Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
I A magyar népgazdaság 1986. évi terve Q terv fő céljai 1936-ban a gazdaságirányítás alapvető feladata, hogy megkezdje a VII. ötéves nép- gazdasági terv gazdaságpolitikai irányvonalának megvalósítását. A gazdálkodás hatékonyságának jelentős növelésével átfogóan javítani kell a népgazdaság egyensúlyi helyzetét és mindkét fő külkereskedelmi viszonylatban csökkenteni szükséges az adósságállományt. Ehhez a népgazdaság kiviteli többletét összességében, azon belül a konvertibilis elszámolású forgalomban számottevő mértékben növelni kell. Élénküljön a gazdasági növekedés üteme, jöjjenek létre az átlagos reálbérek és a beruházási színvonal megőrzésének feltételei. A célok elérését a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztésének folytatásával. egyes elemeinek célíi'ányos módosításával, a VII. ötéves tervidőszakra kidolgozott központi gazdaság- fejlesztési és cselekvési programok feladatainak konkretizálásával és megvalósításával, továbbá más kiegészítő intézkedések megtételével kell alátámasztani. Céltudatos állami tevékenység segítse a műszaki fejlesztésre és a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló vállalati aktivitás felerősödését, a gazdaságos kivitel növelését, a fajlagos energia- és anyagráfordítások csökkentését, a munka szervezettségének és termelékenységének fokozását. Az 1986. évi népgazdasági terv fő előirányzatai Az 1986. évi terv az 1985. évi várható teljesítés százalékában Nemzeti jövedelem 102.3—102,7 Belföldi felhasználás 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Országos építés-szerelés 101,0—101,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás 101,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0—101,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 201—204 milliárd forintot lehet fordítani. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban 350—400 millió dollár, a rubelelszámolásúban 100—200 millió rubel közötti kiviteli többletet kell elérni. A műszaki fejlesztés állami irányításában a fő figyelmet az 1986—90. évekre szóló országos középtávú kutatás- fejlesztési terv programjainak megszervezésére és meg. kezdésére kell fordítani. n termelés fejlődése Az ipar — elsősorban a feldolgozóipar — fő feladata a kivitel, és ezáltal is a nemzeti jövedelemhez való hoz. zájárulás gyors növelése. Ä középtávú tervvel összhangban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, rugalmasan és ei.ed_ ményesebben alkalmazkodva a hazai és a külpiaci kereslethez. A termelésben és a ki. vitelben emelkedjen a gazdaságosan előállított, magasan feldolgozott termékek aránya. Üj értékesítési piacok feltárásával is gyors ütemben bővüljön az ipari termékek kön. vertibilis valutákért történő kivitele. Rubelben elszámolt kivitelük az államközi megállapodások szerint o öveked jen. Az ipar megbízhatóbban elégítse ki a hazai keresletet is. Folytatni kell a gazdaságos termeléssel helyettesíthető behozatal kiváltását, az alkat, részek, féltermékek és egyéb háttéripari termékek gyártásának fokozását. A központi gazdaságfejlesztési programok eredményes végrehajtásával, a fajlagos anyag, és energia- ráfordítások csökkentésével, az anyag- és energiaigényes termékek gyártásának visz- szaszorításávai javuljon az ipar hatékonysága. Kiemelt cél, hogy az összes belföldi energiafelhasználás ne haladja meg az 1985. évit. Az igények kielégítéséhez — mérséklődő fajlagos költse, gek mellett — 24 millió '.ónná szén kitermelése szükséges. A villamos^nergia-terme- lés emelkedik, ' a kőolajtermelés lényegében az 1985. évi színvonalon marad. A földgáztermelés megközelíti az ez évit, a behozatal viszont növekszik. A vaskohászatban intézkedések történnek a termelés, valamint a kivitel szerkezeté, nek javítására, a belföldi ke. resiet jobb minőségű kielégítésére, a ráfordítások ■ mérséklésére, a jövedelmezőség növelésére. Az alumíniumkohászatban is a kivitel gazdaságosságát kell elsősorban ja. vítani. A gépipari termelés a piaci követelményekhez való ered. ményesebb alkalmazkodás esetén az ipari átlagot meghaladóan bővülhet. Növelni kell a konvertibilis elszámolású kivitelt, ez jcfenyban hasznosítani a nem kellően kihasznált kapacitásokat. A vegyipar termelése a maga. sabban feldolgozott, gazda, ságosabban értékesíthető termékek termelésének fokozásával. a termelési kooperációk bővítésével, a drága behozatal hatékony kiváltásával emel. kedhet. A könnyűiparban, különösen a ruházati iparban fontos feladat az államközi szerződé, sekben vállalt szállítási kötelezettségek maradéktalan megvalósítása és a bejföldi kereslet javuló kielégítése. Az élelmiszeriparban átfogó intézkedések történnek az igényekhez való alkalmazkodás javítására, a jövedelmezőség, a hatékonyság fokozására. In. dokolt esetben sor kerül szervezési, szervezeti változtatásokra is. Ay építőipar legfőbb felada. ta, hogy a rendelkezésre álló kapacitások hatékonvabb kihasználásával, az igényekhez való alkalmazkodással jobb minőségben elégítse ki az 2 NÓGRÁD — 1985. december 30., hétfő építési-szerelési keresletet. További intézkedések történnek a vállalatok közötti verseny erősödésének előmozdítására, áz építési árak növekedésének mérséklésére. Folytatni kell az építőipar szervezetének korszerűsítését, a vállala. toknál a rugalmas vállalkozási politikához igazodó belső érdekeltségi rendszer kialakí. tását. Fontos feladat a no-, •vekvő építési-szerelési kivitel gazdaságosságának javítása. A lakásépítésben nagyobb figyelmet kell fordítani a jó minőségben, határidőre történő teljesítésre. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem legalább a termeléssel azonos ütemben emelkedjen. Ezt a hozamok növelésével, ; az anyag, és energiaráfordítások mérséklésével kell megalapozni. A termelés szerkeze' tének korszerűsítését az értékesítési feltétlekhez való fokozottabb alkalmazkodás, a termékek feldolgozottsági fokának, csomagolásának javítása, új termékek gyártásának és értékesítésének bevezetése is segítse. A növénytermesztésben a gabonatermesztési program folytatásával, a növekvő hozamokkal és a kukorica vetésterületének számottevő emelkedésével legalább 16 millió tonnás termelést kell megalapozni. Az olajosmag- a zöldség, és gyümölcstermelésben előreláthatóan az ideinél magasabb színvonal érhe. tő el. Az állattenyésztésben alapvető feladat a termelés stabilizálása. a fajlagos ráfordítások mérséklése, a hústermelés gazdaságosságának javítása. A tehénállomány szin. ten tartása, ezen belül a húshasznú állomány növelése szükséges. Fontos cél, hogy a sertések számának emelkedése a tenvészállomány minőségi cseréjének gyorsításával együtt valósuljon meg. Növelni kell a baromfitermelést is. Mindezek előmozdítására összehangolt intézkedések történtek a hústermelés, -feldolgozás és -forgalmazás területén. Fejlődjön a nagyüzemek kiegészítő (mindenekelőtt az élelmiszer-feldolgozó, a hát. téripari, a szolgáltató) tevékenysége. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása és javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitelét is növelni kell. Ehhez új piacok feltárására, a termelő- és külkereskedelmi gazdálkodó szervezetek munkájának összehangolására, a kiszállítások jobb megszervezésére is szükség van. A termelő infrastruktúra területén a kapacitások jobb kihasználásával, szervezési intézkedésekkel, a teljesítmények fokozásával javítani kell a termelés és a lakosság szükségleteinek kielégítését. A közlekedésben meg kell kezdeni annak az ágazatközi programnak a megvalósítását, amely lehetővé teszi az áruszállítás jelenleginél racionálisabb megszervezését és a szállítókapacitások egyenletesebb kihasználását. További megtakarításokat kell elérni a közlekedés fajlagos anyag- és energiafelhasználásában. A távközlésben kiemelt feladat a rekonstrukciós és fejlesztési programnak a népgazdaság lehetőségeivel összehangolt folytatása, a hálózat működőkénességének javítása. Az év folyamán mintegy 40 ezer új távbeszélőállomás kapcsolható be. A vízgazdálkodásban meg kell gyorsítani az egészséges ivóvízellátás fejlesztését, ezen belül kiemelten kell kezelni a dél-alföldi térség ellátásának és a Balaton vízminőségének javítását. Fokozni kell a vizek minőségének védelmét és meg kell kezdeni a nyolc kiemelt város szennyvíztisztítási programjának végrehajtását. preferenciák is alátámasztják. A költségvetési intézményeknél a béremelés mér. téke 5 százalékos. A kisvállalkozásból származó jövedelmek bővülésének üteme várhatóan tovább mérséklődik. A szociálpolitikai eszköz- rendszer továbbfejlesztése során központi intézkedések történnek: a gyermekes családok támogatása céljából a gyermekgondozási díj a gyermek másfél éves koráig vehető igénybe: a 10 éven felülieknél, valamint az első és a második rokkantsági fokozatba tartozóknál a reálérték teljes körű megőrzése érdekében a nyugdíjak 5 százalékkal (minimum 150 forinttá!) emelkednek; a többi nyugdíjasnál havi 120 forintra nő a nyugdíjemelés minimális összege; bővülnek a tanácsi szociális segélyezési keretek. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal emelkedhet. A piaci hatásokra bekövetkező áremelkedésen kívül új központi árintézkedésekre csak szűk körben — az árszínvonalat mintegy 0.5 százalékkal növelő hatással — kerül sor. Ez utóbbi keretében emelkedik például a személygépkocsi ára; havi 20 forinttal nő a tv előfizetési díja; az év közepétől 1.50 forint helyett 2 forint lesz az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díja; és néhány más, nem alapvető fogyasztási cikk ára is változik. Az élelmiszer-kínálat színvonala fennmarad. Az árukínálatot az iparcikkek körében — elsősorban ruházati cikkekből — javítani indokolt. Tüzelőanyagokból az illetékes szervek megfelelő ellátásról . gondoskodnak. Tovább kell javítani a lakásellátottságot. Az állami és a lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 63— 65 ezer lakás épülhet fel. A magánlakás-építés növekvő terheinek mérséklésére emelkedik a szociálpolitikai támogatás összege és javulnak a hitelfeltételek is. Előreláthatólag 56—58 ezer személyi tulajdonú lakás készül el, ezt az építési szerelvények javuló kínálata is segíti. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a leginkább rászoruló rétegek kapjanak állami bérlakást, illetve jussanak helyi támogatáshoz. Jelentős eszközök szolgálják a lakóházfelújítási tevékenységet. . A közoktatás társadalmigazdasági programja végrehajtásának megkezdésével meggyorsul a középfokú oktatás feltételeinek javítása. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekonstrukrióia, énül az Eötvös Loránd Tudománv- egvetem új lágymányosi épülettömbje. Az egészségügyi-szociális ellátás javítását többek között 1300 kórházi ágy és 900 szociális otthoni, férőhely létesítése szolgálja. Az egészségügy műszerellátottsága elsősorban minőségi cserék révén korszerűsödhet. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Beruházások A szocialista szektor beruházásainak mennyisége az 1985. évihez hasonló lehet. Mindenekelőtt a megkezdett beruházások ütemes megvalósítása folytatódjék, új fejlesztések elsősorban a középtávú tervben megjelölt legfontosabb célok érdekében kezdődhetnek. A nagyberuházásokra az 1985. évinél kevesebbet lehet fordítani. Az államközi szerződésben foglaltaknak megfelelően történik a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer kivitelezése és megkezdődik az atomerőmű bővítésének előkészítése. Az ötéves terv céljaival összhangban jelentősen nőnek a cél- csoportos beruházások előr irányzatai: a szénhidrogéniparban, továbbá az infra- stuktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlésben, emellett az út- és a vasúthálózat, a vízgazdálkodás fejlesztésénél. Az egyéb központi beruházások az 1986-tól jelentkező új feladatok miatt növekednek, többek között az elektronika elterjesztéséhez kapcsolódó oktatás. valamint a mezőgazdasági kutatások alátámasztása érdekében. Az egyéb fejlesztéseknél a folyamatban levő beruházások folytatására, a legszükségesebb gép- és műszer- beszerzésekre nyílik mód. A tanácsok beruházásainak előirányzata némiképp meghaladja az 1985. évit. A vállalatok és szövetkezetek körében a beruházások fokozottabban segítsék elő a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítóját. A hitelek, az állami kedvezmények és támogatások növekvő arányban szolgálják az exportképesség erősítését, a ráfordításmérséklő és más kiemelt programok megvalósítását A terv előirányozza, hogy a kivitel az 1985. évinél dinamikusabban, a behozatal lassabban emelkedjen. A rubelelszámolású áruforgalomban a kivitel lényegében a behozatallal-, azopos ütemben bővülhet. Az energiahordozók behozatala nő és emelkedik az anyagok, alkatrészek importja is. A beszerzési lehetőségek kihasználásával, a belföldi fizetőképes kereslettel összhangban törekedni kell a beruházási gépek behozatalának átlagosnál gyorsabb növelésére. Az energia- és nyersanyag-behozatal jobb megalapozása érdekében részt veszünk a KGST keretében megvalósuló fejlesztési programokban. A kivitel áru- összetétele az államközi kötelezettségeknek megfelelően módosul. Fontos követelmény a kivitel gazdaságosságának javítása. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel elsősorban a feldólgozóipari termékek körében bővüljön. Ehhez új vállalkozási formák, vegyes vállalatok létesítése, a harmadik piaca együttműködés intenzívebbé tétele, célirányos termeltetési és értékesítési tevékenység is járuljon hozzá. A kivitel növelését az exportképes termelés fejlődését elősegítő kedvezmények, pályázati rendszer és megállapodások alkalmazása is alátámasztjákA konvertibilis elszámolású behozatal elsődlegesen a termelés műszaki színvonalának korszerűsítését, a gazdaságos kivitel fokozásának előmozdítását szolgálja, az energiahordozók importja csökken. II fery megvalósításának eszközrendszere Foglalkoztatás, a lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülményei A foglalkoztatottak száma demográfiai okokból kismértékben csökken. Ez a foglalkoztatás hatékonyságának, a munka szervezettségének és a munkafegyelemnek a javítását igényű, amit a szabályozók változtatása is előmozdít. A szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítások zavartalan végrehajtását az állami eszközök (átképzési támogatás, munkaerő-közvetítés) is elősegítik. Az átlagos reálbérek 1985. évi színvonalának fenntartása előreláthatóan oly módon valósul meg. hogy a keresetek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevésbé hatékonyaknál lassabban emelkednek. Az átlagkeresetek növekedése — a fogyasztói árszínvonal emelkedésével összehangolva — 5,5 százalék lehet. A keresetszabályozáson keresztül a szocialista szektorban 5—5,5 százalékos átlagkereset-növekedés valósulhat meg. Bér- politikai intézkedésekre kerül ■sor a szén- és urán- bányászatban, a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató .vállalatoknál, a bírók és ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói. valamint az ingatlankezelést végző egyes vidéki költségvetési üzemek meghatározott területein dolgozók körében. Emellett egyes kiemelt célok elérését bérAz 1986, évi népgazdasági terv fő céljainak megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, hozzáigazítva a változásokat az aktuális gazdasági helyzetből és gazdaságpolitikai célokból adódó követelményekhez. Ennek keretében a gazdasági szabályozó rendszer módosításának célja: — elősegíteni a termelés hatékony, exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését és ezzel a konvertibilis elszámolású kivitel növelését, a fejlesztéssel járó terhek csökkentését, a szelektivitás erősítését. a jövedelemképzésben való érdekeltség fokozását; — az indokolatlan kedvezmények és kivételek csökkentésével a szabályozás kényszerítő erejének erősítése; — a pénzügyi egyensúly javítása, az árak növekedésének mérséklése, a vásárlóerő és az árualap összhangjának biztosítása. 1986-ban lényegében befejeződik az új vállalatvezetési formákra való áttérés. A szervezeti rendszer fejlesztése olyan irányban folytatódik, hogy minél nagyobb teret adjon a szabályozott piaci viszonyok érvényre jutása számára. Folytatódik továbbá a bankrendszer továbbfejlesztése, a tőkeáramlás új formáinak elterjesztése, a gazdaságpolitikai célok szolgálatában álló jogrendszer korszerűsítése, a piacfelügyeleti munka hatékonyságának javításaA terv megvalósítását segíti. hogy az 1986. évi gazdaságpolitikai célokról és feladatokról, a gazdasági szabályozás ezek megvalósítását elősegítő változtatásáról a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok a terv kidolgozásának menetében már tájékoztatást kaptak. így éves terveik kidolgozását időben megkezdhették. A Minisztertanács felhívj* a vállalatokat, és szövetkezeteket, a tanácsokat és az intézményeket. hogy saját terveiket a népgazdasági tervvel összhangban dolgozzák ki és hajtsák végre. Felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, Hogv munkájukkal járuljanak hozzá a terv céljainak megvalósításához. (MTI) keletkezik. Ehhez a* alig növekvő kivitel és a számítottat — főleg energiahordozókból — meghaladó behozatal, valamint az agrártermékek exportárának visszaesése egyaránt hozzájárult. (F,ol%i,~4ds az I. oldalról) nál nagyobb lesz. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban az éves tervben előirányzottnál és a tavalyinál alacsonyabb aktívum
