Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

\ A hírre, hogy Lázár György, a Minisztertanács el­nöke Jugoszláviába látogat odafigyel az ember. És ez érthető, hiszen szinte nincs olyan polgára hazánknak, aki ne került volna valamilyen formában kapcsolatba déli szomszédainkkal, aki ne ér­deklődne az iránt: miként alakul kétoldalú együttmű­ködésünk. Kapcsolataink sokrétűek, kiegyensúlyozottak, rendezet­tek. Ezt bizonyítja a többi kö­zött a mostani kormányfői ta­lálkozó. S ezt bizonyítják a néhány napja aláírt ötéves árucsere-forgalmi egyezmény adatai is. Ezekből kiderül, hogy árucsere-forgalmunk 1986—1990 között 50 százalék­kal nő az előző öt évihez ké­pest. és mintegy 5 milliárd dollár értéket képvisel majd. Tovább emelkedik a hosszú távú ipari együttműködések, termelési kooperációk aránya, s ez azért is örvendetes, mert máris ígéretesek az eredmé­nyek a műtrágya- és cellulóz- gyártásban. a vaskohászatban, a közúti és személygépkocsi- gyártásban. a szerszámgép­iparban. az elek+ronikában. Az előttünk álló öt esztendő­ben szembetűnő előrelépést irányoznak elő a határmenti árucserében: a mostani 100 millió dollárról a tervidőszak végére 120 millió dollára nő az itteni forgalom. De ha a 1 hétköznapok gya­korlatát nézzük, akkor is csak azt mondhatjuk: termé­szetes számunkra, hogy az üz­letekben jugoszláv termékek sokaságával találkozhatunk, így például jugoszláv színhá­zak vendégszerepelnek ná­lunk, vagy ha a nyári prog­ramot tervezgetjük, a külföl­di lehetőségek sorában az el­sők között gondolunk egy ju­goszláv tengerparti nyaralás­ra. S továbbra is a hétköz­napoknál maradva, természe­tes, hogy a határmenti terüle­teinket, megyéinket, városa­inkat szoros, testvéri szálak fűzik egymáshoz. A szegedie­ket Szabadkához, a bajaiakat Zomborhoz, a pécsieket Eszék­hez, a szombathelyieket Mari­borhoz. Az itt élő emberek felismerték a földrajzi közel­ség adta lehetőségeket, tud­nak egvmás örömeiről, gond­jairól,, Ennek tudható be, hogv a határmenti árucsere négy esztendő alatt megöt­szöröződött, hogy hiánycik­kekből (téglából, cserépből, hűtőszekrényből, csecsemőru­hából) érkeztek szállítmányok a szomszédból. Hogy például a Mohács körzetében termesz­tett cukorrépát a szabad ka­pacitással rendelkező bellvei kombinát gyáraiban dolgozzák fel, s a késztermék 70 száza­lékát visszakapják a baranyai gazdaságok. Mintha nem is léteznének a földrajzi hatá­rok, olyan bensőségesek ezek a kapcsolatok. Országos méretekben is ha­sonló eredményeket mutat­hatunk fel. Jugoszláviában megszokott látvány az utakon a Rába kamion, mint ahogy nálunk egyre népszerűbbek a Zastava személygépkocsik. A magyarok keze munkáját di­cséri Zadar mellett az obro- váci timföldgyár, az újvidéki Duna-híd. Kiterjedtek kultu­rális kapcsolataink is: egyete­meket. főiskolákat, színháza­kat fűznek szoros szálak egy­máshoz, rendszeres az ösztön­díjasok, a lektorok cseréje. Együttműködésünk ápolásá­ban jelentős a szerepük a. Magyarországon élő délszláv, és a Jugoszláviában élő ma­gvar nemzetiségeknek, a ba­rátság hídját erősítik a két ország, népeink között. ENSZ'kAzgyülés Magyar elnök zárszava Az ENSZ-közgyűlés szociá­lis, humanitárius és kulturá­lis bizottsága befejezte mun­káját. A bizottság magyar el­nöke, Zádor Endre zárszavá­ban hangsúlyozta, hogy a bi­zottság jelentős eredményeket mondhat magáénak. Kijelölte például azt az utat, amelyen haladva a Nairobiban rende­zett nőd világkonferencia dön­tései megvalósulhatnak. Szólt arról is, hogy 1987-re Becsbe miniszteri szintű. vjlágérte- kezletet hívnak össze az ENSZ kábítószerfogyasztás el­leni küzdelméről. Zádor Endre utalt a gyer­mekek jogairól, az ifjúságról, az idősekről, a rokkantakról folytatott vitákra, és az elfo­gadott határozatokra. Az em­beri jogokról szólva hangsú­lyozta: a politikai, gazdasági és szociális jogök egyaránt je­lentőséggel bírnak. Senki sem nyer, s mindenki csak veszít­het, ha közülük egyes jogokat más jogok rovására helyez­nek előtérbe. Kívánatos, hogy minél több állam csatlakoz­zék az ENSZ azon egyezmé­nyeihez, amelyek az emberi jogök biztosítását tűzték ki célul. Végül kifejezte remé­nyét, hogy az ENSZ tovább­ra is kedvezően válaszol azon százmilliók reményeire, akik olyan világot kívánnak, ahol kevesebb a fegyver, gyorsabb a társadalmi haladás és tel­jesebbek az emberi jogok. (MTI) Újra San fos Jósé Eduardo dos Santost, az Angolai Népi Köztársaság államfőjét választotta meg új­ra elnökévé az MPLA-Mun- kapárt, amelynek II. kong­resszusa hétfőn ért véget Lu­andában. Hétfőn választották meg az MPLA-Munkapárt új Közpon­ti Bizottságát is. Az eddig 50 tagú testületet 90 tagúra bő­vítették (75 teljes jogú és 15 póttag részvételével). A párt egyhangúlag újra­választott elnöke záróbeszédé­ben közölte, hogy Angola, az elkövetkező of‘ évben különö­sen a szocialista országokkal erősíti tovább a szilárd barát­ságát és sokoldalú együttmű­ködését — mondotta az MPLA-Munkapárt elnöke. (MTI) Alkalmazni a kedvezményt Az amerikai kormánynak a legnagyobb kedvezmény elvét kellene alkalmaznia a szovjet exportcikkekre — hangsúlyoz­ta hétfőn Moszkvában James Giffin, az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági ta­nács elnöke. Az amerikai üz­letember az amerikai—szov­jet kereskedelmi és gazdasági tanács soros ülése előtt tartott sajtóértekezletén kifejtette azt a Véleményét is, hogy Wa­shingtonnak hatályon kívül kellene helyeznie a Jackson— Vanik féle törvénymódosítást, amely a legnagyobb kedvez­mény megadását és a Szovjet­unióból származó import álla­mi hitelekkel történő támoga­tását a „kivándorlás szabad­ságának biztosításához" köti — fűzte hozzá- (MTI) Jaruzelski és Brandt találkozója Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, államelnök, hét. főn találkozott Willy Brandt­tal, a Nyugatnémet Szociálde­mokrata Párt és a Szocialista Internacionálé elnökével. Brandt a lengyel—nyugatné­met kapcsolatok háború utáni normalizálásáról szóló 1970-es szerződés aláírásának 15. év­fordulója alkalmából látoga­tott Varsóba. A szerződést, mint kan­cellár ő írta alá az NSZK részéről. Az NSZK ebben is­merte el a második világhá­ború után kialakult új hatá­rokat, ami az egyik feltéte­le volt az európai enyhülés, nek a’ hetvenes években. (MTI) Köszönet­nyilvánítás A Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövetsége ezúton mond köszönetét a Magyar Népköz- társaság párt- és állami szer­veinek, a Magyar Néphadse­regnek és a többi fegyveres erőnek, valamint a társa­dalmi szervezeteknek, üze­meknek, intézményeknek és állampolgároknak a Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NSZEP KB Politikai Bi­zottsága tagja, az NDK nem­zetvédelmi minisztere el­hunyta alkalmából kifejezett részvétükért. Sarlós István Varsóban Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja Roman Ma- liinowskinak, a lengyel szejm marsalljának meghívására hét­főn hivatalos, baráti látoga­tásra Varsóba utazott. Sarlós István búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete­Magyar—lengyel parlamenti tárgyalások kezdődtek hétfőn. A magyar küldöttséget Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, az Országgyű­lés elnöke vezeti, és Román Malinowskinak, a szejm elnö­kének meghívására tesz bará­ti látogatást Lengyelországban. A megbeszélésen a két par­lamenti elnök tájékoztatta egy­mást országa belső helyzeté­ről, az időszerű feladatokról, az országgyűlés és a szejm te­vékenységéről, továbbá esz­mecserét folytattak a nemzet­közi helyzetről is. Sarlós István később talál­kozott Tadeusz Porebskivel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjá­val, a Központi Bizottság tit­kárával, aki a LEMP képvise­lőcsoportját vezeti a szejmben. A nyári hazai és az őszi lengyel választások után elő­ször találkoznak hivatalosan a két parlament vezetői, s a szejm novemberben megválasz­tott új vezetői a magyar ven­dégek személyében fogadták az első külföldi parlamenti kül­döttséget. Sarlós Istvánt hétfőn fogad­ta Zbigniew Messner, a LEMP PB tagja, a lengyel minisz­tertanács elnöke is­mű moszkvai lap több ezer, e témát taglaló levelet kapott az utóbbi hónapokban. A levélírók a meghirdetett, s az emberek többsége által el is fogadott társadalmi ide­ált szembesítik a gyakorlattal- Legtöbbször azt kérik számon, hogyan lehetséges az, hogy bi­zonyos indokolatlanul hiány­szakmának számító foglalkozá­sok képviselői messze megál­lapított jövedelmükön felül ke­resnek, s hivalkodó életmódot folytatnak- „Bolti eladó és fodrász, gépko.'siszerelő és sza­bó. pincér — íme a nem is telies felsorolása azoknak a szakmáknak, am-e'vek művelői ma sokkal nagyobb presztízs­nek örvendenek, mint általi­ban a munkások, vagy egv mérnök. S akkor még szó sem esett arról, aki hosszas vára­kozás nélkül is el tudja he­lyezni gyerekedet a bölcsődé­ben. •. ” — írja a lap egyik harkovi olvasója. Ezek a hozzászólások első­sorban a felszíni jelerjséget, az igazságér7etet sértő, jogtalanul szerzett jövedelmek meglétét bírálják. Utalnak persze ke­letkezésük okaira is. Arra. ho^v ha a gazdaság jobb mű­ködése megszüntetné a termé­kek, szolgáltatások sokszor ért­hetetlen, semmivel sem indo­kolható hiányát, akkor meg­szűnne, vagy legalábbis be­szűkülne az ügyeskedők mű­ködési területe is. Am amfg az okok felszámolása nem tör­ténik meg, addig is harcot kell folytatni a jelenségek el­len. J, Androsenko. a szovjet Tudományos Akadémia Szocio­lógiai Kutatóintézetének al­osztályvezetője. aki kétezer ol­vasói levél vizsgálatát irányí­totta. így összegezte a tudósok tapasztalatait: „Hanem küz­dünk e jelenségek ellen, ak­kor hamarosan hamis képze­tek alakulhatnak ki a becsü­letesen dolgozó, s «-élni nem tudónak« számító emberekről”. A kutató megállapítására pontosan rímelt a Szovjetsz- kaja Rosszija egyik grozniji olvasójának, Sz- Matijev gép­kocsivezetőnek a levele- A lapban külön szedett, öná'ló címmel megjelentetett levél írója érzelmeit nem is titkol­va kelt ki a meg nem szolgált jövedelmek ellen, hangsúlvoz- va: sok kollégájával egvütt vallja, hogy a Szovjetunióban ma a jövedelmek növelésénél fontosabb, sürgetőbb feladat igazságosabb elosztásuk meg­valósítása. Matijev különösen dühösen kelt ki az ellen, hosv a kétes eredetű jövedelme'- él­vezői ma már nem is próbál­nak elrejtőzni — hivalkodnak jólétükkel, s nevetnek a bee'ü- letes munkával megszolgált *5- zetésből élőkön. Mint írta, Att már kevés az elítélő szó. tet­tekre van szükség, meg kell szigorítani a jövedelmek e,lon- őrzését- ,.A kongresszusi do­kumentumokat előkészítő elv- társak vegvék figyelembe. bo®v nagyon sok embernek e» a vé­leménye” — zárta írását, az egyik legolvasottabb szovjet lap levelezője. Olteanu Moszkvában A szovjet kormány meghí­vására hétfőn hivatalos ba­ráti látogatásra Moszkvába érkezett Constantin Olteanu vezérezredes, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, román nemzet- védelmi miniszter. A vendéget a repülőtéren Szergej Szokolov marsall, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere fogadta. (MTI) Védelmi gyakorlat Kubában Védelrni gyakorlatokat tar­tottak vasárnap Kuba 14 megyéjében. A Santiago de Cuba-i gyakorlatozásokat meg. tekintette Raul Castro, a Ku-, bai KP KB másodtitkára, a forradalmi fegyveres erők minisztere is. A területvédelmi milíciák soraiba az elmúlt négy év során több mint másfél millió­an léptek be, így ezekre az egységekre is lehet számíta­ni a védelmi feladatok ellá­tásában. A védelmi készült­ség fokozásáról akkor szüle­tett döntés a szigetországban, amikor 1980-ban az Amerikai Republikánus Párt kibocsá­totta az emlékezetes „Santa Fé-i dokumentumot”. Az új védelmi elképzelés szerint katonai feladatokat nemcsak a fegyveres erőknek kell ellátniuk, hanem azok­ban részt kell vennie az egész lakosságnak is. Az or­szágot védelmi zónákra osz­tották fel, amelyeket a rend­kívüli helyzetekben védelmi tanácsok irányítanak. (MTI) Kína kölcsönt ad Nicaraguának Kína kamatmentes kölcsönt nyújt Nicaraguának. Az er­ről szóló megállapodást hét­főn írták alá Pekingben. A kínai bejelentés nem közölte a kölcsön összegét. ; Kína és Nicaragua szomba­ton . létesített diplomáciai kapcsolatot egymással. Ez alkalomra és tárgyalások foly­tatására magas szintű nicara. guai párt- és kormám-küldött- ség érkezett a kínai fővárosba. A küldöttséget hétfőn fogadta Csao Ce-jang miniszterelnök. A közép-amerikai problé­mákkal kapcsolatban a kínai kormányfő leszögezte: Kína támogatja a Contadora-cso- port erőfeszítéseit. Felfogása szerint a közép-amerikai problémákat az ott élő né­peknek kell megoldaniuk, minden külső beavatkozástól mentesen, tárgyalások útján. (MTI-) A Magyar UNESCO Bizottság közgyűlése A Magyar UNESQp Bizott­ság hétfőn közgyűlést tartott a Néprajzi Múzeum dísztér mében­Mód Péter, a bizottság el­nöke nyitotta meg az ülést, majd beszámolt az UNESCO- közgyűlés XXIII. ülésszakáról amelyet az idén október-no­vemberben rendeztek meg Szó­fiában. Ezután Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes a közelmúltban befejeződött budapesti kulturális fórum munkájáról tájékoztatta a fésztvevőket. Salgó Lászlóné, a bizottság főtitkára áttekin­tést. adott a bizottság idei te­vékenységéről, majd az 1986. év főbb feladatait ismertette. A jövő évi rendezvények kö­zül kiemelte az UNESCO meg­alakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünne­pi közgyűlést, valamint az UNESCO Nemzetközi Nevelés­ügyi Irodájának 40, konferen­ciáját, amelynek témája a kö­zépszintű oktatás lesz. Fontos esemény lesz jövőre a ma­gyarországi UNESCO asszoci­ált iskolák — az UNESCO tá­mogatásával működő taninté­zetek — IX. országos értekez­lete, amelyet a nemzetközi békeév jegyében rendeznek meg hazánkban- (MTI) Hídépítés A szovjet ^fővárosban háromnapos ülést tart a szovjet— amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács. Az amerikai kormányzati delegációt maga Malcolm Baldridge, az Egye­sült Államok külkereskedelmi minisztere vezeti, akit csak­nem négyszáz üzletember kísért el Moszkvába. Ez a tanács — amelynek munkájában egyébként még soha nem vettek részt annyian, mint most — egy korábbi, az 1973-as szovjet—amerikai csúcstalálkozó. eredménye Most minden jel szerint nagyon komoly esély van arra, hogy a legújabb, az 1985-ös genfi csúcstalálkozó a korábbi­nál tartalmasabb életet lehel a létező, de eddig igazán ki nem használt szervezeti keretekbe. Mik ezek a keretek? Olyan társadalmi, de kétségtelen kormányzati jelentőséggel is bíró szervezetről van szó, amelynek amerikai részről több szövetségi állam, a gyáriparosok szövetsége, a kereskedelmi kamara, és kétszázötven cég, szovjet részről pedig össze­sen száztizenkilenc szerv és szervezet (minisztériumok, egyéb főhatóságok, vállalatok) a tagja. Régi igazság, hogy a kereskedelmi aktivitásnak termé­keny és termékenyítő politikai közegre van szüksége. A jó politikai kapcsolatok kedvezően hatnak a gazdasági érint­kezésre, a hidegháború viszont mozdulatlanná, vagy csak­nem mozdulatlanná derrnesztheti a gazdasági vérkerin­gést is. Erre a dermedtségre a legjobb példa az elmúlt fél évtized szovjet—amerikai kapcsolatainak meglehetősen szó- , morú története, beleértve a gazdasági-kereskedelmi kon, taktusok visszaesését i.Si Komoly esély van :rá. hogy ez a Genf utáni mostani ülés sok mindent életre' kelthet, ami eddig „fagyott” állapotban várta a melegebb fuvallatokat. A két hatalmas ország szá­mos területén kölcsönös haszonnal virágoztathatná fel ke­reskedelmi-üzleti kapcsolatait, és ilyen felvirágzásra, a múlt­ban már volt példa, Viszonylag kevesen tudják, hogy á harmincas évek. elején az amerikai gépipar exportjának negyven (!) százaléka irányult a Szovjetunióba, és több tu­cat amerikai mammutcégnek volt megállapodása szovjet partnerrel. A világ jól ismeri- dr. Armand Hammer nevét, aki már Lenin idején gyakran járt Moszkvában, és aki sze­mélyes példájával évtizedek óta bizonyítja, hogy a Szovjet­unióval lehet és édemes üzletet kötni. Nyilvánvaló, hogy az élet egyéb területeihez hasonlóan sok mindentől (elsősorban a kölcsönös akarattól) függ a folytatás, és biztos prognózist adni ma lehetetlen. De a sok, éves hullámvölgy után újrakezdés ténye is igazán jó hír. Harmat Endre Az SZKP kongresszusát elő­készítő dokumentumok orszá­gos vitája során a sajtóban megjelenő levelek, hozzászólá­sok mint egy nagy közvéle­mény-kutatás adatai, megmutat­ják, milyen gondok, gondola­tok foglalkoztatják a szovjet embereket, melyek a társada­lom nagyon sokakat érintő, feltétlenül megoldásra váró problémái. A lapokban naponta megje­lenő összeállításokból ítélve ilyen, senkit közömbösen nem hagyó témának számít ma a Szovjetunióban a társadalmi igazságosság kérdése, s annak is egy bizonyos vetülete, a mun­kával meg nem alapozott, s ezért az emberek többségét na­gyon irritáló jólét, a munka nélkül szerzett magas jövedel­mek problémája. Mint a Prav­dában megjelent levelében qgv a doni Rosztovban élő filozó­fiaprofesszor megállapította, az utóbbi időben a szovjet tár­sadalomnak valamennyi réte­gében egyre élesebben vetőd­nek fel az erkölcsi, a társa­dalmi igazságossággal össze­függő kérdések. Az emberek többsége dühösen reagál bár­milyen, a szocializmus lénye­gének ellentmondó jelenségre, legyen szó akár a bürokratiz­musról, a törvényessé® meg­sértéséről. vagy éopen a gya­nús jövedelmekből nagy lá­bon élés eseteiről. Ez utóbbi­ak olyan nvira foglalkoztat iák a közvéleményt, hogy csuoán a Komszomolszkaja Pravda cí­I ] űz SZHF kongresszusa elé: Számoljuk-e mások jövedelmeit? Lázár György Jugoszláviába látogat Lázár György, a Minisztertanács elnöke Milka Planincnak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba utazik. (MTI) Példák a határ mentéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents