Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-12 / 36. szám
Kun Béla-cenfenárium Nemzetközi tudományos üléssza k K.un Béla születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött kedden a Kun Béla Emlékbizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, az MSZMP KB Politikai Főiskolája és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében az Akadémia székházában. A kétnapos konferenciát Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Kun Béla, a cselekvő internacionalista és hazafiról Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott bevezető előadást. Kirill Guszev, az SZKP KB marxizmus—leninizmus intézetének igazgatóhelyettese „Kun Béla, a lánglelkű internacionalista, a szovjetek országának új barátja” című előadásában egyebek közt arról szólt: a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja, nagy elismerést vívott ki a Kominternben. Az ülésszak első napjának érdekes epizódja volt, hogy Herbert Steiner, az osztrák ellenállási archívum nyugalmazott igazgatója, a tanácskozás programján kívül szót kért. Magyar nyelven emlékezett meg Kun Béla és az osztrák munkásmozgalom kapcsolatáról. A. tanácskozás délelőtti részében Milei György, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa is előadást tartott „Kun Béla. a lenini eszmék első magyarországi terjesztője” címmel, majd három korreferátum következett. A konferencia délután újabb előadással folytatódott. Liptai Ervin, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az első magyar munkáshatalom vezéralakjának portréját rajzolta meg. Az ezt követő korreferátumokban csehszlovákiai. szovjetunióbeli, romániai, illetve hazai szakemberek ismertették Kun Bélával kapcsolatos vizsgálódásaik legújabb eredményeit. A nemzetközi tudományos ülésszak ma újabb kor- referátumokkal folytatja munkáját. Aktívummal zárult múlt évi külkereskedelmünk ' (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszter elmondotta, hogy Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség viszonya jogi értelemben — hazánk GATT-tagsága révén — rendezett. A tényleges kapcsolatok azonban nem kielégítőek. A GATT-tagság alapján Magyarországot megillető diszk- srwwínációmentességet az EGK megtagadja. A Közös Piac elutasító magatartása mindeddig meghiúsította egy esetleges, átfogó kereskedelmi megállapodás megkötését is. A viszony javulása kizárólag attól függ. hogy az EGK hajlandó-e teljesíteni azokat á szerződéses kötelezettségeit, amelyeket Magyarországgal szemben vállalt. A fejlődő országok növekvő pénzügyi nehézségei miatt •zekbe az országokba a tervezettnél kevesebbet exportáltunk és onnan kevesebb árut hoztunk be, mint az előző évben. A külkereskedelem idei terveiről szólva elmondotta: egyik legfontosabb feladat az, hogy a kivitel a behozatalnál erőteljesebben növekedjék, a népgazdaság adósságállománya tovább csökkenjen. 1986-ban a rubelelszámolású piacokon a külkereskedelem szerény kiviteli többlettel számol. Az államközi kötelezettségek alapján az export és az import növekedése az előző évekhez képest összességében mérsékeltebbé válik, de a forgalom kiegyensúlyozottabb lesz. Bizonyos mértékig módosul az export szerkezete; elsősorban az agrártermékek kivitele gyorsul, a gépipar viszont csak a korábbinál mérsékeltebb ütemben tudja növelni exportját. Veress Péter rámutatott, hogy a konvertibilis külkereskedelmi aktívum növelésének feltételeit — mivet az élelmiszer-gazdaság termékeinek a korábbinál nagyobb mértékű exportjára nincs mód — az iparnak, elsősorban a feldolgozóiparnak kell megteremtenie. Az import növelése alapvetően az exporttól függ. A miniszter elmondotta, hogy számos külpiaci változás, például vegyipari export- termékeink világpiaci árának csökkenése kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaságot. Azzal is számolni kell, hogy az olajexportáló fejlődő országok fizetési helyzete tovább romlik, így az ezekbe irányuló kivitel lehetőségei szűkülnek. A szakemberek már hozzáláttak egy olyan stratégia kidolgozásához, amely az adott helyzetet figyelembe véve a termelés és az exportárualapok célszerűbb átcsoportosítását célozza. A miniszter arról is szólt, hogy a külkereskedelmi szervezet továbbfejlesztése, a hatékonyabb külpiaci munka érdekében januártól egyszerűbbé vált az állandó külkereskedelmi jog odaítélése. Ugyanakkor felülvizsgálják a már korábban külkereskedelmi jogot kapottak tevékenységét, s ahol nem éltek megfelelően a lehetőséggel, ott ezt visszavonják. (MTI) Pozsgay Imre látogatása Salgótarjánban Magyar— bőig ár külügyminiszteri tárgyalások Budapesten Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Petar Mladenov bolgár külügyminiszter. A bolgár diplomácia Vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Gyovai Gyula, hazánk szófiai, valamint Bon- cső Mitev. a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Délután a Külügvminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások. Várkonyi Péter és Petar Mladenov áttekintette a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és megvitatta a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Este a magyar külügyminiszter díszvacsorát adott vendége tiszteletére. Sevardnadze fogadta Diego Cordovezt Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter kedden Moszkvában fogadta Diego Cordovezt. az ENSZ főtitkárának helyettesét. Cordovez közvetít az ENSZ védnökségével folyó afganisztáni—pakisztáni tárgvalásokon. A találkozón megvitatták a tárgyalások eredményeként lehetséges politikai rendezés nemzetközi biztosítékainak kérdését. Eduard Sevardnadze hangsúlyozta: a Szovjetunió szeretné, ha 1986-ban lényeges előrehaladást lehetne elérni az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezésében. (Folytatás az 1. oldalról.) gálja, hogy várhatóan március végén nagy példányszámban megjelennek. A továbbiakban a Hazafias Népfront főtitkára felvázolta azt a gazdag belpolitikai eseménysort, amelynek szerves része volt a mozgalom VIII. kongresszusa. — Nagy jelentőségű, ahogyan a párt XIII. kongresszusát előkészítették, mindez egyaránt példát adott a nyíltságra az őszinte véleménycserére a felelősségérzetre — mondotta többek között Pózs- gay Imre. — A pártkongresz. szus érzékeltette, hogy a legnagyobb nyilvánosság előtt is megvitathatok gondjaink, s ez a nviltság igazolta a szocialista demokrácia kiteljesedésére irányuló törekvést Az utóbbi fejlődő intézményrendszerének példájaként, a népfront főtitkára az új választójogi törvényt említette A törvény-előkészítést az eddigi legnagyobb társadalmi vita előzte meg. Bizonyságként arra. hogy az alapintézmények fejlesztés*. is elképzelhető, s az első gyakorlati alkalmazás politikai sikert hozott. A kiemelkedő belpolitikai események sorát foivtatva Pozsgay Imre úgv fogalmazott, hogy a felszabadulás 40 évfordulója kapcsán 40 esztendő pályáján kellett elvégezni az értékelést. Ennek alapján pedig iogga! mondhatjuk hogy a négy évtized óriási vívmányokat teremtett. A népfront VIII. kongresszusára visz- szatekintve megemlítette az előadó: már az előkészületek is a párt politikájának nemzeti méretű elfogadtatását szolgálták. Ugyanaikkor számos bizonyíték született arra is, hogy a népfront a két kongresszus, a két választás időpontja között is valóságos szereplője a közélet színterének. A vitaindító előadás a továbbiakban részletesebben is elemezte a szocialista demokrácia kiszélesítését. szólt a népfrontkongresszus kapcsán az előfordult dilemmákról, vitákról js. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a munkastílus szükséges megújítása mellett a mozgalom rendeltetése, társadalmi és politikai célja nem változott, s ez a párt szövetségi politikájának, a közmeg. egyezés szellemének a szolgálata. S hogy miben hozott újat a mozgalom VIII. kongresszusa? A közjogi területet illetően határozottabban foglalt állást a társadalmi viták kérdésében, gyakorlatában. Újszerű volt, ahogyan a kongresszus a gazdaságpolitikai kérdéseket megközelítette: jelezve, hogy a népfront nemcsak közvetít, hanem a jelrendszernek is része. Két kérdést különösen markánsan megfogalmaztak: sürgését.a gazdasási szerkezet átalakítását illetve felvetették a fog'alkozt’tásnoHtika elveinek úíragondoiását A következő esztendők teendői kanosán a népfront fő- titkára utalt arra. hogy a mozgalom a iövőhen is a lakóterülethez kötődik, az ésszerű muoikameaosztá.st ca^’eá’va. A réteson!jtákai teendők, s a mnzea’om annai'ánie*r»á vá-ó fe’adatok öcs7etV>e'a]p«s ú*án a népfront ie'entőséoét többek között f»v fogalmazta meg- az e^és7 nénben rejlő, belső hajtóereje van. Az előadás után számos kérj désre válaszolt Pozsgav Imre, majd a salgótarjáni látogatás kötetlen beszélgetéssel zárult. Személyek cseréje a glienickei hídon Hazaérkezett Kubából az MSZMP küldöttsége n.c. egyesüli, niiamoK es az NSZK, valamint a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK közötti megállapodások alapján kedden olyan személyek cseréjére került sor, akiket ezekben az országokban tartóztattak le. Több hírszerző is volt közöttük. (MTI) Kedden hazaérkezett Kubából az MSZMP küldöttsége, amely Sarlós Istvánnal, a Politikai Bizottság tagjával, az J Országgyűlés elnökével az élen részt vett a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán. A delegáció tagja volt Barts Oszkárné, a Fejér megyei pártbizottság első titkára és Bognár István, hazánk havannai nagykövete. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Jorge Rodrigez Grillo, a Ku. bai Köztársaság magyarországi nagykövetségének ide. iglenes ügyvivője. (MTI) Bolygónk jSt ah°9Y a Szovjetunióban látják tövé teszi, hogy teljes bonyolultságában és sokrétűségében lássuk a mai világ képét, alkotó elemeit, kapcsolódásuk, A szocializmus, napjainkban kölcsönhatásuk módját. Napjainkban az emberiség gazdasági és társadalmi életének m- tsemacionálódási folyamata Olyan, messzire jutott, hogy egyetlen ország, de még a legerősebbek sem készíthetnek terveket a jövőre anélkül, hogy figyelembe nP vennék a vi'lágfejlődés tendenciáit. S van még egy fontos körülmény: a nukleáris háború veszélye. amelynek elhárításáért mindenkinek kötelessége küz. deni. A Szovjetunió szempont, jából fontos még. hogy a szociálist® világszervezet tagja. Ennél fogva a jövőre vonatkozó tervei elválaszthatatlanok moeialista barátai és szövetségesei terveitől. Ebből következik az a nagy figyelem is amelyet, a Szovjetunió Kom. mumista Pártja kongresszusi dokumentumaiban a többi szocialista országgal fenntartott kapcsolatok fejlesztésének •zentel. A szocialista világrendszer jelenlegi helyzetével és fejlődési távlataival kapcsolatban három gondolat emelhető ki. Az első: a földkerekség sok országának példája igazolja a szocializmus vitathatatlan előnyeit. A második: a szocializmus formáinak sokrétűsége és törvényszerűségeinek egysége. Végül a harmadik gondolat. amelynek az SZKP új szerkesztésű programtervezete a legnagyobb figyelmet szenteli: a szocialista országok között kialakuló új típusú nemzetközi kapcsolatok témaköre. A szocialista világban az új típusú nemzetközi kapcsolatok ■ íejlődese felfelé ívelő úton halad, ez a rendszer immár megbízhatóan felhúzott épület, amely kiállta a szilárdsági próbát. Létrejöttek és eredmé. nyesen működnek a szocialista országok kollektív szervezetei: a KGST és a Varsói Szerződés. Állami, politikai, társadalmi, termelési vonalon kialakult a kapcsolatok szerteágazó hálózata, amelyben mg már. tízmilliók vesznek részt, így az SZKP új szerkesztésű programtervezete teljesen megalapozottan állapítja meg, hogy a szocialista közösség keretében a nemzetközi' kapcsolatok valóban a népek közti kapcsolatokká váltak. A Szovjetunió arra törekszik, hogy minden eszközzel erősítse a barátságot, fejlesz- sze és tökéletesítse kapcsolatait a szocialista közösség többi országával. A tervezet kiemeli, hogy. az internacionalizmus .elvei a szocialista közösségben valósultak meg a légtelj esőbben. Természetesen minden szocialista Ország ma- ga; határozza meg viszonyát a közösséghez. 1 . A szocialista közösség kereNÓGRAD — 1986. február 12., szerda tében az együttműködés egyik fő területe a külpolitikai tevékenység egyeztetése. A béke megvédése és erősítése, a kedvező nemzetközi feltételek megteremtése a szocialista építés számára, a kollektív biztonság létkérdés. Az erőfeszítések egyesítése megsokszoroz, za a szocialista államok együttes politikai erejét, lehetővé teszi számukra, hogy sokkal nagyobb befolyást gyakoroljanak az események menetére. A külpolitika egyeztetése a fő kérdésekben természetesen semmiképpen nem jelenti a testvéri országok konkrét nemzeti érdekeinek figyelmen kívül hagyását. Éppen az egyeztetett irányvonal nyújt lehetőséget nemcsak a közös, hanem az egyedi célok eredményesebb elérésére is. Sok példa van erre. Elég emlékeztetni arra a kivételes szerepre. amelvet a szocialista közösség játszott a vietnami inépnek az amerikai agresz. szórók felett aratott győzelmében. Kuba függetlenségének biztosításában, az NDK nemzetközi ioei elismerésében. Az SZKP programtervezetét 1985. október 26-án tették közzé. Előtte néhánv naooal, október 22—23-án. Szófiában ülésezett a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. A tagországok vezetői ezen a tanácskozáson kollektív elemzést készítettek a jelenlegi nemzetközi helyzetről, jóváhagyták a korábbi nagy jelentőségű békekezde. ményezéseket, és összefoglalták, megfogalmazták a szövetséges szocialista államok álláspontját a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt. Nyomban ezután, a prágai találkozón Mihail Gorba. csov, az SZKP KB főtitkára tájékoztatta a testvérországok vezetőit a Reagan amerikai elnökkel folytatott genfi tárgyalások eredményeiről. Ez szem. léltetően illusztrálja a szövetséges országok tevékenységé, mek szoros és operatív koordinálását a világ ügyeiben. Nincs kétség afelől, hogy ez a továbbiakban is fontos tényezője lesz az európai és a világbéke megszilárdítását, az enyhülést, a leszerelést célzó erőfeszítések sikerének. Amikor az SZKP a szocia. lista gazdasági integráció további elmélyítését szorgalmazza, különösen fontosnak tartja a testvéri országok erőfeszítéseinek következetes egyesítését a termelés intenzifikálásában, és a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában. Ez annak a történelmi ielentősé. gű feladatnak a közös megoldását szolgálja, hogy a szocialista országokban tovább emelkedjék az életszínvonal.* hogy ezek az államok a tudómén v és technika élvonalába kerüljenek. A KGST-tagállamok vezetői 1984 júniusában határozatot fosadtak el a tudománvos- műszaki haladás másfél-két évtizedre szóló komplex pros- ramjának közös kidolgozásáról. Ugyanakkor kijelölték az együttműködés kiemelt területeit is. Ezek: az elektronika, mindenekelőtt az elektronikus számítástechnika és mikroprocesszor-technika; az új (polimer-. kerámiai és kompozíci- ós) anyagok gyártása; technológiák (porkohászat, lézertechnika) létrehozása: a komplex automatizálás; az atomenergia széles körű alkalmazása; a biotechnika fejlesztése. A szocialista közösség országaiban összesen ötmillió ember dolgozók a tudomány területén, harmadrészük közvetlenül kutatómunkát végez. A tudományos eredmények gyakorlati felhasználásának meggyorsítása közös és fontos feladat. A Varsói Szerződés tagországainak vezetői Szófiában elfogadott nyilatkozatukban szükségesnek tartották hangsúlyozni. hogy a jelenlegi feltételek között a nemzetközi együttműködést kizárólag békés céloknak kell alárendelni. és globális iellegűvé kell tenni. A tudománvos-műszaki haladás egyséees. globális programját indítványozták, amely a legmegbízhatóbb garancia lenne arra, hogy az emberiség új vívmányai ne váljanak a nemzetek közti viszály almájává, hanem egyetemes érdekeket szolgáltának. A szocialista államok képviselői kijelentették. hogv készek jelentősen hozzájárulni egy ilyen program kimunkál lásához és megvalósításához. A Szovjetunió a KGST többi tagországával közösen egy sor nagyléptékű tervet valóJ sít meg 2000-ig. Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa között több mint ötezer kilométer hosszú gázvezeték készül. Az atomerőművek sorát helyezik üzembe. Krivoj-Rog-' nál bányászati dűsítókombi- nát épül, együtt hasznosítják a Kaszpi-tenger menti olaj- és gázlelőhelveket, tovább bővítik az egyesített energiarendszert. Folytatják a mezőgazdaság anvagi-teehnikai bázisának fejlesztését, a könnyű- és élelmiszer-ipari üzemek korszerűsítését. az élelmiszerek és a közszükségleti iparcikkek kölcsönös szállításának bővítését. n Szovjetunió nista Pártjának XXVII. kongresszusa elé kerülő dokumentumok szerint a Szovjetunió és szövetségesei mindenoldalú együttműködése fejlesztésének széles perspektívája van. A gazdasági együttműködés fölöttébb fontos, a társadalmi és politika! élet tapasztalatainak kicserélése felbecsülhetetlen értékű; az egyeztetett külpolitika a békét, a biztonságot, a szocializmus közös hídfőállásának megszilárdítását szolgálja. Minél erősebb, minél megbízhatóbb ez a barátság, annál gyorsabban és eredmé- nvesebben fognak megvalósulni a közösség fejlesztési tervei, közös akciói a világszíntéren. Georgij Sahnazaroy ,
