Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

Megszépült iskola A házasság iskolája — Balassagyarmaton Bizony sokszor tette próbá­ra az utóbbi három évben a nézsai iskola tanárainak és tanulóinak türelmét az isko­la épületének felújítása. A tízmillió forintos beruházás kivitelezése alatt ugyanis nem szünetelt a tanítás, mindösz- sze két osztály szorult ki a régi kastélyépületből, s ka­pott helyet másutt a falu­ban. A nehéz három év meg­hozta gyümölcsét: december­ben megtörtént a gyönyörűen felújított kastély műszaki át­adása, melyhez a szülők, mintegy 140 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával já­rultak hozzá. A végleges be­fejezéssel azonban meg kell várni a jó időt, csak akkor lesz ugyanis mód az aulai Világítóablakok cseréjére. A felújítás alkalmával leszerel­ték a központi fűtést, amit egyelőre nem használhatnak, mert az épülő művelődési házzal közös kazán csak jö­vőre üzemel majd. A pati­nás épület szép környezetet ad a gyerekeknek a tanulás­hoz, de —, mivel nem isko­lának épült —, okoz némi nehézséget. Ilyen például, hogy bár a tantermek bel­magassága nagy, az alapte­rületük már meglehetősen szűkös egy harmincfős osz­tály kényelmes elhelyezésére. Az épület — lakói és a falu örömére — megszépült, s máris elkezdődött a következő feladat megoldása, a bútor­zat cseréje, kiegészítése, amelyre 300 ezer forint me­gyei támogatást kaptak a né­zsai gyerekek. A felújított iskola Hatodikosok a természettudo mányi előadóban A házasság előtti tanács­adás, ha jól működik, akkor is csak egyetlen aspektusból segít az esküvő előtt álló ifjú párnak: tisztázza, egész­ségügyi szempontból, nincs akadálya a házasságnak. Ha rosszul funkcionál, akkor a szerelmesek nem kapnak út- ravalót. A kielégítő szerelem vak — szokták mondani. Az érzelmek csitulásával javul ugyan a felek tisztánlátása, de jönnek a nehézségek, mert —, hogy még egy népi böl­csességet idézzünk: nincsen kanál csörgés nélkül __ Ko­r unkban felszökött a válások száma, így aztán nyilvánvaló, tenni kell valamit! Az új csa­ládjogi törvény megalkotói azt vallják: a válás nehezí­tése nem megoldás. Akkor mi? Nem kérdője­lezhetjük meg a „vakká te­vő” szerelem jogait, és a sze­relmi házasság erkölcsi el­sőbbségét a gazdasági kény­szer szülte szövetségnél. Az ifjúság azonban nem rendel­kezik olyan ismeretekkel, amelyek lehetővé tennék, hogy harmóniában, a kölcsö­nös tisztelet és szeretet alap­ján éljenek a lángoló érzel­mek lanyhulása után is. A feladatot Nógrád megyében a TIT-szervezet vállalta ma­gára, egyelőre kísérletképpen. Balassagyarmaton találtak szövetségeseket a nagyszerű cél kivitelezéséhez. Szabadegyetemi program A megyei TIT-szervezet összeállított egy szabadegye­temi programot, amelynek az a célja, hogy komplex ismere­teket nyújtson a házassággal kapcsolatban. Az előadói gár­dában van szociológus, pszi­chológus, biológiatanár, or­vos-nőgyógyász, jogász. A tematikának megfelelően mindegyik szakember a sa­ját területéről hoz fel példá­kat. A szociológus a család helyét és funkcióit vizsgálja a társadalomban. A családi konfliktusok forrásait elem­zi. A pszichológus a párvá­lasztás lélektanát, a szerelem természetét kutatja. A bioló­gus anatómiai ismereteinket gyarapítja. A nőgyógyász szaktudományos megközelí­tésben összegzi az eredménye­ket. De szó esik majd család­jogi és háztartásgazdasági kér­désekről is, sőt a család sza­bad idejének értelmes szerve­zéséről és ezernyi másról. Az első ilyen szabadegyete­met a Szántó Kovács János Szakközépiskola és Gimnázi­um szervezte meg. Okos kezdeményezés — Híve vagyok az okos kezdeményezéseknek, szíve­sen vállalkozom papíron jó­nak tűnő elképzelések kipró­bálására, kísérletekre — je­lentette ki Tóth Lajos igaz­gató. Idétlen dolognak tar­tom, hogy a felnőtt-társada­lom elítéli az ifjú emberek párkapcsoltait, jóllehet nem ad használható, követésre ér­demes modellt. A fiatalok egymással szemben nem vi­selkednek helyesen, így élni sem tudnak együtt. Segítség­re van szükségük. Ka ebből a vállalkozásból nem bontakozik ki országos mozgalom, sze­rintem ebben a kisvárosban akkor is lesz folytatása. Balassagyarmaton valóban együtt vannak azok, akik si­kerre vihetik a Ponyi Sándor által papírra vetett elképze­léseket. A megyei TIT-szerve­zet titkára, Eszményi Attila szociológusban, a városi párt- bizottság munkatársában; dr. Muraközi Ferencné pszicho­lógusban, a városi kórház női pszichiátriai osztálya főorvo­sában; dr. Szakács Zoltán szülész-nőgyógyászban; Éli Zoltánná tanárnőben, és dr. Papp Béla jogászban készsé­ges partnerekre talált. Szaktu­dásukat és lelkesedésüket ad­ják az ügyhöz. Eszményi Attila szeretne se­gíteni abban, hogy a fiatalok álmai közelebb kerüljenek a realitásokhoz. Vágyaik reá­lisak, de a hozzá vezető utat nem ismerik. Megértették, hogy a házasságra már most, s nem a gyűrűváltás után kell készülniük. Gazdátlan korosztály?! Dr. Szakács Zoltán szülész­nőgyógyász gyakran tart fel- világosító előadásokat felső tagozatosoknak és középisko­lásoknak; — Gazdátlannak érzem ezt a korosztályt orvo­si szempontból. Más fórumo­kon inkább a lányokhoz szól­hatok, így örömömre szolgál, hogy itt fúk is vannak. Az eddigi gyakorlat azt mutat­ja, főleg a lányok felvilágosí­tásával foglalkoztunk, holott a fiúk ugyanúgy részesei és felelősei a párkapcsolat vagy házasság történéseinek, összes problémájának, mint ők. Éli Zoltánná az iskolában tanít anatómiát az egészség- ügyi tagozatra járóknak. A szabadegyetemi hallgatók kö­zött sok tanítványa van. — Az egészségügyiseknek nem is volt új, amit én itt előadtam. Összességében na­gyon felszínes ismeretekkel rendelkeznek a fiatalok saját testüket illetően, és a másik nemre vonatkozóan is. Annak ellenére, hogy életkorukból következően természetes kí­váncsiság hajtja őket, de ér­deklődésük egyirányú. Nagyon jónak tartom ezt a kurzust. Nem oldhat meg mindent az iskolában a tervszerű családi életre nevelés. Az osztályfő­nöki órákon ezen kívül sok kérdést is megbeszélünk, így kevés idő jut erre a fontos témára. Bárhogy iparkodik a pedagógus, ilyen sokrétű is­meret nyújtására külső elő­adókkal sem vállalkozhat. Dr. Szakács Zoltán előadása után rövid beszélgetésre együtt maradt még a hallgatóság. Jónak tartják, aminek része­sei. Az elhangzottakra őszin­tén kíváncsiak. A negyedikes Mészáros Emese két és fél éve jár egy fiúval. Érettségi után össze­házasodnak. — Az itt elhangzó dolgok­ról neki is beszámolok, meg­beszéljük. Tényleg vitatko­zunk, mert ő úgy látja, a párkapcsolati konfliktusban a nők a hibásak. Takács Nóra a szüleivel konzultálja meg a dolgokat. — Nem csak a jövendő csa­ládi életre készülök, hiszen most is családban élek. Együtt az anyámmal, az apámmal. Ez nem könnyű, ugyanúgy létez­nek itt is konfliktusok, ame­lyek feloldásra várnak, mint majd abban a közösségben, amelyet ón választok magam­nak. Film és vetélkedő A szabadegyetem utolsó há­rom összejövetelén már nem előadás, illetve konzultáció szerepel a programban. Leve­títik a Mi családunk című filmet, és megvitatják a ren­dezővel, Magyar Józseffel. Az­tán vetélkedőt tartanak arról, mit tudnak a családról. A záróakkordot az előadók ke* rekasztal-beszélgetése jelen­ti, amelynek célja a temati­ka további tökéletesítése. Nógrád több középiskolájá­ban is tervezik a szabadegve- tem beindítását. Összeállíta­nak egy újabb programot, fiatal házasok részére — mi­vel esküvő után sem késő a tanulás, lényeg, hogy a válást megelőzze. Ponyi Sándor, a TIT társadalomtudományi szaktitkára most azon fára­dozik, hogy megtalálja ehhez mindenütt a megfelelő mun­katársakat, aztán országos terjesztésre javasolja a kez­deményezést. Veszprémi Erzsébet Gazdag program az évforduló évében Százhuszonöt éves a Nógrádi Szénbányák A nógrádi szenet agyar* már a XVIII. század végén ismer­ték, tervszerű, rendszeres kibányászását azonban csak jóval később, 1861-ben kezd­ték >meg. Így lehetséges, hogy idén ünnepeljük a megye szénbányászatának, május 14- én, a Nógrádi Szénbányák megalakulásának 125. évfor­dulóját. Az eseményre nemcsak a vállalat politikai, társadalmi és tömegszervezetei készülnek, hanem gazdag. tartalmas kulturális programot állítot­tak össze a közművelődési intézmények is, a bátonytere- nyei és a salgótarjáni Bányász Művelődési Ház. A két kul- túrház közös ajánlást dolgo­zott ki a vállalat szocialista brigádjainak művelődési vál­lalásaihoz. Kínálatuk részben alkalmazkodik az évforduló­hoz, részben az eddigi gya­korlatra alapozódik. Már a korábbi években is rendeztek a bányászat hagyo­mányait, a munkahelyek tör­ténetét, a régi bányászéletet megismertető programokat, amelyek általába;: népszerűek voltak a dolgozók körében. Ezért az idén is lesznek ilyen témákkal foglalkozó előadá­sok, fórumok, vetélkedők, ki­állítások. Lehetőséget kínál­nak a brigádok számára, hogy a bányászélettel kapcsolatos tárgyi emlékeket, dokumen­tumokat gyűjtsék. Ösztönzik az amatőr művészettel foglal­kozó tehetséges dolgozókat képességeik megmutatására. A művelődési intézmények dolgozói nem feledkeztek meg az esztendő más időszerűségei­ről sem. 1986. a béke éve, így a leszerelésről, a békemozga­lomról is számos rendezvé­nyen emlékeznek meg. Több brigád viseli Nógrádi Sándor, Kun Béla, Hámán Kató, Mu­nich Ferenc és Bajcsy-Zsi- linszky Endre nevét. Szüle­tésük és haláluk évfordulója jó alkalom a fokozott emlé­kezésre. Liszt Ferenc évfor­dulójának jegyében zongora­hangversenyt szerveznek. Az olvasás népszerűsítésére öt írót hívnak meg találko­zóra: Baranyi Ferencet, Végh Antalt, Padisák Mihályt, Ka­rinthy Ferencet és Fehér Klá­rát. A fenti érdekében könyvankétokat is rendeznek, Cseres Tibor, Sarkadi Imre, Galgóczi Erzsébet, Moldova György, Mesterházi Lajos, Bertha Bulcsu, Kolozsvári Grandpierre Emil és Bárány Tamás könyveiből. A jubileumi évhez kötődő programsorozat egyébként már elkezdődött. A vállalati igazgatóság épületében jelen­leg is látható Farkas András balassagyarmati festőművész kiállítása, míg a salgótarjáni öblösüveggyár üvegtervező iparművészeinek — Hamza Erzsébetnek, Suháné Somkúti Katalinnak, Dósa Zsuzsának — szerdán nyílt bemutatója a bátonyterenyei Bányász Mű­velődési Házban. Nyolcvanéves a Puskin-ház Az egykori pétervári vám- ház acél páncélterme brili­ánsok és aranyrudak helyett, ■ már 80 éve Puskin, Lermon­tov, Gogol és az orosz iroda­lom más nagyságainak kéz­iratait őrzi. A nyolcoszlopos, nagy tornyú épület, amelyből a Neva túlpartján látszik az Ermitázs, ad otthont a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája orosz irodalmi intéze­tének. De az épületet mégis Puskin-háznak hívják. 1905- ben alapították az értékes kéziratok és kiadványok őr­zésére, majd 1930-ban az orosz irodalom tanulmányo­zásának akadémiai központ­jává vált. A Puskin-házban Alek- szandr Puskin több mint 9 j ezer kéziratát és magán­I könyvtárának közel 3700 kö­tetét őrzik. Ezek mellett itt található Rettegett Iván, I. Péter és a nyugat-európai (klasszikusok közül Voltaire, i Goethe, Diderot, Balzac kéz- 1 iratai is. Húszán húsz alatt Múzeumok hangulatát tükrözi a lépcsőház Szlovák nyelvi órán a negyedikesek Bencze Péter felvételei 4 NÓGRÁD — 1986. február 22. szombat Már javában hangol a ze­nekar péntek este a borsos- berényj kultúrházban. Rétság- rói jöttek a zenészek. Nem régen próbálgatják még az együttzenélést. Kevés a fel­lépési alkalmuk. Szívesen jöt­tek hát ingyen is talpaiávalót szolgáltatni a falubeli fiúk­nak, lányoknak. Nincsen túl sok fiatal a községben, de hát ez nem is csoda, az egész te­lepülés mindössze ezeregyszáz lelket számlál. — Hamar elkerülnek innen a fiatalok — mondja Kovács Erzsébet, a községi KISZ- alapszervezet újdonsült tit­kára. — Az általános iskola elvégzése után ki tanulni, ki dolgozni jár a környékre, Rétságra, Pestre. Ilyenkor, ! hét végén járnak csak haza. Közülük a tizenévesek jönnek lel közénk. A többieket már család, és az otthoni gondok várják. Húszán vannak mindössze a KISZ-ben, a legidősebb alig múlt tizenkilenc éves. Marok­nyi csupán a csapat, de ki­tesznek magukért. Nem elé­gednek meg azzal, hogy zsör­tölődjenek a társközség „mos­tohagyerek” voltán, azon, hogy nincs még egy presszó se, ahol összejöhetnének. Maguk teremtik meg együtt létük for­máit. És nemcsak saját ma­guknak. Megszervezik ők a mulatságokat, ha kell, az egész falunak. Vegyük csak a múlt évet példának. Volt itt farsangi bál. aratóbál, szüreti bál. Ez utóbbin még a tánccsoport­juk is fellépett. Nemcsak tán­colni szeretnek a KISZ-esek, szívesen szerepelnek irodal­mi műsorral. Ezzel mentek ta­valy a bénki mini-VIT-re, most meg a forradalmi ifjúsá­gi napokra készülődnek ha­sonlóval. Kinőttek már ugyan a gye­rekkorból, de nem felejtették el régi iskolájukat: tízük ma is visszajár az úttörőkhöz ifi­vezetőként. Nemcsak az úttö­rők között forgolódnak, eljár­nak az MHSZ lövészklubjába is. Jó kapcsolatban állnak a rendőrséggel. A rendőrök gyakran jönnek hozzájuk az ifjúsági klubba előadást, po­litikai vitakört tartani. Nagy munkában vannak mostanában a borsosberényi KISZ-esek. Minden alkalmat megragadnak, hogy társadal­mi munkát vállaljanak. Sze­rencsétlen baleset folytán ugyanis két évvel ezelőtt egy rossz olajkályha felrobbant a KKíZ-klubban, és leégett az egész helyiség. Kaptak ugyan ideiglenesen egy másik helyet, de az azért nem az igazi. Dolgoznak, hogy minél előbb összejöjjön a pénz a rési helyreállítására. Persze, segít a tanács is, de tudják, a munka dandárja rájuk vár. — Az új tanácselnökünk falubeli —, mondja Kovács Erzsébet. — Eddig úgy érez­tük. kicsit háttérbe szorul­tunk a szék hely községael. Nagyoroszival szemben. Sze­retnénk. ha több figyelem fordulna felénk. Meghívtuk a tanácselnököt márciusi taggyű­lésünkre. Sokat várunk ettől a beszélgetéstől. Reméljük, tartós, jó kapcsolat alapja lesz K. *.

Next

/
Thumbnails
Contents