Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
Győri Sándor: romtól látom a .Gyermekkofejlödést” Városi külsőt ad a lakótelep és a mellette felépült iskola Az építkezési kedvet bizonyítják utca új házai a Szántó Kovács János Nemcsak nevében város Szécsény ni,* Leszökkent a vonatról Szé- cseny állomásán az utas, s egy várakozó konflisra ült, majd odavetette a kocsisnak. — Hajtson a községházára! A kocsis nem kérdezett, megindult a lóval, s hosszabb ügetés után hátraszólt. — Megérkeztünk. . Utasa meghökkenten nézett körül Ludányhalászi községháza előtt, és kérdőre vonva mondta: — Ez nem a szécsényj köz- • ségháza! — Nem hát — mondta a kocsis. — Szécsényben csak városháza van. Községháza pedig itt van legközelebb. Az eset 50—60 éve történt. , Ügy látszik, a szécsényiek i már akkor is tartották magukat a városi ranghoz. A városi jogú nagyközségi tanacs épületének homlokzatán a Szécsényen gépkocsival átsuhanó máj utazó most is azt olvashatja: városháza. És, ha évekkel ezelőtt ezt látva, s a fenti „legendás” esetet ismerve meg is mosolyoghatta a szécsényiek konok kitartását az elnevezésben, maholnap mégiscsak igazat kell adnj a felírásnak. Valószínűleg szigorúan meghatározott, sokoldalú feltételei vannak annak, hogy egy- egv település városi címet kapjon. Ennek eldöntéséhez ma már kevés a vá-osban csak néhanap megforduló ember laikus szemlélődése. Tu- ' dományos módszerek, elemzések, összevetések sora — főleg pedig a statisztika — dönt ebben a kérdésben. Szécsenyt vizsgálva, számomra meglepő eredményeket olvas ki Ceglédi János, a nagyközség vb-titkára !a legfrissebb statisztikai elemzésből, amely szerint Szécsény több szempontból is megelőzi a megye három városát. — A településen az utak kiépítettsége, szilárd burkolattal való ellátása meghaladja a 90 százalékot, az általános iskolákban a közel ezer tanulót megfelelő képzettségű tanítók, tanárok oktatják, nincs képesítés nélküli pedagógus. A lakóházak közül a három- és a többszobás lakások aránya is nagyobb, mint a megye más városaiban .— sorolja a példákat a vb-titkár. — Jók a helység kereskedelmi mutatói is, a vendéglátás színvonala azonban jelentősen elmarad a joggal elvárt színvonaltól. Az egyetlen, a Rákóczi éttermen kívül nemigen található olyan vannég- látóegység, amelyhez vonzódnának az emberek. Ma a városiasodást, a városias jelleget gyakran mérjük azzal, milyenek a lakások. a lakónegyedek. Szécsényben a körülbelül 2300 lakásnak egvneevede többszintes épület. Évekkkel ezelőtt megépült itt már a Felszabadulás t*-i. a Dusonits úti, a Magyar úti és a Somogyi Béla úti ^ lakótelep. A VII. ötéves tervnek is kiemelt feladata lesz a többszintes lakóházak építése. A terv szerint folytatódik a főút mellett már elkészült 18 lakás (úgynevezett piros házak) mellé további 31 lakás megépítése. — A VI. ötéves tervben a felépültnél nagyobb számban terveztünk többszintes lakásokat építeni, de számos olyan új, előre nem tervezett beruházást kellett megvalósítanunk, amelyek miatt elmaradtunk a tervtől, így* a hagyományos családi házakból épült több az elmúlt ót évben Szécsényben. Évekig feszítő gondja yolt Szécsénynek a vízhiány. 1981—84. között minden évben különböző vízkorlátozási tilalmakat kellett bevezetni; tilos volt a közkutakról locsolni, gépkocsit mosni és egyes vállalatok vízfogyasztását is korlátozni kellett. A vízkutatás azonban eredményeket hozott, az Ipoly pös- tényi öblözetében kutatófúrásokat végeztek és két új kút épült meg itt. a hozzácsatlakozó vezetékekkel együtt, ötszáz köbméteres magas víztározót építettek és Ludánv- balászi—Szécsény között -s lefektették az ivóvízvezetékeket. Bővítették az ivóvízhálózatot a Szántó Kovács János, a Kun Béla és a Kállai Éva utcákban, s a liget mellett kialakított telkeket már kiépített vízhálózattal egvüti vehetik birtokukba az építők. A Szécsényhez tartozó Pös- ténypusztát két éve kapcsolták be a vezetékes vízhálózatba. Élesen vetődött fel s 6300 lakosú nagyközségben ekkoriban: víz legyen, vagy kul- túrház. A döntésnél a vágyót mégis elhagyták. Víz is kell és kultúrház -s. Ekkép szerepelt hát a VI. ötéves tervben egyik lényeges célkitűzésként építésének megkezdése. Különböző társadalmi kezdeményezések segítettek az 50 millió forintos beruházásban. A vállalatok külön kommunista műszakokat szerveztek a művelődési ház építésére, Szécsény, sőt Ben- czúrfalva és Pöst,énypuszta la- kój támogatták pénzzel az úgynevezett téglajegy-árusí- tási akciót. A szécsényi nyugdíjas Bablena István, a Csépe Sándor utcából például először 300 forintot fizetett, majd ő kereste meg a szervezőt, s ajánlott fel még további 500 forintot. Elégedettek Szécsényben az egészségügyi ellátással: három körzeti orvos, egy gyermekszakorvos, négy körzeti fogorvos, . három védőnő, tbc-gondozóintézet, gyógyszertár áll a település lakóinak szolgálatában. Állandó éjszakai és hétvégi orvosi ügyeletet szerveztek meg a nagyközségben. A kicsik 60 személyes bölcsődében, az idősek a 20 embert befogadó öregek napközi otthonában találnak gondoskodásra, és minden óvodáskorú gyermek részére jut hely Szécsény óvodáiban, ahol már évek óta nem utasították el senkinek a felvételét. — Az itt működő mezőgazdasági szakközép- iskolában 400-an tanulhatnak, a környék öt megyéjéből továbbtanulni szándékozók részére teremt beiskolázás; lehetőséget a szécsényi középiskola. A városfejlesztés igazi alapjait azonban az idén elfogadott általános rendezési terv teremti majd meg, amely Szé- csényre és vonzáskörzetére a közlekedéssel, hírközléssel, idegenforgalommal és a kommunális ellátással kapesoiaios főbb célkitűzéseket összegzi Fontosnak tartják a város- fejlesztésben az új nutóbusz- állomás megépítését, amely remélhetőleg már a VII. ötéves tervben megkezdődik. A közeljövő feladata a szennyvíztisztító mű bővítése is. Az említett célok megvalósítását szolgálja a jövő évtől bevezetendő településfejlesztési hozzájárulás is. A közigazgatásilag Szécsényhez tartozó B“oczúrfalván az orvosi rendelő és ifjúsági klub áthelyezésére. Pösténypusztán ravatalozó megépítésére szánják a lakossági hozzájárulásokat. Szécsény legnagyobb gazdálkodó egysége az 1200 dolgozót foglalkoztató II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Szécsényből és közvetlen vonzás- körzetéből mintegy ezer ember talál itt munkát. — A VI. ötéves tervidőszakban új termelőtevékenységek beindításával s a jobb megélhetést és a kulturált munka lehetőségét k:vántuk megteremteni. A mezőgazda- sagban a technológia korszerűsödése és az ipar; tevékenységek —, mint például a csomagológép-gyártás — magasabb szintű, kvalifikáltabb munkát kínálnak, ezzel az is célunk, hogy az elfoglaltság vonzó legyen a fiatalok számára — mondja dr. Hütter Csaba, a termelő- szövetkezet elnöke, Szécsény országgyűlési képviselője. — A munkahely milyensége ugyanis segíthet megtartani a település lakosságát, de kiválthatja az ellenkezőjét is, azt. hogy az emberek jobb munkát keresve elhagyják lakóhelyüket. Véleményem, hogy egv jobb, kulturáltabb, megfelelő infrastuktúrájú miliő formálja az emberek szokását, igényeit, önmagukkal szembeni igényességüket. A mi termelőszövetkezeti közösségünk ennek érdekében tette, amit tett Szécsényért. Az országgyűlési képviselő Szécsény várossá válását egy tisztességgel végzett folyamatos munka eredményeként értékeli, s az egyben ahhoz is alapot teremthet, hogy a városiasodás, a fejlődés felgyorsuljon. Ez a termelőszövetkezetnek azt is jelenti, hogy többet tegyen a település jövőjéért. A gazdálkodó egység ugyanakkor többet is vár a településtől, mégpedig azt. hogy egy stabilabb infrastruktúra kiegyensúlyozot- tabban szolgálja Szécsény és a környező települések állampolgárait és a termelőegységeket. Kacskaringósnak nevezik azt az utat, amelyet bejárt a tősgyökeres szécsényi, Győri Sándor. Járműlakatos-tanuló volt Pesten, majd az 50-es évek közepén ott kezdett dolgozni. A szécsény; termelő- szövetkezethez 24 éve került. — A termelőszövetkezet tanműhelyében négy éve vagyok tanulófelelős, az ipari tanulók és szakoktatók részére kell a munkavégzéshez, a gyakorlathoz a megfelelő feltételeket biztosítani. Az itt tanulók jól belejöttek a munkába, már annyira értik a szakmát, hogy különböző gépekét készítenek elő műszaki vizsgára — mondja. — Itt születtem, gyermekkoromtól ismerem a községet, és láttam azt, mit fejlődött Szécsény. A mostani lakótelep helyén azelőtt puszta térség, piactér volt és a környéken elavult, öreg házak álltak. Ma rendezettek az utcák, és vízvezetéke is lett a településnek. A kastély, a templom, a tűztorony mind meganny; megőrzött emlék a múltból, és erre is büszkék a szécsényiek. Élvezzük azt, hogy itt a mi kis városunk épül... Zagyvái Sándor tanácselnök úgy öszegez. hogy — ió értelemben véve — ki kell aknázni azt az aktivitást, amit a településfeilesztésben a gazdasági egységek és a városlakók részéről megnyilvánult eddig, és fel Ke'l karolni a jövőbeni kezdeményezéseket is. Tavaly a 650 percet Szécsényért elnevezési akció hozott szép eredményeket. amelvet az ELLETT szocialista brigádjai Tezde- ménveztek. most az ÉPSZÖV* nél törik a fejüket, hogy a várossá avatás időnontjában teavenek közzé felhívást. Szécsénv a holnapi nappal városi rangot kap. Szöveg: Zsély András Képek: Kulcsár József Gondosan múltból őrzött emlékek a Zagyvái Sándor tanácselnök A Palóc-Skála Áruház a vonzáskörzet kereskedelmi ellátását is szolgálja Történelmi hangulatot áraszt a Kubinyi Ferenc Múzeum
