Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-27 / 22. szám
Kettő* magaxsa... Ijetfföí magazin o HetSöi magazin... n ti r* ismerőstől Ismerősig Sok jó i Népes családokért kutattam a múlt héten. Ismerve a mai szülők gyermekvállalását, nehezen akartam elhinni, hogy létezik hatgyermekes otthon is, doktornő édesanyával. Dr. Rezsabek Mária iskolaorvos, mindennap máshol rendel, rengeteg tanintézetbe jár el nap mint nap ellenőrizni a diákok egészségét, pályaalkalmassági vizsgálatokat végez, egészségügyi tanácsokat ad. Nem volt egyszerű dolog megtalálni őt. A salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola rendelőjében beszélgettem a kedves asszonnyal. Nyugodt, k'egyensúlyozott, mozdulatai türelmes anyukára utalnak. — Ha valahol szóba kerül, hogy nekem fél tucat gverme- kem van. mindig csodálkoznak — mondta vékony hangján. — Kérdő pillantásokkal néznek felém, hogy miért? Az ok nagyon egyszerű: szeretem a gyerekeket. Mi is hatan voltunk testvérek, a férjemék négyen, nem idegen tőlünk a nagy család. Az első fiam 1963-ban született, most egyetemista Szegeden, matematika szakon, a nagyobbik lányom pedig 1973-ban látta meg a napvilágot. Két fiú, egy lány sorrendben követték egymást. Sátoraljaújhelyi vagyok, a fériem által kerültem Salgótarjánba, fiatal- orvosként. Nem sokáig maradtam itt, mert Kazárra helyeztek, ahol kaptunk szolgálati lakást. Nagy kertes ház volt, jól éreztük magunkat benne mind a hatan. Csak az volt a baj, hogy engem mindig elhívtak valahova. Nem tudtunk eltölteni egy nyugodt vasárnapot, ünnepnapot úgy, hogy ne lett volna valaki rosszul. Szinte ti & hch/en alig jutott erőm az időközben négyre gyarapodó csemetéimre. — Ahol két gyerek ■ él, ott már mindennapos az összezördülés, civakodás. Mekkora zajt csap hat gyerek? — Ha csendben maradnak, akkor ijedek csak meg igazán, mert az azt jelentette volna, hogy betegek. Nem voltak angyalok és ma sem ^zok, hajba is kapnak olykor. Birkóznak, gyömöszölik egymást, de haragos indulataikat sohasem hozzák haza. Betört néha egy ablak, lerepült a csillár... de a tükrünk, amire nagyon vigyázok, ép maradt. Amikor megszületett az ötödik gyerekünk. visszaköltöztünk Salgótarjánba. az Arany János utcába, gyenge hangszigetelésű panellakásba. Mindannyiis elfér an gyorsan alkalmazkodtunk az új környezethez, felemelt fővel köszönhettünk szomszédainknak, mert fogadták. — Ha mindenki otthon van, a családi létszám: nyolc. Mekkora asztalt ülnek körbe a vasárnapi ebédnél? — Sok jó kis helyen is elfér! Egyébként mind a mai napig én csak akkor megyek az asztalhoz, ha már a többiek befejezték az étkezést. Én amolyan kiszolgálószeméiy- zet vagyok — mosolygott maga elé. — Sohasem vettem igénybe a napközit, a menzát, gyerekeimet házi kosztra szoktattam. Tudom, nemcsak ettől, de szüleiket szerető és tisztelő fiaim, lányaim vannak. — Van-e a családnak kedvenc étele? — Olyan, amiért mindenki rajong, nincs. Megoszlik az ízlés. Az édesszájúak a palacsintára, szilvás gombócra esküsznek. amiből meg is esznek jó párat. Serdülő fiaim 25 darab szilvás gombóccal is megbirkóznak, a húspártiak viszont a rántott csirkénél állnak kétszer sorba. A recepteket is csak nyolc főre tudom elmondani, például a palacsin" ta: végy 20 tojást... — Az orvosok elfoglalt emberek, a gyerekek is sok időt vesznek igénybe. Mikor pihen? — Igyekszem úgy beosztani a munkám, hogy a szellemi elfoglaltságot mindig fizikai kövesse és fordítva. Ez már magában felüdülés. Szüleim is így csináltáik, amikor édesapám falusi tanító volt. Szívesen olvasnék egv olyan emberről, aki egy életen át hűséges maradt szülőfalujához. Vankó Magdolna A pásztói városi könyvtárban már sokakban fölébresztették az igényt: ha van egy-két szabad órájuk, hallgassanak lemezt vagy kazettát az intézmény kínálatából. A kazetták skálája csak tovább szélesíti a választékot. A felújított könyvtárépületben a zenei részleg a többi helyiséghez hasonlóan kimondottan kulturált, esztétikus környezetet biztosít. Húsz asztalnál lehet fülhallgatót kérni — van, aki saját felvételét hallgatja, mások a kedvenc számaikat, néhány Dallamok szárnyán diák verset és prózamondást. Mindennap két és hat óra között bármikor jelentkezhetnek az egyéni zenehallgatók Nagy Péterné „zenebutikjában”. A középiskolába járó, kollégista diákoknak harmadik esztendeje szerveztek sikeres komoly zenéhez kapcsolódó programokat. A havonta megfogalmazott programból: tavaly Verdi Aida című operáját, a klasszikus zenei stílus több képviselőjét, Beethovent, Mozartot, Lisztet, Chopint, Bachot és Bartókot egyaránt megismerhették. Karácsony a zenében és más művészetekben címmel tartottak előadást, szó volt — természetesen zenével — a XX. század muzsikájáról is. A könyvtár közművelődési intézmény: a tavalyi látogatók közül talán sokan éppen a tízrészes zenei vetélkedő tagjaiként találkoztak egyfiang verseny a Mikszátbban A Rózsavölgyi Márk Zeneiskola és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ ma este hét órakor hangversenyt rendez a közművelődési intézményben. A Rózsavölgyibérletben Kanyó András (fuvola) és Perneczky Zsolt (zongora) zenetanár, a balassagyarmati kamaraegyüttes tagja ad koncertet. Műsorukban Fiocco, J. S. Bach, Telemann, Schubert, Liszt és Weber néhány műve szerepel. Gordonkán Kanyoné Réti Emőke működik közre. A Rózsavölgyi-bérlet következő előadását február 24-én tartják a. zeneiskola tanáraiból és a városi fúvószenekar tagjaiból alakúit rézfúvós kamarazenekar fellépésével. Országos pályázol balatoni emléktárgyak tervezésére A Balaton környékén árusítandó ízléses ajándék- és emléktárgyak tervezésére, illetve kivitelezésére, nyilvános országos pályázatot hirdet a Népi Ipar- művészeti Tanács, a képző- és iparművészeti lektorátus, a Balatoni Intéző Bizottság, a Kisipi- ri Kézműves Tanács, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat és az Idea Iparművészeti Vállalat. A pályázaton népi iparművészek, a Művészeti Alap, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének tagjai, valamint a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének kézművesei vehetnek részt olyan bőrből, fából, fémből, kerámiából, textilből, vagy üvegből készült alkotásokkal, amelyek tükrözik a Balaton környékének népművészeti, irodalmi és történeti hagyományait, illetve bemutatják a tájegység építészeti jellegzetességeit. Az alkotók három kategóriában, 100, 500 és 5000 forint fogyasztói árú értékhatárig terjedő ajándéktárgyakkal pályázhatnak. A műveket március 21-ig kell eljuttatniuk a Népi Iparművészeti Tanács raktárának — Budapest I. Szilágyi Dezső tér 6. — címére. A beküldött pályaműveket egy tetszőlegesen kiválasztott, hatjegyű kódszámmal kell ellátni, s ugyancsak fel kell tüntetni rajtuk az értékkategóriát. Az alkotásokhoz egy lezárt borítékot kell mellékelni, amely tartalmazza a pályázók személyi adatait, s azt, hogy a beküldő maga kívánja-e gyártani az ajándéktárgyat. A beérkező pályaműveket bírálóbizottság értékeli, s a legszínvonalasabb alkotásokat — művészi értéküknek megfelelően — értékes díjakkal jutalmazza. A pályázat részleges feltételeiről a Népi Iparművészeti Tanács, illetve a képző- és iparművészeti lektorátus ad felvilágosítást az érdeklődőknek. Lejmtafiulmány Emil barátom jutott az eszembe, amikor elköszöntem a garbóstól az aluljáró presz- szóbejáratánál és továbbmentem az úton. Emil nem tartozott a felhőkergetők széles táborába. Ezzel azt szeretném jelezni, hogy kellően cinikus volt az élet minden megnyilvánulásával szemben és nem tudott meghatódni úgyszólván semmitől. Egyszer láttam könnyezni. Akkor por ment a szemébe. Emillel szomszédok voltunk, elég volt átfütvülni az egyik udvarból, a másikba és máris kész volt a találkozás. Sokat jártunk együtt azokban az időkben, amikor minden még csak éppen kialakulóban volt a háború után az országban, a városban és persze bennünk is ugyanez történt. Az erkölcsök? Változtak. Csakúgy, mint manapság, hiszen a világ ma sem kész, s feltehetően soha nem is lehet majd kiírni rá „készült... anno...” ekkor meg ekkor. Emil gyors beszédű, villámgyors felfogású, nyughatatlan természetű, örökké vigyorgó, elmélyülésre teljességgel alkalmatlan fickó volt, akiről egy idő után már semmit nem tudtam. Eltűnt. Ahogy szokott. Ki tudja, hol lejmol — ideát, odaát, idelent, vagy odafent?, (hogy a teljes skálára rámutassak). Végig- tarhálta rendszeresen a Rákóczi utat azokban az időkben, amikor, mint említettem, minden kifejlődőben volt még. A jólöltözöttség hozzátartozik ehhez a szakmához. Emil erre gondosan ügyelt. A jassznyelvben a lejmolás és a tarhálás végeredményben ugyanazt jelenti — pénzt, vagy valamilyen alkalmi, esetleg folyamatosan érkező előnyt megszerezni lehetőleg minden konkrét munka nélkül. A törvény csak akkor bünteti, ha valaki erre alapítja üzletét. Az alkalmi tarhálók, a szorultságukban lejmolók más kategória. Az életben valóban lehetnek esetek, amikor az ember egyszerűen nem tud mást tenni, mint embertársaihoz fordul segítségért ismeretlenül is. Erre alapít a tarhás, az utcai lejmista, amilyen Emil is volt. Gvak- ran kellett elkísérnem útjaira, mert akkor úgy tűnt —, nincs más választásom. Igazán nem a jó hírem kedvéért mondom, de soha nem vettem részt ezekben az akciókban, s most' már azt sem merem állítani, hogy ez min- denoldalúan az előnyömre vált volna. Ma is" csak hatalmas lelki vívódás árán tudnék végső szorultságomban odaállni valaki elé az utcán és azt mondani az illetőnek, amit minden iejmo- ló mond, „bocsánatot kérek, hiányzik (itt jön az összeg, ami változik az évtizedek alatt és minden más miatt is), ha lenne szíves ... visz- szaküldöm...” stb. Emil a forintos világ legelején egy merítésre, egyszeri oda- vissza lejmolásra a Rákóczi úton megkeresett egy százast, amikor száz forint még nagyon nagy pénz volt. Olyankor a másik oldalról követtem vagy tisztes (szó szerint tisztes) távolból figyeltem, hogyan állítja meg a járókelőket, hogyan mondja el mindenkinek ugyanazt a szöveget a villamosbérlet elvesztéséről és a beteg nagynéniről, akihez ki kell utaznia Pesterzsébetre ... Egy do'got akkor elmulasztottam. Hogy kifaggattam volna Emilt a módszeréről — kit, milyen szempont alapján választ ki, ki az. akit mindenképpen megszólít és ki az, akit semmi pénzért nem szólítana meg? Mi a trükkje a dolognak, hova kell nézni, amikor a szöveget elhadarja, gyorsan kell beszélni vagy lassan, megfontoltan, egyedi esetnek mutatni azt, ami éppen történik, mitől lesz meggyőző a szöveg, vagy miért nem fontos a meggyőzés, egyáltalán, mi a fontos? Emil már nem válaszolhat. — Bocsánatot kérek egy pillanatra ... Nem vagyok csavargó, tessék megnézni a ruhámat... hiányzik hat forintom ... — állított meg az imént a Marx téri aluljáróban a garbós. Hát igen, a ruha, a külső! Érdekes, hogy mit változott a világ! Ma már felhívja rá a figyelmet a lejmoló. Talán figyelmetlenebbek lettünk. Aztán az összeg. Hat forint, ami kerek tízessel kiegészíthető. Kinek van ideje éppen hat forintot kiguberálni? De, nem nyolc! Az túl közel van a tízhez, átlátható a trükk. A garbós — fiatal ember, zömök, erős testalkatú, a származása azért nem érdekes, mert minden idők egyik legnagyobb tarhása, lejmoló ja Emil nem volt cigányszármazású. — Kap tőlem hatvanat, ha pontosan megmondja, miért éppen engem állított meg ... Jöjjön, meghívom egy kávéra. „Csődbe húztam magam ’” — ez látszott a tekintetén, amikor hirtelen hátralépett. Aztán a mohóság fénye villant a szemében és egy cseppnyi gúny „nem zsaru ez, valami ütődött tanárféle, nevelni akar...” Bent a presszóban aztán megtudtam, amit mindig sejtettem A képemre van írva. T. Pataki László Összegző készült az öt évről Hogyan dolgozati a megyei Köztudott, hogy a Nógrád Megyei Levéltár, az ország legkisebb es legfiatalabb intézményei közé tartozik. Újbóli létesítése. 1968-ban- történt, amikor a Pest Megyei Levéltártól elszakadva, az iratok visszakerültek a megyébe. Salgótarjánba. Azóta új, az előzőnél tágasabb és korszerűbb helyre költözött az intézmény, Balassagyarmaton részlege nyílt. Tavaly személyi számítógépet és Xerox fénymásoló gépet kapott munkájának korszerűsítése, megkönnyítése végett. Természetesen a látványos tárgyi és személyi fejlődés ellenére. további, folyamatos figyelmet érdemel az intézmény. Már most ^ gondolni kell az állami irányításnak arra, hogy a salgótarjáni központi épület hosszabb távon szűkössé válik, állagában is romlani fog. s a technikai ellátottság foka szerény. Enyhít majd a gondokon, hogy még az idén elkészül — várhatóan őszre — a karancske- szi Záhorszky—Prónay-kas- tély felújítása, s az épületet raktárként hasznosítják. Ide gyűjthetik be a megye községeinek 1950-től 1973-ig szóló iratanyagát, a községi iskolák államosításig terjedő időszakának dokumentumait, a földnyilvántartási iratokat. A Nógrád Megyei Levéltár gyűjteménye tavaly 103 folyóméterrel gyarapodott. Tevékenységét a múlt évben vizsgálta a megyei tanács művelődési osztálya. A komplex vizsgálat összefoglalója elismeréssel szól az intézményben dolgozók szakértelméről és szorgalmáról. levél fát* ? Munkájuk szakszerű, tevékenységük összhangban áll a központi és a megyei irányelvekkel egyaránt. A levéltár tudományos és igazgatási feladatait jó színvonalon látja el. Közművelődési tevékeny, sége azonban szerényebb, mert ezt jobban behatárolják a tárgyi-technikai feltételek. A tudományos kutatómunkát segíti a szakkönyvtár, melyet 1981 óta főfoglalkozású könyvtáros vezet. Az jelent gondot, hogy a könyvtár a levéltár visszatelepítése után formálódott, ezért sok fontos régi folyóirat. kiad- vánv nincs a tulajdonában, legalábbis olyan mennyiségben, mint amilyenben a kutatómunka megkövetelné. A hiányok pótlása miatt igen magas az állománybeszerzési keret. A VI. ötéves terv első évében csupán 10 ezer forint volt, utolsó évében már 73 ezer forint. Ugyanakkor 7 ezer forintot folyóirat-vásárlásra fordítottak. Folyamatban van a Belítzky-könyvtár feldolgozása. Figyelemre méitó a levéltár szerepe a tudományos tevékenységben. Eddigi kiadványai — az Adatok és dokumentumok a Nógrád Megyei Levéltárban — jó segítséget nyújtottak a szakemberek tájékozódásához, az iskolai oktatáshoz, az ismeretterjesztéshez. Megfelelően támogatják a heiytörténetírást és a honismereti mozgalmat. A tóidra jainév-gyűjtés koordinálása az intézmény feladata. Az egykori pásztói járás te.íile- tén a gyűjtés már befejeződött, jelenleg a hajdani salgótarjáni járásban folyik. Balassagyarmaton, a Palóc Múzeumban: Kismesterségek emlékei Pest és Nógrád megyében című kiállítás tekinthető meg. Ki tudják elégíteni az igényeket a téli sportszerekből az Ezermester Ifjúsági Kölcsönző Leányvállalat salgótarjáni boltjában. ~ bp —
