Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

ß medence íepkorszerűbb (Eisipécserbözpontja Főpróba élőit Kányáson JJ *1*mt Közel egy éve kezdődött el Kányáson a diszpécserközpont építésé. Pár hónappal ez­előtt még csak a betonozást, a helyiség kialakításának el_ ső mozzanatait fedezhette fel az idelátogató, az év végére azonban befejeződött a be­rendezések felállítása; el­nyerte végleges formáját az üzemirányításban ma már nél­külözhetetlen vezérlőterem. A munkálatok jelentős ré­szét a Kaffka Károly vezette gyengeáramú csapat végezte, de részt vettek a szerelésben a Veszprémi Szénbányák vár­palotai gépüzemének dolgo­zói js. A központ lelkét ké­pező diszpécser-pult és a bá­nyai folyamatok nyomon kö­vetését segítő megjelenítőtáb­la nem csak impozáns külle­mével vívja ki a szemlélő cso­dálatát, hanem azzal a sok­rétű feladattal, , amellyel a végleges üzembe helyezés után képes lesz a mélyben zajló fo_ lyamatok irányítására, ve­zérlésére, — természetesen em­beri felügyelet mellett. Első ütemként elkészült a külszíni hangosítórendszer, ami 15 különféle forrásból származó információ „leké­rését” teszi lehetővé. A 42 tervezett bányai körzetből je­lenleg 5 üzemel, elsősorban a főbb szállítóvágatok mentén, beleértve a mozdony, és sze­mélyszállítást. A teljes készen' lét állapotában fontos bánya­beli információk feldolgo­zása folyhat a központban, így a szellőztetés, a tűzi-vízi hálózat, a folyamatos szénki­hordás, az energiaellátás és még számos terület adatait látja közvetlen formában a kezelő, s pillanatok alatt, meg. teheti a szükséges intézkedé­seket. A drága berendezés üze­meltetése szakképzett gárdát igényel, akik hamarosan bir­tokukba vehetik a közpopt mellett levő gyengeáramú mű. szerészműhelyt is. A koráb­ban e célt szolgáló helyisé­get a KISZ-esek társadalmi munkában újították fel; itt kaptak helyet a mechanikai műszerészek. A teljes beüzemelés 1986. első negyedévében várható. Militär kárpit javítása Az egyébként szép és köny- nyen tisztítható műbőr — PVC-vel vagy poliuretánnal rétegelt textil — meglehető­sen sérülékeny: a véletlen vagy a (sajnos oly’ gyakori) szándékos rongálás, beszakí- tás, cigarettaparázs stb. csúf sebeket ejt rajta. Ilyenkor vagy egy foltot kell a sérült részre ragasztani, de ez hatá­rozottan csúnya, vagy a tel­jes ülésborítást ki kell cse­rélni. Például a párizsi metró kocsijain havonta mintegy ezer ülést, az Air France gé­pein évente az ülések karfái­nak 40 százalékát kell újra­kárpitozni. A francia közlekedési vál­lalatok most átvettek egy el­járást, amellyel a műbőr sé­rüléseit a helyszínen javít, hatják ki, az újrakárpitozás eddigi költségeinek — a sé­rülés nagyságától függően —, alig 15—25 százalékáért. Elő­ször megtisztítják a lyuk kór. nyékét, majd a lyukba meg­felelő nagyságú PVC-foltot he­lyeznek, arra vékony folyé­kony műanyag réteget csór. gatnak, s azt addig hevítik meleg levegővel, amíg a felület pontosan egy vonalba nem kerül, végül a befoltozott fe­lületet a környezetéhez il­leszkedően befestik, és min. tázzák. Ezen a módon egy átlagos nagyságú lyukat mint­egy tizenöt perc alatt javíta­nak ki. Mítanvag fényvezető szál A fényvezető kábelek ma még kizárólag üvegből ké­szülnek, pedig a műanyag szál­nak sok előnye volna. Olcsóbb, egyszerűbben vágható, köny. nyebben kezelhető, a látható fényt jobban vezeti. Hosszabb távolságra mégsem használ­ható, mert a fényt már egy rövid távolságon belül elnye­li. A jó üvegszálakban 2 km- en csökken tizedére a fény ereje, míg a mai műanyag szálakban már 50 m-en. Ezért az üvegszálas kábelba elég 10—20 km-enként erősítőál­lomást építeni, ellenben a műanyag szálból gyártott ká­belbe megvalósíthatatlanul sűrűn volna szükség erősítő­re. Á japán . NTT cég kutatói nemrég olyan poHmetakrilát szálat (plexiszálat) készítet, tek, amelyben a fénjr intenzi. tása. 111 m-en csökken a ti­zedére, de remélik, hogy ezt a távolságot hamarosan 330 m-re növelhetik. TŰIM ér, min! az egyszeri segély Több mint ötmillió hek­tár olyan föld van a fejlődő országokban , amelyeknek öntözése a Szovjetunió köz­reműködésével vált lehetővé. Ez évente 12—15 millió tonna biztos gabonatermést jelent. A létesítmények között van­nak olyan óriások is, mint például az Asszuáni-gát, Egyiptomban, az Euíráteszen épült vízerőmű Szíriában. A Szovjetunió segít a fej lődő országoknak a talajja­vításban, újabb földterületek megművelésében, állami tu­lajdonban lévő gazdaságok és állal tenyésztő telepek szerve­zésében, gépállomások, javí­tóműhelyek, laboratóriumok, egészségügyi állomások tudo­mányos és kísérleti állomá­sok építésében, valamint traktorgyárak és mezőgazda- sági felszereléseket gyártó üzemek, mezőgazdasági és halászati termékeket tároló, Il­letve feldolgozó üzemek léte­sítésében. A fejlődő országokban ösz- szesen . 1200 ilyen qbjektum épült, vagy most van épü­lőben. A vásárlók védelmében Harmincezer panasz a KERMI-néi — Ha ezt a KERMI tudnál Ki ne hallott volna ilyen vágy hasonló felkiáltást va­lamelyik boltban, vendéglő­ben, ha ugyan nem saját ma­ga sóhajtott fel így. Ami egy­részt azt mutatja, hogy van­nak még kívánnivalók a ke­reskedelemben, másrészt vi­szont azt, hogy a nagyközön­ség is tudja: van egy olyan intézet, amely megvédi a vá­sárlókat, kiszűri a hibás, használhatatlan termékeket. Nem szolgál sem az ipar, sem a kereskedelem, de még a külkereskedelem dicsőségé­re sem, hogy évente több mint harmincezer reklamáció érkezik a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézethez. Pedig —, amint dr. Morvay Anna, a KERMI osztályveze­tője mondja —, a csalódott vásárlók nem is minden eset­ben fordulnak az intézethez panaszukkal. Mindenesetre a minőségjavítás szükségességét is mutatja, hogy az idén még a sokéves átlagnál is több a reklamáció: az első fél év­ben 19 677 esetben emeltek panaszt a KERMI-nél. A ki­fogásolt áruk zöme ruházati cikk, beleértve a. cipőket. A KERMI a fogyasztó (vá­sárló, használó) szempontjá­ból vizsgál, de korántsem csak a, fogyasztó bejelentése alapján. Kap jelzést a KÖ­JÁL-tói, a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsától, a • Magyar Élektrote ihttikai Ellenőrző Intézettől (MEI), és más olyan intézménytől, amelynek nincs hatósági jogköre, de munká­ja közben egy-egy hibás, for­galomba hozatalra alkalmat lannak látszó termékre buli- kan. Ilyen volt például a bolgár villanyírógép vagy a lengyel főzőlap esete, hogy csupán idei ügyeket idézzünk. Mind­kettőnél alapvető hiba volt. hogy — rázott. Márpedig sem írni, sem főzni nem le- he olyan alkalmatosságon, amelynél nincs megfelelő érintésvédelem. Az már ilyen esetben teljesen mindegy, hogy külföldi vagy hazai ter­mékről van-e szó, éppúgy fennakadt a szűrőn a Ganz Műszer Művek univerzális (amper-volt) . mérőműszere, vagy az iparművészeti vál­lalat rafiabú rával árusított csillárja, mint az említett két importcikk. Valamennyinél a MEI végezte a szakirányú Előírja az öt éve hozott belkereskedelmi miniszteri rendelkezés, hogy minden, lakossági forgalomba kerülő árucikket meg kel] vizsgálni. Ezen belül is különös gond­dal az élelmiszereket és a ruj házati cikkeket, amelyek a KERMI engedélye nélkül nem is kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Mégis: a helvszí­ni ellenőrzések során a leg­több szabálytalanságot az élelmiszer-kereskedelemben és a vendéglátóiparban találják a KERMI ellenőrei- Találkoz­nak súlycsonkítással, a mi* nőségi előírások megszegésé­vel, a szavatossági idő lejár­ta után árusított termékek­kel. az anyagnorma be nem tartásával. Az utóbbira gya­kori példa: kevesebb kávét tesznek némely vendéglátó­helyeken a duplába. * Igyekeznek a lehető leg­gyorsabban intézkedni — már csak azért is, hogy minél kevesebb fogyjon el g boltok­ban a fogyasztásra alkalmat­lan termékből. Megtörténik azonban, hogy a szxíkásos né­hány nap is sok lenne, azon­nal kell intézkedni. Tavaly karácsony előtt ez történt az­zal a fázisceruzával, amely­nek árusítását a KERMI mű­szaki igazgatója soron kívül letiltatta. A részletes vizsgá­lat teljes mértékben igazolta az intézkedést: a fázisceruza balesetek előidézője lehetett volna. Egy másik eset: a KÖ.TÄL vizsgált meg egy gyermekjá­tékot és megállapította, hogy színezése könnyen oldódik, ártalmas az egészségre. Gyor­san értesítette erről a KER- Ml-t, amely épp olyan sür­gősen intézkedett, kivonatta a boltokból g veszedelmessé válható játékot. S közben végzik a KERMI- ben a mindennapi munkát, az új gyártmányok és az im- portelőminták tervszerű vizsgálatát Az eredmény: ha­tósági utasítás, amelyet pon­tosan és szigorúan meg kelt tartani, s amelyet időről idő­re ellenőriznek az intézet munkatársai. S. talán éppen ezért van nagy tekintélye a KERMI-nek a kereskedelem minden ágában. Az emberek látták: az el­lenőrök a fogyasztók, vásár­lók érdekeit védik. Várkonyi Endre Már csak pár kolóniaépü­let ál! a salgótarjáni bánya­gépgyár tőszomszédságában. „Megrokkanva”, pucolaitla- nul várják a végórát; a ter­jeszkedő modern lakótelep nem enged helyet az effajta csúfságoknak- A kisablakos, sárgára meszelt tömeglaká­sok kevés ember szívét do­bogtatják meg, pedig micso­da élet zajlott itt akkoriban, amikor felépülitek és az ott- lakók büszkén vallották: ők a „remízben” dolgoznak! 1938-at írtak akkortájt. A központi műhely a Salgótar­jáni Kőszéh b án ya Részvény- társaság tulajdonában volt. Itt kapott munkát Kalocsai György édesapja is, mint ko­vács. S mint akkor ez meg­szokott, dolog volt, az utód- nemzedék legidősebb tagja hordta délidőben az ebédet. Az alsó faluban laktak, fél óra járásra az üzemtől. A felszabadulás után már együtt tették meg reggelente ezt az utat. Négy polgárival is csak nagy nehezen kerül­hetett be az „elit” műhelybe, mert igencsak megválogatták, kiből lehet jó szakmunkás. Egy országos hírű üzemben ez volt a természetes kivá­lasztódás formája- Aztán jöt­tek az „átképzősök” is; a múlt rendszer képviselői: pa­pok, pincérek és mindenféle réteg képviselője Aki vi­szont idekerült, annak dol­goznia kellett, mégpedig ke­ményen. A kényelmes élet­hez szokott emberek persze hamar elszállingóztak és csaik a hivatásszerető munkások maradtak. — Végül is nem a kovács- szakmát választottam — ku. tat az emlékei között Gyuri bácsi, aki időközben a for- gácsolómühely művezetője lett. — Láttam apámat, ahogy a kemence mellett izzadt egész nap. Lakatos azért nem lettem, mert a bátyám ki­ütést kapott az olajos ruhá­tól. Végűi az esztergályos- szakmánál kötöttem ki. A felszabadulástól a gyár megalakulásáig öt év telt el- Csarnokok híján a szabad ég alatt javították a bányagépe­ket, sikló fékműveket, csil­léket. Itt gyártották az első dízelkismozdonyokat, mely­ből jutott a népi Koreába is. Az időszakra jellemző, pezs­gő bányai élet egyik jellegze­tessége volt a kisvasút, meiy behálózta a megyét Ságújfa- lutól Kazárig. Sokan a döcö­gő „fapadoson” jártak mun­kahelyükre. — Ha azt mondom, a gyár élete összefonódott az em­berek mindennapjaival, egy mai fiatal ezt el sem tudja képzelni — meséli. — ötkor keltünk, s meghatározott tempóban indultunk apám­mal ,a „telepre” Mindenki a munkásgúnyájában, hiszen öltöző nem volt divat ak­koriban. Csak egy ember számított kivételnek; ő a sík­üveggyártól jött át- Ruhát váltott, 45-ben i Nevettük is érte. 1962-ben már azon a fickón derültünk, aki még mindig az olajos öltönyében érkezett. Talán ez is lehetne a szimbóluma a harminc esz+en.dő alatt végbement változásnak. A dudaszó pon­tosan kilenckor jelezte a reg­geliszünetet, s húsz perccel később már ott álltunk a munkapad mellett 1955-ben az Országos Bá­nyagépgyártó Vállalat vette át a 450 főt foglalkoztató kis­üzemet. Hamarosan elkezdő­dött a bányai szállítószalagok gyártása, mely ma is a fő tevékenységét képezi a gyár­nak. Fegyelem- Ez a szó azokban az években nem szá­mított közhelynek. Kerítés sem kellett a piciny bungal- lók védelmére, mert nem volt jellemző a lopás, a vissza­élés. Csak azok keseregtek, akiket az éj leple alatt „be- lopózó” gyári gazgató mély álomban ta-lált. Annak aztán nem volt köszönet.. • Mun­ka végeztével a kolónia la­kói kissámlijukat kézbe vé­ve, ültek ki a ház elé — töb­ben pizsamában, de hiszen jól ismerték egymást. Dis- kuráltak a napi gondokról, meghánvták-vetették tervei­ket. Esténként eljártak a kö­zeli kaszinóba, ahol igazi színházi élet kezdett kibon­takozni. A könyvtár is népe­sebb táborral rendelkezett, mint ma . •. — Harminc éve vezetem a telepi könyvtárat, minimá­lis honoráriumért. Ma örü­lök, ha betéved egy-két láto­gató, jobban vonzza az itt­lak ókat a szemközti kocsma! Hiába, megváltozott itf sok minden, .főleg a lakosság összetétele Sokszor megüti fülemgt, amint valamelyik hangoskodó azzal dicsekszik, müven pompás a görög ten­gerpart és hasonlók. Én nyolc évve! ezelőtt voltam először a Balatonnál. mert akkorra , tudtam összespórolni az útiköltséget Azóta is csak nég.yszer nyílt alkalmam utaz" gaftásra, de „csak” itthon. Nem is vágyak özem külföld­re, mert annyi mindent nem láttam még ebben az ország­ban­A hetven.es évek közepén jelentős fejlesztésekre ke­rült sor a bányagépgyárban. Űj csarnokok épültek, szinte rá sem ismerni az egykori le- mezbódékbó! álló üzemre. NDK- és kínai exportra ké­szülő sza-tagfejeken cikázik az ívhegesztő fénye. A fala­kat a sikeres munkáról ta­núskodó oklevelek borítják. A forgácsolóműhelyből el­tűnt a „kiugró üveg-falas” mű­vezetői iroda, ahonnan évek­kel ezelőtt a műhelyfőnök lopva megleshette, ki lustál­kodik a gépe mellett. — Tizenhat éve vezetem a műhelyt — mondja gondter­helt arccal Gyuri bácsi. — Remek társulat, szinte vala­mennyien a kezem alatt nőt­tek fel- A fiatalok már nem olyanok, mint az én időmben. Elrontja őket az iskola! Aki mégis jobb. mint társai, azt nem tudom jutalmazni, mert nincs rá keretem. Átértékelő­dött a szakma is. Csoda, ha valaki nem akar élete végéig a munkapad mellett gübbed- ni? Nem is beszélve arról, hogy a fiatalabbja kettes át­laggal kerül hozzám; eltelik jó pár év, míg szakmunkás vá­lik belőle. Amikor én kezd­tem, többet tudtunk az apró fogásokról, mint ők. Persze, mi voltunk a rendszer első munkásai . •. Kalocsai Gyuri bácsi há­rom év múlva nyugdíjba megy Vele egy egész kor tűnik el a salgótarjáni bá­nyagépgyárból. ahogy ők ne­vezték: a hőskor. A maiak már más környezetben élvez­hetik elődeik munkájának gyümölcsét. A rotvogó feke­tekávé, vagy a téliszalámi igen ritka látvány volt 38- ban ..• T. Németh László Változások a 30 éves bányagépgyárban „Mi viliink a rendszer első munkásai” ellenőrzést, de hatósági jog­kör hiányában az intézkedést átengedte a KERMI-nek. Széles a vizsgált termékek skálája, és ennek megfelelő­en szélsőségesek a példák is a forgalomba nem hozható árucikkekről. Itt volt például nem is olyan régen, mindösz- sze néhány hónapja a Takta- szadai Oj Barázda Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet melléküzemágban készített tökgyaluja. Ilyen egyszerű szerkentyűben milyen hiba lehet egyáltalán? — kérdi, a laikus vásárló. Nos, olyan • primitíven állították össze, hogy nem lehetett vele tököt gyalulni. Műszaki leírást sem mellékeltek hozzá, talán nem is készült ilyen. A KERMI nem engedte a forgalomba hozatalt. Ellenkező szélsőség a japán autórádió kazettás magnóval. Ennek mindössze aranyi hibá­ja volt, hogy nem lehetett fogni rajta a magyar URH- adást, pedig erre kellett vol­na áthangolni, mielőtt a bol­tokba kerül. Nem minden készülékre állt ez, csak a szállítmányok egy részére, azokat csak a hiba kijavítása után volt szabad átadni el- dásra a bolthálózatnak. Megesik aztán az is. hogy valami eleinte jó, nincs ki­fogás ellene, aztán egyszer csak valami történik vele: a technológiai fegyelem megsér­tése, egy alkatrész vagy kom­ponens kifelejtése a gyártá­si eljárás során és így tovább. Nem volt panasz például a Csillag cipőkrémre, hosszú éveken át. Aztán még­is: két gyártási tételnél olyan minőségi kifogások merültek fel, hogy a KERMI kivonat­ta g forgalomból <e szállítmá­nyokat. Hasonló eset volt a Sylvia naptejé is: új termék­ként jónak találta a KERMI, később viszont, két olyan té­telre találtak, amelynek nem volt fényelnyelő képessége. Mivel pedig a naptejnek ép­pen ez kell, hogy legyen a fő jó tulajdonsága, a minőségel­lenőrző intézet nem hagyta • forgalomban a hibás tétele­ket. Minden panaszt kivizsgál­nak, s ha valamilyen termék ellen sok bejelentés szól, át­fogó ellenőrzéseket végeznek. Évenként négy komplex .fel­mérésre szállnak ki a KERMI munkatársai, egyszerre két budapesti kerületbe és két megyébe. Ilyenkor azon a területen minden fontosabb kiskereskedelmi egységben —' például az áruházakban, ABC- kben — és a nagykereske-" delmi vállalatok lerakataiban a teljes áruválasztékot ellen­őrzik. Egy-egy nagyobb szakmai terület vizsgálata általában három napig tart a helyszí­nen. Előtte már felkészülnek: átnézik a beérkezett rekla­mációkat, az addig végzett vizsgálatok anyagát, és azzal indulnak el, hogy ellenőrzik:, eleget tettek-e a korábbi ha­tározatnak, kivonták-e a hi­bás termékeket vagy tétele­ket. i Bart ha Gézáné édességek kémiai és érzékszervi vizsgá- ; latát készíti elő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents