Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-19 / 42. szám

A helyi és átutazó vendégek részére gyorséttermet építenek Magyarnándorban. A helyi afesz anyagi eszközein kívül a MESZÜV 1,5 millió forint dotációval, a SZÖVOSZ 2,8 ( dilió forint kölcsönnel segíti az 50 adagos büfé kialakítását, ebből a pénzből az ötmillió forirtt értékű építőipari tevékenység, ezen túl a fűtés megoldása és a berendezés megvásárlása valósítható meg. A melegkony hás vendéglátó-ipari létesítmény — várhatóan — ez év közepén már fogadhatja a betérőket _ kj —

A főépítész ólma

w

Városszülőben

IfideotecHnika a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági termelést, a kutatást és a szakember- képzést inkább eredményesebben segíti az Agroiníorm, a MÉM imformációs központja, amely a korszerűbb követelményeknek megfelelve most már évente csaknem 1000 témában ad számítógépes információs szolgáltatást, • több mint 100 friss szakmai tájékoztató kiadványt bocsát közre, 20 szakmai filmet és 50— 60 videoműsort készít. Az intézményhez tartozó Károlyi Mihály Országos Mezőgazda- sági Könyvtár állománya meghaladja a 400 ezret.

Az Agroinform a világ 40 mezőgazdasági adatbankja közül pillanatnyilag tízhez fér hozzá, ezen belül hárommal vari szorosabb kapcsolatban: a FAO bécsi adattárával, az AGRIS-sal, a 8 ezer folyóiratot figyelő angol CAB-bal és az NSZK-beli IFIS-szel, amely a világ 1500 élelmiszergyártó és kutatóintézményétől kap információkat- A nemzetközi újdonságok iránt mostanában

idehaza az állattenyésztési szakemberek érdeklődnek leginkább' a MÉM információs központjánál.

A gond ma még az, hogy az információ közreadásának technikai feltételei hiányosak. Az Agroinformnál öt évvel ezelőtt kezdtek áttérni a videotechnikára. Az elmúlt két év alatt már több mint 100 vi- deomúsort készítettek. Gond. hogy a lejátszásukra még igen kevés eszköze van a gaz- dasáigoknaik, a felsőfokú oktatási intézményeknek és a szakiskoláknak. Ezért is jelentős a MÉM két éve született döntése, amellyel elősegíti, hogy a szakoktatási intézményeket v'ideotárral és lejátszóes/.közökké! lássák el. Az elmúlt évben 50 olyan

5—10 perces videoműsort vettek kazettára az Agroinform munkatársai, amelyek a tananyagokhoz kapcsolódnak; nemrég alakult oktatástechnológiai tanácsuk már kijelölte tovább; csaknem 150 műsor elkészítését.

Népi ellenórök vizsgálják

Lakásminőség, környezetvédelem, anyagfelhasználás, ifjúságpolitika

Alapos előkészítés, konzultációk után állította össze idei munkatervét a Salgótarjáni Népi Ellenőrzési Bizottság, amely 1986-ban nyolc nagyszabású ellenőrzést tervez, az egészségügy, a lakásépítés, a közművelődés, a munkaidő-kihasználás, a keresetszabályozás, a környezetvédelem, az anyagfelhasználás és az ifjúságpolitika témakörökben.

Kétéves felmérés

Kórházakban, rendelőintézetekben keresik majd az arra a kérdésre a választ: milyen az egészségügyi intézmények műszerellátottsága, ezen belül is a hazai és a külföldi gyártmányok aránya. A két évig tartó felmérésben részt vesz a városi tanács egészségügyi osztálya, a Vöröskereszt és a Hazafias Népfront bizottsága is.

Ugyancsak országos kezdeményezéshez kapcsolódik az a vizsgálat, amely a lakásépítések minőségének és a szavatossági kötelezettségek teljesítésének tapasztalatait veszi górcső alá. Kiterjed ez a minisztériumi, a tanácsi, a szövetkezeti szervezetekre éppúgy, mint a kisvállalkozásokra, a kisiparosokra vagy az OTP-k ezzel kapcsolatos tevékenységére.

Sok új otthonba költözőt érdekel, milyen válaszok születnek az alábbi kérdésekre: melyek a jellegzetes hibák, és azok keletkezése milyen okokra vezethető vissza. Miként alakul az építkezések tényleges minősége; s egyáltalán: a kivitelezők és az építtetők megfelelő szabályozással és ösztönzési rendszerrel biztosítják az építkezések ^minőségét?

, a megyei jtogálatokhoz

kapcsolódva, a salgótarjáni népi ellenőrök a közművelődési törvény végrehajtásának helyi tapasztalatait és a munkaidőalap kihasználását firtatják, kitekintve a kistelepülések művelődési tevékenységére is. Saját kezdeményezésre, ellenőrzi a NEB az iparvállalatoknál az új keresetszabályozás hatásait. Például: hogyan hatott a gazdálkodás hatékonyságára, a létszámgazdálkodásra, a termelési tényezők ésszerűbb hasznosítására.

Mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél ellenőrzik a környezetvédelmi előírások betartását, az üzemek, állattenyésztő-telepek rendjét, a műtrágyák, növényvédő szerek szakszerű tárolását, fel- használását. E vizsgálatba bekapcsolódnak a KÖJÁL, a városgazdálkodási üzem és a HNF városi bizottságának szakértői is.

Mi valósult meg?

Ugyancsak érdeklődésre tart számot a gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiai korszerűsítésekkel összefüggő felmérés, annál is inkább, mert 1984 márciusában már végeztek hasonlót, kérdés hát; mi valósult meg az akkor javasolt intézkedésekből? A KISZ- kongresszus évében különösen sokat segíthet az Ifjúság- politikai tapasztalatok ös?- szegzésekor a salgótarjáni helyzetképet illetően az a felmérés, amely az elmúlt öt esztendő ez irányú törekvéseit vizsgálja. Üzemeknél, intézményeknél, tanintézeteknél érdeklődnek a népi ellenőrök, főként a lakáshoz jutás, a pályakezdés, a vezetővé válás lehetőségeit illeíőení.

KISZ-es munka- szerződések

Egyre gyakoribb a Nógrádi Szénbányáknál, hogy a gazdasági feladatok megoldásának segítésére a KISZ-esek különböző munkák elvégzésére szerződést kötnek a vállalattal. Ebben az évben a kányási bányaüzem két alapszervezete vállalta ilyen keretek között vágatok, futószalagok takarítását, anyagmentést. A frontfejtésen dolgozó KISZ-esek alapszervezete 40 ezer, míg a szállításban dolgozóké 16 ezer forintot, keresett. A bevétel az ifjúsági szövetség kasszájába került, amelyből alapszervezeti rendezvényeket fedeznek majd, s jutalmazzák a mozgalom legaktívabb tagjait.

Útra kész a Panni és a Junior

Az Ipoly Bútorgyár szécsé- nyi leányvállalatának ismert termék«, a Junior gyermekbú, tor és a Panni fantázianevű óvodai bútor. Januárban az első negyedévi megrendelések kisebb hányadát fogadták csak a vevők: raktáraik egyelőre telítettek. Februárban és márciusban — a diszpozíciók alapján — jóval több termék hagyja majd el a gyárat. Némi gondot jelentett, hogy az év első hónapjában fennakadások voltak az alapanyag-ellátásban. A szécsényi leányvállalat egyébként a lakosság és a közülietek számára is v'égez szolgáltatásokat, januárban ennek értéke százezer forint volt.

Domonkos György, a városi jogú nagyközségi tanacs főépítésze csendes szavú fiatalember. Szabadkozva meséli — miközben szobájába invitál —, hogy nemrég került ide, nincs két hónapja. Mégsem ismeretlen a terület, hiszen Kazáron született és gyakran megfordult errefelé. Előző munkahelye szintén kínált tehetőséget az idelátogatásra; tervezéssel foglalkozott először a Nóg- rádtervnél, majd az Agrober- nél.

— Mikor átvettem ezt a hivatalt, a hetedik ötéves terv feladatait már készen kaptam. Nagy településről van szó, ezért először csak ismerkedem a szerkezetével, s próbálom felmérni azokat a nehézségeket, melyek a megvalósítás során adódhatnak — meséli, miközben helyet foglalunk a különböző résztervekkel borított szobában. — Ezen a nagyméretű rajzon látható a két korábbi község szerkezete. Miután az ipar nagyrészt Bátonvban található és a közművesítés sem okozott gondot, természetes, hogy az „összeépítés" is ebből az irányból történik. A folyamat persze -nem ma kezdődött, mert az új bányaváros néhány épülete már elkészült. Ami a további lépést illeti, szeretnénk kialakítani a leendő város magját, ezt a másik ábra mutatja. Egy összekötő út építését kezdjük meg idén. melv jelképesen is szemlélteti a folyamatot. Másfél, két kilomé+er hosszúságú. és e köré képzelték elődeim a városközpontot.

Ahogy az elképzelt városközpontot szemlélem, feltűnik, hogy sok zöld területet alakítanak ki a „főút" mentén és egv-két intézménytől eltekintve szinte csak lakóházak alkotják az új magot.

— Eredeti célkitűzésként szerepelt a centrum élettel való megtöltése, ezért a Mát- ra-fakótelep egészen idáig nyúlik majd. Természetesen gondolni kellett arra is, hogy egy ilyen frekventált helyen legyenek a lakosság áltál leginkább látogatott intézmények, hivatalok. Ez a vonalkázott rész például irodaház lesz, benne kap helyet a pártbizottság, a tanács és egy sor más szervezet. Mellette egy városhoz méltó vendéglátóhelyet szeretnénk megvalósítani. Ez az épület először garzonházként funkcionálna, majd szállodává

Korábban Kisterenye és Nagybátony, ma úgy hívják: Bátonyterenye. Nemcsak e névösszevonás, hanem a köz- igazgatás is jelzi, hogy a két település mind az irányításban, mind földrajzilag közelít egymáshoz. A Mátra-lakó- telepet már városnak titulálják, ám messze még az idő, mikor Bátonyterenye bekerül Magyarország városi címjegyzékébe.

alakítanánk. A munkálatokat még ebben az ötéves időszakban indítjuk. Bár még csak terv, de szeretnénk egy áruházát is ezen a helyen. Kulturális intézmény mindkét településrészben található, ezért hiányzik a tervekből — meséli a már nem is olyan utópisztikus elképzeléseket a főépítész. Persze a városmag még nem jelenti Nagybátony és Kisterenye teljes összeépü- lését, de a folyamat megindult. Az elavult kolónianegyedek szanálása, az új otthonok teremtése szintén a városiasodás első lépcsőjéhez tartozik. A VI. ötéves tervben 700 lakás átadása valósult meg és ezt a számot szeretnék tartani a következő időszakban is.

— Ha már a bontásoknál tartunk, elsősorban a régi bányai kolónia jellegű épületeket szeretnénk eifeledtetni a lakossággal. Szorospatakon például vállalati üdülők váltják fel az elöregedett házakat. Maconkán szintén megérett néhány házikó a szanálásra. Hosszú folyamatról beszélhetünk. de ott tovább bő- víthetnénk a családi építkezés feltételét. Sajnos, ebből a szempontból nem a legrózsá- sabb a helyzet. Kisterenvén a csentei rész már teljesen beépített, Nagvbátonyban pedig alig van már telekkialakításra alkalmas talpalatnyi föld. Ami a telepszerű építkezést illeti, a József Attila- és a Mátra-lakótelep folytatása a cél. Az előbbin úiabb többszintes ház munkálatai indultak, melybe az év végére lakókat is toborozhatunk. Reális lehetőség kínálkozik a Mátra II.-lakótelep építésére, melv a Maconkán kialakított területre kerül majd.

Bátonyterenye arculatát nagymértékben meghatározza az évtizedek alatt kialakult iparnegyed. A rendezés szerint a Kohászati Üzemek itteni gyáregysége mellett bővítik a jövőben idetelepülő gyarakat Ügyelnek arra ;s, hogy a zaj és por lehetőleg ne zavarja a születő város lakóit, ezért erdősávokat telepítenek közéjük.

— A meglevő, elsősorban bányai üzemeket nem tudjuk kikerülni, de számos lehetőség kínálkozik a különféle ártalmak kiküszöbölésére Ilyen a fásítás, melyet a térkép számos pontján felfedezhetünk — húzza végig ceruzáját az apró köröcskéknek látszó védősávon. — Emellett bővítjük a meglévő szennyvíztisztító-telep kapacitását és végleges megoldást keresünk a szemét elhelyezésére is.

— Az elnyújtott, Észak- Dél irányú szerkezet indokolta, hogy a születőben levő központ mellett kialakítsuk a déli városmagot. Felelőtlen bontásokat nem végezhetünk, hiszen a meglevő, elsősorban az ellátást javító épületek ésszerűen átalakíthatók, funkciójuk szerint némi átcsoportosítással — nyitja ki a másik paksamétát, mely a Honvéd utca rendezési tervét tartalmazza. — Kicsinosítjuk a meglevő házakat és ahol most az élelmiszerbolt található, ezt a házat teljesen a kulturált szórakozás és az alapellátás szolgálatába állítjuk. A mostani presszó maradna a régi helyén, viszont az iparcikküzlet egy nagyobb helyiséget kapna.' Szemben bővítjük a pavilonsort, de mindenképpen egy szép. rendezett központhoz méltó módon.

S hogy mit álmodhat a főépítész, miután egy sor dolgot tényként kellett elkönyvelnie? — Mivel nagy súlyt fektettünk a magánerős építésre, ebben a témakörben már „álmodhatok” én is. Egységes utcaképet, csinos házakat. A megöregedett bányászlakótelep házainak felújítását, a szanált részek esztétikus beépítését. A merész ötleteknél azonban fontosabb a reális anyagi lehetőségek felmérése, a lakosság igényeinek pontos imerete. A szétszabdalt bolthálózat egységesítése és kulturált szórakozóhelyek létrehozása. És hát nem lezárt kérdés a városközpont alakítása, megvalósítása sem. Mindezt annak érdekében, hogy a születő város, itt a Mátra- és Cserhát találkozásánál megyénk büszkesége lehessen.

T. Németh László

S

zátok, kisegítő iskola és nevelőotthon. Az * apró falu szélén álló épület egykoron egy nótaénekes nyaralója volt. Aztán szakszervezeti üdülő lett, hosszú évek óta pedig a szellemileg sérült gyerekeknek ad otthont.

Néhány éve hírlett, átalakítják, felújítják, mert a tarthatatlan körülmények között — jól képzett nevelők ide, vagy oda — nem oldhatók meg á pedagógiai és nevelési célkitűzések. Most saját szemünkkel győződhetünk meg arról, valóban megújult, új köntöst kapott a nevelőotthon. Amikor Gálik István iskolaigazgatóval nekiültünk a beszélgetésnek tervünk az volt*, hogy bemutassuk a megváltozott környezetet, a megváltozott életet. Ám, ahogy .tekeredett a gondolatok fonala, a társalgás már irányba terelődött. Nem mondom, szót érdemelne a modern -tetőtér- beépítés, a tömegszállást felváltó otthonos hálószobák, a több mint hatmillió forintos felújítás kézzelfogható bizonyítékai. Az a környezet, amelyben a sérült gyerekek — családból kikerülők, vagy állami gondozottak — hat-tizenhat éves korukig szerete- tet. melegséget, emberséget kapnak. De, mi történik ezután?

Ez a kérdés volt , az, amely eltérített eredeti szándékunktól, s amelyről — úgy érezzük — keli, sőt, szükséges beszélni.

— Igen, a szellemileg sérült, debil gyerekek hatéves korukban kerülnek hozzánk. Jelenleg 59 emberkével foglalkozunk hat tanulócsoportban. Jól képzett gyógypedagógusaink mindent megtesznek,

azért, hogy 16 éves korukig eljussanak legalább a hatodik osztályos szintre. A nevelőotthoniban élők, kiváltképp az állami gondozottak zárt, her- metikus közösségben nevelődnek, a "tágról, a kinti életről vajon kevés ismeretük van. Pótolni ezt. pótolni -a családi környezetet —, mi vagyunk hivatottak. Szűk lehetőségeinkhez mérten afféle életismereti foglalkozásokat tartunk, ahol a lányok a háztartási munkával, kézimunkázással, főzéssel ismerkednek, a fiúk barkácsolnak,’ inget, nadrágot mosnak, valahogy úgy. mintha családban élnének. Elvisszük a gyerekeket az ország más részeibe kirándulni, táborozni. Jegyet váltanak, utaznak, sok apró önálló feladatot kapnak, hogy szokják az új környezetbe való beilleszkedést — tájékoztatott az igazgató.

A beszélgetés során az is kiderült', hogy a kisegítő iskola gyerekei duplán is hátrányos helyzetűek. Már a kisiskolás éveikben. Gondoljuk csak el, hányszor beszélünk patronáló üzemekről, szocialista brigádoktól, akik színt, segítséget, támogatást visznek egy-egy gyerekotthonba, iskolába! S, a rendszeres kapcsolattartás kölcsönös haszonnal jár. Bár a környéken sok ipari üzem, létesítmény működik, a szátok! kisegítő is?

kóla és nevelőotthon mostoha gyereknek számít.

— Nem mondom, egyszer egy évben alkalmi jelleggel felkeres bennünket egy-egy brigád, embercsoport, szétosztják a cukrot, a csokoládét, aztán továbbállnak —, kesereg az igazgató.

Hát igen. Az otthonnak, kis lakóinak nem elsősorban csokoládéra, édességre van szükségük, hanem emberi szóra, szeretetre, apró-cseprő gondjaikhoz segítségre. Mert ezek a gyerekek talán még ragasz- kodóbbak, szeretetéhesebbek, mint hasonló helyzetű, de egészséges társaik.

Más. A megyében jól működik a nevelőszülői hálózat. Egy kezünkön megszámolhatjuk, hogy hány szellemileg sérült gyereket fogadtak be eddig családba. Tény, hogy a feladat nem könnyű, elhivatottságot feltételez, türelmes, áldozatos munkát. Itt és most azért írunk róla, hátha mégis akad vállalkozó szellemű ember.

Vállalkozószellem kellene e gyáraktól, üzemektől is, főként akkor, amikor a gyerek 16. évét betöltve kikerül az otthonból. És mindenütt zárt kapuk fogadják.

— Az állami gondozottak

rl visszamennek a megyei gyermekvédő intézetbe, ahol több változat várja őket. Megpecsételődik a sorsuk. A sze- rencsésebbjét befogadja, és segédmunkásként alkalmazza valamelyik gyár, üzem. De, aki nem tanul, nem dolgozik, munkásszállása sincs, egyszóval nem kap mankót, szellemileg leépül és vagy Diósje- nőn, vagy a berceli szociális otthonban köt ki. Mit mondjak? Nem lelkesítő perspektíva !

Való igaz. S, ha azt is hozzávesszük, hogy a vegetációra kényszerített emberekre 16 éves korukig mennyit költött flz állam, mév kevésbé. Említhetnénk jő példákat, így a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, a mátranováki Ganz-gyárat, ahol a munka mellett szállást is biztosítanak a fiataloknak. Ám néhány fecske nem csinál nyarat.

Mi lehetne a megoldás? Folyamatossá kellene tenni a fogyatékosok gondozását. Már vannak gyógypedagógiai óvodai csoportok, vannak kisegítő iskolák. Ennek folytatása lehetne egy továbbképző intézet, amely e gyerekek sorsát összefogja, irányítja. S amely jó kapcsolatokat építene ki a gazdálkodó egységekkel. Netán szociális foglalkoztató létrehozásának gondolata is felvetődne.

Hogy mindez sok pénzbe kerül? Igen. De talán kevesebbe, mintha munkába állítható embereket hagyunk elkallódni, vegetálni...

Kiss Mária

NÓGRÁD - 1986, február 19., szerda