Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-06 / 31. szám
Buga doktor 80 éves Elhelyezkedett az íróasztal mögött, orrára igazította a szemüveget és vette a papírt. Aztán — akár a mikrofon előtt — olvasni kezdett. A máséval összetéveszthetetlen hang — előzetesben — a következő heti rádiós anyagot „közvetítette”. Ezúttal, or- szágnvi helyett, egyetlen hallgató számára. Emlékszem, a „krumpli” táplálkozást jelentőségéről szólt. .. Nem egyetlen. mindössze első, „Laci bácsival” kapcsolatos élményem volt ez... Ma az immár 80 éves Buga doktorral ülök szemben. Igaz, ő már egy másik, kényelmesebb karosszékben. . . — Három éve, amióta beteg vagyok. tényleg csak ülök, és innen szemlélem a világot. Pedig — szívesebben gvomlálnék a kertben! Mert azt is szükséges, nemcsak ültetni... Ugyanúgy, mint a tudat esetében, ahonnan a téveszméket, hiedelmeket, babonákat kell kiirtani! — Honnan ez az indíttatás. mik a gyökerei ennek az elkötelezettségnek? — Amikor ezt kérdezik, irrndig azt a — már jetkén- pé nőtt — kispadot látom magam előtt, amelyet apámtól, a falusi tanítótól ..örököltem”. Azt, amelyen üldögélve apám. majd én, válaszolhattunk a falubéliek kérdéseire. Már itt — és hál’ istennek elég korán — megtanultam, hogy a magyar ember mindenre kíváncsi. és mohón nyeli a használható szót. . . — Ám, ha most egy réteggel mélyebbre ások, korábbi gyökerek is felszínre kerülnek! Még a II. világháború előtt, a Párkányban megjelenő Dél-Szlovenszói Magyar Lapok című újságot egy öreg református, pap szerkesztette. Nos, ebben a lapban jelent meg először — nyomtatásban — a nevem. Mint afféle diák, verseket írtam, amiket az öreg Soós Károlv lehozott. Egyszer azt kérdi tőlem: Te! Aztán valami okosabb. egészségi dolgot nem tudnál írni?!” így aztán a 20-as évek végén., ebben a tanban jelentek meg első egészségre vonatkozó tanácsaim. — . Hogy — végül is a g' ógvító orvosból — hivatásos „egészségi felvilágosító” lettem, abban dr. Pintér Miklósnak volt nagy szerepe! Róla eszembe jut, hogy annak Ideién, amikor a nyilasok letartóztattak. és gyalog hajtottak Győr felé, akkor az egvik faluban egy biciklista állt meg a csoport mellett. Megismertem: hiszen ez az én hajdani vöröskeresztes-kór- házi kollégám! Azt kérdezte lő'em: „ennivalótok-van-e?!” Nincs, mondtam, de tűnj el Innen Miklós, mielőtt még téged is betaszítanámak a sorba Azok közé. akik „nemkívánatos S7emélv”-nek minőből tek... Ellenem — nem Blarvtalanul — a szovjetekkel Való együttműködés, és a '„7sidómenekrbés” volt a vád. Nos, Pintér eltűnt, ám kisvártatva visszatért — hóna alatt egy kenyérrel... — Az 50-es évek eleién, amikor dr. Vilmon Gyula jkezdeménvezésére. megalakult. az Egészsésügvi Minisztérium felvilágosítási osztálya. — ennek é'érp került Én abban- az időben Szom bathe! v város főorvosa voltam Kaptam tn'e *gv levelet, hogy ..gvere föl, Jiekem egy ilyen író-orvosra van szükségem!” így kerültem Pestre. .. Buga doktort kezdettől fogva az az elv vezérelte: „ahogy a kisgyermeket kanállal enni, pohárból inni — úgy kell megtanítani az embereket, hogyan éljenek egészségesen”! Persze, mindezt ízesen, színesen, dallammal, ritmussal. Szóval: érdekesen. Mindenképpen emberi fogyasztásra alkalmas módon, és semmiképp sem unalmas formában. .. Eszerint cselekedett, amikor az egyetem elvégzése után, szülőfalujában lett körorvos. Később — TIT-előadóként is — evégett járta az országot... — Végeredményben egy sikeres életpályát mondhat magáénak. .. — Ha most azt akarod kérdezni, hogy elégedett vagyok- e, akkor máris igennel válaszolok! Mármint azzal, ami megadatott nekem! Tulajdonképpen mindig azt csináltam, amit szerettem. .. Ha élőiről kezdeném, — ugyanezt a pályát választanám! — Hogy jól végeztem-e a munkám? Szándékom szerint — mindig! Elismerésben sem volt hiány. Többek között SZOT-díjra és az Érdemes orvosi címre méltattak, ezen kívül a TIT Bugát Pál-érmet is elnyertem. Hogy mit is tett Buga doktor?!. Hiszenj, hogy mindanv- nyian* tisztában vagyunk vele? Puszta számszerűségek sosem jellemezhetnek egy embert, egy munkáséletet. Mégis érdemes leírni: rádiós és egyéb előadásból pár száz híján tízezret sikerült összeszámolni! Levelekre adott válaszüzeneteinek száma a tizenötezret közelíti, ismeretier_ jesztő közleményei, cikkei mennyiségének megállapítása pedig egyenesen reménytelen vállalkozásnak minősül. Mindemellett huszonhét könyv szerzője... Talán furcsa, de Buga doktor — mindezek ellenére — nem teremtett iskolát! Nos, távolról sem azért, mintha nem lett volna rá szükség. Inkább azért nem, mert amit ő elkezdett, senki sem tudta utána csinálná. Viszont. — teremtett egy „műfajt”! Méghozzá egyedülállót, a tudomány és a művészet határmezsgyéjén ... Azt az írói teljesítményt, ami az orvostudományból „fordította le” és közvetítette azokat a tudnivalókat, amelyeket az utca embere a gyakorlatban hasznosíthat. — Valóban másképp esi. náljók a ma egészségnevelői — mondja. — Másképp, de az nem azt jelenti, hogy nem jól! Hiszen megváltoztak a körülmények,, így a velük szemben támasztott követelmények is. Az idős kor természetes velejárója a visszaemlékezés, a múlt felidézése. Nos. „Buga doktor”, „főorvos úr”. „Laci bácsi” bár reménvteljesen, ám nagv betegségéből lábadozva sem csak a múltból él! Üzeneteit, cikkeit ma is rendszeresen írja a Szabad Földben, rádiós anvagai — bár ma már más olvassa fel őket — szintén mindenkihez eljutnak az éter hullámain. Hallgatói, olvasói nevében kívánunk neki még nagvon sok, sikerében gazdag boldog évet. Fbbez pedig — amire mindnváiunkat oktat — sok erőt, jó egészséget! Albrecht Gyula Tisztelt szerkesztőség I Pon fos számolási ! Megköszönöm intézkedésüket a karácsonyi vásárlásom nyomán. Egy valami azonban mégsem tiszta számomra. Tátrai István értelemszerűen közölte ugyan, az üdítőitalok haszonkule £t. bér én nem arra voltam kíváncsi, hiszen nem azt vásároltam. Telefonon történő érdeklődésemre — édesanyámék ugyanis elküldték Miskolcra a cikket — Tátrai István közölte a külföldi palackozott italok haszonkulcsát, amely 1,62 százalék. A vietnami vodka nagykereskedelmi ára 102.80x1.62= 166,50 forint. Velem pedig 172,90 forintot fizettetett az üzletvezető. Tudvalevő, hogy az ÁKF-ellenőrzések során 20, 30. 40 filléres töÉbletszámo- lásért már komoly bírság jár, ebben az esetben a 6,40 forintos árdrágítás már minek minősül? Szeretném hangsúlyozni: eszemben sincs feljelentést tenni az illetékes kereskedelmi felügyelőségen, csupán az üzletvezető figyelmét szeretném felhívni a pontos számolásra. Lehet, hogy erre az észrevételemre is talál kifogást a vendéglátó vállalat és ismételten kivédi a szerződéses bolt vezetőjét. Mindenesetre köszönöm. hogy meghallgattak. Vályi Nagy Tamásné zenetanár Miskolc, Petőfi út 47. Didergő gyerekek Salgótarján déli részének egyik nyugati nyúlványa a Csókásvölgy : a Kinizsi Pál és a Szé- csényi út. Zagyvapálfalva. egyik legnépesebb területe. Itt van a Csókás erdészházi buszmegálló. Reggelenként hét órától közel tizenöt iskoíás gyermek toporog itt az alig egy méter széles sávon, — mely az utat a pataktól elválasztja — és várja a buszokat, hogy az iskoláig a kb két- kilométeres utat ne gyalog tegyék meg esőben, sárban, hóban, fagyban. De állnak itt felnőttek, fiatalabbak és nyugdíjsok egyaránt. Aztán elkezdődik a szerencsejáték: találgatják — ha a kanyarból kibukkan a busz, — hogy megáll-e vagy sem. Néha több is elmegy megállás nélkül, hiszen mire ideér, megtelik a távolabbi helységek utasaival. Végül is valamelyik csak felveszi őket. Az itteni lakosok évek óta kérik, hogy kapjon a két említett ütea helyi járatot. A város déli részén már nincs is olyan területrész, ahol ne lenne helyijárat. Az itt élő emberek azzal is megelégednének, ha naponta csak egy-két alkalommal közlekedne. Főleg reggel, hogy az iskolás gyér ekek ne átfagyva, idegesen foglalják el helyüket a padokban. Amikor én elemi iskolás voltam, gyalog jártam Csókáspusztáról iskolába és vissza. No, de ez az 1930-as években volt. Keményvári István Munkafegyelem: osztrák és magyar módra Nyitrai Ferencné dr., az Országos Statisztikai Hivatal elnökének talán nincs is olyan értékelése a munka termelékenységéről, hogy negatív példaként elsőként ne az építőipart említené. Kétségtelen, hogy az építőipar — sajátosságainál fogva — rendkívül nehéz helyzetben van, mivel külső munkahelyeken tevékenykednek (nincs kerítés', kapu. stb.). Bár e szakmában nem vagyok járatos, de sok olyan jelenséget figyeltem meg. amely jórészt a munkafegyelem lazaságára utal. ízelítőül néhány példát. Az elmúlt nyáron egy barátom mesélte el, hogy nem is olyan régen sikerült a budapesti ..szállodasor” építkezésénél elhelyezkednie. Hát meg is kezdte a munkát, amúgy „magyar módra”. Amikor az első bérfizetésre került a sor, ugyancsak meglepődött, mivel az ígért keresetnek körülbelül csak a 60 százalékát kapta meg. Elment reklamálni az osztrák művezetőhöz. Nagy nyugalommal elővette a zsebnaptárát, fellapozta a nevénél, és elkezdte sorolni az egész havi munkáiét imf- • gven: Elsején 8 óra 55 perckor elment és 10 órakor jött vissza. Déli 12 órakor eltávozott a munkahelyéről és csak 14 órakor tért vissza. Folytatni akarta másodikéval, de erre már a „sértett” csak legyintett: „Hagyja mester, önnek van igaza!” Ezt követően én is elkezdtem a munkát, amúgy „osztrák módra”. Mondanom sem kell, a fizetésemmel is elégedett voltam — fejezte be történetét a barátom. A másik eset Salgótarjánban történt az egyik legna; gyobb forgalmú italboltban a nyár kellős közepén egy péntek délelőtt, fél 11-kor. Az italboltban napi kisfröccsömet fogyasztottam, amikor az asztalhoz leült malterosruhában két kőműves. Két-két korsó sört tettek le eléjük. Az egyiket mindjárt egyszerre „felhajtották”, mondván: hát ez jól esett. Beszélgetésbe elegyedtünk. Elmondták, hogy a főnök által erre a napra kiadott munkát már 10 órakor befejezték, mert reggel 6 órakor azonnal ..ráhajtottak”, s most már csak 2 óra tájban mennek vissza a munkahe- ’ lyükre. hogy átöltözzenek. Kissé bátortalanul vetettem fel, hogy talán laza volt a meghatározott norma? Mire ők megjegyezték: ez nem az ő gondjuk; ott a főnök és az jobban ismeri náluk az érvényes „normákat”. Ehhez úgy vélem sok hozzáfűznivalóm nincs! Tudnék még bőven példákat sorolni, de bárki meggyőződhet hasonló esetekről, ha reggel 9 és 10 óra; valamint 12 és 13 óra között bemegy egy olyan italboltba vagy presszóba, ahol a közelben építkezések, lakásfelújítások vannak. Bőséges élményanyagot gyűjthetnek az ott tartózkodó munkaruhás dolgozóktól. Mit lehet itt tenni? A két esetet figyelembe véve a válasz egyszerű: kell egy Olyan művezető, akinek zsebnotesza van és abba be is meri írni, hogy ki meddig tartózkodik távol a munkahelyé^ ről, és azt érvényesíti is a bérszámfejtésnél. A másik eset tanúsága szerint tudományosan megalaoozott ..normákat” kel! minden területen alkalmazni. Ismétlem, én csak a külső jelenségekből tudom ezt a következtetést levonni. Az építőiparban kulcskérdés — mint a népgazdaság más területein is — a munkafegyelem . következetes megszigorítása. Mucsi Lajos Az STC anyagi helyzetének kilátástalansága miatt feloszlott a városi sportkör. Döntés született, hogy az addig bázisvállalatok — hagyományaiknak megfelelően —, különböző szakosztályokat átvesznek a megszűnő sportkörtől, amelyeknek munkáját anyagilag és erkölcsileg is segítik. Ilyen körülmények között került sor 1984. május 22-én a gyári sportkör alakuló közgyűlésére. Az öblösüveggyárban ugyan már működött 1930 óta sportkör SÜMSE néven, de ezt az STC megalakításakor megszüntették, pedig jól működő atlétikai és labdarúgó-szakosztály tevékenykedett itt. A közgyűlés megválasztotta a vezetőséget és döntött a sportkör nevét illetően is: Salgó Öblös SC néven alakult újjá az öblösüveggyári sportkör. Színe a hagyományoknak megfelelően a zöld-fehér maradt. Három szakosztály (férfiröplabda, labdarúgás és cselgáncs) működtetését vállalta. A férfiröplabda-szakosz- tályt —, amely az NB II-ben szerepel —, az STC-től azért vettük át, mivel a röplabdázásnak hagyományai voltak az öblösüveggyárban. Sajnos, a jelenlegi együttes játékos- állománya nem üti meg a másodosztályú szintet. A cselgáncsszakosztályt ugyancsak „örököltük” az Öblosiivcqgifári Sport Klub STC-től. Ez a sportág csak rövid múltra tekinthet visz- sza a nógrádi megyeszékhelyen. Kitűnik ez a versenyzők életkorából is. A legfiatalabb versenyzőnk, mindössze 6 éves, de a legidősebb sincs több 20 évesnél. Elismerésre méltó az összetartás a szakosztályon belül. Edzéseket a hét minden napján tartanak — Károlyi Antal ^ edző irányításával —, amelyekre gyakran a szülők is eljönnek. A tavalyi esztendőt igen sikeresen zárta a szakosztály. A hatvan sportolóból 19-en értek el valamilyen minősítést. A szakosztály fennállása óta először sikerült. olimpiai pontokat szerezni. Az 52 kg-os kategóriában Csonka Tibor országos bajnokságot nyert. A 38 kg- os kategóriában L opatovszki Ottó bronzérmes lett. Ketten együtt 14 olimpiai pontot érdemeltek ki. Ezenkívül sok területi és országos versenyen is részt vettek sportolóink, ahol eredményesen szerepeltek. Labdarúgó-szakosztályunkat újjá szerveztük, mert a fúzió után gyárunkban csak a tömegsport szintjén űzték a legnépszerűbb sportágat. Az elmúlt szezonban a megyei ..B” bajnokságban indulhatott csapatunk, ahol a harmadik helyen végzett. Az ifjúságiak a második helyet szerezték meg. Az elnökség az új bajnoki idényre célul tűzte ki a bajnokság megnyerését. Az őszi idényben elért eredménvek alapján ez reális közelségbe került. A felnőttcsapat az első helyen várja a tavaszi folytatást, négy ponttal megelőzve a riválisokat. örvendetes az ifjúságiak sikersorozata, iA bajnoki tabella élén állnak, igen jelentős az előnyük. Beneveztük őket az Országos Ifjúsági Kupába, ahol eddig remekül szerepeitek: már a legjobb 16 csapat közé jutottak, kiverték többek között a DVTK csapatát is. Atlétikai szakosztályunk nemrégiben kezdte meg tevékenységét. A városi sportkör megszűnése után az SKFF karolta fel őket. Elsősorban a fiatalok nevelésére vállalkoztak. Az elsődleges cél egy megfelelő bázis kialakítása. Ezután sportolási és versenyzési lehetőséget kapnak az atléták, akiktől azt várjuk, hogy lépésről lépésre javuljon az eredménylistájuk. 1984 júniusától a tömegsportmunkát a megalakult öblös SE elnöksége irányításával végezzük. A szervezési munka jó. Csonka Tibor St. öblösüveggyár összeállította: Tóth Jolán Jogi tanácsadó Csak a munkaképtelen férj jogosult az özvegyi nyugdíjra Horváth Sándor szandai olvasónk levelében arról ír, hogy <5, miután felesége a közelmúltban meghalt, két gyermeküket egyedül neveli, további két gyermek után pedig gyermektartásdíjat fizet, miért nem jogosult özvegyi nyugdíjra, ezen felül mint gyermekeit egyedül nevelő apa, miért kap csupán 1680 forint családi pótlékot? A jelenleg érvényben lévő, a társadalombiztosításról szóló törvény olvasónk első kérdésére vonatkozó része kissé ellentmondásos, ám amíg új jogszabály nem születik, ezt kell alkalmazni. Amíg az özvegyen maradt nők kedvezőbb feltételek mellett részesülhetnek özvegyi nyugdíjban, addig az özvegyen maradt férj részére csak igen szigorú, a törvény által előírt feltételekkel állapítható meg állandó özvegyi nyugdíj. Ideiglenes özvegyi nyugdíjat pedig a férj semmilyen feltételek mellett nem kaphat! A társadalombiztosítási törvény szerint: A feleség özvegyen maradt munkaképtelen férjének akkor jár állandó özvegyi nyugdíj, ha a feleség a haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjho7 szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. és a halálát megelőzően legalább egy év óta a férjét a saját háztartásában, túlnyomó részben eltartotta, vagy a bíróság (bírósági egyezség) a férj részére tartásdíjat állapított meg. Az eltartás ténye a helyi tanács igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerv« álltai kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolható. Az elmondottak alapján, tehát. csak a munka- képtelen férj jogosult felesége halála esetén, özvegyi nyugdíjra. Olvasónk kérdésének második részével kapcsolatosan elmondjuk, hogy az özvegyen maradt, és négyg.vermekesnek minősülő, de háztartásában két gyermeket eltartó, egyedül nevelő női dolgozót sem illeti meg nagyobb összegű családi pótlék mint olvasónkat férfidolgozó létére. ☆ Gáspár Bálint pásztói olvasónk a munkaviszonyának megszűnését követő 95. napon szenvedett közúti balesetet. Kérdése: jár-e részére valamilyen társadalombiztosítási szolgáltatás? Elöljáróban csak annyit: olvasónk táppénzt nem kaphat. Táppénz őt legfeljebb abban az esetben illetné meg, ha keresőképtelensége (közúti balesete) a munkaviszony megszűnését követő 15. napon belül következett volna be, és előtte a biztosítás legalább 180 napon át megszakítás nélkül fennállott. Jogosult lehet azonban rokkantsági nyugellátásra, amennyiben a baleset következtében munkaképességét legalább kétharmad részben elveszítette és állapdtában javulás egy évnél korábban nem várható, továbbá az előírt szolgálati időt megszerezte. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő kedvezőbb, mint az öregségi nyugdíj esetében. Ezek szerint: 22. életévének betöltése előtt csak két év, 22—24, éves korban négy év, 25—29. évesen hat év, 30—35. évesen nyolc év szolgálati idő szükséges a rokkantsági nyugdíj megá1,ao''+-5sáv'oz. Dr. Zs. A. { NÖGRAD — s1986. február 6., csütörtök 5
