Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

ti Összeült az építők szakszervezetének XXXIV. kongresszusa Az építők székházában pén­teken összeült az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIV. kongresszusa, amelyen több mint 300 ezer szakszervezeti tag megbízásából 400 küldött tárgyalja meg az utóbbi öt évben végzett munka tapasz­talatait és a soron következő feladatokat. Megjelent a kong­resszuson Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai; Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az ágazat munkájához kapcsolódó álla­mi, párt- és társadalmi szer­vezetek számos vezetője is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámo­lója és Gyöngyösi István fő­titkár szóbeli kiegészítése egv- eránt rámutatott: az utóbbi öt év az építő- és építőanyag­ipar jelentős átalakulásának időszaka volt. Ezért a szak- szervezet tevékenységében is jobban előtérbe került a vál­tozásokkal járó gondok meg­oldását, a termelést, a munka­helyi demokrácia és az érdek- védelem erősítését segítő moz­galmi munka. Az ágazatra nehezedő gon­dok ellenére az építőipar alap­vetően kielégítette az építési igényeket- Az ütemtervek sze­rint dolgozott a nagyberuhá­zásokon, az ötéves népgazda­sági tervben megjelölt cél al­só határának megfelelően 372 ezer új lakás építését fejezi be az év végéig, s teljesíti a lakásfelújítás és -korszerűsítés előirányzatát is. Gyöngyösi István hangsú­lyozta, hogy az építőipar ren­delkezik azzal az erővel, ka­pacitással, amely a következő ötéves tervidőszakban az épí­tési feladatok teljesítéséhez szükséges. Nélkülözhetetlen azonban az is, hogy az építő- és építőanyag-ipari vállalatok további kezdeményezésekkel növeljék vállalkozási készsé­güket, javítsák gazdálkodásu­kat, munkájuk jövedelmező­ségét­A beszámoló, a szóbeli ki­egészítés és a határozati ja­vaslat vitájában felszólalók az építő- és építőanyag-ipari gaz­dálkodásának sok nehézségét ecsetelték, de egyúttal rámu­tattak a gondok megoldásának lehetőségeire is. Többen sür­gették, hogy a vállalatok kor­szerűsítsék terveik kidolgozá­sának módszereit, a szakszer­vezeti testületek pedig az ed­diginél körültekintőbben szer vezzék meg a tervek vélemé­nyezését. A vitában elhangzott, hogy a vállalkozók közötti verseny­ben csak azok a szerveze­tek állhatják meg a helyüket, amelyek megbízhatóan dolgoz­nak, s javítják a minőséget. Különösen fontos a lakások minőségének javítása, ám eb­ben nemcsak az építőkre, ha­nem a különböző szerelvénye­ket és szerkezeteket szállító vállalatok dolgozóira is na­gyobb feladatok hárulnak. Az építőipari vállalatok maguk is sokat tehetnek azért, hogy ne fogadják el a szállítóiktól a gyenge minőségű termékeket. Az iparág vállalatainak szoro­sabb együttműködését sürget­ték többen is a lakásárak nö­vekedési ütemének mérséklé­se érdekében. Több felszólaló Is foglalko­zott a szakszervezeti üdültetés kérdéseivel. Azt javasolták, hogy könnyítsék meg a sok- gyermekes családok üdülteté­sét, mert jelenleg a kedvez­mények ellenére is nagy anya­gi megterhelést ró az ilyen családokra a nyári pihenés. Felvetették továbbá, hogv a vállalatok keressenek lehetősé­get a nagvobb üdülők közös felhasználására, fenntartására, s hasonló összefogással meg- könnyít.hetnék más szociális feladatok teljesítését is. A kongresszus ma a vitá­val folytatja munkáját. (MTI) Megemlékezések a magyar sajtó napján r fTolvt-*is tu I. olialrSl) hályfi Ernőnét, a Filo néven közismert grafikust, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vészét. Az elnökségben foglalt helyet Juscsák György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Mátraaljai Álla­mi Gazdaság igazgatója, Gor- dos János, a Nógrád megyei pártbizottság titkára, dr. Kor­mos Sándor, a Művelődési Mi­nisztérium főosztályvezetője, Berki Mihály, a Nógrád Me­gyei Tanács elnökhelyettese, Füssy József, a pásztói városi pártbizottság első titkára, Sándor Gábor, a választóke­rület országgyűlési képviselő­je, Vineze Istvánná, a NÓG­RÁD főszerkesztője és Anton Kamas, a SMER főszerkesztő­je. a sajtónap alkalmából a Nógrádban tartózkodó közép­szlovákiai újságíró-delegáció vezetője. A díszünnepségen Juscsák György mondott ünnepi kö­szöntőt, aki mindenekelőtt hangsúlyozta: — Kettős ünnep a mai: a magyar sajtó napján a palo­táshalmi körzeti művelődési ház annak a Mihályfi Ernő­nek a nevét veszi fel. aki er­ről a tájról indult a huszadik századi politikai küzdelmek, az újságírás, újságszerkesztés világába. Palotáshalomtól alig néhány kilométernyire, Béren látta meg a napvilágot, ez a táj mindvégig tájékozódási pont maradt életében. Soha­sem szakadt el szülőföldjétől, a nógrádi emberektől. A magyar sajtó napjáról szólva Juscsák György' meg állapította: ezen a napon tisz­telettel adózunk a párt-, a magyar kommunista sajtó már­tírjainak, akik példát adtak az igaz hazafiságból. az elkötele­zett népet szolgáló újságírás­ból, akik ezer veszélyt vállal­va közvetítették a párt szavát 8 fasizmus éveiben is. A Vö­rös Újság íróinak utódai, a mai újságírók a forradalmi hagyományok folytatói­A díszünnepség szónoka Mi­hályfi Ernő fontos állami tisztségeinek sorolása mellett szólt arról is, hogy a palotás­halmi művelődési ház névadó­jának Nógrádhoz való kötődé sét jelzi, hogy két alkalom­mal, 1948-tól 1951-ig, valamint *Í4*éél 1964-ig Nógrád megyét MpviMláe az országgyűlésben. Megalakulásától kezdve tagja volt az Elnöki Tanácsnak, szerkesztette a népfront lap­ját, a Magyar Nemzetet, 1966- tól a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökeként is tévé kenykedett. A magyar sajtó előtt álló feladatok félidézése és Mi­hályfi Ernő sokoldalú mun­kásságának méltatása után a díszünnepségen Juscsák György így zárta köszöntőjét: — Azzal, hogy a sajtó nap­ján ez a korszerű művelődési ház Mihályfi Ernőt nevét ve­szi fel, méltán emlékezik az utókor egy szakavatott újság­íróra, a kultúra iránt fogé kony és azt gvarapító közéleti emberre- Így is gazdagodik és tovább bővül annak lehetősé­ge, hogy Mihályfi Ernő élet­művének hatása tágabb érte­lemben is —. de főként szere­tett földijei körében — kibon- takozhassék. A díszünnepség ünnepi kö­szöntője után Gordos János, a Nógrád megyei pártbizottság titkára kitüntetéseket adott át az írott sajtó terjesztésében kiemelkedő munkát végzők­nek- Az ezt követő ünnepi műsorban fellépett a palotás­halmi Kenderike táncegyüttes, a Rege népzenei együttes, va­lamint Sándor Zoltán előadó- művész. ☆ A magyar sajtó napja al­kalmából a NÖGRÄD munka­társai közül Somogyvári Lász­lót, a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával tüntették ki, Venesz Károly, a gazdaságpolitikai rovat ve­zetője, a Kiváló termelőszö­vetkezeti munkáért kitüntető jelvényt kapta meg. A Ma­gyar Rádió miskolci körzeti stúdiója munkatársai közül Nagy István szerkesztő-ripor­tert, a Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatával tüntették ki, és megkapta a körzeti stúdió titkos szavazás­sal odaítélt Aranymikrofon díját is. ☆ A Vörös Újság megjelené­sének 67. évfordulójára emlé­kezve ünnepi ülést tartott pénteken a Magyar Új­ságírók Országos Szö­vetségének választmánya a MŰOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Fodor László, a szövetség alelnöke, a Népszava főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Ezután Kékesdi Gyula, az Aranytoll odaítélésére javas­latot tevő bizottság elnöke lé­pett a mikrofonhoz, s emlé­keztetett arra: a szövetség im­már nemes hagyománya, hogy aranytollal tiszteli meg azo­kat a kollégákat, akik több évtizeden keresztül tisztesség­gel, becsülettel dolgoztak a demokratikus sajtó, a szocia­lizmus szolgálatában. Ezután átnyújtotta a MUOSZ 1985. évi Aranytollát tizennégy új­ságírónak: Gajdár Pálnak, Gedeon Pálnak, Hantos Évá­nak, Kelen Bélának, Kovács Imrének, Köves Rózsának, Lévai Bélának, Molnár Aurél­nak, Rajna Bélának, Rátho- nvi Jánosnak, Reményi-Gye- nes Istvánnak, Teszkő Sán­dornak, Tolnai Erzsébetnek és Vig Istvánnak. Ezután az újságíró-szövet­ség székházának Rózsa Fe- renc-termében megkoszorúz­ták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Új­ság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztálya nevében koszorút helyezett el Lakatos Ernő osz­tályvezető és Karvalics László osztályvezető-helyettes, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatala képviseletében Bá­nyász Rezső államtitkár, a TH elnöke és Gelléri Miklós főosztályvezető; a Népszabad­ság szerkesztősége nevében Borbély Gábor főszerkesztő és Rénvi Péter főszerkesztő­helyettes: a Nyomda-, a Pa­píripar és a Sajtó Dolgozói­nak Szakszervezete, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége részéről Hárai Ti­bor és Simon László, a két szervezet titkára. A MTJOSZ koszorúját Pálfv József és Me­gveri Károly főtitkár helyez­te el, s koszorúztak az új­ságíró-iskola hallatói is. A saitónapi ünnepség bará­ti találkozóval ért véget. A magyar sajtó napia al­kalmából az országos és me- gvei lapoknál, kiadóhivatalok­nál. s a sajtó más területein is megemlékező ünnepségeket tartottak. A hét 3 kérdése 1. Fel lehet-e ismerni a kelet—nyugati viszonyban Genf hatását? Igen, ha nem is mindig tisztán és nem is minden el­lentmondás nélkül. Jaruzels­ki tábornok, Lengyelország államfője például — Észak- Áfrikából jövet — magán­jellegű, munkalátogatásra megfordulhatott a párizsi Elysée-palotában, hogy 80 perces eszmecserét folytasson Mitterrand elnökkel. A tény rendkívül nagy jelentőségű, hiszen a hivatalos Franciaor­szág sokáig tartotta magát a nyugati szankciókhoz. Ugyan­akkor a helyzetre jellemző, hogy a francia jobboldal he­ves ellenérzéseit juttatta ki­fejezésre, sőt Fabius minisz­terelnök a parlamentben ma­ga is úgy nyilatkozott, hogy a látogatás őt zavarba hoz­ta ... Moszkvában Andrej Gro- miko a nyugatnémet parla­menti küldöttséget fogadva arra mutatott rá, hogy a szovjet vezetők véleménye szerint, a genfi őszinte pár­beszéd egvértelműen hasznos volt. A találkozó eredménye kedvezően hathat a világ po­litikai légkörének alakulásá­ra, csökkentheti a nukleáris háború kirobbantásának ve­szélyét. Ami a magyar álláspontot illeti: szerdai ülésén az MSZMP Központi Bizottsága kifejezte a magyar vezetés­nek és népünknek azt a re­ményét, hogy a csúcstalálko­zó hozzájárul a szovjet— amerikai fegyverzetkorláto- zási tárgyalások érdemi elő­rehaladásához, s kedvezően hat a kelet—nyugati fórumok munkájára, mindenekelőtt a stockholmi konferenciára, va­lamint a bécsi haderő-csök­kentési tárgyalásokra. Mindenesetre máris figve- lemfelkető hír, hogy a bécsi tárgyalásokon a NATO-orszá- gök előhozakodtak a javas­lataikkal, miután hónapok óta válasz nélkül maradt a Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslata. A megfigyelők első reagálása: 12 év óta elő­ször látszik elmozdulni a holtpontról a bécsi tárgyalás- sorozat 1 Ugyanakkor nvugaton egy­hamar nem akarják feladni a fegyverkezés katonai, politi­kai és üzleti előnyeit, ame­lyek bizonyos imperialists kö­rök számára jelentkeznének. A NATO hadügyminiszterei­nek brüsszeli határozatai is erre mutatnak. Ott „a vád­lottak padiára” került az a polgári holland kormánv is, amely a robotrepölőgéoek be­fogadásának ellentételeként meg szeretne szabadulni egyes nukleáris fegyverektől... Az űrfegyverkezést előkészítő diplomáciai és üzleti tárgya­lások ugyancsak tovább foly­nak. Nagy-Britannia kormá­nya hivatalosan is kimondta az ,.igen”t. Nem túlságosan jó jel, hogy Robert McFarlane, Rea­gan elnök eddigi nemzetbiz­tonsági tanácsadója, akit pe­dig valamelyest mérsékelt politikusnak tartottak, meg­vált tisztségétől. John Poin­dexter altengernagv kineve­zésével, megfigyelők szerint, a ..Weinberger-vonal” meg­erősödhet, legalábbis az ame­rikai vezetés személyi össze­tételében. Ugyanakkor biztató, hogy 300 amerikai üzletember uta­zik a Szovjetunióba. Balridge kereskedelmi miniszter ve­zetésével. A szovjet—ameri­kai kapcsolatok bővítése a genfi párbeszéd során olyan témának bizonyult, ahol a megegyezés a leghamarabb valósítható meg. 2. Várható-e fordulat a Fü- löp-szigeteken? A csendes-óceáni térség egyik, hadászatilag rendkívül fontos állama a Fülöp-szige- tek; amerikai támaszpontok sokaságát találjuk ott, szem­ben Délkelet-Ázsiával,. Kíná­val. Tudni kell, hogy az egyko­ri spanyol gyarmatot az USA hódította meg a századfordu­ló táján, s csak 1946-ban já­rult hozzá ahhoz, hogy el­nyerje függetlenségét. Ám Manilában mindmáig azok az Amerika-barát politikusok vannak hatalmon, akiknek az Egyesült Államok nyújtott gazdasági és katonai támoga­tást a „Hukbong” nevű nem­zeti felszabadító hadsereg el­leni harcukhoz. Még az ellenzék is, amely a jelenlegi elnök, Marcos megbuktatására tör, Washing­tonban keres szövetségeseket. Benigno Aquino szintéin az amerikai fővárosból tért ha­za, amikor 1983. augusztus 21-én a manilai repülőtéren agyonlőtték. Az ellenzék ve­zetőjének meggyilkolása fel­háborította a világközvéle- ménvt. Washingtonban nem a hivatalos verziót fogadták el (..magányos gvilkos volt”, „kommunista volt a tettes”), hanem egy vizsgálóbizottság jelentését, amely a hadsereg vezetőinek felelősségét álla­pította meg. Most. hosszú bí­rósági tárgyalások végén mégis felmentették Ver tá­bornokot, akit Marcos elnök nyomban vissza is helyezett vezérkari főnöki tisztébe. Ezt még az amerikai fővárosban sem hagyták szó nélkül.. . Marcos elnök „előre mene­kül”. 1986. február 7-re vá­lasztásokat tűzött ki, abban a reményben, hogy ezt meg­nyerheti még az 1985 óta él­vezett elnöki hatalmát továb­bi évekre meghosszabbíthat­ja. Az ellenzék élén Corazón Aquino, a meggyilkolt poli­tikus özvegye kísérli meg a Fülöp-szigetek népe többsé­gét maga mellé állítani. 3. Melyek Latin-Amerika legégetőbb problémái a ear- tagenai tanácskozás fényében? A ‘ kolumbiai Cartagenában ült össze az Amerikai Álla­mok Szervezetének külügy­miniszteri konferenciája. Az USA és Nicaragua küldöttei­nek szópárbaia rávilágított arra, hogy Latin-Amerika ve­szélyes válsággóca Közép- Amerika.' Az Egyesült Álla­mok támogatta zsoldosok a managuai kormány megdön­tését minden eszközzel el akarják érni. Shultz külügy­miniszter viszont Nicaraguát vádolja azzal, hogv más la­tin-amerikai országok felsza- bad’tó mozgalmait segíti. Ugyanígy vádaskodott Kubá­val szemben is. (Az amerikai földrész első szabad államát 1962-ben kizárták az Ameri­kai Államok Szervezetének soraiból. Akkor Mexikó kivé­telével mindegyik latin-ame­rikai állam megszakította kapcsolatait Kubával. Az utóbbi időben viszont egvre többen állítják vissza Havan­nával a diplomáciai viszonyt.) A cartagenai tanácskozáson sok szó esett az eladósodott­ságról. 400 milliárd dollárra tehető a la tin-am erikái or­szágok adóssága. Persze, az okok között nemcsak az lel­hető fel, hogy a világgazda­sági válság, az export csök­kenése, a cserearányromlás rontotta a gazdasági helyze­tet, hanem, a fegyverkezés is. Peru küldötte arra hú'ta fel a figyelmet, hogy az utób­bi évtizedben 110 milliárd dollárt költöttek a dél-ameri­kai államok fegyverekre? Az USA az úgynevezett „Baker-terv” keretében °0 milliárd dollár hitelt kínál a legsúlvosabb helyzetben le­vőknek. A feltételek között az is szerepel, hogv meg kell könnvíteniök a külföldi tőke beruházásait a latin-amerjkáj országoknak, am.e1 vek egyéb­ként is gazdasági reformot tartoznának végrehajtani. Az amerikai pénzügyminiszter­ről elnevezett tervet csak fenntartásokkal fogadták az érdekeltek. Pálfy József Végső búcsú Heinz Hoffmann hadsereg­tábornoktól Pénteken Berlinben végső búcsút vettek Heinz Hoff­mann hadseregtábornoktól, aki hétfőn, 75 éves korában be­következett haláláig negyed­századon át az NDK nemzet- védelmi minisztere volt. A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak székházában rendezett gyászszertartáson a családta­gok és hozzátartozók mellett Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Ál­lamtanácsának elnökével az élen részt vettek az NDK párt- és állami vezetői, vala­mint a Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi mi­niszterei, köztük Oláh István hadseregtábornok. magyar honvédelmi miniszter. Jelen volt Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka. , ‘ CT V CÄCI.UÄ­ről, bányászokról, akik külö­nösen sokat tettek az új bá­nya létrehozásáért és készen állnak a szép hagyományok­kal rendelkező vidék 200 éves bányászkodásának magasabb szintű folytatására. Az avatóünnepség befejezé­seként Kapolyi László és Tóth István kitüntetéseket adott át a bánya építésében kiemel­kedő munkát végzett dolgo­zóknak; 24-en részesültek mi­niszteri, KISZ, illetve vállalati kitüntetésben. (MTI) « Folytatta munkáját az MPLA’Munkapárt kongresszusa Pénteken felavatták a Do­rogi Szénbányák lencsehegyi új bányáját. Az ünnepségen ott volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom Megyei Bi­zottságának első titkára is. Az avatóünnepségen Havasi Ferenc a Központi Bizott­ság nevében gratulált a bánya tervezőinek, építőinek. Elis­merő szavakkal emlékezett « Bányaavatás Lencsehegyen Az MPLA-Munkapárt má­sodik kongresszusa pénteken Luandában folytatta munká­ját: a küldöttek szerda óta munkabizottságokban dolgoz- i nak a fórum dokumentumain. Szót kapott a tanácskozáson több külföldi vendég, köz­ük Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizottság gának első titkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents