Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

V Tennivalók a tehetség érdekében Mesélő múlt KOSOLYÁ Interjú Závorszky Istvánnal a képességfejlesztésről Zseni — tehetséges — jó képességű — kiváló adottságú. Ezek a fogalmak manapság is kavarodnak, amikor arról beszélnek, kiből, mi lehet. A „fényes szelek” idején sok ezer fiatal tehetséget fedeztek föl, akiket szociális helyzetük sosem vihetett volna maga­sabbra. Ma mások a problé­mák. Az 1980-as évektől pe­dagóguskörökben — egv párt- határozat inspirálása nyomán ás — újra felbukkan a kérdés: hogyan lehetne minél jobban segíteni a kiemelkedő képes­ségű tanulókat? Sőt: miként lehetne rávenni őket a plusz­munkával, energiával járó továbblépés terheinek vállalá­sára? Závorszky István, á salgó­tarjáni Jurij Gagarin Általá­nos Iskola igazgatója hosszú évek óta azok közé tartozik, akik számára fontos, a hiva­tásukhoz szorosan kapcsolódó kérdések ezek. A tantestület­ben sok pedagógus foglalko­zik a témával. Nevelőtestületi értekezleten, pártszervezeti gyűlésen beszélgettek, vitatkoz­tak erről, s megtárgyalta a városi pedagógus pártbizott­ság végrehajtó bizottsága is. Ezek után kértük interjúra Závorszky Istvánt. — Kétféle köznapi pedagó­giai vélekedés van manapság: az egyik szerint nem kell kü­lönösebben foglalkozni a ki­emelkedő képességűekkel, hi­szen aki igazi tehetség, úgyis „kiugrik". A másik nézet: csak komoly képzéssel, sok energiával lehet valakiből iga­zán tudós, művész, feltaláló és hasonló kiemelkedő sze­mélyiség. .. — Bár nagyon ritka, nem tagadható, bizonyos képessé­gek egész kis korban jelent­keznek, a tehetségek helyet, teret kérnek maguknak. De ez elenyésző százalék — a többieknél a jó adottságokat később fedezik föl 'és akkor ■fejleszthetők. A tudatos, szer­vezett pedagógiai munka azért nagyon fontos, mert az öröklődéssel, adottságokkal „gazdálkodni” tudó nevelőkre nagy szerep hárul. Mindkét él dal együtt érvényesül: ez a képességfej leszt és. — ön miért érzi ezt ma fontos kérdésnek? — Akik ismernek, tudják, vesszőparipám ez. Ha a vi­lággal el akarjuk fogadtatni magunkat, a pedagógia is so­kat tehet azért, hogy képzett szakembereket adjunk. A ma­gyar szellemi tökéből, a „szür­keállományból” profitálha­tunk legtöbbét. Az ország la­kosságához viszonyítva igenis vannak nálunk tudományos, technikai téren tehetségek, jó helyen állunk. Csak ki kell bányászni, sok munkával fej­leszteni a tehetségeket. Tenni •kell — »az iskolákban, a szü­lőkkel együtt —, hogy ne kal­lódjanak el a jó képességű fia­talok. Minderről felső fórumo­kon is sok szó esett. — Milyen akadályokat lát ebben? — A gyerekek egy részé­nél szinte ki lehet tapintani azt az ambícióhiányt, ami a legtöbb keserűséget okozza a tanároknak. A pedagógus fan­táziát lát a . gyerekben, fej­leszteni szeretné a felfedezett adottságait, készségeit, szól neki, járjon szakkörbe, ad ol­vasnivalókat, a kutatáshoz alapanyagot. A gyerekek egy része a szeretett pedagógus kedvéért eljár, dolgozik. de ímmel-ámmal, mert inkább a könnyebb ellenállás irányába sodródik. Még a diákoknál maradva: nem egy gyerekünk van, aki több téren is az át­lagon felül produkál. Termé­szetesen a szaktanárok szív­ügyüknek érzik, hogy foglal­kozzanak velük, néha össze­jön több érdekeltség is. Ez nem különösen meglepő. Egy általános iskolásból bármilyen kiemelkedő szakember, vagy művész lehet. Néha valaki éppen azért kallódik el, mert nehéz döntenie, választania, többen törődnek -vele... — Nem túl könnyű akkor a nevelők helyzete sem. — Igen. Pedagógusaink ide­je is szétforgácsolódik. A szi­gorúan vett pedagógusi fel­adatokat sem szabad nyolc órára becsülni. Ottnon még készülni kell. dolgozatokat ia- vítani, újabb feladatköröket megfogalmazni. Ha valaki emellett még aktív politikai, kulturális életet él, annak 12 óra fölött lesz a teljesítménye. A felzárkóztatást senki sem tartja alábbvalónak ennél. Az­zal korrepetáló foglalkozások járnak együtt.; Azt, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek­kel mennyit kell külön fog­lalkozni, családlátogatások, benti beszélgetések — diákok­kal, szülőkkel, pedagógussal hármasban, együtt — alig sejtik. .És köztük is van több jó képességű gyerek... Nincs annál nagyobb dolog egy vér­beli pedagógus, számára, ha úgy vélekednek róla a gyere­kek és a szülők egyaránt, rajta van a szemük, tud gond­jaikról. Nagy öröm számomra, hogy nem egyetlen ilyen mun­katársam van. Aki minden szabad idejét, személyes hobbi­ját egyezteti a gyerekekével. Vannak olyanok, akik viszont időnként azért berzenkednek, miért szükséges nekik részt venni alig hasznosítható ér­tekezleteken, előadásokon — a tanórák kárára —, amelyek­ről kaphatnának információ­kat is, közben ők dolgozhat­nának. — A saját iskolájában mit lát a legfontosabb területnek? — Az anyanyelvi nevelést alapjának érzem minden ké­sőbbi továbbképzésnek. Lehet szó idegen nyelvekről, termé­szettudományi tantárgyakról, művészeti ágakról, ez nélkü­lözhetetlen. Emellett ismerős az iskola kezdeményezése a kicsik népitáncoktatásában, eredményei az idegennyelv­oktatásban, a fakultációban, a szakkörök, az énekkar, az alsótól a középiskolába menő gyerekekig a szakági felké­szítésben. ☆ Szeretnénk sok jó szakem­bert. Jó lenne, ha ők nem csak a nagy szorgalommal eredményt kicsikarok, hanem a tehetséggel eredményt elérők közül kerülnének ki. S, ami vágya mindenkinek: a vá­lasztott pályára rátermettek legyenek. G. Kiss Magdolna Megjelent a Béke és Szocializmus legújabb száma Horst Schmitt, a Nyugat- Berlini Szocialista Egység­párt elnöke méltatja a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak békepolítikáját. Rámutat; az imperializmus nem képes kizárólagos befolyást gyako­rolni a világeseményekre, mert szemben áll vele egy másik politikai irányvonal, amely a nemzetközi konflik­tusok békés megoldásának hí­ve. René Maugé Mosquera, az Ecuadori Kommunista Párt főititkára és Jósé Solis Costra, az Ecuadori Béketanács főtitkára közös cikkben ku­tatják, milyen okok vezettek a latin-amerikai háború ellenes mozgalmak fellendülésére. Chilében 1985 szeptemberé­ben a népi megmozdulások alapjában rendítették meg Pinochet diktatúráját és nagy visszhangot keltettek az egész világon. Luis Corvalan, a Chilei Kommunista Párt fő­titkára megvilágítja az ország belpolitikai helyzetét. Jelképesnek tekinthető, hogy az ENSZ az ifjúság nemzetközi éve után az 1986- os esztendőt nemzetközi bé­keévnek nyilvánította. Ro­land Bauer, a Német Szocia­lista Egységpárt, Unni Krish- nan, az Indiai Kommunista Párt és William Stewart, a Kanadai Kommunista Párt képviselője a folyóiratnál át­tekinti, melyek az aggodalom­ra okot adó nemzetközi fej­lemények, s mi táplálja ezek­kel szemben a reményt. Csehszlovákia Kommunista Pártja márciusban tartja XVII. kongresszusát. Antonin Kapek, Csehszlovákia Kom­munista Pártja KB Elnöksé­gének tagja, a prágai városi pártbizottság első titkára be­számol az előkészítő munka eddigi tapasztalatairól. A kongresszusi dokumen­tumtervezetekről folyó vita során a Pravda, az SZKP központi lapja igen sok leve­let kapott. Vlagyimir Selepin összegzi a lap hasábjain kö­zölt levelek gondolatait, kí­vánságait, javaslatait. A folyóiratnak az iparilag fejlett tőkés országokkal fog­lalkozó bizottság nemzetkö­zi szimpóziumot rendezett arról a kérdésről, hogyan hat a fegyverkezés a társadalom életére, a gazdaságra. A szer­kesztőség ismerteti a vita tar­talmát. Jurij Sirjajev. a szocialista világrendszer gazdasági kér­déseivel foglalkozó nemzetkö­zi intézet igazgatója a mai tudományos-termelési forra­dalomnak a tőkés világgazda­ságra gyakorolt hatásával fog­lalkozik. A régi ' parasztgazdaság üzemszervezete a családtagok munkájára épült. Kora ta­vasztól késő őszig a család minden tagjának szoros mun­karendje volt. A hosszan tar­tó betegség az egész évi jöve­delmet lecsökkenthette, ha emiatt nem tudták időben el­végezni a vetést, a kapálást, a termés betakarítását. A há­zasságnál is az volt a fő szem­pont, hogy minél dolgosabb menyecske vagy vő kerüljön a házhoz. A teherbe esett fiatalasszony jól tudta, hogy a család minden tagja, még a férje is megveti, mert mun­kája már csökkentett értékű, hiszen vigyáznia kellett arra, hogy milyen súlyt emelhet meg, mennyi ideig hajlonghat a répa egyelésénél. a kapá­lásnál, a marokszedésnél. A menyecske gyakran szégyellte állapotát, munkaerejének csökkenését. ezért eltitkolta rosszulléteit, olykor fellépő fájdalmait, igyekezett egy sorban dolgozni a többi asz- szonnyal. Nem volt ritka eset, hogy gyermekét kint a me­zőn hozta világra, kötényében vitte haza. A gyermekágyból kikelve, sem maradhatott ott­hon, nem ápolhatta gyerme­két. hiszen tudta, hogy miatta a kukorica-, a burgonyaföld kapálatlan marad. Ha a kis­gyermek őrzését nem tudta másra rábízni, magával vitte a határba. A mezőre kivitt kisgyermek elhelyezésére szol­gált a kosolya, vagy mézei bölcső. Kopár Elkészült, bemutatták, és majdnem azonnal klasszikussá vált. A művészi élményre vá­gyó nézők csodálták, a •film- művészettel foglalkozó tanfo­lyamok, könyvek tananyaga lett a Kopár sziget. A hallga­tás, a zene, az emberi arcok és mozdulatok filmje. A film formanyelve című könyv így ír róla: .„ . .tulajdonképpeni főtémája,: az újíaismétlődé- sek szűnni nem akaró konok- sága. A képek sora először költői türelemmel időz el a vízreszállás, evezés, partra ér­kezés, vízmerés és vfzhordás epizódjain, és ahogy ennek végére érünk, minden kezdő­dik elölről. Az ismétlődések tudatos, szinte variáció nél­küli bekövetkezése a néző ér­zelmeit aktivizálja. A film még mindig ugyanazt mutat­ja. de mi már mást látunk benne, tiltakozunk és láza­dunk, míg a film végül a legnagyobb érzelmi megren­dülésbe és felindultságba so­dor. Az eszköztelen ritmus virtuozitása teremti ezt a hatást, egvszeri és utánozha­tatlan módon.” A film tartalmát egy, mon­datba lehet sűríteni: egy kis parasztcsalád embertelenül nehéz körülmények között küzd a természettel. De ez a rövid mondat tévútra vezet­heti az érdeklődőt, hisz a re­mekmű ennél sokkal többet mond az író-rendező Sindo Kaneto jóvoltából. A kosolya két részből áll: a háromágú vitorlarúdból, me­lyet felül vaskarikával, erős madzaggal összefogtak úgy. hogy a rudak mozgathatók legyenek, és a bölcsőből, melynek téglalap alakú kere­téhez félkörívben fűzfavesz- szőket, hosszú háncslapokat erősítettek. A bölcső két szé­lét hosszú madzaggal a két szemben levő rúd közepe tá­ján levő kampóra, szögre akasztották. A bölcsőbe kis­párnát tettek, erre fektették a gyermeket míg anyja dolgo­zott. Ha erősen sütött a nap a rudakra egy nagy"vászon- lepedőt terítettek, hogy a gyer­meket védjék a napsütéstől. A kosolyát csak a megye keleti részén ismerték. Ügyes kezű parasztemberek készí­tették. A fényképen bemutatott ko­solya Kazáron készült- az 1940-es évekig használták. Az 1960-as; évek elején ke­rült be a Palóc Múzeum gyűj­teményébe. Zólyomi József sziget Az 1912-ben Hirosimában született japán művész a Ko­pár sziget elkészítésekor már jelentős alkotói munkásságot mondhatott ■ magáénak. A filmművészet legkülönfélébb területein dolgozott, labora­tóriumban, díszleteket terve­zett. forgatókönyveket írt, asszisztenskedett. és így jutott el az önálló rendezésig. 1952- ben írta és rendezte a Hiro­sima gyermekeit; ekkor is­merte meg a világ a nevét. A Kopár sziget 1960-ban ké­szült. A környezet, a tenger szépsége, a kis sziget, amelyet csak csónakon lehet a külvi­lágból megközelíteni, akár idilli is lehetne. A film azon­ban nem az. Szavak nélkül — mert ebben a filmben nem beszélnek, és ez nem formai eszköz csupán — mond el sokmindent emberek életéről, érzéseiről, és a képeket cso­dálatosan szép zene kíséri végig. Sindo filmjét 1961-ben a moszkvai filmfesztiválon díjjal tüntették ki, és ugyan­ott tüntették ki 1977-ben a CMkuzan magányos utazása című alkotását. A rendező hazájának egyik legnépszerűbb művésze, aki elkötelezett harcosa a béké­nek. Onibaba és Földrengés Tokióban című filmjeit is játszották Magyarországon. A Kopár sziget február 15- én szerepel televíziónk mű­során, az 1-es programban 22.05 órai kezdettel. (erdős) Magyar filmnapolc Montrealban Magyar filmnapok kezdőd­tek kedden Montrealban, a Cinematheque Qubecoise-ban, a franciaajkú Kanada leg­nagyobb városában. A feb­ruár 12-ig tartó vetítéssoro­zaton, amelyet a Hungaro- film közreműködésével szer­veztek, az érdeklődők meg­ismerhetik az elmúlt harminc év magyar filmművészetének sok, immár klasszikussá vált alkotását: egyebek között az Árvácskát, a Szegénylegénye­ket, a Tízezer napot, a Szere­lem című filmet. A sorozat műsorán szerepel a Hannibál tanár úr, az Így jöttem, az Álmodozások kora, az Angya­lok földje, a Régi idők focija, a Mephisto, az Angi Vera és az elmúlt három évtized több más, kiemelkedő jelentőségű alkotása. Külön vetítéssorozatot ren­deznek Mészáros Márta film­jeiből: a tendezőnő hét film­jét mutatják be a kanadai közönségnek. Ugyancsak kü­lön sorozat ismerteti meg a nézőket a kiváló animációs művész, Kovásznai György al­kotásaival: nyolc rövidfilmjét vetítik. A magyar filmnapokon ka­nadai meghívásra részt vesz Mészáros Márta, továbbá Szir­tes András, akinek Gravitá­ció és Tóth János, akinek Örökmozi című filmje szere­pel a bemutatásra kerülő al­kotások között. műsor KOSSUTH RADIO: I. II. I. 20: Az ösztönzés ereje. Tóth Benedek írása 1.30: A Borogyin vonósnégyes felvételeiből 3.37: S^lzedo: Divertimento f.45: Nefelejcs, (lsm.) 10.05: Diákfélóra. Két hangon 10.35: Bogár István? Hat mese M.49: Offenbach operettjeiből II. 32: Indul a bakterház. X/5. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Jogi arcképcsarnok 13.00: Mozart operáiból 13.40: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai. (Ism.) 14.26: Versenyművek 15.00: Lapozgató a szocialista országok irodalmi folyó­irataiban 15.30: Szenthelyi Miklós hegedül 16.05: Révkalauz 17.00: Raszkolnyikov 17.44: Nótacsokor 19.15: Pénzt, vagy életet! 20.15: Népszerű dallamok 20.40: Népd,alest 21.40: Az energetika nagy ígéretei 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Barbra Streisand énekel 22.54: Ormándy Jenő vezényli a Philadelphiai szimfonikus zenekart 0.10: Himnusz 0.15: Ejfél után PETŐFI RADIO) 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család. (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben 12.10: Kazacs.ay Tibor: Pantomim szvit 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: A népművészet mestereinek felvételeiből 13.05: Nosztalgiabullám, Ricky Nelson 14.00: Nóták. Győri Szabó József énekel 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv 16.00: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 17.05: A „Mezzoforte” együttes dzsesszlemezeiből 17.30: segíthetünk? 18.30: Slágerlista 19.05: Balogh Albert népi zenekara játszik 19.18: Slágerfilmek. filmslágerek 20.00: Reklámparádé 20.03: A Pontarisznya dalaiból 21.05: Napközben. . . 21.45: Fényes Szabolcs tánedalaiből 22.00: Maholnap 23.20: Most érkezett 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-miagyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Foragráez Ju­ti építkezésekről — Szószólóban. Gyarmati Béla jegyzete — Pá­lyaválasztó fiatalok — Nyugdíj­ban.) 18.00: Észak-magyarországi krómitoa. 18.25—18.30: Lap- és műsor előzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ) 8.55: Tévétorna (ism.) 9.00: Iskolatévé. Történelem (ált lsk. 8, oszt.) 9.25: Környezetismeret (ált, lsk, 4. oszt.) 10.00: „Te meg én” 10.50: Vörös és fekete. Szovjet filmsorozat. L rés* 12.00: iskolatévé 12.30: Képújság 15.20: Iskolatévé 15.40: Éneklő ifjúság 15.50: ,.Ez vagyok én”. IV. rész 16.30: Hírek 16.35: Tízen Túliak Társasága 17.25: Telesport $17.50: Képújság 17.55: Üj reflektor magazin 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv.híradó 20.00: starsky és Hutch 20 45: Panoráma 21.50: Színházról néhány percben... 22.00: Tv-híradó 3, 2. MŰSOR: 17.30: Képújság 17.35: Pedagógusok fóruma 18.10: Zsebtévé (ism.) 18.40: Egészen normális őrület. IX/4. rész (ism.) . 19.30: Haiti, a szegénység érintetlen világa 20.00: Egy hang és néhány maszk 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám 21.20: Egészen normális őrület NSZK-tévéíilmsorozat. XI/5. rész 22.10: Tv.Basic-tanfolyam, XVI/l. rész. Alapok (lsm.) 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv.híradó 20.00: Életünk krónikája. 14. rész (ism.) 20.30: A lehetőség határa. 2. rész 21,40: Autósok-motorosok magazinja 22.20: Találkozás szovjet művészekkel. Képek a Macbeth című balettből 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese (lsm.) 19.301 Ty-níradó 4 NÓGRÁD ~ 3986. február 6., csütörtök (üt. (A tartatomból; A föld a lato- 22.10: Himnusz 20.00: 21.00: 21.30: 21.56: 22.00: 22.10: ui ciudi tteptar kincseiből (ism.) Időszerű események Időjárás-jelentés Ez történt 24 óra alatt Ki a bűnös? Dokumentumfllm és stúdióbeszélgetés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Hajókkal a bástyák el­len. Színes, szovjet történelmi kalandfilm. Háromnegyed 6 és 8-től: Szédülés. (14) Színes, szirnk- ron^áilt amerikai krimi. — Jó­zsef Attila: 6-tól: Az egész vá­ros erről beszél. Amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Pisz­kos ügy. (14) Színes amerikai bűnügyi film. — Madách Kama­ra: Városbújócska. Színes ma­gyar film. — Pásztói Mátra: szexmisszió. (14) Színes, szink­ronizált iengyeű fantasztikus fiimvfgjáték. — Szécsényi Rá­kóczi: A mi családunk. (14) Ma­gyar film. — Kisterenyei Petőfi: Sophie választása. I—II. (14) Színes amerikai film. — Nag.v- tóc: Posszeldon katasztrófa. H4» Színes amerikai katasz+rófafUnta — Jobbágyi: A kis egyszarrtfi Színes, szinkronizált Japán M0*f film, j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents