Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

Oszféfy = aTapszervezet? $ • 4 i' a kihívásnak Megfelelni Diákváros — mondják Ba­lassagyarmatról. A diákélet, mint az ország szinte minden pontján, itt is szorosan össze­fonódott a középiskolai KISZ- szel. A Balassi Gimnáziumban például csak mutatóban ta­lálni egy-két tanulót, aki nem tagja a mozgalomnak. Az is­kola KISZ-bizottságának tag­jait arról faggatom, mi von­zotta őket a KISZ-be. — Már az általános iskolá­ban kapcsolatba kerültünk a szervezettel — emlékszik visz- sza Simkó Andrea alapszerve­zeti titkár. — A balassisok vezették ugyanis, ahogy mos­tanában is, a tagfelvételt megelőző Kili áruköröket és próbákat a város általános is­koláiban. Amikor idekerül­tünk, már nem volt nehéz bekapcsolódni a munkába. — Személyes példák is von­zottak — teszi hozzá Holecz Hajnalka, az iskolai KISZ-bi- zottság titkára. — Elsős ko­runkban a KISZ-vezetőség volt az iskola „krémje”. Ki ne szeretett volna közéjük ke­rülni? Valóban pezsgő KISZ-élet fogadta abban az időben az immár negyedikes vezetőket. Jó programok, izgalmas meg­mozdulások. Elbűvölte őket a kitűnően működő, változatos­ságával és frisseségével hó­dító Balassi klub. Alig telt el egy év, a klub megszűnt. — Elkövettünk egy nagy hibát — keresi az okot Kren Réka. — Nem tanultuk meg a vezetést az akkori gárdá­tól. Amikor pedig leérettsé­giztek, elmentek, tanácstala­nul álltunk a feladatok előtt. Nem éreztünk erőt ahhoz, hogy például a klubot olyan színvonalasan tudjuk csinálni, mint ők. A meghátrálás azonban csak időleges volt. Üjra kialakult egy cselekvő, aktív réteg, amely nem ismer lehetetlent. Am idén újra indították a klubot, amely rádiós műsoro­kat ad az iskolában, rocktör­téneti előadásokat rendez, ter­vez földrajzi, csillagászati so­rozatokat, és még sok érde­kességet. De mással is kiruk­koltak az idei tanévben a KISZ-esek. Először, de a si­kerre való tekintettel — el­határozásuk szerint — nem utoljára rendeztek gólyabált. A tavalyi városi diákírók és -költők versenyén részt vevő gárdából irodalmi kör szer­veződött. A Szántó szakközép- iskola diákjai máris bekapcso­lódtak ebbe, de szeretnék más iskolákra is kiterjeszte­ni a színvonalasnak induló kör munkáját. A sok újdonság, nemcsak a KISZ-vezetők „felnövésének” köszönhető. Bevallásuk szerint az iskola vezetésének támoga­tása sokat jelentett. — Nem esünk még egyszer ugyanabba a hibába — mond­ja Holecz Hajnalka. — Ha mi tavasszal leérettségizünk, olyan „utódokat” hagyunk itt, akik képesek lesznek az elkezdet­tek folytatására. Bár kicsit félek, hogyan birkóznak meg majd azokkal a változások­kal, amit a májusi KISZ- kongresszus hoz majd. Ezekben a napokban, ter­mészetesen a balassisokat is, mint országszerte a KISZ- eseket, a mozgalom megúju­lásáról szóló vita foglalkoztat­ja. Bizony, jelentős változá­sok előszele érződik középis­kolás körökben. Felborulni látszik a Balassiban is meg­szokott szervezeti rend, mi­szerint egy osztály egy alap­szervezet, s a kettő közé akár egyenlőségjelet is len«t ten­ni. Az új elgondolások arra irányulnak, hogy ne csupán a KISZ legyen a közélet egyet­len terepe az iskolában. Ala­kuljanak a mozgalmon kívül olyan önképzőkörök, ame­lyekben a közös érdeklődésű­ek vesznek részt, öntevéke­nyen irányítva működésüket. A KISZ-be pedig valóban csak azok lépjenek be, akik elkötelezettek, és vállalják sa­játos feladatait. — Szerintem óriási felelős­ség hárul a KISZ-re — véli Kren Réka. — Az öntevékeny körök kihívást jelentenek. Csak akkor tudja megtartani tagságát, ha igazán vonzó lesz a fiatalok körében. — Én úgy gondolom, hogy eleinte elszippantják majd ezek a körök a KISZ-től a diákokat — mondja Simkó Andrea. — Talán később, ami­kor elválik, hogy mi az a más, több, amit a KISZ nyúj­tani tud, fordulhat a kocka. Beszélgetésünk alatt nem titkolják félelmüket a lányok: Vajon beválik-e majd az új forma? Azt azonban egyikük sem vitatja, hogy bele kell vágni. Hisz a jobbal kecseg­tetőért érdemes megválni a megszokott biztonságától. Azok az alapok és értékek, amik eddig teremtődtek a Balassi­ban, bízvást csökkenthetik az aggodalmat. — Én örömmel nézek a vál­tozás elé — jelenti ki Kovács Ferenc igazgató. — Az ifjú­sági szövetség neve előtt a kommunista jelzőt, amióta a középiskolákban szinte min­denki KISZ-tag, megelőlege- zettnek tartottam. Azt sem csodálom, hogy a megújulási folyamatban vezető szerepet szánnak ennek a rétegnek, hiszen a legfogékonyabb, leg­életképesebb korosztály. Saj­nos, a KISZ segítésére, sze­rintem az egyetemi, főiskolai KISZ-mozgalom gyengeségei miatt, nem elég fiatal peda­gógus vállalkozik szívesen. E munika jobb elismerésére min­denképpen szükség lenne, hi­szen a középiskolákban az if­júsági szövetség megújítása nem képzelhető el a pedagó­gus partnerek nélkül. Kován Erika Mesélő műit Lakodalmas fazék Megyénk falvaiban a lako­dalom mindig a legnagyobb családi ünnepek közé tarto­zott. A múlt század végéig a lakodalmak általában három napig tartottak. A meghívott népes vendégsereg élelmezé­séről a menyasszony és a vő­legény szüleinek kellett gon­doskodnia. A lakodalmak többségét ősszel tartották, amikor kamrába került a bú­za, kiforrt a bor, meghíztak a disznók, kacsák, libák, a tavasszal kikelt csirkék is megnőttek. A szülők több évig készültek a lakodalomra. A stafírung megszerzésén kí­vül állatokat neveltek, nagy mennyiségű bort, pálinkát gyűjtöttek össze a lagzira. Mindenki igyekezett erre az alkalomra egy-két birkát ne­velni, legalább egy sertést meghizlalni. A gazdagabbak borjút is vágtak a vendégek elllátására. Nagy szégyennek tartották, ha a szülők nem tudták étellel-itallal ellátni a meghívott vendégeket. Az első világháborúig, az ételek főzésére cserépedénye­ket használtak. A lakodalmi (A szerző felv.) ételek elkészítéséhez nagy­méretű fazekakat szereztek be. Egy-egy fazék 40—50 li­teres is lehetett. Ilyen nagy mennyiségű ételt csak lako­dalom idején készítettek, azért ezeket az edényeket lakodal­mas fazéknak nevezték. A nagyméretű cserépfaze­kakat a gömöri és a poltári fazekasok készítették, akik termékeiket saját maguk, vagy kereskedők útján továbbítot­ták a falvak lakóihoz. A parasztok nem pénzzel, hanem gabonával fizettek a cserép­edényekért, mérettől függő­en, egyszer vagy kétszer tölt­ve meg azt gabonával. A la­kodalmas fazekakat tűzálló agyagból készítették, csak belül öntötték le mázzal. Gyakori használat után a külső faluk a lángtól foltokban megfe­ketedett. ez alapján könv- nyen felismerhetjük e főző­edényeket. A múlt század végéig a lakodalmi ételeket kemencé­ben főzték A töltött káposz­tát, a húslevest csak cseréD- ből készült fazékban főzték, úgy tartották, hogy abban fő meg a legjobb ízűén. Az 50— 60 cm magas, 30—40 cm szé­les cserépfazekat csak úav tudták a kemencébe betenni, ha annak szűk száját előzőleg kibontották. Képünkön egy Gömörben készült lakodalmas fazekat mutatunk be. amelyet Dióoíe- nőn gyűjtöttünk az 1961 ps években, s a balassagyarmati Palóc Múze’’mv>an őrzőnk Zólyomi József 1 Imre — háromszor KAMERAKÖZELBEN M ihályfi Különös véletlen., hogy ja­nuárban többször is találkoz­hat a tévénéző Mihályfi Im­rével, helyesebben alkotásai­val. Az alkotások elkészítését kisebb-nagyobb időközök választják el egymástól, és most mégis gyorsan követik egymást a képernyőn. A többszörösen kitüntetett, műveivel számos díjat nyerő művész diplomája megszer­zése után a Hunnia Filmstú­dió dramaturgjaként kezdte pályáját Idestova három év- ! tizede a televízió rendezője, ! illetve főrendezője. Sok em­lékezetes produkció fűződik a nevéhez. Első rendezése, a Hotel Germánia még egyenes adásban ment, Inke Lászlóval a főszerepben. Két évvel ké­sőbb elkészült a televíziós változat, a Vacsora a Hotel Germániában, Básti Lajos fő­szereplésével. Básti több Mi- hályfi-film főszereplőjeként olyan sikereket könyvelhe­tett el magának, mint a leg­jobb férfialakítás dija Prá­gában és Monte Carlóban az Iván Iljics halálában nyúj­tott teljesítményéért. (A jövő hónapban- a Básti-sorozatban láthatjuk.) Csak emlékeztetőül Idézünk fel néhányat Mihályfi Imre al­kotásai közül: a Menekülés a börtönbe, amely 1962-ben Cannes-ban megkapta az Eurovízió nagydíját; Berkesi András Sellő a pecsétgyűrűn című könyvének adaptációja; A gyáva, Sarkad! Imre írá­sának feldolgozása; Galgóczl Erzsébet munkái közül a Pók­háló és a Közös bűn adaptá­ciója. A rendező 1963-ban nagy­szabású vállalkozásba kez­dett Illés Béla regényéből, Thurzó Gábor forgatókönyve alapján készült a háromré­szes Honfoglalás, az első olyan tévéfilm, amelyet a mozikban is vetítettek. Új­donság volt az is, hogy ez az adaptáció „áldokumentum- film”, amelyhez meg kellett találni azt a kompozíciós for­mát, amely a képernyőn is, a mozivásznon is maradék­talanul érvényesül. Már 1963- ban sugározta a televízió,1 most, január 29—30—31-én ismét műsorra tűzik. Számítógép a tanácsok szolgálatában Informatikai és számítástech­nikai intézetet alapított a So­mogy Megyei Tanács. Feladata, hogy ellássa a megyei tanács nyilvántartási munkájának kor­szerűsítését, az igazgatásszerve- rési tennivalók összehangolását, 6 közreműködik a helyi taná­csoknál végzett, ilyen irányú ősztől két tanfolyam Amatőr képzőművészeti törekvések a pedagógusok körében A művészeti élet fellendü­lése — megyénk általános fej­lődésének szolgálatában — az eddiginél többet és mást vár el az alkotótól, és a mű­vészétét befogadók körétől egyaránt. Mindenekelőtt azt, hogy ez a kör egyre szélesebb legyen, a tömeges tudat- és nyévé, mert egyre több peda­gógust késztet olyan amatőr képzőművészeti tevékenység­re, amelynek színvonala — a legszigorúbb igényességgel mérve is — elismerésre mél­tó. A közönség elé kívánkozó művek mennyiségi és minő­ségi gyarapodása egyaránt nár vállalta: Földi Péter, az amatőr képzőművészeti stú­dió vezetője, Presiis Lujza és Pénzes Géza szakfelügye­lő. Vezetésükkel 1985 őszétől két csoportban fo­lyik a munka. Ezek lényege: egyrészt a képzőművészetcei még nem foglalkozó tehevse­,.képzőm ű vészeti alkotómű­hely rajz szakos nevelők ré­szére” — eddigi tevékenysé­ge élénk és egyre fokozódó érdeklődést ' váltott ki peda­gógusaink szeleseob körében is. Az egész napos gyakorla­ta foglalkozások, tárlatlátogatá­sok, az ..otthoni” raizkedv munkában. Az Államigazgatási Szervezési Intézet irányításával előzetesen kidolgozták a megyében a komp­lex informatikai fejlesztési ter­vet. Ennek során a megyei ta­nács szakigazgatási szerveinél, valamint a városi tanácsoknál elvégezték a nyilvántartások fel­mérését és a számítógépes fel­dolgozásokhoz szükséges korsze­rűsítését. Több területen már a számítógépei is használják. Egyelőre kísérleti jelleggel né­hány Commodore—64 típusú szá­mítógépet állítottak munkába, a tanácsi dolgozók ezeken tanul­ják a gépek kezelését. A városi tanácsoknál is megkezdődött a számítástechnika alkalmazásá­hoz szükséges feltételek kialakí­tása. Kaposvárott és Barcson több hatósági nyilvántartást visznek számítógépre. ízlesformalas pedig egyre ha­tékonyabb. A művelődési szokások for­málásában a művészetek iránti fogékonyság szólesebo körű kiterjesztésében pedagógu­saink eddi^ is sokat tettek és még többet tehetnek. Ennek a felismerésnek a képzőművé­szeti téren való megvalósítása több mint egy évtizede kezdő­dött el. A Nógrád Megyei Tanács VB pedagógus-to­vábbképzési kabinetjének évente meghirdetett pedagó­gus-képzőművészeti pályá­zata azért vált kulturális köz­életünk igazán rangos esemé­figyelemre érdemes. Az eredmények láttán me­rült fel a továbbfejlődés tu­datos gondolata. Czinke Fe­renc Munkácsy-tíijas grafikus- művész fogalmazta meg az alkotó pedagógusok folya­matos és tervszerű támoga­tásának javaslatát, az ösz­tönző hatást és a műhely­munka rendszerességét biz­tosító keretek megteremtésének szükségességét. Ezt a javaslatot valóra vál­tó — több év távlatával szá­moló — programok tervét és vezetését három művészta­ges pedagógusok felfedezését segítő, számukra az inspirá­ciót és a hiányzó szaktudás megszerzését elindító rend­szeres gyakorlat, úgynevezett képzőművészeti „előiskola” működtetése, másrészt: a rajz szakos tanárok számára olyan alkotóműhelv megte­remtése, mely hatékonyan segíti mondanivalójuk kép­zőművészeti megfogalmazá­sát. az egyéni kifejezés meg­találását. Mind a két cso­port — az „óvónők képzőmű­vészeti alkotó közösségének speciális tanfolyama” és a eddigi termése igen bizta­tó. Válogatásuk alapján később bemutatkozó kiállítá­sokat rendez a pedagógus-to­vábbképzési kabinet. Szeretnék, ha e tevékeny­séggel, továbbá az érdeklődők szélesebb körének bevonásá­val nem csak a pedagógusok rajzi képessége fejlődne, ha­nem a vizuális kultúra gaz­dagodása lemérhető lenne környezetünk kedvező válto­zásán, a művészeti hatások iránt fogékonyabb tanítványok szélesedő táborán is. R. Sz. A napokban viszont, Mi­hályi! Imre új tévé játékával találkozhatunk. Január 23-án este 20 órai kezdettel az 1* es műsorban mutatja be a televízió a Nógrádi Gábor írásából készült Egységben az erőt. A történetben egy új­ságíró interjúsorozatot ké­szít a lakótelepi családok mindennapjairól. Ellentétek, problémák, gondok kerülnek felszínre, olyanok, amelyek indokolják, hogy másnap Be­széljük meg címmel vitamű­sor követi az adást. Mialatt a Honfoglalás és az Egységben az erő a közönség elé kerül» a rendező új mun­káján dolgozik, és ez sem kis vállalkozás: Kuncz Aladár regényéből, Száraz György forgatókönyvéből A fekete kolostor tévésfeldolgozása. A híres mű azoknak a magya­roknak az életéről szól, akik az első világháborút a fran­ciaországi noirmoutier-i tá­borban élték át hadifogolv- ként. A főszerepeket a ren­dező Szakácsi Sándorra. An- doral Péterre, Máté Gáborra, Koncz Gáborra. Rubold Ödönre és Gera Zoltánra bízta. (erdős) KOSSUTH RADIO: *.»: Miről Ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.3f>: Kairvezetők. XXV/!, rés® S.17: Verbunkosok, nóták »0.115: Diákfélóra 10.35: Labirintus 10.50: Ravel: A pásztoróra- 11.37: Üt a láthatatlan házhoz. XIV/10. rész M.3«: Ki nyer ma? lü.45: Távirati tervek. A fővárosi közlekedésről. IS.00: Erich Kleiber vezényel 13.40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Zenei tükör 15.00: Olvasókör 15.30: Kórusainknak ajánljuk 16.05: Révkailauz 17.00: Fűtől fáig 17.25: Reflektorfényben . egy operaária 17.56: Gorög népi daMácnok 18.04: Kritikusok fóruma 19.15: öt perc dicsőség. Jaroslav Abramov rádiójátéka 20.25: Liszt: Dante szimfónia 21.10: Szőnyi Erzsébet népdal­feldolgozásaiból 21.30: Változatok a történelemre 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Mozart: Don Giovanni. Az I. felvonás fináléja 22.51: Van benne ráció. ötletek, célok, eredmények 23.06: Oj Melódia-lemezeinkből 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Burka Sándor tárogatón játszik 8.20: A Szabó család. (Ism.l 4 NÓGRÁD = .1986. január 16., csütörtök 8.50: Tíz pero külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Indulók, táncok f ú v ős zenek arra 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Énekeltem én: Péntek Jánosné, 12.45: A kiskunfélegyházi oiterazenekar játszik 13.05: Nosztalgia hullám 14.00: Népzenei kamara­hangverseny 14.15: Idősebbek hullám hosszán 15.05: Néhány Dere tudomány 15.10: O p eraslá g erek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban. Vendégünk: Bende Zsolt 17.05: A Magyar Rádió dzsessz­hangversenye elődöntő­jének felvételeiből 17.30: Ti ni-tonik 18.30: Slágerlista 19.05: Operett-kedvelőknek 20.00: Reklámparádé 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Rádiószínház: Eberling, a magyar apa. Rádiószatíra 21.52: Az élő népdal 22.02: Böngészde a zenei a nti kváriumban 23.20: A mai dzsessz 24.00: Virágénekek 0.15: Éjied után MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: M ű sorismertet é s hírek, időjárás. 17.05: A TiscoátaM a Du­máig. Észak-magyar országi ké­peslap. Szerkesztő: Csonka Lász­ló. (A tartalomból: A Szárnyát is szabályozná kell. — Téli üdülők között. — ízig-vérig kereskedő. — Tolilbeszéd. Németh Miklós Attila jegyzete.) 18.00: Észak­magyarországi krónika. 10.25— 16.30: Lap- és mű sor előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé 9.10: Orosz nyelv, (középiskolá­soknak) 9.30: Környezetismeret 10.00: Golgota. XIII/13. rész 11.15: Tények és talányok a ten­ger mélyén. II/2. rész 12.10: Képújság ,15.20: Iskolatévé 15.50: Kamera 16.25: Hírek 16.30: A rövidfilmstúdiók műhe­lyéből 17.25: Képújság 17.30: Pernetuum mobile 18.20: A Halley-iistökös visszatér. Román kisfilm 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Krízis. Tévéfilm 21.20: A hét műtárgya 21.30: Hírháttér 22.20: Színházról néhány percben 22.30: Tv-hiradó 3. 22.40: Himnusz 2. MŰSOR: 17.30: Képújság 17.35: Guriga, a varázsló 17.50: Kerek világ 18.05: Egészen normális őrület. NSZK-tévéfilmsorozat. XI/l. rész 18.50: Verdi: Simone Boccanegra. Opera három felvonásban előjátékkal 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Egészen normális őrület. XI'2. rész 22.35: .Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19..70: Tv-hiradó 20.00: Életünk krónikája. 20.30: Mindenkinek van ló. de rossz napja is. 21.30: A utósok-motorosok magazinja 22.10: Találkozás szovjet művészekkel 23.00: Hiro-v 2. MŰSOR: 19.30: Tv-niradó 20.00: Énekszóval — muzsikával 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Katarina Tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November ?.: A Kék villám (14). Színes, látvá­nyos, szinkronizált amerikai bűn­ügyi fiúm. — TIT: Juliette soisa (14). Színes francia film. — Ba­lassagyarmati Madách: Három­negyed 6-tól: Hamupipőke. Szí­nes, szinkronizált amerikai rajz­film. 8-tól: Párizs, Texas (14). Színes, szinkronizált NSZK-fi lm. ISKOLAMOZI: Négyszáz csapás. — Diákfilmklub: Kés a vízben (16). Szinkronizált lengyel film­dráma. — Filmklub: Modern pimpernel. Angol film. — Pász­tói Mátra: A király, akinek nem volt szíve. Színes, szinkronizált finn mesefilm. — Szécsényi Rá­kóczi: Egy év kilenc napja. — Karancslapujtő: ISKOLAMOZI: A kőszívű ember fiai I—IT. — Kisterenyei Petőfi: A naD lánya (14). Színes brazil kalandfilm. - Nagylóc: Átverés (16). Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Jobbágyi: Break. Színes, zen»*, látványos amerikai film.

Next

/
Thumbnails
Contents