Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

> VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI NÓGRÁD A Z M SZM'P *N Ó G R A 0 MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T A N A C S .L A P J A XLII. ÉVF., 26. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. JANUAR 31., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács r A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén jelentést hallgatott meg a Zala Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról. Elismeréssel szólt az eredményekről, egy­úttal felhívta a figyelmet a népképviseleti és az önkor­mányzati vonások erősítésé­nek, valamint az igazgatás és a gazdaságszervezés mód­szerei továbbfejlesztésének fontosságára. A Miniszterta­nács kötelezte a kormányzati szerveket, hogy a végrehajtó bizottságnak nyújtsanak se­gítséget a megye társadalmi- gazdasági fejlődését szolgáló feladatok megoldásához. Tanácsülés Balassagyarmaton Tervről — településfejlesztési hozzájárulásról döntöttek Elsőként az idei gazdaság­fej'esztési tervet és költség- vetést tárgyalta tegnapi ülé­sén Balassagyarmat Város Tanácsa, amelyen részt vett Romasz Adolf, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Az elő­terjesztés szerint az ez évi gazdaságfejlesztési terv el­sőbbséget biztosít a meglévő intézmények megfelelő szintű működtetésének, a fejleszté­seknél pedig a folyamatban lévő beruházásoknak. A működési és fejlesztési feladatok megvalósításához ebben az évben 486 rrfillió forint áll rendelkezésre, amelynek 78 százaléka a sza­bályozott bevételekből te­vődik ki. Az előterjesztés szerint a tanács az idén is támogatja a fiatal házasok és többgyermekes családok la­káshoz jutását, amihez négy­millió forint kedvezményes kamatfeltételű kölcsönt ve­het fel. A tanács elé került beszámoló megállapította, hogy az elmúlt évben tovább javultak a városban a gyó­gyító-megelőző tevékenység feltételei, s az egészségügyi feladatok ellátását 1986-ban 165 millió forint szolgálja. Kiemelten kezeli a terv a szociális gondoskodást, s lehetőség lesz év közben az öregek napközi otthonának — húsz férőhellyel való — bő­vítésére. Megkezdődik a kór­házi konyha technológiai szerelése, az oktatási köz­pont építésénél pedig húsz­millió forint értékű munka megvalósításával számol a terv. Ezt követően a tanács 1985. évi munkatervének végre­hajtásáról szóló előterjesz­tést vitatta meg a testület, majd jóváhagyta az idei munkatervet. Fontos napirendi pont kö­vetkezett ezután: a település- fejlesztési hozzájárulás be­vezetéséről szóló tanácsren­delet-tervezet került a ta­nácsülés elé. Eszerint a hoz­zájárulás bevezetésével kap­csolatos előkészítő munka során a város fizetésre kö­telezhető állampolgárainak hatvanhat százaléka értett egyet a teho bevezetésével. A hozzájárulás mértékére vo­natkozóan a tervezet két változatot tartalmazott. Az egyik szerint ebben az év­ben 600 forint lenne a hoz­zájárulás összege, ami öt éven át évi egyszáz forint­tal emelkedne, így 1990-ben 1000 forint lenne. A másik változat szerint öt éven ke­resztül évi 800 forintot álla­pítanának meg. A két vál­tozat közül a tegnapi ta­nácsülés az előbbit fogadta el. A hozzájárulás bevételéből — a lakosság egyetértésével — Ealassagyarmat ivóvízel­látásának es az általános is­kolai oktatás tárgyi feltéte­leinek javítását kívánják megvalósítani. A központi jogszabályok rendelkezésein túl, a helyi tanács rendele­té alapján kérelemre mente­síteni kell a hozzájárulás fi­zetése alól azokat az egye­dülálló nyugdíjasokat, akik­nek havi jövedelme a 3000 forintot nem haladja meg. Ötven százalékban kell men­tesíteni azokat az egyedül­álló nyugdíjasokat, akiknél a havi jövedelem a 3500 fo­rintot nem haladja meg. To­vábbi mentesítésre van le­hetőség — egyedi elbírálás alapján — azoknál, akik az év során előre nem látható események következtében ne­héz anyagi körülmények kö­zé kerültek. (Az erre vonat­kozó kérelmeket a tanács ha­tósági osztálya bírálja el.) A kétfordulós tanácsülés módszerével döntenek majd azokról a fontos rendelet- módosításokról. amelyek ja­vaslatait a tegnapi tanács­ülésen tárgyalta először a testület. A tegnapi ülés ha­tározata alapján módosítani szükséges a piac nyitva tar­tását, a piaci helypénzdíja­kat és pontosan ki kell jelöl­ni az autóvásár helyét. A másik lényeges módosítási javaslat a tanácsi lakást le- adóknak visszatérítendő hasz­nálatbavételi díj összegének emelésével foglalkozott. Az előterjesztett javaslat szerint az OTP-lakást vásárlóknak négyszeres, a családi házat építőknek, vásárlóknak öt­szörös. a korszerű csoportos családi házat építőknek hét­szeres használatbavételi díj téríthető vissza. Várhatóan ezekben a témákban a kö­vetkező. márciusi tanácsülés dönt majd. A következő napirendként megtárgyalta és elfogadta a x'árosi tanács a Balassagyar­mati Népi Ellenőrzési Bi­zottság idei ellenőrzési ter­vét. ☆ Tanácsülés volt tegnap Magyarnándorban is. A köz­ségi közös tanács napirend­jén szerepelt —, többek kö­zött — a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése is. A tanácsrendelet évi hatszáz forintos hozzájárulást foga­dott el. Ennek segítségével Magyarnándorban orvosi rendelő épül. Mohorán óvoda. Cserháthalápon utak, jár­dák, Debercsényben orvosi rendelőt alakítanak ki és fel­újítják a Kossuth utat. A tanács ötéves munkaprogram­ja kiemelt feladatként ha­tározta meg Magyarnándor­ban az egészségügyi és szoci­ális ellátást, valamint a köz­műbővítést. Változó volt a kiskereskedelmi forgalom Négy spcrtágíjan félezer résztvevő ^ Megkezdődött a XXL téli úttörő-olimpia eseménysorozata Tizenkilenc megyéből és a fővárosból több mint félezer versenyző, edző, testnevelő tanár, kísérő érkezett csü­törtökön Salgótarjánba, hogy részt vegyenek a XXI. téli úttörő-olimpia rendezvénye­in. A legtöbben — ötvenki­lencen — Budapestet képvi­selik, megyénkből harminc- hatan érdemelték ki a rangos esemény részvételi jogát, a legkevesebb létszámú csopor­tok az alföldi megyékből ér­keztek. Zászlódísz fogadta a cso­portokat, melyeknek tagjait a helyi szervezők kalauzolták a szálláshelyre, a Furák Teréz, illetve a Pénzügyi és Szám­viteli Főiskola kollégiumaiba. A versennyel kapcsolatos szervezési teendőket az olim­piai központ irányítja a Jó­zsef Attila Városi-Megyei Művelődési Központjából, de sokan dolgoznak még kint a helyszíneken, az eresztvényi sípályákon, hogy megfelelő körülmények legyenek a versenyzéshez. Igaz, az idő­járás egyelőre nem kegyes az olimpiához, ám a szervezők egyöntetű véleménye szerint a terep alkalmas a verseny megrendezésére. Csütörtökön reggel például 19 centimete- res havat mértek a pályákon. Az esti órákban Salgótar­ján főterén került sor a XXI. téli úttörő-olimpia ünmepé- lyes megnyitójára, A csapa­tok megyénként vonultak — ábécésorréndben — a hely­színre a Bányász-fúvószene­kar ' pattogó ritmusú zenéjé­re. Salgótarján város szig­náljával vette kezdetét az ünnepi megnyitó, amelyen el­sőnek Véghseő Tamás szem­leparancsnok adott jelentést a csapatok létszámáról Gaál Gabriella megyei úttörőelnök­nek. aki röviden köszöntötte a jelenlévőket, közöttük Ha­raszti Istvánt, a Magyar Út­törők Szövetségének titkárát, Skoda Ferencet, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának titkárát, Juhász Andrást, a KISZ .Nógrád Megyei Bizott­ságának első titkárát. Berki Mihályt, a Nógrád Megyei Ta­nács elnökhelyettesét, Leto- vai Ildikót, a HNF Nógrád Megyei Bizottságának titká­rát, Ágner Gyulát, az SZMT vezető titkárát. Ezután a megveszékhely Pe­tőfi Sándor Általános Isko­lájának diákjai mutatták be látványos karikásgvakorla- tukat. majd következett az olimpiák hagyományosan leg­szebb pillanata: a zászlók behozatala és az olimpiai láng föllobbantása. A nemze­tiszínű. az olimpiai s a vá­ros zászlóit a Rákóczi-induló dallamai alatt a téli úttörő­olimpiák havasszámainak korábbi bajnokai vitték az emelvényhez, majd a Him­nusz dallamai után Galbács Judit válogatott sífutó, nyolc­szoros téli úttörő-olimpiai bajnok hozta a lángot a kan­deláberhez. A látványos pillanatok urán Haraszti István, a Magyar Úttörők Szövetségének titká­ra nyitotta meg hivatalosan is az olimpiai játékok ren­dezvénysorozatát. Beszédé­ben méltatta az esemény je­lentőségét, amelynek különös aktualitást ad, hogy az idén ünnepli a szövetség negyven­éves évfordulóját. Ez alka­lomból számos nagyszabású programra kerül sor, amely valamennyi korosztálynak kínál választékot. Az úttörő- olimpiák az egyik legrango­sabb sporteseménynek számí­tanak, mondotta. Végezetül eredményes, sikeres verseny­zést kívánt a résztvevőknek. „Én,... az úttörő-olimpia résztvevője fogadom: a ver­senyeken tudásom legjavát nyújtom" — folytatták ' a to­vábbiakban a versenyzők, akiknek nevében Tóth Klára négyszeres olimpiai bajnok tett esküt, maid befejezésül az Óda a sporthoz című ver. set hallgatták meg a jelen­levők, s fegyelmezett sorok­ban elvonultak. Hogy erőt gyűjtsenek a mai versenyekre, hiszen reg­gel már tétre megy a játék: zajlanak a küzdelmek sífu­tásban, szánkózásban, mű­lesiklásban. és sílövészetben.' Délután salgótarjáni iskolák­ba látogatnak el a megyék és a főváros csoportjai, az út­törőcsapatok látják vendégül a versenyzőket, este pedig él­sportolókkal találkoznak, él­ménybeszámolókon vesznek részt. Col—Idalű €sg yütttifiuködés a hazafias és honvédelmi nevelésben A Belkereskedelmi Minisz­térium jelentése szerint a7 el­múlt esztendőben a kiskeres­kedelem forgalma 520 milli­árd forint volt, 40 milliárd forinttal több mint a meg­előző esztendőben. Folyó áron 8.3 százalékkal. összehason­lítható áron pedig két szá­zalékkal növekedett a keres­kedelem bevétele. Legjobban a vegyes iparcikkek forgalma nőtt — 9,4 százalékkal — ezt követte a7 élelmiszereké — 8.3 százalékkal — majd a vendéglátásé, 4.2 százalékkal. Változatlan áron számolva az áruforgalom a ruházat és a vendéglátás területén elma­radt az egy évvel korábbitól, a növekedés a bolti élelmi­szereknél 3,2, a vegyes ipar­cikkeknél 3 százalék. A decemberi árukínálatról a jelentés megállapítja, ho^y élelmiszerekből összességé­ben kiegyensúlyozott, bősé­ges volt az ellátás. Szalámiból és egyéb szá­razárukból lényegesen több­re lett volna szükség. A bő­séges baromfikínálat ellené­re egves területeken — köz­vetlenül ■ az év végi ünnepek előtt — kevésnek bizonyult a hízott liba, kacsa, pulyka. Tojásból is lényegesen több fogyott volna — a magas árak ellenére. Kiegyensúlyozott a kíná­lat burgonyából, zöldségből és a gyümölcsökből. Bőségesnek bizonyult de­cemberben a ruházati keres­kedelem kínálata. Volt ele­gendő méteráru — bár az egyszínű flanel, kordbársony változatlanul kevésnek bi­zonyult. A női ruhák és kosz­tümök, valamint a férfipuló­verek. felnőtt- és gyermektré­ningruhák, fdúingek válasz­téka javult, több helyütt azon­ban nem volt elegendő ha­gyományos kamasztélikabát, férfipantalló, férfi alsóruhá­zati cikk és női import felső kötöttáru. Jó kínálatot biz­tosított a kereskedelem láb­belikből. Nem változott a vegyes iparcikkek körében az ellá­tás színvonala: továbbra sincs elegendő fekete-fehér és szí­nes televízió, hazai hűtőszek­rény. valamint automata mo­sógép. A MHSZ Nógrád megyei vezetősége által előkészített és 1981 áprilisában aláírt együttműködési megállapo­dás eredményeként évről év­re hatékonyabbá vált a hon­védelmi törvényben előírt feladatok megvalósítása. Az együttműködő szervek sokol­dalúan segítik egymás tevé­kenységét, amely elsősorban az ifjúság hazafias, honvé­delmi és internacionalista ne­velésére irányul és elősegíti a katonai szolgálatra való felkészítést. Többek között ezt állapították meg tegnap Salgótarjánban, amikor a Magyar Honvédelmi Szövet­ség és az együttműködő szer­vek közös munkáját értékel­ték. A résztvevőket Szakmár Rezső, az MHSZ Nógrád me­gyei vezetőségének titkára köszöntötte, majd Sándor László, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője méltatta a közös tevékenységet. Mint mondotta, a gyakorlati ered­ményeket felmutató korábbi együttműködési megállapo­dás jól szolgálta a hazafias és honvédelmi nevelést. Az eszmei és politikai tartalom mellett jelentősen hozzájá­rult az MHSZ a műszaki fel, készültség fejlesztéséhez is. Az eredményekhez sorolható a fizikai jellegű felkészítés, bár ez utóbbit rendszeresebbé és tömegesebbé kellene ten­ni. Az újabb öt év közös te­vékenységéről szólva Sándor László hangsúlyoz^, hogy az együttműködési megállapo­dás alaposan kimunkált, a még jobb eredmények érde­kében azonban meg kell újí­tani a gyakorlati munka for­máit, s jobban ki kell hasz­nálni az emberi készséget és képességet. Ezt követően sor került az 1986—1990-es évekre szóló együttműködési alapmegál­lapodás aláírására. A doku­mentumot kézjegyével látta el Devcsics Miklós, a Nóg­rád Megyei Tanács elnöke, Letovai Ildikó, a Hazafias Népfront . megyei titkára, Juhász András, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Ágner Gyula, az SZMT ve­zető titkára. A megállapodást számos más intézmény és szervezet — közöttük a NÖGRÁD szerkesztősége —, valamint fegyveres testület és alakulat képviselője is alá­írta. a dokumentumot az MHSZ részéről Szakmár Re­zső megyei titkár hitelesítette. Az alapmegállapodás a legfőbb teendőket veszi sor­ra, ezt egészítik majd ki az évente elkészítendő — konk­rét feladatokat tartalmazó — együttműködési akcióprog­ramok. Többek között erre utalt az aláírók nevében fel­szólaló Devcsics Miklós me­gyei tanácselnök is, aki hang­súlyozta: mindenkinek a sa­ját területén kell végeznie a közös munkát szolgáló fel­adatokat. Az előtérben az ifjúsággal való sokoldalú tö­rődés áll, ennek jegyében értelmes célokat kell megfo­galmazni, amelyeket szívesen vállalnak a fiatalok. A me­gyei tanács elnöke szólt még arról, hogy az MHSZ tevé­kenysége a politikai tartalom mellett igen jelentős a szak­mai ismeretek gyarapításá­ban is. Ez utóbbi pedig éppúgy szolgálja a honvéde­lem, mini a polgári élet ér­dekeit.

Next

/
Thumbnails
Contents