Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

lek a magyar—szovjet azdasági tárgyalások Elutazott a szovjet delegáció Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejeződött a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság 34. ülésszaka. Tárgya­lásaik eredményeként az ülés jegyzőkönyvét Marjai József és Alekszej Antonov minisz­terelnök-helyettesek írták alá. Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST-tagálla- mok felső szintű gazdasági értekezletén és az 1984. no­vemberi magyar—szovjet kor­mányfői tárgyalásokon meg­határozott feladatok teljesíté­sével. A tárgyalások végez­tével egyezményeket írtak alá a mikroelektronika, az agráripari komplexumok és a közfogyasztási cikkek gyártá­sa területén, kialakítandó együttműködésről. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió közötti 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudomá- nvos együttműködés hosszú távú fejlesztési programjának teendőit. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködés fontos szere­pet tölt be mindkét gazdaság­ban, különösen nagy jelentő­sége van a magyar gazdaság szamára. A népgazdasági tervek kő­iéi múltban befejezett koordi­nációja megalapozza gazda­sási kapcsolataink további fejlődését. Az ülésszakon megerősítet­ték, hogy a KGST-tasorszá- gok tudományos-műszaki ha­ladására kidolgozott. 2000-ig szóló komplex programban szereplő feladatokat a ma­gyar—szovjet műszaki-tudo­mányos együttműködésbe be­építik. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködés fontos részét képezi az egyes ágaza­tok között létrejött 36 gyár­tás,szakosítási és, jtooperációs> valamint gazdasági egyez­mény. A magyar exportnak 38 százaléka, az importnak 14 százaléka bonyolódik le ezek­nek a szakosítási és kooperá­ciós egyezményeknek a kere­tében. 1990-ig meghosszabbí­tották többek között az autó­ipari termékek, az autóipari részegységek, a hidromecha- nikus sebességváltók, a "vegyi cikkek, a festőberendezések, a hűtőberendezések, a műsze­rek és komplex laboratóriu­mok, az orvosi műszerek, a szerszámgépek szakosított és kooperációs gyártásáról szóló egyezményeket. 1990-ig meg­hosszabbították és kibővítet­ték a magyar—szovjet agro­kémiai egyezményt. Folya­matban van további egyez­ményeknek a következő öt­éves tervidőszakra történő meghosszabbítása, esetenként bővítése, új , megállapodások előkészítése. Egyidejűleg folyik a hosz- szú távú ágazati együttmű­ködési programok kidolgozá­sa. A mostani ülésszakon aláírták a műtrágyaipari. a vegyipari- a szerszámgépipari, a járműipari, a kőolaj- és vegyipari gépgyártási. az elektronikai, a műszeripari, az erősáramú ipari ágazati programokat. Az ülésszakon egyezményt írtak alá arról, hogy a két ország műszaki-tudományos szakemberei együttműködnek az energiafelhasználás éssze­rűsítése érdekében. Ennek keretében hulladék energiák, a mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítá­sát, zárt körű vízrendszerek kialakítását szolgáló megol­dásokat kívánnak kidolgozni, írj egyezmény született az elektronikai ipari mérőberen­dezések kooperációs gyártásá­ra. Az árufuvarozás terén a nö­vekvő feladatok megoldására vasúti határforgalmi egyez­ményt, a megnövekedett tim­föld- és alurníniumszállítási feladatok teljesítésére pedig timföld- és alumíniumszál­lítási egyezményt írtak alá. Az ülésszakon a magyar fél korábbi kezdeményezésére tárgyaltak az áruszállítási feladatok jobb teljesítése ér- . dekében átfogó fuvarozási egyezmény létrehozásáról. A felek eredményesnek ítélték magyar vállalatoknak szovjet ipari üzemek rekonst­rukciójában) végzett munká­ját. Az együttműködés foly­tatásaként legújabban szov­jet mezőgépgyártó üzemek re- konstrukcójába kapcsolódnak be magyar vállalatok. A kö­vetkező öt esztendő során, mintegy 190 millió rubel ér­tékben végeznek ilyen mun­kát. Ennek keretében felújít­ják a Ivovi, az odesszai és a moszkvai mezőgépgyárat. Az ülésszakon megállapítot­ták: jól fejlődnek Magyaror­szág és négy szőrijét köztár­saság — Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán és Moldávia — minisztériumai, főhatóságai, tudományos akadémiai, vál­lalatai és intézményei közötti közvetlen kapcsolatok. Leg­gyorsabb az előrehaladás a műszaki-tudományos együtt­működésben; eddig mintegy 35—40 téma kidolgozására kötöttek szerződést, és több szerződés előkészítésén dol- . goznak. Alekszej Antonovot fogadta Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Havasi Ferenc, a KB tit­kára. A szovjet miniszterelnök- helyettes — Marjai József társaságában — ellátogatott a Medicor és a Tungsram gyár­ba. A szovjet, delegáció tag­jai az ülésszak alatt külön tárgyalásokat folytattak ma­gyar partnereikkel és több vállalat vezetőivel. Alekszej Antonov és a de­legáció tagjai szerdán elutaz­tak Budapestről. A küldöttsé­get Marjai József búcsúztat­ta a Ferihegyi repülőtéren, jelen volt Borisz Sztnkalin. a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. (MTI) Falon és városon Húsvizsgáiaf Figyelem az emberi tényezőre Személyzeti és kádermunka, oktatási tevékenység a víz- és csatornamű-vállalatnál Az elmúlt év decemberé­ben zárta le a megyei tanács kereskedelmi osztályának ke­reskedelmi felügyelősege azt a vizsgálatot, melynek során a hús, húskészítmények, ba­romfi forgalmazásénak me­gyei tapasztalatait térképezte fel. A vizsgálat három válla­lat és több áfásé központjára, illetve 23 vállalati és szövet­kezeti üzletre terjedt ki. Nógrád megye az el­múlt évben 64 ezer mázsa húskerettel gazdálkodott, ez a mennyiség az előző évi ki­szállításnál 4,4 százalékkal több volt. Az év első nyolc hónapjában a hús- és húské­szítmény-ellátás kiegyensú­lyozottnak bizonyult, a gon­dok szeptember elejétől je­lentkeztek. Ugyanis a húsipari vállalatok, elsősorban a Ka- rancshús, nem tudta teljes egészében kiszállítani a szük­séges mennyiséget. Az év el­ső három negyedévében a sertésállomány az ismert okok miatt, csaknem 13 szá­zalékkal volt kevesebb, mint az előző évben, a megyéből történő felvásárlás is húsz százalékkal maradt alatta az előző évinek. A hiány me­gyén kívüli beszerzésekkel va­ló pótlása nem sikerült, így az ellátási színvonal az üzle­tekben csökkent. A megyei tanács kereske­delmi osztálya a sertéshús­keret beszűkülésének ellensú­lyozására több intézkedést tett. Kezdeményezte a megyén kí­vüli árualapok felvásárlását, szorgalmazta a sertéstőke­húst helyettesítő cikkek fo­kozott kínálatát, keretet cso­portosított át a Penomahtól a Karancshús javára az egyen­letesebb területi ellátás érdé kében. Az ellátási színvonal meg­csappanásának csaknem termé­szetes következménye az in­gadozó minőség. A Nógrád Megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat például kör­levélben hívta fél az üzlet­vezetők figyelmét a húsáru körültekintő minőségi átvéte­lére. A minőséghibás termék elfogadásáért egyértelműen a boltvezetőt terheli a felelős­ség — függetlenül attól, hogy a hiba eredője a valóságban az iparban keresendő. A kör­levél, valamint a felügyelőség által tavaly a húsipari meó­sofekaJ szemben kezdeménye­zett szankció eredményeiként kismértékű előrelépés, tapasz­talható a szállítókkal szem­beni egységes fellépést ille­tően. Javulhatott volna a tő­kehús minősége észrevehetőbb mértékben is, ha indokolt esetben a kereskedelmi vál­lalatok, szövetkezetek éltek volna a minőségi kötbér esz­közével — ezt a lehetőséget azonban továbbra sem alkal­mazzák. A vállalatok és szö­vetkezetek erőteljesen töre­kednek a szállítókkal szem­beni rugalmas, jó partneri kapcsolatok megtartására, ami azonban nem indokol­hatja a minőségi problémák­tól való áttekintést. A bolti vizsgálatok folya­mán a kereskedelmi felügye­lők közepesnek ítélhető ellá­tással találkoztak. Az általá­nos minősítés azonban több szélsőséget is takar. Míg a sertéshúsellátás a keret be­szűkülése ellenére is kielégí­tőnek mutatkozott, a marha­hús esetében már eltérőek a tapasztalatok; kivált kistele­püléseken keresik hiába a vevők a marhahúst. A gond abban gyökerezik, hogy a ki­sebb települések üzletei leg­feljebb ötven kiló marhahús eladására lábnak garanciát a kereslet alapján, ugyanakkor a zömmel hátulja részét szál­lító ipar legkevesebb 10—80 kilós darabot kínál. Termé­szetesen a vidéki üzletvezetők túlzottan óvatos rendelése is hozzájárul ahhoz. hogy a vizsgált boltok közül minden harmadikban kifogásolható a marhahús választéka. A belsőségellátás vidéken a nullával egyenlő, a legtöbb városi üzletben is kizárólag a májra korlátozódik. A ko­rábbi tapasztalatokkal meg­egyezően állapították meg a kereskedelmi felügyelők: a belsőségek megfelelő kínálata egyértelműen az üzletvezető személyes jó kapcsolatainak köszönhető, márpedig ebbe a körbe általában a szerződéses üzletek vezetői tartoznak! Az ellenőrzött üzletek háromne­gyed részében akkor sincs belsőség, ha egyébként az élő­állat-ellátás megfelelő. A húskészítmények válasz­téka a városi boltokban ki­elégítő, sőt, esetenként — a megyén kívüli beszerzéseket is figyelembe véve — egé­szen jónaik minősíthető. Nem így vidéken- főleg kistelepü­léseken! Noha mind a Ka­rancshús, mind a Penomah igen választékos húskészít­mény-kínálatot ajánl, a gyár­tásban rendszeresen a vá­lasztéknak fele. vagy ennél valamivel több szerepel. A falusi boltok gvaikran. igen szegényes választékában az is ludas, hogy a boltvezetők a disznóvágési szezonban igen keveset, vagy egyáltalán nem rendelnek a húskészítmények­ből. Mindkét megyebeli húsipari vállalat meglehetősen inga­dozó minőségű tőkehúst szál­lít az üzletekbe. A minőségi gondok leggyakrabbán a fe­lületi zsírossággal, az üregi zsírokkal, a izomszegénvség­gel és a rossz hasítással függ­nek össze. A boltvezető ész­revételeit a szállító elfogad ia, esetenként a kifogásolt szál­lítmányt vissza is viszi, leg­többször azonban csak a zsí­ros részeket szedeti le a bol­tosokkal. Nem túl szerencsés megoldás ez utóbbi —, noha a korábbi tapasztalatokhoz mérten már ez is haladás —, mert különösen hét végi csú­csok idején az egyre keve­sebb hentessel dolgozó üzle­tek csak a legnagyobb nehéz­ségek és a vásárlók várako­zási idejének megnyújtása árán tudják a húst a zsírtól megszabadítani. Több megyebeli szövetke­zet. vállalat próbálkozik az előre csomagolt tőkehús, hús- készítmény. illetve baromfi forgalmazásával — a siker azonban nem arányos a bele­fektetett energiával. A vá­sárlók továbbra is idegen­kednék az előre csomagolt hústól, túl a bizalmatlansá­gon, sok helyen az előre cso­magolás feltételei is hiányo­sak. örvendetes viszont, hogy a próbavásárlások és csomag- ellenőrzések az alkalmazott ár- a mérés és számolás te­kintetében az 1981-es vizsgá­lathoz1 képest, javulást hoz­tak. 23 ellenőrzés közül, mindössze kettő zárult fele­lősségre vonással, négy alka­lommal pedig az ellenőrző könyv útján figyelmeztették az eladót a kereskedelmi fel­ügyelők. Sz. M. A termelőmunka emberi tényezőivel való folyamatos foglalkozás legalább olyan fontos, mint a műszaki-tech­nikai feltételek megteremtése. Az éves vagy középtávú ter­vekben szereplő feladatok megoldásához megfelelő mi­nőségű, összetételű, jól képzett munkásgárda szükséges. S miután a jó szakemberek nem az utcán teremnek, s készen is ritkán kapni ilyet, minden vállalatnak magának kell törődnie kinevelésükkel, oktatásukkal. A Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat tegnap a salgótarjáni TIT-klubban vezetői értekezleten tekintette át legutóbbi ötéves káder- és személyzeti munkáját, oktatási tevékenységét. Nógrád megye kedvezőtlen geológiai és hid­rológiai adottságai révén a lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága jócskán el­marad az országos átlagtól. S noha az utóbbi öt eszten­dőben is igen gyors tempó­ban kapcsolta be az ellátat­lan településeket a vezetékes vízhálózatba a vállalat, sok még az elvégzésre váró teen­dő. A szolgáltatás színvonalá­nak emelése a korábbiakhoz képest nagyobb követelmé­nyeket támaszt a vállalat dolgozóival szemben. Jó irá­nyú kibontakozásnak lehetünk tanúi; a vállalat nem első­sorban a munkáslétszám nö­velésével, hanem összetételé­ben minőségileg átrendeződő műszaki, gazdasági, munkás- és vezetői gárdával oldja meg feladatait. Megkezdődött és jelenleg is tart az a folya­mat, melynek eredményeként már ma is iskolázottabb, fel­készültebb emberek töltik be az egyes posztokat A VI. ötéves tervidőszak folyamán például 33 száza­lékkal nőtt a szakmunkások száma, emelkedett a műszaki, az igazgatási és az ügyviteli dolgozók aránya, ugyanakkor ma lényegesen kevesebb se­gédmunkást foglalkoztat a vállaiat, mint öt évvel ezelőtt. Szembetűnő az iskolai vég­zettség szintjében és a szak­irányú képesítésben bekövet­kezett változás, s külön fi­gyelmet érdemel a vízgazdál­kodási képzettségű közép- és felsőfokú végzettségűek meg­növekedett aránya. Egyre több fiatal vállalja a továbbkép­zéssel járó többletkötelezett­séget — segítve ezáltal a szakember-utánpótlást. A vállalat a kívánatos fel­készültség elérése érdekében oktatási bázisokkal, intézmé- j nyekkel, szakközépiskolákkal : és felsőfokú oktatási intéz­ményekkel tart kapcsolatot. Középtávú és operatív okta­tási tervet készített, melynek végrehajtásával a mostaninál is előnyösebb helyzetbe ke­rülhet. Az utóbbi években a főis­kolát végzettek száma 57 szá­zalékkal, a középiskolásoké j 30 százalékkal emelkedett, j miközben a vállalati összlét- j szám bővülése csak 22 száza- ; lékos volt. A beiskolázás és 1 a cserélődés együttes eredmé- ] nyeként megcsappant viszont i az alapfokú iskolával nem rendelkező munkások száma. ! A fizikai munkások jelentős része is érettségivel rendel­kezik. A létszámszerkezetben lét­rejött minőségi átrendeződés következtében erősödött a dolgozók munkahelyhez való \ kötődése is. Mint ahogyan ez :j a tegnapi tanácskozáson is elhangzott, észrevehető mér­tékben javult a fiatalokkal, a pályakezdőkkel való fog­lalkozás. Beilleszkedésüket a sz-ocialista brigádok is hatha­tósan segítik, de a vállalat egészére nézve is kiemelt fontosságú feladat ez. A fia­talokkal való foglalkozás sú­lyát indokolja, hogy a válla­lat minden negyedik dolgozója harminc éven aluli. A rájuk irányuló nagyobb figyelmet, gondosságot igazolja többek között az is, hogy fluktuáci­ójuk az utóbbi években rend­kívül alacsony volt. Eleterő-uizsgalatok A tavaszi kukoricavetésekre készülve megkezdték a vető­magvak életerő-vizsgálatát az MTA Martonvásári Mezőgaz­dasági Kutatóintézetében. E vizsgálattal azt állapítják meg, hogy a mag miként reagál a mostoha körülményekre, egye­bek között a kelést megelőző icdves időjárásra. A magvakat a laboratóriumban az április eleji időjárásnak megfelelő körülményeknek teszik si. csí­ráztatják, majd a kifejlődött csíra nagysága alapján dön­tenek arról, hogy a vizsgált alapanyag milyen időpont­ban történő vetésre alkalmas. Az erőteljesen fejlődő, nagy életerejű magvakat korán, a gyengébben csírázókat később célszerű elvetni. Az úgyneve­zett életerő figyelmen kívül hagyása ugyanis 15—20 száza­lékkal csökkentheti a termés­hozamokat és ezzel a kukori­catermesztés gazdaságosságát. A martonvásári intézet se­gítségét főként a termelési rendszerek es a kukoricater­mesztésben élenjáró mezőgaz­dasági nagyüzemek veszik igénybe, ők adják a legtöbb munkát a vizsgálatot végző szakembereknek. (MTI) Vita és munka A pénzügyi szféra évek óta szeizmográfként jelzi a gaz­dálkodás zavarait. Nem véletlen, hogy az alacsony haté­konyságú, vagy veszteséges vállalatok sorsának rendezésé­re külön jogszabály készül. S mind több cég kényszerül várná a pénzere, mert adósa átmenetileg nem fizet. Mindez felületi jelenség, amelyet különböző hitelekkel, támogatá­sokkal csak átmenetileg lehet kezelni. De az már húsba vágó kérdés, hogy a fejlődés perspektívái mind több vál­lalat előtt szűkülnek be, s ez nagyon gyakran azt is jelen­ti : a cég hosszú időre kiszorul az itthoni piacról és olykor a külföldiről is. Bár a vállalatvezetők önkritikusan mindig saját, hibáikat is felsorolják, azért egy-egy beszélgetésből a legritkábban marad ki a szabályozás kritikája. Az, hogy hovatovább ek­kora elvonás mellett már nem marad sem bérfejlesztésre, sem beruházásira. S minél jobban, eredményesebben gaz­dálkodik manapság egy vállalat — kis túlzással élve — csak adóforintjainak számát és nem a nyereségét gyara­pítja. De nézzük meg a másik oldal érveit is. Az állami költ­ségvetés elsőrendű kötelezettségeit tartja szem előtt; ügyel a külső és a belső egyensúly megőrzésére, a külföldi adós­ságok pontos törlesztésére. A külső és a belső egyensúly kettős követelményének szorításában nem választhat tel­jesen szabadon., döntéseit elsősorban a gazdaság teljesítmé­nye determinálja. Ha a tervezettnél kevesebbet terme! a népgazdaság, akkor bevételei sem érik el a várt szintet, így növelni kell az elvonást Nem véletlen, hogy ősszel a pesszimistáknak lett igazuk, akik a vállalati jövedelemsza­bályozás szigorítására tippeltek. Igaz. visszatekintve az el­múlt évek közlönyeire, nemigen mondhatjuk, hogy jósla­taik nem váltak be, hiszen szinte mindig szigorodtak az általános szabályok. De szerencsére mind több jele mutat­kozik a szelektív fejlesztésnek-fejlődésnek is, idén az exportcélú beruházások után már kevesebb felhalmozási adót fizetnek majd a vállalatok. Persze, így is igaz. hogy a vállalati jövedelmek több mint 60 százaléka immár a költségvetés rovataiba olvad be. Ezért minden egyes vál­tozás, akár csak egy százalékkal növekvő elvonás, élénk tiltakozást vált ki. Még akkor is. ha a vállalati jövedelmek évről évre meghaladják a tervezettet. A globális számok azonban eltakarják azokat a cégeket, amelyek évek óta a csőd szélén egyensúlyoznak. S ne feledkezzünk meg azok­ról sem. amelyek különböző támogatások révén tartják fenn magukat. A példákat pro és kontra, rnég sokáig folytathatnánk. S bizonyára tavasszal, az első negyedéves számok ismereté­ben. újból fellángolnak majd a viták. A felsorolt problé­mákkal az idén is szembe kell nézniük a vállalatoknak, s csak remélhetjük, hogy az első fél év majd nem szolgál olyan kellemetlen meglepetésekkel, mint 1985-ben. A VII. ötéves terv sikere az első esztendők eredményes voltától nagymérték pen függ. hiszen az utolsó három év nagyobb növekedését az indulás esztendejében kell meg­alapozni S valóban sorsdöntő a népgazdaság számára, hogy sikerül-e meggyorsítani a növekedést. Ehhez viszont más­féle munkastílusra van szükség, mint amihez az elmúlt években hozzászoktunk. Annak a belátására: vitatkozni lehet ugyan a szabályo­zókon, azok milyenségén, de ez sem változtathat — és nem is változtat — azon a tényen, hogy az adott közgazdasági környezetben kell dolgoznunk Akár tetszik a szabályozók egyik, másik vonása, akár nem. Sok vállalat eredményes munkája, sőt jó néhány gazdál­kodó szervezet kiugró sikere igazolja, hogy még a nehéz körülmények között is meg lehet találni a dinamikus fej­lődés útját, módját. Csak nem a szabályozókról folytatott vitákra, hanem a munkára, a gazdálkodásra kell helyezni a hangsúlyt. L. M. NÓGRÁD — 1986. január 16., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents