Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

Befejezte munkáját a népfrontkongresszus OLÁH ISTVÁN (1926-1985) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Oláh István elvtárs, hadseregtábornok, honvédelmi miniszter a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisé­ge 1985. december 15-én elhunyt, Temetésének ‘megszervezésére bizottság alakult. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, Magyar Népköztársaság Honvédelmi Minisztériuma f (Folir ás at 1. oldalról) Vasárnap a tanácskozás har­madik, zárónapján folytató­dott a HNF OT és az Orszá­gos Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság beszámolójának együttes vitája. Az elnökség­ben helyet foglalt Hámori Csaba, a KISZ KB első tit­kára, Sarlós Isván. az Or­szággyűlés elnöke. Szabó Ist­ván, a TOT elnöke, a Politi­kai Bizottság tagjai és társa­dalmi, politikai életünk szá­mos más kiemelkedő személyi­sége Az elnöklő Peiák Emil tá­jékoztatta a jelenlevőket ar­ról, hogy az ország minden Hozzászólásában elmondta, hogy a népfrontban hogyan tanították meg a közösségi életre, az emberek ügyes­bajos dolgainak intézésére, képviseletére és a szókimon­dásra. Ennek is köszönhető az a megtiszteletés, hogy im­már második alkalommal lehet részese a népfront or­szágos tanácskozásának. Az állásfoglalás-tervezetet és a beszámolót olyan nyíltnak és őszintének ítélte meg, mint ahogyan azt az emberek a népfront fórumain már meg­szokták: a legkülönbözőbb kérdésekben kertelés nélkül mondhatják el véleményü­ket Röviden bemutatta a mun­kahelyet is, ahol dolgozik, kiemelve a gyáregység éle­tében azt a fejlődést, hogy 4z első hidak gyártása után ma már az igazán nagy hi- dakhozy így itthon ez Árpád- hídhoz is készítetten és ké­szítenek acélszerkezeteket. Szólt arról, hogv a gyári szo­cialista brigádok — többek között a nértfront szervezésé­re. mozgósítására is — ott vannak a társadalmi munká­ban. Ezt bizonyítják a közös munkával létrehozott autó­buszvárók, patakhidak, óvodai kerítések, játszóterek és a nem kevés gyári támogatás­sal megépült 96 munkáslakás Ismertette a kongresszuson a megyei népfrontértekezlet­nek azt a megállapítását, mi­szerint a társadalmi munka az elmúlt öt évben a spon­tán. esetleges tevékenységből szervezett, sőt tervezhető, a települések számára anvagi erőt jelentő tevékenységgé vált. Eredményei a megvé- ben megnégyszereződtek. „Ez a mozgalom, a létrehozott értéket tekintve, ma már fe­lülmúlja bármelyik nagvüze- me( — mondta felszólalásá­ban Pál Józsefné. — A mil- liárdokat létrehozó összefo­gás azonban még mindig nem kanta meg kellő rangját”, pori;» szükség volna a még nagvobb tervszerűségre és összehangoltságra. a szinte üzemi szintű szervezettségre. Hozzászólásában javasolta, hosv a n én trón t figveljen fel ezekre a minőségi változások­ra. amelvek az elmúlt öt év­ben történtek­Pósztor Béla, a veresegy­házi tanács elnöke felhívta részéből, a társadalom kü­lönböző rétegeiből, ipari és mezőgazdasági üzemektől, körzeti. községi és városi népfrontbizottságoktól, párt- szervezetektől sok üdvözlő távirat. érkezett a kongresz- szusra- Táviratban fejezték ki jókívánságaikat a külfö'di testvérmozgalmak és part­nerszervezetek is. Az elsőként felszólaló ár. István T,ajos főorvos, a HNF Vas Megyei Bizottságának elnöke a megyében élő nem­zetiségek helyzetéről szólt. Ezután Pál Józsefné, a Ganz-MÁVAG mátratere- nyei hídgyáregységének daru­vezetője szólalt fel­a figyelmet: növelni kell a közösségért végzett társadal­mi munka szervezettségét. Dr. László Alfréd, a Veszp­rémi Vegyipari Egyetem rektorhelyettese részletesen foglalkozott a műszaki pá­lyán dolgozók társadalmi megbecsülésének, az értelmi­ség meghatározó szerepének kérdéskörével­Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke többek között rámutatott, hogy a Magyar Szolidaritási Bizottság munkája szorosan kötődik a Magyar Népköz- társaság külpolitikájához. Ratkó József költő, dráma­író, Szabolcs-Szatmár megyei könyvtáros szűkebb pátriája kulturális felemelkedéséről szólva, egy megyei irodalmi, művészeti folyóirat létrehozá­sát szorgalmazta. A további­akban az állami gondozás, a nevelőotthonok helyzetéről szólt­Wil/c László, a Mecseki Szénbányák vájára a város. körzeti nép front bizottságok megélénkült munkájáról szólt, hangsúlyozva, hogy tevékeny­ségük része a szo.’ialista de­mokrácia kibontakoztatásá­nak. Márkus József, Zala megyei termelőszövetkezeti dolgozó veszélyesnek ítélte, hogv az aprófalvak • elnéptelenedésé­nek folyamata még mindig nem állt meg. Kurucz Jánosáé, a HNF Karcag Városi Bizottságának titkára hangoztatta: szervezett tudatos felvilágosító mun­kával meg kelj értetni min­denkivel. hogv mit jelent számunkra a béke. Kárpáti Rudolf ezredes, a Magvar Néphadsereg Műve­lődési Házának igazgatója az ifjúság testnevelésével, sza­badidő-sportjával foglalkozó felszólalásában riasztó adato­kat sorolt —, miszerint az egymillió-háromszázezer ál­talános, illetve középiskolás diákból csupán 64—65 ezerrel foglalkoznak szervezetten. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára a tár­sadalom erkölcsi értékeit gazdagító önzetlen, önkéntes, másokért végzett munka fon­tosságáról beszélt. Dr. Schöner Alfréd főrab­bi. a budapesti rabbiság el­nöke kijelentette: a népfront­mozgalomnak az elmúlt év­tizedekben és napjainkban is a legjellemzőbb vonása, meg­határozó eleme a „vox hu- mana”, azaz az emberi hang. amely mindennapos valóság­gá, életünkben tapasztalható realitássá vált. Hambuch Géza, a Magyar- országi Németek Demokrati­kus Szövetségének főtitkára kiemelte: a népfront a meg­újulást, a demokratizmus to­vábbi szélesítését. a társadal­mi összefogást tűzte zászla­jára. ☆ Kállai Gyula és Pozsgay Imre. a kongresszus szüneté­ben találkozott és baráti, kö­tetlen megbeszélést folytatott a tanácskozáson részt vevők egy csoportjával, a mozgalom kezdeményezőivei, a Márciusi Front résztvevőivel, a felsza­badulás utáni kibontakozás kiválóságaival, azokkal a' mű­vészekkel. tudósokkal, akik társadalmi céljaink megvaló­sításáért az első vonalban küz­döttek. ☆ Ezt követően a kongresz- szusi vita lezárult, s ismét Pozsgay Imre emelkedett szó­lásra, hogy összefoglalja az elhangzottakat — Ügy hiszem, a kongresz- szus elérte célját, s még in­kább eléri azt, ha megerősíti az állásfoglalást, amely a jövő feladatainak megoldását szolgálja, s megerősíti azt a testületet, amely képes lesz e feladatokat az ország színe előtt képviselni. A tanácsko­zás kiegyensúlyozott, jó lég­körű munkaértekezlet volt — állapította meg. — Mértéktar­tóan, aránytévesztés nélkül, egy nagy nemzeti összefogás jegyében erősítette a szocia­lizmus pozícióit országunk­ban. A vita tehát nem torzí­totta el a nép hangját, s nem tartalmazott egyetlen olyan elemet sem, amelyik ne e színtérre való lett volna. A továbbiakban arról szólt, hogy mindvégig érvényesült egy másik lényeges, a köz- megegyezéshez hozzátartozó alapelv: biztonságunkat, a tár­sadalmi fejlődéshez fűződő érdekeinket leghívebben a Szovjetunióval, a szocialista országokkal alkotott közössé­günk, együttes védelmi és gazdasági szervezeteink, in­tézményeink fejezik ki. Nyit­va állunk a világban minden­fajta jó szándék előtt, amely nemzeti érdekeinket nem sér­ti, és a békét szolgálja. A bé­ke ügyében meglevő közmeg­egyezés tükröződött az eszme­cserében. megmutatván, hogy nincs olyan réteg, vagy cso­port hazánkban, amelyik ne békepolitikát akarna. Pozsgay Imre kitért arra is. hogy nemcsak a tanácsko­zóteremben. hanem azon kí­vül, a kongresszuson jelen le­vő munkásokkal és parasztok­kal. az egyházi személyisé­gekkel, a népfrontmozgalom A vitaösszefoglaló után ha­tározathozatal következett. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta az országos tanács jelentését a legutóbbi kong­resszus óta végzett munkáról, az országos tanács nevében elmondott főtitkári beszámo­lót, a hozzászólásokra adott vitaösszefoglaló választ, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, valamint a Hazafias Népfront állásfog­lalásának és a mozgalom alapszabályának a tervezetét, s egyúttal megbízta az or­szágos tanácsot, valamint a megválasztandó országos tit­kárságot: a vitában elhang­zottakat mérlegelve, végezzék el a dokumentumokon a szükséges módosításokat és gondoskodjanak azok közzé­tételéről. Miután az országos tanács tagjait a kongresszust meg­előző budapesti és megyei küldöttértekezleteken. vala­mint a részt vevő szervek tes­tületi ülésein megválasztották, a kongresszusra a megerősí­tés feladata hárult- Az Or­szágos Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság tagjaira a jelölőbi­zottság tett javaslatot. I egykori küzdőtársaival és a kultúra, a tudomány műve­lőivel folytatott beszélgetések során is értékes, továbbgon­dolásra érdemes gondolatok­kal gazdagodhatott a mozga­lom- Majd ezután néhány, a vitában elhangzó kérdéscso­portra reagált. A javaslatot az új országos tanács figyelmé­be ajánlva egyetértőleg szólt arról a kezdeményezésről, hogy alkossunk más országok haladó erőivel közös népfron­tot a béke védelmére. Kitért a különböző társa­dalmi osztályok, rétegek hely­zetéről, a köztük levő egyen­lőtlenségről elhangzottakra, nemzetiségi politikánkra, amely visszatérő témája volt a tanácskozásnak. A Hazafias Népfront közjo­gi szerepéről szólva kiemelte, hogy a mozgalom e feladatát — ahogyan az idei választá­sok megmutatták — egyre eredményesebben látja el. A kongresszuson is nagy hang­súlyt kapott gazdaságpolitikai kérdésekkel összefüggésben kijelentette: — A nemzeti közmegegyezés követelményei közé tartozik ma, hogy bár­mely poszton dolgozzék is va­laki. legyen illetékes a gaz­daság dolgaiban. A gazdaság közügy, a nemzet jövője, fej­lődési lehetősége múlik raj­ta. Ezután a mozgalom telepü­léspolitikai feladataival fog­lalkozott. A népfront — mon­dotta — olyan egészséges egyensúly kialakítására tö­rekszik, amelyben valameny- nvi település emberhez mél­tó körülményeket biztosíthat lakóinak. 'Ehhez nyújt vál­tozatlanul nagy segítséget a településfejlesztési társadal­mi munka, amely a lakosság áldozatkészségével egészíti ki a költségvetés korlátozott forrásait­A művelődés, a nevelés kérdéseiről elhangzott szá­mos felszólalásra utalva, úgy fogalmazott: a legfontosabb közművelődési intézmény, az iskola. Ennek személyiségfor­máló munkáját egészíti ki a többi. Az egész ország érde­ke, hogy a nevelés a család­ban, az iskolában és másutt előre tudjon lépni e tekintet­ben. Szinte valamennyi kong­resszusi felszólalásból össze­csengett — mondotta Pozsgay Imre —, hogy ebben az or­szágban a cselekvő együtt­működés politikai feltétele a szocialista demoíkrácia fej­lesztése. Epv olvan népi rész­vétel lehetősége tárult fel itt, a demokrácia intézményeinek fejlesztésében, amely az or­szág hasznára van. a nemze­ti felemelkedést szolgálhatja, ugyanakkor a rendet és a fe- gvelmet is erősítheti. A nép­front vezető testületéinek fon­tos feladata lesz folvamato- san vizsgálni: hogvan lehet teljesítőképességünket a de­mokráciával is növelni. A kongresszus megerősítet­te az országos tanács tag­jait, majd elfogadta a jelölő- bizottság javaslatát és meg­választotta az Országos Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság tag­jait. Ezután a két új testület megtartotta alakuló ülését, amelynek során megválasz­totta a tisztségviselőket, az el­nökség és a titkárság tagjait, kijelölte az országos testüle­tek társadalmi bizottságainak vezetőit, kinevezte az orszá­gos titkárság osztályvezetőit, és megerősítette tisztségükben a népfrontsajtó vezetőit. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke: Kállai Gyula, alelnöke: Ben. esik István Bihari István, Czibere Tibor, Horváth L ászióné, Márton János, Papp Gyula. Szemök József és Varga Imre. A HNF OT főtitkára: Pozs- gay Imre, titkárok: Garam_ völgyi József. Molnár Béla és Ribánszki Róbert. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa Kállai Gyula zárszavát követően a Szózat eléneklésével ért véget. Oláh István 1926. december 16-án. sokgyermekes paraszt­családban született. Nádudva­ron. A szülői ház forradalmi szellemű nevelésének hatásá­ra közvetlenül a felszabadu­lást követően aktív tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak. Az elsők között ön­ként jelentkezett az új de­mokratikus hadseregbe. Ifjú­kori döntése életre szóló volt, végleg elkötelezte magát a demokratikus átalakulás, a szocializmus ügye, a haza fegyveres szolgálata mellett. Katonai pályája során az ország számos helyőrségében szolgált és szakaszparancsnok­tól szinte minden parancsno­ki beosztást betöltve. jutott el a honvédelmi miniszteri tisztségig. Egész életét végigkísérte a társadalom- és a hadtudomá­nyok iránti nagyfokú érdeklő­dés. 1953-ben elvégezte a Hon­véd Akadémia magasabb pa­rancsnoki tanfolyamát, 1964- ben a Szovjetunióban a fegy­veres erők vezérkari akadé­miáján magas szintű katonai ismeretekre tett szert. Kima­gasló vezetői adottságai ké­pessé tették arra. hogy a Ma­gyar Néphadsereg feljesztésé- nek és korszerűsítésének way feladatait, a Honvédelmi Mi­nisztérium számos vezető posztját, közöttük több mint 12 évig a vezérkar főnöke­ként, az utóbbi egy évben pedig mint honvédelmi mi­niszter, eredményesen oldja meg. Szívelégtelenség miatt bekö­vetkezett hirtelen halálával nagy veszteség érte a magyar forradalmi munkásmozgal­Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására vasárnap a kora esti órákban hivatalos látogatásra hazánkba érke­zett George Shultz, az Ame­rikai Egyesült Államok kül­ügyminisztere. Az amerikai diplomácia irányítóját — aki európai kőrútjának újabb ál­lomásaként látogatott Ma­gyarországra — a Ferihegyi Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-kéovise- lője és Tétényi Pál, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke vasárnap a Köl­csönös Gazdasági Segítség Mihail Scsadovot, a Szov­jetunió szénbányászati mi­niszterének eddigi * első he­lyettesét nevezte ki szénbá­nyászati miniszterré a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége- Borisz Brat- csenkót, a korábbi minisztert egészségi állapota miatti nyugdíjba vonulása kapcsán ugyanakkor felmentették a tárca vezetőjének funkciójá­ból. Mihail Scsadov 1927-ben született, bányamérnök, több mint 35 éve tevékenykedik a szénbányászatban. Tárnagé­pészként kezdett dolgozni, ké­sőbb főmérnök, bányaigazga­tó, majd a kelet-szibériai szénbányászati egyesülés ve­zérigazgatója lett. 1977-től volt mat és néphadseregünket. Oláh István részese volt a párt honvédelmi politikája formá­lásának, gyakorlati megvalósí­tásának. Munkáját nagy hoz­záértéssel, töretlen akarattal, szorgalommal és előrelátással végezte. A Magyar Néphad­sereg fejlesztésében az ország lehetőségeire épülő, a szövet­ségesek körében is elismerést kiváltó megoldások kezdemé­nyezője volt. Katonai felada­tait minden beosztásában ál­dozatkészen, a szocialista ha­záért, a nemzetért érzett fe­lelősséggel. példamutató kom­munista elkötelezettséggel lát­ta el. Hivatásának teljesítése mellett nagy aktivitással vette ki részét a közéletből is. Több mint egy évtizede tagja az MSZMP Központi Bizottságá­nak. alelnöke a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szövet- sédének. Fáradhatatlan mun­kálkodása. humánus gondol­kodása. igazságérzete, tiszte­letet és megbecsülést váltott ki társadalmunkban, a fegy­veres erők és testületek köré­ben. Oláh István iaaz hazafiként és internacionalistaként el­évülhetetlen érdemeket szer­zett a magyar—szovjet barát­ság esásítésébpn, a Ve ”< i Szerződés hadseregei ^"i fegyverbarátság elmélyítésé­ben, a Magyar Néphadsereg nemzetközi kapcsolatainak ápolásában. Eredményes munkájának el­ismeréseként magas hazai és külföldi kitüntetésekben ré­szesült. Megkapta többek között a Munkás-Paraszt Ha­talomért Emlékérmet és a Szocialista Magyarországért Érdemrendet. (MTI) repülőtéren vendéglátója, Vár* konyi Péter fogadta. Jelen volt Házi Vencel. hazánk washingtoni és Nicolas Salgo, az USA budapesti nagyköve­te. A hivatalos magyar—ameri­kai külügyminiszteri tárgya­lások ma délelőtt kezdőd­nek meg a Külügyminiszté­riumban. (MTI) NÓGRÁD — 1985. december 16.. hétfő Marjai József Moszkvába utazott A szénbányászatban és a pénzügybsn Üj szovjet miniszterek Tanácsa küszöbönálló 41. (rendkívüli) ülésszakával kap* csolatban Moszkvába utazott- Elutazásuknál a repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) a szénbányászati miniszter helyettese, 1981-tői első he­lyettese. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szom­baton pénzügyminiszterré ne­vezte ki Borisz Gosztyevet, akinek elődje Vaszilij Garbu­zov ez év novemberében hunyt el. Borisz Gosztvev 1927-ben született. Képzettségére nézve mérnök-közgazdász. Mérnök­ként egy moszkvai cipőgyár­ban kezdett dolgozni, majd volt a könnyűipari miniszté­rium, az állami tervbizott­ság és az SZKP KB munka­társa. Miniszteri kinevezése előtt ez év augusztusától, az SZKP KB közgazdasági osz­tályát vezette. Pöi József ne: Szervezeti tevékenységgé vált a társadalmi tnseka Pál Józsefné a kongresszus elnökségében Mikó László felvétele 13 HNF Országos Tanácsának tisztségviselői Hazánkba érkezett George Shultz I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents