Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 26. szám
Haderő>csökken!ésl tárgyalások Mérsékelt derűlátás Bécsben Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: A mérsékelt derűlátás jegyében nyílt meg csütörtökön a bécsii haderő-csökkentési tárgyalások újabb, immár 38. fordulója. A Szovjetunió nagykövete hangoztatta a Varsói Szerződés változatlan megegyezési készségét a kölcsönös engedmények alapján, míg nyugati részről továbbra is a maximalista ellenőrzési igényeket állították előtérbe. Valerian Mihajlov pozitívnak nevezte, hogy a nyugati fél elfogadta a VSZ tavaly februári javaslatának elvét: elsőként csökkentsék a szovjet, illetve az amerikai haderőket, s ezt követően bizonyos időre fagyasszák be a csapatok és fegyverzetek színvonalát, • egyidejűleg tárgyalva a további csökkentésről. „Ez az első alkalom a bécsi tárgyalások történetében, hogy közös, általános keret alakult ki a további vitákhoz, s kirajzolódtak egy lehetséges egyezmény bizonyos körvonalai” — mondotta. A szovjet nagykövet egyúttal egyoldalúnak és irreálisnak minősítette a NATO decemberben előterjesztett javaslatait a jövendő egyez- ménv ellenőrzéséről: ezek az önkényes elgondolások aláássák a lényeget, a haderők csökkentését — hangoztatta, hozzátéve: ellenőrzésre természetesen szükség van, ■ de annak józannak, realistának kell lennie, s bizalmat kell teremtenie, nem pedig új gyanút, új bizalmatlanságot. A Varsói Szerződés szóvivője az utóbbi kérdéssel kapcsolatban elmondotta, hogy a NATO most átadott, 28 oldalas javaslata lényegében csak a nyugat ellenőrzési elgondolásaival foglalkozik, amelyek — egyebek között — arra vonatkoznak, hogy a középeurópai térségen kívül is ellenőrizhessenek — holott a bécsi tárgyalások mandátuma kifejezetten csak erre a térségre szól. A NATO új javaslatai, amelyeket természetesen gondosan tanulmányozni fognak, még a nyugat saját, korábbi ellenőrzési elgondolásain is túlmennek. Az ellenőrzés nem lehet öncél, több bizalomra van szükség — mondotta a VSZ szóvivője. Azokra a kérdésekre, mikor várható megállapodás az immár 14. éve folyó tárgyalásokon, a szóvivő kijelentette:' a megállapodás kétségkívül kölcsönös szándék, de nem volna reális arra számítani, hogy erre az év első felében, az (egyébként még ki sem tűzött), tervezett újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt sor kerül. Utalt Mihail Gorbacsov januári nyilatkozatára, amely szerint az 1986- os év vízválasztó a fegyverzetkorlátozás kérdéseiben. Jan Hein van de Mörtel holland nagykövet a NATO képviseletében elmondotta a sajtó előtt, hogy a nyugat javaslatának minden lényeges pontját már decemberben beterjesztették, a csütörtökön átadott javaslat az első, átmeneti megállapodáshoz vezető intézkedéseket tartalmazza — ezek szerint gyakorlatilag az ellenőrzésre vonatkozó NATO-elgondo- lásokat. Ebben az első egyezményben a szovjet és az amerikai csapatok csökkentésében állapodnának meg (a javasolt 11 500 szovjet és 5000 amerikai katona csak mintegy feleannyi, amenv- nyit a VSZ javasolt), ezután pedig 3 évre befagyasztanák a két nagyhatalom haderőit. A nyugati javaslat változatlanul csak a csapatok csökkentéséről beszél, a fegyverzetekről nem — holott ezek mérséklése is a tárgyalások közösen elfogadott célja. A nyitóülésen a tárgyalásokon részt vevő új küldöttségvezetők között üdvözölték Nagy Jánost, hazánk ausztriai és a bécsi ENSZ-intézmények mellett akkreditált nagykövetét, aki a haderő-csökkentési tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttséget is vezeti. »I Minden” normális Vallásgyakorlás a Szovjetunióban Honecker nyilatkozata a Die Zeitnek a két német állam viszonyáról Pach Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Ha megvalósul a Mihail Gorbacsov javaslatában foglaltak első szakasza, tehát felszámolják a szovjet és amerikai közép-hatótávolságú rakétákat, akkor az NDK területéről is eltűnnek a válaszintézkedésként telepített megnövelt hatótávoi- ságú harcászati rakéták, ■melyekkel első ízben került atomfegyver az ország területére — állapította meg a Die Zeit című nyuganémek hetilapnak adott nyilatkozatában Erich Honecker. A nukleáris fegyverek teljes felszámolására előterjesztett szovjet program történelmi lehetőséget kínál az emberiség számára — jelentette ki az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, aki a nemzetközi helyzetet értékelve kiemelte a genfi csúcstalálkozó jelentőségét. A Berlinben csütörtökön nyilvánosságra hozott beszélgetésben Honecker sík- raszállt a két német állam kapcsolatainak fejlesztéséért és szólott a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A világrendszerek választóvonalán fekvő két német államnak a béke megőrzéséért viselt különleges felelőssége nagyobb, mint eddig bármikor. Éppen ezért reméljük, hogy az NSZK kormánya végül nem csatlakozik az amerikai űrfegyverkezési programhoz. Adott a lehetőség — mondta —, hogy olyan békés célú programok keretében folytassanak kutatásokat, mint az Eureka vagy az In- terkozmosz. A két német állam politikai kapcsolatainak fejlesztésében még számos kihasználatlan lehetőség van — mutatott rá, s felvetette, hogy az NDK és az NSZK külügyminiszterei ne csak nemzetközi fórumokon való részvételkor tanácskozzanak egymással, hanem a két állam területén is találkozhatnának. Mint közölte, Horst Sindermann, az NDK népi kamarájának elnöke a közeljövőben az NSZK-ba utazik. Az ő esetleges NSZK- beli látogatását firtató válaszolva Honecker kifejtette: Ezzel kapcsolatban csak azt tudom megerősíteni, amit már többször elmondtunk. A látogatásra olyan időpontban kerül sor, amelyet mindkét fél célszerűnek tart. Nincs értelme, hogy erre vonatkozólag minden lehetséges módon spekulációba bocsátkozzanak. A két német állam közötti kereskedelem jól fejlődik, így 1985-ben — az előzetes számítások szerint — elérte a 17 milliárd márkát. A gazdasági együttműködés a kapcsolatok stabilizáló tényezője, és mindkét fél érdekeit szolgálja, ezért az együttműködés bővítésére kell törekednünk — hangoztatta. A továbbiakban szólt arról, hogy a két német állam között megbeszélések folynak a környezetvédelmi együttműködést rögzítő szerződésről és a tudományos- műszaki együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A kulturális együttműködésről szóló szerződés szövegének megtárgyalása már befejeződött. Erich Honecker kitért a két német állam kapcsolatainak javítását akadályozó tényezőkre. A viszony rendezése érdekében szükséges — mondotta —, hogy az NSZK elismerje az NDK-állampol- gárságot. a két ország állandó képviseleteit nagykövetségi rangra emeljék, az elbai határszakaszon a határt a folyó középvonalában jelöljék ki, és az NSZK-ban oszlassák fel az NDK határaival és belső életével foglalkozó salz- gitteri dokumentációs központot. A két német állam közötti utazási forgalomról szólva elmondta, hogy évente 6—8 millió nyugatnémet állampolgár érkezik az NDK-ba, és oninan évente másfél! millióan utaznak az NSZK-ba. Az NDK állampolgárai közül — a hivatalos ügyben utazókon kívül — továbbra is csak a nyugdíjasok, az ifjúsági szervezetek közötti cserelátogatásokon részt vevők, valamint a sürgős családi ügyekben érdekeltek utazhatnak. Az utóbbi időben több területen — például családi ügyekben — bővítéseket, könnyítéseket vezettünk be, és ez az irányzat folytatódik — jelentette ki. Ugyanakkor hozzátette, hogy az utazási forgalom bővítésének egyik fő akadálya, hogy az NSZK nem ismeri el az NDK-állampolgárságot és a nyugatnémet nagykövetségek az NDK állampolgárait mint német állampolgárokat kívánják kezelni. Az NDK fejlesztési terveire vonatkozó kérdésre válaszolva, Honecker kijelentette, hogy a következő öt év alatt a megtermelt nemzeti jövedelem évi 4—5 százalékos növekedésével számolnak. Remélik. hogy a nagvaránvú lakásépítéseknek köszönhetően. 1990_:g felszámolják a lakásproblémát. Közölte, hogv a VoTkswagen-motorr=l működő Trabant valószínűleg 1988-ban jelenik meg. Milyen ma hívőnek lenni a Szovjetunióban, jélent-e valamilyen hátrányt a vallásgyakorlás a hívőre, vagy családjának tagjaira nézve? Ezeknek az indokolatlanul kényesnek tartott, s a napi sajtóban meglehetősen ritkán felbukkanó kérdéseknek a megválaszolására vállalkoztak a7 Izvesztyija tudósítói. A Szovjetunió négy legnagvobb vallási közösségének tagjait, helyi vezetőit keresték fel, s tapasztalataikról terjedelmes riportban számoltak be lapjukban. Az Izvesztyija munkatársa egy szombati napon, éppen a reggeli mise után ért a litvániai Rumsiskeszbe. hogy Zsjamajtisz atyával, a helyi katolikus plébánossal szót váltson. Vendéglátója lakóhelye hatóságaival, a falu tanácsi szerveivel kialakult kapcsolatáról mesélt neki. „Harminc évre visszamenőleg nem jut eszembe egyetlen konfliktus sem — idézi az újságíró a katolikus pap szavait. — A hívők, a7 egyház iránti viszony a legmesz- szebbmenően lojális. Csak példaként: amikor a kaunasi víztárolót lezáró gátat építették. templomunkat is az elárasztás veszélye fenyegette. Az épületet végül is állami pénzen arrébb tolták, az elárasztott területen kívülre helyezték. Egyszóval minden normális, ahogy azt manapság mondani szokták. Mi tisztelettel viseltetünk az állam. az állam emberei és ügyei iránt, az állam pedig tisztelettel van irántunk.” A tisztelendő szavainak igazságát személyében példázza Algír das 7 Szadauszkasz a helyi kolhoz állattenyésztője. Feleségével együtt hívők, de mint az újságírónak elmondta, ez semmilyen problémát sem okoz számukra. Szadauszkasz többször is megkapta az egyik legnagyobb állami kitüntetést, a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, birtokosa a Becsületért érdeméremnek, gazdaságában már sokszor volt a szocialista munkaverseny első helyezettje (ami nem kizárólag a munkateljesítmény, hanem az emberi magatartás elismerését is jelenti),- s már tizedik éve tagja a falusi tanácsnak. A lap másik tudósítója a pszkovi területen, az orosz- országi föderációban „uralkodó” pravoszláv vallás hívei között járt. Dno városkában a Mihály arkangyal nevét viselő templom papjával beszélgetett, aki így mesélt magáról: — Nyugat-Belorusszijában. hívő parasztcsaládban nőttem fel, gyermekkorom óta vallásos vagyok. Feleségem is papnak a lánya. Három gyermekünk van. Idősebbik fiam a vasútnál dolgozik, a kisebbik elektroműszerész. A lányunk húszéves, a pszkovj mezőgazdasági technikumban tanul. 1958 óta élek Dnoban, de nem emlékszem egyetlen olyan esetre sem. hogy foglalkozásom hátrányosan befolyásolta volna gyermekeim sorsát. Piszkovicsi falu papja is ilyen értelemben nyilatkozott az újságírónak. Elmondta, hogy fia és lánya a leningrá- di hidrometeorológiai egyetemen végzett, a fiúból ocea- nológus, a lányból meteorológus lett. Az. hogy apjuk ..a vallás szolgája”, mindeddig semmiféle bonyodalmat nem okozott életükben. Nyikolaj Dolmatov, a rosz- tovi terület és az Észak-Kau- kázus evangélista gyülekezetének főpresbitere, már általánosabb értelemben fogalmazta meg a szovjet állam és az egyházak közötti viszonyt. „A szovjet törvények értelmében az egyház elvált az államtól, amelvnek képviselői — s erről naponta meggyőződünk — megértéssel vannak gondjaink iránt. A kormány mellett működő egyházügyi hivatal helyi képJ viselői sokat segítenek abban. hogy a tanácsi szervekkel rendezettek legyenek kapcsolataink. Az esetleg felmerülő bonyodalmak megoldására jó példa, hogy felépült új imaházunk, amely már a hívők rendelkezésére áll.” A Taskent melletti Jangi- julban az újságíró megszólította a mecsetből kijövő Va- gizov Zifart. A 73 éves orvosnak hét gyermeke, öt fia és két lánya van. A fiúk közül az egyik a szovjet légierők, a másik pedig a polgári légiflotta pilótája. Apjuk szgrint néha tréfálkozva mondogatják: „Olyan sokszor szálltunk már fel az égbe. s mégsem találkoztunk a te isteneddel.” A jangijuli mecset 45 éves, hétgyermekes imám ja: „A gyerekek a maguk útját járják. Az envémeknek sem tett még szemrehányást azért senki, mert az apjuk mullah.” A hívők és egvházi személvek által elmondottakat Konsztantvin Harcsevnek. a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő egyházügyi hivatal vezetőjének szavai egészítették ki az Izvesztyijában. — Államunknak nincsenek konfliktusai a vallási közösségekkel. A néha felmerülő vitás kérdések nyugodtan, a mindenkire egyformán érvényes törvények alánján megoldódnak. Ha mégis támad, nak gondok, azoknak okozói a vallásos érzéseket meglovagoló. nyerészkedésre kihasználó, a hívőket becs»ró önjelölt napok, ■ csodatevők. Az 5 indokolt felelősségre' vonásuk az. ami mindigolyan nagy visszhangot kelt a nyugati sajtéban, s tápot ad a szovietuni óbeli vallásüldözésről szóló koholmányoknak — mondotta Konsztantvin Harcsev. Fazekas László Mubarak Bonnba érkezett Mubarak egyiptomi elnök csütörtökön kétnapos munkalátogatásra Bonnba érkezett. Az egyiptomi államfő előzőleg három napig Franciaországban tárgyalt. Mubarak nyugat-európai megbeszélésein a közel-keleti rendezés tevékenyebb támogatására akarja rábírni partnereit. A nyugatnémet vezetőkkel folytatandó tárgyalások középpontjában hírek szerint emellet még a nemzetközi terrorizmussal, valamint az Egyiptomnak nyújtandó nyugatnémet gazdasági segítséggel összefüggő kérdések állnak. Egyiptom Bonn legfőbb partnerének számít az arab világban. (MTI) Dél-jemeni helyzet Zavartalanok a repülőjáratok Miközben a dél-jemeni helyzet további konszolidálódásáról szóló jelentések érkeztek szerdán Ádenből, a Reuter brit hírügynökség észak-jemeni diplomáciai for- rásoKra hivatkozva tudni véli, hogy a JNDK új vezetői külföldi támadások lehetőségére hivatkozva, riadókészültségbe helyezték a fegyveres erőket. Az új vezetés a jelentés szerint ugyanakkor utalt arra a veszélyre is, amely az elnöki tisztségből elmozdított Ali Nasszer Mo- hammedhez bű erők maradványai részéről fenyeget. Ellentmondóak a jelentések Ali Nasszer Mohammed tartózkodási helyét illetően és arra vonatkozóan is, hogy az Ádentől 160 km-re keletre lévő Abajanban teljesen véget értek-e a harcok. A Reuter az ANA dél-jemeni hírügynökségre hivatkozva azt jelentette, hogy Ali Nasszer Mohammed négy kulcsfontosságú munkatársával elhagyta az országot. Szíria fokozza diplomáciai erőfeszítéseit a dél-jemeni helyzet konszolidálása érdekében. Lapértesülések szerint Háfez Asszad szíriai államfő szerdán fogadta a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának két tagját, akik az új vezetés képviseletében tartózkodnak a szír fővárosban. Szerdán 77 utassal a fedélzetén megérkezett Damasz- kuszból az ismét megnyitott ádeni repülőtérre a dél-je- meni légitársaság repülőgépe. Hivatalosan közölték, hogy a légitársaság szombattól más nemzetközi járatokat is újra indít. Fülöp herceg eskütétele Madridban csütörtökön majdan VI. Fülöp néven felesküdött a spanyol alkot- trónia lépő fiú az első spa- mányra Borbón Fülöp her- nyol trónörökös, aki nem ki- ceg. s ily módon a királyi rályi esküt tesz, hanem az trón törvényes örököse lett. ország alkotmányának foga- Az ünnepi szertartás a d°tt hűséget. Az ünnepségen , ... , , , . ott volt János Karoly uralspanyol törvényhozásban a £s feiesége, továbbá trónörökös 18; születésnapján Felipe González miniszterel- történt. A nagykorúvá lett és nők. (MTI) NÓGRÁD — 1986. január 31.> péntek Ugandái fordulatok Most éppen Museweninek hívják azt, aki parancsol Kam- palában. Pár napja Tito Okello volt még a főnök. Még korábban, a nyáron egy másik Okello, bizonyos Basilio vette át a hatalmat az ugandai fővárosban. Többé-kevésbé ismeretlen nevek a külvilág számára, jellemzésüket a hozzáértő politikai megfigyelők általában nem személyiségükkel, hanem törzsi hovatartozásuknál szokták kezdeni. Mert a gyors hatalomváltások hátterében mindig a törzsi ellentétek állnak Ugandában. Ha visszapergetjük az időt, könnyű megállapítani, hogy az ország függetlenné válása (1963) óta ez a törzsi megosztottság szabta meg a leghatározattabban a politikai kereteket és mozgásokat ebben a 236 ezer négyzetkilométer területű, de csak 12 millió lakosú kelet-afrikai országban. Az első elnök, Milton Obote majd nyolc éven át egyensúlyozott a belső ellentétekkel szabdalt ország élén. Ám az egykori négy feudális államból nem lett egységes ország sem Obote, sem az 1971-ben puccsal hatalomra került diktátor, Idi Amin alatt. Amin kegyetlen terrorral 1980-ig tartotta fenn önkényuralmát, amikor is menekülnie kellett Ugandából; hadseregének ereje kevésnek bizonyult a szomszédos Tanzánia elleni kalandorháborúban, s ezután már a nyugati kakwa törzs támogatása nem volt elegendő az elégedetlenkedő déli és északi törzsekkel szemben. Két tiszavirág-életű hatalom követte Amint, míg végül az 1980-as választásokon ismét Obote foglalhatta el az elnöki palotát, ö a langi törzs fia, s bármennyire is középutas politikus, nem lehetett elfogadható a nagyobb hatalmat, befolyást követelő déli törzsek vezetői számára. Museweni, a mostani győztes, már 1981-ben otthagyta Kampalát és hadügyminiszteri székét, hogy a déli országrészben megszervezze a központi kormány ellen küzdő hadseregét. Eveken át folytatta háborúját, de addig nem győzhetett, amíg az északi törzsek emberei kitartottak Obote mellett. Tavaly júliusban azonban éppen északi tisztek, az ismeretlen Basilio Okello tábornak vezetésével mefosztották hatalmától Obotét. A hatalmat Tito Okello, Obote hadseregfőparancsnoka vette át névrokonától, s tartotta meg nagy, nehezen január végéig. A déli lázadók ugyanis egyetlen pillanatig sem hagytak fel a harccal. Hónapokon át folytak — külföldi közvetítéssel — a békítő tárgyalások a déliek és északiak, Okello és Museweni között, decemberben már egyezményt is aláírtak, de a harc csak nem ért véget. A törzsek nem képesek félretenni az ellentéteket. Most éppen a déliek kerültek fölénybe; Museweni elkergette Kampalából Okellóékat. Nyugalmat, békességet, szilárd hatalmat teremteni azonban a2 e'múlt húsz év tanülságai szerint aligha képes bárki Ugandában, aki csupán néhány törzs támogatására számíthat^ (Avar Károly)
