Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
i V Ez így nem megy Csökkentett sunkaídö, régi módi tempó? ' Magyarországon 1945-ben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság rendelte el a 48 órás munkahét általános bevezető" sét, és ez kisebb módosításokkal 1968-ig érvényben maradt, A gazdaságirányítási reform nyitásával egyidejűleg megkezdődött a 44 órás, kéthetenként 5 napos munkahét meghonosítása, 1981-től pedig fokozatosan, áttértünk a 4j órás, 5 napos munkahétre, majd 1984. óta az iparban, az építőiparban, és az államigazgatásban 40 órás a munkahét Mindannyian örültünk ezeknek az intézkedéseknek, és egyetértettünk azzal, hogy a rövidebb munkaidőt jobban ki kell használnunk, és a termelékenység növelésével kell ellensúlyozni a munkaidő csökkenését. A PROFESSZOR VÉLEMÉNYE Ámde hazánk csak a munkaidő hossza tekintetében kö- Izelítette meg a fejlett tőkésországokat, a gazdasági fejlettség szintjében fennálló korábbi különbségek kevéssé vá+- toztak. A viszonylag rövid idő alatt végrehajtott, egymást követő munkaidő-csökkentések nem jártak együtt az állóeszköz-kihasználás javulásával. A munkaidőm belüli veszte- ségidő, a belső tartalék változatlanul nagy, és a termeié" kenység növekedése sem pótolta teljesen a kieső munkaidőalapot — állapítja meg Idő és munkaidő című tanulmányában (Közgazdasági Szemle, 1985. novemberi számában) Tímár János, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. — Fontos tehát, hogy a kialakult munkaidő intenzívebb kihasználására törekedjünk, s — a lehetőségekhez és a szükségletekhez képest — az üzemidő ésszerű növekedését, vagyis az állóeszközök jobb kihasználását is elérjük. Ezt sürgeti az is, hogy 1980. óta több mint 7 százalékkal csökkent a szocialista szektorban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak által ledolgozott munkaórák száma, mivel a munkaidő-csökkentést már nem egyensúlyozza ki a dolgozók létszámának növekedése. (1980 óta mintegy 4 százalékkal csökkent a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma.) A gazdaságilag aktív népesség 96 százaléka dolgozik a szocialista szektorban. Ez a gazdaság azonban a társadalmi újratermelés teljes folyamatát átfogó munkatevékenységnek csupán egy részét foglalja magában. Bármilyen, fejlett is egy ország ipara, és társadalmi-gazdasági rendszere, tartósan fennmarad a háztartási munka, amelyet az aktív keresők és az eltartott családtagok együtt végeznek el. A háztartást a gazdasággal a közlekedés köti össze: az utazgatásra fordított idő nagyobb részét a munkába járás bzí igénybe. Ezen túlmenően az első gazdaság, vagyis a szocialista szektor és a háztart4s közé ékelődik be a másodi gazdaság, amin a szocialista szektorokon kívül végzett valamennyi jövedelemszerző vagy kiadást megtakarító^ mun katevékenységet értjük. Idetartozik például a háztáji ^ gazdaság, a magánkisipar, az üzemi munka után végzett ipari, szolgáltató tevékenység, köztük a „fusizás” és több más. A KONYHA RABSÁGÁBAN ■A felsoroltak közül természetesen az első gazdaságnak (a szocialista szektornak) van meghatározó szerepe és jelentősége a társadalmi-gazdasági fejlődésben, mivel idetartozik az ország állóeszköz-állományának túlnyomó része, méghozzá a legkorszerűbb, legtermelékenyebb gépek és bérén- • dezések, — hangsúlyozza Tímár János tanulmányában. Ebből megismerhetjük a társadalmi újratermelés időalapjának megoszlását is. Az adatok szerint a szocialista szektor munkaidőalapja 1984-ben 9,1 milliárd óra volt. Ehhez kell hozzászámítani a közlekedésre fordított mintegy 3 milliárd órát. amelynek nagyobb részét a munkába járás veszi igénybe. A munkába járás a szorosan vett munkaidőt átlagosan, nvnteg.v 20 százalékkal hosszabbítja meg. Az átlagos utazási idő azért is olyan hosszú, mert Magyarországon a fogja1-őri'5 toltak egyötöde ingázik. Rendkívül sok időt, évente mintegy 8 milliárd órát, — emi megközelíti a szocialista szektor időalapját —, fordítunk a háztartási munkára, melynek terheit ma is nagyobbrészt a nők viselik, miközben az ipari fejlődés, különösen a szocialista iparosodás, a nőket a férfiakhoz hasonló módon és mértékben vonta be a „gazdaságba” A kettős műszak terhei viszont elháríthatatlanul nyomot hagynak a nők munkahelyi tevékenységén, a háztartási munkán, és a családi életen. A megoldás egyrészt az lenne, hogy az iskolai neveléssel és a társadalmi ráhatással késztetnénk a férfiakat a háztart ásd munkában való fokozottabb részvételre. Másrészt széles körben el kellene terjeszteni a részmunka- idős foglalkoztatást, mert ez lehetővé tenné a munkahelyi és a háztartási munka jobb összeegyeztetését. A részmunkaidős foglalkoztatásnak sok előnye van a vállalatok sza mára is. Ez a kölcsönös érdek magyarázza, hogy például Svédországban, ahol a nők foglalkoztatása még a magyar- országinál is nagyobb arányú, a nőknek csaknem 50 százn léka dolgozik részmunkaidőben, míg nálunk csupán egy o^^icilékuilí A társadalmi újratermelés sajátos és fontos szektora a második gazdaság, melynek időfelhasználása az első gazdaság időalapjának mintegy felét teszi ki, 4,6 milliárd arat 1984-ben. Ennek a tekintélyes mennyiségnek kétharmada a mezőgazdasági kistermelésre jut, 10—15 százaléka egyéb jövedelemszerző munkákra, 20—35 százaléka pedig a háztartásban végzett építő, javító, karbantartó tevékenység re megy el. A LEGFONTOSABB: AZ ELSŐ GAZDASÄG Elgondolkodtató, hogy amíg a hagyományos háztáji gaz- dóságok munkaidő-teljesítménye tartósan csökken az évek során, addig ezzel párhuzamosan jelentősen nő a nem mezőgazdasági dolgozók kisegítő gazdaságaiban végzett munka időtartama, és így növekszik a kettős státusú dolgozok aránya. Ám minél kiterjedtebb és jövedelmezőbb e modern kétlaki munka, annál nehezebb az indokolt teljesítménykövetelmények érvényesítése és anyagi ösztönzése az első gazdaságban. Az ellentét feloldására oly módon kell támogatni a második gazdaság társadalmilag hasznos tevékenységét, hogy előmozdítsák az intenzív árutermelők önállósodását, s ezzel a kettős státusú munkavállalók arányának fokozatos csökkenését. • Az időkutatás fontos tanulsága: a társadalom akkor gazdálkodik jól az idővel, ha mindenekelőtt a létalapját képező első gazdaságot készteti hatékonyabb és jövedelmezőbb munkára. Ez alapozná meg a munkaidő további csökkentését, és a tényleges szabad idő növekedését. Sikeres 15 év a BRG mögött Közvetlen szálakon Megkezdték a cukorrépavetőmag kiszállítását a Pe- tőházi Cukorgyár nagycenki magüzeméből. Az ország cukorrépa-területének csaknem a felére, több mint 40 ezer hektár terület bevetéséhez szállítanak hazai és külföldi vetőmagokat. Az idei vetésre szolgáló mag 30 százaléka a Sopronhorpácson kikísérletezett monopoli n—1, 70 százaléka pedig a legjobb nyugat- európai fajtákból kerül ki. Egy hektár bevetéséhez 2 ezer magra van szükség. Ez gondos művelés és öntözés esetén hektáronként 450—500 mázsás termést ad, amelyből 7,5—8 tonna a cukorkihozataL iparágban végbement a generációváltás ; a nyomtatott áramköri lemezekre egyre sűrűbben kerültek integrált áramkörök, s ma már nagyrészt ezek a csöppnyi fekete „százlábúak” erősítik a rádió- telefonok, különböző elektronikus egységek jeleit. Ezt hívják III. generációnak. — Termékeinkkel csakis úgy maradhatunk versenyképesek, ha követjük a villamos technika dinamikus fejlődését. Legnagyobb megrendelőnk, a Szovjetunió és még néhány szocialista és fejlődő ország. Amíg megtanultuk a rádiózás csínját-bínját elvétve előfordult, hogy érkezett minőségi kifogás. Fokoztuk a belső ellenőrzés színvonalát, hatékonyságát. Űjabb, korszerűbb mérőparkkal dolgozunk, így a gyártás során időben észlelhetjük a sorozatos, vagy egyedi hibákat. A gyárunkban készült berendezések mintegy 85 százalékát exportáljuk, a többi a hazai piacon talál gazdára — mutatja a grafikont. Az „ábra” azonban korántsem ilyen egyszerű. A hazad háttéripar okozott néhány kellemetlen meglepetést, ami az alkatrész- ellátást illeti. Az importanyagok ára ugyan kedvezőbb lenne, ám arra nincs mindig elegendő devizakeret. — Ha ehhez a témához jutottunk, hadd kezdjem korábbról, a boncolgatást. Ka csak 1986-ot veszem alapul, már év elején Ismerjük a termékeink iránti igény 85 százalékát. Ez azt jelenti, hogy nagy biztonsággal programozhatunk szinte minden hónapra. Amyagrendeléseinket körülbelül egy évvel a szerelés megkezdése előtt el tudjuk küldeni. Ennek ellenére féléves késést is tapasztaltunk már, ami rendkívüli mértékben hátráltatja tevékenységünket — magyarázza a fiatal igazgató. — Ily módon a műveletek összetorlódnak, nem kis feladatot és jelentős túlórát okozva a munkák utolsó fázisát végzőknek. Eredményes gazdálkodásunk alapköve az energiacsökkentés, másik a munkaidő-megtakarításban keresendő. Néhány esetben a szállítás gyorsítása érdekében alkatrészkiváltást, vagy egyszerűsített áramköri megoldást . alkalmazunk. S, hogy mit hoz. a jövő? A számítás- technika nem kerülhette el portánkat, melynek legújabb bizonyítéka a Wayn Kerr típusú programozható panelbevizsgáló, mellyel iized annvl idő alatt végzünk a méréssel, mint hagyományos. eszközökkel. A felső folyosóról egvséges képet mutat a szerelde: itt forrasztják a parányi alkatrészeket. Alig elkülönülő üvegkalickában találom Czigány Józsefet, az I. számú szerelde üzemvezetőjét. — A stáb nagyrészt női betanított dolgozókból és kisebb létszámú panelmérő szakmunkásokból áll. Már több. mint egy éve irányítom a munkájukat, de a másik üzemrésznél is hasonló létszámú gárda tartozott hozzám. összhang jellemzi a kollektívát, azt hiszem másként nem lehetne eredményt elérni. Sok megértés, türelem kell az emberekkel szemben, hiszen számos olvan probléma adódik és adódott a múltban is, amit pusztán, adminisztratív p<=zkö- zökk“l nem lehet mefn^»'"'. Példaként hadd említsem meg az anyaghtánvt. A gond először a munkanadrvVon :e- lentkezák. de itt m°" Vís mz-- tékben. A naev értékű hullámforrasztó berendezés k'basz-J uáltsiáeáfoan már erőoebb^ni M;re a mérőkhöz korín a tó-' tel, oly annyira felhalmozódj hat a munka, hoev a naoi átlaghoz képest tízszer annvit robotolnak. Rákénvszerítrit bennünket az „étot”. how ehhez alkalmazkodjunk. Persze mindezt csak maximális fegyelmezettség, egymás iránti megértés esetén oldhatjuk meg eredményesen. S ha már az anyagellátást ennyire . kiéleztük, nézzük meg miként vélekedik a dologról Zsélyi Nándor, a IL számú szerelde diszpécsere: — Sajnos, a háttéripar nem olyan, mint amilyen elvárható lenne. Én már 15 éve dől- .gozom a gyárban, bár ebben a beosztásban mindössze egy éve vagyok. Korábban csoportvezetőként éltem át a dömpingszerű kiszállításokat, természetesen minden alkalommal a hiánvzó alkatrészek miatt. Ahol lehetett, úií- tásokkal, h el vettesítés ek’- el próbáltuk enyhíteni a feszültséget. Jó a kapcsolatunk a másik szereidével, ami sok szempontból enyhítette a torlódásokat. Nálunk ugyanis az ő termékeik végmérése folyik, tehát mi vagyunk az utolsó láncszem. .. Azt is mondhatnám, hogy a „farka csóválja a kutyát”, azaz függünk az előző munkafolyamatoktól. T. Németh László AGROFILszámvetés Jobb piaci munkát és előkészítést Tizenhét éve alakult meg az AGROFILL Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Azóta kiegyensúlyozott jó munkával, lelkiismeretesen sáfárkodnak az alapító termelőszövetkezetek — a karancslapuj- tői Karancs és a kishartyáni Egyesült Erő — pénzével. Ez derült ki a közelmúltban megtartott évzáró tanácsülésen, amelyen már — alaposan megsokszorozódott 1,2—1,2 millió forint osztalékot fizettek az alapítóknak a 10,5 milliós nyereségből. A VI. ötéves tervben végzett munkáról csak távirati stílusban fogalmazva: az előirányzott 450 millió forint termelési értéket 510 millióra teljesítették, kevesebb munkáskézzel, mint amennyire eredetileg számítottak. Az öt év alatt átadtak ■202 lakást. Valamennyi szerződésben vállalt kötelezettségüknek eleget tettek és nem volt gond a minőséggel sem. A terv első évében 60 lakást építettek, ekkor készült a salgótarjáni tanuszoda. A zagyvapálfalvai általános iskolát, a SZOT oktatási központját, a baglyasaljai állatkórházat 1982-ben építették, ebben az évben 42 általuk épített lakásba költözhettek be a lakók. A gépipari szak- középiskola tornatermének átépítését és 50 lakás felépítését végezték el 1983-ban. A következő évben készült el a nagvbátonyi vízmű épülete és végezték el a megyeszékhelyen a sütőüzem rekonstrukcióját, valamint felépítettek 50 lakást. Az elmúlt évben adták át a KPM diagnosztikai állomását és a felújított 1. sz. postahivatal épületét. A felsorolás ha nem is teljes, hűen érzékelteti azt a munkát, amelyet a vállalat 350 fős kollektívája végzett. A pontosság és a jó minőség kell, hegy jellemezze 1986-ot is. S, azok a tényezők erősöd- jönek tovább, amelyek nélkül az eddigi eredmények megtartása, továbbfejlesztése lehetetlen. Ezt a célt jelölték meg évzáró tanácsülésükön. A vezetés rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Kis szerencsével, üe inkább céltudatos előrelátással bátran belefogtak a könnyűszerkezetes technológia alkalmazásába. Páldául 1 négyzetméternyi lakás felépítése 9800 forintjukba kerül, s ez a viszonylagos „olcsóság” ennek az építési módnak is köszönhető. Felhasználható pénzüket azonban nem csak erre költötték akkor, hanem gépek, eszközök vásárlásával lakások, épületek felújítására is előkészültek. Gond volt az elmúlt évben —, ha rövid ideig is —, hogy megrendelő hiányában nem volt munka, s a munkahelyen belüli munkanélküliséggel is megismerkedtek. Éppen ezért többen szóvá tették az előkészítő- és piackutató munka további fejlesztését. Mégis, az átmeneti nehézségek ellenére tavaly a tervezett 100 milliós termelési értéket 106,7 millióra teljesítették. Köszönhető ez az eredmény a szocialista brigádoknak is, amelyekből 27 dolgozik az Agrofilnél, tömörítve a dolgozók több mint felét. Régi szép hagyományai és — ami még ennél is fontosabb — eredményei vannak a vállalatnál az újítómozgalomnak. Eggyel azonban minden dolgozó és vezető tisztában van: nem lesz könnyű dolog a tiszteletet parancsoló eredmények megtartása, de felkészültek a nehézségekre. Szó sincs róla, hogy megálltak volna akár egy pillanatra is. Pezsgődurrogtatás sem jelezte a folyamatos felfutás eme jubileumát, hiszen ilyen a valóságban nincs is. Ha hűek maradunk az igazsághoz, nem tagadhatjuk le azt a két évet sem, ami az elmúlt 15 év előtt telt el, mármint a gyár — akkor gyáregység — alapításától számított két esztendőt. Az 1968-ban megyeszékhelyünket „megtámadta” az iparosítási láz; ekkor költöztek a mostani Salgó Cipőipari Szövetkezet helyére. Főként mechanikai szereléseket végeztek, tehát a mai értelemben vett BRG akkortájt még nem létezett. A jelenlegi igazgató szerényen jegyzi meg: — Két évvel az alapítás után, 1970-től vannak eredményeink. 1972-től „jó” adatok jellemzik gyárunkat. Klug Nándor hat éve foglalta el a titkári iroda jobb szárnyát, azóta vezeti az 1000 fős üzemet. Elődei munkáját figyelemreméltónak tartja, hiszen a tizenöt esztendő javát ők alakították, a sikert alapvetően meghatározta tevékenységük. — Nagy érdemük van abban. hogy megismertették a megyével az elektronikus ipart, számos szakembert adva az utóbbi Időszakban alakult üzemeknek, vállalatoknak — jegyzi meg, s már sorolja is ezek széles skáláját a szerviztől, a gyárakban ma már nélkülözhetetlen műszerészcsoportokig. — Azt mondhatom, hogy öt éve alakult ki a törzsgárda, ez az időszak tehát a stabilizálódás időszaka volt. Az igazi létszámfelfutás 1972. ésl975. között zajlott, akkor értük el a mostani létszámot. Nagy érdemünk az is, hogy a gyár vezetői egytől egyig itt nevelkedtek. Főként a stabilizálódás időszakában volt szükség anra, hogy olyan emberek irányítsák a termelést, akik tisztában vannak problémáikkal, ismerik a helyi körülményeket. S még egy nagy erénnyel büszkélkedhetünk. A dolgozók átlagéletkora 35 év alatti, vagyis együtt „öregedtünk meg” az elektronikai iparral — lapozgatja nevetve az alkalomra készített puskát. Ebből hamarosan kiderül eddigi legsikeresebb termelési évük: 1985, amikor termelési értékük 1 milliárd forint felett volt. Tizenöt év látszólag nem is olyan sok. Ám az JármQvizsgáztatás a tsz-ekben A Hajdú-Bihar megyei mezőgazdasági nagyüzemekben megkezdték a téli gépjavítás során rendbe hozott különböző járművek vizsgáztatását. Több mint kétezer tehergépkocsit, vontatót, illetve pótkocsit vizsgáztatnak még a tavaszi munkák megkezdése előtt. A szakemberekből álló szemlebizottság helyszínen ellenőrzi a végzett munka minőségét, és adja meg a közúti közlekedésre az engedélyt Ezzel jelentős időt és üzemanyagot takarítanak meg a gazdaságok, ugyanis a járműveket nem kell műszaki vizsgára Debrecenbe vagy a megye más városaiba vezetni. Cukorrépa-vetőmag Nagycenkröl Az év első két hónapjában Tátra, Barkas, Ifa, Skoda Nysa és Aro gépkocsitípusokhoz mintegy háromezerötszáa darab hajlított edzett biztons ági első szélvédőt gyártottak a salgótarjáni síküveggyár edzőüzemében. NÓGRÁD — 1986. február 26. szerda I. E. 7
