Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-25 / 21. szám

Dél-jemeni jelentés Fölénybe került az ellenzék Különböző forrásokból szár­mazó — általában egybe­hangzó — értesülések sze­rint péntekre virradóra a dél- jemeni főváros legtöbb ke­rületében az Ali Nasszer Mo­hammed elnök ellenzékének irányítása alatt álló erők ke­rültek fölénybe, miközben hí­rek vannak arról is, hogy az elnökhöz hű csapatok meg­erősítésére vidékről újabb fegyveres csoportok tarta­nak Aden felé. Szanaában akkreditált dip­lomaták úgy tudják, hogy az Ali Nasszer Mohammed hívei által ellenőrzött északi és keleti tartományok felől kü­lönböző törzsek fegyveresei indultaik a fővárosba. Dzsi- butiba érkezett külföldi ál­lampolgárok beszámoltak ar­ról, hogy a fővárosban kö­zelharcot vívnak a szemben­álló felek. A fegyveresek va­lószínűleg vidékről kapnak fegyver- és lőszerutánpótlást. Továbbra sincs víz, s szüne­tel az áramszolgáltatás. A kollektív vezetés néven je­lentkező erők egyik rádió­adásában azt közölték, hogy az ádeni repülőteret nappal­ra megnyitották, és meg­kezdték a telefonvonalak helyreállítását. Az UPI amerikai hírügy­nökség szerint a felkelők­nek az ádeni rádió hullám­hosszán sugárzott adásában Abdul Fattah Iszmail volt államfő, az elnök elleni erők vezetője bejelentette, hogy fegyvereseik az egész ország területét ellenőrzik. Arab diplomaták szerint a közel két hete dúló testvér- háborúnak eddig 12 ezer ha­lálos áldozata és legalább 20 ezer sebesültje van. Az anya­gi kárt 4 milliárd dollárra becsülik. Csütörtökön az ádeni par­toknál lévő szovjet, brit és francia hajók közösen foly­tatták a külföldiek elszállítá­sát, bár a kiürítést a parton nehezíti a lövöldözés. Eddig, mintegy hatezer külföldit sikerült kimenekíteni Áden- ból, de még mindig több szá­zan vannak, akik a sok he­lyen lángokban álló város­ban rekedtek. A QNA katari hírügynök­ség szerint Háfez Asszad Szí­riái elnök csütörtökön Da­maszkuszban fogadta Ali Nasszer Mohammed külön­megbízottját, Ánisz Jahját, a Jemeni Szocialista Párt poli­tikai bizottságának tagját, aki tájékoztatást adott a harcok beszüntetésére tett erőfeszítésekről. A Jahja ve­zette küldöttség damaszkuszi közleménye szerint Ali Nasz- szer Mohammed hívei azon­nali tűzszünetet, a nehézfegy­verek visszavonását, és a fe­lek közötti politikai párbe­széd megindítását szorgal­mazták. Hasszán Guled dzsibuti el­nök csütörtökön rövid láto­gatást tett Észak-Jemenben. A kiadott közlemény szerint a dzsibuti elnök és vendég­látója, Száleh elnök megálla­podott abban, hogy közös erő­feszítéseket tesznek a dél-je­meni konfliktus békés ren­dezésére. (MTI) Havasi Ferenc hazaérkezett Olaszországból Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára január 19—24. között párt­küldöttség élén látogatást tett Olaszországban az Olasz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának meghívására. Havasi Ferenc tárgyaláso­kat folytatott Giancarlo Pa­lettával, az OKP KB külügyi titkárával, az OKP több ve­zetőjével, köztük Paolo Bufa- linivel, az OKP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöké­vel, Adalberto Minuccival, Renato Zangherivel, az OKP KB titkáraival, valamint Lu­ciano Lámával, az Olasz Ál­talános Munkásszövetség főtit­kárával, az OKP KB tagjával. Havasi Ferencet fogadta Ales­sandro Natta, az OKP főtit­kára. A magyar politikust fogad­ta Amintore Fanfani. a sze­nátus elnöke és Nilde Jotti asszony, a képviselőház el­nöke. Havasi Ferenc felkereste hi­vatalában Arnaldo Forlani mi­niszterelnök-helyettest, aki­vel áttekintették a magyar— olasz államközi kapcsolatok időszerű kérdéseit. Havasi Fe­rencet fogadta Bettino Craxi, az Olasz Köztársaság minisz­terelnöke. Havasi Ferenc olaszországi tartózkodása során megbeszé­lést folytatott Carlo Azeglio Ciampival. az Olasz Bank kormányzójával, látogatást tett az Olasz Gyáriparosok Szövetségében és az Olasz Bankárok Szövetségében, ahol vezető gazdasági és pénzügyi személyiségekkel találkozott. A megbeszéléseken jelen volt Szita János, a Magyar Nép- köztársaság római nagyköve­te. Havasi Ferenc péntek dél­után hazaérkezett. Fogadásá­nál jelen volt Emilio Paolo Bassi, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Holnap elnökválasztás Portugáliában ' Pénteken éjfélkor lezárult négy jelöltre adhatják levők- Portugáliában a vasárnapi el- sukat, miután a Portugál nökválasztást megelőző orszá- Kommunista Párt jelöltje gos korteshadiárat. A szava- visszalépett Salgado Zenha zók január 26-án végül is javára. (MTI) UFO-k Zágráb felett A belgrádi Politika pénteki száma szerint szerda este Zágráb nyugati peremkerüle­teinek több lakója arra lett figyelmes, hogy öt ovális ala­kú, ismeretlen repülő tárgy, zajtalanul, nagy sebességgel, erőteljes sárga fényt áraszt­va húz el a város felett. A jelenséget az LTU nyu­gatnémet légitársaság éppen Zágrábban leszálló gépének háromtagú személyzete is ész­lelte. A délnyugatról észak­keleti irányban haladó isme­retlen tárgyak a pilóta érté­kelése szerint a hangsebes­ségnél négy-ötszörte gyorsab­ban, ék alakzatban szálltak. A zágrábi repülőtér irányí­tótornyának radarberendezé- sei viszont nem észlelték a repülő tárgyakat, így aligha­nem az UFO-irodalom gazda­godott egy újabb adattal. A nemzetközi szakiroda- lomban UFO-nak nevezik — az „azonosítatlan repülő tárgy” angol megnevezésének rövidítésével — az ilyesfajta jelenségeket, amelyek erede­te, oka különböző lehet. Kongresszus előtti számvetés (Folytatás at I. oldalról) ra is volt példa, hogy egy szövetkezetnek 15 millió forint értékű tőkésexportja hiúsult meg a kooperációs partner szállítási késedelme miatt. Fontos exportcikkek előállítá­sát gyakran azért nem tud­ják vállalni, mert az alap­anyaggyártók abban érde­keltek, hogy terméküket kül­földön értékesítsék, s így a szövetkezetek nem juthatnak az alapanyaghoz. Ezért olyan ösztönzők bevezetését tarta­nák szükségesnek, amelyek biztosítanák az alapanyag- gyártóknak, hogy az egyébként külföldön is értékesíthető ter­mékeiket hazai partnereiknek is nyereségesen adhassák át. Az Országos Tanács ezután döntött arról, hogy ez év októberében összehívja az ipari szövetkezetek IX. kong­resszusát. NÓGRÁD - 1986. január 25., szombat Gór ba csov-vísszhang Alapvető program Rudolph Kirschläger oszt­rák államfő, a nemzetközi helyzet alapvető megjavításá­nak programjaként méltatta a Mihail Gorbacsov által beje­lentett szovjet leszerelési ja­vaslatokat, kihangsúlyozva azok rendkívüli jelentőségét. „Az első benyomások alap­ján, pozitívnak látszanak a javaslatok, de további tanul­mányozást igényelnek” — ez volt a török külügyminisztéri­um, több meg nem nevezett tisztségviselőjének álláspontja, amelyet pénteken közöltek az AP hírügynökség tudósítójá­val Ankarában. A részletes javaslatokat Sevardnsdz* szovjet külügyminiszter külön- megbízottja, A na,toli j Szluszar adta át a török külügy­minisztérium vezető munka­társainak, akik úgy vélték, hogy a hagyományos fegyve­rek is komolyan veszélyezte­tik a békét. A nyugatnémet CDU/CSU parlamenti frakciójának alel- nöke, Volker Rühe pénteki nyilatkozatában az Egyesült Államok „hadászati védelmi kezdeményezése”, azaz az űr­védelmi program ellen irá­nyuló általános támadásként értelmezte a szovjet javasla­tokat. A hét 3 kérdése 1. Milyen visszhangja van nyugaton a Gorbacsov-ja­vaslaloknak? Az előző héten hangzott el az a nagy jelentőségű nyilat­kozat, amelyben Mihail Gor­bacsov, az SZKP főtitkára át­fogó leszerelési tervet ter­jesztett a világ elé. A kezde­ményezés — súlyát és fon­tosságát tekintve — termé­szetszerűleg túllépett egyet­len naptári hét keretein, s minden bizonnyal hosszú időn át a figyelem előterében áll majd. Hiszen a háromszaka­szos, tizenöt esztendőre szóló leszerelési program nem ki­sebb célt tűz maga elé, mint­hogy az emberiség az atom­fegyverkezés terheitől meg­szabadulva lépjen a követ­kező évezredbe. Egy nyugatnémet szociál­demokrata politikus „reális utópiának” nevezte a főtitkár által előterjesztett javaslat­rendszert, amely a nukleáris fegyverek kikapcsolása mel­lett intézkedik a vegyi fegy­verek eltiltásáról, a bizalom általános növeléséről, a fegy­verkorlátozási tárgyalások gyors és eredményes befeje­zéséről, végül de nem utol­sósorban a hatékony ellenőr­zési lehetőségekről. Mind. ennek elérése, viszonylag zá­ros határidőn belül, valóban kissé utópisztikusnak tűn­het, különösképpen a világ jelenlegi állapotát ismerve. Realizmusát azonban éppen az adhatja, hogy a terv komplexitása kizárna bár­miféle egyoldalú előnyt, s minden érdekelt megfelelő biztosítékokat kapna. A leszerelés új távlatainak megvalósulása azonban felté­telként írja elő, hogy a fegy­verkezési hajsza ne terjed­jen ki a világűrre. Ha ugyan­is az Egyesült Államok foly­tatja a SDI-ként ismert űr- fegyverkezési program ki­alakítását, az válaszlépéseket fog eredményezni. Az egyen­súlyt nem tudják megbonta­ni, de az magasabb szinten, több fegyverrel, költséggel és veszéllyel biztosítható. Ilyen körülmények között viszont minden realitás nél­kül utópia lenne a leszere­lésről beszélni, éppen ellen­kező foyamatok mennének végbe. Ha nem is a legmagasabb szinten, de beható tárgyalá­sok témája volt a héten a Go: bacsov-terv. Jólismert szovjet szakértők jártak több nyugati fővárosban — Bonn­ban Kvicinszkij, a genfi tár­gyalóküldöttség egyik tagja, Antes-ügy Korrupciós botrány Nyugat-Berlinben Nyugat-Berlim keresztény- demokrata vezetőit is kínos helyzetbe hozita a város eddi­gi legnagyobb korrupciós bot­ránya. Jelenleg 30 különböző beosztású — főleg keresztény- demokrata — állami hivatal­nok ellen folyik vizsgálat, s az elkövetkező hetekben derül ki, lesznek-e az ügynek sú­lyosabb politikai következmé­nyei. Az Antes-ügyként emlege­tett botrány akkor pattant ki, amikor csúszópénzek elfoga­dásának vádjával november közepén letartóztatták az ügy névadóját, a charlottenburgi kerületi tanács építésügyi ta­nácsosát. Antes megfelelő ösz- szegek fejében — mint később kiderült a szenátus építésügyi és pénzügyi osztályával össze­játszva — a törvényes előírá­soknak nem megfelelő építé­si terveket fogadott el, vala­mint telek és lakásspekulán­soknak is a kezére játszott. E hét elején letartóztatták Kurt Frankét, Nyugat-Bérűn egyik legnagyobb építőválla­latának és több szállodának a tulajdonosát, mert bebizonyo­sodott róla, hogy ő volt az egyik legfőbb megvesztegető. Franké vallomásáról kiderült, hogy az elmúlt években a nagytőkés számos nyugat-ber­lini politikust és hivatalnokot ajándékozott meg jelentős ösz szegekkel. Az ügy jelentős fejleménye, hogy pénteken Eberhard Di­epgen kereszténydemokrata kormányzó polgármester is el­ismerte, hogy 50 ezer márkát kapott Frankétól, de — állí­tása szerint — ez még 1981- ben történt, amikor még nem volt állami funkciója, s az összeget befizette a párt kasz. szájába. Diepgennek úgy rém­lik — pontosan nem emlék­szik —, hogy később is kapott pénzt pártja számára az épí­tési vállalkozótól, de — s ezt határozottan állítja — ezt is továbbadta pártjának. (MTI) Londonban Rizsov külügy­miniszter-helyettes, Párizs­ban Tolkunov, s Tokióban maga a külügyminiszter, Se­vardnadze —, hogy első kéz­ből adjanak tájékoztatást, a Moszkvában elhangzott el­képzelések részleteiről. A visszhangok biztatóak lehet­nek, hiszen sok olyan meg­jegyzés hangzott el, amely a szovjet terv iránti érdeklő­dést, fontos részletek ki­emelését mutatja. (Hazánk fővárosában is szó esett a ja­vaslatokról, a Budapesten járt Denis Healey, a Brit Mun­káspárt külügyi szóvivője nyilatkozott azokról pozitív értelemben.) Az amerikai választ már nehezebb körvonalazni, pe­dig ez a leglényegesebb, hi­szen a menetrend első állo­másai, a két nagyhatalomra vonatkoznak. Pontosabban fogalmazva, nem is lehet vá­laszról beszélni, hanem vála­szokról. Az elnök első reagá­lásában kedvező elemeket is felfedezett a szovjet javasla­tokban, s későbbi, már e he­ti nyilatkozatában ugyan­csak a további tárgyalás le­hetőségeiről szólt, de... S eb­ben, a „de” szócskában sze­repel, hogy az SDI-ről nem lehet lemondani, a regionális válságokat illetően nagyobb anyagi segítséget kell bizto­sítani az ellenforradalmi cso­portoknak. Eltérnek a meg­nyilatkozások az amerikai közéletben, kongresszuson belül, néha még a kormány­tagok esetében is felfedezhe­tők enyhén különböző árnya­latok. Egy olyan meghatározó jellegű tervnél, mint a moszk­vai javaslat, érthetően tü­relemre és időre is szükség van, de nem a kibúvás, ha­nem a konstruktív megköze­lítés céljából. 2. Hogyan alakul a dél-je­meni válság? A világpolitikában nem­egyszer fordultak és fordul­nak elő konfliktus helyzetek, amikor véres küzdelmet vív­nak olyan erők, amelyeknek tulajdonképpen egységes arc­vonalat kellene alkotniok. Így volt ez a rhodesiai geril­lamozgalomban a Zanu—Za- pu ellentéttel, így van ez ma a palesztin szervezetek ese­tében, s a hosszú példasor sajnos, egy újabb tragikus fejleménnyel gyarapodott, Dél-Jemen válságával. Törzsi-tartományi szemben­állások, múltbeli számlák, személyi ellentétek, és sok más egyaránt közrejátszhat­tak abban, hogy az antiimpe- rialista politikát folytató Dél- Jemen vezető erejének, a Je­meni Szocialista Pártnak Po­litikai Bizottsága gyakorlati­lag kettészakadt, ez a hasadás többé-kevésbé a fegyveres erőkben is végbement, s az Arab-félszigeten elhelyezkedő országban polgárháborús ál­lapotok alakultak ki. A becs­lések tizenkétezer halálos, és sok súlyos sebesült áldozatról szólnak, s noha gyors ütem­ben folyt a külföldi állam­polgárok menekítése, nem je­meni áldozatok is voltak. A helyzet nehezen áttekint^ hető. A legfontosabb, hogy a sajnálatos konfliktus ne ter­jedjen túl a dél-jemeni ke­reteken: minél előbb szűnjék meg a vérontás, kezdődjenek ésszerű tárgyalások, és zárja­nak ki minden külföldi be­avatkozást. Kizárólag erre épülhet a remény, hogy a konfliktus, amelynek igazából csak károsultjai lehetnek, mi­hamarabb véget ér. 3. Mit jelent a ciprusi ren­dezésre előterjesztett szovjet indítvány? Ciprust joggal nevezik a szépség szigetének, hiszen a mondák szerint sziklás part­jai mellett kelt ki a habokból Aphrodité istennő. (Tájainak vadregéinvességét a most su­gárzott televíziós filmsorozat is sejtetni engedi.) De ha va­laki Nicosia, a főváros belvá­rosában sétál, hamarosan ke­vésbé szép benyomások is érik: befalazott házak a Led- ra, az ottani Váci utca végén, fehérre mázolt olajosh ord ók, amelyek a görög és török ne­gyedeket elválasztó „zöld vo­nalat” jelzik. Ciprus, 1960 őszén vált füg. getlenné, de a brit gyarmati időszak politikája, az „oszd meg és uralkodj rajtuk” to­vábbélhetett, és egyik válság­ból a másikba sodorhatta. Legutóbb 1974 nyarán történt olyan kedvezőtlen fordulat, amely azóta is érezteti hatá­sát. Amint az közismert, egy szélsőjobboldali görög állam­csínykísérlet adott ürügyet a török partraszállásra, s a szi­get gyakorlatilag kettészakadt, északi részén szakad ár álla­mot próbálnak kiépíteni. A ciprusi kérdés rendezésé­nél, vagy inkább a rendezés halasztásánál jónéhánvan bá­báskodnak: a szigeten két brit támaszpont működik, az ot­tani Olimposzon amerikai hír­központ létesült, s a terület stratégiai értéke jelentősen megnőtt a Közel-Kelet, Liba­non, valamint a mediterrán vizek szomszédsága következ­tében. A héten előterjesztett szovjet javaslatok ezért ismét előirányozzák, hogy a ciprusi rendezés nem lehet atlanti hitbizomány, hanem megfele­lő nemzetközi kereteket kell létrehozni. A szovjet indít, vány szerinti békekonferenci­án részt venne a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, több el nem kötelezett ország, Tö­rökország és Görögország, va­lamint Ciprus, méghozzá mindkét népközösség képvi­seltetné magát. Ügy tűnik, hogv egy ilyen forma jó tár- gvalási műhelvt jelentene, és kedvezőbb feltételeket bizto­síthatna a már közzétett ren­dezési javaslatok mewvjtrtá. sára. (liven terv fűződik Pé-' réz de Cuellar ENSZ-íőtttkár nevéhez is.) Remélhetőleg Ciprus új meghatározást is kaphat majd — a szépség szigete mellett a józanság és ésszerű kompro­misszumok szigetévé válhat. J Réti Ervin Denis Healey befejezte magyarotszági látogatását Denis Healey, a Brit Mun­káspárt külügyi szóvivője, az Országgyűlés külügyi bizott­ságának meghívására janu­ár 21. és 24. között látogatást tett hazánkban. A brit po­litikust fogadta Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese. Denis Healey meg­beszéléseket folytatott Szűrös Mátyással, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárá­val, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. Ta­lálkozott Várkonvi Péter kül­ügyminiszterrel és Péter Já­nossal, az Országgyűlés al- elnökével, az MSZMP KB tagjaival, valamint Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével. A szívélyes légkörű meg. beszéléseken áttekintették a nemzetközi helyzet és a vi­lággazdaság időszerű kér­déseit, különös figyelemmel, a fegyverkezési verseny kor­látozásának, a nemzetközi helyzet javításának lehető­ségeire. Véleménycserét folytattak arról, hogy a magyar—brit kapcsolatok bővítése miként mozdíthatja elő a vitás nem­zetközi kérdések rendezésé­hez nélkülözhetetlen biza­lom építését, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közötti együttműködés köl­csönös előnyökkel járó fej­lesztését.

Next

/
Thumbnails
Contents