Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 9. szám

Új vonások,új lehetőségek a továbbtanulásban Fontos döntés előtt állnak sen a technikusképesítő vdzs- tén a következő változások ftz 'általános iskolák nyolca- ga letétele után is lehet je- lesznek az 1986,87. tanévben: dik osztályos tanulói. A közel- lentkezni felsőoktatási intézet- a 209. sz. Ipari Szakmunkás jövőben kell határozni a to­vábbtanulásról, a pályaválasz­tásról. Az általános iskolák­ban a nyolcadikosok osztály- főnökei és az iskolai pálya- választási felelősök felelősség­be. képző Intézetben (Bátonytere­A technikusképzés kereté- nye) lányok részére bőrdísz­ben szakmai középvezetőket művesképzés kezdődik; a képeznek. A gépipari terüle­teken a technikusok! evél töb­bek között üzemi technológus, Val segítik a tanulók pálya választását. Egyre több kö­zépiskola vezetői is felkere­sik az általános iskolákat, hogy választ adjanak a gye­rekeknek a továbbtanulással, a választott szakmával kap­csolatos kérdésekre. A Nóg- rád Megyei Nevelési és Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­Salgótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Intézetben ruházati el­adó szakmában — szintén fő­ként lányok részére — nyílik továbbtanulási lehetőség. (Eb­ben a szakmában már évek óta nem volt képzés a me­gyében.) Kismértékben növe­kedni fog a salgótarjáni egész­összhangban van a megye társadalmi, gazdasági igénye­ivel. írásomban főként azok­ra az új vonásokra, új lehető­ségekre hívom fel a figyel­met, amelyek a megye közép­teljes és folyamatos munká- művezető, gyártás-«előkészítő, gyártási ágazatvezető, műszaki koordinátor, gyártásköri mű­szaki ellenőr. szakoktató, üzemfenntartási előadó, szer­kesztő-rajzoló munkakörök be­töltésére készít elő. A magas­építő technikusok közvetlen ségügyi szakközépiskolában a termelésirányítók, rajzoló-szer- felvehető tanulók Iszáma; a kesztők, beosztott tervezők, saécsényi^ Nógrádi Sándor Me- beruházó szervek előadói le- zőgazdasági Szakközépiskola zet munkatársai is segítséget hetnek. és Szakmunkásképző Intézet­nyújtanak a döntés előtt álló a szakmunkás-bizonyítvány ben az idén lehet jelentkezni gyerekeknek és szülőknek. mellett érettségit is tehetnek, a mezőgazdasági gépszerelő A megye középiskolái, a to- akik a Salgótarjáni 211. Sz. vábbtanulási lehetőségek a Ipari Szakmunkásképző Inté- szülők és a gyerekek többsé- zet erősáramúbéréndezés-sze- ge előtt jól'ismertek. Közép- relő. vagy az autószerelő szak­iskola-hálózatunk stabil és középiskolai osztályába je­lentkeznek. Magas szintű el­méleti alapképzésben része­sülnek, és a szakma korszerű gyakorlatával ismerkedhetnek meg azok a tanulók, akik itt kívánnak továbbtanulni. Az fokú oktatási intézményeiben iskola lehetőséget ad arra is, hogy megfelelő tájékozódás és a jelen és a jövő tanévben hogy az érdeklődő tanulók a gyermek képességeinek bővítik a továbbtanulók vá- megismerkedjenek a személyi lasztási lehetőségeit. számítógépek kezelésével, és Idén tovább bővül a te:-h- számítástechnikai alapismere- nikusképzés. A salgótarjáni teket szerezzenek. Stromfeld Aurél Gépipari és A katonai pályák iránt én Gépgyártás-technológiai Szak- deklődő fiúk a balassagyar- középiskolának mind a négy mati katonai kollégiumba je­első osztálya technikusképzési lentkezhetnek, tanulmányaikat kakör-változtatásokra. céllal indul. Két osztályban a Balassi Bálint Gimnázium- A tapasztalatok azt gépszerelő és karbantartó ban kezdhetik meg. szakon, egy-egy osztályban Az idegen nyelvek tanulása, gép- és készülékszerkesztő, il- jobb elsajátítása társadalmi létve gépgyártás-technológia és egyéni érdek egyaránt. A szakon. A Salgótarjáni Ma- salgótarjáni Bolyai János Gim- dách Imre Gimnázium és náziumban a speciális tanter- Építőipari Szakközépiskolában vű (orosz, angol) osztályon túl szünk arra, hogy fokozatosan két osztályban magasépítő sza- egy országos érdeklődést is bővítsük az érettségit adó is- kon kezdődik meg a teohni- kiváltó idegen nyelvoktatási kolatípusokban történő tovább- kusképzés. Az első és a má- kísérlet is szolgálja a hatéko- tanulási lehetőségeket. Rövid eodik évfolyamon általános nyabb nyelvtanulást. Balas- alapozó képzést, a harmadik sagyarmaton a Szántó Kovács és negyedik évfolyamon szak- János Gimnázium és Szakkö- tnai alapozó képzést kapnak zépiskolában egy osztályban, a tanulók. A negyedik évfo- ének-zenei speciális képzésre lyam végén érettségi vizsgát lehet jelentkezni, tehetnek és jelentkezhetnek Az általános iskolát végzett nosabb, ha mindenki kitelje- felső fokú — elsősorban szak- tanulók mintegy fele érettsé- siti képességeit, magas szintű irányú — továbbtanulásra. Az git adó gimnáziumban vagy műveltséget szerez, és arra ötödik évfolyamon szakmai, szakközépiskolában, a másik építi szaktudását, elméleti és gyakorlati kép- fele a hároméves szakmunkás­zésben részesülnek, majd az képzés keretében folytathatja Dr. Szalánczay György év végén technikusképesítő a tanulmányait. megyei művelődési osztály­vizsgát tesznek. Természete- A szakmunkásképzés terüle- vezető-helyettes Színvonalas gyógyífómunka Korszerű egészségügyi ellátás szakra; több jelentkezőt tud­nak fölvenni a szarvasmarha­tenyésztő szakra is. A pályaválasztás. a tovább­tanulásra jelentkezés mindig nehéz és felelősségteljes dön­tés elé állítja a tanulókat és a szülőket. Tizennégy éves korban még kevés gyermek rendelkezik kialakult érdek­lődési körrel. Ezért is fontos, és re­ális ismerete alapján történ­jen a továbbtanulásra jelent­kezés. Célszerű azt is figye­lembe venni, hogv a gazdasá­gi fejlődés a jövőben gyak­rabban készteti a dolgozókat szakma-, munkahely- és mun- a. bizo­nyítják. hogy azok képesek a gyors és megrázkódtatástól mentes váltásokra, akik ma­gas szintű általános művelt­séggel és munkakultúrával rendelkeznek. Ezért is törek­távon ugyan célszerűnek tűn­het, hogy mielőbb szakmával rendelkezzék a fiatal, de hosz- szabb távra, egy életre ter­vezve az egyénnek is és a társadalomnak is az a hssz­A Nógrád Megyei Tanács VI. ötéves tervi munkaprog­ramjában kiemelt helyen sze­repelt az egészségpolitikai cél­kitűzések megvalósítása, mindazok a feladatok, me­lyeket az egészségügyi és szociális ágazatban a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében tenni kell. Fő fel­adatként a betegségek meg­ki. Elmondható, hogy a la­kosság egészségi állapota ja­vult, egyes területeken (ke­ringési rendszer, daganatos betegségek) kedvezőbb az országos átlagnál. Az alapellátás színvonala fejlesztésekkel, körzetarányo­sításokkal javult. Az időskorúakról való szo­ciális gondoskodás a tanácsi előzését, a gyógyítómunka munkában társadalompolitikai színvonalának emei«wét, az időskorúakról való gondosko­dást, korszerű életvitel kiala­kítását, valamint a tárgyi feltételek javítását tűzték ki célul. A VI. ötéves tervben elő­térbe került a megelőzés, a leggyakoribb megbetegedé­seket előidéző okok felderíté­se, korai felismerése és gyógy­kezelése. A gondozási, szűrési tevékenység ,az ellátás min­den szintjén javult és a lakosság csaknem 16 száza­lékára terjed ki. A salgótar­jáni és a balassagyarmati kórházakban betegfelvételi osztályok alakultak, a diag­nosztikai osztályok nyújtott műszakban segítik a folyama­tos ellátást. Megvalósult a kardiológiai betegek progresz- szív ellátása (sürgősségi, in­tenzív, rehabilitációs ellátás.) Húsz ággyal bővült a trau­mata! ógiai osztály, javult az utógondozás színvonala. Az egyes szakterületek fej­lődése felgyorsult (kardiológia, onkológia, belgyógyászat.) A speciális gyermekszakellátás csaknem teljes körűvé vált. A megyei kórházban újszülött- megfigyelőt és gyermek in­tenzív részleget alakítottak jelentőségének megfelelően kiemelt feladattá vált. Jelen­leg a hatvan éven felüliek csaknem 12 százaléka része­sül a gondoskodás valamilyen formájában. Arányuk kedve­zőbb az országosnál. S, hogy mi várható az egészségügy fejlesztése terü­letén a VII. ötéves tervben? A munkaprogram további szé­lesítése mellett elsősorban az ágazat gép- és műszerpark­jának korszerűsítése, hatéko­nyabb egészségnevelő munka a betegségek megelőzése ér­dekében. Előtanulmányok egy leendő monográfiához Befejeződött a Fejezetek Szécsénv múltjából sorozat kiadás? Egy sorozat utolsó kötete akarja — megírható legyen a látott napvilágot múlt év vé­gén Salgótarjánban. A Tanul­mányok Szécsény múltjából címet viselő kiadványok — évente egy-egy kötet — 1978- tól jelentek meg a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatású­teljes monográfia.” Tegyük hozzá, ez a tény önmagában is minősíti a sorozatot, arról nem is szólva, hogy ugyan­akkor az érdeklődő olvasó a hét kötettel értékes történeti, helvtörténeti ismeretekkel és ga kiadásában, a felelős szer- élményekkel gazdagodott. Miután a sorozat a hetedik kötet tavalyi kiadásával befe­jeződött, érdemesnek látszik legalább utalásszerűén fölso­rolni, hogy milyen történeti kesztő és kiadó dr. Praz- novszky Mihály, a megyei múzeumok igazgatója, Az egyes kötetekben közölt ta­nulmányok szerzői a legválto­zatosabb témákban dolgozták föl Szécsény történetét az ős­kortól a legújabb korig. A tanulmányok írói neves me­gyei és fővárosi kutatók, tör­ténészek. levéltárosok voltak. A kiadói szándék kezdettől nyilvánvaló volt. ennek is kő- szonvait ismerteti (1690—1848). 1983-as számban a szécsénvt céhek történetét közli (1617— 1851), Putz Judit pedig a szé- csénvi sajtó repertóriumát ál­lította össze. Ezek után röviden arról, hogy mit tartalmaz a Tanul­mányok Szézsény múltjából sorozat hetedik, egyúttal utol­só száma. Az egyik tanulmányt Leb- lancné Kelemen Mária írta S ez a Szécsény község történe­te a felszabadulástól a taná­szönhető- hogy aki birtokában van a sorozat hét kötetének, meglehetősen részletes és ko­moly ismeretekkel rendelkez­het a település múltjáról. A sorozat jelentős értéket képvisel egy majdani monog­ráfia megírása szempontjából is. Ez sem véletlen. Dr. Praz- novszky .Mihály szerint; >,A történészek segítségével ki- kötetben Leb lancné Kelemen vántuk megalapozni egy leen­dő monográfia megírását, elő­tanulmányok segítségével meg­közelíteni a hajdani mezővá­ros történetét.” A kiadó azon­ban figyelmeztet arra is, hogy: „Fontos periódusai feldolgo­zatlanok még ennek a históri­ának. fsv d1. a dualizmus ko­ra történetét, is meg kell ír­ni, össze kell foglalni a me­zőváros művészeti emlékeit, éoítészeti sajátosságait stb. De az alap mindenképpen együtt van ahhoz, hogy — ha a nagy­község (1986. január 1-től vá­ros, T. E.) vezetése is úgy an vágót talál az olvasó, a ku- csők megalakulásáig (1944. de- tató ezekben a kötetekben, cember 28 — 1950. október 22) Az 1978-as kötetben R. Vár- címet viseli. Ez 37. írás való- konyi Ágnes Rendhagyó or- jában a szerző a sorozat har- szággvűlés Szécsénvben cím- madik kötetében megjelent ta­me] közöl tanulmányt. Pálma- nulmánvának szerves folytá­ra Béla Szécsény úrbéri vi- tása. így szükség esetén hi­vatkozásokat és visszautaláso­kat is találunk benne szép számmal. Egyébként, az alkal­mazott rövidítések is lehető­leg megegyeznek a korábban használtakkal. A most közölt tanulmány első része a Nóg­rád Megyei Múzeumok 1985. évi évkönyvében található. Benne a szerző feldolgozta a felszabadító harcok eseménye­it. az élet megindításának, az úijászervezésnek különböző területeit. Az évkönyvben kö­zölt első rész az 1945. évi vá­lasztások szécsénvi vonatkozá­sainak bemutatásával zárul. Jakus Latos tanulmánya a Fedezetek Szécsény XVI—• XVTl. századi történetéből cí­mei viseli. flgy véljük a most befeje­ződött sorozat elérte cél iát. Reméljük azonban, hogy bár ennek kiadása véget ért, foly­tatódik a város történetének Horváth István pedig a for­radalmak korát dolgozza föl (1918—1919). Az 1979. évi ki­advány Fiigedi Erik. A feren­cesek letelepedése Szécsénv- ben. továbbá Patay Pál Régé­szeti kutatások- régi és úi lelőhelyek Szécsény határában és környékén című tanulmá­nyát adja közre. Az 1980-as Mária az ellenforradalmi kor­szak szécsényi történetét fog­lalta össze levéltári kutatás alapján, s az 1981. évi kötet közli Belitzky János Szécsény és földesurai című tanulmá­nyát. Antal Károly 1979-ben, 1980-ban és 81-ben szemelvé­nyeket nd közre Szécsénv tör­téneti forrásaiból. Az 1982-es kötet Pálmány Béla Közne­mesek a szécsénvi Forgácb uradalomban (1542—1848). to­vábbá Majdán János Vázlat Szécsény reformkori történe- további kutatása és más tör­téhez című tanulmányát tar- mában történő publikálása, talmazza. Pálmány Béla az T. E. f Hangos könyvek Üj szolgáltatásként vezette be az elmúlt esztendőben a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár az úgyne­vezett hangos könyvek köl­csönzését. Az intézmény tu­lajdonában mintegy 30 mű van megnetofonszalagon a magyar és a külföldi világ- irodalom klasszikusaitól, il­letve kivételként Czeizel Endre genetikai sorozatáról. A könyvtár a Vakok és Csök­kentlátók Nógrád Megyei Szervezetétől megkapta a névsort, és tagjainak ismer­tető jegyzéket küldött az ál­lományról. A kezdeménye­zésnek egyelőre azonban csekély eredménye van, hi­szen mindössze hat salgótar­jáni veszi igénybe a szolgál­tatást, s ez még a megye- székhelyi vakoknak és csök­kentlátóknak is csupán sze­rény töredéke. Megjelent a Béke és Szocializmus idei első száma A TÉL „GRAFIKÁJA” (MTI-fotó: Járat Rudolf) Az intern acionalizálód ás serkentőleg hat a világfej­lődésben az egységesítő tendenciákra, de elmélyíti a korunkra jellemző tár­sadalmi ellentmondásokat. Hogyan alakítsuk ilyen körülmények között a kom­munisták politikáját, pá­rosítva benne a nemzeti és a nemzetközi elemet? Er­re a kérdésre keresi a vá­laszt René Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke. Egon Krenz. a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottsá­gok titkára megvilágítja, a szocialista államiság és a társadalmi folyamatok ösz- szefüggéseit. Hangoztatja: államiságunk fejlődésének fő iránya a szocilista de­mokrácia további tökélete­sítése. Az idén emlékezünk meg Engels születésének 165. és halálának 90. év­fordulójáról. Az anti- marxista és revizionista irodalom Engels filozó­fiai kutatásaival sokszor szembeállítja Marxot, olyan tudóst, aki szerintük elvetette a filozófiát, mert tudománytalan, történelmi­leg túlhaladott gondolkodá­si módnak tartotta. Teo­dor Ojzerman, a Szovjet­unió Tudományos Akadé­miájának tagja áttekinti a marxizmus fejlődésének olyan időszerű kérdéseit, mint megalapítói filozófi­ai nézeteinek egysége, En­gels műveinek jelentősége a nézetek kidolgozásában. Az UNESCO csaknem 40 esztendős történetében az utóbbi évek a legnehe­zebbnek számítanak. 1984 végén kivált a szervezetből az Egyesült Államok, s megpróbál más tagorszá­gokat is távozásra bírni. A kibontakozott viták mind­amellett azt mutatják, hogy a nemzetek világközössé­gének szüksége van az UNESCO-ra. Amadou; Mathar M’Bow, az UNESCO főigazgatója a szervezet tevékenységéről nyilatkozott a szerkesztő­ségnek. A Guyanái Népi Hala­dó Párt tavaly augusztus­ban tartotta XXII. kong­resszusát. Erről tájékoztat Janet Jagan, a párt Köz­ponti Bizottságának titká­ra, a végrehajtó bizottság tagja. A KGST-tagországok gazdasági stratégiájának u oélja a népgazdaság in­tenzív fejlesztése, a tudo­mányos-technikai haladás meggyorsítása. 8 történel­mi feladatok teljesítésének egyik legfontosabb felté­tele a szocialista gazdasági integráció elmélyítése, kü­lönösen a tudomány és a műszaki fejlődés területén. A Béke és Szocializmus a LEMP Központi Bizottságá­val közösen nemzetközi ke- rekasztal-konferenciát ren­dezett a tudományos-mű­szaki együttműködés sze­repéről a KGST-tagorszá­gok szocialista, gazdasá­gi integrációjának elmé­lyítésében. A folyóirat ösz- szefoglalja az értekezleten kifejtett gondolatokat. Nyolcvan éve jelent meg Leninnek A szociáldemok­rácia két taktikája a de­mokratikus forradalom­ban című könyve. A folyó­irat általános elméleti problémákkal foglalkozó bizottsága ebből az alka­lomból megvitatta a könyvben megfogalmazott gondolatok időszerűségét. A szerkesztőség áttekintést ad a tudományos vita eredményedről. A Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság kikiál­tásának 10. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalom­ból több laoszi vezető nyi­latkozott a szerkesztőség, nek az ország helyzetéről, a megtett útról.

Next

/
Thumbnails
Contents