Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
Tanácsülés elé kerül: Sokoldalú gondoskodás az idős emberekről A lakosság jelentős részét érintő kérdést tűz napirendjére a közeli napokban Salgótarján Város Tanácsa, a testület megvitatja az időskorú- akról való szociális gondoskodás helyzetét, valamint a további feladatokat. A tanácsülés előkészítéseként a végrehajtó bizottság előtt dr. Hajdú Katalin osztályvezető, városi főorvos foglalta össze a teendőket, aki mindenekelőtt arra utalt: a vizsgált téma a város lakosságának húsz százalékát közvetlenül érinti, közvetett módon azonban gyakorlatilag az egész megyeszékhelyet foglalkoztatja. A napirend időszerűségét az is indokolja, hogy elkészült a nyugdíjas-korosztály teljes, körű felmérése Salgótarján, ban, s ez még tervszerűbbé, igazságosabbá teheti a szociálpolitikai munkát. Az adatok jól érzékeltetik a feladat súlyát. A városban mintegy 9500 a nyugdíjasok száma, ebből 2500 a 65 év fölötti nő és 70 év feletti férfi. Ez a körülmény egyre nagyobb próbatétel elé állítja az állami szociális gondoskodást. A nyugdíjas-korosztály teljes körű felmérése pedig lehetőséget teremt egy távlati koncepció kidolgozásához is. A városi tanács következő ülésén a tanácstagok képet kapnak a szociális gondoskodás tanácsi formáiról is, úgy mint a rendszeres és rendkívüli szociális segélyezésről, a szociális étkeztetésről, az öregek napközi otthoni ellátásáról, a házi szociális gondozásról, valamint a szociális otthoni elhelyezésről is. A leendő vita alapjául szolgáló számok jól szemléltetik a helyzetet és a további tennivalókat. A rendszeresen segélyezettek száma állandó volt az utóbbi években, a segélyátlag viszont emelkedett. Várható volt, hogy az emlí- ■ tett felmérés során újabb segélyezésre szorulókat találnak, nekik a segélymegállapítás már folyamatban van. 1980- tól a rendszeresen segélyezetteknek évente négy alkalommal rendkívüli segélyt is kiutal a városi tanács. Ennek összegét a jövőben differenciáltan kívánják megállapít tani, figyelembe véve a felmérés adatait is. A rendszeresen segélyezettek automatikusan megkapják a közgyógv- ellátási igazolványt is, ennek alapján ingyenes gyógyszer és bizonyos gyógyászati segédeszköz is jár térítésmentesén. A rendkívüli segélyt kapottak száma 1983-tól emelke. dik, s ez a területi pártszervek. valamint a vöröskeresztes aktívák munkájának is köszönhető. A felmérés adatai szerint — ha a bemondott tények valóságosak — a rendszeresen segélyezetteken kívül mintegy 550 személynek kell átlagosan évente legalább kétszer 2000 forintot kiutalni. Természetesen pontosítani szükséges a gyermekekkel rendelkező alacsony nyugdíjasok adatait, hiszen vizsgálni kell a gyermekek szülőtartási képességét. A tanácsülés elé kerülő előterjesztés korántsem véletlenül utal a XIII. kongresszus egyik megállapítására: „...erősíteni kell a családnak az idős korú hozzátartozók ellátásáért viselt felelősségét.” A segélyezésnek ugyanakkor alapfeltétele a tájékozódás, a környezettanulmányok során arra is van példa, hogy néhányan nem valós adatot diktálnak be. A megalapozottság érdekében vonták be a segélyezésbe a Jársadalmi és tömegszervezetek dolgozóit, a közeli ismeretséggel pedig megelőzhető, hogy valaki tüzelőre kéri a segélyt és alkoholvásárlásra fordítja. A gondoskodás másik formája a szociális étkeztetés. A városi tanács e téren még mindig komoly gondokkal küzd, elsősorban a peremkerületekben, ahol nincs olyan vendéglátó-ipari létesítmény, amely az étkeztetést megoldaná. Szociális étkeztetésben mintegy háromszázan részesülnek, az igény, azonban lényegesen nagyobb, éppen ezért a városi tanács keresi a megoldás lehetőségeit. Az öregek napközi otthonával a társtalanság megszüntetését, a szervezett napközbeni foglalkoztatást kívánja szolgálni a városi tanács, s a gondoskodásnak a házi szociális gondozás a következő lépcsőfoka. Ez a’ legnehezebb, a legtöbb türelmet igénylő ellátási forma — s a gondozók munkabérében ezt még nem tudják kellően elismerni. Az utóbbi időben egyre többen kérik felvételüket a szociális otthonokba is, ebből következően egyre hosszabb a várakozási idő. A felmérés adatai arra vallanak, hogy hatékonyabban foglalkozhatnak az úgynevezett önköltséges szociális gondoskodási formákkal. A tények összevetése azt mutatja, hogy a szociálpolitikai munka Salgótarjánban minden elemében javult. Igen lényeges, hogy nemcsak meny- nyiségi, hanem komoly minőségi javulást is várhatnak az említett felmérés feldolgozásától. A tanácsülést megelőző végrehajtó bizottsági ülésen mindent összevetve úgy foglaltak állást, hogy az egészségügyi osztály időskorúak ellátását szolgáló munkája egyenletesen fejlődő tendenciát mutat. A hazai kohászatnak évente több mint 10 ezer tonna különböző ferroszilícium gyárt mányféieségeket állítanak elő az ötvözetgyárban. — bp — Méltó a bizalomra Földi László tősgyökeres zagyvarónai. Erős szálak l$ö- tik ehhez a városszéli településhez. Mindennap innen jár munkahelyére az ÉMÁSZ megyei üzemigazgatóságára. Ott dolgozik fenntartási csoportvezetőként. Mióta elvé- c gezte a technikumot és letöltötte a Vörös Csillag traktorgyárbeli kötelező szakmai gyakorlatot, azóta egyhuzamban hű a munkahelyéhez. Még egy kötelezettséget vállalt Földi László huszonkét évvel ezelőtt. Akkor választották meg a zágyvarónai tanács tanácstagjának. Zagyvaróna község már régen Salgótarján része, de ő még mindig élvezi választói bizalmát városkörzeti tanácstagként. Erről beszélgetünk a Zagyva úti kertes ház egyik szobájának jótékony melegében. — Milyen volt a kezdet? — Huszonhét évesen választottak tanácstagnak. Már abban az időben is voltak falugyűlések. Parázs vitákkal gyakran belenyúltak a késő éjszakába. Gvakran én is ott ültem a dohányfüstös teremben. Feszengve a széken, először bátortalanul. majd — amikor láttam a biztató, bátorító tekinteteket — egyre tílszabadultabban mondtam H véleményemet. Lehet, hogy |tk gondolták: nagyszájú ez a fiú, hátha lesz belőle valami, válasszuk meg tanácstagunknak — jegyzi meg tréfásan Földi László, aztán komolyra fordítja szavát. — Nem volt könnyű. Sok álmatlan éjszakát okoztak a gondok. Baj volt a vízzel, rossz a közvilágítás, gondozatlan az úthálózat, nem volt kultúrhá- zunk, ritka a buszközlekedés... sorolhatnám rhég tovább. De e gondok nagy részét már megoldottuk. Csak pénz, idő és türelem kellett, hogy rangsorolva a teendőket, képzeletbeli noteszunkban kipipálhassuk a „teljesítve” rovatot. Űj tanácstagként sokat tanultam Szabó János tanácselnöktől. Nyugodt, megfontolt vezetőként sok gyakorlati tapasztalattal és hozzáértéssel irányította a tanácstagi csoport munkáját. Nyugdíjas, de mai napig is kérheti a tanácsát az ember. — Van-e valamiféle „tíz- parancsolata” munkájának? — Ha ilyen nincs is, fontos, hogy a tanácstag jól ismerje választóit, választókerületét, annak gondjait, mindazokat a problémákat, amelyek fog^ lalkoztatják az embereket és természetesen a városnak, a nagyobb közösségnek teendőit is tudja. Csak így képes fel- készülten megjelenni egy-egy tanácstagi beszámolón és tud válaszolni az ott felmerülő, nemegyszer kemény kérdésekre. Régen is, most is az a fontos, hogy a tengernyi megoldásra váró feladat í között rangsoroljon. Megőrizni a választók bizalmát, nem könnyű. De enélkül nem mehet semmire. Körzetemben van egy „mag”, főleg idősebb emberek, akik egy-egy ösz- szejövetelen úgy elárasztanak problémákkal, jeleznek, hogy nem győzöm kapkodni a fejem. — S ilyenkor mindent megígér...? — Könnyelműen nem ígérek. Ha viszont jogos a felvetés. akkor makacsul kiállók mellette. — Milyen gondok foglalkoztatják mostanában a Zagyva városkörzetieket, s tanácstagjukat? — Nem csak engem, de tanácstagtársamat, Ozs- várt Sándort is a gázcseretelep hiánya miatt kérdeznek a legtöbbet. Különösen télen órákat várni az útszélen a gázoskocsira, nem kellemes dolog. A Salgótarjáni Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola 3—4. éves tanulói hetente 1—2 alkalommal 7—8 órán keresztül kórházi gyakorlaton vesznek részt. A megyei kórház 7 osztályán végeznek ápolási és gondozási feladatokat. bp --Honfoglalók a Gorkij-lalótelepen Több hónapig álltak üresen a Gorkij-lakótelep újonnan épült tízemeletes lakóházai. A közvélemény sokáig tekintett értetlenül a mondhatni lehetetlen helyzetre: mert egyrészről a lakásravárók, lakásigénylők nagy száma, másrészről a kihasználatlanul álló épület beköltözésre váró lakásai. Nyílt titok volt a helyzet oka: drágák a lakások, kevés a lakásigénylők pénze. Végül aktán benépesültek az épületek- November elején a harmadik tízemeletes lakóházba is beköltöztek a lakókFegyelmezett költözés A Beszterce-lakótelepen havonta 2600 forintot fizetett az albérletért Lőrincz Konrád- né. aki elsőként költözött be a Nyírfácska út 1. szám alatti lakásba. Ő itt ugyanis a ház- felügyelő. — Régebben gépkezelő voltam Nagybátonyban a harisnyagyárban, aztán amikor a lányom Salgótarjánba jött férjhez, ideköltöztünk mi is — mondja Lőrinczné- — Egy éve adtam be a jelentkezésemet a házfelügyelői állásra, és október 30-án költöztem. Két éve bezárt a kultúrház, mert balesetveszélyes a tetőzet. Nem teljesen megoldott még az orvosi rendelő és lakás helyzete. Megnőtt a lakosság vízigénye, az ötven köbméteres tározón kívül most kezdték el egy nagyobbnak az építését... — Örömök és bosszúságok is érhették a huszonkét év alatt, tanácstagi munkájában. — Nem minden elképzelésem sikerült, amit elterveztem. Volt amit jogos célkitűzésnek tartottam, mégsem valósulhatott meg. Mégis több volt a siker, mint a kudarc! S nekem egy kézszorítás, vagy elismerő szó mindennél többet jelent. Szeretem, becsülöm az embereket, s úgy érzem ez a részükről is így van. Bizalommal vannak irántam, s ez erőt ad továbbra is. — Tagja a városi tanács végrehajtó bizottságának, párttag, a munkahelvén munkaügyi döntőbizottsági elnök. spnrtegvesiileti vezetőségi tag. Még felsorolni is nehéz tisztségeit. Jut idő másra? — Olvasok, s kertészkedünk a fí“’“séeemm“l. Egvébként ő is 1°!kes társadalmi munkás. Talán PzArt is iobban segítjük, megértőik egymást. Szabó Gy. Sándor Elejétől kezdve követhette hát a november eleji beköltözéseket, Akkoriban egyszerre több teherautó állt a ház előtt: bútorok, háztartási készülékek kerültek a helyükre. — Az egész beköltözés fegyelmezett volt — vélekedik a házfelügyelő. — A lakók nagyon vigyáztak a lépcsőházra, a liftre. Rendeiek voltak. A beköltözés — természetes!? — nehézségei miatt az első napokban sokan keresték meg Lőrincznét. — Hozzám jöttek, én pedig továbbítottam az észrevételeiket akár fűtéssel, akár vizcsö- pögéssel volt az kapcsolatban. Nem tudták ugyanis az első napokban, hová forduljanak a kisebb hiányosságok miatt. Mostanában már rendeződik a helyzet, s lassan megismeri minden lakó, milyen panaszt hová kell bejelenteni — tájékoztat a házfelügyelőtár Az első beköltözők között voltak Pintér Gyuláék is. Előzőleg Nagybátonyban laktak, ám mindketten — feleségével együtt — Salgótarjánban dolgoznak, ezért szerettek volna munkahelyükhöz közelebb költözni. — A nagybátonyi lakásunk minőségileg jobb volt. Itt több apró hiba is bosszantóan hat- Az elsődleges cél azonban mégis az volt, hogy munkahelyünkhöz közelebb legyünk. A férj a bánya földmérő irodájában, a feleség a síküveggyárban dolgozik. A különböző kölcsönök nélkül nemigen jött volna össze a vételár. Igaz, hogy a havi törlesztő- részlet így elég magas. — A pénzzel teljesen nullára futottunk — mondják, amikor a havi keresetet ösz- szevetik a kiadásokkal. A kényelmesen berendezett laká^ azonban — minden bizonnyal — kárpótolja majd őket a kellemetlenségekért. Kellett a támogatás — Meglepően és váratlanul jött a lehetőség, hogy lakást kaphatunk — mondja Babjak Tamás, a síküveggyár üzemvezetője. — Nemigen tudtunk volna befizetni a lakásra, mert az ára »magas De a 900 ezer forintos vételárhoz az OTP-kölcsön mellett, a gyár 120 ezer forint munkáltatói kölcsönt adott, és a tanácstól is 230 ezer forint támogatást kaptunk, amelynek majdnem felét nem kell visszafizetnünk a megállapodás értelmében, ha második gyermekünk is megszületik A 28 éves fiatalember tíz éve dolgozik a síküveggyár ban, a kamatmentes munkáltatói kölcsönt 35 évre kapta, és a szerződésben azt vállalta, hogy további tíz évig a vállalat dolgozója marad— Nem laktunk rossz körülmények között a szüleimnél sem, de ez mégis saját lakásunk lesz. Nekem a jogtanácsosunk szólt, van lehetőség arra, hogy a Gorkij-telepi tízemeletes házban lakásvásárlásra vállalati kölcsönt kaphatok, és ha tanácsi támogatásban is részesülök, úgy körülbelül 100—120 ezer forint készpénzt kell befizetnem. Ennyit még össze lehet gyűjteni saját erőből is, de ennék kétszeresét-háromszorosát szülői támogatás nélkül egy fiatal házas nem tudja befizetni. Aztán minden gyorsan lezajlott: a különféle szerződések megkötése és az egyéb adminisztráció is- Az apróbb hibákról, amelyek az igen magas ár ellenére is megvannak, említést tesz Babják Tamás is. így például, szép ugyan a tapéta. de egyes helyeken festékkel kenődött össze, a foltos festés pedig nem vah minőségi munkára. Igazán fiatal házasok — Erre számítottunk, talán csak a távlatokban! Érthető, hogy Tőzsér Ferenc szavai lelkesek és örömteiiek. A 23 éves kemencekőműves foglalkozású fiatalember júliusban nősült. S. néhány hónap kétezer forintos albérlet után máris boldog lakástulajdonosnak mondhatja magát. — Persze, meghökkentem, amikor az árat — 930 ezer forint — meghallottam, s el sem tudtam képzelni, hogyan jön össze a pénz. amit be kell fizetni. De aztán szülőktől, ismerősöktől, rokonoktól is kaptunk. s bankkölcsönt is vettünk fel. Milyen a lakás? Csodálatos- Ennél jobbat nem is álmodhattunk volna • •. ☆ Nem véletlen, hogy a beköltözésről a síküveggyári dolgozókat kérdeztük. A gyárnak ugyanis nem kis érdeme van abban, hogy végül is benépesült a Gorkij-telepi utolsó to- ronvház. Tizenhárom lakás megvásárlásához adtak lakásonként 120 ezer forint munkáltatói támogatást, s ez egyben lehetővé tette azt is, hogy a lakásvásárlók tanácsi ked- vezménvben részesüljenek A leglényegesebb azonban més's az, hogv a fiatalok úiabh csooortia rend^zeft. ió körülménvek között élhet városunkban. Zs. Á.
