Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
Nekik könnyű? Nem puhány embernek való munkahely az öntöde. Ha mégis ilyesforma téved az öntőmunkások közé, néhány héten belül megsöpör. Aki viszont legalább évtizednyi időt eltöltött már az embert próbáló, kemény munkával, a szállongó port és füstöt is tűrve —, az nemcsak fizikai erejét igazolta, hanem az esetek zömében megbízhatóságáról, becsületességéről is kitűnő bizonyítványt szerzett. Nem okoznak csalódás! Ez törvény az öntödében, íratlan, de szigorú kiszámíthatósággal érvényesül. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár Münnich Ferenc nevét viselő formázóbrigádjának éppen ez a szerencséje. Tagjait azok közül a kemény, munkaszerető férfiak közül válogatta össze, akikre minden körülmények között számítani lehet, nem okoznak csalódást soha. A 19 fős csapat a kongresz- szusi és felszabadulási mun- feaversenyben már az első háromnegyed évben is nagyszerű Eredményeket produkált, ezen ez utolsó három hónap értéke, lése már csak tovább javíthat. — Mindennek az az alapja, hogy kikkel dolgozik együtt az ember — közli Baksa István brigadéros- — A mi brigádunk összetétele biztos fundamentum. Néhány fiatalt leszámítva kipróbált, idősebb munkásokból áll, évtizedek óta ismerjük és fél szavakból megértjük egymást. A gyár sokat kér a brigádtól, de nem mér fukar kezekkel, ha adni kell. A Münnich brigád tagjai is rendre tapasztalják, hogy többletmunkájuk, segítségük nem marad honorálás nélkül. Az utóbbi két esztendőben keresetük is jelentősen emelkedett, ugyanakkor a brigádkasszába is rendszeresen csurran-cseppen, amiből aztán remek kirándulásokat ütnek nyélbe. — De nehogy azt gondolja, hogy a brigád sikere csak az öregek érdeme! — figyelmeztet Baksa István. — Tőlünk két év alatt heten mentek nyugdíjba, a helyüket fiatalokkal pótoltuk. Itt van mindjárt a Tibor gyerek. Apja, Földi Zoltán csapos a kupoló- nál, brigádtag, szorgalmas, becsületes munkás. Hát idevettük a fiát is, gondolván, csak nem esett az alma messze a fájától! Így is van, jól jártunk a fiúval. A Münnich Ferenc formázóbrigád az első háromnegyed évben csaknem félmillió forintos megtakarítást hozott a vállalatnak a selejtkár csökkentéséből. Ehhez az kellett, hogy a tavalyi 12,55 százalékos selejtet 11,48 százalékra nyomják le. Két kommunista műszakot dolgoztak végig, egy és negyedmillió forintos termelési értékkel toldva meg a gvári produktumot- Már eddig fejenként több mint 41 társadalmi munkaórát teljesítettek— A legutóbbi termelési tanácskozáson elmondtam az embereknek, hogy bőségesebb teljesítményre volna szükség, mint amennyi a nyolcórás műszakba belefér — mondja Du- rányik Béláné gyáregységvezető. — Kértem, hogy gondolkozzanak, hogyan tudnának segíteni. Másnap reggel kopog a Münnich és a Kun Béla brigád vezetője, hogy mit szólnék, ha novemberre egy plusz műszakot szerveznének? Pedig az öntödében az sem csekélység, ha a rendes munkaidőt tisztességgel végigdolgozzák! — Ez úgy volt, hogy valóban megpendítettem a csapatnak, hogy be kellene jönni — feleli rá Baksa János.— Vártam, hogy mit szólnak rá. Senki se mondta, hogy miféle hülyeséget találtál ki már megint, csak annyit mondtak, hogy a termék olyan legyen, ami értékben is haladós. Hát ezért van az, hogy nekem könnyű a dolgom velük! Amit nem tűr a brigád Ebbein a csapatban igazolatlan mulasztás, fegyelmi hosz- szú évek óta nem esett. A lógás nem divat, meg sem tűrné a brigád az olyat. — Máshonnan kilépettel távozót már az egész öntödébe se vesznek fel — tudatja Bolka József kéziformázó, jelenleg Dvsamatic csoportvezető. — A brigád követelményei ettől sokkal komolyabbak. Mi közénk csak az jöhet, aki már derekasan bizonyított! Ilyen maga Bolika József is. Itt tanulóskodott, ez az első, s alighanem egyetlen munkahelye. Tíz esztendeje tagja a Münnich brigádnak, vele aztán igazán nem vállalt rizikót a csapat. A Münnich Ferenc és a Kun Béla brigád szerződést kötött a közgazdasági osztály Nógrádi Sándor brigádjával a veszteségidőik munkanapfényképezés útján való feltárására. A közgazdasági osztály dolgozói az egyezség alapján reggel hattól este tízig figyelték: mennyi a tényleges üzemidő, hol mi okból akadozik a folyamat. Az értékelés alapján újfajta bérezési rendszert vezetnek be az öntödében. Eszerint a munkaidő- és géoki- használás javítását a munkások a javulással arányosan érzékelhetik majd fizetési borítékukban. — Nem lehetett belenyugodni abba. hogy a Dysa gépen dolgozó legjobb szakemberek keresnek a leggyengébben — magvarázza Darányik Béláné. — Nemcsak a dolgozón múlik a hatékonyabb munka. Szervezési, karbantartási problémákat is meg kell oldani ahhoz, hogy flottul menjen a termelés. — Azt mi tudjuk a legjobban, hogy néhány apró döccenő mennviro ei tudja rontani az egész naDot! — vágja rá Bolka József, aki egyébként háromszoros kiváló dolgozó, s az idei évtől fogva a SZOT Érdemrend birtokosa is. Ahogyan ez illik egy sokszorosan aranyérmes vállalat kiváló brigádhoz. Megtették, amit kel’ett Hogy kik lesznek a kongresszusi és felszabadulási munka verseny legjobb megyei brigádjai, abban még nem mondták ki a végső azót. Egy bizonyos: a tűzhelygyári Münnich Ferenc formázóbrigád nyugodt lelkiismerettel várhatja az értékelés eredményét, mert megtette, amit kellett. Persze, ilyen csapattal lehet is! De vajon mindig az igényes embereknek van köny- nyű dolguk? Sz. M. A pártvezetőség első éve Megváltozott körülmények a pásztói szerszám- és készülékgyárban Az év elején az üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban, a városi pártbizottság döntésének megfelelően a nagy létszámú alapszervezetből három kisebb alapszervezetet és pártvezetőséget hoztak létre. Az összevont taggyűlésen az önálló pártvezetőség első alkalommal számolt be a minap a feladatok teljesítéséről, a munka ösz- szegzéséről. Arról, hogy a pártvezetőség — mint politikai irányító testület —, hogyan dolgozott az üzemben. — A XIII. kongresszus és a városi pártértekezlet határozatát tanulmányozva az volt az első kérdés: hogyan fogjunk hozzá, mivel kezdjük a végrehajtást — mondja Nagy József, a pártvezetőség titkára. — A pártvezetőség az alapvető figyelmet az értelmezésre, az egységes szemlélet kialakítására, a végrehajtás megszervezésére fordította. Arra törekedtünk, hogy minden területen érvényesüljön a munka folyamatossága, elsődleges feladatunknak tekintettük a gazdaságpolitikai célok végrehajtásának segítését, politikai eszközökkel való ellenőrzését. A gyárunk egyébként 1985. január 1-től nyereségérdekeltségű, így a gazdasági felelősség növekedésével együtt nagyobb lett a pártvezetőség és az alapszer vezetek politikai szerepe is. Igyekeztünk megismertetni a párttagokkal, hogy az új helyzetben milyen feladatai adódnak a gazdaságpolitikai munkát illetően a pártvezetőségnek és az alapszervezeteknek. Melyek voltak a főbb célkitűzések? Nagy József pártvezetősági titkár ezt így ösz- szegzi: — Mindenekelőtt a teljesítmények növelése, az éves terv teljesítése, az előirányzott nyereség elérése, rugalmas alkalmazkodás az üvegipar igényeihez és a változó piaci körülményekhez. A feladatok között szerepelt az elért eredmények alapján a dolgozók jövedelmének növelése, valamint az anyaggal, és energiával való takarékoskodó? is. Hozzá kell tenni, hogy tapasztalataink szerint az új érdekeltség — különösen kezdetben — sok problémát hozott a felszínre. Ezek közé tartozik a munkafeltételek javítása, de eredményesebbé kellett tenni a munka- szervezést is. Ezeket a gondokat a pártvezetőség folyamatosan jelezte a gyár gazdasági vezetésének, az elemzés után pedig megtették a szükséges intézkedéseket. Kedvező jelenség, hogy a költségek alakulásával, a programszerű termeléssel behatóbban foglalkoztak a gazdasági vezetők, mint korábban. Mindez, s a dolgozók lelki- ismeretes munkája, hozzájárult ahhoz, hogy a szerszám- és készülékgyár a termelési tervet időarányosan az elképzeléseknek megfelelően teljesíti, elérik a nyereségtervet is. A dolgozók átlagkeresetét így 5 százalékkal növelni tudták. Központi helyet kapott a minőségi követelmények fokozása, a szállítási határidők betartására való törekvés. Világossá vált a felismerés, hogy a piaci viszonyok változása következtében csak jó minőségű és időben elkészült terméket lehet gazdaságosan értékesíteni. Ez az egyik alapja annak, hogy a vevők a jövőben is a gyárat keressék. Várhatóan teljesítik az energiafelhasználási tervet, a költségek az elmúlt évi alatt maradnak. Mindezek figyelembevételével úgy értékelték, hogy — az új helyzet, a meglevő gondok ellenére — fejlődő tendenciájú eredményes ez az év. — A pártvezetőség a gazdaságpolitikai munkával azonos fontosságúnak tekintette, a párt belső életének fejlesztését is. Meghatározta munkamódszerét, munkastílusát, rendezte a hatásköröket — folytatja Nagy József. — Az alapszervezeteket irányító munkában a színvonalas, önálló tevékenység kialakítására törekedtünk. A rendszeres szervezeti élet mellett ösztönözte a pártvezetőség az alapszervezeteket arra is, hogy a pártélet kérdései, a gyári feladatok mellett tájékoztassák a párttagságot a város életének legfontosabb eseményeiről is. A törekvéseinket cselekvőén támogató gyári közvélemény . kialakítása volt a célunk, az eszmei-politikai munka javításával. Ennek eredményességét a termelési-, a munka- versenytapasztalatok és a kommunista műszakok egyaránt bizonyítják. A propagandamunka módszereivel igyekeztünk elérni, hogy a dolgozóink értelmileg és érzelmileg egyaránt azonosuljanak a gyári célkitűzésekkel, ismerjék fel saját szerepüket a gazdálkodási folyamatoké ban. A pártvézetőség arról is számot adott, hogy az esztendő során emelkedett a párttagság eszmei-politikai képzettsége is. A szakosítót egy, a marxizmus—leninizmus es, ti egyetemet három-, a középiskolát két személy végezte el, a mostani oktatási évben pedig tizenketten gyarapítják politikai ismereteiket. A beszámoló taggyűlésen jónak minősítették, hogy a városi pártbizottság kezdeményezésére az alapszervezeti titkárok, a párt vezetőség egy-két tagjának továbbképzésére’ is sor került, propagandistafelkészítőkön vettek részt. Ügy értékelték hogy a megszerzett ismereteket a párttagok többsége hasznosítja a mindennapi. munkában és a pártoktatásé ban. — A párttagság aktivitása is javult, s ez épp úgy megmutatkozik a konkrét munkahelyi feladatok ellátásában, mint a pártéletben, vagy a közéletben — folytatja az esztendő értékelését a pártvezetőség titkára. — Párttagjaink között van országgyűlési képviselő, tanácstag, jelentős számú munkásőr. A munkásőrök utánpótlására egyébként hat személyt tud. tak az alapszervezeteink javasolni. A pártvezetőség számvetése is azt bizonyította, hogy a párttagok egyre inkább tapasztalták: a pártvezetőség és az alapszervezeti vezetőségek igénylik az őszinte és nyílt vélemény, nyilvánítást. Ezzel együtt az észrevételekre várják a gyors és konkrét választ. A pártvezetőség első évi’, munkájának értékelése természetesen ' kitért a pártépítésre, a KISZ- és a szak- szervezet pártirányítására is.’ A végső következtetést pedig így fogalmazta meg Nagy József: — összességében a pártvezetőség — a kellő tapasztalatok hiánya ellenére is — igyekezett megfelelni az új helyzetből adódó követelményeknek. Ez megmutatkozik abban is, hogy a kongresszus határozatainak végrehajtásában egységes a szerszám- és készülékgyár párttagsága. A szervezeti élet is rendszeres és folyamatos, a politikát döntően meghatározó termelőmunkánk pedig eredményes. (k. g.) Élénkülő közéletiség, nagyobb felelősséggel 23«alg®«argon ffejBüdésérősI A közéletiség. a demokratizmus azon fórumai mindig sikeresnek bizonyultak és bizonyulnak ma is, amelyeken a város, a megye vezetői párbeszédet folytatnak a lakossággal, illetve azok képviselőivel. Ez történt a közelmúltban is, amikor Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, országgyűlési képviselő találkozott Salgótarjánban a Hazafias Népfront városi bizottságának tagjaival, a városkörzeti népfrontelnökökkel, titkárokkal. Hogy a tájékoztatás hasznossága mennyire kétoldalú, azt igazolja az a tény. hogy a településfejlesztési feladatokban a tanácsoknak és a népfrontnak is megvannak a sajátos teendői. Ki-ki a maga módszereivel igyekszik megvalósítani a feladatokat, természetesen az előzetes együttgondolkodás jegyében. A fent említett tanácskozáson Devcsics Miklós számot adott a megjelenteknek a megyeszékhely aktuális városfejlesztési kérdéseiről, a hetedik ötéves terv legfontosabb feladatairól. Bevezetőjében kiemelte, hogy a gazdasági élet megújhodása mellett hangsúlyozott szerepet kap a közéletiség is. Gondoljunk csak az új elemekkel gazdagodott ta- nácsválasztásra. a szakszervezeti választásokra, a közelgő Htofrontkongresszusra. Gondoljunk csak arra, hogy a ta- ®a<*ok nagyobb önállósága egyben nemcsak a jogkörök kiszélesítését, de a nagyobb felelősségvállalást is jelenti. Ugyanakkor a lakossággal kiépített kölcsönös, jó kapcsolatot, amelynek eredményeként a közvélemény is részese legyen a tennivalók kialakításának, végrehajtásának. A megyei tanács elnöke ezután méltatta a Hazafias Népfront munkáját, amelynek sarkalatos pontja a területfejlesztés támogatása, segítése. A népfrontbizottságok felelősséggel foglalkoznak a települések fejlesztésével, mozgósító erejükkel bevonják a lakosságot is a közös célok megoldásába . A tájékoztató legfőbb kérdésköre az volt, milyen ütemben fejlődött Salgótarján, és milyen elképzelések születnek a jövőre vonatkozóan. Ami a hatodik ötéves tervet illeti, valamennyi célkitűzés megvalósult, s kiemelt programként a lakásgondok is enyhültek (több mint 1700 új otthon született ez időszakban) Fejlődött az üzlethálózat és a demográfiai hullám által keletkezett nehézségeket is sikerült áthidalni. A hetedik ötéves fen' új elemekkel, új elképzelésekkel gazdagodik. A kiemelt programok közül első helyre kerül az intézménvhálózat, a lakás- állomány működtetésének biztosítása, a már meglevő épületek, értékek szépítése, korszerűsítése. Eddig ugyanis ritkán vették azt figyelembe, hogy egv-egy épületet mire lehet a felújítás-átalakítás révén újra hasznosítani. A következő tervidőszakban a beruházásoknál a lakásprogram marad az élen. A cél a meny- nviségi lakásigények kielégítése, mindazok támogatása, akik nem rendelkeznek otthonnal, vagy rossz lakáskörülmények között élnek. A jövőben javítani kell a fizetőképes keresletet, amely tanácsi, vállalati támogatással és az állampolgárok növekvő igényeihez igazodó pénzalappal oldható meg. Megyénkben hosszú évek óta hangsúlyozottan foglalkoznak a tanácsok az egészségügy fejlesztésével. Az elkövetkezendő időszakban az egész- ségpolitikábán is koncepció- váltásra kerül sor. Nem csupán a betegségek gyógyítása, ezzel együtt a kórházak, kórházi ágyak szaporítása a cél, sokkal inkább a megelőzés, melynek három sarkalatos pontja van. Ezek: a káros szenvedélyek visszaszorítása, az egészségnevelés, a betegségek korai felismerése, a szűrések rendszeressé tétele, valamint a kórházak műszerezettségének javítása. Salgótarjánban szükséges a rendelőintézet, a kórház zsúfoltságának megszüntetése, krónikus pavilon épül, a pénzeszközök egy részét a műszerek fejlesztésére fordítják, és az öregek nyugalmat találnak majd az új szociális otthonban. Az iskolákról szólva a megyei tanács elnöke elmondta, a demográfiai csúcs levonult az általános iskolákban és át-' tevődik a középiskolákra. Egy középiskola építése folyamatban van, szükség lenne még két általános iskolára, de ugyanilyen fontos az elavult oktatási intézmények felújítása is. Talán a lakosság nem érzi közvetlenül a víz- és szennyvízgondokat, Pedig vannak. Főként az utóbbiak. Közegészségügyileg és a környezetvédelemre is káros hatású, hogy az elhasznált víz, szennyvíz tisztítatlanul folyik a Tarján- patakon keresztül a Zagwába. A tervekben szerepel a szenny" víztelep megépítése, amely javítja majd a helyzetet. Tájékoztatójában végezetül Devcsics Miklós az egyéb jogos igényekről beszélt, amelyek csak tanácsi pénzből önmagában nem megvalósíthatóak. A lakótelepi üzlethálózat fejlesztéséhez a peremkerületi boltok felújításához, a lakótelepi sportcentrumok kialakításához szükséges a gazdálko- dóegvségek és a lakosság közreműködése, aktivitása. Hogy öt esztendő ^után ismét elmondhassuk, településfejlesztési terveink átgondoltak, reálisak voltak, az értelmes célokat, a tanács munkáját segítve a lakosság is támogatta. A jövő év elejétől rendelet írja elő a föld alatti munka, helyek biztonságának növelését, s ennek egyik lényegs:# részfeladata a folyamatos metánmérők kiépítése, illetve a diszpécserközpontokban elhelyezett regisztráló és jelző berendezések üzembe állítása. A képünkön látható CPI—1U4 típusú szovjet gyártmányú komplex metán- és levegőmérő nagy segítséget nyújt majd a veszélyhelyzetek feltárásában, a rendkívül gyors beavatkozásban. Szotlár László, a ménkesi gyengeáramú csoport műszerésze külszíni próba, üzemre készíti elő a közelmúltban érkezett készülékeket. Fotó: Bábel László NÓGRÁD - ,1985. december 7., szombat 3