Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

I

A gazdálkodó egységek évente két — tavaszi és őszi — kommunista műszakot szerveznek, s az ebből származó bevételeket különböző célra használják fel. Mire költik a Salgótarján vállalatainak, üzemeinek őszi kommunista műszakjából származó pénzösszegeket? Ezt tudtuk meg Lakatos Judittól, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjétől.

— A társadalmi munkából befolyó összegeket az iskolai számítástechnika fejlesztésére kívánjuk felhasználni. Erre osztályunk kidolgozta az elosztási elveket. Ennek lényege az, hogy minden oktatási intézményben — azokban az általános iskolákban, ahol felső tagozatos osztályok vannak, valamint a középiskolákban — legyen meg a feltétele annak, hogy legalább szakköri keretben foglalkozhassanak a tanulók a számítástechnika alapjaival- Ahhoz pedig, hogy a tanulók érdemileg foglalkozhassanak a géppel, egy-egy iskolában legalább öt gépnek kell lennie.

— Kapnak számítógépet azok az iskolák is, ahol jelenleg már vannak ilyen gépek?

— A kommunista műszak bevételéből vásárolt számítógépek elosztásánál ezt is figyelembe vesszük, de nem kerülhet hátrányos helyzetbe most az az iskola sem, ahol már saját erőből megteremtették a gépvásárlás feltételeit. Az optimális mértékig tehát ezeket az intézményeket is fel kell töltenünk. Ügy véljük, hogy a^hol jelenleg is kiemelt színvonalon folyik a számítástechnikai ismeretek elsajátítása, azokat az iskolákat átlagon felüli mértékben érdemes és szükséges támogatni. Ezeken a helyeken szeretnénk kiépíteni elsősorban a legjobb számítástechnikai rendszereket.

— Salgótarjánban a középiskolák jól ellátottak számítógéppel, s az általános iskolákban is van már gép- A most vásárolandó gépekből jut-e a város környékén levő községek iskoláinak?

— Az elosztási elvek — Lit- kétől Kazárig — vonatkoznak e községek iskoláira is. A számítástechnikai alapismeretek megszerzése fontos az itt tanulóknál is- Vannak már jó példák, mint Cereden, ahol az általános iskola a helyi termelőszövetkezettől még tavaly kapott számítógépeket, és részükre egy szaktantermet is kiépítettek.

Köztéri séták a rendért

A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén kinevezte a városi közterület- felügyelet vezetőjét. Kaszás Istvántól a felügyelet vezetőjétől azt kérdeztük, mivel foglalkozik az újonnan alakult közterület-felügyelet.

— December elsejével teljes létszámban létrejött a szervezet- Tagjai — a vezetővel együtt — három férfi és két nő. Az év utolsó hónapja a felügyeleten kiképzéssel telik majd el, hiszen meg kell tanulni a megfelelő alaki formákat, meg kell ismerni a működéssel kapcsolatos szabálysértési és egyéb jogszabályokat; tanácsrendeleteket. El kell sajátítani a szolgálati szabályzatot, mivel a fegyveres szolgálatikéhoz hasonló szabályzat szerint dolgozunk, s a felügyelők szolgálati idejük alatt egyenruhában járják majd a várost.

— Milyen színű lesz az egyenruha?

— Igen szép. elegáns ruhák készültek, acélszürke színű, rajta a város címere. Túl vagyunk a szervezésen, s január elsejétől megjelennek felügyelőink Salgótarján utcáin, az első időkben feladatuk elsősorban a városközpont közterületi rendjének biztosítása lesz.

— A város közterületi rendje széles fogalmat takar. Ezen belül milyen .feladatai s jogkörei lesznek a közterületfelügyelőknek?

— Feladatuk a csendháborí- tástól a hóeltakarításig terjed, ami azt jelenti, hogy a tiltott időben és helyen való zajkeltés ellen fellépnek, ellenőrzik, hogy a hóeltakarításra köteles személyek — tulajdonosok, bérlők, házfelügyelők — eleget tesznek-e kötelességüknek. De eljárnak például a tiltott helyen parkírozás, a magánkereskedők engedély nélküli árusítása ügyében, s még sok ügyben is- Jogkörük figyelmeztetésre. ötszáz forintig terjedő helyszíni bírságolásra, |Sza- bálysértési feljelentés kezdeményezésére terjed ki.

— Milyen segítségre számítanak ebben a munkában?

— A közterület-felügyelet a város lakosságának érdekében jött létre, a közterületek rendjének, tisztaságának megőrzése minden itt lakót szolgál. A nagy többség kéri — számon- kéri — a város vezetőitől azt, hogy rend legyen a közterületeken. Éppen ezért a lakosság .széles körének támogatására számítunk: egy-egy rendbontás miatti bejelentésükre kivizsgáljuk és — remélhetőleg — megszüntetjük azokat.

— A közterület rendjét sérti az is, ha valaki eldob egy cigarettacsikket. Az ilyen cselekedetet is „nehezményezheti” a felügyelet?

— Ez is rendbontás, ezt is szóvá tesszük, sőt-.. Előfordulhat hát, hogy azért a viselkedésért, amit gyermekkorában nem tanítottak meg az ■ emberrel, azért most majd fizetni kell.

Az acélgyári völgynek, a Béke út és környékének rendezése évek óta beszédtéma,

sőt több annál.. ■ Most — .végre!? — a vb jóváhagyta a részletes rendezési tervet. Mit tartalmaz ez a terv? Arató György, a városi tanács főépítésze adott erről tájékozta- t ástKisváros az acélgyárnál

— A terv fő célja: teljesen közművesített, kisvárosi jellegű, magánerőből megvalósítható családi házas lakóterület kialakítása az acélgyári völgyben, a Béke úton és környékén. A részletes rendezési terv körülbelül nyolchektáros területet érint, amelyet a Vörös Hadsereg útja, a Kucor-hegy, a Zrínyi utca., a Kohász Művelődési Ház és a Salgó út határol.

— Ezen a területen, a domboldalon egymás fölött kolóniaépületek állnak, melyek zömmel rossz állagúak, komfort nélküliek, s megközelítésük nehézkes. Mit tartalmaz helyükre a rendezési terv?

— Elsősorban is a Salgó útról a Zrínyi út irányába egy felkapaszkodó utat, amelyről a kialakult platókra .lakóutcák csatlakoznának, s ezek az utcák mindkét oldalról beépíthetők lennének. Egy lakótelek átlagosan 150 négyzetméteresre van tervezve, amin földszint plusz emelet, plusz tetőtér-beépítéses családi házak építhetők. Az utcák hegy felőli oldalán háromszintes, völgy felőli oldalán pedig kétszintes élőkért nélküli lakóépületek megépítését írja elő a rendezési terv. Hasznos alapterületek 100—150 négyzetméter körüli lehetne.

— A családi házas egyedi tervezés, építés nem bontaná meg a rendezési terv által kialakított összhangot?

— Elképzelésünk szerint kell, hogy jellemezze a változatosság a lakóházak megjelenését, teret engedve az egyéni elgondolásoknak- Ennek építészeti megalapozása érdekében azonban szükségesnek tartjuk néhány mint.aterv készítését is. A lakóutcák a gépjárművek átmenő forgalmától mentesek lesznek, külön járda nem épül, az utcát a célforgalmú gépkocsik és a gyalogosok együttesen használnák, ezzel is újjáélesztve a közösségi élet egykor jelentős színterét képviselő kisvárosi utca hagyományát— Hány lakást kellene itt szanálni a terv megvalósításához?

— A kolóniaépületekben 111 lakás van. 47 az IKV, 64 pedig az SKÜ kezelésébeh, ezek szanálásával 156 korszerű lakás épülhet itt meg. A megvalósítás első ütemére azonban olyan beépítési tanulmány készült, ami szerint 25—30 lakás a kolóniaépületek szanálása nélkül is megvalósíthatók.

— zsa —

Oktatási intézmények műszaki állapota

A városi tanács vb. művelődési osztályának irányítása alá 48 oktatási-nevelési intézmény tartozik, s ezek több mint 60 épületben működnek. Az épületek életkora,, műszaki állapota eltérő képet mutat. Vannak nagyon régi 50—70 éves épületek. s találhatók olyanok. amelyeket 10—12 éve társadalmi munkában alakítottak ki. A két legújabb intézmény a Beszterce-lakótelepen 1981- ben és 1982-ben átadott általános iskola és óvoda. Mindezek a felújítási és karbantartási. munkák tervezését, szervezését igen megnehezítik.

A régi épületek műszaki állaga leromlott, és sokszor már nem elégendő az egyes

szerkezeti részeit felújítani, hanem az épület teljes egészére kiterjedő munkálatokat kell elvégezni. További gondot jelent a régi épületekben az elektromos hálózat korszerűtlensége is, az itt működő intézményeknél, az új szabvány szerinti megvilágítás nem megoldott.

A VI. ötéves tervben a felújítást az égetően szükséges munkák elvégzése jellemezte, annak érdekében, hogy a fennálló baleset- és életveszélyt az épületekben megszüntessék. A városi művelődési osztály a következő ötéves időszak első évében a legfontosabbnak a Petőfalvi Lajos Általános Iskola tető- szigetelésének és központi fűtésének, a II. Rákóczi Ferenc és a Petőfi Sándor általános iskolák elektromos, hálózatának, homlokzatának, nyílászáró szerkezeteinek, valamint a zeneiskolai hang- versenyterem tetőszigetelésének felújítását tartja.

A szűkös anyagi eszközök továbbra is megkövetelik, a meglevő tartalékok feltárását, amelynek egyik lehetősége az intézmények és az üzemek már kiépült kapcsolatának jobb kihasználásában rejlik. Sok jó példát hozott az elmúlt időszak arra, hoav a patronáló üzem saját erőforrásaiból segített egyegv intézmény felújításában; közülük is kiemelkedik a

Veaygoszer, a síküveggyár és a kohászati üzemek.

Adózási helyzet- és jövőkép

Szükség van azokra a forintokra...

Nélkülözhetetlen eleme állami költségvetésnek az

adózásból származó jövedelem. Salgótarján Városi Tanácsának pénzügyi, terv- és

munkaügyi osztályán tízfős csoport végzi az adóügyek intézését, Gordos Károlynét az adócsoport vezetőjét kérdeztük e tevékenységről, a jövedelmekről, s a várható változásokról.

— Kezdjük a beszélgetést, egy meglehet laikus kérdéssel: miért és kiknek kell adózniuk?

— Valamennyi állam fontos bevételi forrását képezik a különféle adók, a jogszabályok pontosan meghatározzák, milyen esetekben, milyen mértékben köteles az állampolgár fizetni. Helyi bevételeink tulajdonképpen boldogulásunk egyik alapját jelentik, hiszen az ebből származó pénzösszeget a város fejlesztésére, gyarapodására használják fel.

— Konkrétan mennyi ez?

— Évről évre változó, függ a jövedelmek nagyságától, az adózók számától, s a jogszabály meghatározta adókulcstól. Az idén várhatóan megközelíti a húszmillió forintot az adókbgl. származó bevétel. Egyébként Í3 "ezer " adófizető állampolgárt tartunk nyilván, természetesen az adótételek száma ennél jóval magasabb; eléri a 30 ezret. Ez azt jelenti, hogy vannak, akik többféle adót is fizetnek— Vegyük sorjában a különféle adófajtákat.. ■

— A házadókhoz tartozik a lakásokra, garázsokra, üdülőkre kivetett elvonás is, ebből 1,7 millió forint bevételünk van. Ennél valamivel kevesebbet hoz a gépjárműadó, mintegy háromszázan kötelesek erre- Az utóbbi időkben sokan vásárolnak kisteherautókat, olyanok is, akik ezt nem kisipari, illetve kiskereskedői tevékenységükhöz használják. Ez utóbbi esetben, például a kis Barkasnál a gépjárműadón túl ötezer forint háztáji adót is kötelesek fizetni a tulajdonosok, erről gyakran „megfeledkeznek”. Mint ahogyan arról is, hogy az átíratást követően harminc napon belül be kell jelenteniük a tényt az adóhivatalnak, ha ezt elmulasztják előbb öt-, írnajd húsz-, de akár ötvenszázalékos adótöbbletet is kell fizetniük ... Hadd jegyezzem meg, hogy éppen most fejeződött be egy felmérés az adóköteles gépjárművekről, így az utánfutókról, lakókocsikról, stb., s visszamenőleg öt évre kivetjük az adót azokra, akik ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget.. •

— Folytassuk az ebekkel: köztudott, hogy a városban sok a kutya, látni ezt az adózási tételeknél is?

— Kétezer-ötszázán fizetnek ebadót, amelynek mértéke meglehetősen eltérő. Ugyanis, ha házőrző kutyáról van szó, például családi háznál, nos ekkor az évi kötelezettség 60 forintra szól. Ám, ha ugyanez a kutya emeletes bérházban van, tehát nem házőrző szándékkal, hanem kedvtelésből tartatik, ekkor 800 forint az adó! Gyakran előfordul, hogy nem jelentik be. de azzal tisztában vannak az emberek, hogy oltatni kell, mert ennek elmaradása súlyos következményekkel járhat. Ezeken az oltásokon jelen van az adócsoport képviselője is, így egyeztetni tudjuk, kinek van elmaradása- Ez évben több mint kétszázezer forintot jelent a bevételek között az ebadó.

— Annál több szó esik viszont mostanság az általános jövedelemadózásról, s talán mire e sorok napvilágra kerülnek, a jogszabályi változások is megjelennek hivatalos formában is.

— Én ennek részleteibe nem mennék bele, az lesz a biztos és igazán konkrét, ami a ren- de'etekben majd megfogalmazódik. Az viszortt bizonvos, hogy a cél: a jövedelemmel aránvos közteherviselés kialakítása. a jogi feltételek mes teremtése. Az adózásból származó bevételek iövo év januárjától sem lesznek állami szinten sokkal nagyobbak, körülbelül ugyanannyi kerül be az államkasszába, mint eddig, viszont a terhek másképp oszlanak meg! Lényegét tekintve: aki évente 200 ezer forintnál kevesebb adóköteles jövedelemmel bír, az a korábbinál kevesebbet, a 300 ezer forinton felüliek a jövedelemmel arányosan növekedve többet fizetnek. Megszűnik a községfejlesztési hozzájárulás, változnak a kedvezmények, az adóhivatalok munkája, az ellenőrzési rend . •. ne menjünk ebbe bele, majd ha végleges formát öltenek a jogszabályok.

— Egyáltalán, milyen nagyságrendet érint ez a változás?

— Mintegy 800 főt: kisiparost, kiskereskedőt, a szerződéses üzletekét, s egyéb szellemi tevékenységet folytatókat- Az ebből származó' bevétel megközelíti a nyolcmillió forintot. Jelentős változás zajlott itt le az elmúlt években, például 1982-ben 374 kisiparost tartottunk nyilván, tavaly már több mint 500-an voltak... hogy milyen az adózási moráljuk? Nézze, kilencven százalékukkal nincs gond. ám a tíz százalékút, akadékoskodik.; nem akar vagy nem tud fizetni. Éppen most ment el innen egy fiatalember, egy teljes órán át vitatkozott velem; hogy neki nincs kötelezettsége, s amikor végre meggyőztem, kivesz a zsebébő] 25 ezer forintot, s azt mondja: hát, akkor befizetem .. ■ Egyébként, szeretném megjegyezni, nem leszünk elnézőek, az adóhátralékokat a növekvő kamatokkal együtt behajtjuk, letiltjuk. Ezt nem az adózók, illetve a nem fizetők iránti ellenszem* mondatja velem, hanem az a ténv, hogv ezekből a bevételekből fedezzük a városi kiadások, fejlesztések egv részét- Nagyon is szükség van tehát ezekre a forintokra! — említi befejezésül Gordos Károlyné, Salgótarján Városi. Tanácsának adócsoport-vezetője.

(tanka)

Mire e sorok napvilágot látnak már csak egy-két nap választ el bennünket a nép- írontmozgalom és társadalmi életünk nagy eseményétől, a HNF VIII. kongresszusától. Az elmúlt hetekben-hóna- pokban sorra zajlottak az értekezletek, a gyűlések, amelyek számot adtak az eltelt 5 esztendő munkájáról, s mintegy fölvázplták az elkövetkező időszak teendőit is.

Petesházi Gábor október végén került a salgótarjáni iiépfrontbizottság élére, így mielőtt a tapasztalatok ösz- szegzéséről, illetve a tervekről szó esne, röviden ismerkedjünk meg eddigi életútjá- val, annak főbb állomásaival.

— Édesapám baglyasi bányászlakatos, negyvenötös párttag volt, édesanyám óvónő, így hát természetes volt számomra a közéleti' munka — említi a titkár, aki. ez év elején töltötte be harmincadik életévét, személyében tehát meglehetősen fiatal ember látja el e felelősségteljes tisztet. Általános iskolai tanulmányait befejezve a megyeszékhely gépipari szakkö- Skpiskoléját végezte el, majd mz esztergomi tanítóképző főiskolát! szerzett diplomát.

lHHl-ig ot éven at tanított, közéleti munkájárá fölfigyelve hívták a városi és a megyei KISZ bizottság apparátusába, itt kapta 1983 augusztusában a bizalmat: városi úttörőelnöknek választották. Közben több éven át tagja volt a baglyasaljai körzeti népfrontbizottságnak, voltaképpen ezen keresztül ismerkedett meg a mozgalom jellegével, feladataival és lehetőségeivel.

— A legfontosabb tapasztalat, amit a KISZ-es időkből hoztam mágammal — említi —, hogy az emberekkel való személyes kapcsolattartás elengedhetetlen feltétele a politikai munkának, erre mindig elegendő időt kell szakítani. Fontos ez azért is, hogy világosan megismerjük az emberek véleményeit, igényeit, javaslatait, másrészt pedig kellő választ adhassunk az őket foglalkoztató kérdésekre.

Aztán -arról szól a népfronttitkár, hogy kedvező helyzetben van, hiszen a népfrontmozgalom aktív része- -se a város fejlődésének, nagyban hozzájárult az eredményességhez, szava, tekintélye van a 23 városkörzeti bizottságnak. Lakásépítkezés, kultúra, egészségügy, szociálpolitika, városfejlesztés, — valamennyi területen hallatták szavukat a népfrontaktívák. Foglalkoztak a munkásság. az értelmiség, a nők, az ifjúság, az időskorúak gondjaivalbajaival, gyűjtötték véleményeiket, javaslataikat, vitát szerveztek például a választási törvénytervezetről, a lakásügyi intézkedésekről, a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről, a VII. ötéves terv koncepciós elképzeléseiről, —, hogy csak néhányat említsünk.

— Lényeges törekvésünk a szocialista demokratizmus szélesítése — fűzi hozzá Pe- tesházi Gábor —, minél több akaimat szeretnénk teremteni a fórumokra, a vitákra, a vélemények egyeztetésére,

döntsön a kollektív bölcsesség! Persze, hadd tegyem hozzá: olykor az igények és a lehetőségek meglehetősen távol esnek egymástól. Ám, éppen ezek a fórumok tehetik világosabbá, mire mennyi jut, mi legyen a rangsor. Tény, hogy a szigorodó gazdasági helyzet, a sok többletmunka miatt többen elmaradoznak rendezvényeinkről, előfordul a közélet iránti közömbösség is . . . ebbe nem nyugodhatunk bele, vonzóvá, érdemivé, valóban közüggyé kell tenni, ezeket a fórumokat, hogy érezzék értelmét az emberek.

A tenni akarás bizonyítására említi a népfronttitkár a társadalmi munkaakciók fölfelé ívelését. Mint mondja az elmúlt öt évben 414 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a város lakói, éppen a hatszorosát, az előző ötéves időszaknak! Az egv főre jutó átlag öt évv^l ezelőtt 567 forint volt. ma meghaladja a 2200 forjntot. Iskola, emlékpark, csillagvizsgáló, szabadidős-centrum, játszótér, sportpálya, járda, út, csatorna épült az önkéntes segítő kezek nyomán.

— Szeretnénk ezt a lendületet megtartani, ha lehet, tovább növelni — mondja a titkár —, az akció új elemeinek bővítésén, a célok megfogalmazásán gondolkodunk.

Aztán a békemozgalomra terelődik a beszélgetés. Békegyűlések, szolidaritási rendezvények sora zajlott le az elmúlt hetekben, a népék közötti barátság ápolását szolgálták a különféle események.

— A városi népfrontértekezlet felelős és tartalmas programot jelölt meg — folytatja Petesházi Gábor, — Ezek között szerepel a munkásság, az értelmiség, s az ifjúság mind szélesebb köreinek a bevonása, azt hiszem, KISZ-es—úttörős múltamnak a fiatalok aiktivizálásá- ban nagy hasznát veszem... Továbbá figyelemmel kísér jük az időskorúak helyzetének javítását, szeretnénk hathatósan hozzájárulni a tanácstagi munka eredményességéhez, a közművelődési lehetőségek gyarapításához. Mindennek természetesen úgy tudunk eleget tenni, ha jól együttműködünk a városi tanáccsal, a KISZ-szel, a Vöröskereszttel, az MHSZ- szel, a TIT tel, a szakszervezetekkel. Mert nem csak az ügy, a feladat közös, hanem annak megvalósítása is — mondotta befejezésül a HNF Salgótarján Városi Bizottságának új titkára, Petesházi Gábor.

& I.)

M ec kérdeztük

Újdonságok három témában

Kommunista műszakból számítógép

Az új városi néptrontfitkár

Közös a cél — közös legyen a megvalósítás is