Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

Jut-e pénzünk kultúrára?

Számoljuk a forintokat. No, nem arról van szó, mint- ^ ha régen nem ezt tettük volna, de ebben az évtizedben sűrűbben és alaposabban nézünk utána, mennyi is van még a családi perselyben. Hozzáedződtünk ehhez a helyzethez.

Ha a családban szóba kerül, moziba vigyük-e a gyereket a kétrészes, kiemelt helyárú szuperprodukcióra, vagy inkább új trikót és harisnyanadrágot vegyünk-e, akkor a családok zömében az utóbbi eshetőséget választják. (Ilyenkor, szezon végi árleszállítások idején pedig még ajánlatosabb a ruházati cikkek mellett dönteni. Százasokat spórolhat meg az ember, miközben használható, úgymond jó cuccokhoz jut. Érdemes tartalékolni az alkalomra.)

A fentebb említett döntési kényszer nem új keletű, de a korábbitól lényegesen eltér, főként indítékait tekintve. Sok évvel ezelőtt ugyanis a választást eredendően az iskolázottsági és képzettségi szint, a műveltségi állapot határozta meg, ma viszont a család anyagi helyzete. Nehezedő gazdasági körülmények között nehezebben élnek a családok is, s azért, hogy korábbi életnívójukat, szokásaikat tartani tudják, többletfeladatokat kell vállalniuk. S az értük kapott pénzt aztán — s itt kapcsolódik be a választásba újra a műveltségi szint — vagy a kulturális értékek elsajátítására, vagy az anyagi javak megszerzésére fordítják.

Széles körben hallani, hogy az emberek élete, szemlélete elanyagiasodott, nem élnek kellően a kulturális javakkal. Sok igazság van ezekben az állításokban. A valóság azonban ez esetben is komplexebb és árnyaltabb, ahogyan erről tanúskodnak, azok a számvetések, amelyeket a kulturális intézmények, kereskedelmi egységek az elmúlt hetekben készítettek el.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Szervezetének tavalyi munkáját az elnökség úgy értékelte, mint eddigi történetének legfényesebbjét. Az előző évhez viszonyítva lényegesen nőtt a tanfolyamok száma, s mint ismeretes, ezekért a hallgatók ha nem is súlyos forintokat, de tisztességes részvételi díjat fizetnek. Azonos példával szolgál a Képcsarnok leányvállalat salgótarjáni fiókja. Ottani látogatásunkkor arról beszéltek, hogy amióta fennáll az üzlet a nógrádi megyeszékhelyen, azóta még egyetlen évben sem értek el olyan forgalmazási sikert, mint tavaly. S talán meg sem kell jegyeznünk, hogy ebben a boltban képző- és iparművészeti alkotásokat, használati tárgyakat, bútorokat árusítanak. A többletbevétel itt százezrekkel mérhető. A Nógrádi Sándor Könyvesbolt példája pedig szinte hihetetlen. Miközben szerteszét a könyvtárak látogatottságának megállapodásáról hallunk, a bolt kereskedelmi szempontból szintén eddigi legjobb esztendejét hagyta hátra. A forgalom növekedése itt is százezreket tesz ki.

Tudjuk, nem általánosíthatóak ezek a sikerek. Vannak területek — földrajzi és ágazati értelemben egyaránt —, ahol éppen ellerakezőek a tapasztalatok, vagy csak alig sikerült a korábbi év eredményeit megismételni. Mégis figyelmet érdemlőek ezek a jelenségek. Arra figyelmeztetnek. hogy a művelődési ágazatban még mindig vannak ki aknázható lehetőségek, hogy jelentős azoknak a száma,akik ez adott körülmények között is költenek a kultúrára. Egyfelől igaz tehát, hogy számosán, akik korábban valamelyes összeget áldoztak, ma könnyebben lemondanak róla. kevesebbet fizetnek érte, másfelől viszont nem lehet kétségünk affelől, hogy sokan felvették a versenyt ezen a térem, az általános drágulások ellenére is igénylik a szépet, a ,-jót, a művészit. Azaz művelődnek, szórakoznak. Ügy gondolkodnak, hogy jusson pénz a kultúrára.

Azt megmondani, többen vagy kevesebben élnek-e a kulturális ágazat lehetőségeivel, kínálatával, aligha lehet. Ez is nagyon változó. Bátonyterenyén például visszaesett a színház iránti érdeklődés, Salgótarjánban pedig — a jelenlegi évadban kiváltképpen tapasztalni — növekedett.

S elképzelhető az /is, hogy miközben a kulturális kereskedelem régi vásárlóinak ezreit veszítette el, újabb ezreket nyert. Vagyis átrétegződhetett a vásárlói szerkezet.

Természetesen mindezekre a felvetésekre nem adhatunk megfelelő választ e cikk keretei között Adatok sokasága, tudományos elemzés szükségeltetik hozzá. De a helyzetre ráirányíthatjuk a figyelmet.

Hogyan alakul idén majd a helyzetkép? Még nem tudni, jósolni pedig semmi értelme. Kívánhatjuk azonban: a kultúra iránti igény, a ráfordított összegek növekedése legyen tendencia — úgy, hogy feltételeit megteremti és szavatolja a gazdaság.

(ok)

A Habsburgok vétót emeltek

LYCEUM EGERBEN

A tény az, hogy eredetileg egyetemnek készült, de a nagy á Lmokat szertefoszlana Maria Terézia 1777-ben kiadott Ratio Educationisa. Ennek tizennegyedik paragrafusa egyértelműen megfogalmazza, hogy ebben az országban csak egyetlen univerzitás működhet, méghozzá a budai

Az iskola megépítésének ötlete Barkóczy Ferenc püspöktől származik, később, raffinált politikusként igazodva az új idők új szél járásához — hallani sem akart saját ötletéről. A bécsi fenség ugyanis közben megváltoztatta nézeteit, s a közben esztergomi prímássá lett férfiú nem óhajtott ujjat húzni az udvarral.

Barkóczy megbízást adott a híres, a császári házhoz is közel álló Gerl József bécsi építésznek. A nagymultú családból származó Eszterházy Károly püspök ezt fejlesztette tovább, s ő indíttatta meg. ás fejeztette be az 1763—1777-ig tartó kivitelezést. A művészi adottságokkal is felruházott, energikus, nagyvonalú ember természetesen méreteiben is grandiózus munkát rendelt — előbb egy-, majd kétemeletes épületet — szintén Gerltől, aki komolyan vette a nagyszabású feladatot, s az alapozást is irányította egészen addig, ide hatalmas summa szükséA lyceum épülete

geltetik. A megajánlás azonban kevés volt, mert a pénz igen vészesen fogyott, s az építőan y ag-s zál lí tás mi nd inkább akadozott. Hiányzott például a megfelelő mennyiségű tégla, ezért elhatározták: új gyártókemencéket létesítenek. 1764 iúniusában Ulrich János, egri prefektus ezt írja a pozsonyi diétán tartózkodó urának. „Az kőműveslegények mind 8z Univernzitástui, mind pedig Exellenciád munkálatul igen elszélednek, keveselvén fizetésüket”.

Az utód, a Barkóczy család tatai uradalmának építésze. Fellner Jakab lett. Ott folytatta. ahol kollégája abbahagyta. Szigorúan ragaszkodott az alaprajzhoz. mindössze három középrizolit boltozatrendszert dolgozta át. s megnagyította az ajtókat, ablakokat. valamint a sötétkamrát. Annál többet törődött viszont a részletek pontos, ízléses megformálásával.

A teológiát, a bölcsészeti kart akarták ide helyezni, később a Jogászokat is. Senki sem vonta kétségbe, hogy amíg össze nem tűzött az akaratos és kissé szeszélyes főpappal, aki szakmai önérzetében sértette meg folytonos módosítási igényeivel a mestert.

A mecénás az olykor tornyosuló nehézségek ellenére is eiérte azt, amit akart A főpap kivetette az egész ügyet az egri káptalan kezébó. töb- bek között azért, hogy döntéseibe ne szóljon bele senki. így lépett ő is az alkotók sorába. Persze arról sem 'e- ledkezett íneg. hogy a pénzügyi biztonságot megteremtse. Valóban szemet gyönyörköd- tetővé kerekedett az épülettömb. amely ma is elbűvöli a látogatókat mesterkezekre valló arányaival, későbarokk jellegével, amelvbe harmonikusan olvadnak a rokokó finom jegyei Méltó kiegészítői az épületnek Fazola Lénáid erkélvrácsa, L otter Tamás könvvtárbútorzata. Kracker János Lukács és Zách József freskója remekül ielem'tj meg a tridenti zsinat figuráit Franz Siarist bécsi piktor a vizsgaterem mennvezetét díszítette, a káoolnáhan ned'g Franz Anton Maulbertsch ieleskedett.

A pospök talán kesergett hogy a magyar nyelvű egyetem csak ábránd maradt hogy a megindított orvosi fakultás elsorvadt, ám ha fényes és szomszédos palotájából a lyceumra tekintett, elfeledtette a királynő vétóiát, mert az épület maradandó emlékművet állított nek’ !s.

P. I. I

A magyar szakszervezeti mozgalom

1944—1950.

Jakab Sándor könyvéről

A magyar szakszervezeti mozgalom felszabadulás utáni törtemetenek egyik legfontosabb szakaszát, a szakszervezetek újjászervezésétől az iparági-ágazati szervezkedésre való áttérésig terjedő időszakot állítja vizsgálódásainak középpontjába Jakab Sándor nemrég megjelent könyvében, amely a Kossuth Könyvkiadó Négy évtized sorozatának 8. kötete. A mozgalom a két munkáspárt 1944. október 10-i megállapodása alapján született újjá. A Szaktanács megalakulásával 1945 tavaszától a mozgalom központja ismét a főváros lett, aihoi a dolgozók tömegesen léptek be a szakszervezetekbe. Rövid időn belül tízezrekkel növekedett a taglétszám, a Szaktanács pedig az újonnan alakult szakmai szervezetekkel együtt ötven szakszervezetet egyesített. Már a kezdetek során felmerült a belépés szabadságának vagy kötelező voltának kérdése és a szak- szervezetek megváltozott, az országépítést segítő funkciója, amely a hagyományos érdek- védelmi keretek meghaladásával vitához vezetett az MKP és a szociáldemokraták jobb- i szárnya közt.

A mozgalom így a koalíciós küzdelmek homlokterébe került, annál is inkább, mert az üzemi bizottságok működésével a munkásosztály és a

szakszervezetek közvetlen beleszólást nyertek a vállalatok munkájába. A szerző izgalmas érveléssel érzékelteti 1945 végének drámai eseményeit, amikoris az infláció sújtotta ország gondjainak megoldására és a munkásegység demonstrálására egyaránt helyes választ tudott adni a szakszervezetek első szabad kongresszusa. Kossá István főtitkár itt vetette fel ismét azt a kommunisták által már az év elején megpendített gondolatot, hogy a magyar szak- szervezeti mozgalmat iparági szakszervezetek keretében kéne átszervezem, mert a népi demokrácia elveinek a régi szervezeti formák csak részben feleltek meg.

A monográfia részletekbe menően foglalkozik a nagy- horderejű átszervezés eszmei és politikai előkészítésével, hangsúlyozva, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegeinek megnyerése és a munkáspártok kizárólagos befolyásának biztosítása érdekében a kongresszus után a kommunisták egyelőre elfogadták a régi formákat. Az MKP vezetősége feltehetően azért tért ki az egyértelmű állásfoglalás elől, mert az 1946 folyamán kiéleződött koalíciós harcokban nem akarta a két munkáspárt kapcsolatát a szak- szervezeti kérdéssel is megterhelni. A Szaktanács 1947

novemberében — az augusztusi országgyűlési választások és a bankok államosítása után — tűzte ismét napirendre az iparági-ágazatai szakszervezetek létrehozásának ügyét. A korszerűbb, az új igényeknek jobban megfelelő forma bevezetését az 1948 elején megindított munkaverseny-moz- galom is alátámasztotta, hiszen a versenybizottságok már eleve iparági alapon jöttek létre.

A kérdés — a két munkáspárt egyesülése után — az 1948. október 17—20-án megtartott XVII. kongresszuson dőlt el. A három nyomdaipari szakmából elsőként hozták létre az új típusú ágazati szakszervezetet, a „Grafikai Uniót”. A szerző erényei közé tartozik, hogy nem csupán a szakszervezeti mozgalom megváltozott szerepét ismerteti a szocialista átalakulás hozta politikai intézményrendszeren belül, hanem felvillantja ennek ellentmondásait is. A mű befejező részében — az ötvenes évek első felét érintő kitekintésben — az MDP voluntarista szakszervezeti politikájáról és az ezzel iáró vezetési és szervezési problémákról olvashatunk. A kötetet statisztikai adatok és a mozgalomra vonatkozó 1950. évi határozatok egészítik ki.

T. P.

Pályázat

dalostalálkozóra

A hatvanas-hetvenes években igen népszerűek voltak a mozgósító erejű, mai dalok. Bár a műfaj visszaszorulóban van, évről évre megrendezik a mai dal mozgalom legjelentősebb hazai. fórumát Székesfehérvárott. A fiatal dalosok találkozójára idén július 3—5. között kerül sor, s olyan fiatalok nevezhetnek, akik nem rendelkeznek sem ŐRI sem filharmóniai működési engedéllyel. és saját szerzeményű mozgalmi, közéleti dalokkal, megzenésített versekkel állnak a közönség elé. ,

A jelentkezéseket és a benevezett dalok szövegét a Népművelési Intézet gyűjti össze. Bár Nógrád megyében napjainkban inkább az amatőr pop-rock zenekarok jelképezik a fiatalok zenei ambíciót, működnek mai dalosok és ilyen jellegű együttesek is, így számíthatunk néhány nógrádi résztvevőre a székesfehérvári találkozón.

a>,3»:

műsor

KOSSUTH RADIO:

8.20: Vi Iá gab lak

8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Népdalok, néptáncok 9.37: Beszélni nehéz . . .

9.49: Dalposta W.05: Irodalmi világjáró«

M.35: Új zenei felvételek, gyere- k ©knek

».50: Arturo Toscanini vezényel ».41: Régi híres énekesek műsorából

*2.30: Ki nyer ma?

*2.45: Törvénykönyv »3.00: Walter Gieseking zongorázik

*3.43: Monteverdi-madrigálok 14.10: A magyar széppróza századai

14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika!

15.30: Eljegyzés lámpafénynél

16.05: MR 10—14

17.00: A szenzáció nyomában

8.05 8.50

9.05 12.10;

12.25

12.30

13.10

14.00 15.05: 15.45

17.05

17.20

17.30

18.30

19.05

20.05 20.50 21.05: 21.45:

22.00

23.20

: Zenekari muzsika : Kritikusok fóruma ; Rádiószínház: Alfliahnak száz neve van ; A Rákóczi-induló szerepe népzenénkben : Záray Márta és Vámosi János énekel ; Prizma. Szerk.: Keleti Miklós

: Tíz perc külpolitika : Kapcsoljuk a 22-es stúdiót : Szimfonikus táncok : Himnusz : Éjfél után

PETŐFI RÁDIÓ:

: Idősebbek hu lilám hosszán : Tíz perc külpolitika : Napközben

Lehár György fúvósműveiből

: Néhány szó zene közben Lakatos György népi zenekara játszik : A tegnap slágeredből : Az én rádióm . . .

Maár Gyulának hívják : Színejava

: A Stúdió 11 Játszik : Diákfoci ötödik sebesség : Ritmus! XII/9. rész : Sportközvetítések Rockföldről érkezett : Tükörképek : Zsák és foltja Nóták

Zeneközelben a magnósok : Frankie Laine felvételeiből.

23.55: A Magyar Rádió dzsesszver senye 0.15: Éjfél után

MISKOLCI STÜDIO:

117.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.10: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.15: I ndex. G azd aságipo 1 itd k ai m ag a - ariin. Szerkesztő: Pauilovi-ts Ágoston (A tartalomból: Fejlesztések a Kontakta ózdi gyárában — A kohómérnök-utánpótlásról —

Könyvszemle — Télidében tavaszi feladatokról.) Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika.

18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.

MAG VAR TELEVÍZIÓ:

NÓGRÁD' — 1986. február 19., szerda

8.55

9.00:

9.30:

9.45:

9.55:

10.20:

11.05:

11.50:

15.20:

15.30:

15.55:

16.40

16.45:

17.15:

17.45:

17.50:

18.00

18.50:

Tévétoma

Iskolatévé

Angol nyelv

Fizikai kísérletek m.

Radioaktivitás

Delta

Starsky és Hutch Éneklő ország Képújság Iskolatévé Számépítő.

Dienes professzor Játékai.

3. rész

Korok művészete (I.) Hírek

Aki mer, az nyer!

Képek a világgazdaságból

Képújság

Egészségünkért

Liszt Ferenc. VTTT/3. rész

A Közöhségszolgálat

tájékoztatója

18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó v 20.00: Cupido nyilai.

Angol tévéfilm 20.55: Kun Béla 22.00: Tv-híradó 3.

22.10: Himnusz

2. MŰSOR:

17.55: A kamasz. VI/6. rés*

19.05: Képújság 19.10: Ecranul nostru 19.30: Vigyázat felmelegedés! 20.0o: Pablo Casals. Francia film. 20.50: Tv-híradó 2.

21.10: üszó szigetek.

Román rövidfilm 21.35: Magyarország—

Franciaország Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzés 22.35: Képújság

BESZTERCEBÁNYAI

19.30: Tv-híradó

20.00: Életünk krőnikája.

Dók u m en tu m f il m-sorossá*

(ism.)

20.30: A jövő útmutatói.

Riportműsor 3.

21.05: Egy férjes asszony • története. Mexikói film 22.40: Hírek

22.50: Vasárnapi látogatás a Louvre-ban. Rövidfilm.

2. MŰSOR:

19.30: Tv-hír,adó 20.00: Ünnepi hangverseny. Közvetítés Prágából a

20.00: Századunk »»Végjáték a Duna mentén*1

rádió- és tv-szövetségek V. világértekezlete alkalmából

21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Az üres demizson.

Tv-komédia (ism.) FF

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7 : Po- szeidon-katasztróta. (14) Színes

amerikai katasztrófái iilm. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Frances. (16) Színes, szinkronizált angol film. Iskolamozi: A kurta farkú Peti cica. — Pásztói Mátra: Maiambo* (14) Osztrák film. — Nagybáto- nyi Petőfi: Hamupipőke. Színes, szinkronizált amerikai film. — Nagybátonyi Bányász: Mátyás,

az igazságos. Színes magyar rajzfilm. — Szécsényi Rákóczii Filmklub.

I