Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

Jugoszlávia népművészete Részlet a kiállításból Hogy Ádámnál és Évánál kezdjem, irigylem a Szlové­niában zümmögő méheket. Nem annyira a maiakat, in­kább csak azokat, akik a XVIII. század felétől a XX. század elejéig népesítették be a kaptárakat. Tudom, mindez magya­rázatra szorul. Arról van szó, hogy Jugoszlávia népmű­vészetén belül nem egészen két évszázadon át divatban volt egy meglehetősen külö­nösnek számító gyakorlat Szlovéniában, a méhkaptárak falának festése. Ezeket a fes­tett táblákat sorokba ren­dezték, s úgy lehetett gyö­nyörködni bennük, mint va­lami szabadtéri galériában. Az ábrázolás stílusát tekintve, többnyire naiv, de itt-ott a történeti stílusok nyomait is őrző „táblaképek” telve voltak vallásos és profán al­legóriákkal, népmeséi és le­gendás jelenetekkel, kép­zeletbeli és szatirikus figu­rákkal, és így tovább. Jog­gal nevezik őket a népi áb­rázolóművészet kivételes ér­tékének. Nézegetem az egyik Ilyen festett táblát, rajtá Ádám és Éva a Paradicsom­ban. És irigylem a hajdani méheket, mert ilyen kaptá- rakban élhettek. De hol van ez a tábla? Egy kitűnő vendégkiállítá- *on, amely Jugoszlávia népmű­vészete címmel vándorol Ma­gyarországon, eddig Deb­recenben és Miskolcon mu­tatták be, s jelenleg — már­cius 16-ig — a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban várja az érdeklődőket. Utá­na Budapesten, a Néprajzi Múzeumban mutatják be. A kiállítást Jugoszláviában megelőzte az a magyar nép­művészetet reprezentáló ki­állítássorozat, amely rendkí­vül kedvező fogadtatásban részesült mind a szakma, mind pedig a közönség ré­széről Zágrábban, Ljublja­nában, Újvidéken és Belg- rédban. Ugyanez a kedvező visszhang jellemzi a jugoszlá­viai népművészeti kiállítás magyarországi fogadtatását és értékelését is. Távolról sem véletlenül, hiszen maga a tárlat a népművészeti al­kotások olyan pazar gazdag­ságát mutatja be, amely nemzetközi viszonylatban is párját ritkítja. Köszönet il­leti a belgrádi, a zágrábi a a ljubljanai néprajzi múze­umokat és az újvidéki vaj­dasági múzeumot, amiért néprajzi kincsének legjavát készséggel a kiállítás ren­delkezésére bocsátotta. A ki­állítás rendezői, dr. Mirja- na Maluckov és Bánszki Mária e helyi, területi, nem­zeti, etnikai és nemzetközi jellegzetességeket is őrző gaz­dag anyagból tudományosan megalapozott, ugyanakkor a laikus érdeklődők számára is Don Juan Pécsett Don Juan bolondjai sze­neitől voltunk címmel újította fel a pécsi balett társulata Eck Imre rendező-koreográ­fus Gluék muzsikájára alko­tott táncjátékát, amelynek húsz évvel ezelőtt volt a pre­mierje a margitszigeti sza­badtéri játékokon. A szomba­ton bemutatott pécsi előadás sok táncossal, díszlettel és jelmezzel, tárja néződ elé a lovag kalandjait. tanulságos és élményt nyúj­tó néprajzi bemutatót hoz­tak létre. A tájékozódást se­gíti dr. Nikola Pantelic lé- nyegretörő tanulmánya, ame­lyet a kétnyelvű katalógus­ban közöl, s amelyben ősz- szefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a látogatók szá­mára Jugoszlávia népművé­szetéről. Többi között, ezek közé tartozik annak hangsúlyozása, hogy Jugoszlávia népeinek népművészete a kialakulását és fejlődését meghatározó té­nyezők sokirányúsága kö­vetkeztében módfelett vál­tozatos. A meghatározó szláv és balkáni alapréteg a szá­zadok során számos más elemmel keveredett, új tar­talmak és formák épültek rá, függően az etnikai, nem­zeti struktúráktól, a társa­dalmi, gazdasági, kulturális fejlődéstől, vallási hovatar­tozástól, földrajzi környezet­től, és így tovább. Tovább örökítette ez a változatos népművészet egyebeken kí­vül az illírek, pannonok, trá- kok kultúrájának elemeit, de magába olvasztotta a gö­rög—római, a keleti, bizán­ci hatásokat is, és testvéré­vé vált a többi közép-kelet európai nép kultúrájának, köztük a magyarénak. Ezen — itt csupán jelzett — sajátosságok következté­ben Jugoszláviában gazda­gon tagolt népi kultúra és népművészet alakult ki. Ezt a jugoszláviai szakiroda- lom zónák szerint foglalja össze. Hangsúlyozva, hogy ezek határai sem esnek egy­be a politikai, nemzeti, et­nikai, vallási határokkal, azonos zónán belül is több nép és népcsoport él, az or­szág közepén fekvő dinári zónát kivéve. Mégis, e zó­nákon belül a közös voná­Vas ár nap megnyílt a csong­rádi múzeumban a Szegeden élő Batáné Bertus Terézia, na­iv festő munkáiból rendezett kiállítás. A mintegy negyed­száz olajfestmény jórészt az alföldi tájait, tanyáikat, az ott élő emberek életét ábrázolja. A varrónőből a nyugdíjas sok vannak túlsúlyban, tipo­lógiai egység mutatható ki a népi kultúra, a népművé­szet tekintetében. A zónák a következők: alpesi, pannon, dinári, adriai, moravai és makedón. A kiállítás rendezői a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a tárgyakat első­sorban anyaguk és díszítési technikájuk szerint csopor­tosították, ugyanakkor föl­tüntették zónák szerinti ere­detüket. E helyen nincs mód elemezni az egyes zónák kü- lön-külön is rendkívül ösz- szetett anyagát, a kialaku­lás társadalmi, gazdasági, kultúrtörténeti hátterét, csu­pán megemlítjük, hogy a csak a példának hozott méh­kaptárak az alpesi zónából valók. A pannon zónával kapcsolatban pedig megjegy­zendő, hogy főként ez kap­csolja a jugoszláv népművé­szetet a Kárpát-medencéhez, mindenekelőtt a magyar nép­művészethez. Végezetül, érdemesnek lát­juk idézni dr. Nikola Pan­telic azon . megállapítását, amelynek érvényessége szá­munkra is fönnáll. Eszerint: „Megállapíthatjuk, hogy a nép művészetét nem elég jó­indulattal fogadni és őrizni, mint hagyományos értéket, hanem kutatni kell és meg kell határozni az egyes né­pek kultúrájában és mű­vészi örökségének egészében elfoglalt helyét, értékét, je­lentőségét." Ehhez egymás ér­tékeinek mélyebb megis­merése és tisztelete is szo­rosan hozzátartozik. Egy­más jobb megismerését ki­válóan szolgálja a Jugoszlá­via népművészete címmel rendezett kiállítás Salgótar­jánban is. Tóth Elemér évekre festővé vált Batáné Bertus Terézia alkotásaiból számos önálló tárlatot ren­deztek már dél-alföldi kiállí­tótermekben, és több művé­vel szerepelt a hazai naiv festők múlt évi budapesti tár­latán is. Csongrádi kiállítá­sát április közepéig tekinthe­tik meg a látogatók. Batáné Bertus Terézia kiállítása Á félévi értesítő „közös váulukozás”. mert a szülők, pedagógusok, tanulók jó, összehangolt munkájává) lehet a képességeket tovább­fejleszteni. A félévi értesítő kiosztásá­ra a figyelmet az a tény is rá­irányítja, hogy a végzős ta­nulók pályaválasztását, eg­zisztenciális helyzetét. más tanintézetekbe való felvételé­nek esélyeit erőteljesen befo­lyásolja. Ezért vetődik fel a kérdés: miként fogadja a szü­lő a sok örömet, gondot és .ellentmondást” tartalmazó ok­mányt? Meggyőződésünk hogy bölcs belátással, nagy türe­lemmel és amennyiben prob­léma adódik, önkritikus együttérzéssel. Sainos gyakori azoknak a szülőknek a száma is. akik­nek az iskolával való kapcso­lata csak egy napig tart. Ez a félévi értesítő aláírásának napia. Az ilyen családokban felnövő gvermekek inkább se­gítséget. mint elmarasztalást érdemelnek, ha gyengébb a „bizonyítvány”. Az iskolai élet kudarccal is jár Hibát követne el az az elé­gedetlen szülő, akj első indu­latai közben jól eltángálná a „semmirekellő” haszontalan gyermekét, útszéli hangon szidná az iskolát, a pedagó­gust, hiszen az iskolai élet nemcsak örömökkel jár, né­melykor kudarcok is érik a gyermeket, aki olykor inkább vigasztalásra, megértésre szo­rulna. mert talán többet vár­nak tőle. mint amire képes. A szülőnek, a pedagógusnak tudni kell: a félévi értesítő egyben az ő „bizonyítványuk” is. Az értesítő felhívja a szü’ő figyelmét, hogy milyen terüle­ten kell jobb kapcsolatot ki­alakítani az iskolával, de fi­gyelmezteti a pedagógust is, hogy milyen tantárgvból kell nagyobb segítséget adni tanít­ványainak. Gyenes László ; szemle Szomjas György Falfúró cí­mű produkciójának díszbe­mutatójával szombaton meg­kezdődött a XVIII. Magyar játékfilmszemle a Budapest Kongresszusi Központban. A fesztivált Kőhalmi Ferenc, a Művelődési Minisztérium film- főigazgatóságának vezetője nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitót követően — az idén először — adták át a játékfilmszemle szervezőbizottsága által oda­ítélt életműdíjakat Radványi Gézának, Fábri Zoltánnak, Illés Györgynek és Jancsó Miklósnak. A díjakat a mes­terek tanítványai — maguk is neves művészek — Makk Ká­roly, Bacsó Péter, Koltai La­jos és Kézdi Kovács Zsolt nyújtották át. Az 1985-ös év négy legsikeresebb magyar filmje rendezőjének a MOKÉP közönségdíját adták át. Az ugyancsak idén alapított ju­talmat Szabó István Redl ez­redes,- Kovács András a Vörös grófnő, Lugossy László Szir­mok, virágok, koszorúk című játékfilmjéért, illetve Dargay Attila Szaffi című animációs alkotásáért vette át Gombár Józseftől, a MOKÉP igazgató­jától, az idei filmszemle el­nökétől. Jelentkezni a hónap végéig lehet! Egyetemi előkészítő szakmunkásoknak Idestova két évtizedes múlt­ra tekint vissza hazánkban a SZÉT, vagyis a szakmunká­sokat egyetemi és főiskolai tanulmányokra előkészítő tan­folyam. Létjogosultságát, ha­tékonyságát ezalatt igen so­kan támadták, megkérdője- jelezték. Ám a szakmunkások előkészítő tanfolyama tartja magát. A népgazdaságnak és az egyénnek egyformán szük­sége van rá, mint egyik le­hetséges formára a felsőfokú szakemberképzésben. Az 1986/87-es tanévre már megjelent az agrár-felsőokta­tási intézmények felvételi előkészítő bizottságának fel­hívása. Olyan fiatal szakmun­kások jelentkezését várják, akik a mezőgazdaságban, élel­miszeriparban, erdészeti, fa­gazdasági üzemekben, MEZÖ- GÉP-vállalatoknál, vagy szak- szövetkezetekben dolgoznak. A tanfolyamra február utolsó napjáig lehet jelentkezni, a bizottság címén (Gödöllő, Pá­ter Károly utca 1. 2103), s a jelentkezők részletes tájékoz­tatót és felvételi lapot kapnak válaszuk A felvételi feltéte­leknek megfelelt pályázók májusban pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt, a fel­vételről ennek alapján dön­tenek. Az egyetemi tanulmá­nyokra előkészítő képzési idő szeptembertől júniusig tart, ezen belül 28 hét bentlakásos, intenzív oktatás. Ezután jö­het az igazi felvételi vizsga bármelyik agrár-felsőoktatá­si intézményben, ahol a szak­munkásként induló fiatal agrármérnöki vagy üzem­mérnöki diplomát szerezhet. A SZÉT által biztosított le­hetőség a hógrádi fiatalok előtt is nyitva áll. Egyébként 1975 óta Nógrád megyében egy mezőgazdasági szakember szerzett felsőfokú végzettsé­get a SZÉT révén, aki Cser- hátsurányban dolgozik. Je­lenleg ketten tanulnak egye­temen, s tavaly öten érdek­lődtek az előkészítő tanfo­lyam iránt. A viszonylag kis számokat az magyarázza, hogy jónak mondható a me­gye szakember-ellátottsága: a harminchat termelőszövetke­zetben és két állami gazda­ságban hatszázöt felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakember tevékenykedik. Játékfilm A hét végén mintegy har­mincezer általános és közép­iskolai tanuló vitte haza me­gyénkben a félévi értesítőt. A nevelési-oktatási intézmé­nyek — az általános iskolák, gimnáziumok és szakközépis­kolák — ellenőrző útján érte­sítik a szülőket arról, hogy a gyermekeik milyen tanulmányi eredményt értek el az 1985/ 86-os tanév első felében. A hét utolsó napjain az is­kolákban a szokottnál csende­sebbek voltak a tanulók, ma­gatartásukon látszott, hogy iz­galommal, várakozással, belső feszültséggel várták az utolsó tanítási órát. Akkor kapták kézhez a félévi értesítőt. Nem csoda az sem. ha az üzemek­ben, intézményekben, hivata­lokban dolgozó szülők a szo­kottnál jobban igyekeztek ha­za. Értékmérő, ösztönző okmány A félévi értesítő kiosztását mindig jeles napnak tartják, s talán megyénkben, Nógrád- ban nem is volt a hét végén olyan család, ahol, ne esett volna szó az iskolai életről, a nevelő-oktató munkáról, a pe­dagógusokról, a gyermekek eredményeiről, sikereiről, ku­darcairól. Közismert, hogy a tanulók számára a félévi ér­tesítő határozott „ítélet”, szor­galmának elismerését jelenti, vagy hanyagságát, lustaságát fejezi ki- De mindenkor báto­rítást, ösztönzést és útmuta­tást ad a gyermek további tanulásához. Így a félévi ér­tesítő ösztönző, további erő­feszítésekre sarkalló okmány, amit az osztályfőnök — a ta­nári testület döntése alapján — jegyez be az ellenőrzőbe. A7 félévi értesítőben kifeje­zésre jut a tanuló első félévi teljesítménye, az elsajátított művelődési anyag ismereteinek mértéke, de közösségi maga­tartása, tanáraihoz, társaihoz váló viszonya, s általános em­beri tulajdonságai is. Az a tény, hogy az eredmények, a tudás, a képesség, a szorgalom árnyalatokban gazdag sokrétű­ségét most is az osztályzatok korlátozott mennyiségi sorá­hoz kellett hozzárendelni, lel­kiismeretes munkát igényelt a nevelőtestületektől is az ér­demjegyek megállapítása. Az általános iskola első osz­tályos és másodikos tanulói nem kapnak osztályzatot „csak” írásban értékelik a munkájukat. A felső tagozatos tanulókat a belépő új tár­gyakból szintén így értékelik, bírálják, anii még gazdagabb lehetőséget kínál az osztály­zatoknál. a képesség, a tudás, a szorgalom, vagy olykor ha­nyag. elégtelen munka értéke­lésénél. Az iskolával jó kap­csolatot tartó szülőket — akik szülői értekezleteken, tanári fogadóórákon érdeklődtek gyermekeik tanulmányi mun­kájáról. magatartásáról —, nem érheti jelentősebb meg­lepetés. A szülők némely esetben — az érhető elfogultság alapián többet várnak a gyermekek­től. mint amire kénesek. Mi­előtt a haragvó szülő bármit is tenne, javasoljuk, hogv a ..hét lakat alatt” őrzött saiát régi értesítőjét vegye elő. Ab­ból látni fogja, hogv nem is volt mindig mindenből olvan kiváló ő sem. és mégis „vitte valamire” az életben. A szülői elfogultság Minden szülőnek reálisan kell megítélni, hogy mit fejez ki az az ellenőrző könyv, amit kezébe adott a gyermeke! Ne­ki kell elsősorban tudni, hogy képességei és szorgalma alap­ján. mit várhat gyermekétől. A szülőnek is abból az alap- gondolatból kell kiindulni — a félévi értesítő kézhezvétele után —, amiből az iskolának. Nincs olyan gyermek, akinek ne lenne figyelemre méltó ér­deklődése, hajlama, képessé­ge. Ezeket a képességeket kell a gyermekekben kibontakoz­tatni. így az iskolai tanulás usor KOSSUTH RADIO* *.«5: Műsorismertetés *.18: Mai kuitturáűis programok *.2fl: Hogy tetszik lenni T 9.00: A hét zeneműve 9.30: A hét kölitője: Sárközi György 9.4«: Ki kopog? 10.05: Nyitnlkék 10.35: Gyurkovios Méri* és Svéd Sándor operett­felvételeiből li.05: Régi farsangok. 11.25: A KISZ Művészegyüttes központi énekkara én.e tcd 11.35: Indul a bakterház X/6. rész 12.45: Utak, ösvények 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Régi magyar dalok és táncok 14.3«: Nepáli történet 14.55: Édes anyanyelvűnk. 15.00: irodalmi évfordulónaptár 15.30: Népszerű hangszer szólók 16.05: Ugróiskola 17.00: Eoomix. Gazdasági magazin 17.30: Üj Etema lemezeinkből 18.00: Van új a nap alatt 18.15: Hol volt. hol nem volt. .. 18.25: Mai könyvajánlatunk NÓGRÁD r J$86. tebiuát 10« Jiétfg 19.15: Ej, haj gyöngyvirág. 20.30: Faragó Laura népdalokat énekel 21.00: Születésnapi beszélgetés Lehel Györggyel 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok I 23.30: Mozart: D-dúr vonósötös K. 503. 0.15: Éjfél u-tán PETŐFI RADIO: *.05: Népdalcsokor 8.30: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Szabó Miklós operett­dalokat énekel 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Járóka Sándor népi zenekarának felvételiéiből 13.05: Slágermúzeum 14-00: Kettőtől ötig 17.05: Üjdonságiadnkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Nóták 19.05: Tipp-topD parádé 19.30: Sportvilág 20.03: Rockújság. III évfolyam, 2 szám VMí És ná.lunk.9 * 21.35: Randevú a Jóka/i-klubban 22.50: Könnyűzene, h anig s zerszó lók 23.20: Operettrészletek 23.50: Jani Perkiömakl dzsesaz- együttese játszik 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete. — Válaszolunk hail Iga- tóink lev eleire. Harcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak- magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az É®ziak-Ma- gyarország, a Déli Hírlap, a He­ves Megyei Népújság, valamint a NÓGRÁD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Vadalmafa. Tv-játék (ism4 .:**r j 20.55: Külpolitikai kommentár 21.35: Érzelmi zűrzavar. Feliratos lengyel film 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Vajnory lakodalom. Folklórműsor 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Műterem 22.35: Éjszakai kamarahangverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A sah táncosnője. Színes szovjet kalandfilm. Háromnegyed 6-tóli: Sophie választása I—II. (14). Színes amerikai film. — Kohász: A mi családunk (14). Magyar do­kumentumfilm. — IMH: Nyomás, utána! (14). Színes, szinkronizált oltasz filmvígjá'ték. — TIT: Or­vosnők (14). Színes NSZK—NDK •rwéct—wájci koprodukció. Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6 éis 8-ból: Szexmisz- szió (14). Színes, szinkronizált lengyel fantasztikus filmvígjáték. ISKOLAMOZI: István, a király. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6-tól: Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. 8-tól: BorsaiHiino (16). Színes fran­cia—olasz bűnügyi film. — Nagy- bátonyi Petőfi: Sophie választá­sa I—II. (14). Színes amerikai film. — Szécsén.vi Rákóczi: Po- szeidon-katasztrófa. (14). Színes amerikai katasztrófafilm. — Rét- ság: Titokban Hongkónkban. Szí­nes, szinkronizált francia film- vígjáték. — Karancslapujtő: Szé­dülés (14). Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Kisterenvei Petőfi: Kék villám (14). Színes, látványos, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Ersekvadkert; önbíráskodás (16). Színes fran­cia bűnügyi film. jvrvsiirMP'71: Donaild kacsa és a többiek. TS- KOLAMOZI: Gyermekbetegsöopi^. — Nagylóc: ISKOLAMOZI: Süsü. a sárkány. — Jobbágyi: SípolÉ roaeskako. Magyar film. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents