Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-16 / 13. szám
lek a magyar—szovjet azdasági tárgyalások Elutazott a szovjet delegáció Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 34. ülésszaka. Tárgyalásaik eredményeként az ülés jegyzőkönyvét Marjai József és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettesek írták alá. Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST-tagálla- mok felső szintű gazdasági értekezletén és az 1984. novemberi magyar—szovjet kormányfői tárgyalásokon meghatározott feladatok teljesítésével. A tárgyalások végeztével egyezményeket írtak alá a mikroelektronika, az agráripari komplexumok és a közfogyasztási cikkek gyártása területén, kialakítandó együttműködésről. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudomá- nvos együttműködés hosszú távú fejlesztési programjának teendőit. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fontos szerepet tölt be mindkét gazdaságban, különösen nagy jelentősége van a magyar gazdaság szamára. A népgazdasági tervek kőiéi múltban befejezett koordinációja megalapozza gazdasási kapcsolataink további fejlődését. Az ülésszakon megerősítették, hogy a KGST-tasorszá- gok tudományos-műszaki haladására kidolgozott. 2000-ig szóló komplex programban szereplő feladatokat a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködésbe beépítik. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés fontos részét képezi az egyes ágazatok között létrejött 36 gyártás,szakosítási és, jtooperációs> valamint gazdasági egyezmény. A magyar exportnak 38 százaléka, az importnak 14 százaléka bonyolódik le ezeknek a szakosítási és kooperációs egyezményeknek a keretében. 1990-ig meghosszabbították többek között az autóipari termékek, az autóipari részegységek, a hidromecha- nikus sebességváltók, a "vegyi cikkek, a festőberendezések, a hűtőberendezések, a műszerek és komplex laboratóriumok, az orvosi műszerek, a szerszámgépek szakosított és kooperációs gyártásáról szóló egyezményeket. 1990-ig meghosszabbították és kibővítették a magyar—szovjet agrokémiai egyezményt. Folyamatban van további egyezményeknek a következő ötéves tervidőszakra történő meghosszabbítása, esetenként bővítése, új , megállapodások előkészítése. Egyidejűleg folyik a hosz- szú távú ágazati együttműködési programok kidolgozása. A mostani ülésszakon aláírták a műtrágyaipari. a vegyipari- a szerszámgépipari, a járműipari, a kőolaj- és vegyipari gépgyártási. az elektronikai, a műszeripari, az erősáramú ipari ágazati programokat. Az ülésszakon egyezményt írtak alá arról, hogy a két ország műszaki-tudományos szakemberei együttműködnek az energiafelhasználás ésszerűsítése érdekében. Ennek keretében hulladék energiák, a mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítását, zárt körű vízrendszerek kialakítását szolgáló megoldásokat kívánnak kidolgozni, írj egyezmény született az elektronikai ipari mérőberendezések kooperációs gyártására. Az árufuvarozás terén a növekvő feladatok megoldására vasúti határforgalmi egyezményt, a megnövekedett timföld- és alurníniumszállítási feladatok teljesítésére pedig timföld- és alumíniumszállítási egyezményt írtak alá. Az ülésszakon a magyar fél korábbi kezdeményezésére tárgyaltak az áruszállítási feladatok jobb teljesítése ér- . dekében átfogó fuvarozási egyezmény létrehozásáról. A felek eredményesnek ítélték magyar vállalatoknak szovjet ipari üzemek rekonstrukciójában) végzett munkáját. Az együttműködés folytatásaként legújabban szovjet mezőgépgyártó üzemek re- konstrukcójába kapcsolódnak be magyar vállalatok. A következő öt esztendő során, mintegy 190 millió rubel értékben végeznek ilyen munkát. Ennek keretében felújítják a Ivovi, az odesszai és a moszkvai mezőgépgyárat. Az ülésszakon megállapították: jól fejlődnek Magyarország és négy szőrijét köztársaság — Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán és Moldávia — minisztériumai, főhatóságai, tudományos akadémiai, vállalatai és intézményei közötti közvetlen kapcsolatok. Leggyorsabb az előrehaladás a műszaki-tudományos együttműködésben; eddig mintegy 35—40 téma kidolgozására kötöttek szerződést, és több szerződés előkészítésén dol- . goznak. Alekszej Antonovot fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Havasi Ferenc, a KB titkára. A szovjet miniszterelnök- helyettes — Marjai József társaságában — ellátogatott a Medicor és a Tungsram gyárba. A szovjet, delegáció tagjai az ülésszak alatt külön tárgyalásokat folytattak magyar partnereikkel és több vállalat vezetőivel. Alekszej Antonov és a delegáció tagjai szerdán elutaztak Budapestről. A küldöttséget Marjai József búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren, jelen volt Borisz Sztnkalin. a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) Falon és városon Húsvizsgáiaf Figyelem az emberi tényezőre Személyzeti és kádermunka, oktatási tevékenység a víz- és csatornamű-vállalatnál Az elmúlt év decemberében zárta le a megyei tanács kereskedelmi osztályának kereskedelmi felügyelősege azt a vizsgálatot, melynek során a hús, húskészítmények, baromfi forgalmazásénak megyei tapasztalatait térképezte fel. A vizsgálat három vállalat és több áfásé központjára, illetve 23 vállalati és szövetkezeti üzletre terjedt ki. Nógrád megye az elmúlt évben 64 ezer mázsa húskerettel gazdálkodott, ez a mennyiség az előző évi kiszállításnál 4,4 százalékkal több volt. Az év első nyolc hónapjában a hús- és húskészítmény-ellátás kiegyensúlyozottnak bizonyult, a gondok szeptember elejétől jelentkeztek. Ugyanis a húsipari vállalatok, elsősorban a Ka- rancshús, nem tudta teljes egészében kiszállítani a szükséges mennyiséget. Az év első három negyedévében a sertésállomány az ismert okok miatt, csaknem 13 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben, a megyéből történő felvásárlás is húsz százalékkal maradt alatta az előző évinek. A hiány megyén kívüli beszerzésekkel való pótlása nem sikerült, így az ellátási színvonal az üzletekben csökkent. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a sertéshúskeret beszűkülésének ellensúlyozására több intézkedést tett. Kezdeményezte a megyén kívüli árualapok felvásárlását, szorgalmazta a sertéstőkehúst helyettesítő cikkek fokozott kínálatát, keretet csoportosított át a Penomahtól a Karancshús javára az egyenletesebb területi ellátás érdé kében. Az ellátási színvonal megcsappanásának csaknem természetes következménye az ingadozó minőség. A Nógrád Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat például körlevélben hívta fél az üzletvezetők figyelmét a húsáru körültekintő minőségi átvételére. A minőséghibás termék elfogadásáért egyértelműen a boltvezetőt terheli a felelősség — függetlenül attól, hogy a hiba eredője a valóságban az iparban keresendő. A körlevél, valamint a felügyelőség által tavaly a húsipari meósofekaJ szemben kezdeményezett szankció eredményeiként kismértékű előrelépés, tapasztalható a szállítókkal szembeni egységes fellépést illetően. Javulhatott volna a tőkehús minősége észrevehetőbb mértékben is, ha indokolt esetben a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek éltek volna a minőségi kötbér eszközével — ezt a lehetőséget azonban továbbra sem alkalmazzák. A vállalatok és szövetkezetek erőteljesen törekednek a szállítókkal szembeni rugalmas, jó partneri kapcsolatok megtartására, ami azonban nem indokolhatja a minőségi problémáktól való áttekintést. A bolti vizsgálatok folyamán a kereskedelmi felügyelők közepesnek ítélhető ellátással találkoztak. Az általános minősítés azonban több szélsőséget is takar. Míg a sertéshúsellátás a keret beszűkülése ellenére is kielégítőnek mutatkozott, a marhahús esetében már eltérőek a tapasztalatok; kivált kistelepüléseken keresik hiába a vevők a marhahúst. A gond abban gyökerezik, hogy a kisebb települések üzletei legfeljebb ötven kiló marhahús eladására lábnak garanciát a kereslet alapján, ugyanakkor a zömmel hátulja részét szállító ipar legkevesebb 10—80 kilós darabot kínál. Természetesen a vidéki üzletvezetők túlzottan óvatos rendelése is hozzájárul ahhoz. hogy a vizsgált boltok közül minden harmadikban kifogásolható a marhahús választéka. A belsőségellátás vidéken a nullával egyenlő, a legtöbb városi üzletben is kizárólag a májra korlátozódik. A korábbi tapasztalatokkal megegyezően állapították meg a kereskedelmi felügyelők: a belsőségek megfelelő kínálata egyértelműen az üzletvezető személyes jó kapcsolatainak köszönhető, márpedig ebbe a körbe általában a szerződéses üzletek vezetői tartoznak! Az ellenőrzött üzletek háromnegyed részében akkor sincs belsőség, ha egyébként az élőállat-ellátás megfelelő. A húskészítmények választéka a városi boltokban kielégítő, sőt, esetenként — a megyén kívüli beszerzéseket is figyelembe véve — egészen jónaik minősíthető. Nem így vidéken- főleg kistelepüléseken! Noha mind a Karancshús, mind a Penomah igen választékos húskészítmény-kínálatot ajánl, a gyártásban rendszeresen a választéknak fele. vagy ennél valamivel több szerepel. A falusi boltok gvaikran. igen szegényes választékában az is ludas, hogy a boltvezetők a disznóvágési szezonban igen keveset, vagy egyáltalán nem rendelnek a húskészítményekből. Mindkét megyebeli húsipari vállalat meglehetősen ingadozó minőségű tőkehúst szállít az üzletekbe. A minőségi gondok leggyakrabbán a felületi zsírossággal, az üregi zsírokkal, a izomszegénvséggel és a rossz hasítással függnek össze. A boltvezető észrevételeit a szállító elfogad ia, esetenként a kifogásolt szállítmányt vissza is viszi, legtöbbször azonban csak a zsíros részeket szedeti le a boltosokkal. Nem túl szerencsés megoldás ez utóbbi —, noha a korábbi tapasztalatokhoz mérten már ez is haladás —, mert különösen hét végi csúcsok idején az egyre kevesebb hentessel dolgozó üzletek csak a legnagyobb nehézségek és a vásárlók várakozási idejének megnyújtása árán tudják a húst a zsírtól megszabadítani. Több megyebeli szövetkezet. vállalat próbálkozik az előre csomagolt tőkehús, hús- készítmény. illetve baromfi forgalmazásával — a siker azonban nem arányos a belefektetett energiával. A vásárlók továbbra is idegenkednék az előre csomagolt hústól, túl a bizalmatlanságon, sok helyen az előre csomagolás feltételei is hiányosak. örvendetes viszont, hogy a próbavásárlások és csomag- ellenőrzések az alkalmazott ár- a mérés és számolás tekintetében az 1981-es vizsgálathoz1 képest, javulást hoztak. 23 ellenőrzés közül, mindössze kettő zárult felelősségre vonással, négy alkalommal pedig az ellenőrző könyv útján figyelmeztették az eladót a kereskedelmi felügyelők. Sz. M. A termelőmunka emberi tényezőivel való folyamatos foglalkozás legalább olyan fontos, mint a műszaki-technikai feltételek megteremtése. Az éves vagy középtávú tervekben szereplő feladatok megoldásához megfelelő minőségű, összetételű, jól képzett munkásgárda szükséges. S miután a jó szakemberek nem az utcán teremnek, s készen is ritkán kapni ilyet, minden vállalatnak magának kell törődnie kinevelésükkel, oktatásukkal. A Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tegnap a salgótarjáni TIT-klubban vezetői értekezleten tekintette át legutóbbi ötéves káder- és személyzeti munkáját, oktatási tevékenységét. Nógrád megye kedvezőtlen geológiai és hidrológiai adottságai révén a lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága jócskán elmarad az országos átlagtól. S noha az utóbbi öt esztendőben is igen gyors tempóban kapcsolta be az ellátatlan településeket a vezetékes vízhálózatba a vállalat, sok még az elvégzésre váró teendő. A szolgáltatás színvonalának emelése a korábbiakhoz képest nagyobb követelményeket támaszt a vállalat dolgozóival szemben. Jó irányú kibontakozásnak lehetünk tanúi; a vállalat nem elsősorban a munkáslétszám növelésével, hanem összetételében minőségileg átrendeződő műszaki, gazdasági, munkás- és vezetői gárdával oldja meg feladatait. Megkezdődött és jelenleg is tart az a folyamat, melynek eredményeként már ma is iskolázottabb, felkészültebb emberek töltik be az egyes posztokat A VI. ötéves tervidőszak folyamán például 33 százalékkal nőtt a szakmunkások száma, emelkedett a műszaki, az igazgatási és az ügyviteli dolgozók aránya, ugyanakkor ma lényegesen kevesebb segédmunkást foglalkoztat a vállaiat, mint öt évvel ezelőtt. Szembetűnő az iskolai végzettség szintjében és a szakirányú képesítésben bekövetkezett változás, s külön figyelmet érdemel a vízgazdálkodási képzettségű közép- és felsőfokú végzettségűek megnövekedett aránya. Egyre több fiatal vállalja a továbbképzéssel járó többletkötelezettséget — segítve ezáltal a szakember-utánpótlást. A vállalat a kívánatos felkészültség elérése érdekében oktatási bázisokkal, intézmé- j nyekkel, szakközépiskolákkal : és felsőfokú oktatási intézményekkel tart kapcsolatot. Középtávú és operatív oktatási tervet készített, melynek végrehajtásával a mostaninál is előnyösebb helyzetbe kerülhet. Az utóbbi években a főiskolát végzettek száma 57 százalékkal, a középiskolásoké j 30 százalékkal emelkedett, j miközben a vállalati összlét- j szám bővülése csak 22 száza- ; lékos volt. A beiskolázás és 1 a cserélődés együttes eredmé- ] nyeként megcsappant viszont i az alapfokú iskolával nem rendelkező munkások száma. ! A fizikai munkások jelentős része is érettségivel rendelkezik. A létszámszerkezetben létrejött minőségi átrendeződés következtében erősödött a dolgozók munkahelyhez való \ kötődése is. Mint ahogyan ez :j a tegnapi tanácskozáson is elhangzott, észrevehető mértékben javult a fiatalokkal, a pályakezdőkkel való foglalkozás. Beilleszkedésüket a sz-ocialista brigádok is hathatósan segítik, de a vállalat egészére nézve is kiemelt fontosságú feladat ez. A fiatalokkal való foglalkozás súlyát indokolja, hogy a vállalat minden negyedik dolgozója harminc éven aluli. A rájuk irányuló nagyobb figyelmet, gondosságot igazolja többek között az is, hogy fluktuációjuk az utóbbi években rendkívül alacsony volt. Eleterő-uizsgalatok A tavaszi kukoricavetésekre készülve megkezdték a vetőmagvak életerő-vizsgálatát az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében. E vizsgálattal azt állapítják meg, hogy a mag miként reagál a mostoha körülményekre, egyebek között a kelést megelőző icdves időjárásra. A magvakat a laboratóriumban az április eleji időjárásnak megfelelő körülményeknek teszik si. csíráztatják, majd a kifejlődött csíra nagysága alapján döntenek arról, hogy a vizsgált alapanyag milyen időpontban történő vetésre alkalmas. Az erőteljesen fejlődő, nagy életerejű magvakat korán, a gyengébben csírázókat később célszerű elvetni. Az úgynevezett életerő figyelmen kívül hagyása ugyanis 15—20 százalékkal csökkentheti a terméshozamokat és ezzel a kukoricatermesztés gazdaságosságát. A martonvásári intézet segítségét főként a termelési rendszerek es a kukoricatermesztésben élenjáró mezőgazdasági nagyüzemek veszik igénybe, ők adják a legtöbb munkát a vizsgálatot végző szakembereknek. (MTI) Vita és munka A pénzügyi szféra évek óta szeizmográfként jelzi a gazdálkodás zavarait. Nem véletlen, hogy az alacsony hatékonyságú, vagy veszteséges vállalatok sorsának rendezésére külön jogszabály készül. S mind több cég kényszerül várná a pénzere, mert adósa átmenetileg nem fizet. Mindez felületi jelenség, amelyet különböző hitelekkel, támogatásokkal csak átmenetileg lehet kezelni. De az már húsba vágó kérdés, hogy a fejlődés perspektívái mind több vállalat előtt szűkülnek be, s ez nagyon gyakran azt is jelenti : a cég hosszú időre kiszorul az itthoni piacról és olykor a külföldiről is. Bár a vállalatvezetők önkritikusan mindig saját, hibáikat is felsorolják, azért egy-egy beszélgetésből a legritkábban marad ki a szabályozás kritikája. Az, hogy hovatovább ekkora elvonás mellett már nem marad sem bérfejlesztésre, sem beruházásira. S minél jobban, eredményesebben gazdálkodik manapság egy vállalat — kis túlzással élve — csak adóforintjainak számát és nem a nyereségét gyarapítja. De nézzük meg a másik oldal érveit is. Az állami költségvetés elsőrendű kötelezettségeit tartja szem előtt; ügyel a külső és a belső egyensúly megőrzésére, a külföldi adósságok pontos törlesztésére. A külső és a belső egyensúly kettős követelményének szorításában nem választhat teljesen szabadon., döntéseit elsősorban a gazdaság teljesítménye determinálja. Ha a tervezettnél kevesebbet terme! a népgazdaság, akkor bevételei sem érik el a várt szintet, így növelni kell az elvonást Nem véletlen, hogy ősszel a pesszimistáknak lett igazuk, akik a vállalati jövedelemszabályozás szigorítására tippeltek. Igaz. visszatekintve az elmúlt évek közlönyeire, nemigen mondhatjuk, hogy jóslataik nem váltak be, hiszen szinte mindig szigorodtak az általános szabályok. De szerencsére mind több jele mutatkozik a szelektív fejlesztésnek-fejlődésnek is, idén az exportcélú beruházások után már kevesebb felhalmozási adót fizetnek majd a vállalatok. Persze, így is igaz. hogy a vállalati jövedelmek több mint 60 százaléka immár a költségvetés rovataiba olvad be. Ezért minden egyes változás, akár csak egy százalékkal növekvő elvonás, élénk tiltakozást vált ki. Még akkor is. ha a vállalati jövedelmek évről évre meghaladják a tervezettet. A globális számok azonban eltakarják azokat a cégeket, amelyek évek óta a csőd szélén egyensúlyoznak. S ne feledkezzünk meg azokról sem. amelyek különböző támogatások révén tartják fenn magukat. A példákat pro és kontra, rnég sokáig folytathatnánk. S bizonyára tavasszal, az első negyedéves számok ismeretében. újból fellángolnak majd a viták. A felsorolt problémákkal az idén is szembe kell nézniük a vállalatoknak, s csak remélhetjük, hogy az első fél év majd nem szolgál olyan kellemetlen meglepetésekkel, mint 1985-ben. A VII. ötéves terv sikere az első esztendők eredményes voltától nagymérték pen függ. hiszen az utolsó három év nagyobb növekedését az indulás esztendejében kell megalapozni S valóban sorsdöntő a népgazdaság számára, hogy sikerül-e meggyorsítani a növekedést. Ehhez viszont másféle munkastílusra van szükség, mint amihez az elmúlt években hozzászoktunk. Annak a belátására: vitatkozni lehet ugyan a szabályozókon, azok milyenségén, de ez sem változtathat — és nem is változtat — azon a tényen, hogy az adott közgazdasági környezetben kell dolgoznunk Akár tetszik a szabályozók egyik, másik vonása, akár nem. Sok vállalat eredményes munkája, sőt jó néhány gazdálkodó szervezet kiugró sikere igazolja, hogy még a nehéz körülmények között is meg lehet találni a dinamikus fejlődés útját, módját. Csak nem a szabályozókról folytatott vitákra, hanem a munkára, a gazdálkodásra kell helyezni a hangsúlyt. L. M. NÓGRÁD — 1986. január 16., csütörtök
