Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

Munkavédelem a Kereskedelemben A megye kereskedelmé­ben és vendéglátásában a VI. ötéves terv időszakára elő­irányzott munkavédelmi rá­fordításokat már az elmúlt év végére 21 százalékkal túl­teljesítették. A baleseti hely­zet a jelentős áldozatok el­lenére sem alakult kedvező­en. Évről évre nőtt a bal­esetek száma, 1984-ben 53 százalékkal volt több az 1980. évinél. Hozzájárult ehhez az is. hogy az üzemi balesetek köre kibővült a munkába jö­vet és menet közbeni bal­esetekkel, de szerepet ját­szik benne a dolgozók leter­heltségének növekedése is. Nem kellő az előrelépés az áruszállítás, az anyagmozga­tás gépesítésében, a konté­nerprogram megvalósításá­ban. a súlynormák betartá­sában. Gyakoribbá váltak a gyakorlatlanság, fegyelme­zetlenség és az előírás-ellenes munkavégzés miatt bekövet­kező balesetek. A sérülések szerencsére nem súlyosak, jelzi ezt az is. hogy csökkent a kiesett munkanapok szá­ma. s az egy-egy baleset gyó­gyulási ideje is az 1980-as 27,6 napról 17,3 napra rövidült. Módosított adórendszer Kevesebbet fizetnek a kisebb jövedelműek Magyar bundák külföldön A Pannónia Szőrmekikészítő- Ronfekció és Kereskedelipi Vállalat együttműködési szer­ződést kötött egy dán és há­rom olasz kereskedelmi cég­gel, s ennek értelmében jö­vőre mintegy 80 millió forint értékben szállít divatos női irhakabátokat, panofix bun­dákat partnereinek- Az utóbbi években Nyugat- Európában igen keresett cikk az irhakabát és a magyar vál­lalat világszabadalma alapján gyártott panofix bunda. Ezért a Pannónia évről évre növeli tőkésexportját, s áz idén ter­melésének mintegy a harma­dát — körülbelül 250 millió forint értékű szőrmecikket — értékesíti tőkéspiacokon. A kor­szerű technológia, a finom ki­dolgozás mellett igen fontos a gyors divatkövetés. Ezt cé­lozzák a legutóbbi megállapo­dások. ezek ugyanis éppen a modellkialakításban nyújtanak segítséget a magyar szakem­bereknek. Az európai piacokon jól is­mert cégek képviselői már a nyersbőr vásárlásakor jelen vannak, s megrendelik az ab­ból készülő kabátokat, bundá kát. Az együttműködés a gyár­tás további fázisaira is kitér jed, így a magyar szakembe­rek megismerkednek a leg­újabb bundadivat mellett a bőrök kikészítésének, konfek­cionálásának úiabb lehetősége­ivel is. Így dolgozhatták ki azokat a mintadarabokat, ame­lyeket a szőrmeiparban eddig ismeretlen technológiával vagyis úgynevezett transzfer­nyomásos eljárással készíte­nek. A nyqmott mintás irha kabátokból és panofix bún dákból máris nagyobb tétel szállításáról állapodtak meg külföldi partnereikkel. A szolid elegancia jegyében a szőrméket, — egyelőre csak külföldön — gyakran kabát­bélésként használják. A vál lalat legújabb, ilyen jellegű terméke a könnyű, meleg, fes tett, begombolható hörcsögbé­lés. amit a szakemberek ma gyár alapanyag felhasználásá­val készíthetnek el- Hörcsög­ből ugyanis — ellentétben más a vállalat által feldolgozott ál latok szőrével, bőrével — van elegendő hazai példány, legújabb cikkből a vállalat több ezret küld igényes nyu gat-európai partnereinek. Mivel az utóbbi két évben hosszú és hideg volt a tél a bundák iránt itthon is meg­nőtt a kereslet- Nálunk főként az irhabunda kedvelt, amiből a vállalat 40—45 ezer darabot gyárt évente. A hazai igények pontosabb megismerésére most azt tervezik, hogy a dán cég­gel közös üzletet nyitnak belvárosban, ahol a magyar bundák mellett a külföldi cég modelljei is megvásárolhatók lesznek majd. Kevés van belőlük Néhány héttel ezelőtti ért­hetően nagy érdeklődést kel­tett a Minisztertanács határo­zata, amely módosította az általános jövedelemadózás jelenlegi rendszerét. A sajtó, a rádió, a televízió azóta is rendszeresen visszatér a kér­désre. Ezen nem lehet cso­dálkozni. hiszen sokakat érint a változás. Egy adórendszer módosítá­sakor az első kérdés mindig így hangzik: ki fizet többet ezentúl? E kérdésre már az első tájékoztatókon választ adnak az illetékesek: a köz­teherviselés elvének meg­felelően ezentúl a nagy jö­vedelműek majd többel já­rulnak hozzá a köz kiadásai­hoz. Egységes táblázat — preferenciákkal De már akkor is felhívták a figyelmet arra, hogy a mos­tani változást a községfejlesz­tési hozzájárulás január el­seje utáni megszűnése is szükségessé tette, mert emi­att jelentősen csökkentek vol­na az adóterhek. A mostani módosítás célja pe­dig az, hogy a kisebb jövedel­műek a korábbihoz képest va lamennyivel kevesebbet fi­zessenek, és a költségelszá­molások módosításával az eddiginél jobban kifejeződje­nek az egyes munkák fontos­ságának megítélésében mu­tatkozó különbségek. Az adó­táblázat változatlanul egy­séges, az adott kategóriában mindenki ugyanannyit fi­zet. De a költségelszámolások kifejezik a preferenciákat. Például az íróknál jelentősen növekedett az elszámolható költségek aránya, így a meg­keresett jövedelmüknél az adóalapjuk — ami után fi­zetniük kell — jóval kisebb. Igv ismeri el az adózás tevé­kenységük különleges voltát és fontosságát. A kisvállalkozóknál pedig az eddig elszámolható úgyne­vezett személyi költségek 5 százalékról 10-re nőttek. Ezen kívül például az ellátatlan településeken üzletet nyitók is részesülhetnek a korábbi­nál nagyobb kedvezmény­ben. (A felsorolás közel sem teljes.) Természetesen előre soha­sem lehet pontosan megálla­pítani, ki jár jobban és ki roszabbul, mint korábban. Az átlagszámítások szerint a két­százezer forintos jövedelem alattiak kevesebbet fizetnek majd, mint eddig, efölött vi­szont már növekszik az adó. S, hogy mennyivel? Nos, er­re csak az 1986-os adóívek alapján lehet majd pontosan válaszolni. Ahogy arra a kér­désre is, amelyet egyre több­ször hallani az utóbbi na­pokban: vajon az adókulcs emelkedése, a legmagasabb kategóriában — az elvonás mértéke 500—700 ezer forin­tig az összes jövedelem 60 százaléka, 700-tól 900 ezerig 64 százaléka. 900 ezer forint fölött már 75 százalékát vi­szi el az adó — vajon ser­kenti-e az iparosokat, ke­reskedőket, vagy éppen a kis­vállalkozókat arra, hogy jö­vedelmező tevékenységüket tovább bővítsék? A módosítások másik része az adózás mikéntjét érintet­te. A nagy jövedelmeknél — 500 ezer forint adóköteles jövedelem, illetve kisiparo­soknál 2 millió, magánkeres­kedőknél 8 millió forintos bevétel fölött — az érintet­teknek a forgalmukat az egyszerűsített könyvvitel sza­bályai szerint kell nyilván­tartaniuk január után. S ugyanúgy maguk számolják ki az ádójukat, mint eddig a kisvállalkozók. A kisebb jö­vedelműek pedig választhat­nak: vagy átalányt fizetnek, vagy a régi módon, bevallás alapján adóznak. Szigorúbb ellenőrzés Tehát ebből is látható, hogy jóval többről van szó, mint egyszerű adókulcsváltozás­ról. Eltérő lesz az adófizetés módja is néhány esetben, il­letve új szervek veszik át a régiek munkáját. És a pénz­ügyi hatóságok azt sem tit­kolják, hogy szigorúbb el' lenőrzésre lehet számítani. Ezek a változások újabb lé­pést jelentenek az arányos közteherviselés megvalósítá­sához, amelynek célja: min­denki valódi jövedelmének alapján fizessen, járuljon hoz­zá a közös kiadásokhoz. A premier január 1-én kezdődik, ám az új szerveze. tek létrehozására csak hosz- szas előkészítés után július­ban kerülhet sor. Remélhe­tőleg ezek — felhasználva a régebbi szervezetek tapaszta. latait — közeli kapcsolatot alakítanak ki az adózókkal; nemcsak ellenőrzik, hanem tanácsokkal és magyarázatok­kal segítik őket eligazodni a paragrafusok között. Lakatos Mária Vége az ebédidőnek. Az öl­tözőből kifelé indulnak az építők, a Nógrád Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat pász­tói kórház építkezésén. Köz­tük van a központi ipartelep Kiss János Szocialista Brigád a ran y kos zorúva 1 kitün t et ett lakatosbrigádjának néhány tagja: Jágfalvi Pál, Tari Sán­dor, Galesik János és Mol­nár László. Jágfalvi Pállal kezdjük el a kis eszmecse­rénket. — Április közepétől dolgo­zunk itt. Azokat a nyílászáró­kat helyezzük el az épület homlokzati részein, amelye­ket a központi telepünkön a mi brigádunk, vagy a velünk egy helyen dolgozó brigádok gyártottak. Minden olyan munkát elvégzőnk, — amely a lakatosszakmába beletarto­zik — foglalja tömören össze itteni tevékenységük lénye­gét a gondolatait szépen kife­jező fiatal szakember. Igyekeznek, mert az épüle­tet téliesített munkahelynek jelölték ki a központban. — Nem sok van hátra, a kinti homloklezárási munkák­ból. Utána pedig bent folytat­juk tovább. Addigra az üve­gesek is elhelyezik az ablak­üveget a nyílászárókban. Az épületben a téli időszak alatt az ajtók passzítását, ameny- nyi-ben szükséges, akkor azok átalakítását látjuk el — utal a soronlevő közeljövő tenni­valóira. A kis létszámú, de lelkes csapat minden reggel busszal érkezik munkahelyére, a munkaidő letöltése után azzal tér vissza otthonába. — Nincs különösebb gon­dunk a minőséggel sem — vált újabb témára Jágfalvi Pál. — A lehetőségekhez ké­pest az» általunk elkészített panelelemek méretpontosak voltak, de nem kifogástala­nok. Ilyenkor a kisebb hibá­kat kijavítjuk, s csak ezután folytatjuk tovább a munkán­kat. Az előbbiek miatt be­következett ütemeltolódást eddig még mindig sikerült behoznunk — állítja határo­zottan a fiatal szakember, majd kisvártatva hozzáfűzi. — Az előbbiekhez hasonló ki- sebb-nagyobb gond nemcsak itt fordul elő, hanem más építkezésen is. Rátérve a folyamatos mun­ka feltételeinek biztosítására, a következőket válaszolja: — Kezdetben apróbb szerszámok hiányoztak, amit folyamato­san pótoltunk. Ugyanis ilyen jellegű munkát még eddig nem végeztünk. Még megtudom tőle, hogy a kollektíva egyetértésben, egy­mást segítve oldja meg nap nap után tisztességgel és szor­galommal a kiadott feladato­kat. Ezt azzal indokolja, hogy régóta együtt dolgoznak, jól ismerik egymást, ráadásul na­gyon szeretik szakmájukat. Mindegyikük törzsgárdatag- na-k vallja magát. Van aki már 20 éve dolgozik itt, a legfiatalabb pedig ötéves munkaviszonyt tudhat magáé­nak. Amikor szóba kerül egyes építőmunkások sebez­hető oldala, gyengesége, az italozás. Jágfalvi Pál tiltakoz­va mondja: — Nálunk ilyes­miről munkaidőben szó sem lehet... Pedig a mostani viszonylag enyhébb napokat bizonyára felváltja majd egy hidegebb időszak, amikor az ember uj­ja, ha kinn dolgozik a sza­badban, bizony ráfagy a ke­gyetlenül hideg vasra. — Nincsenek gondjaim a munkatársaimmal, egyiküket sem kell a munkára ösztö­nözni. Ha ebből a szempont­ból ítélem meg a kollektívát, akikor csak azt mondhatom, jó velük .együtt dolgozni, ve­zetőjüknek lenni. Kisvártat­va a távolabbi jövőre is utal­va így folytatja: — Hogy mennyi ideig dolgozunk itt az építkezésen, az sok min­dentől függ, és az sem biztos, hogy mi fejezzük be az itte­ni munkát. Lehet, hogy leg­közelebb már a bátonytere- nvei szénosztályozónál talál­kozunk. Vajon Jágfalvi Pál szavait Szabó János, az építkezés művezetőié megerősíti-e? — A fiúk becsülettel vég­zik feladataikat, fegyelme­zettek, kifogástalan a maga­tartásuk. A tennivalókat, azok sürgősségét, a technológiai folyamatokat megbeszéljük, amit aztán annak megfelelő­en végeznek el. Nem kell raj­tuk csüngenem. Ideális mun­katársak, ió velük együtt dolgozni. Kár, hogy kevés van belőlük. Nem, nem vet­tem észre rajtuk, hogy italoz­nának. Sőt! A munkaidőt szorgalmasan, egyenletesen és tisztességesen végigdolgoz­zák. Ezt a magatartást, munka­stílust szokták meg, amikor a központban dolgoztak a bri­gádban. s ettől a jó tulajdon­ságuktól itt sem térnek el. Mert a szocialista brigád arany fokozat ismételt elnye­réséért, netán egy magasabb fokozat megszerzéséért itt is sokat lehet tenni, ahol szaba­dabb a lehetőség a csellen­gésre. V. K. Átadták a gyomaendrödi hidat Hétfőn reggel átadták a forgalomnak a Hármas-Körös felett átívelő felújított gyo­maendrödi közúti hidat. A felújításra azért volt szük­ség, mert a híd teherbírása csak 20 tonna tengelynyomást engedett meg, ezt a felújítás során 40 tonnára növelték. A 11 millió forintos beruházás során a hídépítő vállalat a szerkezetbe beépített kábel- rendszerrel erősítette meg a hidat. A hídszerkezet új szigetelést is kapott. Az át­adást követően megszűnt a súlykorlátozás, a sebességet azonban 20 kilométerben maximálták mindaddig, míg a pályatest végleges burko­latot nem kap. Személyszállítás a Voánnál A jövőben is velük utazunk Mozgalmas évet tudhat ma­ga mögött a Volán 2. sz- Vál­lalat személyszállítási üzem­egysége. Az elmúlt tél kegyet­len próbáit kiállták, majd megoldották a helyijárati díj­szabás módosításából adódó feladatokat, s pár hete már az általuk kidolgozott menet­rend szerint indulnak a me­gyeszékhely belterületén köz­lekedő autóbuszok- Ezek azok a változások, melyeket a la­kosság is észlelt, de vajon mi van a kulisszák mögött, mik azok a nehézségek, melyekkel szembe kerültek 1985-ben? A gépkocsik átlagéletkora eléri vagy meghaladja a 8 évet, az állomány 40 százalé­ka nullára leírt busz. Űj jár­művek vásárlására gondolni ebben a kedvezőtlen gazdasági helyzetben szinte lehetetlen vállalkozás. A rendelkezésük­re álló pénzeszközök csak a szinten tartást teszik lehetővé, ezért közös érdekünk. hogy védjük, óvjuk a meglévő va­gyont. Hányszor látni felfes­lett üléseket, megrongált táb­lákat, kicsavarozott fogan­tyúkat! A tevékenységi kör igen széles, a helyi és távolsági szállításon kívül végeznek bér­fuvarozást, működtetnek szer­ződéses és különjáratokat, taxit. Évente mintegy 60 mil­lió utas veszi igénybe szolgál­tatásaikat. A 170 autóbuszból 44 a helyi közlekedésben vesz részt. A szigorú szabályzók be­tartása nehéz feladat, ebben sokat segítenek a brigádválla­lások, munkaversenyek- A bal­esetmentes közlekedés mellett gondot fordítanak az üzem­anyag-takarékosságra, az uta­zás színvonalának emelésére — elsősorban nem eszközök­kel, anyagi ráfordítással, ha­nem a szervezéssel, a felelős emberi tényezők bevonásával. Idei tervüket előreláthatóan teljesítik, s 1986-ban is meg­tesznek mindent a növekvő utaslétszám elszállítása érde­kében. Sofőrjeik rendszeres munkalélektani vizsgálaton vesznek részt, bár a rájuk háruló terhek ebben az évben sem csökkentek. Nem ritka a havi 200—220 óra a volán mögött, s emlékszünk még a kemény tavalyi télre: előfor­dult, hogy éjjelente többször is be kellett indítani a jármű­vet, a biztonságos reggeli in­dulás érdekében­Évek óta nem fordult elő ittasságból eredő baleset, ami azt jelzi, hogy munkájukat fe­lelősséggel, nagy odaadással végzik. Mutatja ezt az a -több száz pozitív vélemény, melye­ket a lakosság juttatott el a volán vezetőihez. Két hónapja kezdték el készíteni a rozscipót a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat pásztói üzemében. Az egyre kedveltebb termékből naponta 500—600 darab kerül az élelmiszerboltok polcaira. — bp — Tudományos ülés a lézer orvosi alkalmazásáról „Lézer az orvostudomány­ban” címmel tudományos konferencia keződött hét­főn Budapesten a Semmel weis Orvostudományi Egye­temen. Az ülést dr. Somogyi Endre, a SOTE rektora nyi­totta meg. A kétnapos tanácskozáson hazai és külföldi szakembe­rek cserélnek véleményt a lé-- zer alkalmazásának kérdé­seiről az orvosi diagnosztiká­ban, a fej-nyak tumor sebé­szetben, az urológiai és sze­mészeti megbetegedésekben. Előadások hangzanak el a lézerrel kapcsolatos munka- védelmi problémákról, va­lamint a lézeres eszközök fejlesztésének legfrissebb eredményeiről. Az üléssel egyidejűleg ki­állítás mutatja be a lézer felhasználásával működő leg­újabb orvosi műszereket. NÓGRÁD — .1985. december 10.t kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents