Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! RÁD Feszített tempóban Berceten AZ MSZMP NÖGRAP MFGY%1 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI IANACS LAPJA XLI. ÉVF., 289. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. DECEMBER 10., KEDD Széles körű konzultáció a tervkoncepcióról Ülésezett az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja Balassagyarmaton tartotta ülését hétfőn az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. A tanácskozáson részt vett Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Forgó Imre, a balassa­gyarmati városi pártbizottság első titkára, dr. Győri Sán­dor, Balassagyarmat Város Tanácsának elnöke, Kazinczi Pál, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkár­helyettese és Szakai Jenő, a balassagyarmati városi nép­frontbizottság titkára. A tanácskozást dr. Hütter Csaba, a képviselőcsoport vezetője nyitotta meg, majd Romasz Adolf, a Nógrád Megyei Tanács elnökhelyettese tartott tá­jékoztatót Ifógrád megye VII. ötéves település- és tanácsi gazdaságfejlesztésének koncepciójáról, a kidolgozás tapasz­talatairól. Elöljáróban Romasz Adolf hangsúlyozta: a tervkoncep­ció folyamatos munka ered­ménye, a főhatósági irányéi, vek alapján, a hosszú távú tervezőmunkával párhuzamo­san készült. A tervezetről sok­oldalú konzultációban nyilvá nítottak véleményt, egyeztet­ték azt az országos szervekkel és a megyei testületekkel is. A koncepciót együttes ülésen vitatta meg a megyei párt- és tanácsi végrehajtó bizottság, s a társadalmi konzultáció során véleményt mondtak róla tíz társadalmi és tömeg, szervezet, szakmai testület képviselői. A széles körű véleménycse­rét nagy vita jellemezte, a területi sajátosságoknak meg­felelően különösen a fejkvóta és a céltámogatások kapcsán ütköztek a nézetek. Ezzel együtt a tervkoncepciót elfo­gadták, reálisnak és megala­pozottnak minősítették, ugyan­akkor kinyilvánították a vég­rehajtást szolgáló együttmű­ködési készséget is. A véle­mények között volt olyan is, amely nagyobb dinamikát sürgetett a fejlődésben — er­re a. későbbi időszakban ke­rülhet sor —, több észrevé­tel pedig a további tervező- munkában vehető figyelembe. A képviselőcsoport ülésén elhangzott, hogy a tervkoncep­ció eredetileg 18 milliárd fo­rinttal számolt a VII. ötéves tervre, a főhatóságokkal való tárgyalás után ez mintegy 19,5 milliárdra módosult. Ez az összeg bizonyos területeken lehetővé teszi az előrelépést, más esetekben viszont csak a szintentartásra nyílik mód. Számolni kell azzal is, hogy az , ellátásban továbbra is marad, nak feszültségek. Az előter­jesztő összefoglalta a képvi­selőknek az Országos Tervhi, vatallal, a Pénzügyminiszté­riummal. valamint az Orszá­gos Vízügyi Hivatallal foly, tatott tárgyalások eredményeit, majd megemlítette, hogy a tervezett összegből csupán 11,5 milliárd forint az állami tá­mogatás, a többit az intéz­ményi és érdekeltségi bévé, télből kell előteremteni. A tervezett pénzből 14,5 milli­árd a költségvetést szolgálja, fejlesztésre pedig mintegy 24 százalék fordítható. A szűkös, pénzügyi forrá­sokra tekintettel elsődleges a működés és fenntartás biz­tosítása. kellő rangsorolással ezt követheti a feljesztés. Fi­gyelembe kellett venni a prio­ritásokat, így továbbra is első helyen szerepel a lakásépítés és -gazdálkodás. Az eredetileg elképzelnél kétezerrel több, összesen hétezerkétszáz lakás építésével számol a tervkon­cepció, s ha ez megvalósul, akkor a mennyiségi lakás­igény gyakorlatilag kielégít­hető. Továbbra is fontos fel­adat az ivóvízellátás javítása, a szennyvízgondok enyhítése, az általános és középiskolai tantermek építése, az egész, ségügyi ellátásban pedig a kormányprogrammal össz­hangban a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni. A Romasz Adolf tájékoz­tatóját követő vitában véle, ményt nyilvánított Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Ta­nács elnöke, országgyűlési képviselő (Salgótarján), dr. Miklós Zoltán képviselő (Sal­gótarján városkörnyék), Tö- zsér Gáspár képviselő (Bá- tonytérénye). A hozzászólások megerősítették, hogy bár fe­szültségekkel teli a terv, a koncepció találkozik a vá­lasztók véleményével, akaratá­val is. A képviselőcsoport ülésén felszólaló Géczi János minde­nekelőtt így fogalmazott: igé­nyes munkára vall az elő­készítés, a szokásos tanácsi munka mellett széles körben egyeztették az elképzeléseket, az előkészítést elismerés il­leti. Á javaslat összhangban van a kormányzati elképze, lésekkel és a kiemelt társada­lompolitikai programokkal is, ugyanakkor számba veszi a helyi lehetőségekét. A terv- koncepció megkezdett folya, mat része, így tovább kívánja vinni a lakosság alapellátásá­nak javítását, a népességmeg­tartó képesség fokozását, az arányosabb feljesztést. Géczi János felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a fejlesz­tésekhez még nagyobb erőfe­szítésre lesz szükség, s az új intézmények építése felé .való eltolódás helyett nagy fontos­ságú a meglévők ésszerű fenntartása. A lakásépítés kapcsán a fiatalok és a nagy családok lakáshoz juttatásá­nak jelentőségéről beszélt a megyei pártbizottság első titkára, az egészségügyi ellá­tást illető koncepcióváltás — a megelőzés előtérbe kerülése — kapcsán megjegyezte, hogv annak szemléletváltozással is párosulnia kell. — Nem lebecsülendő érté­keket tartalmaz a terv, jelen­tős előrelépést is biztosítani tud. A végrehajtásra azonban csak akkor lesz lehetőség, ha jobban dolgozunk, ha javul a népgazdaság teljesítőképessé­ge — folytatta Géczi János. — A végrehajtást munkával kell megalapozni, az elosztás­hoz mindenekelőtt termelés szükséges. Az igények mellé adni is kell, szükséges a la­kossági hozzájárulás és az ér­dekeltségi bevételek megte­remtése. A tervkoncepció végső soron a helyi tanácsok­tól, az együttműködő szervek­től és a lakosságtól egyaránt nagyobb erőfeszítést kíván. A vita összefoglalójában Romasz Adolf erre reflektálva jegyezte meg: a tervidőszak pénzeszközének évekre való elosztása is a fokozódó ter­melés szükségességére alapoz. A tanácskozás további részé­ben dr. Hütter Csaba, a kép, . viselőcsoport vezetője tájékoz­tatást adott az Országgyűlés téli ülésszakának előkészüle­teiről. K. G. Alapanyaghiány nehezítette, az Ikladi Ipari Műszergyár bér­cén gyáregységében az el múlt hónapokban a termelő­munkát, a különböző intéz­kedések nyomán azonban mindez már nem veszélyez­teti a 350 millió forintos ter­melési éríéktervüket. Üzem- szervezéssel, a különböző munkaterületeken dolgozók átcsoportosításával, valamint a félezer fős gyári kollek­tíva által vállalt feszített munkatempóval biztosított a különböző célokra használ­ható elektromotorok gyár tása. Október közepétől az év végéig csoportonként napi 11 és fél órás munkaidőben szerelik termékeiket, szabad szombatjukat az öntők, és te­kercselők áldozzák fel a tér melcs érdekében. A munka- padok mellé ültek a műszaki csoport tagjai, technikusok, üzemvezetők, mérnökök is, hogy egyéb teendőik elvég­zése mellett december végé­ig 1500 darab villanymotort összeállítsanak. Mindemel­lett november 33-a után még december 14-én kommunista műszakot is szerveznek, amelynek munkabérét az idős földrengéskárosultak megsegítésére, valamint a vállalati nyugdíjasok támo­gatására ajánlják fel. Ké­pünkön: Péterné Kosik Teréz tekercsbehúzó géppel dolgo­zik. — kulcsár — Ünnepi tanácsülés Balassagyarmaton Négy évtizede szabad a város A város már njpok óta zászlódíszben. Negyvenegy esztendeje, hogy a szovjet csapatok felszabadították Ba­lassagyarmatot. Az évforduló­ra minden esztendőben ün­nepi tanácsüléssel emlékez­nek; Tegnap kora délután helyezték el a kegyelet és há­la koszorúját a párt és a ta­nács képviselői a szovjet hő­si emlékműnél. Az ünnepi tanácsülés —, amelyen részt vett Romasz Adolf, a megyei tanács el­nökhelyettese, Forgó Imre, a párt városi bizottságának el­ső titkára, dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet országgyű­lési képviselő, és Lombos Márton a város díszpolgára — „munkával” kezdődött. A testület fagjai megválasztot­ták a tanács bizottságait, majd elfogadták a városi ta­nács jövő évi rendeletalkotá­si programját, amit dr. Pet- rik János, a végrehajtó bi­zottság titkára terjesztett elő. Döntöttek a Horváth Endre- alapítván.v létesítéséről is. Tanácstagok bejelentései következtek. Akik korábban Kisiparosok és kereskedők tanácskozása Az Ipari Minisztérium és a RIOSZ közös szervezésében hétfőn a Stadion Szállóban kétnapos szakmai tanácskozás kezdődött, amelyen a résztve­vők — több mint száz kisipa­ros és mintegy húsz kereske­delmi vállalat képviselője — a lakossági áruválasztékot bőví­tő kisipari tevékenység helyze­tét, a továbbfejlesztés lehető­ségeit vitatja meg­Az elmúlt időszakban a kis­iparosok tevékenységének sza­bályozásában kedvező változá­sok történtek, s ez új vállal­kozási formák elterjedését eredményezte. Nőtt a vállal­kozókedv, amit jól mutat az is, hogy az utóbbi 5 évben a tesiparosok árutermelő tevé­kenységének értéke csaknem megduplázódott: míg 1980-ban 12,4 miTÍiárd forintot, addig az idén várhatóan több mint 21 milliárd forintot tesz ki. A kisiparosok a lakossági szolgáltatásokban továbbra is igen jelentős szerepet töltenek be, hiszen az összes fogyasztá­si szolgáltatás mintegy felét a kisipar nyújtja, s ezzel nagy mértékben befolyásolja a la­kosság közérzetét- Különösen így van ez, ha hosszabb ide­ig hiánycikknek számító, a nagyvállalatok számára gazda­ságtalan terméket pótolnak, vagy az alapellátást segítik a kistelepüléseken. Jelenleg mint­egy harmincezer kisiparos vész részt az áruválaszték bővíté­sében. A tanácskozáson szóltak ar­ról is, hogy a lakossági áru­választékot az utóbbi időben sikerült bővíteni, a kereske­delmi vállalatokkal és szövet­kezetekkel kialakított együtt­működések, a „Vevők va­gyunk” és a „Gyártót kere­sünk” kiállítások jól szolgál­ták az igények mind teljesebb kielégítését'. Elhangzott az is: a kisipa­rosok áruválasztékot bővítő tevékenysége a jövőben csak úgy fejleszthető, ha a válla­latoknak, a kisiparosoknak és kisvállalkozóknak sikerül meg­találniuk az együttműködés kölcsönös előnyeit. Jelenleg sok kisiparosnak okoz gondot, hogy munkájának műszaki- technikai színvonala elmarad a kívánatostól. Ha a műszaki fejlesztésben az állami válla­latok is részt vállalnának — gépet, esetleg műhelyt kölcsö­nöznének, anyaghoz juttatnák a kisiparost — mindkét fél jól járna, hiszen a vállalat job­ban kihasználhatná eszközeit, a kisiparos pedig olyan kis sorozatokat is gazdaságosan gyárthatna, melyeket a lakos­ság igényel, de előállításuk a nagyvállalatoknak már nem nyereséges. Az ország szakmai találkozó keretében a Stadion Szállóban a lakossági áruválasztékot bő­vítő kisipari termékekből ki­állítás nyílt, amely naponta 10—18 óráig tekinthető meg a héten. (MTI) az utcai lámpák hiányát sé­relmezték, most örömmel nyugtázhatták, hogy inter­pellációjuk nyomán a gond megoldódott. Lotharidesz Pál Ü.ikóvár közvilágításának ja­vítását kérte, Kovács József a Volán menetdíja ügyében kért szót. Végül Ács Boldi­zsár a városgazdálkodási vál­lalat igazgatója felelt egy korábbi interpellációra, amely a patvarci városrész szemét- gyűjtésének és annak árát tette szóvá. A szünet után — a magyar ,és a szovjet himnuszt követő­en a — a családi és társadal­mi ünnepségeket rendező iroda rövid műsora vezette be Szakai Jenő, a Hazafias Nép­front városi bizottsága tit­kárának ünnepi köszöntőjét. — A politikai munkában az évfordulókról való meg­emlékezések nem csupán a múlt eseményeinek felidézé­sére szolgálnak, hanem alkal­mat jelentenek arra is, hogy a hétköznapok rohanásában megálljunk és ezt a kis időt fölhasználjuk arra, hogy mér­leget készítsünk a vesztett útról; eredményeinkről és té­vedéseinkről, sikereinkről' és kudarcainkról egyaránt .— mondotta ünnepi beszéde ele­jén Szakai Jenő. Majd így folytatta: — Az ilyen számvetés min­dig a mának szól, a tanúsá­gok levonása mai és holnapi cselekvésünkhöz ad útmuta­tást. — A felszabadulás után a Szovjetunió sikereit látva az akkori nemzedékek nagy el­szántsággal fogtak a társada­lom, a gazdaság, az élet min­den területének megjobbítá- sához. Társadalmi öröksé­günk: történelmünkből tu­lajdonképpen hiányzik a de­mokrácia. A felszabadulás legnagyobb vívmánya, hogy itt Magyarországon is ki­bontakoztatta, majd az évek során megszilárdította a szo­cialista demokráciát. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy olyan politikai rendszer ala­kult . ki, amely- a dolgozó nép — ma már lényegében az egész magyar nemzet — ér­dekeit képviseli, s amely az állampolgárokat bevonja a döntések meghozatalába. Minden hatalom a dolgozó népé — mondja ki az alkot­mány is, de ez egyben azt Is jelenti, hogy a hatalmi szer vek a néppel együtt látják el feladataikat. Szocialista tár­sadalmunk helyzete szilárd. A nemzeti egység hű tükörké­pei a tanácsok: párttagok, és párton kívüliek, munká­sok és mezőgazdasági dolgo­zók, különböző anyanyelvű és világnézetű emberek mun­kálkodnak együtt a közössé­gért — így van ez Balassa­gyarmaton is. Szakai Jenő ezután a kö­zelmúlt belpolitikai esemé­nyeiről beszélt, majd a hét végén kezdődött VII. nép­frontkongresszusról és a KISZ kongresszusára való ké­szülődésről fejtette ki gon­dolatait. A külpolitikai hely­zet a nehezedő gazdálkodá­si feltételek és a romló cse­rearányok nehéz feltételeket teremtettek a VI. ötéves terv megvalósításához az ország­ban, de Balassagyarmaton is — mondotta Szakai Jenő. A nehézségek ellenére is szép eredményeket .mondhatnak magukénak az itt élők, hiszen egyetlen séta elegendő ahhoz, hogy valaki meggyőződhes­sék: Balassagyarmat épül, fejlődik, gazdagodik. A vá­rosban már az elkövetkezen­dő öt esztendőt tervezik, . a párt Központi Bizottsága leg­utóbbi ülésének szellemében. Az elmúlt öt esztendőben szerzett, tapasztalatok — Ösz- szegezte mondandóját a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának titkára — egy­ben a következő öt eszten­dő tennivalóit is körvonalaz­zák. A gazdálkodás feltét«- lei most sem könnyebbed­nek majd, de a korábbi éveli összefogása, a fegyelmezett, tudatos munka, újabb ered­ményeket, sikereket hoz majd, a szocialista fejlődés jegyeit magán viselő kisváros számá­ra. Az ünnepi tanácsülés az Internackasálé hangjaival ért Véget.

Next

/
Thumbnails
Contents