány elnézte vol- ták is elvétve, többnyire más na, hogy emlékeimet róla céllal. Ez a korai „költővá­vészettörténeti nézőpont még 'ség mércéje. A költőké — Csohány Kálmán az volt —, most felelevenítem, szolgál­jon ez, ahogyan nekem, úgy másnak is a csohányi rajz­művészet elevenebb megköze­lítésére” — jegyzi meg. Ke­veset mondok, ha túlságosan is szerénynek érzem ezt a megállapítást. Igaz, mint mon­dani szokták, B. Supka Mag­dolnának van mire szerény­logatás” Kohán György, Tóth Menvhért, Kondor Béla és Csohány Kálmán munkássá­gára terjedt ki. Jelen " műte­remkönyvében a szerző az immár teljes Csohány-életmű ismeretében végzi el a mű­vek csoportosítását, elsősor­ban arra törekedve, hogy a tartalmi összefüggésekre ke­nek lennie. Hatásában messze rüljön a hangsúly. Még azon sugárzó és szerteágazó élet- az áron is, hogy a keletke- művet alkotott ő is, amely zés időrendi sorrendje így nemcsak közvetlenül megnyil­vánuló művészettörténészi te­vékenységében, szakirodalmi munkásságában ölt testet, ha­nem rejtettebb módon is megnyilvánul. Köztudott, mű­vésznemzedékek melegedtek és melegszenek ösztönző fi­gyelemének, szeretetének su­garában mind a mai napig. Hatása e nemzedékek leg­jobbjainak teljesítményében is tovább él. Ez is az életmű része. B. Supka Magdolna Csohány Kálmán „körül” is mindig ott volt. Akkor is, amikor még távolról sem volt olyan népes a művész baráti köre, mint napjaink­ban. Még a szűkebb hazá­ban, Nógrádban sem. Hogy mennyire így volt, azt többi között, bár egyáltalán nem utolsósorban, ez a remek mfl- teremkönyv is bizonyítja. Mottóként ez a mondat áll az elején: „Mintegy húsz esz­tendeje annak, hogy grafi­kánk tájain megbolydultak a rétek, új meg új tehetségek szöktek virágba a szemünk láttára, s köztük váratlanul, forrásként bukkant fel Cso­hány Kálmán művészete”. B. Supka Magdolna már 1964-ben érzékenyen felfi­gyelt a hatvanas évek elejé­nek bizonyos alkotói maga­tartások megjelenésére, a lá­tásmód sajátosságára, arra a Jelenségre, hogy bár merő­ben más karakterű művé­megcserélődhet. A módszer szerencsés, a rokonélmények vonulatai és azok megjelené­sei ezáltal a maguk pompás gazdagságában állnak előttünk. Azon túl, hogy a könyv Csohány Kálmán életművé­nek mélységekbe érő elem­zését adja, más szempontból is megérdemli a figyelmün­ket. , Nem teljesen alap nélkül, s mindenképpen szeretettől ve­zérelve Csohány alakja kö­rül is elég korán megindult a legendaképződés. „Legen­dás” volt például szűkszavú­sága. t „mesebeli óriás”-ra emlékeztető alakja (Frank Já­nos szavai), bolyongásai, és így tovább. Ügy látom, B. Supka Magdolna, aki nem­csak a legendákat ismerte, hanem Csohányt is, bár bi­zonyos jellegzetességekről részletesen szól, alapvetően legendaoszlató könyvet írt, a akik ősidőktől fogva értenek a kövek, fák. madarak, fé­nyek és árnyak nyelvén, hall­ják az idő suhogását, érzik az ember elveszettségét, a lét tünékeny csodájának egyszeri nagyszerűségét. Eközben ter­mészetesen nagyon is a föl­dön járnak, üzeneteiket in­nen fogalmazzák meg, Csohány meghatározóan Pász- tóról. esetleg éppen a Ban- dula-kocsmából, vagy a tök­lámpást villogtató hajdani udvarból, ami soha el nem múlik, akárhányszor szállnak is el fölötte évről évre a de­cemberi vadludak. Hogy Csohány szűkszavú lett volna? Készséggel elhi­szem, magam is tapasztaltam a hatvanas évek végén. Még­is azt hiszem —. s ezt B. Supka Magdolna könyve csak tovább erősíti — a leglénye­gesebb dolgokat mindig el­mondta. Vajon, miféle, szűk­szavúság az, amelyet ilyen mondatok „jeleznek”: „Leg­kedvesebb tanítóm az volt, aki első hóeséskor végigné­zett rajtunk, kifelé sandító nebulókon, kicsit hallgatott, aztán csak ennyit mondott: »No eriggyetek!“ Mármint az udvarba — a szabadba en­gedett ki! Tudta, soha más­kor nem olyan a hó, mint amikor érkezik, pelyhekben, feltátott szánkba, repdeső sze­münkbe, nyitott tenyerünkbe — csillagnak ... Mintha a varázsigémet mondta volna ki: »Bármi lesz is belőlem, én Kövesd László órás. az ipar kiváló mestere 14 éves kora óta, 55 éve foglalkozik az órák javításával. Az órásmesterség és a gyűjtőszenvedély nagya páról és apáról fiúra szállt A BajcsyZsilinszky úti műhelyében és lakásán 150 darabból álló gyűjteménye van a különleges régi és a legmodernebb új órákból. művész személyiségének va- szívemben szabad vagyok«, rázsát állítva előtérbe. Hihe­tünk neki. Annál is inkább, mert kérdéseit önmagának is pontosan fogalmazza meg. Például így: „Húsz év alatt sok mindenről beszélgettünk, de arról, hogy miként alkot­ja műveit, így, közvetlenül nem. A kettőnk beszélgetései­ből mintha inkább a szavak közötti csendek alakították volna ki bennem egy hason­ló kérdést: Hogy lehet az, hogy Csohányban mindig A könyv tele van Csohány Kálmán „szűkszavúságának” hasonló jeleivel. „Mellesleg”, B. Supka Mag­dolna —, mintegy ráadásként — költői szépségű könyvet írt. A művészettörténész sem értheti félre a megjegyzést: versként olvastam. Kicsit olyan is ez a könyv, mint amit költők írnak költőkről. (Corvina Kiadó, Budapest, 1988.) Tóth Elemér Rákóczi menlevele Értékes helytörténeti do­kumentumra bukkant az esz­tergomi érseki levéltárban dr. Kamody László muzeológus. Kutatás közben rátalált II. Rákóczi Ferenc 1706. május 28-án Érsekúj várott aláírt menlevelére. A fejedelem a Komárom vármegyében levő Almás község lakóinak kérel­mét méltányolva elrendelte, hogy a maga, az udvari kapi­tány és a generálisok engedé­lye nélkül a szabadságharc katonái nem térhetnek be e községbe ételt" italt és lovaik­nak abrakot kérni. Rákóczi indoklása szerint a szabadságharc nem lehet ok arra, hogy tovább nyomor- gassák, sanyargassák a hűsé­ge alá tartozó helyeket, azok lakosait. „Hadakozásunk cél­ja a nagy és elviselhetetlen iga alól való felszabadításuk” — írta a menlevélben. A ma már Almásneszmély nevet viselő község Komárom megye nagy történelmi múlt­tal rendelkező helységei közé tartozik. Lakossága példamu­tató szorgalommal ápolja a múlt történelmi hagyománya­it. A beiratkozásokról Cél: az egészségesebb elosztás 1 iskolákban a napokban gyereket év közben kellett Az elkövetkező tanévben a félévi bizonyítvány a fő té- más intézménybe átirányíta- Balassagyarmaton két iskolá- ma, az érdeklődés legfőbb ni. Ezt elkerülendő alkalmaz- ban indítanak tagozatos osz- tárgya. Az óvodákban viszont zák az új formát, s igyekez- tályokat. A Dózsa György Üti sok nagycsoportos gyerek és nek minél jobban, minél prak- Általános Iskolában a hagyo- •züleik már izgalommal ké- tikusabbain elosztani a jelent* Hiányoknak megfelelően test­szülnek szeptemberre, amikor kezűket, a „csemeték” megkezdik ál- Az előzetes becslések sze- talánoe iskolai tanulmányai- rint Balassagyarmaton 350 tat. olyan kisgyerek van, akinek Balassagyarmaton közpon- 1986 szeptemberében kell az Az ének-zenére jelentkezők alkalmassági vizsgálata ma és holnap lesz, s ugyanezeken a napokon tartják az orosz tagozat meghallgatásait is. Mindkettőnek az intézmény úgynevezett „Kis Bajcsy” nevelés tagozaton lehet tanul ni A bekerüléshez orvosi- épülete ad helyet, egészségügyi és alkalmassági Üjdonság — bár nem vizsgálat szükséges. Az utpb bit február 13—14-én és 19­az elsősöket érinti a hír, — hogy a Rákóczi Ferenc Általános tilag, vagyis egy adott iskolá- általános iskolát megkezdeni, én tartják. Csak azokat veszik Iskolában a következő tan ban kell beíratni a gyereke- Sokan közülük — akiknél az fel, akik mindkét vizsgálaton évben ötödik osztálytól — két. Az új módszer két évvel óvónő szükségesnek tartja — megfeleltek, illetve akik ered- tematika tagozat indul. ma­ezelőtti bevezetését az tette szükségessé, hogy a Dózsa György Üti és az Ifjúság Üti Általános Iskolában óriási zsú­foltság alakult ki, ezért sok iskolaérettségi vizsgálaton vesznek részt. Tavaly 40-en voltak olyanok, akik korrek­ciós módszerrel működő isko­lába kerültek. ményeik alapján az osztály­létszámba beférnek. A Bajcsy Üti Általános Is­kolában ének-zene és orosz nyelvi tagozatot szerveznek. A beiratkozásokról — már­cius 3-tól 6-ig lesz — a szü­lők részletes tájékoztatást kapnak a már tartó óvodai szülői értekezleteken. Gazda már van Be kell lakni a házal! Amikor évődnek vele a kol- Például itt van a könyvbarát- léganők, komoly marad. De kör esete. Be lehet ugyan fű­tud mosolyogni is. Néhány hó- teni kisebb helyiségeket a napja érkezett csak — lehetne művelődési házban, de a félszeg, féLrehúzódó —, de könyveket áthordani ostobaság úgy tűnik, más fából farag- lenne, amikor a könyvtár kel­ták. A beszélgetés során is lemesebb környezetet ad beigazolódott ez a sejtésem, amúgy is. Inkább ott tartjuk Kurcz Mária tanítónő és a foglalkozásokat, a kör ve- népművelő egyszerre Kállón. zetőjét biztosítja a ház. Meg- Azon a településen, ahol évek lépőén sokan jelentkeztek a óta nem sikerült szakképzett természetbarátkörre, a 73-as embert kapni a közművelődé- névsorban felnőttek is vannak, si munkához, ahonnan már Jól megy a nyugdíjasklub, sokan elpályáztak máshová, egymást ismerő emberek ösz­— Hogyan is került ide? — szejövetelei ezek. Az ifjúsági ez az első kérdés, ami akarat- klubot meg kell erősíteni — a lanul is az ember eszébe jut. fiatalok között elég nagy a — A debreceni tantítóképzőt fluktuáció a KlSZ-tagságban, végeztem el 1983-ban, ahol a vezetésben szintén. népművelés szakkollégiumot választottam. A Népszabadság­ban olvastam a tanács hirde­tését, hogy lakást is biztosíta­nak a jelentkezőnek. Nem árultak zsákbamacskát, ami­kor eljöttem körülnézni. Ren­— Lesz-e segítség mindeh­hez? — Amikor vezető nélkül volt a ház, egyik-másik fiatal kollégám próbált valamit csi­nálni. Rájuk számíthatok — az ifjúsági klubban, a könyv­S'ff V Äüäfs£ •« nak. A tanácsiak hozzáállását is biztatónak érzem, ígérték, ..... . . . ,. ami nem lehetetlen ötlet vagy a többség igényszintje egy- anyagjai híján kivitelezhetet­nya, nincsenek bejáratott mű­velődési formák, elég alacsony szóval, nehéz terep... — Nem volt ez elriasztó? Határozottan int nemet. — Szabolcsi vagyok, sok «küss len, abban számíthatok rájuk. Megnéztem a házat. A vi­harszerű szél miatt éppen nem volt áram és természetesen eg fogadott a , . , , . nagyteremben. A nyugdíjasok koztam mindezzel Az a véle- klubj és az ifjúsági kiub már menyem, nem szabad a ne- J kevésbé volt rideg, bár a be­rendezés eléggé ütött-kopott. hátrálná, hanem azt kell ke­resni, mit lehet tenni mégis... De én még nagyon az elején járok. Most érezni először határo­zatlannak a hangját. Azon va- cillál, nem kellene-e tartania magát az első vélekedéshez: „Mi szükség erre a beszélge­tésre?” S amitől tart: ígérge­Itt lehet előadásokat, kiscso­portos foglalkozásokat tartani. De talán később a ma még felhasználatlan kisebb he­lyiségeket is birtokba -veheti egy-egy szakkör. — Idő kell hozzá, jó célok, türelem, leleményesség, ötle­tek. Persze, egv kis pénz is. tésnek vélik, ha a terveiről, no lr*ef együttműködés mind­vágyairól szól. még akkor is, ha egyik-másik kezd valósá­got ölteni. Próbálom hát ar­ról faggatni, melyek voltak az első konkrét lépései a falu­ban? azokkal, akik — ha akarnak, ha sikerül megnyerni őket, hogy akarjanak — segíthetnék mind a tartalmi munkában, mind a feltételek javításában. Szemközt a művelődési ház­— Legjobb kiindulás tér- zal. az országút másik olda- mészetesen az iskola. A gye- Ián az orvosi rendelő mögötti rekek körében végeztem igény- szárnyban kapott lakást Kurcz felméréseket, miiven szakkö. Mária. Mindkét „házat” be rök érdekelnék őket. Ezután kell lakni. Nem kétséges, me­persze egyeztetni kellett a le- lyiket nehezebb, hetőségeinkkel. feltételeinkkel. G. Kiss Magdolna műsor KOSSUTH R4DSO: ».05: Műsorismertetés *.15: Mai kulturális programok 8.30: Köznapi ügyeink S.S0: Puccini: Gianni Schlcclü 9.27: Dzsesszarchívum 9.45: Beethoven-kánonoto 10.05: Diákiéiért 10.35: Labirintus 16.50: Notacsokor 11.31: Indul a bakterháa X/8. rész. ftft.45: Madách Könyvkiadó, Pozsony 18.00: Kórusainknak ajánljuk 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Zenei tükör 15.00: Olvasókör 15.30; Daloló muzsikáló tója* 16.05: Révkalauz 17.00: Jelenetek Dosztojevszkij: Bűn és bünhődés című regényéből. (V/4. rész) 17.55: Márkus László énekel 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Rádiószínház 20.13: Wilhelm Furtwängler öröksége VII/2. 21.10: Magyari Imre népdal- feldolgozásaiból 21.30: Változatok, a politológiáira 22.20: Tíz perc külpolitika 22.80: Haydn: C-dúr (Mária Terézia) szimfónia 22.53: Rögeszmém” 23.03: Fischer Annie zongorázik 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: „Te drága szép Budapest” 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: A Magyar Néphadsereg központi zenekarának indulófelvételeiből 4 NÓGRAD - 1986. február 13., csütörtök 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: „Énekeltem én: Ambrusné Márton Kata” 12.45: Citerazenekarok felvételeiből 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Népzenei kamara- hangverseny 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: A Magyar Rádió dzsesszversenye 17.30: Tanakodó — a képesítés nélküli pedagógusok helyzetéről 18.30: Slágerlista 19.05: Op er ettked velőknek 20.03: a Poptarisznya dalaiból 21.05: Feszített tükör. (1985) 21.49: Magnósok, figyelem! 22.29: ,,A legszebb klasszikus melódiák” 22.50: Az élő népdal 23.20: Most érkezett 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: asszonyok. - Az Alföldről a he­gyekbe. — Tollbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete. — Rab- vágés Sa jónémetiben.) 18.00: É az ak-ma gy arorszá gi króni ka. 18.2®—1&.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna 9.00: iskola-tv. Történelem 9.30: Orosz nyelv 9.50: Palotai Boris: öröklakás. 10.40: Vörös és fekete. V/4. rész 11.35: Képújság 16.10: iskola-tv: Deltácska 16.30: Szórakaténusz 16.45: Kamera 17.20: Hírek 17.25: Pályamunkátok. NDK - dokum en tu m film 17.45: Perpetuum mobile 18.20: Képújság 18.25: Reklám 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tv-toma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 2. MŰSOR: 17.20: Képújság 17.25: Kerek világ 17.40: Guriga, a varázsló. NDK-bábfilmek 17.55: Egészen normális őrület. XI/5. rész 18.45: A vállalati siker kulcsa V/5. rész 19.30: Vitorlásszánnal Grönlandon keresztül 20.00: Operettgála 21.00: Tv-hírádó, 2. 21.20: Reklám 21.25: Régi holland mesterségek: A kalapos 21.35: Egészen normális őrület. XI/6. rész 22.25: Tv-BASIC tanfolyam. XVI 2. rész 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA? 19.30: Tv-híradó 20.00: Életünk krónikája. 17. rész 20.30: A lehetőségek határa 4. rész 21.45: Autósok-motorosok magazinja 22.25: Találkozás szovjet művészekkel 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Ein Kesseel Buntes. NDK-tv-revű 21.10: A betegség megelőzéséről 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Ki a bűnös? MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Po­szeidon-kataisztrófa (14). Színes, amerikai katasztrófaíilm. — Jó­zsef Attila: 6-tól: Ida regénye. Magyar film. TIT: Malambo. Osztrák film. — Balassagyarmati Madách: Balekok. Színes, szink­ronizált francia filmvígjáték. TS- KOLAMOZI: Ivanhoe. . — Diák­filmklub: Eper és vér (14). Ame­rikai film. —- Filmklub: Eladó kísértet. — Pásztói Mátra: Fran­ces (10). Színes, szinkronizált an­gol film. — Nagybátonyi Bá­nyász: Suttogások és sikolyok (18). Svéd filmdráma. — Szécsé- nyi Rákóczi: Hamupipőke. Szí­nes. szinkronizált amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: A sah táncosnője. Színes szovjet ka­landfilm. — Nagylóc: Szexmisz- szló (14). Színes, szinkronizált lengyel, fantasztikus filmvígjáték, — Jobbágyi: Hideglelés (!«!.' Színes lengyel film. 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-m agyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Csonka László. (A tartalomból r Diplo­mával a pult mögött. — Éneklő 20.00: Vészi Endre: Ember és árnyék. Tv-film. 21.25: Hírháttér 22.15: Tv-híradó 22.25: Himnusz ^

Next

/
Thumbnails
Contents