Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-27 / 22. szám

Egyesülj Csütörtökön este sugározta a televízió az Egységben az erő című produkciót — szándéko­san nem írom, hogy tévéjáté­kot. mert maguk a létrehozók is kikerülik a pontos műfaji meghatározást, s úgy tájékoz­tatnak, hogy esettanulmányt látunk három tételben —. amely megyénkben is megle­hetősen széles körű visszhan­got keltett. Sokan úgy vélik, hogy a mű lejárat bizonyos társadalmi szervezeteket, moz­galmakat, kétségeket támaszt a vezetők iránt. Mások — ők sem kevésbé elszántak és harciasak meggyőződésük, vé­delmében — úgy tekintenek az „esettanu!mány’'-ra. mint a változó társadalmi gondol­kodás őszinte és szükségszerű termékére, s olyan valóság- térképnek fogják fel, amely tükrözi a jelenlegi helyzetet és sürgeti a haladást. Anélkül, hogy szándékomban volna bárki vélekedésének szabadságát, érzelmeit megsér­teni, elismerve jogos aggodal­makat. kijelentem: nem ér­tek egyet azokkal az általá­nosításokkal. amelyek azt ol­vasták ki a játékból, hogy egészében véve lebecsüli, ki­nevetteti a tanácsi, a nép- frontos munkát, pellengérre állítja a vezetőket. Ha így volna, méltatlan és elhibázott lenne a produkció, s joggal támadhatna kétség — nem az ábrázolt élethelyzet és szerep­lői iránt — a művészi, embe­ri tisztességükről, tehetségük­ről ismert létrehozókkal, Mi- hályfi Imre rendezővel, Nóg­rádi Gábor riporterrel és Ma­rosi Gyula forgatókönyvíróval szemben, ők egy megtörtént esetet mutatnak be, s ezekben a konkrét történésekben bi­zony a népfront titkára, a tanácstag, a tanácselnök-he­lyettes nem állt a helyzet ma­gaslatán, s inkább a konzer­vativizmusukról, személyes érdekeik mindenhatóságáról tettek tanúságot, nem pedig a magyar törvények, jogsza­bályok alkotó alkalmazásáról, a fejlődés melletti elkötele­zettségükről. Létezik-e ilyen egyáltalán? Kérdésem szónoki, hiszen sa­ját tapasztalataiból mindenki pontosabban, megbízhatób­ban tud rá válaszolni, mint­ha magam kísérelném meg azt. Az Egységben a7 erő szá­momra nem is ebből a szem­pontból érdekes. Sokkal fon­tosabb. hogy elgondolkodtat egy szinte érthetetlen furcsa­ságon. Az alulról kezdemé­nyezett közművelődési egye­sülések csigalassúságú szer­veződésére, hivatalos fogadta­tására gondolok. Az alkot­mány törvényes lehetőséget ad az egyesülésre, annak ren­delkezéseit jogszabályok pon­tosítják, és mégis Nógrád megyében egyetlen egy mű­ködik. Ennek engedélyeztetése körül is voltak huzavonák, nekibuzdulások meg elkesere­dések, ezek megírása azonban egy másik cikk feladata lehet. Csupán azt kívánom a felve7 téssel érzékeltetni, hogy az „esettanulmány” igencsak időszerű és hasznos. Nagyon sok segítséget adhat azoknak, akik új egyesületeket kíván­nak létrehozni, és azoknak is, akik a7 új egyesületeket hivatottak engedélyezni, fel­ügyelni. A szocialista demokráciát — s abban, hogy fejleszte­nünk szükséges, ma már min­denki egyetért, legföljebb a hogyanokban bizonytalan — ugyanis képtelenek leszünk a kellő ütemben és mértékben fejleszteni, ha mielőbb nem tanuljuk meg az érdekek üt­köztetésének helyes módját, ha nem mutatunk nagyfokú türelmet a másik és mások iránt, ha nem tanulunk meg nyíltan, kulturáltan, vagyis az ellentétes vélemény tiszte­letben tartásával és érvekkel való legyőzésével vitatkozni. Mert végül is e7 jelentené a demokrácia magasabb fokát, míg szocialista jellegét a tár­sadalmi érdek elsődlegessége, dominanciája biztosítaná. Az egyesületek — működé­sük alapfeltétele ez — nem veszélyeztethetik a szocialista jelleget. Újszerűségükkel mégis gondot okoznak egyes tisztségviselőknek, funkcio­náriusoknak. Azoknak, akika Miről ír a februári Szovjetunió? A Szovjetunió című folyó­irat februári száma ismét nagy teret szentel a tudo­mány és a technika legújabb eredményeinek, népgazdasá­gi alkalmazásuknak. A Völgyek és wattok című írás az erőműépítés új irány­zataival ismerteti meg az ol­vasót. Bemutatva: az ener­giaellátás érdekében, hogyan kell munkára fogni a vad he­gyi folyókat. Különleges fel­tételeket, speciális berende­zéseket igényel a kontinentá­lis talapzaton rejlő olajkincs kitermelése, ezzel a témával foglalkozik as Olajkutak a tengeren című írás. A folyó­irat visszatekint 1985 termé­szeti katasztrófáira, s a meg­bízható előrejelzéseket latol­gatja a Harcban az elemek­kel című írás. Moszkva egyik legöregebb utcája az Arbat, az újjászü­letett városrészt képes össze­állítás mutatja be. A gazdag tartalommal megjelenő feb­ruári Szovjetunió több írás­sal, visszaemlékezéssel idézd fel Kun Béla életútját abból az alkalomból, hogy a ki­emelkedő magyar forradal­már 100 éve született. ü n k régi gyakorlat, beidegződések szerint tevékenykednek. Az egyesületet azonnal be szeret­nék olvasztani a már létező keretek közé, vagyis éppen a lényegüktől kívánnák meg­fosztani: az önállóságuktól. A tévéjáték jellemző figurá­kat vonultat fel, ideologikus­politikus beszélgetéseket, esz­mefuttatásokat hallunk. Ezt a történetet olvasva talán még érdekesebb lenne. Tehát lé­nyegében nem esztétikailag értékes műalkotást lát­tunk, hanem képernyőre fo­galmazott vitairatot, a prókkal és kontrákkal. A lecke nekünk szól. A megoldáshoz azonban segítséget ad a tévé. Nyilván e célból — másrészt, mert a megszokottnál erősebb vissz­hangra számítanak — a mű­sor után a második csatornán egy kerekasztal-beszélgetést sugárzott, amiben a résztve­vők — népfrontos osztályve­zető, szociológus, publicista — állást foglaltak a látottakkal kapcsolatosan, és az egyesü­letek mellett voksoltak. A tévében egy héten belül az Egységben gz erő a második — saját használatú elnevezés — filmpublicisztika. Sejteti a televízió valóságfeltáró igye­kezetének erősödését. Ami jó dolog. Bár fokozottan érződne a riportokban is. ’ Sulyok László Jó lehetőséget biztosít az iskolai tanulmányaik bővítéséhez a bábkészítő szakkör a balassagyarmati Geisler Eta leánykollégiumban. Az itt lakó — óvónőnek készülő — diákok szabad idejükben különféle bábokat csinálnak, amit jól fel tudnak használni az iskolai gyakorlati munkájukhoz is. Képünkön Horváth Csilla és osztálytársai a Szán­tó Kovács János Szakközépiskola harmadikos óvónőképzős tanulók a bábozáshoz szük­séges kellékeket készítik a kollégiumban. —Rigó— Városrész a szerpentinen túl Ha csikorgató télidőben in­dul erre az ember, azért drukkol, hogy a kanyargós szerpentinen árokba ne csússzon a járgány. Van persze, aki tud gyönyörköd­ni a havas erdő szépségei­ben. Aki a telkek erdő felöld oldalát figyeli, azt számol­gathatja. hány kis hétvégi ! ház, kulipintyó várja vajon a tavaszt. Mert, akkor más itt az élet — télen az itt lakókon kívül kevesen járnak erre; a másik három évszak a „te­lepeseké”, a kiskertek gaz­dáié. Salgótarján, Somlvóbá- nya-telep. Lakói nem berzen­kednek a „peremkerület” el­nevezés ellen. Természetes­nek tartják: Salgótarján ré­sze ez, ezernyi szállal kö­tődnek a városhoz, de más itt lakni, mint a központban. Sok szempontból jobb, sok­ból nehezebb... Barják János, aki a telep művelődési házának, az itt j folyó kulturális és közélet- ; nek immár 37. éve vezér- egyénisége, szeretettel, me- | leg hangon beszél arról, mi is köti össze az embereket, milyen alapokon lehet kö­zösséget formálni. Hosszú éveken át volt a HNF helyi szervezetének titkára. most párttitkár. Mintegy 13 esz­tendeje, az itteni bánya be­zárása óta nyugdíjas. Ak­nász volt — elég fiatalon ke- i rült nyugdíjba. Amikor fel- í jegyzéseit, beszámolóit, az ; eseményeket rögzítő írásait előszedi, föltűnik akkurátus, ; szép írása. Gondosság, a le- [ írtakkal való őszinte törődés | sejlik elő a betűk mögül. — Meg kell találni néhány olyan embert, aki nem kö­zönyös. Tudni kell, mi ér­dekli, vonzza őket, erőltetés nélkül miben tudnak élményt szerezni. Sok szempontból a város többi peremkerületi ré­széhez hasonló helyzetben vagyunk. A benti üzemek­ben, intézményekben dol­goznak az emberek, az otta­ni iskolákban tanulnak a gyerekek, és mindenütt elég nagy az idősek, a nyugdíja­sok aránya. Valószínű, hogy ez is benne van abban, hogy a közös rendezvényeinknek van legnagyobb sikere. És az itt lakók számára szervezett művelődési napoknak. Tavaly őszelőn Forgács­teleppel közösen tartották az egész napos programot. De, baglyasaljaiak, zagyvaró­naiak, a Hámán Kató-telep lakói, a rónafaluiak is ál­lítottak ki csapatokat — összesen nyolc gárda mérte össze az erejét. Hogy miben? Széles a skála — az érdek­lődéshez igazodva. Volt töb­bek között lengőíeke, aszta­litenisz, sakk, szellemi vetél­kedő a 100 éves bányászatról. — Csak a sakkban nem lettek elsők a somlyóiak — jegyzi meg Barják János. — Ott a baglyasaljai csapat végzett az élen. Ez is mutat­ja, örömmel, szívesen ké­szültek az emberek — fel­nőttek és fiatalok egyaránt —, hogy a „mi napunkon” jól szerepeljünk. Voltak ha­sonló összejövetelek — éven­te négy alkalommal talál­koznak ilyen vagy hasonló formában a peremkerületek­ben élők. Lassan hagyo­mánnyá lesz, hogy úszóver­senyt, sakkversenyt tartunk. Az uszodában kétszer is második helyet értek el a mieink. Feleségével egymás szavát kiegészítve mondják el a múzeumban rendezett Sal- gótarián-történeti vetélkedő „sztoriját”. Természetesen nagyon készültek, sok min­dent átnéztek, elolvastak előtte. Nem is volt különö­sebb hiba mindaddig, amíg a városról, telepekről készült fotókat nem kezdték vetíteni... Mert, otthon maradt a tá­volbalátó szemüveg, és még a somlyó-telepi képek közül sem ismerték föl mindegyi­ket. Ez tényleg pech! —, de a második hely így is biz­tos volt. A közös megmozdulások hátteréről talán annyit: éven­te néhányszor a József Atti­la Városi-Megyei Művelő­dési Központ összehívja a „peremkerületi igazgatói ér­tekezletet”, azaz találkoznak az ott dolgozó népművelők. Önértékelést készítenek a munkájukról, amelyet a töb­biek is megismernek. Most harmadszorra pályázhatnak a közösségi ház helyezéseiért. A somlyóbányaiak először másodikok lettek, iriajd el­sők. A kitüntető cím 25 ezer forinttal járt, amiből a be­rendezést javították. Hogy mi lesz harmadszorra ... ? — Sokat jelentett az a ju­talom erkölcsileg is, de a kö­rülmények javításában is. Fekete-fehér, színes tévé. ze­negép van a házban, és otthonos környezet. A leg­többen nem is kívánkoznak be a városba, ha szeretnének kikapcsolódni. Közel 300 személy, 116 család él Somlyóbányán, kö­zöttük 20—25 a fiatal. Ők szerda kivételével minden­nap délután 5—9 óra között eljöhetnek a klubba. Régen 60—70-en is voltak . .. Ré­gen —, amikor még a szín­darabokat is be lehetett ta­nítani, amikor az asszonyok, lányok sokan jártak kézi­munka-szakkörbe. Ami ma­napság a fiatalok szórakoz­tatása mellett legjobban megy, a fafaragó-szakkör. Vezetője, a 67 éves Kacsák Mihály, az idősek fesztivál­ján is bemutatkozott Salgó­tarjánban, a megyei műve­lődési központban. A kert­barátkört Ivády Viktor lo­gopédus vezeti (a zagyvaró­nait szintén). Számos kiállí­tási siker, külföldi út jelzi, milyen eredményesek. Ezen­kívül, télen az előadások, az év során kiállítások, a Tempress és a Petőfi szín­játszó csoport előadásai sz;- nesítik a kulturális kínálatot. Most csendesebb itt az élet, csúszósak az utak, csak a fiatalok mereszkednek ki. De, vannak már terveik a tavaszra is. G. Kiss Magdolna ßf/1/f műsor KOSSUTH RADIO? 8.*5: Műsorismertetés *.15: Mai kulturális programok 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.40: A hét zeneműve 9,30: A hét költője: Csokonai Vitéz Mihály. Még egyszer Lillához. *.44: KI kopog? 10.*5: Nyitnikék 10.35: Bach: C.dúr szvit 11.05: Az első világháborúban történt. 11.25: A munkásőrség központi férfikara énekel 11.40: Üt a láthatatlan házhoz. 14. (befejező) rész. 12.45: Vizsgálatok nyomában — riport. 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Beethoven: B.dúr trió Op. 97. 14.47: Stenocardia. Szakonyi Károly novellája. 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Világablak: 15.30: Kóruspódium 16.05: Észkerék. Ismeretterjesztő magazin fiataloknak. 17.00: Eco.mix 17.30: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 18.15: Hol volt, hol nem volt,- 18.25: Mai könyvajánlatunk 18.30: Esti magazin 19.15: Rádiónapló 20.30: Hétfő este mindenkinek 21.30: Beszélgetés Kiss Kálmánnal 22.30: Tíz perc külpolitika 82.30: Rádiószínház. Verniszázs — Galsai Pongráo hangjátéka. 23.23: Zenekari operarészletek 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8,05: Radies József népi zene. kara játszik. S.M: Délelőtti tóm« 9.05: Napköziben 12.10: Kónya Sándor énekel 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik ji.iM fttágerauMuo) 14.00: Kettőtől ötig 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Népdalok 19.30: Sportvilág 19.57: A Rádió Dalszínházának bemutatója. Poldini: Farsangi lakodalom. 22.30: Most érkezett 23.20: Az 1985. évi debreceni dzsesszfesztivál felvételeiből. 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.05: Fórum. Fiatalok­ról, nemcsak fiataloknak. Szer­kesztő: Paulovite Ágoston. Mű­sorvezető: Tolnai Attila. 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hír­lap. a Heves Megyei Népújság, valamint a NÖGRAD keddi szá­llaa&ál* BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv.híradó 20.00: A magasság vonzereje — szlovák tv.film 21.40: A fölösleges ember. — Feliratos szovjet film. 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv.híradó 20.00: Népszínházi maszkok 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás_jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Irodalmi revü. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Élet­ben maradni. Színes zenés ame­rikai film. — Kohász: A király, akinek nem volt szíve. Színes, szinkronizált finn mesefilm — IMH: Piszkos munka. (14) Szink­ronizált ausztrál western. — TIT: Halló taxi! (14) Színes, szinkronizált jugoszláv krimi. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, ttáfQflNMgyed f-éálá ▲ tanítvá­nyok. (14) Színes magyar film. 8-tól: Óvakodj a törpétől! (16) Színes, szinkronizált USA-film- vígjáték. — Pásztói Mátra: Ha­mupipőke. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. 8-tól: Maraton életre-halálra. (16) Színes, szink­ronizált amerikai bűnügyi film. — Nagybátonyi Petőfi: Hülyeség, nem akadály. (14) Színes magyar filmvígjáték. — Szécsényi Rá­kóczi: Lady Ch,atterley szeretője. (18) Színes, szinkronizált íran- cia-nangol film. — Rétság: Átve­rés. (16) Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Karancslapu.i- tö: A Kék villám (14) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. Kisterenyei Petőfi: A keresztapa. Ill—IV (16) Színes, .szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Érsek- vadkert: Titokban, Hongkong­ban. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Mesemozi: Mackó­kaland. Iskolamozi: Kincskereső kisködmön. — Nagylóc: mozi: Kesztyűbe dudálni. — Jobbágyi: A vadon szava. Színes, ezinkromaalít angol kalandfilm. 4 kŐOKÁD 2 >886. jonuóf 87, hétfő 4. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents