Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

/ Egy moszkvai orvos Kis palóc néprajz egyedülálló népijáték-gyűjteménye t Gennagyij Blinov moszkvai orvos, akinek gyűjteményében, több mint 2 ezer agyag-, fa-, szalmababa-, állat- és madárfi­gura van. Csaknem 20 éve gyűjti, ta­nulmányozza és népszerűsíti a népi játékokat Gennagyij Blinov moszkvai orvos, a Szov­jetunió művészeti szövetségé­nek tagja. Gyűjteményében több mint 2 ezer agyag-, fa-, szalmabábu , fantasztikus me­seállat és madár van. Hogyan kezdett játékokat gyűjteni Blinov? Iskolás korában Afrikáról ábrándozott, minden keze ügyébe kerülő könyvet elol­vasott róla. Az orvosi egye­temre is azért jelentkezett, hogy eljusson Afrikába: hi­szen egyetlenegy hajó sem indul hosszú útra hajóorvos nélkül. Amikor Blinov meg­kapta diplomáját, a haditen­gerészeti minisztériumba ment és azt kérte, hogy helyezzék olyan hajóra, amely Afrikába közlekedik. A fiatal orvos ké­rését megértőén fogadták, de várnia kellett. A várakozás idején BUnov szabad óráit könwtáraKban és múzeumokban töltötte. Egy­szer az Ermitázsban felfede­zett néhány XII. századi üz- bég játékot. Magával ragad­ta azok egyszerűsége és plasz- ticitása Egész úton hazafelé Moszkvában nem hagyta nyug­ton a gondolat, hogy valahol már látott a régészeti ásatá­sokon előkerült agvagjátékok- hoz hasonlókat, sőt a kezé­ben is tartott ilyeneket. Következő nap felkereste egy festőbarátját, ahol valóban megtalálta a csodalovat és madarat, amelyek nagvon ha­sonlítottak azokra az ősi já­tékokra. Barátja elmondta, hogy ezt az „állatkertet” a nagymamájától kapta, aki Üz­begisztánban él, nem messze Buharától. Gennagyij hirtelen életcélt változtatott, elhatároz­ta, hogy „a szárazföldön” ma­rad és elmegy Üzbegisztánba Hamro anyóhoz... Nézegetem Hamro Rahimo­va állatkáit. Egvik sem olyan, mint az igazi. Nézzük ezt az oroszlánt. Farka rövid és haj­lított mint egy sarló, a feje in­kább kutya — mint oroszlán­fej. De éppen ezáltal ragad meg, hogy a fantázia ilyen különössé alakította. Következő évben Blinov Tádzsikisztánba ment. egy kis városba, Ura-Tübébe. az egy­kori népijáték-készítő mű- helvbe. Blinov az asztalra teszi a madár- és állatformájú agyag- sípokat. Magyarázza: — Ilyeneket készítettek Tád­zsikisztánban az ősi időkben I is. Ezek Gafur Halilov játék- | készítő fazekas munkái. Ma j már kevés ilyen művész van. f Blinov gazdag műhelyében n központi helvet az orosz né­pi játék foglalja el. Miben látja ennek különlegességét a gyűjtő? — Az orosz népi játékokban .— mondja Blinov r- gyakor­latilag teljesen hiányzik a val­lásos téma. Nem találtam bib­liai témájú figurákat, amelyek olv gyakoriak a nyugati mű­vészet alkotásaiban. A XIX. század vési. XX. század eleii hazai játékokban fellelhetők a szatirikus motívumok, ami érthető, hiszen ebben az idő­ben volt a legerősebb a nép elégedetlensége a cári önkény- uralommal szemben. Ebből az időből valók a papok, a váro­si urak, sőt magának a cárnak szatirikus ábrázolása. Az orosz játékra a legjel­lemzőbb, hogy hiányzik belő­le a kegyetlenség. Még a leg­vérengzőbb vadállat is kedves, bájos. Az oroszlán aranyos és nyájas, a vidám krokodil ba- lalajkázik. Az orosz játék két­ségtelenül fejleszti a gyer­mekben a jó tulajdonságokat: a szépség értését, a természet szeretetét... Gennagyij Blinov szenvedé­lye a játékok gyűjtése, fize­tésének jelentős részét áldoz­za új darabok megszerzésére, s egyre több helyet foglal el a lakásból növekvő gyűjtemé­nye számára. Szabadságát az­zal tölti, hogy bejárja az or­szágot, új játékokat keresve. Felesége mondja, hogy nász- útjuk is gyűjtőkörút volt az Uglics környéki falvakban. Állandóan keresi azokat, akik nem hagyják, hogy a nép­művészet forrása elapadjon. Blinov nemcsak „felfedezi” a játékkészítő mestereket, ha­nem azok alkotásaiból kiál­lításokat szervez, komoly ku­Csak a törvény szólhat mindenkiről' és mindenkihez, mert a törvény óriási gipsz­modell, amelyet az általáno­san kötelező elvek falára függesztettek fel. De ha a po­litikában beszélnek „minden­kiről” és „mindenkihez”, ez visszaélés a szavakkal. (Capek) A harcot a természet al­kotta, a gyűlöletet az ember találta ki. (Capek) tatómunkát folytat, cikkeket ír a legtehetségesebb művé­szekről, könyvet a gyermek- játék történetéről. A gyűjtők táborában egyi­ke azoknak, akik nem tartják lakat alatt gyűjteményüket. — Eleinte barátaimnak, munkatársaimnak mutattam meg szerzeményeimet — mond­ja Blinov. — Azután „villám­kiállításokat” kezdtem ren­dezni. Például rövid előadást tartok egy üzemi klubban az orosz népi játékokról, vagy a játékkészítésről. Magammal viszek egy bőrönd játékot és engedem, hogy mindenki kéz­bevegye azokat. Összetörik? Megragasztom... Nekem az- a fontos, hogy azokat kézbeve­gyék. Kiállításokat rendezek a vá­rosi vagy megyei helytörté­neti múzeumokban. Gyakran ajándékozom „gyermekeimet” múzeumoknak, így a zogorszki játékmúzeumnak, az értékeseb­beket és ritkábbakat az Er- mitázsnak, az Orosz múzeum­nak és egv sor többinek. Összesen több mint 700 já­tékot ajándékozott a gyűjtő Moszkva, Leningrád. Gorkij, Jaroszlav, Dusanbe és Sza- markand múzeumainak. Oleg Kocsladze A szerencse olyan mint a koksz, melléktermék formá­jában kapjuk egy másik ter­mék gyártásánál. (Huxley) Egy kis igazsága mind­annyiunknak van, ezért aj igazságot együtt kell elvisel­nünk. (W. Bartoszewski) Mi a feltalálás? A kutatá­sok vége. (Goethe) Aforizmák Rokonság, Amikor 1857-ben Reguly Antal hazai néprajzi kutatá­sait megkezdte a nógrádi pa­lócok körében, nagy figyelmet fordított a rokonsági rendszer megismerésére. Aj Ipoly- menti palóc falvakban végzett kutatásainak eredményeit — korai halála miatt nem tudté feldolgozni azonban gyűj­tőnaplójába tett feljegyzései nyomán megtudhatjuk, hogy a múlt század közepén mi­lyen arculatot mutatott az egykori Nógrád megyei paló­cok társadalma. A palóc az atyafiságot rop­pantul tartja, és nem tesz kü­lönbséget az első vagy tized ízbeli rokonságban, néki a komája sógora is sógor. A komságot nagy dolognak te­kinti. Amint komaságot kötnek a legjobb barátok, azonnal kérdezik egymást. A komájá­nak komája neki is komája. A gyerekkori egykori pajtá­sok tegezik egymást, egy-két év azonban már különböze- tet tesz közöttük, ezért az öregebbet bátynak hívják, a fiatalabbat azonban tevel szó­lítják. A közeli és távoli rokon között alig tesznek különb­séget, mindegyikre azt mond­ják, hogy atyafiságban vagyok vele. Ez annyival feltűnőbb, I hogy nem örökösödési viszke- I tegségből tartják fenn az atya- fiságot, hanem tisztán szeré­téiből és ragaszkodásból. Egy ház népének nevezik magukat az együtt lakók, és ez felül ál! minden atyaíisá- gon. sógorságon. Az együtt lakók a következőképpen szó­lítják meg egymást: a nagy­szülőket apó, mamó; a szülő­ket apa, apámuram, ill: anyámasszony; a testvéreket bátya, néne. öcsém, húgom. Az asszony a férjét kendezi. ha viszont róla beszél uram­nak mondja. A férjének az idősebb testvérét nagyobbik uramnak, a fiatalabbat kiseb­bik uramnak szólítja. A férfi a feleségének idősebb leány­testvérét kend 'sógorasszony, a fiatalabbat viszont te sógor­asszony megszólítással illeti. Egymás között te vagy kied jária a megszólításban. A férfi az aszonyt tezi, ha az fiatalabb nála; ha pedig öre­gebb. nénének mondja és ma- gázza. Ha idegennel beszél, akit meg akar tisztelni, és ha úrnak nem nevezheti, akkor úgy szólítja, hogy kigyelmed. A7 idősebb ember azért tegeződik ritkán, mert mire megöregszik, az egész világ­gal komaságba kerül. Amíg nem barátok, hanem idegenek és egykorúak, tegezik egymást, de ha barátságot kötnek, azt mond iák: — Kössünk koma­ságot! — ez a kötött komaság, akkor kendezik, megbecsülik egymást. Ezáltal olyan intimek lesznek, mint mi a tegeződés által. A keresztszülőnek meg­hívottakat mindig keresztko­mám uram vagy kereszkomárn asszony megnevezései külön­böztetik meg a kötött koma- ságtól. Az eladólány mind .tegezi egymást, ha egykorú. A leány* a legényt sohasem tegezi, hanem leiednek' vagy bátyá­nak szólítja. Ha egy leány a másikkal közelebbi barátságot akar kötni, a férfiak komasá- gához hasonlóan mátkasáqot kötnek, ami mátkatál küldé­sével történik, és ezután mát­kának hívják egvmást. A mátkatálban tojás, kalács, mézespálinka,, virág szokott lenni, és a tálat kendőbe kötve küldik el. A legénvek és a leányok között is szoká­sos a mátka tálküldés. Né­melyik legénynek 3—4 ilyen mátkája, azaz leánybarátja is van, és a mulatságokban ezek­kel táncol és társalog leg­inkább. Ez már atyafiságnak számít, azért az ilyen leányt ritkán veszi el feleségül a le­gény. A leányt mátkának^hív­ja, hasonlóan a leány is a le­gényt, pl. Ferkó mátka kend. A legény az elvan leánynak, akihez iáit. udvarolt neki, de mást szándékozik elvenni, mátkatálat küld, így atyafi- ságba kerül vele. Selmeczk Kovács Attila !j Mi épül Nógrádban? Közoktatási beruházások az új ötéves tervben A mostani ötéves tervben az alsófokú oktatásban foko- í zatosan javuló tárgyi feltéte­lekre, a középfokú iskolai hálózatban viszont országosan növekvő gondokra kell számí­tani. Az általános iskolák erőteljes fejlesztését célzó tár­sadalmi-gazdasági program folytatása mellett ezért a VII. ötéves tervben kiemelt fej­lesztési program megvalósítása kezdődik a középfokú okta­tásban. A tanácsok országosan várhatóan mintegy 37 milli­árd forintot költenek beruhá­zásokra és ennek mintegy 90 százalékát az oktatásban hasz­nálják fel. A megelőzőhöz ké­pest változás nem elsősorban az összeg nagyságában, ha­nem a felhasználás arányá­ban lesz. Tekintettel a népe­sedési hullámra, arra. hogy a nagylétszámú korosztály 1988-ra eléri a középiskolá­kat, ezúttal mintegy 16 milli­árd forintot költenek közép­iskolai hálózatfejlesztésre, csaknem négyszer akkora összeget, mint a korábbi terv­időszakban. Ilyen megfontolások alapján lesz kisebb arányú országosan az óvodai beruházás. Viszony­lag szerényebb erőfeszítések­kel elérhető az óvodai ellátás teljessége és a zsúfoltság meg­szüntetése. Az általános is­kolai hálózat fejlesztésére fel­használható csaknem 15 mil­liárd forint nyomán országosan mintegy négyezer tanterem létesítésére nyílik lehetőség, ezáltal a tervidőszak végéig jeleniősen korszerűsödj.« az iskolahálózat. Tovább csökken a két műszakos oktatás ará­nya és a tanuiócsoponok lét­száma. A középfokú hálózat fejlesztését szolgáló tanácsi tervek szerint országosan mintegy 200 osztályterem. 6500 diákotthoni hely és 3000 is­kolai tanműhely létrehozásá­ra nyílik lehetőség. Ezek zöm.nsl új iskolákban, illetve bővítések útján, valamint meglévő épületek igénybevé­telével valósulnak meg. Ám' az erőfeszítések ellenére szá­mítani kell arra, hogy a kö­zépiskolákban és a szakmun­kásképző intézetekben növek­szik az egy osztályba járó tanulók száma és csökken a diákotthonokban elhelyezhe­tők aránya. Nógrádban sem rózsása bt» a helyzet, mint országosan. Salgótarjánban 1987. szep­tember 1-ig felépít egy 16 tanteimes középfokú iskolát a Nógrád Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. Balassagyar­maton az általános művelődési központban 12 tantermes ál­talános iskola kerül átadásra. Várható, hogy Szügyön és Bu­jákon egy-egg nyolc tanter­mes általános iskolát vehet­nek birtpkba a tanulók. Az általános Iskolai hálózat főleg Fejér megyében küzd igen nagy gondokkal. Szamos településen még mindig nem tantermekben zajlik a taní­tás, ezért elsősorban minősé­gileg kell a beruházásokat, befejezni. Számolni kell több olyan kistelepülés iskolaigé­nyével is, ahol a körzetesítés­ről visszatértek a helyi okta­tásra. A megyéven 650-nel bővítik az óvodai helyek számát. 130 általános iskolai tanterem épí­tését fejezik be és 60 kö­zépiskolai tanterem létesül a tervidőszakban. KOSSUTH RÁDIÓ: *.29: Egy kis figyelmet kérek! Jegyzet *.30: Purcelu: Az imdiám királynő 0.37: Két indufló 0.45: Nefelejcs 10.05: Diák félóra 10.35: Muzsika gyerekeknek 10. Ml: Nóta csők or 11.40: Üt a Láthatatlan házhoz 17.45: Régen találkoztunk. 13.03: A kamarazene kedvelőinek 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót M.10: A magyar széppróza századai 14.25: Harangozó Teréz és Poór Péter énekel 15.00: Irodalmi villiágjárás 1-5.30: Népdallkórusok. hangszer kettő sok 16.05: Rév kalauz 17.00: Szirom és boly 17.55: Operetrtfináilék 18.15: Hol volt, hol nem voit. . • 18.25: Mai könyvajánlatunk. (Lsm.) 18.30: Esti magazin 19.15: Müsorajáol-at 19.25: Emberek, évek. egy étet 20.15: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 21.15: Köznapi ügyeink. Segítségre utalva 21.25: D zs ess zf elvételeinkbői 21.40: Tudósportré, délidőben 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Jáikó Vera nióta- f elv ételeiből 22.47: Egy igazgató névjegye 23.07: Évszázadok mesterművei 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Máthé Éva népdalokat énekel 8.20: A Szabó család. (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Táncok fúvósokra 1^.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.05: N osztal-gdah uLlám 14.00: Alföldi népdalkörök énekelnek 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágeretk 15.45: Törvénykönyv 16.00: A fiatalok popzenei mű­4 NÓGRÁD — 1966. január 23., csütörtök helyének új felvételeit b em utatj a : Viktor M á té 17.05: George Benson és George Duvivier dzsassz- felvételeiból 17.30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista 19.05: Oerettkedvelőknek 20.03 : A Poptairisznya dalaiból 21.10: Kabarécsütörtök 22.20: Slágerről slágerre 23.20: Operettrészletek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, híreik, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi képes­lap. (A tartalomból: Szószólóban. Gyarmati Béla jegyzete — Eger vonzásában élnek. Munkáshagyo­mányok.) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé 9.30: Magyar irodalom (ált., isk. 4. oszt.) 10.00: Dühöngő ifjúság 11.40: Rózsaszín párduc a téli olimpián. 12.05: Iskolatévé 12.30: Képújság 15.45: Iskolatévé 16.05: Szórakaténusa 1G.25; Barátságos arcot kérek! ' 16.45: Hírek 16.50: Kép-'A a világgazdaságból 17.20: Képújság 17.25: Adui érdemes... 17.30: Telesport 17.55: Üj Reflektor Magazin 38.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese (FF) 19.30: Tv.híradó 20.00: Egységben az erő 21.05: Panoráma 22.10: Római bronzszobrászat Pannóniában. 22.45: Tv.híradó 3. 22.55: Himnusz 2. MŰSOR: 17.00: Zsebtévé. (Ism.) 17.30: Képújság 17.35: Pedagógusok fóruma 18.10: Egészen normális őrület. XI/2. rész. (Ism.) 19.00: Händel: Vízizene. 19.50: Cseh gránátok 20.00: A Natura szerkesztőség összeállítása 21.35: Tv.híradó 2. 21.55: Vitassuk meg! 22.25: Egészen normális őrület 23.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Életünk krónikája 20.30: Mával a holnapért 21.40: Autósok, motorosok magazinja 22.20: Az elmúlt évek tévéműsorából 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy ember, akit . Bruntelesnek hívnak 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Könnyűzenei híradó MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Életben maradná. Színes zenés amerikai film. — József Attila: Eladó kísértet. Amerikád film. • — Balassagyarmati Madách: Három­negyed 6 és 8-tól: Szenvedély végszóra. (14) Színes, szinkroni­zált francia fi lm vígjáték. Iskola- mozi: Ghandhi. I—II. — Madách Kamara: Juliette sorsa. (14) Szí­nes francia fiám. — Pásztói Mát­ra: A Kék viQiliám. (14) Színes, Látványos, szinkironázáilt ameri­kai bűnügyi fiilrn. — Szécsényi Rákóczi: Tanítványok. (14) Szí­nes magyar fiám. — Kisterenyel Petőfi: Hülyeség, nem akadály. (14) Színes magyar filmvígjá­ték. — Nagvlóc: Titokban, Hong­kongban. Színes. szinkronizált francia filmvígjáték. — Jobbágyi: Segítség, felszarvaztak! (14) Szí­nes, szinkronizált olasz filmbo- feózait. 20.00: Egységben az erő. Esettanulmány t nrvm tételben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents