Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

o Hétfői magazin... „ Hétfői magazin .. „ Hétfői magazin.. Ismerőstől ismerősig Ragaszkodó emberek Jóska bácsi mindennap há­rom kenyeret vásárolt a bolt­ban. Történt egyszer. hogy megkérdezte az elárusító, ho­vá visz ennyit? Így felelt: egyet megeszünk, egyet köl­csönadunk, eggyel pedig tör- lesztjük az adósságunkat. Ezt a régi történetet ma már tan­meseként is emlegetik, hiszen idősebb szülője, hozzátartozó­ja mindenkinek van. Akiket — ha olykor rászorulnak — gon­dozni, ápolni kell. Sajnos, ez néhány esetben nem, vagy csak tessék-lássék módjára történik meg. Mátraterenye régi bányásztelepülés, ahol sok a munkában megfáradt ember, az összlakosság 27 százaléka nyugdíjaskorú. — Nagy részük házi szoci­ális gondozásban részesül. El­sősorban azok élvezik ennek előnyeit, akiknek nincsenek rokonaik — mondta Herceg Judit, a mátraterenyei nagy­községi tanács igazgatási elő­adója. — Két hivatásos és több tiszteletdíjas gondozó se­gít nekik mindennapi tevé­kenységükben. Bevásárolnak, k'mosnak, elhozzák a patiká­ból a gyógyszert és elvégzik a ház körüli fizikai munkát is. öt éve már annak, hogy ki- éoítettük a házi szociális gon­dozás há'ózatát. Bizony, nem vn't vönnvű feladat! Végig ko’Vft járni az idős embere­ket. fel kellett mérni helyze­tüket. életkörülményeiket és volt rá nélda. hogy siralmas á"°ootokat találtunk. Amikor leültem velük beszélgetni, szinte mindenkinek az volt az első kérdése, hogy mennyi pénzt kel] majd a gondozásért fizetni, ők még el sem tudták képzelni, hogy valamit aján­dékba, ellenszolgáltatás nélkül elfogadjanak. — A házi szociális gondozá­son kívül kapnak valamilyen segélyt is a falu idős korú la­kói? — Rendszeresen adunk min­den évben, de ezzel a pénzzel néha „csodák” esnek meg. Ugyanis nyugdíjasaink nagy része alighogy megkapta, oda­adja az unokájának játékra, vagy a gyerekeinek, és végül nem vesz magának semmit az őt megillető segélyből. Nagyon érdekesek a mi öregjeink, sok­szor úgy viselkednek, mint az a macska, amelyik a házhoz ragaszkodik. El nem mennének jobb körülmények közé lak­ni, nehezen hagyják el szülő­helyüket. YafT Jánosaknán egy néni. aki cs. akkor ment szo­ciális otthonba, amikor élet- veszélyessé vált a háza. Ki­csit nehéz velük — mosolyo­déit el a vékony fiatalasszony —. de nagyon szeretem őket. Kedvesek, hálásak, ha az em­ber törődik velük. Igaz, én nem vagyok gondozó, mégis sokszor járok közöttük. Elme­gyek a lakásukra, meghallga­tom őket, ez hiányzik nekik a legjobban. Hajlamosak va­gyunk az idős embert fárasz­tónak tartani csak azért, mert sokat beszél és egy dolgot többször is elmond. Pedig ezért nem szabad rájuk haragudni, hiszen egyedül maradtak. — .Hogyan lehet több falu munkáját jól összehangolni a szociális gondoskodáshoz? — Nem olyan nehéz, mint amilyennek kívülről látszik. Egymás mellett van a három település, szinte teljesen össze­épültek. Ha végigmegyek kö­zös tanácsunk bármelyik tele­pülésén — Mátranovákon, Ho- mokterenvén. Nádújfalun — és összetalálkozom egv-egy idős emberrel, sohasem tudok olyan hamar köszönni, hogy meg ne előznének. Van egy nagyon kedves néni Homokterenvén. aki mindennap felhív, vagy beiön ide. Hoz valami apró süteményt és elbeszélget, min­dig nagyon izgatja, hogy mit csinálunk. Egész nyáron át ő hozta a reggelinket a boltból. Erről jut eszembe: ha lehet, egv eladóról szívesen olvasnék a legközelebbi hétfőn. Vankó Magdolna Farsangi vigságok Mókaesküvő, rönkhúzás, tollfosztás, fonóünnep, kar­nevál és bál — megannyi farsangi vígság. amelyre már hosszú idő óta készülnek ki­csinyek és nagyok, a falvakban és a • városokban egyaránt Szombaton is sok helyütt a farsangolók tarka-barka ka- valkádjával népesültek be az utcák és báltermek. A Vas megyei Nagyráko­son a rönkhúzás járta: az ősi népszokás szerint, ha farsangkor nincs esküvő, hát rönkhúzási felvonulást ren­deznek, a Szombathely kör­nyéki Zanaton a hagyomá­nyos tollfosztót elevenítették fel. A zselici dombok között fekvő Boldogasszonvfán né­met farsangi hagyományt ele­venítettek fel. megtartották Hansl és Gretl lakodalmát a kaposváriak a már országos­nak számító karneválon és a Dorottva-bálon vettek részt A nógrádi falvakban is sor­ra rendezik a farsangi mu­latságokat. Szombaton a Cserhát völgyében megbúvó Herencsényben is vígadt a falu apraja-nagy.ia. A műve­lődési házban előbb az ál­talános iskolások maszkabál­jára gyűlt össze a sokaság A gyerekek jelmezes kaval- kádjában megjelent Lúdas Matyi, dr. Bubó, maga az ördög is személyesen, de sok kisgyermek népi jelmezt vá­lasztott az alkalomra Nem csupán a népviselet volt jelen —, ami nemcsak a nagyma­máknak, de a gyerekeknek sem számít jelmeznek Heren­csényben —, találkozhattunk A jelmezes iskolások közül ötletes „hátyikdsaras”, bá­tyus figurákkal is. A gyerekek szórakozásának a felnőttek mulatsága vetett véget A művelődési ház szín­padán a tizenhat éve műkö­dő herencsényi pávakör far­sangi lakodalmas műsort ado‘t elő A helyi hagyományokat feldolgozó palóc lakodalma« műsoruk farsangi „külön­kiadása” nem volt híján a vas. kos népi humornak. Heren csényben egyébként új keletű ketten. hagyománynak számít a farsangi lagzi —, ahol rend­szerint egy idős férfi a meny­asszony, s egy fiatal nő a vőlegény —, a pávakör há­rom éve lépett vele először színpadra. Nagy sikerű, a ha­gyományokat karikirozó. de napi aktualitásokat is rig­musokba szedő műsorukkal azóta már Szlovákiában is vendégszerepeitek A ferge­teges műsort hajnalig tartó bál követte. kérlelO hang, amikor Váli Ferencné és Czuder Zsu. zsanna többször is telefo­nált a szerkesztőségbe, se­gítséget remélve. Korábban az állatkórházat hívták, ott Mintha csak eOV hangos jó reggelt.'-tel ébresztőt akart volna valaki tartani, vasárnap hajnalban kopog­tattak az ablakon. Salgó­tarjánban, a Vörös Hadse­reg út 53—SS. szám alatti porta lakói nem akartak hinni a szemüknek, a virá­goskertben álló és az ab. mm • lakra kapaszkodó korai Iá- M togató egy bájos őz volt. Hogyan keveredett a kert­be? Rejtély. A szokatlan látványra összeseregletteket ennél jobban foglalkoztatta az emlék: máskor is történt hasonló és lelőtték az erdő hívatlan lakóját. jón sor! azonban csak házhoz szál­lított jószággal foglalkoz- nak. A telefonon hagyott üze­net nyomán Mátrai István, a MAVOSZ megyei intéző­hangzott a bizottságának vadászmes­Csak erre ne kerül tere azonnal a helyszínre sietett. Addig már igen so­kan megcsodálták a kert­ben kétségbeesetten futká- rozó özet, s érkezett újabb szakember is. Korbács Vik. tor, a Ceredvölgye VT fő­vadásza személyében. Puska ezúttal nem dör- rent. Mátrai István vezény. leiével kibontották a kerí­tést. sikerült baj nélkül megszabadítani a megked­velt vadat. — Ígéretesen szép bak. Lehet majd az agancsa vagy ötszázgrammos, egy esetle­ges külföldi vadász súlyos tízezreket fizethet érte. —k— Szécsényben : egymillió A várossá lett egykori nagy­községben is módja van a ta­nácsnak arra, hogy a lakáshoz jutást kölcsönnel segítse. Ta­valy egymillió forintot oszt­hattak szét, mérlegelve a rászo­rultság mértékét. A pénzt első­sorban fiatalok kapták, huszon­kilencen jutottak 30—50 ezer fo­rint, visszatérítendő támogatás­hoz. A városi tanácsinak az idén is egymillió forint áll rendelke­zésére, a tavalyihoz hasonló cél­ra. Ebben az esztendőben ötven­ezer forintra emelték a kölcsön alsó határát, a beérkezett igé­nyeket a márciusi végrehajtó bi­zottsági ülés bírálja majd el. Szombaton senki sem szeret üzletbe menni, mégis vala­milyen vásárlási láz üti fel a fejét az élelmiszerboltokban. Mit vásárolhatnak azok. akik Salgótarján peremkerületein élnek. A 219-es számú Élelmiszer- Kiskereskedelmi Vállalat üz­lete délig van nyitva. — Sok nyugdíjas lakik a környéken, ezért elsősorban nem a szombati nap a legfor­galmasabb — mondta Nagy Jánosné üzletvezető — nyug­díjosztás után jönnek el az idősebbek, amikor a nem romlandó cikkeket vételezik. Ilyenkor szombaton a tej és kenyér megy. — Most 11 órát mutat az óra, fogyott már el valami? — Még nem, de tejfölből ma 150 pohár érkezett, körül­belül 10 van még belőle, ha­marosan az is elfogy. Tejföl­ből zárás előtt már nem tudok adni... — Hány ember fordult meg ma a pultok előtt? — Körülbelül négyszáz, zá­rásra maximum az ötszázat éri el ez a szám. A Somoskőújfalui 89-es szá­mú ABC-ben fél 12-kor még roskadoznak a polcok az áru­tól. — A szombati napokra kü­lön ügyelünk — magyarázta Torockai Imréné üzletvezető — ez a legnagyobb élelmi­szert árusító hely a környé­Boltok a város peremén 4 és a kenyér nyomában Nagy Antal Salgótarján belvárosában kínálja a friss ke­nyeret vasárnap is. ken. A határ mentén va- is, akik az ország másik te­gyünk, sok külföldi áilampol- léről érkeztek... A mai kész- gár is betér és olyan vásárlók létünk? Kétszáz pohár tejföl, ugyanennyi különböző ízesí­tésű joghurt, 600 liter tej, 40 kilogramm túró várta és vár­ja a vásáriókat. Délután két óráig vagyunk nyitva. — Előfordul, hogy addigra valami elfogy? — Nagyon ritkán. Kenyér­ből például mindig van a ren­delt mennyiségen kívül 1 má­zsa tartalékunk, tejből is in­kább marad 80—100 liter kö­rül, minthogy ne lenne elég... Az ÉKV 10. számú boltja egyszemélyes kis áruda, ahol Kovács Gellértné szolgálja ki vevőit. — A legtöbb vásárlóm nyug­díjas, van úgy, hogy egy nap többször is eljönnek, ha elfe­lejtettek valamit elvinni a szombati-vasárnapi ebédhez. — Mekkora a forgalma hét végén ? — Hetven-nyolcvan vásárlóm lehet ilyenkor. — Mindennel ki tudja őket szolgálni? — Tejből körülbelül még tíz liter van, ez ma nem lesz elég. Nehéz kiszámítani, hogy mikor mekkora lesz a forga­lom, hol ez fogy el hamarabb, hol az... S aki elfelejt valamit ven­ni szombaton, vasárnap is van lehetősége vásárolni. Igaz egy kicsit messzebb Salgótarján belterületén. — vm — Téti tennivalók Jégpáncél borítja a diósjenői tavat is. A tópart azonban ad tennivalókat a hidegben is. A megrozzant stégeket most biz­tonságosan lehet javítani. _ kj _ I Beállt a Balaton és a Tisza Az elmúlt napok fagyos éj­szakáinak hatására megindult a jegesedés a Balatonon, s vasárnap reggelre teljesen megmerevedett a víz, öt cen­timéter vastagságú összefüggő jégpáncél borítja a tavat. A jég vastagsága, amelyet az éj­szakai havazás nyomán hat-' nyolc centis hó is takar — alkalmatlan a sportolásra, ezért szigorúan tilos rámen­ni. A néhány napos kemény fagyok hatására az idei télen először hosszabb szakaszon összefüggő, 8—10 centiméter vastagságú jégréteg képződött a Felső-Tiszán. Zalkod és Cigánd között, valamint kör vétlenül Tokaj fölött rövidebb- hosszabb szakaszokon áll, más helyeken viszont zajlik ■ jég. I NÓGRAD- 1986. február 10., hétfő » v

Next

/
Thumbnails
Contents