Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

Múzeumi ÉrfekezO Nógrád megye sajtótörténete Patrondifi Forte gyfirlah A kapcsolat megszépíti életüket r Múzeum i Értekező címmel tartalmilag változatos, a meg­jelenési formát tekintve sze- rárnyén elegáns kiadványsoro­zatot jelentet meg Salgótar­jánban a Nógrád Megyei Mú­zeumok Igazgatósága 1983-tól. A sorozatszerkesztő Szvircsek Ferenc. Az első kötetben Hor­váth István Nemzedékek ösz- szefoglaló cím alatt portrékat ad közre Nógrád megye XIX. és XX. századi történetéből. A bemutatott személyek több­sége hétköznapi ember volt. ami az „átlag” fölé emeli őket, az a közösségben való gondolkodás, a közösségért való cselekvés képessége. A rövid lélegzetű történelmi portrékat olvasva egyúttal az is nyilvánvalóvá válhat előt­tünk, hogy a hősöket a tör­ténelem során minden közös­ség önmagában is megtalál­hatja, a megszenvedett em­berség konzekvens vállalóiban. Horváth István történelmi portréinak folytatását a jövő­ben is szívesen olvasnánk. A Múzeumi Értekező máso­dik kötete múlt év végén lá­tott napvilágot, s Praznovsz- ky Mihály Nógrád megye saj­tótörténete, 1846—1919 című tanulmányát tartalmazza. Pon­tosabban, az itt közölt össze­gezés a szerző hasonló című disszertációjának erősen tömö­rített változata, mintegy váz­lata. De ebben a formájában is rendkívül figyelemre mél­tó, s a maga nemében hézag­pótló. Annak ellenére, hogy — mi­ként erre a bevezetőjében a szerző is utal — a megyei saj­tótörténet első korszakát be­mutató összegezés nem egé­szen előzmény nélküli, több szempontból sem. Egyrészt, a korábbiakban is történtek ku­tatások e témakörben, közü­lük elsősorban Belitzky János tevékenysége érdemel figyel­met, aki több népszerűsítő írást is megjelentetett kuta­tási eredményeiről. A megyei monográfiák ' ilyen jellegű ddatai azonban többnyire pon­tatlanok, másodlagos átvéte­lek, ami többi között azért is sajnálatos, mert hiszen e mű­faj történeti forrásként is je­lentős. Ugyancsak az előzmé­nyeikhez tartozik, hogy Praz- novszkv Mihály a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár megbí­1846-1919 zásából már korábban elké­szftette a megyei hírlap- és folyóirat-bibliográfiát, amely 1846-tól napjainkig (1978-ig) tartalmazza a Nógrádban megjelent periodikumokat. A Nógrád megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1982- ben jelent meg. Ez a jelen­tős munka azonban kevésbé válhatott történeti feldolgo­zássá a műfaji kötöttségek miatt, bár a megyei sajtótör­ténet szempontjából alapmű­nek számít. Többek között a megyetörténet kutatói sem nélkülözhetik a történelmit vagyis az 1919 előtti és az 1938—1945 közötti Nógrád me­gyében megjelenő lapokat. S a megye földrajzi határai változásaihoz tartozik az is, hogy a mai Nógrádban egyet­len olyan település van. amely csak 1950-től tartozik Nógrád megyéhez -és ott újságot ad­tak ki, ez pedig Pásztó. Így a bibliográfia a pásztói ki­adványokat is tartalmazza, jóllehet korábban ez Heves megyéhez tartozott, s a he­vesi sajtóbibliográfiában is okikai szerepel. A szerző jelen tanulmánya terjedelmi okból több részte­rületet nem, vagy csak rövi­den érint, például a szerkesz­tők. íróK, olvasók probléma­körét, vagy a nyomdászattör- téneiet. Egyes lapok részle­tesebb elemzésére sem nyílt lehetőség e terjedelmi hatá­rok között. Ez utóbbi az oka annak is, hogy a nógrádi lapkiadást ezúttal kevésbé tudja beágyazni a szerző a magyar sajtótörténet egészébe, amint arra maga is felhívja a figyelmet. Reméljük azon­ban, hogy a későbbiekben le­hetőség nyílik arra. hogy a disszertáció teljes anyagát is kézhez vehessük. Addig is érdemes azonban hangsúlyoz­ni, hogy ez a sajtótörténet- összegezés a jelen formájá­ban is alkalmas a megyei sajtókiadás folyamatainak át­tekintésére, néhány főbb ten­dencia világos felismerésére. Ezek között említendő pél­dául mindenekelőtt; az a tény, hogy a nógrádi hírlapkiadás nem tekinthető országos je­lentőségűnek. Ennek okai kö­zött Praznovszky Mihály megemlíti, hogy egyetlen na­pilap sem jelent meg Nógrád­iján a vizsgált korszakban. Ennek — véleményem szerint napjainkig húzódó! — káros hatása a századforduló idején is már megmutatkozott, ami­kor pedig a tájékoztatás gyor­saságának felismerése az or­szág más vidékein megtör­tént. Az itteni kényelmes lap­kiadási tempó azonban nem változott. A másik helyi sa­játosság a független újság­írók hiánya a megyében. To­vábbá, az is „történelmi örökség”, hogy úgyszólván va­lamennyi lap előfizető-hiánnyal küzdött, stabil olvasóközönség nem alakult ki. •.Azért persze nekünk sem kell szégyenkeznünk — jegy­zi meg Praznovszky Mihály. — Hiszen innen indult pl. Mikszáth Kálmán, aki 1873- ban szinte egymaga írta tele a Nógrádi Lapokat. Itt adta ki irodalmi újságját Röpke Ivek címen Komjáthy Jenő, a szécsényi születésű költő. Peres Sándor, a neves peda­gógus Losoncon jelentette meg a korszak egyik kitűnő magyar szaklapját, a Neve­lést. Sztudinka Ferenc szer­kesztette a Magyar Ipartör­ténet c. folyóiratot, amely a magyar gazdaságtörténet egyik fontos forrása. S meglehető­sen korán megszületik a me­gyében a munkásmozgalmi sajtó is.” A tanulmány értékei közé tartozik a tudományoskodó fogalmazás mellőzésén kívül annak áttekinthető szerkezete. A szerző külön tárgyalja az első hírlapot, a Pelikán-t, az első kezdeményezéseket, a me­gyei sajtó megszületésének és fejlődésének első, 1871-től 1900-ig tartó szakaszát (ezen belül a politikai sajtót, az Irodalmi-művészeti lapokat, egyéb lapokat), a mennyisé­gi fejlődés éveit (itt is kü­lön a politikai lapokat, a munkásmozgalmi sajtót, a gazdasági, tanügyi, irodalmi- művészeti és egyéb lapokat), a Tanácsköztársaság sajtóját. Az összegezést bőséges jegy­zetanyag egészíti ki. örvendetes, hogy a lapok nagy része mikrofilmen hoz­záférhető Salgótarjánban, a megyei könyvtárban, ilyen módon is közvetlenül szolgál­hatja a helytörténeti kutatást. — tóth e. — feerceli utcasor. A felsőpetényi nevelőotthon aulájában állunk körben a váci Forte gyári KlSZ-bizott- ság tagjaival és figyeljük az előadást. A fiatalok ösztönö­sen csendesebbek, megkapta őket az énekek varázsa és az előadók: a három-hat éves ál­lami gondozott gyerekek. — Évek óta patronálunk egy csoportot — mondja Vári La­jos. — Valamikor egy szocia­lista brigád vette fel a kap­csolatot a nevelőotthonnal, s a KISZ-bizottság ápolja to­vább. — Évenként több alkalom­mal Is ellátogatunk ide — kapcsolódik a beszélgetésbe Illés Mária, a KlSZ-bizott- ság titkára. — Az év végi ün­nepeket sohasem hagyjuk ki. Ajándékokat > hoztunk most is a gyerekeknek és olyan apró­ságokat, amelyeket a nevelők a foglalkozásokon hasznosíthat­nak majd. Ezt a látogatást megelőzően elvittük a kicsi­nyeket a gyár autóbuszával Királyrétre kirándulni, ahol közösen igen jól éreztük ma­gunkat. — Jelenleg negyvenkét pat- ronálója van a nevelőotthon­nak — tájékoztat Lórik Jó- zsefné igazgatóhelyettes. — Az üzemek, intézmények szocia­lista brigádjai, tanulócsoport­jai elsősorban Nógrád és Pest megyéből kerülnek ki. Az in­tézmény nagyon sokat köszön­het a segítőkész csoportoknak. — Mióta élnek állami gon­dozott gyerekek FeLsőpetény- ben? • — Az Almásy-kúriából 1957- ben alakították ki a nevelő- otthont, azóta is ilyen céllal működik az intézmény — avat az otthon történetébe Lórik József né. — Jelenleg száz gyerek elhelyezésére van lehe­tőségünk. Munkánkat a ne­velőotthoni rendtartás és a helyzetünkből fakadó speciális körülmények határozzák meg. Programunkban nincs semmi rendkívüli, elsősorban a pe­dagógiai célok adják meg az ' egyes napszakok feladatait. A gyerekek most hatéves koru­kig vannak az otthonban. Sze­retnénk azt elérni' hogy az iskolaérettek a megszokott környezetben végezzék el az általános iskolai tanulmányai­kat. Már most is van olyan' növendékünk, aki a község! általános iskolában tanul. — Szomorú tény, ám úgy tűniik, hogy az utánpótlásunk kimeríthetetlen. A gyámügy egyre több veszélyeztetett gyereket derít fel, akik a me­gye minden részéből kerülnek ide. örvendetes viszont, hogy az titóbbi időben rossz szo­ciális körülmények miatt egyre kevesebbet kellett gondozásba venni. Nevelési szempontból is fon­tos. hogy az intézmény nyi­tott legyen. — Jó kapcsolatunk van a község társintézményeivel, az itt élő emberek is befogadnak bennünket. Elsődleges felada­tunk, hogy a gyerekeket isko- 1 aér étté neveljük és ezen túl valami pluszt is adjunk ne­kik. Ez elsősorban a nevelőik lelkes munkájának köszönhe­tően sikerült is. Bizonyítéka ennek a fala­kon kifüggesztett oklevelek sokasága is, amelyek arról tanúskodnak, hogy az otthon gyerekei rajzaikkal számos hazai és nemzetközi verse­nyen értek el helyezéseket. S. J. i Tűi a második x-en Gyorsfotó a fotóklubról Huszonegyedik közös évü­ket kezdték a Salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban te­vékenykedő Nógrád megyei fotóklub tagjai. Pontosabban: a 38 fős közösségben -négyen vannak még az alapító ta­gok közül, a többiek az eltelt évek során csatlakoztak a gárdához. Nyolcán hivatásos fotósok, a hobbijuk és a ke­nyérkereső munkájuk ugyan­az. Fizikai dolgozó és orvos, tanár és nyugdíjas egyaránt található a klubtagok sorá­ban. Egyesek a természetfo­tókat kedvelik inkább, má­sok zsánerképeket, ellesett pillanatokat kapnak lencse­végre. A klub nevelő közösség — bár a fotós alapismeretek birtoklása követelmény, a belépésnél, sokat tanulnak a csoportfoglalkozásokon, • a fo­tós lapokból, szakirodalom­ból és nem utolsósorban egy­mástól az emberek. Anyagot, időnként gépet is kapnak, laborálási lehetőségük van. A heti foglalkozások szín­vonala egyre jobb iett az el­múlt években — a legfris­sebb szakmai információk mellett esztétikai ismereket is nyújtanak az előadók. Sok emlékezetes fotótúrát szer­veztek, minden évben alkal­mat teremtenek aktfotózásra is. Sokat mond erről a közös­ségről, hogy a tavalyi, husza­dik évet miként értékelték, őszintén, köntörfalazás nél­kül tették mérlegre a pozití­vumokat és negatívumokat. Jó, hogy elkészült Salgótar­jánban az Arany János úti klubheiyiség és fotólabor, jó, hogy rendszeressé váltak a kiállítások, a negyedévenkén­ti házi pályázatok, új kiállí­tóhelyeket szerveztek, széle­sedett a fotós baráti kör. Aminek nem örültek: a kö­zel 40 fős tagságból néhányan érdektelenséget tanúsítanak a fotóklub munkája iránt és előfordulnak fegyelmezetlen­ségek is. Szeretnék, hogy a klubtagság érdem legyen, csak azok tartozzanak közé­jük. akik erre tevékenysé­gükkel, munkájukkal méltó­ak. Tavaly tizennégy kiállítást rendeztek a József Attila Vá­rosi-Megyei Művelődési Köz­pont fotógalériájában, hat klubtagnak a megyeszékhely több intézményében, sőt megyén kívül is volt tárlata. Buda László például Salgó­tarjánban, a STÉSZ, a ruha­gyár, a Beszterce-telepi isko­la galériájában, Homoga Jó­zsef (a fotóklub elnöke) az Ifjúsági Művelődési Házban, a Kórház Galériában, Fehér Miklós Oldenburgban, P. Tóth László, ugyancsak Sal­gótarjánban, az SZMT-ben a Mártírok úti iskolában, a kórházban, a mozgássérültek klubjában és Szirákon mutat­ta be munkáit többek között. Pályázatokat hirdettek diaké­pek és fekete-fehér felvételeit készítésére, tucatnyi országos, és megyei pályázaton szere­pelte^ a klubtagok, meghí­vást kaptak számos csopor­tos bemutatkozásra. Idén szeretnék tovább, erő­síteni a közművelődési mun­kát, gazdagítani, a diaporá- ma-programokat, a szakmai továbbképzést. Ügy tartják, a fotózás ismerete az általános műveltség egyik fontos terü­lete. Jó lenne, ha minél töb­ben tudnának kulturáltan, íz­léssel fényképezni. Filmklub Bátonyterenyén Kedvelt szórakozási lehető­séget nyújt Bátonyterenyén, a Bányász Művelődési Ház­ban a filmklub. Az őszi 6 előadásból álló sorozatra 262 bérletet váltottak. A héten újabb, nyolc filmből álló vá­logatás vetítése kezdődött. A téma: a lelki torzulások és az agresszió ábrázolása, A film­klub színvonalát olyan nevek fémjelzik, mint Elia Kazan, Igmar Bergman, Roman Po­hanski, Jean-Luc Godard ren­dezőké. A főszereplő filmszí­nészek között két produkci­óban is látható Marion Bran- dó, a neves amerikai művész, a Kabaréban Liza Minelli. Vezetők tanfolyama A Belkereskedelmi Tovább- ben a vállalat l’é vezető be* sítanak. meg. A szorospata- képző Intézet a Nógrád Ke- osztású dolgozója vesz részt, ki Mátra fogadóban ma in- reskedelmi Vállalat vezetői A tanfolyam egyetlen témá- dúló képzést követően, még részére ötnapos bentlakásos ja a vezetői készségek fej- az idén hasonló tanfolyami tanfolyamot szervezett. A ja- lesztése, melyet igen változa- oktatásban részesítik a vál- nuár 18-án kezdődő képzés- tos, korszerű formában való- lalati tanács tagjait is. usor KOSSUTH RÁDIÓ: *.15: Mai kulturális programok *.20: Mit üzen a Rádió? (Ism.) 9.00: A Pét zeneműve. Bach: 21. kantáta 9.30: «ölelve tartalak 9.41: Ki kopog? 10.05: Nyitndkék 10.35: Népszerű operettkefctősök 11.05: Bio-ritmus 11.25: Grabócz Miklós fel dóig ozásaiból 11.40: üt a láthatatlan házhoz 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Leonie Ryeanek opera­áriákat énekel 14.45: A pillanat, része 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Tudós tanárok. Riport 15.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara éneked 16.05: Neked 9zól! 17.00: Ecomix 17.30: Holnap közvetítjük 17.50: A Mákvirág együttee felvételedből 18.15: Hol volt, hol nem volt. .. 18.25: Mai könyvajánlatunk.---------------------------------- -------------------—— -----------------------------------------------------------------------------------------------------------r 4 NÓGRÁD - 1986. január 20., hétfő 1 8.30: Esti magazin 19.15: A Rádioszínház bemutatója 20.15: Aranylemezek 21.30: Tíz kérdés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Egy rádiós naplójából 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Népdaicsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: A Lipcsei Rádió fúvós- zenekarának felvételeiből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Nóták 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.05: Üj d onságai nkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Kürthy Éva népdal- felvételeiből 19.30: Sportvilág 19.58: Márk us-ka báré 20.03: Randevú a Jók'ad klubban 21.05; Mezey György társaságában 21.22: Nemcsak zene 22.00: A koronatanú 23.20: „Forró pillanatok” 23.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek idő­járás. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon­ügy elet: 35-510. •Szerkesztő: G. Tóth Ferenc (Közben: El szeret­ném mondani. Mérő MikYis jegyzete — Válaszolunk hallga­tóink leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) -18.00: Ész ak-m a­gyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak - Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, vala­mint a NÓGRÁD keddi számá­ból. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Mélységi rekord. Tévéfilm 3. rész 21.15: Híradó a járási pártkonferenciákról 21.40: A puskás ember 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Gyetva ’85. A huszadik folklór­ünnepségek műsorából 20.30: Sporttükör 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Stúdióbeszélgetés a Mélységi rekord című tévéfilm bemutatásáról MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Kék villám. (14) Színes., látványos szinkron teáit amerikai bűnügyi film. — Kohász: Uramisten. Szí­nes magyar film. — IMH: Fehér to#. NDK indáánfdlm. — TIT: Egy kirándulás képei. (14) Szí­nes olasz film. — Balassagyar­mati Madách: Háromnegyed 6- tól: Hamupipőke. Színes, szink­ronizált amerikai rajzfilm. 8-tói: Lady Chatter!ey szeretője. (18) ßzines. szinkronizált francia- angol film. Iskolamozi: A vörös grófnő. I—II. — Pásztói Mátra: ívanhoe. Színes. szinkronizált szovjet történelmi kalantífilm. — Nagybátonyi Petőfi: Hóhá­nyók és hóvirágok. Színes, szink­ronizált csehszlovák ifjúsági film. — Szécsényi Rákóczi: Ju­liette sorsa. (14)' Színes, francia film. — Rétság: Nyomás, utána! (14) Színes, szinkronizált oflasz filmvígjáték. — Karancslapujfő: Párizs Texas. (14) Színes, szink­ront záitt NSZK-film. — Kistere- nyei Petőfi: Break. Színes, zéró* látváovos amerikai film. — Ér- sekvadkert: A tűz háboníia. 0«) Színe':, kanadai kai and film — Nagvlóc: Tskoiamozi: Kiskacsa a m a? esi ei« en. — Jobbágyi: örült római vakáció. Színes, szinkro­nizált olasz filmvígjáték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents