Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

„ Hétfői magazin... „ Hétfői magazin... „ Hétfői magazin... 0 Ismerőstől ismerősig Beszél a cserép — Megmondom, hogyan él­tél — tartják napjainkban a régészek. A sírokban meg­talált fülbevalók, gyűrűk, övék, karperecek anyaga, meg­munkálása utal viselője rang­jára, s egyben életvitelére is. A régi tárgyak azonban leg­többször sérült állapotban ke­rülnek elő a föld gyomrából, ásatás után azonnal megkez­dik leletmentő munkájukat az ügyes kezű restaurátorok. A szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum egyik tapasztalt restaurátora Kmetty Lajosné, több mint tizennyolc éve gya­korolja mesterségét. Barna hajat, kontybán viseli, vékony, kedves arcú asszony. — Balassagyarmati vagyok, a helyi Palóc Múzeumban dolgoztam először a szakmá­ban, ahol elsősorban régi textileket, asztalterítőket, hím­zett blúzokat raktunk rendbe. Csak később kerültem Szé- csénybe. Itt természetesen jó­val többféle dolgot kell vé­geznünk, Leggyakrabban az őskorból megmaradt értékek kerülnek be hozzánk. Ez ter­mészetes, mert megyénkben rengeteg az ötezer évnél is idősebb temető. Régészeink papírzacskókba rakják az ösz- szetört használati tárgyakat, utána kerülnek hozzánk, mi megmossuk és kiterítjük a nagy munkaasztalunkra — mutatott rá a terem közepén álló bútordarabra —. Ha si­kerül az összeillesztés, krétá­val megjelöljük, pvc-ragasztó- val megragasztjuk, majd tűz fölé tartjuk, hogy gyorsabban megkössön. — Hogyan lehet ennyi apró kiégetett agyagtörmelékből összeállítani valamit? — Mint mindenhol, itt is gyakorlat teszi a mestert. Ha kezembe veszek egy cserepet, ujjammal érzem vastagságát, recésségét, jól megnézem a színét és megkeresem a töb­bi részeit. Ha összeállítunk például egy kancsót és esetleg maradnak rajta lyukak, vagy hiányzik egy része, azt gipsz­szel helyettesítjük. — Ilyet sokat látni múze­umi vitrinekben. De miért mindig fehér gipsszel pótol­nak? Szebb lenne, ha befes­tenék! —- Azt nem szabad, csalás volna! Ügy nézne ki, mintha egy darabban került volna elő az agyagtárgy. Nem lehet becsapni a látogatót! Mindig fel kell tüntetnünk, hogy mi az, ami eredeti. — Ha valamiből csak apró darabok maradtak meg, hon­nan tudják, hogy milyen for­mája volt? — Elsősorban könyvekből, de régészeink is segítségünk­re állnak. Elmondják. hogy egy-egy tárgy kié volt, mire használták. Szinte minden kis cserép beszél. Vannak kály- haszem-maradványaink is, igaz ez már a középkorból. Nahát ezekből igazán kevés maradt meg. Mi azonban egy letört sarkocskájgól is pissza tudjuk szerkeszteni az erede­tit. Utána plasztilinnel, —ez olyan mint a gyerekek gyur­mája, még színes is — meg­formázzuk a hiányzó részt és arról készítjük el a gipszle- nyomatot. Van olyan tár­gyunk, amit három nap alatt restauráltunk, de akadt olyan is. hogy hónapokig dolgoz­tunk rajta közösen. Am. ha bemegyek bármelyik kiállító- terembe és ránézek a tárlókra, rögtön tudom, hogy melyik volt az én munkám. A leg­kedvesebb közülük egy XVJ1. századi török kancsó. Hasát teleírták apró mintákkal, messziről úgy néz ki, mint sok pici gyermek. Nagyon szeretem a kicsiket, és ha le­hetne, egy olyan családról ol­vasnék szívesen, ahol sok test­vér él. Vankó Magdolna Liszt-év forduló a televízióban és a rádióban Változatos programmal em­lékezik meg a Magyar Tele­vízió és a Magyar Rádió Liszt Ferenc születésének 175. és halálának 100. évfordulójáról. Az adások felelevenítik a nagy magyar zeneköltő és zenetudós alkotói, zongoraművészi, pe­dagógiai munkásságát, vala­mint életművének és pályájá­nak legkiemelkedőbb állomá­sait. A televízióban február 5-től, szerdánként az I. programban megismétlik a muzsikus életét feldolgozó 8» részes Liszt-tévé- filmet, amelyet Szinetár Mik­lós rendezett. Közvetítik ter­mészetesen azokat a hangver­senyeket is. amelyek egyben a Tavaszi fesztivál jeles rendez­vényei is lesznek, valamint a 100. évforduló alkalmából jú­lius 31-én a Budapest Kong­resszusi Közoontban sorra ke­rülő ünnepi hangversenyt: ezen a Szent Erzsébet legen­dája hangzik el. Sugározzák az őszi budapesti zenei hetek kiemelkedő koncerjeit is. így egyebek között a születési ju­bileumon. október 22-én meg­rendezendő, zeneakadémiai hangversenyt. A tervek között szerepel az Is. hogy Markó Iván és a Győ­ri Balett új produkciójáról, a Liszt-művekre készült ba- ]Mtr,ől tévaeilmet. az idén mú­ló Liszt Múzeumról nedie do­kumentumfilmet készítenek. Az őszi jubileumi esemé­nyek idején rendezik meg a televízióban a Liszt műveltsé­gi versenyt: az öt adásból álló vetélkedőt, — amélyet Horváth Adám rendez — vasárnap dél­utánonként kísérhetik majd fi­gyelemmel a nézők. Liszt életéről és munkássá­gáról vetélkedőt rendez a rá­dió is: március 31. és április 21. között zajlanak majd a Dupla vagy semmi című játék fordulói, Zsoldos Péfer veze­tésével. A rádió jubileumi program­jai — zenei sorozatai és is­meretterjesztő műsorai — kö­zött már hallhatják az érdek­lődők azt a 11 részes hang­versenysorozatot, amely a rá­dió márványterméből csendül fel januártól májusig kéthe­tenként, és Liszt legszebb da­lait, kórusműveit és zongora­műveit tartalmazza. Ugyan­csak megkezdődött már a ze­neköltő összes dalát feldol­gozó márciusig tartó szöveges műsorciklus is. A muzsikus életművét felelevenítő soroza­tok között lesz májustól az Európa zenéje Liszt zongorá­ján című 12 részes, júliustól pedig a Liszt nyomán Euró­pában című 10 részes sorozat, valamint szeptembertől a Liszt és a Zeneakadémia cí­mű ciklus, amelyből a főisko­laalapító portréja rajzolódik ki. Folyamatosan tudósít szep­tember 8. és 23. között a rá­dió a nemzetközi Túszt Ferenc- zongoraversenyről. (MTI) A csehszlovák kulturális központ terveiből Járhatók Nóg útjai A közúti igazgatóság me­gyei ügyeletesétől kapott tájékoztatás szerint Nógrád- ban hóakadály miatt nincs fennakadás a közlekedésben. A péntek éjszaka kezdődött erős havazás nyomán 10—15 centiméter hó hullott va­sárnap hajnalig. Szombat éjjel a szokatlanul erős • hó­esés és a szeles idő miatt Cered körzetében 1 méteres hóátfúvást észleltek. A hely­színre küldött hómaró gép az utat letakarította, így haj* nalban már közlekedtek az autóbuszok. Jelenleg a ki­szórt sómennyiség és az eny­he idő következtében az út­hálózat vizes, latyakos, te­hát a közlekedésben részt­vevőktől fokozott figyelmet kíván. A jelentősebb főutak, mint a 2-es, 21-es és 22-es feketék, azaz hófoltok csak ritkán fordulnak elő. A mel­lékutak szintén járhatók, itt az ekézés, és szórás folyama­tos. A megye útjain jelenleg 14 saját . és két bérelt hóel­takarító dolgozik. Ekével fel­szerelt szóró járműből, 13 járja a közel ezer kilométe­res hálózatot. Az elmúlt két nap alatt mintegy 210 tonna sót és érdesítőkeveréket használtak fel, s a meglévő készletek — 2352 tonna sa­lak, 1215 tonna szórható só Pásztó utcáit a helyi költségvetési üzem gépei tisztították meg a hótól. (bábéi felv.) —, elegendő tartalékot jelen­tenek. Jegesedésről nem ér­kezett jelentés az ügyeletre, melynek hívható telefonszá­ma Salgótarjánban 10-411 és Balassagyarmaton 358. A rendkívüli igénybevétel miatt jelenleg négy gép javí­tása folyik, készülve az eset­leges újabb „bevetésre”. Sú­lyos balesetekről nem érke­zett bejelentés, a buszok azonban egyes helyeken ké­séssel közlekedtek, a nehéz útviszonyok miatt.. Közleke­dés szempontjából továbbra is kritikusak a magasan fekvő települések útjai, így Salgóbánya környéke, ahol szintén folyamatos a szóró­anyagok kihordása. Kiállítások, irodalmi es­tek, komoly . és könnyűzenei hangversenyek, barátsági na­pok sora nyújt az idén is be­tekintést Csehszlovákia éle­tébe — tudtuk meg a Cseh­szlovák Kulturális és Tájé­koztató Központ sajtótájé­koztatóján, amelyen dr. Ja- roslav Musilek igazgató szólt a tavalyi eredményekről és az új tervekről. Az intézmény 1985-ös te­vékenységéről csak annyit említsünk meg, hogy például 85 előadás, 48 hangverseny mellett 94 vándorkiállítás anyagát fogadták nagy érdek­lődéssel városokban és fal­vakban egyaránt. Az idei, gazdag programnak külön hangsúlyt ad, hogy Csehszlo­vákia fontos események előtt áll: tavasszal tartják a meg­alakulásának 65. évforduló­ját ünneplő CSKP XVII. kongresszusát nyáron pedig a szavazóurnákhoz járulnak északi szomszédaink. Csak kiragadott példaként ízelítő a tervezetből: a 20 budapesti, és több tucat vándorkiállítás között előkelő helyen szere­pelnek az idei nemzetközi békeévvel kapcsolatos ren­dezvények. Ugyancsak érde­kesnek ígérkezik az a kiállí­tás, amely magyar alkotók csehszlovákiai témájú mű­veiből nyílik. Bőséges lesz a zenei kíná­lat is: tíz együttes vendég­szerepei hazánkban. Közülük is kiemelkedőnek ígérkezik a Liszt-centenárium alkal­mából a csehszlovák művé­szek hangversenye (a mű­vész nagy* barátja volt a hí­res cseh zeneszerzőnek, Sme- tanának), és a csehszlovák Elvis Presleynek is nevezett Karel Zieh fellépése. A gye­rekekről sem feledkeztek meg: számos színházi elő­adás, film várja őket. A fennállásának 35. évfor­dulóját ünneplő központ 1986-ban is folytatja, a HNF megyei bizottságaival karölt­ve, a barátsági napok, hetek sorozatát. — dl — Mikszáth-napok Pasztán Az elmúlt hét a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kolában a Mikszáth-emlékna- pok jegyében telt el. Először 1959-ben tátották a névadó tiszteletére vers- és prózamon­dó versenyt, hirdettek házi irodalmi pályázatokat. Majd tíz év múlva vették föl az el­ejtett szálat, és tették hagyo­mánnyá az ünnepi pályáza­tokat, vesenyeket. Egy ízben — tizennégy évvel ezelőtt. — az egész ország gimnazistái jelentkezhettek a vetélkedőre. Az idei Mikszáth-napok ren­dezvénysorozata előtt osztá­lyonként szerveztek versenye­ket — 15 tanuló került be a csütörtöki döntőbe. A zsűriel­nök Vinkóné Kovács Mária megyei szakfelügyelő volt. Kecskés Ildikó IlI/a .osztályos került az első helyre, Horváth Andrea IV a osztályos máso­dik lett. Rostás Gyöngyi har­madikos szép magvar beszédé­ért még különdíjat is kapott a harmadik helyezés mellé. Sokan dolgoztak az elmúlt hetekben, hónapokban a pá­lyázati témákon is — összesen 79 tanuló adta be a munkáját: Közülük 25-en kaptak első; második és harmadik díjat. A gimnazisták írók, költők élet­művét mutatták be, a posta- forgalmi szakközépiskolások elsősorban szakmai témá­ról írtak. Mindez jól segíti a diákok továbbtanulását is. A verseny megnyitója után stílu­sos előadást is kaptak a pász­tói középiskolások: dr. Praz- novszky Mihály, a Nógrád Me­gyei Múzeumok Igazgatóságá­nak vezetője Mikszáth Kál­mán diákéletéről beszélt. A Mikszáth-napok rendez­vénysorozata a tantestület tag­jai számára is tartogatott meg­lepetést: A Pásztói Városi Ta­nácstól húszezer forint kollek­tív jutalmat kaptak, a jelen­tős közművelődési haszonnal járó rendezvény sok esztendős megtartásáért. A jutalom fel- használásáról később döntenek. Az elképzelések szerint vala­milyen közös kulturális prog­ramot szerveznek. Tisztelet. példány... A minap láttam egy szil­veszteri jelenetet a tévében. Arról szólt, hogy valaki idő­sebb nőt feleségül véve egy tizennyolc éves lányt „örökölt” (a nő ugyanis elvált volt, vagy özvegy, ezúttal egyre- megy). A7 illető apja belesze­retett a fia lányába, elvette feleségül, mert ő is özvegy volt vagy elvált, (mint/ fent),, nekik született aztán egy' gyerekük, aki ilyen alapon az illető (fiú) unokája... és eb­ből még egy csomó anya­könyvi tény következett; hogy ki kinek az apósa és nagybátyja, sőt nagyapja és sógora, veje egyszerr^élyben. Nem ragozom tovább — a jelenet igazi erőssége egyfelől ez a kalamajka, másfelől két jó színész játéka, de különö­sen memóriája, hogy vala­mennyi kacifántot követni tud­ták. amit a pihentagyú író ki­agyalt. A2 ember szerezhet egysze­rűbb utakon járva is érde­kes tapasztalatokat. Elég, ha csak mint ezúttal is történt, nem csupán írója, olvasója, de előfizetője is saját lapjá­nak. Történt, hogy a múlt esztendőt egy régi adósság lerovásával akartam búcsúz­tatni. A nógrádi (és elsősor­ban persze a gömöri) táj nagy patrónusa, Szombathy Viktor író többször is szóba hozta, hogy milyen örömmel figyelné lapunkat, hiszen minden ér­dekli, ami ezen a tájon tör­ténik. Jómagam néhány bá­tortalan kísérletet tettem is annak érdekében, hogy a Nógrádi útikalauz és minden más jó könyv szerzője, fel­kerüljön egy olyan listára, amely alapján minden idők­ben tiszteletpéldányt kaptak azok, akik érdemeik vagy hivataluk szerint eleve tisz­teletet (és példányt) érdemel­nek.. Más kérdés, hogy olvas­sák-e azt a lapot, amit tisz­teletükre küldenek? Tisztelet a kivételnek —, legtöbben megelégednek a tisztelet pél­dányával. Nekem, sajnos, ilyen rosszak a tapasztalataim. Ap­ropó! Egyszer már össze kel­lene hívni ankétra a tisztelet­példányos olvasókat (nem ol­vasókat) is. Elmentem hát oda, ahova kell, nem egyedül mentem, volt velem — vagy én ővele, ez is egyremegv — más is, aki hozzám hasonlóan saját lap­ját fizette elő távol élő szü­leinek. Na, szóval lehetünk máshol is jó néhánvan hasonló helyzetben, hogy valódi vagy lelki rolíonaiknak előfizetjük önmagunkat. Az összeg igazán csekély, ezt sehol szóba nem hoznám, de mert véleményem szerint Szombathy Viktor bá­tyánk valóban! 'tiszteletet ér­demel, legyen számára tisz­teletpéldány, ha másmilyen nem, akkor legalább ilyen egyszemélyes. Elintéztük, amit kell. megnyugtattuk egymást, hogy akkor már most innen minden rendben, megy a lap a Vár alá a Vérmező tö­vébe, a XII. kerület Magyar jakobinusok tere 1. számú házba, abba a lakásba, ahol valamikor a nagy természet- tudós polihisztor Herman Ottó élt. Szombathy Viktor írta a sok szép regényes történelmi mese mellett váraink regés- könyvét, ő alkotta a Cseh­szlovákiai nagy útikalauzt, legutóbbi művében nagy te­ret szentelt éppen Nógrád megyének (Az északi hegyek ölelésében), rendszeresen ír a Palócföld oldalaira, baráti­rokoni szálak és igazi szív­gyökerek kötik ehhez a tájhoz — legyen hát még egy szál! Aztán egyszercsak, amikor már azon boldog tudatban te­metkezhettem korábbi nyugta­lanságommal, hogy „na, már javában olvassa a kis (nagy) öreg a NÓGRÁD-ot, biztosan örül a tiszteletpéldánynak, mert ugye mi más lehet, ha mindennap pontosan megér­kezik a Herman Ottó-féle la­káshoz tartozó lenti leveles­szekrénybe — fel a lakásba nem érkezhet, mert oda (se­hova) már régen nem visz ilyesmit a posta. Szóval eddig jutottam, amikor jön ám a hely­re kis levelezőlap éppen onnan ahova a iapnak kellett volna rendszeresen érkezni január eső napjától számítva. Azt írja az író, hogy ugyan nézi- zek már utána, ha nem na­gyon fárasztó és időt rabló ez nekem — mily’ rejtélyes okból kapott ő egy ez év ja­nuár nyolcadiki. amúgy meg szerdai NÓGRÁD-ot!? Kitől, miért, mi okból épnen ez az egy szám? Talán tőlem, de miért,' mi van benne, ami ennyire fontos és így tovább, ahogy az képzelhető. Leír aztán né­hány nevet, akitől kaphatta, van közöttük még balassa­gyarmati is. de a postabélyeg­ző tarjáni, Hát kemény diónak látszik mindenesetre. Mentünk aztán sürgősen érdeklődni -1- mi történt? Ezt külön is el kel] intézni (?!) úgy tűnik, nem elég előfizetni a tiszte­letre. „Innen elment remiben, a pesti kei Öleiben most vizs­gálják. ..” Eddig jutottam hamarjá­ban saját lapom előfizetőié­ként. Nem vagyok sem mér­ges, sem türelmetlen. „Fejtsd meg, légy szíves’’ írja Viktor bátyám. Ha tudná mit kér tő­lem! T. Pataki László NÓGRÁD - 1986. január 20., hétfő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents