Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

a Magyar'Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. december 4-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. december 4-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztály- vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az or szágos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tájékoz­tatóját a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prá­gai találkozójáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának. a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveire vonatkozó javaslatot. Az 1986. évi terv, az 1985. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 102,3—Í02,7 Belföldi felhasználás 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 ÉP'tés-szerelés 101,0—101,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 Eakossági fogyasztás 101,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0—101,5 A Központi Bizottság tájé-, koztatót hallgatott meg a Var­sói Szerződés tagállamai párt­vezetőinek 1985. november 21-i prágai találkozójáról, ame­lyen a résztvevők információt kaptak Mihail Gorbacsov elv­társtól, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárától a genfi szovjet—amerikai csúcstalál­kozóról. A prágai találkozó eredményesen szolgálta a szo­cialista országok külpolitiká­jának összehangolását. A Központi Bizottság egyetért a genfi csúcstalálkozón a Mihail Gorbacsov elvtárs által kép­viselt szovjet • állásponttal, amely teljes mértékben meg­felel a Varsói Szerződés tag­államai egyeztetett külpoliti­kai törekvéseinek s kifejezi a világ népeinek békeakara­tát. A nemzetközi helyzet to­vábbi alakulása szempontjából nagy jelentősége van a csúcs- találkozó' létrejöttének és annak, hogy a lényeges kér­désekben meglevő különbsé­gek és véleményeltérések el­lenére a két nagyhatalom vezetői közös nyilatkozatban kinyilvánították: atomháborút sohasem szabad kirobbanta­ni, s abban nem lehet győz­tes. Számot vetve a lehetséges súlyos következményekkel, kijelentették, hogy elejét kell venni az országaik közötti bár­milyen fegyveres konfliktus­nak. Kifejezésre juttatták, hogy egymással szemben nem fognak katonai fölény eléré­sére törekedni, meg kell gyor­sítani a tárgyalásokat az űr­’ A Központi Bizottság érté­kelte á gazdasági építőmun­ka 1985. évi tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveit. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nép­gazdaság ez évi fejlődése el­marad a terv céljaitól, a ter­melés és a nemzeti jövedelem növekedése kisebb az előirány­zatnál. Ebben szerepet ját­szik, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult kellő mértékben, a szokásosnál hi­degebb tél jelentős termelés- kiesést és többletkiadást oko­zott, az értékesítési lehetőség a külpiacokon romlott. A kül­kereskedelmi áruforgalom aktívuma a tervezettnél ki­sebb. A belföldi felhasználás a tervnek megfelelően alakul. Az 1985. évi gazdasági fejlő­dés főbb jellemzői: A nemzeti jövedelem vár­hatóan 0,5 százalékkal ha­ladja meg az 1984. évit. Az ipari termelés 1,5;—2 száza­lékkal emelkedik. Az építő­ipar termelése nem éri el a ta­valyit. A mezőgazdasági ter­mékek termelése 1 százalékkal elmarad a tervhez képest. Ga­bonából 15 millió tonna ter­mett. A zöldség- és gyümölcs- termelés — a szőlő kivételével — megközelíti a tervezettet. Az állattenyésztés teljesítménye az állatállomány csökkenése következtében kisebb a szá­mítottnál. Az energiagazdálkodási, az anvagtakarékossági, a hulla­dékhasznosítási programok végrehajtása folytatódott, a fajlagos anyag- és energiafel­használást azonban nem si- keiteí tovább csökkenteni. A munka termelékenysége kis­mértékben emelkedett. A központi és a vállalati beruházások a terv szerint VcrmBctÉsak meg. Átadtak üyan kiemelt beruházá­fegvverkezési hajsza ínegakadá- lyozásáról, a nukleáris fegy­verek korlátozásáról és csök­kentéséről. Hangoztatták köl­csönös készségüket a szovjet —amerikai kapcsolatok és a nemzetközi helyzet javításá­ra. A Központi Bizottság ki­fejezte a magyar vezetésnek és népünknek azt a reményét, hogy a csúcstalálkozó hozzá­járul a szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgya­lások érdemi előrehaladásá­hoz. s kedvezően hat a kelet —nyugati fórumok munkájára, mindenekelőtt az európai biz­tonság- és bizalomerősítő in­tézkedésekkel foglalkozó stockholmi konferenciára, va­lamint a közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési bécsi megbeszélésekre. Mind­ez jelentősen elősegítené a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egvmás mellett élését, kapcsolataik és kölcsönösen előnyös együtt­működésük fejlődését. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság né­pünk érdekeivel összhang­ban a jövőben is kiveszi ré­szét a szocialista országok béketörekvéseinek valóra, váltásából, a fegyverkezési, verseny korlátozását, a nem­zetközi biztonság megszilár­dítását célgd közös erőfeszí­tésekből. Külpolitikai , tevé­kenységében mindent meg­tesz az enyhülés, a sokoldalú nemzetközi együttműködés előmozdításáért. sokat, mint a márkushe- gyi és a nagyegyházi banya­üzem. A Ferihegyi repülőtér nagy rekonstrukciós munkája a . tervezett ütemben , halad, üzembe helyezték az új utas- forgalmi épületet. Folytató­dott a vasút villamosítása, a budapesti metró és az autó­pályák építése. Felépült a több célra hasznosítható bu­dapesti kongresszusi központ, új szállodák létesültek, és több szálloda felújítása be­fejeződött. Az előirányzottnak megfele­lően a lakosság reaijövédel- me és fogyasztása 1 százalék­kal növekszik, a nomináljö- vedelem 8 százalékkal, az ár­színvonal mintegy 7 százalék­kal emelkedik. Az élelmiszer- ellátás kiegyensúlyozott, meg­felelő. Az építőanyag-ellátás javult. Tüzelőanyagokból és tartós ipari fogyasztási cik­kekből azonban a kínálat nem kielégítő. Az életkörül­ményeket javítja, hogy fel­épül 70 ezer lakás, 900 ál­talános és közéoiskolai tan­terem. valamint 1300 kórházi ágv létesül. 2. 1986-ban a VII. ötéves népgazdasági terv­vel összhangban a gaz­daságirányítás fejlesztésével, a meghirdetett társadalmi­gazdasági programok meg­valósításával. a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával élénkíteni kell a gazdasági növekedés ütemét és tovább javítani a külgazdasági egyen­súlyt. A gazdasági teljesítmények­kel összhangban javuljanak az életkörülmények. A Központi Bizottság egyet­ért azzal, hogy a Miniszter- tanács az 1986. évi népgaz­dasági tervet az alábbi fő előirányzatok szerint véglege­sítse. és az állami költségve­tésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjesz- sze. A szocialista szektorban beruházásokra 201—204 milli" árd forintot lehet fordítani. Az állami költségvetés bevé­telei 9—9.5 százalékkal, kiadá­sai 10—10,5 százalékkal emel­kedhetnek. Az ipar nagyobb mérték­ben járuljon hozzá a nemzeti jövedelemhez, jelentősen nö­velje kivitelét. Ehhez elen­gedhetetlen: a szerkezeti vál­tozások felgyorsítása; a ha­zai és a külpiaci kereslethez való alkalmazkodás; a gazda­ságosan előállítható, magas feldolgozottságú termékek arányának növelése; a fajla­gos anyag- és energiafelhasz­nálást mérséklő, a minőséget javító technológiai eljárások elterjesztése; az alacsony ha­tékonyságú vállalatok gazdál­kodásának javítása. Folytatni kell a vállalati szervezeti rendszer korszerű­sítését, be kell fejezni az új vállalatvezetési formákra va­ló átállást. Az építőipar a rendelkezés­re álló kapacitások megfele­lőbb kihasználásával szerve­zettebben. jobb minőség­ben. határidőre elégítse ki az igényeket. További intézke­désekkel élénkíteni kell . a vállalatok közötti versenyt, és meg kell akadályozni az építési árak indokolatlan nö­vekedését. A mezőgazdaságban na­gyobb hozamokkal, az anvag- és energiaráfordítások csök­kentésével, a ■->. keresletnek megfelelő áruválasztékkal kell biztosítani a termelés és az export növekedését. Gaboná­ból 16 millió fonna termést kell elérni, A kukorica ve­tésterülete „ígárnpttevően nö­vekedjen. Meg kell állítani az állatállomány csökkenését, az állattenyésztés termelését sta­bilizálni kell. Az élelmiszer export a belföldi ellátás vál­tozatlan színvonala mellett valósuljon meg. A közlekedési ágazatban az eszközök' összehangoltabb, gazdaságosabb kihasználásá­ra. a szolgáltatások javításá­ra. az energiafelhsszná'ás mérséklésére kell törekedni. A távközlésben kiemelt fel­adat a telefonhálózat javítá­sa. bővítése. A beruházások mindenek­előtt a műszaki haladást, a termékszerkezet korszerűsí­tését, a megkezdett fejleszté­sek gyors megvalósítását szol­gálják. Folytatni kell a pak­si atomerőmű, valamint a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer építését. Kismérték­ben növelhetők a tanácsi be­ruházások is. A vállalati be­ruházások és a hozzájuk nyújtott állami támogatások, hitelek elsősorban az export bővítését, az ésszerű anyag- és energiagazdálkodást segít­sék. A külgazdasági kapcsolatok tovább bővüljenek. Az ex­portnak az 1985. évinél dina­mikusabb növelésével na­gyobb kiviteli többletet kell elérni. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú távú megállapodásokra és a távla­ti műszaki fejlesztési prog­ramra alapozott tervszerű gazdasági együttműködést, a vállalatok, intézmények köz­vetlen kapcsolatait. Minden szocialista országgal az együttműködés és az árufor­galom szélesítésére törek­szünk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tő- késországokikal és a fejlődő országokkal. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása mintegy 1 száza­lékkal emelkedjen. A pénz­beli jövedelmek 6 százalék­kal. a társadalmi juttatások mintegy 7 százalékkal, az át­lagkeresetek 5—5,5 százalék­kal növekedjenek. A bérezés­ben erősíteni keí! a teljesít­mények és a munka eredmé­nyessége alapján történő dif­ferenciálást. Szőkébb körben központi bérintézkedésre is sor kerül. 1986. január 1-ével soron kívüli béremelésben ré­szesülnek a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a köz­vetlen termelésirányítók és kisegítők. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal növekedhet, új központi árintézkedésre csak szűk körben kerülhet sor. Szigorítani kell az árellenőr zést. meg kell akadályozni a termelői' árak és a fogyasztód árak indokolatlan emelését. Biztosítani kell az árualap és a vásárlóerő egyensúlyát, meg kell őrizni az áruellátás szín­vonalát. Bővíteni kell a tar­tós fogyasztási, a ruházati cikkek kínálatát. Gondoskod ni kell a lakosság megfelelő tüzelőanyag-ellátásáról. A Központi Bizottság a kis­gyermekesek és az időskorú­ak szociális biztonságának javítása érdekében ajánlja a gyermekgondozási díj igény bevételi idejének meghosz- szabbítását a gyermek más­fél éves ‘koráig, 1986 január 1-jétől a 70 éven felüliek nyugdíjának 5 százalékos, mi nimálisan 150 forintos eme­lését. Az életkörülmények to­vábbi javítását segítse elő 63—65 ezer lakás felépítése A költségnövekedés ellensú­lyozására emelni kell a szo­ciálpolitikai támogatást, va­lamint a lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtott hitelek felső határát. Létesüljön 1300 kórházi ágy, 900 általános és középiskolai tanterem. 3. Az 1986. évi gazdaságpo­litikai feladatok teljesítése fe­lelősségteljes gazdasági és politikai munkát igényel. A gazdaságpolitikai célok eléré­sének fő módszere az irányi' tás és a gazdálkodás színvo­nalának emelése, a szervezett­ség javítása legyen. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a gazdaság­politikai követelményekkel, a népgazdasági tervvel össz­hangban, saját lehetőségeik körültekintő mérlegelésével készítsék el éves terveiket. Meg kél! szüntetni a mun­kafegyelem lazaságait. Meg­felelő munkaszervezéssel, jo­gi szabályozással, szemlélet formálással biztosítani kell :a munkaidőalap teljes, 'ki használását, és növelni kell e téren a vezetők és a dolgozók felelősségét. A pártszervezetek politikai munkájukban, mindenekelőtt a gazdaságpolitika érvénve sítésére törekedjenek, a kitű zött célok elérésére, a haté konyság növelésére, a jöve­delmezőség fokozására, a mi nőség javítására, az ennek megfelelő cselekvésre mog gósítsanak. Az agitáció és a tömegpro­paganda segítse elő. hogy a dolgozók támogassák- céljaink valóra váltását. A közgondol kodásban erősítse azt a fel ismerést, hogv az életszín vonal. az életkörülmények alakulása a gazdálkodás ha tékonvságától és annak ered menyeitől függ A Központi Bizottság fel hívja a tömegszervezeteik és a társadalmi mozgalmak ve zető testületéit, hogv az 1986 évi népgazdasági terv meg valósítására mozgósítsák tag ságukat. A Központi Bizottság a to vábbiakban folyó ügyeket tár­gyalt: — elfogadta az 1986. évi munkatervét; — ajánlást tett a Népköz társaság Elnöki Tanácsában megüresedett helv betöltésére — Borbély Gábor elvtársat a Központi Bizottság tagi át, a budapesti pártbizottság titká­rát kinevezte a párt központi lápja, a Népszabadság főszer­kesztőjének. (MTI) Elutazott Moszkvából a Bundestag küldöttsége A ■ nyugatnémet Bundestag Philipp Jeninger elnök veze­tette küldöttsége szovjetunió­beli hivatalos látogatását befe­jezve csütörtökön elutazott Moszkvából. Előtte a nap folyamán Mi­hail Zimjanyin, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Legfelsőbb Tanács nemzetisé­gi tanácsa külügyi bizottsá­gának elnökhelyettese fogadta a delegációt. A megbeszéléseken áttekin­tették a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kaocsolatok kér­déseit- Mihail Zimjanyin hang­súlyozta: korunk .legfontosabb feladata a fegyverkezési haj­sza megfékezése a földön, a világűrre történő kiterjedésé­nek megakadályozása, a nem­zetközi helyzet javítása, az enyhüléshez való visszatérés Európában és az egész vilá­gon. A találkozó részvevői han­goztatták, hogy a hét ország kapcsolatainak fejlesztésére törekszenek. A kapcsolatok ilyen alakulása a két ország népei közti kölcsönös megér­tés erősödésére vezetne, az európai és az egyetemes békét szolgálná. Ugyancsak csütörtökön fo­gadta a küldöttséget Gurij Marcsuk, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének he­lyettese. a tudományos és műszaki állami bizottság el­nöke. A találkozón szóba ke­rült az üzleti kapcsolatok élén­kítésének lehetősége. Csehszlovák—bolgár kormányfői tárgyalások Csehszlovák—bolgár kor­mányfői tárgyalásokat kezd­tek csütörtökön Prágában. Lubomir Strougal és Grisa Filipov tájékoztatta egymást országaik belső helyzetéről, különös tekintettel a befeje­ződő tervidőszak eredményei­re és a következő feladatai­ra. Megvitatták a kétoldalú együttműködést, és kiemelték, hogy azt új formákkal kell gazdagítani, különösen a gaz­dasági területen. A nemzet­közi helyzetről szólva aláhúz­ták a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó jelentőségét és azt, hogy változatlanul idő­szerű a Varsói Sz°rződés no- litikai tanácskozó testületé­nek szófiai ülésén elfogadott nyilatkozat. Jaruzelski elutazott Tuniszból Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, . a lengyel államtanács elnöke csütörtökön befejezte hiva­az araD—izraeu szernuen állásnak van valós alternatí­vája: a palesztin haza meg­teremtése az összes megszállt területen — ennek az alap­tételnek a jegyében folytatta XX. kongresszusának vitáit csütörtökön Haifában az Iz­raeli Kommunista Párt. Ismertették á több mint 600 küldöttel a Palasztinai Kom­munista Párt üdvözletét. A testvérpárt üzenetének lénye­ge az az ajánlat, hogy a két tömörülés működjék együtt a nemzetközi szolidaritás jegyé­ben egy olyan igazságos és tartós közel-keleti béke ki­munkálásáért, amely mind­két nép nemzeti jogainak el­ismerésén alapul. A palesz­tin kommunisták a PFSZ egy­ségét szorgalmazták, és azt is hangoztatták, hogy a liba­noni palesztin menekülttábo­rok lakóinak oltalmazásában Szíria pozitív, szerepet játé szott. Felolvasták csütörtökön Jasszer Arafatnak, a PFSZ VB elnökének üdvözletét. Ara­fat ebben „az ENSZ-határo- zatokra épülő” körzeti rende­zést sürget. Ehhez szükséges­nek mondja az ENSZ-véder nyője alatt összeülő nemzet­közi értekezletet, benne a Szovjetunióval, a PFSZ-szel és a többi érdekelt féllel. Arafat további lankadatlan harcot hirdetett az izraeli szélsőségesek „és az Egyesült Államok cselszövéseivel szem­ben”. Este felszólalt a kongresz- szuson Mihail Nyenasev, áz SZKP KB tagja, a Szovjet­unió vendégdelegátusa. Üdvö­zölte a tanácskozást az NDK és Kuba küldöttségének veze­tője is. Mitterrand—Jaruze'ski talá kozó Vannak érintkezési pontok Wojciech Jaruzelski len­gyel elnök elutazása előtt az Oriy repülőtéren tartott saj­tóértekezleten ..nagvon po­zitívnak” nevezte Mitterrand francia elnökkel folytatott megbeszélését és kifejezte re­ményét, hogy ő is vendégül láthatja majd viszontlátoga- táson a francia államfőt. Jaruzelski elmondotta, hogy a megbeszélés után a két fél jobban ismeri egymás állás­pontját és szándékait, és „ta­láltunk bizonyos érintkezési pontokat”. A lengyelországi helyzettel kapcsolatban alá­húzta, hogy a kormány véle­ményétől eltérő felfogást val­ló emberek szabadon kifejt­hetik véleményüket és kül­földre utazhatnak, ha úgy kí­vánják. Végül, utalva a több évszázados lengyel—francia barátságra, kijelentette, hogy a két nép érdekei egy irány­ba mutatnak, s párizsi láto­gatása „mindkét ország sike­re”. (MTI) , Hadászati védelem Andreotti fenntartásai Giulio Andreotti olasz kül­ügyminiszter, a Nyugat-euró­pai Unió miniszteri taná­csának soros elnöke szintén fenntartásokkal élt az ameri­kai hadászati védelmi kezde­ményezéssel szemben. Abból indult ki, hogy a ra­kétaelhárító rendszerek fej­lesztése nem mentes a bi­zonytalanság elemétől, már­pedig az „elrettentés straté­giájának hitelét” -fenn kell tartani, el kell kerülni a destabilizáló hatásokat, és főleg azt, hogy „eltérő biz­tonságú övezetek” jöjjenek létre az atlanti -szövetségben. Az olasz külügyminiszter emlékeztetett arra a formu­lára, hogy „a szövetség biz­tonságának oszthatatlannak kell lennie” vagyis az Egye­sült Államok csak olyan vé­delmi rendszert hozhat lét­re, amely ugyanolyan bizton­ságot nyújt Nyugat-Európá- nak. (MTI) j I Folytatta munkáját az Izraeli KP kongresszusa talos tunéziai látogatását. A lengyel vezetőt a repülő­téren Mohamed Mzali minisz­terelnök búcsúztatta. Közlemény

Next

/
Thumbnails
Contents