Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
A termelőszövetkezeti tagok egyéni és kollektív érdekvédelme A Nógrád Megyei Mező- gazcU-isági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége elnöksége decemberi ülésén a termelőszövetkezeti tagok egyéni és kollektív érdekvédelmének helyzetéről, a továbbfejlesztés feladatairól tárgyalt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mai érdekképviseleti rendszere a gazdaságirányítás új rendszerének kialakításával párhuzamosan jelent meg. Sajátosságok A szövetkezeti érdekképviselet sajátosságát — más érdekképviseleti szervek tevékenységével szemben — az adja, hogy a gazdálkodószervezet védelme és képviselete, valamint a tagok személyes érdekeivel való törődés egyszerre és egyidőben van jelen. A termelőszövetkezetek, mint. kettős típusú társadalmi-gazdasági szervezetek, már a mozgalom kezdetétől fogva kötelességüknek tartották, tevékenységükbe beépítették tagjaik érdekeinek védelmét, képviseletét, sokoldalú támogatását. Az egyéni és kollektív érdekvédelem három szinten valósul meg. Helyileg a termelőszövetkezetekben, megyei viszonylatban a TESZÖV tevékenységében, míg országosan a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa munkája által. A termelőszövetkezetekben a demokratikusan választott önkormányzati szervek, mint közvetlen és közvetett tagi fórumok, hivatottak a tagság érdekeinek érvényesítésére. A szövetkezeti belső szabályzatok döntő többsége ma már nem csak a jogszabályoknak felel meg. de tartalmazza a szervezet sajátosságaiból adódó egyéni megoldásokat is. A termelőszövetkezeti vezetőségek önkormányzat! és operatív irányító testületek. A szövetkezet szervezeti rendszerében elfoglalt helvük. betöltött szerepük alapján a tagi érdekek egyeztetésének, érvényre juttatásának legfontosabb fórumai. A számos egyéni kérés, panasz, felvetés e testületek ülésein kerül megvitatásra. Itt hoznak döntést a termelőszövetkezetek lehetőségeinek, a kérelmező munkájának, körülményeinek ismeretében. Ahol a jogos egyéni, vagy kollektív érdek csorbát szenved, a tagsági viták eldönté-' sénél van felelősségteljes szerepe a szövetkezeti döntőbizottságnak. Ezek nem bíróságok, tagjaik nem jogi szakemberek. Elsődleges feladatuk sem a jogszolgáltatás, hanem a helyi körülmények és a belső szabályzatok ismeretében a tagi érdekek egyeztetése. Munkájuk színvonala az elmúlt években látványosan fejlődött. Titka, tagjaik kiválasztásában, a továbbképzések rendszerességében, színvonalában rejlik. Napjainkra 16 termelőszövetkezetben működik a jogsegélyszolgálat. A szövetkezet dolgozói helyben, díjtalanul, utánjárás nélkül kapnak szakszerű jogi tanácsadást, segítséget. elsősorban munkajogi. társadalombiztosítási, polgári és családjogi kérdésekben. A termelőszövetkezetek tagjai, alkalmazottai a vezetőség gondoskodását, a velük való fokozott törődésnek új forrná iát ismerik fel a Togsegélyszolgá- laiti tevékenység megszervezésében. Közös köte’esség A termelőszövetkezeti tagok érdekvédelmén belül sajátos feladatot jelent az idős, nyugdíjas, dolgozni már nem bíró tagokkal való foglalkozás. Közülük számosán még az alapító nemzedék tagjai. Nekik a legkevesebb a szolgálati idejük — mivel az 1960 előtti egyéni paraszti munkát a mai szabályok nem tekintik jogszerző időnek — legalacsonyabb a nyugdíjuk. A velük való törődés, a róluk történő gondoskodás közös kötelességünk. Sokoldalú támogatásuknak jól kialakult gyakorlata van. Ugyanakkor — szemléleti okokra visszavezethetően — néhány termelőszövetkezeti vezetés, jó gazdasági eredményei mellett sem támogatja lehetőségei szerint idős tagjait. Az érdekképviselet és érdekvédelem szövetkezeten kívüli feladatait megyei szinten a TESZÖV, országosan a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa végzi. A társadalom- biztosítás terén — a ma még meglévő hátrányos megkülönböztetések ellenére is — sikerült az érdekvédelemben előrelépni. — 1985-ben megyénkben 127 alacsony nyugdíjas tsz-tag ellátását emelte fel néhány száz forinttal a megyei társadalom- biztosítási tanács. A megyében jelenleg mintegy 52 700 nyugdíjas van, közülük 13 300 fő tsz-nyugdíjas és -járadékos. Havi ellátásuk összege átlagosan mintegy 700 forinttal alacsonyabb az ipari nyugdíjaknál. Az alapvető feladat A termelőszövetkezetek megyei szövetsége a városi (helyi) rehabilitációs bizottságokban eredményesen képviseli a munkában megrokkant, csökkent munkaképességű termelőszövetkezeti dolgozók érdekeit. E szervek a megmaradt munkaképesség hasznosításának feltételeit biztosítják, vagy ha ez nem megy, járadékszerű ellátásukra tesznek intézkedést. A TESZÖV elnöksége ajánlást adott a megye termelő- szövetkezeteinek az egyéni és kollektív érdekvédelem továbbfejlesztésére és saját teendőinek meghatározásán túl, továbbította észrevételeit az országos szervekhez. Mindezek mellett megállapította, hogy a jogos érdekek biztosításának — a szemléleti oldal mellett — anyagi feltételei vannak, ezért minden termelőszövetkezeti dolgozó, minden szövetkezet alapvető feladata és érdeke a hatékony munka, az eredményes gazdálkodás. Dr. Bőviz László a TESZÖV osztályvezetője Pillanatképek egy brigádról Szakítani a formalitásokkal Néhány esztendővel múlt harmincéves Hegedűs József- né, a salgótarjáni öblösüveggyár Farkas Bertalan brigádjának vezetője. Az általános iskola elvégzése után vették fel üvegfestő szakmunkás- tanulónak. Ritkán indítanak ilyen szakon oktatást a szakmunkásképző intézetben. Hegedűs Józsefné az elsők között volt, aki üvegfestőnek tanulhatott. A kísérleti jellegű osztályban magasak voltak a követelmények. — Kevesen maradtunk az akkori kezdők közül ezen a pályán — emlékezik — az öb- lösüveggyári tanulók közül pedig egyedül én nem lettem „hűtlen”. Soha nem is dolgoztam máshol, csak itt. Innen mentem férjhez, az itt töltött évek alatt született meg a kisfiam is, aki azóta már igencsak felcseperedett, 16 éves. Sajnos, nem az én szakmámat választotta, gépipari szakközépiskolába jár. A munkahelyemhez mégis kötődik, ugyanis az öblösüveggyár futballcsapatában rúgja a labdát. Az üvegfestés pedig. .. Ahogy teltek az évek, egyre jobban érdekelt a világítótestek mintázása. Ma már csak az üvegbúrákra rajzolok. — Előfordult már, hogy elment valahová vendégségbe és a saját festésű lámpáját kapcsolták fel a szobában? — Igen, nem is egyszer. Bár ez közös munka, brigádunk minden tagja fest valamit az üvegre. A legritkább esetben fordul elő, hogy valaki teljesen egyedül dolgozik. — Az utóbbi időben sok kritika érte a brigádmozgalmat, többen hanyatlónak, idejét múltnak tekintik. — El kell ismernünk, hogy a bírálatok egy része jogos. Nálunk is érzékelhető, hogy a brigádok nem mindig találják meg helyüket a hatékonyabb, minőségi munkát megkövetelő időkben. Előfordul az is, hogy a munkafeltételek hiányosságai, szervezési és anyagellátási gondok hátráltatják a jobb munkát. Az elmúlt évben átdolgoztuk a munka- verseny-szabályzat egy részét, új gazdasági, kulturális és közéleti vállalásokat tettünk. Ennek ellenére néha nehezen tudtunk elszakadni a formális elemektől. Ezzel együtt meggyőződésem, hogy a brigádmozgalom nagy érték, alkalmas munkánk javítására. Ösz- szefogottabb irányítással, jobb szervezéssel, az anyagi és erkölcsi megbecsüléssel a mozgalomnak még jelentős tartalékai tárhatók fel. o Fodor Tamásné az egyik legfiatalabb brigádtag. Az idén tölti be huszonnyolcadik életévét, ő az egyetlen betanított munkás a csapatban. — Életem első munkahelyén mechanikus feladatokat láttam el, kis alkatrészeket forrasztottam össze. Ott ismerkedtem meg a férjemmel, aztán összeházasodtunk, megszületett a kisfiúnk, aid most készül iskolába. Egyelőre űrhajós szeretne lenni. Amikor letelt a három év gyermek- gondozási idő, az öblösüveggyárba jelentkeztem. Először a csiszológép mellett voltam, aztán az üvegfestők közé kértem magam. A brigád megalakulásánál már én is itt dolgoztam, s azóta szinte állandó a létszámunk. — Mi a magyarázata annak, hogy a Farkas Bertalan brigádból senki nem akar elmenni? — Az egyik — szerintem ez a fontosabb — a brigádban uralkodó légkör. A másik, hogy lehetőség van a szakmai továbbfejlődésre. A következő üvegfestő-tanfolyamon már én is ott leszek, megszerezhetem a szakmunkás-bizonyítványt. És — hogy el ne felejtsem — itt mindenki a munkájának megfelelő anyagi megbecsülésben részesül. © A síküveggyárban volt tanuló Besze Mária, üvegcsiszoió és tükörkészítő szakon. — Igen, de abbahagytam. Mert nagyon szerelmes voltam az egyik munkatársamba, és állandóan csak vele foglalkoztam. A precíz munka és a nagy érzelem pedig csak egészen ritkán fér meg egymás mellett. Kamaszfejjel úgy éreztem, hogy most aztán „megmutatom a világnak”, otthagytam az iskolát, a síküveggyárat az utolsó vizs* gák előtt. Ehhez kell csak bátorság! Sajnos, meg is volt, mert a barátommal együtt kiléptünk. — Utána összeházasodtak? — Nem. A nagy szerelem szerintem olyan, mint a fagy lalt, hamar elolvad. Kalandjaim és szüleim intő szavai után jelentkeztem az öblös- üveggyárba. Itt aztán kezdhettem mindent elölről. Mosogattam a piszkos üvegeket, aztán törölgettem, szóval segédmunkás lettem. Végül az egyik művezető elvitt a szitásokhoz, onnan egyenes út vezetett a festőkhöz. Azóta megszereztem a szakmunkás-bizonyítványt. 0 Kótai Györgyné a brigád szakszervezeti bizalmija, ő is üzemi oktatás révén jutott szakmunkás-bizonyítványhoz. — A kollektíva megalakulása óta együtt vagyok a lányokkal, nagyon szeretek velük dolgozni. Komolyan mondom, olyanok vagyunk mint egy család. — Milyen szerepet tölt be a munkában a brigád? — Jó minőségű, szép lámpákat kell készítenünk, méghozzá a takarékosság jegyében. Figyelünk arra is, menynyi festéket keverünk fel, nem hagyjuk kiszáradni másnapra. Mindenki nagyon jól tudja, hogy mi a dolga. Nálunk tulajdonképpen senki nem szol bele a másik munkájába, de mindenki befolyásolja azt. Ebben az értelemben függünk egymástól és számítunk is egymásra. — A brigádtagok tudása és szorgalma tehát egyenértékű? — Természetesen van élté. rés, ez az évek során mérséklődik. De ha valakiben nincs igyekezet, az bizony kimarad közülünk. Vankó Magdolna V ♦ ♦ ♦ V ♦ V V V V ♦ V ♦ V ♦ V V V V ♦ V V V ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ V ♦ V ♦ V ♦ V V V V V V ♦ ♦ V ♦ V ♦ ♦ ♦ ♦ V ♦ ♦ V Vannak „nem fizetők" is A tanácsi tevékenység fontos és speciális területe az adóigazgatás, mely az állam pénzügyi döntéseit, akaratát közvetíti és érvényesíti a lakosságnál. Bátonyterenyén 1985-ben 4500 adózót tartottak nyilván, csaknem minden család, háztartás kapcsolatba került a tanács adóügyi szak- igazgatási szervével. A lakosság adófizetési morálja jó, 90—95 százalékban önként tettek eleget fizetési kötelezettségüknek. Sajnos, még mindig 300 letiltó rendelvényt kellett kiadni, a „nem fizetők” táborában azonban csökkent a kisiparosok, kiskereskedők száma. Egyébként a rendszeresen nem fizetők közül többen a tanács más szakigazgatási szervével — gyámügyi, szabálysértési — is kapcsolatba kerülnek, elsősorban az életvitelük miatt. Az elmúlt esztendőben 3,7 millió forint adóbevétel volt Bátonyterenyén, ezzel a tervet 5 százalékkal túlteljesítették. Az év végére a 428 000 forintos hát- rálékot 296 000 forintra csökkentették. Más szervek megkeresésére összesen 94 000 forint tartozást szedtek be az adózóktól. A helyszínen ellenőrizték !t985-ben a lakások egyharma- dát és 24 esetben összesen 3240 forint házadót vetettek ki. A Nógrád Megyei Illetékhivatallal közös ellenőrzések eredményeként egy kisiparosnak 324 000 forint, egy kontárnak 109 839 forint adót írtak elő. Ügy tapasztalták, hogy a lakosság nem ismerte kellően a gépjárműadóval kapcsolatos rendelkezéseket, mert 18 esetben kellett adót és bírságot (44 383 forintot) előírni. A városi jogú nagyközségi tanácson a lakossági adóztatási feladatokat négy főfoglalkozású ügyintéző látja el. A lakosság jobb tájékoztatása, kiszolgálása érdekében minden évben fizetési felhívásokat küldenek ki. Az adóívek kikézbesítése után és a fizetési határidők lejárta előtt teljes munkaidőben fogadták az ügyfeleket. A Kisterenyén lakók adóügyeiket helyben intézhették, mert hétfőn és csütörtökön délelőtt a tere- nyei tanácsházán tartanak ügyeletet. 1985-ben 4300 adóívet, 708 határozatot adtak ki. A határozatok megalapozottak voltak, mert csak két fellebbezést nyújtottak be. A másodfokú eljárás során egyik határozatot helybenhagyták és a másikat megváltoztatták. A ügyintézés során 222 adó- és értékbizonyítványt, 221 nyilatkozatot, 231 adóigazolást és 202 vagyoni költségmentességi nyilatkozatot adtak ki, valamint 425 tulajdonjogi változást vezettek át a földkönyvön, 107 üzleti könyvet hitelesítettek. A városkörnyéki tanácsok adóügyi tevékenysége is megalapozott volt, mert csak 6 fellebbezést kellett elbírálni. Esztétikus csomagolóanyagok A hazai címkegyártás egyik jelentős bázisa a Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat kisteleki üzeme, ahol az idén 142 millió forint értékű terméket kívánnak előállítani, s ebből 41 milliós nyereséget képezni. Nagyságrendben a békéscsabai Kner és a kecskeméti Petőfi nyomdák után következnek a különféle öntapadós és kartoncímkék előállítását illetően. A korszerű svájci berendezéseikkel több- színnyomásban állítják elő a csomagoló, édesipari, kozmetikai cégek számára esztétikus termékeiket, a képen Bakos Károly irányítja az egyik gépet. Hazai viszonylatban csak itt készülnek az öntapadós árazó szalagcímkék. Emellett a Compack vállalat részére a filteres teák kartoncímkéit, a Caola gyárnak a samponok, mosogatószerek, szépítők áruismertetőit, a kötöttáruüzemek cikkeire, motorolajok flakonjaira a termékjelzőket gyártják, hogy csak a legismertebbeket említsük. Fejlesztési elképzeléseik között szerepel a csomagolástechnika megnövekedett igényeinek megfelelően, az alufóliára és polietilénre történő nyomás megvalósítása is. Képünkön Gregor János gépmester ellenőrzi a gyártást. — kulcsár —
