Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
/ Már két és fél ezer MintaA jelesebb boltok vitrinjei előtt mindig állnak. Szívesen nézelődnek, mert a mutatóból odabenn is van jócskán kínálat. A jelesebb értékítéletet ezúttal nem a szakmabeliek fogalmazzák így egyöntetűen, hanem maguk a vásárlók — a valójában legérdekeltebbek. Az ipari mintaboltokról van szó. melyeknek száma az utób- b esztendőkben -örvendetesen mőtt. Pedig a berkekben kezdetben nem arattak osztatlan sikert. Nemritkán a személyes érdekeltség, a rosszul értelmezett presztízsveszteség miatt. .. Kétségtelen 'ugyanis, hogy e boltok a nagy kereskedelemhez képest sokkal jobban el vannak látva áruval. Dehát végtére is a leglényegesebb: a vásárló azt kapja pénzéért, amit keres, amit elvár. Márpedig e boltokból ritkán távozik üres kézzel... Jelenleg immár több mint két és fél ezer minta-márkabolt van országszerte. Köztük számos, a kereskedelemmel közösen üzemeltetett egység. Forgalmuk részesedése az országos bolti forgalomtól ugyan növekvő, összességét tekintve azonban egyelőre még csekély, átlagosan hat százalék. Ezen belül viszont az egyes ágazatokban szerepe, ily módom forgalmi részesedése is igen eltérő. Miképpen súlyát maguk a vállalatok is eltérően ítélik meg. Sokhelyütt ez az értékesítési forma immár természetes eleme a vállalat kereskedelempolitikájának, míg másutt nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget. A lakosság által is jól éraékelhető módon legnagyobb Jobba! remélnek Nem a legjobb hangulatban készülődik a februárban esedékes zárszámadásra a Alsó- toldi Cserhátvidéke Mgtsz. Mint a 3200 hektár összterületű termelőszövetkezet főkönyvelője, Szentesi Gyulámé elmondotta, mindössze 1800 hektár megművelhető szántó- területtel rendelkeznek. Ez azt is j elep ti egyben, hogy az árumövény-termesatés és az állattenyésztés csupán 40 százalékot. képvisel, míg a kiegészítő tevékenységek a más termelőszövetkezetekkel közösem létrehozott gazdasági társaság produktumát is beszámítva — 60 százalékot. Ez a tény, az elmúlt években, önmagában nem okozott sok gondot a tsz_nek, a tavalyi, számukra igen kedvezőtlen időjárás azonban annál inkább. Kevesebbet hozott a reméltnél faiipari tevékenységük is, pedig a raklap- és • faroistköztes-készítésbeo az elmúlt esztendőik során, dolgozóik nagy gyakorlatot szereztek, s hasonló a helyzet a konténerkészítéssel is. Minderre a Hatvani Konzervgyár korábban jó- vevőnek bizonyult, miként az üvegmosási feladatok elvégzésére is. Sajnálatos módon azonban az előző esztendőkhöz képest 1985 itt szintén hanyatló érdeklődést, kevesebb megrendelést hozott. Kifutóban van az alsótoldi fbefőttes) gumi- grűrűgvártás. így aztán mii sem természetesebb, mint. az, hogv ilyenkor, év eleién úiabb lehetőségek után kutatnak. És nem eredménytelenül. Mint a főkönyvelőnő elmondta, most-tárgyalnak műanyag zacskók és csomagolótermékek készítéséről, és úgy tűnik, hogy talán erősíteni lehet a Hatvani Konzervgyárral kialakult kapcsolatokat is. A raklapok iránt ugyanis fokozódik az érdeklődés. Kár, hogy a tsz-ben kevés a férfi- munkaerő, a fűrészelés ugyanis mindmáig férfi- munkának számított, és ez bizonyára így is marad. Minden esetre, remélik, hogy idén már mindhárom fűrészgépüket használni tudják, és ha az időjárás jobban kegyeibe fogadja őket, mint az elmúlt két évben, a tavalyi, négymillió forint körüli nyereségnél bízvást többre számíthatnak majd. és márkaboltok tekintélye a könnyűiparnak van. Csupán 1985 első félében tizenhárom cég nyitott új üzletet. A sorban: a Magyar Posztó, a Budapesti Finomkötöttárugyár. a Pannónia Szőrme, a Minőségi Cipőgyár, a Flamingó, a Hódiköt. Ebben az egyetlen iparágban több mint félszáz mintaboltot jegyezhettek ez idő tájt. Például mintabolthálózatán keresztül értékesíti belkereskedelmi kínálatának mintegy negyven százalékát a Budapesti Harisnyagyár, egyötödét az Elegant Május 1. Ruhagyár, egyharmadát a bútoripar. E saját avagy közös üzemeltetésben, érdekeltségben fenntartott egységekben kiváltképp érzékelhető. ■ hogy zsebre megy a „játék”. Kevesebb hát az egymásra mutogatás, mikor is a kereskedelem azt mondja, hogy a kért portékát azért nem adhatja, mert nem gyártja, nem akarja gyártani az ipar. Illetőleg, hogy az üzem arra hivatkozik, miszerint ' azért nincs, mert nem kell a kereskedelemnek. Az effajta vitákban, mint köztudott, mindenképp a kedves vevő marad alul. A könnyűipari mintaboltok gyarapodását más ágazatok eltérő ütemben követik, igaz rendeltetésük sem azonos. Viszonylag | kevés található a műszeriparban, a híradásiparban, a gépiparban, a kohászatban. a vegyiparban. Bár az előrelépés e területeken is egyértelműen tapasztalható. Örvendetes viszont, hogy immár több gyártó és forgalmazó cég vállalkozott — szintén közös üzemeltetésben, érdekeltségben —, hogy végre egyhelyütt kínálja az egymáshoz illő portékákat függetlenül attól, hogy más-más cég produktuma, megint másmás beszerzési csatornán kerülhet hagyományos módon a nagyközönséghez. Az első fecskék ' között a tavaly megnyílt Grobaplast-Texért Áru^ ház, valamint a Budapesti Bútoripari Vállalat, valamint a Texért közös boltja: Aligha képezheti vita tárgyát: ezek az üzletek, áruházak megnyitása a vásárlók számára is kedvező fejlemény. Amint az Ipari Minisztérium közelmúltban végzett felmérése is hangsúlyozza: a különféle értékesítési lehetőség közül a nagykereskedelem közvetítésével jut el az ipari termelés belkereskedelmi kínálatának mintegy nyolcvan százaléka, s ez — a mintaboltok számának gyarapodása ellenére — változatlanul meghatározó. Mégis igen fontos, hogy a piacérzékeny, rugalmas. értékesítési , formákat ösztönözzék, ezen belül is a termelői saját, továbbá a már említett közös üzemeltetésű boltokat, nem utolsósorban pedig, hogy a meglévő hálózatot továbbfejlesszék. Szükséges ez mindenekelőtt azért, mert ezekben az üzletekben kétségtelenül gyorsabban tesztelhető a fogyasztó, az új termékekről közvetlen információt szerezhet a gyártó cég, melynek-nyomán, a piap szavára gyorsabban alakíthatja, módosíthatja gyártmány- f szerkezetét, technológiáját. Cs. B. J. Hegy érzi magát igazgató elvtárs? Üzemi érdek az úfitök támogatása A napokban fejezték be üzemeinkben az elmúlt évi újítási javallatok értékelését. Az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzemigazgatóságán sikeresnek minősítették az újítási kedvet, melyhez nagymértékben hozzájárult a június 30-tól december 15-ig tartó „újítási fél év”. Az összesen benyújtott 79 pályamű közül 52 született ebben az időszakban. Kilencvenkilenc fő részére mintegy 34 ezer forintot utaltak ki, bár a kísérleti stádiumban lévő munkákat később újra értékelik. A hasznosított alkotások közül kettőt a vállalat központjában alkalmaznak; együttes megtakarításuk eléri a 85 millió forintot. Az újítók nagyobb százalékban (54) a fizikai állományból kerültek ki, viszont kedvezőtlen mérleget mutat, hogy 30 év alatt mindössze ketten pályáztak. 1985-ben 10 fölkért közreműködője volt qz újításoknak, s részükre 32 ezer forintot fizettek ki. Idén még nem nyújtottak be új ötletet az üzemigazgatóság dolgozói. Hasonlóan jó eredményekről kaptunk hírt a BRG Salgótarjáni Gyárából. Tavaly 37 elképzelést adott be 44 dolgozó. Ebből közvetlen hasznosított 14 darab volt, kísérletre hármat .javasoltak. Az újításokban részvevők 32 850 forint jutalmat vehettek át, s közülük 29 volt a fizikai dolgozó. A pályaművek vállalati haszna elérte az 1,4 millió forintot. Örvendetes, hogy a tavalyelőtti évhez képest kilenccel nőtt a javaslatok száma. Energia-, anyag- és élőmunka-megtakarítás jellemezte a Salgótarjáni Bányagépgyár újítóinak pályamunkáit. Az elmúlt évben 28 al- . kotás érkezett 49 dolgozótól. A 18 hasznosított mű 'vállalati eredménye elérte az 535 ezer forintot. Mint az előbbi esetekben, itt is a fizikaiak viszik a prímet; számuk közel kétszerese a szellemi dolgozóknak. Az ötletek finanszírozására a gyár nem sajnálja a pénzt, ezt jelzi a kifizetett 73 ezer forint újítási díj. Legjelentősebb pályamunka a csapágyház készítésének importmegtakarító módszerét írja le; ez az; eljárás 306 ezer forintot eredményezett. Idén megszületett az első yötlet is, mely egy SCH-hegesztőgép átalakítására tesz javaslatot. — Köszönöm jól. De nemcsak mint igazgató, hanem mint magánember is — tárulkozik ki már az első pillanatban a jól megtermett, közvetlen, barátságos, beszélgetésre. reális információkra mindig kész, vidám alapter- mészetű Pataki Sándor, az ÉLGÉP 5-ös számú pásztói gyárának igazgatója. — Egyik kislányom befejezte az egyetemet, biológusként Budapesten, a gyógyszerkutatóban dolgozik, másik lányom pedig férjhez ment, tegnap jöttünk haza tőlük — mondja örömmel a hangjában. — És a nagyobb családról, a kollektíváról mit tud mondani? Jó irányú elmozdulások — Tavaly az első fél év után kevesen voltunk optimisták, mert nem sikerült elképzeléseinket sem időarányosan, sem pedig úgy megvalósítani, ahogy szerettük volna. A harmadik negyedévben viszont bekövetkezett a kívánt fordulat. Olyannyira sikerült felpörgetnünk a termelést és gazdálkodást, hogy a negyedik negyedévben már egy kicsivel túlszárnyaltuk egész évi eredeti elképzeléseinket. A 120 milliós termelési terv értéktervünket 4 millióval megtetéztük — summázza az 1985. év lényegét, egyúttal legnagyobb gondját is az igazgató, majd így folytatja: — Előzetes számításaink szerint nyereségünk eléri a 14 milliót. A kollektíva sikere sok erőfeszítést, újbóli nekirugaszkodást, a termelés jóirányú elmozdulását rejti magában. Ilyeneket: megszüntették a veszteséges gyártmányok előállítását, helyükbe olyanokat állítottak, amit a Szovjetunióba exportáltak. A másik említésre méltó dolog a gazdálkodást előnyösen befolyásoló energiafelhasználásban következett be. — Hatmillió forintból — 3 millió energiaracionalizálási hitel, 3 millió saját erő — teljesen kiépítettük az új földgázhálózatunkat. Ily módon megszüntettük az olaj- és kokszfelhasználást. Ez azzal járt. hogy a bázishoz képest 7, a tervhez pedig 15 százalékkal csökkentettük az energiaköltségeinket —. bizonyítja az energiaváltás előnyeit Pataki Sándor. De még ezzel sem zárhatjuk le a jóirányú változások folyamatát. — Változott anyagfelhasználásunk is. Amíg korábban olcsóbb alapanyagokat dolgoztunk be termékeinkbe, addig tavaly a drágább anyagokat használtuk fel gyártmányainkba. berendezéseinkbe. Ez azzal is járt, hogy növelnünk kellett munkakultúránkat, az igényességet és a szakmai hozzáértést. Az anyagváltozás előnye mellett, jelentkezett annak hátránya is: nehezen tudtuk beszerezni a szükséges mennyiséget. Például a múlt év második felében vagonba rakva nem is érkezett a drágább, értékesebb anyagokból, — pergeti vissza a közelmúltat az igazgató. Hogyan tovább? Az 1985-ös, erőfeszítésekkel teli, de sikeres esztendő után önként kínálkozik a kérdés; Milyen feladatokat tűztek az idén maguk elé? — Tervünk szerint termelési értéktervünket a tavalyihoz képest az idén 3 százalékkal növeljük. Mivel a szocialista exportunk mérséklődik, a testvérgyárakkal egyeztettük újabb piaci lehetőségeinket. Ennek megfelelően mi Kínának az idén 15—16 millió forint értékben küldünk takarmánykeverő berendezéseket. Emellett Nigériába 3 millió forint értékű exportképes berendezéseket szállítunk. A belföldi ellátást a tavalyihoz hasonló termékösszetétel szolgálja. Tovább folytatjuk gyárt« mányaink felfrissítését. A vállalat központjában papírra vetett tervnek megfelelően a harmadik negyedévben hozzákezdünk az önjáró tisztító új, magtári gép sorozatgyártásához, amennyiben a piaci igények ezt megkívánják, A prototípust megrendelésre már elkészítettük — foglalja tömören össze az idei esztendő lényeges tennivalóit Pataki Sándor. Ezután a feltételekről váltogatjuk a szót. — Az előjelzések szerint gondjaink lesznek az importanyagok időbeni beszerzésénél. Nem sok jóval biztatnak bennünket a villanymotorgyártók sem. Ami viszont az évindítást jelenti: minden munkahelyre az év első napjától jutott elegendő feladat. Március végéig nincs gondunk. Egyébként az éves tervünkhöz még 20 milliónak megfelelő megrendelés hiányzik. Azt fogjuk gyártani, amit év közben igényel tőlünk a piac — válaszol az igazgató. — Vajon lesz-e elég munkáskéz az elképzelések valóra váltásához? — A múlt év közepén megállt az elvándorlás. Egyébként már megszoktuk, ha panaszkodunk; attól úgysem lesz több a szabad munkaerő. Ezért továbbra is a vállalati gazdasági munkaközösségekre támaszkodunk. A kiadott feladatokat versenytárgyalásos alapon beszéljük meg velük. A vállalkozók egészen más, egyedi feladatokat végeznek, nem azt csinálják, amit a fő munkaidőben — szól ismét az igazgató. Akárcsak tavaly Amennyiben valóra váltják terveiket, akkor az idén is, akárcsak tavaly 5—6 százalék közötti, differenciált bérfejlesztésre lesz lehetőségünk. , Venesz Károly Esztergályos a display mellett Nem a gép, hanem a display kezelése a feladata az új, a számjegyvezérlésű gép kezelését elsajátító esztergályosnak. A moszkvai Ordzsoni- kidze szerszámgépgyár új fejlesztésű berendezésénél az esztergályos csak a megfelelően megválasztott program végrehajtását ellenőrzi. A gép robotmanipulátor segítségével önállóan állítja be a félkész terméket, választja ki a forgácsolószerszámot és helyezi a szállítószalagra a készterméket. A? új gép a hazai elismerések mellett komoly sikert ért el az európai szerszámgépgyártók hannoveri kiállításán is. Három épületben összesen 6 lakás épül, Diós.jenő központjában. Az új otthonokból kettőt a termelőszövetkezet biztosít saját szakemberei számára. a fennmaradó négyet OTP-öröklakásként értékesítik. A tulajdonosok várják a mielőbbi beköltözést, s az átadási határidő további csúszásának megakadályozását. —kj — TervpályázatSzentendre városrendezésére Szentendre történelmi belvárosához délről csatlakozó városrésznek, elsősorban a Kossuth Lajos utca 'és környékének rendezésére tervpályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, Szentendre Városi Tanácsa és a fejlesztésben érdekelt más országos és regionális intézmény. Az a eél ugyanis, hogy a megjelölt terület — a Bükkös-patakkal és a Dunakanyar körúttal közrefogott térség — városképe és hangulata harmonikusan igazodjon Szentendre idegenforgalmi, műemléki jellegéhez. A pályázók szabad kezet kapnak a szükséges építészeti beavatkozások megtervezésere. Kötelező feladat csak annyi, hogy egy nagy kereskedelmi egységet és egy 12 tantermes szakközépiskolát helyezzenek el a megjelölt területen. Fontos cél, hogy a Dunakanyar körút mentén a Duna felől is egységes, befejezett városképet formáljanak a pályázók. Javaslatokat várnak a tervezőktől a római Castrum területének feltárására, felhasználására és bemutatására is. A tervezők maguk választhatják ki a legalkalmasabb helyeket a parkosított területek, a kereskedelmi hálózat bővítésére, idegenforgalmi létesítmények építésére, gépkocsi-tárolóhelyek kialakítására, a jármű- és gyalogosközlekedés legcélszerűbb útvonalaira. A pályázati kiírást már átvehetik az érdékeltek az EVM-iben és-- a Szentendrei Városi Tanácson. A kész terveket legkésőbb május 5-ig kell postán elküldeni a szentendrei tanácsnak. A legjobb pályamunkák díjazására és megvásárlására 600 ezer forintot irányoztak elő. A bírálóbizottság legkésőbb május végéig hirdeti ki a pályázat eredményét. Erőmű a föld alatt A világ ' legmagasabb gátjának a tadzsikisztáni rogu- ni vízi erőmű gátjának építéséhez áthatolhatatlan sziklák között vágtak utat. A bányászok befejezték a Vahs folyóhoz vezető közlekedési alagút kiépítését. Pontosan azon a helyen, ahol a folyó a két hatalmas ázsiai hegyrendszert, a Pamirt és a Ti- en-Sant elválasztja. A szűk kanyonban a folyót a 325 méter magas gát rekeszti el. A gát a vízierőmű-rend- szer egyetlen olyan létesítménye, amely a föld felszíne fölé magasodik. A erőmű gépterme, miként a különböző szolgálati helyiségek, a föld aiatti folyosókban kaptak helyet, mivel a sziklák itt olyan kaotikus össze-visz- szaságban halmozódtak fel, hogy semmit sem lehet építeni rájuk. A roguni vízi erőmű építését a XII. ötéves tervben fejezik be. A mederelzáró gát előtt 12 milliárd köbméter vizet befogadó víztározó keletkezik. Az a víz hozza majd működésbe az összesen 3.6 millió ki-' lowatt teljesítményű hat energiablokkot. r NGGRAD — 1986. január 23i csütörtök
