Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-30 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! io ivstcftjt Felfokozott várakozás előz­te meg az első számitógépek megjelenését, alkalmazását a termelőszövetkezetekben. Ez a túlfűtöitság, a kezdeti kudarcok után, sok helyütt csalódottsághoz vezetett. Be­bizonyosodott ugyanis, hogy a számítástechnika alkalma­zása csak ott hozhat ered­ményt, ahol az adat- és in­formációgyűjtés, ezek ren­dezése és tökéletes progra­mozása, a kapott eredmé­nyek megfelelő színvonalon történő értékelése biztosí­tott. A tervező, az értékelő, a gazdálkodó embert a gép nem pótolja, csak segíti. Különösen áll ez a terme, lőszöveíkezetekre. A körükben kialakult sokszínűség mar- mór anarchiát takar, s azt a látszatot kelti, mintha hiá­nyozna a koordináció az al­kalmazott eszközök és szer­vezési formák (szervezetek) között. A jelenleg használat­ban levő számítógépek típu­sainak választéka hamaro­san eléri a százat. A számi, tástechnikai programok ké­szítésével foglalkozó szer­vezetek száma is alig keve­sebb ennél. Nem sok ez egy kicsit? A kérdés indokoltságát jel­zi, hogy a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöksége is napirendre tűz­te a témát, s néhány kritikus megjegyzést is tettek. Esze­rint a programkészítők me­zőgazdasági számviteli is­merete nem általános, me­zőgazdasági ismeretük pedig csak kivételes esetekben van. Ebből következik a nagyon is elgondolkodtató tény: a termelőszövetkezetekben a megvásárolt számitógépek ki­használtságának foka ál­talában töredéke a lehetsé­gesnek. Mellbevágó ez a megálló- p'tás, de sok bosszúságot okoz az is, hogy a tsz.ekben a gépek működtetésének műszaki feltételei nincsenek rendezve, továbbá, hogy az elkészített programok oz államilag előirt adminisztrá­ciós kötelezettségeknek csak töredékére használhatók. Az elmúlt években a szö­vetkezetek mindegyike va­lóságos inváziónak volt ki­téve: különféle cégek nyokra- före kínálták nekik a legjobb, a legokosabb, a leggazda­ságosabb szerkezeteket. A csábítóbbnál csábítóbb ajánlatoknak nem nagyon le­hetett ellenállni. Sokakat még a pénztelenség sem tartott vissza, s az égetően fontos traktor helyett is inkább erre költötték forintjaikat. A bőség, az egymás után kifejlesztett hazai és külföldi márkák, a gazdagodó prog­ramkínálat hamar elbizonyta­lanította a mezőgazdasági üzemek illetékeseit, s mind többen érezték szükségét va­lami fogódzónak, központi segítségnek. Milyen irányba fejlődjenek? Mennyit áldoz zanak erre a tevékenységre? Ezek voltak a leggyakrabban hallható kérdések. Sok gazdaság vezetője ke­serűen vette tudomásul, hogy miközben egyik-másik szá­mítástechnikával foglalkozó cég évről évre lenyűgöző mértékben növeli árbevéte­lét és nyereségét, az­alatt a hozzájuk adap­tált rendszer nem működik, vagy csak tetemes többlet- munkával és költséggel tehe­tő rendbe... Az eddigiekből is leszűr, heiö: a mezőgazdasági szö­vetkezetekben folyó számí­tástechnikai tevékenység nem eléggé összehangolt, nem mindig a legolcsóbb és az adott üzemben legmeg­felelőbb számítástechnikai eljárásokat alkalmazzák. Mit lehet tenni? Mindenekelőtt a területi érdekképviseleti szer­veknek — a TESZÖV-oknak - kei! a tsz.ek ilyen irányú munkáját koordinálni, és ez­zel a fejlődést meggyorsíta­ni. Fontos továbbá, hogy szó. rosabb kapcsolat alakuljon ki a Mezőgazdasági Ügyvi­telszervezés! és Számítás- j technikai Közös Vállalat és a í megyei érdekképviseleti szer-1 | vek Között. / • I NÓGRÁD AZ MSZMP NÖGRAD..ME6VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 305. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. DECEMBER 30., HÉTFŐ Mai számunkból A vásárlók védelmében Hétfői magazin ■ a Oregfíúk a pályán A magyar népgazdaság Ifié- évi terve £ Minisztertanács áttekint­ve a népgazdaság 1985. évi fejlődését, megállapította, hogy az ipari termelés az előirányzottnál kisebb mér­tékben nő, az építési-szerelési teljesítmény és a mezőgazda- sági termékek termelése az előző évi szint alá csökken, a fajlagos energia- és anyagrá­fordítás a számítottnál na­gyobb, így a létrehozott nem­zeti jövedelem az előirányzott 2,3—2,8 százalék helyett elő­reláthatólag csak kismérték­ben emelkedik. A nemzeti jövedelem termelésében a tervezetthez képest mutatko­zó kiesésnek közel fele a kedvezőtlen külső körülmé­nyekre, köztük a mostoha időjárás okozta veszteségekre, másik fele azonban az irá- nyílás és a gazdálkodás gyen­geségeire. a gazdasági haté­konyság nem kielégítő alaku­lására vezethető vissza. A munka termelékenysége a számicottnál kevésbé nő, az egységnyi állóeszközre jutó termelés csökken. A külgaz­dasági egyensúly javítására előírt követelménynek csak kis részben sikerült eleget tenni. A belföldi felhasználás nö­vekedése megközelíti vagy eléri az előirányzott 1—1,5 százalékot. A lakosság fo­gyasztásának növekedése a tervezett 1—1,5 százálék alsó határán teljesül, a népgazda­ság összes beruházása a ta­valyihoz hasonló lesz. A tervezettől elmaradó nemzeti jövedelem és az elő­irányzotthoz közel álló belföl­di felhasználás mellett a népgazdaság egyensúlyi hely­zete nem felel meg a célúi kitúzóttnek. Az áruk és szol­gáltatások kiviteti többlete a tervezet*- növekedés helyett a tavalyinál kisebb lesz, ami­hez hozzájárul, hogy a kül— keieskedelmi cserearányok ' ez évben is romlanak. Az elma­radás teljes egészében a kon­vertibilis valutákban elszá­molt forgalomban következik be. Az ipari termelésen belül bővül a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar és a villamos- energia-ipar, csökken a ko­hászat, a bányászat és az épí­tőanyag-ipar termelése. Az elmaradásban közrejátszott a szokásosnál hidegebb tél ha­tása, egyes piacokon az érté­kesítési lehetőségek szűkülé­se, de nem volt megfelelő a növekvő feladatokra, a mindkét irányú kivitel gyors bővítésére való felkészülés sem. Az ipari termékek konvertibilis valu­tákért történő kivitele a ter­vezett dinamikus emelkedés­sel szemben alig nő. Szá­mottevő az export elmaradá­sa a gépiparban, nem nő a- könnyűiparban, a számított­nál jobban csökken a kohá­szatban. Az ipari termékek rubelben elszámolt kivitele gyors ütemben, a számítottat meghaladóan emelkedik. Az ipari termelést anyag- és al­katrészhiány általában nem akadályozta, a megnöveke­dett import a tavalyinál jobb feltételeket biztosított a ter­melés számára. Továbbra sem javultak 'eléggé a kooperációs kapcsolatok, a termelőválla­latok együttműködése. Az energiagazdálkodási prog­ram ez évben is eredményez megtakarításokat, de a nép­gazdaság energiafelhasználá­sa a számítottnál így is na­gyobb. Folytatódott a gazda­ságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését előirányzó programok végre­hajtása. Az iparban foglal­koztatottak száma az előző éveknél lassabban csökken, a vállalati gazdasági munkakö­zösségek tovább terjednek. Az építőiparban az első negyedévi teljesítmény igen alacsony volt, utána fokozato­san emelkedett, de a terme­lés így is a tavalyi alatt ma­rad. A beruházási építés mér­séklődik, emellett is tapasz­talható az igények nem meg­felelő kielégítése, a kivitele­zési folyama* alig gyorsul. Az építkezéseket anyaghi­ány nem akadályozta, a leg­több termékből javult a kí­nálat. A mezőgazdaság fejlődése összességében elmarad a ter­vezettől, a mezőgazdasági termékek termelése a terve­zett növekedés helyett kissé csökken. A növénytermesztés mennyisége megközelíti a ta­valyit, az állattenyésztésé ki­sebb lesz annál. A növény- termesztésben a kedvezőtlen időjárás, az állattenyésztésben az állatállomány vártnál na­gyobb csökkenése okozott termeléskiesést. A mezőgaz­dasági nagyüzemek kiegészí­tő tevékenysége a számított­nak megfelelően bővül, igya mezőgazdasági ágazat terme­lése összességében meghalad­ja az 1984. évit. A gabonatermés megköze­líti a tervezettet. Az év eleji fagyok elsősorban a szőlőül­tetvényeket károsították, a bortermés a számítottnál jó­val alacsonyabb- A vágóser­tés-termelés az előző évinél kisebb, fellendítésére intéz­kedések történtek. A mező- gazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitelének meny- nyisége csak kismértékben marad el a tervezettől, a je­lentősen csökkenő árak mi­att azonban az ebből szár­mazó konvertibilis deviza- bevétel lényegesen alacso­nyabb annál. A közlekedés az áruszállí­tási igényeket összességében kielégítette, de nem javult a szállítások ütemessége. A sze­mé 1 yszál l.í t ásd t el j es í tanén y meghaladja az 1984. évit. A posta és távközlés legnagyobb beruházása, a Krisztina II. távbeszélőközpont befejezé­sével és egyéb kisebb fejlesz­tésekkel ez évben több rrfint 50 ezer új telefonállomás be­kapcsoláséra került sor- A vízgazdálkodásban _kapaci- tásbővítés elsősorban az egészséges ivóvízzel való el­látás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén történt. A fejlesztések eredményeként 140 ezer lakos jutott közmű­ves ivóvízhez. A népgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak száma kismértékben csökken. Mérséklődik a lét­szám az iparban, az építő­iparban és a mezőgazdaság­ban. növekszik a nem terme­lő ágazatokban. A foglalkoz­tatás hatékonysága népgaz­dasági szinten nem javult kellő mértékben. A munkás- alkalmazotti bérek és kere­setek növekedése a számított 7—7,5 százaléknál valame­lyest gyorsabb lesz, míg a mezőgazdasági keresetek el­maradnak attól, A kisvállal­kozásokból származó jöve­delmek a tavalyinál lassab­ban emelkednek. Az életszín­vonal alakulását befolyásoló intézkedések á tervezettnek megfelelően kerültek végre­hajtásra- így sor került a gyermekgondozási díj beveze­tésére. a 3000 forintnál ala­csonyabb nyugdíjak, a gyer­mekgondozási segély, a rend­szeres szociális segély növe­lésére, a terhességi-gyermek­ágyi segély meghosszabbítá­sára. a' gyermekápolási táp­pénz kiterjesztésére, az anya­sági segély és a családi pót­lék emelésére. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek mesfelelően. kö­rülbelül 7 százalékkal emel­kedik. Sikerült megőrizni az egy keresőre jutó reálbér 1984. évi színvonalát. Az egy före jutó reáljövedelem kö­übelül 1 százalékkal halad­ja meg az előző évit. Az élet- körülmények fejlesztése ál­talában a terv szerint tör­tént meg. A tervezett 74—75 ezernél kevesebb, körülbelül 70 ezer lakás épül fel, az el­maradás döntő részben a la­kótelepi építkezéseknél je­lentkezik­A szocialista szektor beru­házásaira a tervezett körüli összeget fordítanak. A nagy- beruházások megvalósítása a tervnek megfelelően halad, négy fejlesztés (fnárkushegvi é.s nagyegyházi szénbányák, -fenyőfői bauxitbánya, Ár- pád-híd szélesítése) befejező­dött. é.s üzembe helyezték a Ferihegyi repülőtér egyes új létesítményeit is. A célcso­portos beruházások közül a tervezettnél többet -fordítot­tak szénhidrogén-ipari beruhá­zásokra. Vállalati és lakossá­gi források bevonásával meg­haladja a tervben számítot­tat a távbeszélő-hálózat fej­lesztése is. A vállalati beru­házási kifizetések lényegében megegyeznek a tervezettel. A külkereskedelmi forga­lomban az összes kivitel mennyisége a tervezettnél lassabban, míg a behozatalé gyorsabban nő. A rubelelszá­molású' kivitelben elsősorban a gép- és a könnyűipari ex­port haladja rheg a számítot­tat- A behozatal lényegében a tavalyi színvonalon, ugyan­csak a tervezettel megegye­zően alakul. A külkereske­delmi aktívum a számított­(Folytatás a 2. oldalon.) Szilveszter: mi szem-szájnak ingere, mindent elkövetünk, hogy az. óév búcsúja kellemes légyen. A feltételek bizto­sítottak étkek, cicomák, muzsikaszó és egyéb kellékek terén, minden együtt áll a hangulatos mulatságra. A KÁ­KÁNCSHŰS Szövetkezeti Közös Vállalat például 119 mázsa juhbélbe töltött virslivel szolgálja az étvágy csillapí­tását. emellett a szilveszteri malacokat, süldőket is nagy téléiben küldték az üzletekbe, vendéglátóhelyekre, s a kocsonyahússal sem sáfárkodtak. A kellemes megjelenés érdekében a fodrászokat is ostrom alá vették. A salgó­tarjáni Pécskö szalonban a hölgyek és urak frizurája idézte már tegnap az újévi ünnepet, flitterek, brillantik csil­logása kínálta magát a szemnek. ~ —kulcsár— fl Napsugár Lakásszövetkezet 21 esztsndeie Huszonegy esztendővel ezelőtt Salgótarján északi részén, kellemes zöldöve­zetben készült el hat, egyenként 18 lakásos ötszin­tes épület, benne több mint száz lakással. Az ott­honok karbantartására, gondozására jött létre a Napsugár Lakásszövetkezet. Akkortájt az embefek életszínvonala meg sem kö­zelítette a mostanit, csak­nem fényűzésszámba ment a televízió, a mosógép. A lakások felszereltsége, kül­leme az életszínvonal emel­kedésével javult, csinoso- dott, s még a hetvenes évek előtt néhányan rríár autóra kezdtek gj'űjteni, A lakásszövetkezet — elébe menve a várható igé­nyeknek — létrehozta a Vörös Csillag Garázsszövet- kezetet, mellyel aztán két év múlva egyesült. Addig­ra 88 garázs készült el. Időközben két barkács- műhelyt is berendezett a szövetkezet, a karbantar­tások zömét a tagok vé­gezték el. Az eltelt huszonegy esz­tendő alatt meggondoltan, biztonságosan gazdálkodott a Napsugár Lakásszövetke­zet. Iparkodik megtalálni a legjobb megoldást a le­hető legolcsóbban. Egy-egy nagyobb munka előtt több vállalkozótól kér árajánla­tot, hogy a legkedvezőbb mellett dönthessen. Az elő­nyös döntést az is segíti, hogy. a vezetőségbe jogi, számviteli, árszakértői, munkaügyi és műszaki szakemberek vannak,' akik bármelyik témát szaksze­rűen tudják a vezetés élé tárni. A megfontolt, jól előké­szített felújítási munkák­nak betudhatóan a lakás- szövetkezethez tartozó épü­letek gondozottak. A het­venes évek végén mind a hat épületet tatarozták, ez­zel nemcsak szebb, de időt­álló köntöst is kaptak a házak. A nyolcvanas évek legnagyobb teendőjeként ki­cserélték a fűtési rendszer teljes csőhálózatát. A mun­ka tavaly fejeződött be. s lakásonként 22. ezer forint­ba került. Az idei év az erőgyűj­tésé volt. A szövetkezet felújítási alapja 104 ezer forintról 270 ezer forintra emelkedett, ami már ked­vezőbb alapot jelent az előbb-utóbb halaszthatat­lan tetőjavítások elvégzé­séhez. Idősebbek lettek a szö­vetkezethez tartozó házak, tekintélyesebb korba lé­pett maga a lakásszövet­kezet, de korosodnak a la­kók is. A 108 fős tagság zöme alapító tagokból áll, sök köztük a nyugdíjas, számuk néhány éven belül jelentősen gyarapodik. A nyugdíjasok számára min­den kiadás teher. A Nap­sugár Lakásszövetkezet a következő években is úgy akar gazdálkodni, hogy idős tagjai számára az anyagi terhek elviselhetők legyenek. E célból például újabb közös használatú he­lyiségeket ad bérbe, növel­ve ezáltal a szövetkezeti be­vételeket.

Next

/
Thumbnails
Contents