Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-12 / 36. szám

BALASSAGYARMATI II NÓGRÁD BBL&SSÄGYaRMATI MELLÉKLETE l Céljaink megvalósultak Biztosított a város fejlődése Dr. Győri Sándor tanácselnök nyilatkozata A Balassagyarmati Városi Tanacs 1986. évi tervének és köliségvctéscnck alapjául a VII. ötéves tervidőszakra jóvá­hagyott tervkoncepció, a Nógrád Megyei Tanács 1986. ja­nuári ülésén elfogadott idei gazdaságfejlesztési terv és költségvetés szolgálta. Része a VII. ötéves tervnek, össz­hangban van a városi pártbizottság VII. ötéves terv fejlesz­tési irányelveivel. A városi tanács — a végrehajtó bizottsági ülése után — legutóbbi ülésén tárgyalta Balassagyarmat 1986. évi gazda­ságfejlesztési tervének és költségvetésének megállapítására szóló előterjesztést. Azt vita után a tan elfogadta. Mit tartalmaz a terv, melyek a célok — ezek-, nyilatkozott dr. Győri Sándor, a városi tanács elnöke. — Az a megítélésünk, hogy a lezárult VI. ötéves terv eredményes volt, jól segítette a dinamikus városfejlődést. Örömmel állapítjuk meg, hogy a tervcélok megvalósultak és ez jó alapot nyújt a VII. öt­éves terv indításához. A ta­nács viszont azt is kimondot­ta, hogy már ebben az évben is legfontosabb feladatunk a megkezdett beruházások be­fejezése, illetve azok folyta­tása. De új beruházásokat is indítunk. Summázva: céljaink megvalósultak, biztosított a város fejlődése. — Hogyan jellemezné az egységes pénzalap bevételeit? — Ä működési, fejlesztési feladatok megvalósításához több mint 486 millió forint áll az idén rendelkezésünkre. A lakosságtól származó adó és Illetékek tervezését az előző időszak tényszámai és várható növekedési ütem alapján vé­geztük el. A gazdálkodó szer­vek hozzájárulásának és bér­adójának volumene a megyei számítással egyezik. Új elem a településfejlesztési hozzá­járulás, amely a lakosság ál­tal meghatározott feladathoz — a tartós, biztonságos vízel­látás feltételeinek megterem­téséhez való előkészületekhez — kapcsolódik. A megyei szá­mításnak megfelelő összegben számítjuk a telekhasználati és -igénybevételi díjat is. Az így létrejött egységes pénzalap be­vételét előirányzatainknak megfelelően 70,6 százalékban, a meglevő intézmények mű­ködtetésére, 3,6 százalékát in­tézmények és lakóházak fel­újítására, 23,8 százalékát fej­lesztési feladatokra javasoltuk felhasználni. Természetesen 2 százalékos tartalékot is ter­veztünk. — Ha a több mint 486 mil­lió forintot felparcellázza, ho­gyan részletezné a sorrendet? — Igen jelentős helyet fog­lal el gazdálkodásunkban a működési és fenntartási ki­adások. Meglevő intézmény- hálózatunk működtetésére 1986-ban több mint 35.9 mil­lió forint áll rendelkezésünk­re, 6.8 százalékkal több mint az előző év eredeti előirány­zata. Hangsúlyozni kell, hogy a növekedési ütem a korábbi évekét nem éri el, ezért in­tézményeink működési szín­vonalának megőrzése csak szi­gorú takarékosság és racioná­lis gazdálkodás mellett lesz biztosítható. Az egyes ágazatok előirány­zatai az 1986. évi előirányzat­ra alapozva, a központilag elrendelt változások figye­lembevételével, a társadalmi közkiadások visszafogott és feladatonként differenciált növelésével kerültek kialakí­tásra. ígv például az egészség- ügyi feladatok ellátását 1986- ban 165,6 millió forint — a teljes előirányzat 45 százaléka — szolgálja. A gyógyító-meg­előző tevékenység feltételed a múlt évben tovább javultak. Az idei pénzügyi előirányzat biztosíthatja az ellátás szín- tentartását. Ugyanezt tudom elmondani a szociális gondos­kodásról, hiszen a tanácsi szó’ ciálpolitika a szociális és csa­ládsegítő tevékenység szerepe egyre fokozódik. Ezért a fel­adatok megvalósítására 18,6 millió forintot, az előző évi előirányzatnál 9 százalékkal többet terveztünk felhasznál­ni. Külön szeretnék szólni az oktatási, közművelődési, s a sport feladatokról. Itt a ter­vezett összeg, az előirányzat jóval meghaladja a 120 millió forintot, 6 százalékkal több az előző évinél. Szeretném meg­jegyezni, fiögy az új tanév kezdésekor belépő csoport fej­lesztésének pénzügyi fedezete később kerül felosztásra. Szólnom kell még a gazda­sági és kommunális feladatok ellátásáról. Itt 10,9 százalék­kal lesz több a felhasználás a korábbi éveknél és az összeg majdnem eléri a 24 millió fo­rintot. Elsősorban utak, jár­dák felújítása és karbantar­tása, a vízgazdálkodási fel­adatok megoldására, közvilá­gítási, parkfenntartási, köztisz" tasági feladatok megoldására fordítjuk a legtöbbet. Minden­képpen szeretném megemlí­teni, hogy az ellátandó fel’ adat bővülése, a pénzügyi elő­irányzat még magasabb növe­lését is indokolná, de erre esz­közeink behaíároltsága miatt nincs lehetőség. Ezért szüksé­ges a köztisztaság, parkfenn­tartás ellátásához, gazdaságo­sabb megoldások keresése, a lakosság szélesebb körű meg­nyerése, a társadalmi munka végzésére. — Az egyéb költségvetési ágazatokban hogyan foglalná össze a legfontosabb tenniva­lókat? — Az említett feladatokra 1986-ban a tervjavaslat 14,2 millió forintot tartalmaz. A tanácsi állóeszközök felújítá­sára jóval több mint 8 millió forint áll rendelkezésre. E pénzeszközök terhére minde­nekelőtt a már befejeződött egészségház felújításának végszámláját szükséges ren­dezni. Ipolyszög, illetve Pat* varc lakossága részéről indo­kolt ’'gény az orvosi rendelő, valamint Ipolyszögön a kul- túrház felújítása. Pótlólag ter­vezzük elvégeztetni a műve­lődési központ épületének lá­bazatát. Folytatjuk a Bajcsy iskola folyamatban levő fel­újítását, mintegy 1 millió fo­rintos költséggel. A városgaz­dálkodási vállalót az idén la­ic óház-f elúj ítási tevékenységér hez több mint 9 millió forint állami támogatás kapcsolódik.- ígv a vállalatnak 40 lakás részleges felújítását kell el­végeznie és további 9 lakást korszerűsíteni. — Miben határozza meg a legfontosabb fejlesztési cé­lokat? — Számításaink szerint 117 millió forint fejlesztési célú felhasználás várható, melynek 76 százaléka beruházás jelle­gű. A számított kiadások 68 százaléka folyamatban levő fejlesztések finanszírozását biztosítja. Tervünk összeállí­tásánál a VII. ötéves terv- koncepcióban megfogalmazott feladatokat vettük alapul. Eb­ben a tervidőszakban 457 la­kás felépítésével számolunk, melyből 1986-ban 110 lakást tervezünk megépíteni. Ter­mészetesen érthető, hogy eh­hez kapcsolódnak a telekki­alakítási, a közművesítési, a vízellátás-tervezési, és kiviteli munkájának a megvalósítása. Ide sorolj uk a villamos energia biztosítását, a víz, csapadék- csatorna és szennyvízelveze­tésre fordítandó sok-sok millió forintot. Itt szeretném meg­említeni, hogy a közműellá­tásban meglevő feszültségek feloldására elsősorban lakos­sági önerő bevonásával látunk lehetőséget. És még valamit. A telepü­lésfejlesztési hozzájárulás meghirdetett céljának megfe­lelően a vízellátás javítására 2 millió forint felhasználását irányoztunk elő. A szennyvíz- tisztító építésé, illetve techno­lógiai szerelése áthúzódik a jövő évre. Az idén 14,4 millió forint pénzügyi teljesítésre látunk lehetőséget. Külön szeretném kiemelni, hogy az egészségügyi ágazat­ban elkezdjük a kórházi konyha technológiai szerelé­sét több mint 7 millió forint értékben. A kulturális ága­zatban az oktatási központnál 20 milliós ütem megvalósulá­sát tervezzük. Ezért a Dózsa iskola megkezdett tornatermi megvalósítására mérsékeltebb ütemben nyílik lehetőség. Fel­tétlen meg kell említenem, hogy az egyéb fejlesztési ki­adásaink között kiemelkedik a fiatalok lakásépítése, -vásár­lási támogatását szolgáló hi­tel, 4 millió forint értékben. A létesítményjegyzékben fel­sorolt egyéb célokra csaknem 23 millió forintot tervezünk. — Említette, hogy szeretne a társadalmi munkáról külön szólni. — Munkánkban továbbra is nagy szerepe van a lakosság társadalmi összefogásának, az üzemek, gazdálkodó egységek cselekvő támogatásának. Eb­ben az évben teendőinkké! arányosan, az egy főre jutó társadalmi munka értékét 1700 forintban szeretnénk teljesí­teni. Ezt a következő felada­tok megvalósításánál tartjuk szükségesnek. Mint például a tornaterem építése a Dó­zsa iskolánál, a közterületek tisztántartása, parkosítása, fá­sítás, környezetvédelem. Fon­tos feladatnak tekintjük a gyermekintézmények fejleszté­sét, fenntartását, támogatását. Feladataink között szerepel a nyírjesi tórendszer karban­tartása. felújítási munkái, a járda építése, hogy a legfon­tosabbat említsem. Összefoglalva elmondhatom: a tanács megállapította, hogy az éves tervben következe­tesen érvényesülnek a VII. ötéves település- és tanácsi gazdaságfejlesztési koncep­cióban megfogalmazott cé­lok és feladatok. A gazdaság helyzete viszont 1986-ban is igényli a korábbi évek szigo­rú takarékos gazdálkodásának továbbfolytatását, hiszen ez városunk valamennyi lakójá­nak közös érdeke — mondotta nyilatkozatában dr. Gvőri Sándor. Somogyvári László Kongresszusra készülőben Ilyentájt az ifjúsági moz­galomban megszaporodnak az események, érthetően, hiszen most dől el, milyen program születik az elkövetkező hó­napokra, mi lesz a teendő? A tervezések, a számvetések, s a feladatmeghatározások időszaka ez Balassagyarmaton is. Amikor a KlSZ-bizottsá- gon jártunk, bizony fehéren- feketén kitűnt: rengeteg a munka, sok az elfoglaltságuk. — 175 alapszervezet tarto­zik az irányításunk alá — említi Koltányi Károlyné, po­litikai munkatárs —, s a kö­zépiskolások kivételével, va­lamennyi helyen most tart­ják a beszámoló, értékelő tag­gyűléseket. Zömmel már le­zajlottak, s jórészt kedvező tapasztalataink vannak. Kü­lönös aktulitást ad az ese­ményeknek, hogy a KISZ kongresszusára készülünk, így nem csupán az elmúlt esz­tendőről történik számvetés, hanem „terítékre” kerül az utóbbi öt év munkája, abból az aspektusból: miként le­hetne jobbá, vonzóbbá, tar­talmasabbá tenni a mozgalmi munkát? Kanyó Tibor, a KISZ-bi- zottság titkára, ha csak te­heti, személyesen ott van a taggyűléseken, hozzászól, vé­leményt mond, orientál a fel­adatokra. — Az alapszervezetek két­harmadánál megtartották a gyűléseket — mondja —. 90 középiskolai alapszervezetnél pedig a későbbiekben kerül­nek sorra. Eddigi informá­cióink arról tanúskodnak — folytatja —, hogy jó légkör­ben, őszinte, kritikus han­gon zajlanak. Jó magam többhelyütí megfordultam, kü­lönösen tetszett a kábelgyári 3-as alapszervezet, a tűzol­tósági, a tanácsi KISZ-esek gyűlése, de sorolhatnék még többeket is. Azt hiszem, az aktivitás összefügg a jó elő­készítéssel. Korábban ugyan­is felkészítőket tartottunk, tájékoztattuk a KISZ-eseket és a párttitkárokat is arról, mi a célja, szerepe ezeknek a fórumoknak. És itt hadd je­gyezzem meg, hogy örömünk­re szolgál az a törődés, amely a pártszervezetek részéről megilleti a fiatalokat. Nem­csak ott vannak, véleményt mondanak a titkárok, veze­tőségi tagok, hanem mind az előkészítésből, mind pedig az elhangzottak megvalósításá­ból kiveszik részüket. — Milyen témák vetődtek, föl a taggyűléseken? Miről esett a legtöbb szó? — Meglehetősen differenci­ált a kép. Igen sokan szóltak gazdasági helyzetünk alaku­lásáról. Voltak, akik aggódó hangon, mások — és ezek­nek jobban örültünk — a cse­lekvés oldaláról közelítettek. Nyilvánvaló, hogy csak úgy javul a helyzet, ha ki-ki a saját helvén mindent megtesz boldogulásunk érdekében. Eh­hez tisztességes munkavég­zésre. alkotó hozzáállásra, kezdeményezőkészségre van szükség. Mondom, azok hoz­zászólásai tetszettek a leg­jobban, akik nemcsak kriti­záltak. hanem azt is meg­mondták. hogyan lehetne job­ban, többet?! — Kultúra, ideológia, sza­bad idő — gondolom, ezek is gyakorta szóba jöttek. — Érdekes módon, ezúttal ezekről a témákról keveseb­bet beszéltek, mint például a korábbi kongresszusra ké­szülőben. Érthető ez, ha arra gondolunk, manapság a leg­égetőbb kérdések valóban a gazdasággal kapcsolatosak. Ami a szabadidős-rendezvé­nyeket illeti, áltlános igény­ként fogalmazódott meg: ke­vesebb rendezvényt akar­nak, de azok legyenek tar­talmasabbak, s jobban iga­zodjanak a különféle rétegek igényeihez. — Annál többet hallani viszont a szervezeti életről, pontosabban a változtatás igé­nyéről ... — Erről valóban sok kri­tikus-önkritikus vélemény hangzott el, úgy tudnám sum­mázni: változtatni kell mind minőségi, mind mennyiségi ér­telemben. Ehhez pedig jó KISZ-vezetőkre, aktivistákra van szükség ... kitűnik ez a választási jegyzőkönyvekből is, elég jelentős arányú cse­rélődés. — Mi lesz a további prog­ram? — A napokban tárgyalja a bizottság az április 12-i vá­rosi értekezletre kerülő té­ziseket, amelyet még számos helyen véleményeznek, ki­egészítenek, hogy reális össz­kép alakuljon ki a városi if­júsági mozgalomról. Aztán kezdődnek majd a kongresz- szust előkészítő viták, s áp­rilis 26-án kerül sorra a me­gyei értekezlet, május 22—26. között, pedig a kongresszus — mondotta befejezésül Kanyó Tibor, a KISZ Balassagyar­mat Városi Bizottságának tit­kára. (te) Kedvezmény kisiparosoknak Mindenki jól jár. Ez is ki­jelenthető arra a gyümölcsö­ző együttműködésre, amely a városban a helyi tanács és település kisiparosai között kialakult. Két éve lépett ha­tályba az a pénzügyminiszteri rendelet, amely lehetővé te­szi, hogy a helyi tanács vég­rehajtó bizottsága kisiparosok részére — ötvenezer forintig — adóalap-csökkentő kedvez­ményt nyújtson. Ezt a ked­vezményt minden kisiparos megkaphatja, aki a vb által előírt feltételeknek eleget tesz. Az elmúlt évben végzett jelentős társadalmi munkájuk alapján kilenc kisiparosnak állapított meg adóalap-csők kentő kedvezményt a végre­hajtó bizottság legutóbbi ülé­se. Van közöttük fűtésszere­lő. kőműves, villanyszerelő, mükőkészítő. burkoló, sőt ter­vező is Negyvenezer forintos ked­vezményt kapott Mészáros Jó­zsef burkoló. Harmincezer fo­rintos kedvezményben ré­szesült Hering József és Szarvas János központifűtés- szerelők. Pásztor József vil­lanyszerelő, Békési János mű- kőkészítő, Pékár János fűtés- szerelő és Váry László tervező Húszezer forintos kedvezményt határozott meg a végrehajtó bizottság ifjabb Horváth Imre kőművesnek és Kurucz Mihály burkolónak. Az idei esztendőben a kö­vetkező munkák körében le­het elnyerni az adóláp-csök­kentő kedvezményt. A piac területén a nyitott csarnok építésében lakatos-, hegesztő- és asztalosmunkák elvégzése szükséges a kedvezmény el­nyeréséhez. A gyermekintéz­ményeknél fűtéskorszerűsí­tésre. fenntartásra várják a társadalmi munkát vállaló fűtésszerelő, festő-mázoló kisiparosokat. A Dózsa iskola tornatermének építésénél kő­műves-, állványozó-, ács-, fes- tő-mázoló és lakatosszakmák­ban szükséges a kisipari se­gítség. A járdaépítésekhez pe­dig a tervezési, anyagszállítá­si. fuvarozási tevékenység­ben jártas kisiparosok segít­ségére van szükség A végrehajtó bizottsági ha­tározat a végzett munkák dí­ja mellett az adóalap-csökken­tés mértékét is meghatároz­ta. Naponta általában 70—80 fő keresi fel a Balassagyarmati Városi Tanács ügyfélszolgá­lati irodáját, ahol az állampolgárok teljes megelégedésére intézik a lakosság ügyeit. — kJ _

Next

/
Thumbnails
Contents