Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

IMétemény ^ég mindig szilveszter? A cím némi magyarázatra szorul. A szilveszter ugyanis már egy hete, elmúlt, de az utóhatásait — ki jobban, ki kevésbé — még érezzük. Még mindig látni az utcán „totál­káros ürgéket” imbolyogni (sajnos, elvetve nőket is, ta­lán az egyenjogúság kedvéért), még olykor érzünk hastáji fáj­dalmakat, vagy nyomás-szú­rást a jobb bordánk alatt, még szoktatni kell magunkat a normális munkához. Ez utób­bit azért, mert néhány üzem­ben. ledolgozván előre az új évi első napokat, csak hétfőn vették fel a munkát, és az iskolákban is csak ezen a naoon kezdődött újra az élet. Persze, ha mindez nem ma­gyarázná kellőképpen a cí­met, tegyük hozzá még azt, hogy egyelőre a két legna­gyobb hatókörű tömegkommu­nikációs eszköz, a rádió és a televízió is azon fáradozik, hogy ne felejtsük az ünnepet. A rádióban hétfőn este is­mételték meg — sokak sze­rint az igazi premierként — a szilveszteri kabarét, a te­levízióban pedig szombaton tartottak pótszilvesztert az „ídőhiánv miatt” kimaradt két műsorszámból. Kérem a következőt! Hosszabb szünet után újra megnyílt dr. Bubó bagolypro- fesszor rendelője, és szilvesz­tertől kezdődően a tizenhá­romból két részt máris lát­hattunk. Ezek az alkoholizmus és a kábítószer-élvezet veszé­lyeire figyelmeztetnek a Rom- hányi József írótól megszokott játékos-humoros formában. Egyszerié szól kicsihez és nagyhoz. A gyerekekhez ma már azért, mert annyi krimit é* más jellegű nagyfilmet láthattak, hogy könnyedén, apró felvilágosítással eligazod- nak e felnőtt-témákban. A Pannónia Filmstúdióban készült sorozat méltónak mu­tatkozik az előző két szériá­hoz. Figurái — Ursula maci­nővér, Csörmester sólyom­rendőr, a teknőcküldönc... — nemzetközi mezőnyben versenyezhetnek, dicsőségére a magyar rajzfiímgyártásnak. Kár, hogy a sok mulatságos, (sokszor kín) rím kiötlője, Romhányi József már nem lehet tanúja a sikernek. Szabó Gyula, Csala Zsuzsii, Bodrogi Gyula, és Gera Zoltán a főszereplők hangjaiként remekelnek. Tulzus A könnyűzenében jártas fiatalok számára bizonyára kedvezőbb fogadtatásra talált az egyik kimaradt showpa- ródia, a Szilveszteri tulzus. Kaminski György és Szikora Róbert arra tett kísérletet, hogy a Pulzus című pop- rockmagazin nevettető, lelep­lező görbetükrét mutassa fel, valahogyan úgy, ahogyan az irodalomban tette hajdan Ka­rinthy Frigyes. Ezért is ad­hatták műsoruk a'címének: „Kb. így jácctok ti”. Felvonultatták a műsorban a mai magyar könnyűzene színe-virágát Presszer Gábor­tól Fenyő Mikin át, Nagy Feróig, de a nézés kínjai na­gyobbak voltak az öröménél. Az igyekezet jobbára kísérlet maradt a találó jellemzésre, a látvány pedig eklektikus darabokra hullott szét. Ami a zenét illeti, ugvanaz mondható el. amit eddig is tudunk. A magyar könnyű­zene — akadnak kivételek — egészében válságban van, nem éri el a hatvanas-hetvenes évtized magas színvonalát. Igaz, más körülmények kö­zött születik, tehát más kell legyen a hangzása —, de a célja változatlan. Helye van a diszharmóniá­nak. a csörgésnek, kemény­ségnek, de ez legalább olyan gyorsan unalmassá, ellenszen­vessé válik mint a tűzött harmónia, a sziruposság. A zaklatott fiatal örömmel is­mer a zaklatott zenében ma­gára. de egy idő után csak zaklatottságát fokozza, a vár­va várt megnyugvás helyett. Holott a zene valami ilyes­miért keletkezett az ősidők­ben. Divat a szórakozás A Vígszínházban felvett műsort Kalmár Tibor rendezte. Szokványos, malackodó hu­morú, látványban szegényes, ötletekben sekély produkció volt. Egy-egy szám silánysá­gán a neves előadók sem tudtak különösebben javíta­ni. Némelyik még hosszú *is volt, azaz fölöslegesen rész­letező, fárasztó. Mire lőttek a poénok? Fő­leg a férfi-nő viszonyra, a szexre, szerelemre, az emberi bugyuta kivagyiságra. Milyen eszközökkel ? Főleg kétértelműséggel, szójátékok­kal. Talán nem tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy a fenti két műsor nem is egészen időhiány miatt nem jutott szilveszterkor a képernyőre. Sokkal inkább minőségi kifo­gása; lehettek az illetékesek­nek —, s joggal. Ha így volt. jól döntöttek akkor, és jól döntöttek, -hogy bemutatták később mert annyira nem gyengék, hogv ne kerülhesse­nek képernyőre. így aztán még érzékleteseb­bé válik előttünk a különb­ség, ami a Budapest Kong­resszusi Központ és a Víg­színház műsora között feszül. Nyilván annál is lehet job­bat csinálni, de a nézők be­vonása a játékba még sok le­hetőséget tartogat. Vannak ötletek, él a szövetkezés! haj­lam! (sulyok) Magasabb osztályba léplek Jó évet zártak a balassagyarmati zenebarátok Minden bizonnyal piros betűs év lesz a balassagyar­mati városi-szövetkezeti énekkar és a városi fúvósze­nekar krónikájában az 1985- i>s esztendő. Az elmúlt év ze­nei eseményeinek sorát de- eemberben minősítő hang­verseny zárta. A Timkó Gá­bor, Rohonyi Katalin, Ig- ricz György, Tóth Ottó ösz- szeállítású zsűriben Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszer- EŐ. érdemes művész elnökölt. Elsőként Nógrád megye legrégibb énekkara, a vegyes kar állt a dobogóra. A kórus utoljára négy évvel ezelőtt kapott minősítést, s most megpályázta a feljebbjutást. Annál inkább mert az elmúlt évek igen szép eredményeket koztak. Jól szerepeltek Mis­kolcon az országos dalostalál­kozón, Kőszegen — hasonló eseményen — 3 különdíjat és egy nagydíjat érdemeltek ki. Az 1985-ös Nógrád megyei dalostalálkozóról pedig a me­gyei tanács művészeti nívó­díját vihették haza. A karban minden társadalmi réteg kép­viselteti magát, és örvendetes módon egyre több zeneisko­lai tanár is bekapcsolódik a munkába. A karnagy Ember Csaba munkáját Méhes Imre és Vastag Erika segíti. A városi-szövetkezeti ve­gyes kar a 10—15 perces fel­lépésekkel ellentétben a mos­tani minősítőn teljes koncert­műsort adott. Elhangoztak reneszánsz és romantikus mű­vek, de sok darab szerepelt Kodály Zoltántól és más kor­társ szerzőktől. Igényesen válogatóit, magas színvona­lon előadott műsorukkal vé­gül is kiérdemelték a legma­gasabb fokozatot jelentő fesz­tiválkórus-minősítést, amely lehetőséget nyújt nemzetközi szereplésekre is. A városi fúvószenekar Veres István vezetésével lé­pett színre. Addig az ezüst­lant birtokosa volt. Számuk­ra kétszeresen is fontos volt a fellépés, hiszen új a veze­tésük, és hosszabb ideig nem kerültek megmérettetésre. Tóth Miklós és Gyimesi László — akik mindketten fiatal fúvós szakemberek — nagy lelkesedéssel szervezték és szervezik a zenekart. Mun­kájuk értékét fokozza, hogy Balassagyarmaton nincs túl nagy hagyománya a fúvós­zenének, így különösen nagy öröm, hogy a magasra emelt mérce mellett is színvonalas előadással nyerték el az arany­lant minősítést. Ez a siker talán segít utánpótlás-gond­jaikon, amelynek enyhíté­sére egyébként nemrégiben alakították meg a Rózsavöl­gyi Márk Zeneiskolában az ifjúsági fúvószenekart. H. R. Földrajíinév-gyűj>és a Cserhát-völgyben (1.) Alsótold és környéke A hivatalos használatban ismert, vagy a hagyomány­ban még élő, immáron törté­neti névanyagnak számító földrajzi nevekben a szülő­föld, vagy a lakóhely történe ti folyamatának egy-egy ré­szét érezzük. Ennek vallatása során feleletet kapunk a te lepülés és határa régi viszo­nyairól: a növényzetről, az állatvilágról, a vizeiről. a föld­rajzi fekvéséről, az egykori birtokosairól, az elpusztult épületekről és lakott helyei­ről , stb. Magyarországon a rendsze­res és nagyarányú helynév­gyűjtést Pesthy Frigyes aka­démikus kezdte több mint száz évvel ezelőtt. Azóta csak a közelmúltban kezdődött meg ismét a szervezett gyűjtés. Az elmúlt évtizedekben nagy változás történt hazánk­ban nemcsak a lakosság éle­tében, hanem a lakóhely és környezete arculatában. A me­zőgazdaság nagyüzemi átszer­vezése magával hozta a kis- parcellák, a hagyománvos művelési formák, a dűlőne­vek megszűnését. Követke­zésképpen a múltban kelet­kezett földrajzi neveknek egy része elhalt vagy megválto­zott. A fejlődés viszont, ma­gával hozta azt is- hogv mind a bel-, mind a külterületen újak is keletkeztek. Mindezeket fölismerve or­szágosan tudományos prog­ramba vették, és mintegy két évtizede megkezdték a szer­vezett földrajzi helvnévgyű.i- t.ést. Nógrád megyében az 1960-as évek vége felé kez­dődött gyűjtőmunka megtor­panása után. 1985 tavaszán a Hazafias Népfront megvei bizottsága és a megyei levél­tár ismét megszervezte a gyűjtést. Az irányítást és a gyűjtőknek a segítségnyújtást dr. Szomszéd András, a le­véltár munkatársa vállalta. Nagy örömömre szolgált, hogy szülőföldem, az Alsótoldi Köz­ségi Közös Tanácshoz tartozó hat község — Alsótold. Bokor, Cserhátszentiván, Felsőtold, Garáb és Kutasó községek — helyneveinek az összegyűjté­sére felkértek. Ez a hat kisközség az Észa­ki-Cserhát mind a négy ég­táj felől hegvekkel koszorú­zott völgyében fekszik. Az át­utazó akár Szécsény, akár Pásztó vagy Herencsény felől érkezik ide. páratlan szépsé­gét élvezheti a táinak. A helynévgvűítés határjárással kezdődött. Ennek során olyan változó természeti szépsége­ket ismertem fel. amilyent az ottlakók — amikor ott éltem én sem — nem vesznek ész­re. A vidék lenyűgöző, gazdag szépsége évszázadokon át el­lentétben állt az itteni em­berek életével. A körbe futó hegykoszorú, az úri nagybir­tok határt szabott az, életkö­rülmények feilődésének. A sovány nehezen műve'hető dimbes-dombos, lejtős talajon a mezőgazdaságból és az ál­lattenyésztésből nagy sze­génységben é'tek itt — Mik­száth szavaival élve — a jó palócok és a tót atyafiak egyaránt. Nagyrészt ehhez a múlthoz kötődő he'vnevekről. a hozzá­juk fűződő szájhagyományok­ról már csak az idősebb em­berektől kaptam tájékoztatást. Az ő emlékezetükben a hiva­talosan ismert földrajzi hely­nevektől sokkal több van. Például: Felsőtoldon a* összeírt 100 helynévből csak 48-ról, Cserhátszentivánban pedig a 96-bó] csak 43-ról tud­nak hivatalosan. Közhely, de jobb kifejezést nem találok a mostani földrajzi helynév gyűjtésére, mint azt, hogv az uto'só 24 órában végezzük. Eddigi ismereteink szerint a Cserhát-völgyben a legré­gibb település Garáb. amely a régi írásokban Garab. Grá- ba, Hrabova néven is szere­pel. A premontrei apátságot 1171-ben alapították meg itt, s ez egy ideig a magvaror- szági premontrei rendek köz­pontja volt. A hivatalos írá­sok szerint ma már semmi nvoma sincs. Másképoen tud­ják azonban a garábiak. A 66 éves Gyurcsó Imre szerint a kertjében van egy másfél méter széles és 10—15 mét«*r hosszú terület, ahol 40—50 centiméter mél ven a kolostor a'anfalmaradvánva húzódik a földben. A szomszédok kert­jében tovább folytatódik a kőaiaookat rejtő terület. Másik két régi telepít1 és volt To'd és Kisbokor falu, amelynek helvét őrzi az őse­inktől fennmaradt helynév és száihasvomány. A közéokori To’d falu a mostani A’só- és Feltold közötti terűMen, a Nagvszkaünka és a Konasz- h»gv alatti Lágy as nevű ha­tárrészben volt. Az udvarház helvét — ahol számos t“gia, cserép és kőtörmeTék találha­tó — a Kasteli :ska helynév őrzi. Bokor község határában volt Kisbokor, melyet Alsó- bokor néven is említenek. Mindkét falu a török alatt pusztult el. (Fnhitrttjuk) Antal Károly Ustökösnézőben Novemberben röppent fel a hír, hogy földközelbe ér a Haley üstökös, amelyet még szabad szemmel is lehet majd látni, Biztos, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki nap mint nap kémlelte az égbol­tot esténként, de a sötétségen, a holdon és a ragyogó csilla­gokon kívül semmit sem le­hetett látni. Hiába kereste bárki tekintetével a hosszú csóvái ú száguldó tűzgömböt, az csak nem akart megjelen­ni. Égi vendégünkről a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat adott ki egy ismer­tetőt, sok fényképpel illuszt­rálva, amelyben bárki meg­nézhette az üstököst — igaz csak fényképen — és megtud­hatta azt is, hogy csak tiszta időben és csillagvizsgálóból lehet jól látni. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Nógrád Megyei Szervezetének Gedőc- tetőn lévő csillagvizsgálójá­ban megtekinthető a Haley, de jól látni, csak március közepétőL lehet, amikor ismét bolygónk közelébe ér. Ha jó idő és tiszta égbolt fogadja, akkor találkozhat minden ér­deklődő az „égi vándorral”. A csillagvizsgálóban a TIT mun­katársai szívesen adnak tá­jékoztatást az üstökös pá­lyájáról, további útjáról. Mi­után nem mindennapi lát­ványról van . szó, a TIT-ben dolgozók vállalták,, hogy nem alakítanak ki külön nyitva­tartási rendet, Ha valaki be­megy a TIT salgótarjáni székházába, ott megbeszélhe­ti az illetékesekkel, hogy mi­kor akar Gedőc-tetőre in­dulni. A csillagvizsgálót nemcsak az üstökös miatt érdemes felkeresni. Hazánk egész csil­lagos egét látni lehet az ösz- szes égitesttel, a jó szeműek még az üstököst is felfedez­hetik. Véget ért a téli szünet Hétfőn ismét megkezdődött a tanítás az általános és a középiskolákban. A téli szü­netet követő első csengetés 1 millió 300 ezer általános isko­lás és mintegy 235 500 közép- iskolás számára jelezte a két­hetes pihenő végét. A tanu­lók a szeptemberben megkez­dett munkát folytatják. Az el­ső félév február 2-án ér vé­get. Az iskolák február 7-ig értesítik a tanulókat és szü­leiket az addig végzett mun­ka eredményéről. A tavaszi szünet április 7- től 11-ig tart: a szünet előtti utolsó tanítási nap április 3., a szünetet követő első tanítási nap április 14. lesz. Az érettségi írásbeli vizs­gák a középiskolák nappali tagozatán május 12-én, a nemzetiségi gimnáziumokban május 9-én, az esti és levele­ző tagozatokon pedig május 26-án kezdődnek. A tanév utolsó tanítási nap­ja az általános iskolákban 1986. június 13., a középfokú iskolákban június 6. A kö­zépiskolák érettségiző osztá­lyaiban, az egészségügyi szak­iskolák végző osztályaiban május 9-én, a szakmunkás- képző iskolák utolsó évfolya­main május 23-án ér véget a tanítás. KOSSUTH RADIO I 8 >0: Társalgó 9.44: Dallal üzen Ázsia 16.05: Diákfélóra: Őserdőben, sivatagban »6.35: Éneklő ifjúság 36.47: A kamarazene kedvelőinek fi.42: Üt a láthatatlan házhoz 32.30: Ki nyer ma? 12.45: Hangverseny délidőben Nyelvőrködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiók 15.00: Arcképek a német irodalomból 15.18: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara játszik 16.05: Hallgatózó 17.00: a Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepén 17.30: Beszélni nehéz... 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat 20.15: Hangportrék 21.21: Népdalok 21.30: Gyárak parlagon. Riportműsor 22.20: tíz perc külpolitika 22.30: Népzene Kambodzsából 22 40: Kína kinyitott 22.50: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 13.40: René Bartoli gitározik 14.10: Magyarán szólva... 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 4 NÓGRÁD — 1936, január kedd ».05: Napközben. Zené» délelőtt 12.10: Nagy mesterek indulóiból 12 50: Nótamuzsika 15.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 0-oa stúdiót 14.1$: Népdalkörök pódiuma (Ism) 14.40: Kapaszkodó 1S.05: Westerníilmek zenéiből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Segíthetünk? 10.27: Tudósítás a Magyarország- Bulgária Magyar Nemzet Kupa jégkorong- mérkőzésről 11 30: Talpaié való 19.05: Közvetítés a Magyarország- Bulgária Magyar Nemzet Kupa jégkorong­mérkőzésről M.20: Csak fiataloknak! 20.10: Keresztes Mihály nótáiból 20.40: A színigazgató újságíró 21.03: Magyar anekdotakincs (ism > 2132: Balassa P. Tamás szerzeményeiből 22.00: Zeneközeiben • hallgató MAS Kilói után... MISKOLCI STÜDlO: Vt.tm: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.05: Zenedoboz. Zenés rejtvényműsor. Telefonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Beély Kata­ri!:. 18.00: Észak-magiyarországl krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ» 0.55: Tv_torna (Ism.) 9.00: Iskolatelevízió: Sír-nevet, I. 9.35: Játsszunk mesét! 9.55: Golgota 11.10: Kicsik és nagyok 11.55: Képújság 15.15: Iskolatelevízió 10.10; Hírek 10.15: Képmagnósok figyelem (ism.) 10.43 J Képújság 10.50: Reklám 10.55: örvényben 10.25: A Kambodzsai Népköz- társaság nemzeti ünnepén 18.45: Három nap tv.műsora 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió >86. 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese HkMl Vv-híradó 20,00: Az Aphrodité-örökség 21.00: Stúdió ’06. 22.00: Felkínálom 22.40: Tv.híradó 2. 22.50: Himnusz 2. MOSOK» 10.45: Képújság 10.50: Siugró-négysáncverseny 18.00: Tv-baslctanfolyam 18.30: Körzeti adások: — Budapest — Péos — Szeged 19.30: Busmanok világa 20.00: Gondolkodó 20.40: Autó-motor sport 21,00: Tv.híradó 2. 21.20: Hongkongi ládikó — Lengyel tv.fllm (14 éven felülieknek!) 22.16: Képújság BESZTERCEBANTA» 19.30: Tv.hlradő 20.00: Bonyodalmak az örökséggel 21.25: URH-kocsival 22.05: Kamarahangverseny 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv.híradó »•Oé; Fiatalok «évéfclub* 21.30: Időszerű események 21.5«: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Fortunata és Jacinta MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November t.r Fél 4 háromnegyed 6-tól': A tanít­ványok. (14) Színes magyar film. 6-tól: Ádáz hajsza. (16) Színe®, szinkronizált japán bűn­ügyi aim. — Kohász: Túl nagy rizikó. (14) Színes, szinkronizált amerikai kaland fi lm. — Tarián vendéglő: 25 mWHő fontos vált­ságdíj. Angol kaland film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól. Életben maradni. Színes, zenés amerikai film, — Pásztói Mátra: A bég csapdájában. Színes szovjet ka- landfiim. — Nagybátonyi Pető­fi: A királyi biztos szeretőié. (16) Színes brazil film. — Nagv- bátonyi Bányász: Klute. (16) Színes, szinkront Bált amerikai bűnügyi film. — Rétság: A tűz háborúja. (16) Színes, kanadai kalámdfi'lm. — Kisterenyei Pető­fi : Végre vasárnap 1 (14) Szink­ronizált francia bűnügyi film. — Jobbágyi: Alttafódail nászágyoR, (18) Színes, szinkronizál* «MB CunmoMftétt. e t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents