Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-22 / 45. szám
Reve és fémjeps: MÁG - egyitiMiló torn? a belépd Pásztói példa a jóról Emlékezetes előzmények: 1. Megalakul a Pásztói Ál- . lami Gazdaság, a mai MÁG jogelődje. Ekkor 1951-et írunk, 2. A következő években — nagyobb gazdaság: nagyobb eredmények!?!) jelszóval — 8700 hektárosra duzzasztják, így már magában foglalja a zabari, a kisterenyei és a sziráki gazdaságot. A Nógrád északkeleti csücskétől a megye délnyugati határáig elnyúló terület hosszú esztendőkön át a kilátástalan küzdelem ' színhelye. 3. Elérkezik 1973: az áltami gazdaság 105 milliós termelési érték mellett 23 millió forintos veszteséget „produkál”. Csőd. Radikális fordulat: Üj, jól képzett, fiatal vezérkar veszi át az irányítást. Igazgató az akkor mindössze 29 éves Juscsák György. Haladéktalanul munkához látnak. Dátum: 1974. Muzslapusztai program A tennivalók megbeszélésére, a következő évek stratégiájának kialakítására muzslai objektumukra hívta meg az igazgató a MÁG vezető szakembereit, a műszakiakat, a szocialista brigádok vezetőit, a legjobb dolgozókat, összesen 120 embert. Itt megfogalmazták: mi a — szomorú — helyzet, mi a kibontakozási lehetőség, mit kell tenni. Korát megelőző vállalati tanácsülés volt ez. És megszületett a program a pusztán — azóta is többször hivatkoznak rá. Mi volt a muzslai döntés? 1. A területi tagoltságot, szétszórtságot, szervezhetetlen- séget előidéző okokat fel kell számolni. (Leadják a legtávolabb eső területeket, a zaba- rit és a kisterenyeit.) Pásztó és Szirák központtal kialakul a jelenleg is meglévő 5 ezer hektáros terület. 2. A megmaradt egységekre vár az új, korszerű termelés- szerkezet megteremtése. Lendvai Géza: — 1977—78- ra értük el, hogy a korábbi vegyes / gazdálkodás után (Pásztón is egy kis növény- termesztés és állattenyésztés, s Szirákon is) sikerült megvalósítani a profüirozás nehéz feladatát. Külön téma lenne, hogyan koncentrálták a korábban három helyen szétszórt 450-es tehénállományt és szaporulatát; hogyan helyezték el a még 1972-ben épült telepről a 420 kocát és hogyan próbálták a Szirákon megüresedett sertéstelepet az ottani 1200 és az ehhez Za- barból még lehozott 1800 anyajuh számára adaptálni. Végül is kontraszelekciós fejlesztéssel a szarvasmarha-állományt felére redukálják (magvartar- ka-holsteinfriz keresztezés). A korábbi idők .3000 literéről 5564 literre nő a teitermelési átlag. Ami pedig a juhászatot illeti... — Önök anyagiasak?- Igen. Többre, jobbra, az eddig elérteknél nagyobb eredményekre törekszünk. Amikor ezt mondja Lendvai Géza, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatóhelyettese a legkevésbé sem látszik röstellkedni, nyíltan vállalja „anyagias” voltukat. Következő szavai is ennek megfelelőek: — Mi itt forintban, pénzben, nyereségben gondolkozunk, erről és ennek jegyében tárgyalunk, tervezünk, értékelünk s hozunk határozatokat az újabb feladatokra. Minden idegszálunkkal arra törekszünk, hogy holnap legalább 1 forinttal többet produkáljunk, mint amennyit ma sikerült A minél nagyobb eredményre törekvés motivál bennünket, s tesszük ezt személyre bontott érdekeltségi rendszer mellett. Birka, bárány búcsút béget A feladat adott: 3000 juh számára „lakhatóvá” tenni a megüresedett sertéstelepet. Legelő, gyep Szirákon szépen akad, a volt sertésgondozók jók lesznek a juhokhoz is. Nem lettek jók. Mert ami a gondozásigényt illeti, óriási a különbség — a juhok javára, mivel sokkal több törődést igényelnek. A korábbi kanászokból nem lettek jó juhászok, és ennek birka látta kárát. A régebbi kiváló eredmények után — zátonyra futott a juhászat. — Az lett a vége — vall erről az igazgatóhelyettes —, hogy értékesítettük a birkát mind az utolsó szálig. Amikor ezekről beszél Lendvai Géza, a szelektív fejlesztés kényszerűségét és az elengedhetetlen nyereségcentrikus alapállást hangsúlyozza, mely végül is „áldozatul” követelte a juhászatot és a fél szarvasmarha-állományt. Ezzel párhuzamosan felfejlődött viszont a sertéshústermelő ágazat, és amit kevés helyen mondhatnak ma el, itt kijelenthetik: nyereséges. A korábbi 6 ezer mázsa helyett most évi 23 ezer mázsa az éves sertéshús-kibocsátásuk, ez 60 százalékát teszi ki a Karancshús által pro- dukáltnak. Mint mondják, elérkezett az ideje, hogy a telep mellett még ez évben vágóhidat építsenek. Pásztón pedig, az új városközpontban — a már küszöbön kucorgó március egyik szép napián — húsboltot nyitnak saját termékeik árusítására. Tóth László, a sertéshústermelő üzem igazgatója mégsem vidám. Sőt. — Mit mondjak — kezdi indulattal —, mindenki tudja, hogy 1984-ben rekord „disznótermés” volt. Ezt követően erősebb lett az elvonás — ösz- szeomlott a disznófront. Volt, aki ki tudott mászni a romok alól, másokat eltemetett. Mi itt még korábban, kedvet csináltunk az embereknek a tartáshoz. Olyan ellátásban részesültek — kezdve a malactól, a tápon át az ingyenes állatorvosi kezelésig —, amilyet egyetlen más vállalat sem tud nyújtani. Végül aztán beütött. hogv a tartási önköltség 16 százalékkal növekedett, az árak viszont csak 3.5 százalékkal, legalábbis állami gazdasági szinten. Szóval, eléggé „kitett” ágazat lett ez. annak ellenére, hogy 1982-ben gázzal váltottuk ki az addigi olajfűtést. — Igaz-e Pista bácsi? — fordul az 59 éves Menüs Istvánhoz, aki nyugdíj előtt áll. és a hizlaldái csoporttól készül lassanként búcsút venni. — Korábban tíz malac is volt nálam tartásra, úgy gven- ge öt hónap kellett hozzá, hogy elérjék a 120 kilót. Most egy sincs, elment a kedve a kistermelőnek. De azért — enyhít saját szavain — ötöt vagy hatot megint felvállalok, elvégre termény még akad. ☆ — Mit mutat még — a MAG? Most, a télnek jelen napjaiban — Szirák, az árunövénytermesztés központja felé tartva — hólente földjeit, fázós út menti fákat, még szunnyadói, de már tavaszt álmodó, apró településeket. Hálátlan borsó Mindezt láthatja minden arra utazó. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy 3800 hektár szántóterülettel rendelkezik a gazdaság, s hogy növénytermesztésének meghatározója a gabonaprogram. Évente 1200—1300 hektáron búzát termesztenek, és nem titkolt örömmel beszélnek arról, hogy — tavaly először — sikerült túllépni a hektáronkénti 6 tonnás termésátlagot! őszi árpára és tavaszira (sörárpára) 400—400 hektárt szánnak. Ez utóbbi az elmúlt évben gyengécskén hozott, igaz, elég későn jutottak hozzá a vetéshez, pedig a rigmust régtől tudják: Áprilisi árpa maradjon inkább zsákba’. „ Máskent szól viszont a szi- ráki ipari növényekről a nóta: itt a napraforgó a meghatározó, 770 hektárt szánt rá tavaly a gazdaság, és nem bánták meg: „tisztán” 2,35 tonnás termésátlagot értek el. Közben némi vetésszerkezetmódosításra is sor került, felére csökkentették a korábban 400—500 hektáron vetett borsót, miután hálátlannak bizonyult. Jött helyette új növényként a mustár, s ha minden terveik szerint alakul, jövőre teljesen szakítanak a borsóval, s maradnak egy darabig a mustárnál. — Kísérletezünk komlóval is, egyelőre 30 hektáron — szolgál még információval az igazgatóhelyettes, de ennek még bizonyítania kell majd. Legalább úgy, mint mondjuk a silókukoricának, ami ugyan most gyenge minőségű volt, de igen szépen hozott. Igaz, hozzátartozik ehhez a képhez, hogy — ellentétben az országos helyzettel — nekünk sokat segített az időjárás: Mindent persze Szirákon sem bíztak az égiekre. Az eredményes növénytermesztéshez a múló évek során nagyszerű gépparkot alakítottak ki. A Zetorok. az MTZ-k felett lassanként itt is eljárt az idő, sőt. kicsit a nem is olyan régen még csúcstraktornak számító K 700-as felett is. Igaz. az árunövénv-termelést ezekkel alapozták meg. a ga- bonanrogram megvalósításának pnriekáhen azonban —világbanki hitelből — négy Fiat traktort vásároltak (darabja 2,2 millió forint). Jók is ezek, vonóerejük azonban nem áll arányban az itteni domborzati viszonyokkal. Hogy ez se okozzon fennakadást, vettek még két Rába-Steigert — éppen a napokban érkeztek. — Egy szó, mint száz — összegez Lendvai Géza — tavaly a növénytermesztési üzem 13,1 millió forintot hozott a konyhára. Ez volt a második legjobb eredmény a drogokból származó 15 milliós nyereség után. Mi dolog, drog ... ? — Ne mondják, hogv nem tudták — hitetlenkedik Mi- kus János, a drogkészítés főmérnöke. — Pedig itt. a gazdaságban az alapágazatok mellett találni néhány üzemet. Mátra márkanévkezdettel van itt üveg, indusztria, inveszt, lénia, építő és mi, a Mátradrog. Az ország egész területén termeltetünk és felvásárolunk gyógynövényeket, Nógrád pedig hazája a vadon termő gvógvnövényeknek: hársvirág. somkóró, mezei zsúrló szépen akad. Korszerű kuruzslók vagyunk, apáról fiúra száll itt ősidők óta ez a tudomány, laboratóriumunk kész boszorkánykonyha, van vagy 150-féle alapanyag, amivel dolgozunk. Termékeink 80 százaléka nyugatra utazik, mint exportcikk ☆ Aanyagiasak vagyunk-e? — ha jól emlékszem, ezzel a kérdéssel „nyitottak”, emlékeztet ajtóstól a házba törésünkre Lendvai Géza —. Nos, igen. Sok mindent szeretnénk, és áldozatokat is hozunk. ha úgy véljük, megéri az ügy. Így voltunk a gáz idehozatalával, így például a Pásztón megnyíló húsbolttül, vagy amiről még nem szóltunk, a sport támogatásával. Jelenleg „B” kategóriás birkózószakosztályunk működik igen eredményesen, de var, tájfutó- és autómotorszakosztályunk is. Ami pedig a konkrét eredményeinket illeti —, hogy végtére ezekről se feledkezzünk el —, az ecsetelt nagyon nehéz kezdet után tavaly már 750 millió forint volt a termelési eredményünk összege, a nyereség pedig 46,5 millió. Mindezt 1400 dolgozó produkálta, akiknek éves átlagjövedelme jelenleg 74 ezer 500 forint. Nem dicsekvés, de tény: több Ikitűnő szakember foglalkozik a gondolattal, hogy hozzánk jön dolgozni, és ennek nincs is akadálya. Csakhogy előre kikötjük: egymillió forint a belépő. Ügy értve, hogy egy év alatt ilyen eredmény produkálását várjuk, vagy hasonlót, akárcsak magunktól, a régebben itt dolgozóktól. Hiába, ha egyszer — anyagiasak vagyunk. Kun Tibor Százötvenféle gyógy- és fűszernövény feldolgozása történik a sziráki telepen Gyógynövény-válogatás és -cső- Az alaptevékenységen belül meg- magolás határozó a sertéstenyésztés j A főmérnök: 24-féle fűszert Lendvai Géza: Sikerünk a nyeadunk a kereskedelemnek reségre való törekvés j ft számitógép besegít a termelésbe, 1000 koca 100 ezer adatát Menus István gyermekkora óta Tóth László: Csak a megszállót- Húsz erőgép téli nagyjavítását kell elvégezni a sziráki gepműtartja nyilván. foglalkozik az állattenyésztéssel tok maradnak... helyben Bencze Péter felvételei
