Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

* Művelődési ház Magyarnándorbcm Igényekre alapozva A magyarnándorl kultúrház az utóbbi egymásfél évtized­ben arról volt nevezetes, hogy megpróbál elébe menni. az emberek igényeinek, kezdemé­nyez és minden módon igyek­szik színvonalas kultúrmunkát folytatni. Szeptembertől Bőgős/ Tamás áll a ház élén; ve'e ültünk le beszélgetni terveik­ről, lehetőségeikről. — Tulajdonképpen már gyermekkoromban kapcsolat­ba kerültem ezzel a hivatás­sal : édesanyám egy kis falu népművelője volt. Ennek elle­nére én a főiskolát nem nép­művelés szakon végeztem, hanem rajzon, és az itteni ál­talános iskolában tanítottam. — Hogyan került a művelő­dési ház élére? — Már akkor, amikor taní­tottam, sokat segítettem a ház igazgatójának, kiállítások rendezésében, dekorációban, eztán amikor elment, a tanács engem kért fel, és elvállal­tam. — A nehezebb gazdasági he'vzetben nemcsak a raa- gvarnándori művelődési ház­nak vannak anyagi gondjai... — Szűkös keretek közé ke­rültem. Abból csipkedünk le, amiből csak lehet és szeret­nénk minél több pénzt ,,csi­nálni”. Sokmindennel próbál­kozunk, viszont ennék egyik nagy akadálya, hogy nem va­gyok gazdasági szakember, s van ami bejön van, ami nem — jegvzi meg. Az intézményben hét kis­csoport működik. Körzeti mű- X’elődési ház, így ehhez kap­csolódik még egv ifjúsági és egy nyugdíjasklub. amelyek Mohorán működnek, meg egy művelődési kör Cserháthalá- pon. — A cserháthalápi körnek az anyagi hátterét mi bizto­sítjuk évi 10 ezer forinttal — mondja Bőgős Tamás és el­mosolyodik. — Ugye, nem kell magvaráznom, hogy ha mástól nem kapnának támo­gatást, ebből nem sok min­dent tudnának csinálni. .. Egy­szóval van, ami nyeli a pénzt. Mindezek ellenére nem va­gyok pesszimista. Igyekszünk megkeresni azokat a területe­ket, amelyek érdeklik az em­bereket. Most szerveztünk pél­dául egy kismamakört a Vö­röskereszttel és a körzeti or­vossal együtt. Beszélgetés közben sorra jönnek meg a délelőtt meg­hívott telefonok. Az igazgató tárgyal, pesti színházzal, is­merőssel plakátügyben, meg­hívókat készít, szervezi a nyugdíjasok buszát, ami ide hozza őket az esti színházra, és .közben tovább magyarázza terveiket. Közben benyit egy- egy fiatal, hol az ifjúsági klubbal kapcsolatban, ho; a szombatról itt maradt video­magnóért. Aztán gyerekek jönnek, hiszen az iskola szer­vezésében a balassagyarmati zeneiskola segítségével zenét is oktatnak a házban. — Hasonló módon szeret­nénk csinálni, mint a régi szép időkben — gondolkodik el, majd így folytatja: — A legtöbb a pénzen és a tech­nikán múlik, de sajnos széles körben jellemző az érdekte­lenség is A pénz pedig. . . Még szerencse, hogy a falu gazdálkodó egységei segítenek. Nagyon jó a kapcsolatunk az állami gazdasággal, az áfész- szel, a téeszszel. Lehet, hogy már unják, hogy mindig kér­ni megyek, de mindig segíte­nek. Bizonyára itt van a siker kulcsa: megkeresni az embe­reket, a munkahelyeket és megkérdezni elképzeléseiket, a munkában azokat figyelem­be venni. Hiszen egy kellemes színházi este, egy szórakozta­tó műsor csak jó hatással le­het az ember közérzetére és — ne féljünk kimondani — közvetetten a munkájára is. — Jó lenne igazi színházat csinálni — sóhajtja az igaz­gató —, viszont ezt csak úgy lehet, ha kevesebb előadást hozunk. Nem vagyok egyedül azzal a nézettel, hogy a hak­niműsorok színvonala rna már falun sem megy el. Tehát kevesebbet, de jobbat szeret­nénk csinálni. És hozzá pénzt, amely törvény adía lehetősé­günk. Az úgynevezett 118-as rendelet engedélyezi, hogy gazdasági tevékenvséset foly­tassunk, de ez egyelőre még terv. Ügy érzem, és a falubeliek­től is ezt hallani: az embe­rek többsége elégedett a ház munkájával. Szívesen járnak a rendezvényekre, foglalkozá­sokra, ha nem is a tágabb környékről, mint hajdan. Magvarnándor és társközsé­geinek lakói sajátjuknak te­kintik a művelődési házat, s közösen, olyanná formálják, amilyen nekik a leginkább megfelel, és amilyen formá­ban a legjobban szolgálja őket. Hlavay Richard Jövőre megnyílik a soproni Storno-ház Befejező szakaszához érke­zett a soproni Storno-ház négy éve tartó felújítása- A műemléki belváros egyik leg­patinásabb épülete kívülről már eredeti szépségében dísz­ük: az Országos Műemléki Felügyelőség új köntösbe öl­töztette homlokzatát, helyre­állította a homlokzatot díszí­tő későbarokk stukkókat, res­taurálta 250 éves főkapuját, az egykori vasalásokkal és kopogtatókkal, rekonstruálta a kaput keretező, oroszlánok­kal ékített kőpárkányt és a felette levő címert. Feltárták és a felújítás során láthatóvá tették a középkori eredetű épület reneszánsz részleteit is. Megerősítették a ház alapjait és fa födémszer­kezetét, kijavították az elmúlt nyolc évtizedben, a legutóbbi felújítás óta keletkezett épü­letkárokat. Az elkövetkező hónapokban a földszinten felújítják a ké­sőbbi festékrétegek alól elő­került XVII- századi falfes­tést, a sötét mennyezetre és oldalfalakra festett sárga csil­lagokat, amelyek — amint az okleveles adatokból kiderült — az ott működő patikát, a város egyik legrégibb gyógy­szertárát díszítették a XVII- század elején. Az emeleten láthatóvá teszik a XIX. szá­zad elejéről származó színes biedermeier falfestményt, amelyet ugyancsak a rekonst­rukciót megelőző kutatás so­rán fedeztek fel. Visszaállít­ják a* ablakkeretekbe a szí­nes üvegszemekkel díszített, ólomhálós üvegeket, melyek közül a legrégebbiek a XVII- századból valók­Az emeleti helyiségeket a soproni Liszt Ferenc Múzeum anyagával, illetve a Storno- gyű.jtemény darabjaival ren­dezik be. A földszinten pizza­bárt, a boltozatos reneszánsz pincében sörözőt nyit a Hun­garHotels Vállalat. A épületet a jövő évben adják át rendeltetésének. Ez­zel teljessé válik a történelmi belváros főterének múzeumi együttese: a felújított Storno- ház is csatlakozik a már mú­zeumként működő Fabricius- házhoz és Tábornok-házhoz- (MTI) Nagy emberekkel történt... Haydn Londonban jártá­ban betért egy kottaüzletbe és megkérdezte, van-e valami újdonság. Sok kottát átlapo­zott, végül az elárusító saját legutolsó darabját tettte eléje. Haydn közömbös pillantást vetett rá, és valami mást kért. Az elárusító haragosan elvet­te előle a kottát és ezt mond­ta: — Ha már Haydnt sem be­csüli semmire, akkor azt hi­szem, maga se tudja, hogy mit akar! Haydn roppant elégedetten távozott az üzletből. ☆ Fontanelle francia író és tu­dós, aki 100 évig élt (1657— 1757) haláláig megőrizte szel­lemességét. Egyszer a társa­ságban egy hölg}% aki csak­nem olyan idős volt, mint ő, ezekkel a szavakkal fordult hozzá: — ön meg én olyan sokáig élünk, hogy úgy tűnik, mint­ha a halál elfeledkezett volna rólunk... — Né beszéljen olyan han­gosan — figyelmeztette Fon­tanelle —, még meghallja... Mesélő múlt II. Rákóczi Ferenc kiáltványa 1704-ből A + i nlf n Q _ ..-a:.. főtt o »/iláotirví u. i . A Tiszaháton indult pa rasztf^lkelés viszonylag rövid Idő alatt nagyszabású felsza­badító harccá nőtte ki magát, amelyre a külföld is felfi­gyelt. A szabadságharc tábo­ra kiszélesedett, a küzdelmet megindító parasztok mellett nemesek, polgárok csatlakoz­tak Rákóczihoz, és — Ma­gyarországon lakó szerbek kivételével — az országban élő különféle ajkú népek fiai együttesen fegyvert fogtak- A breznai és a Tiszán túl­ra átkelés után nyomban ki­bocsátott naményi kiáltvány csak röviden utalt arra, hogy a harc az ország szabadságát, jogait, törvényeit semmibe vevő a népet kíméletlenül ki­fosztó idegen uralom ellen irányul- Legfontosabb - célja az volt, hogy a külföldet té­nyekkel, adatokkal tájékoz­. .VFKSIS OKI CHRIS HAM pwnu Minis, i-:j Ri'jRSyHíKjtcis, W» Mm : : Ocvák Í\ >•--> >•-.. :<**«*. »I* á < ­ÜK V.*I IV US, I .v a .n-i>v| ■ ■ ■ > v v <•<:<:'•.* > :V>>V ' ' 'i x-vwi?' ' yr-.v&fiwEgv .-.A .-. :•» v Cw --'V ­. ...... . • • . í .Míf.iv-■ . . . . ■ tett a világhoz a sz.badság- harc okairól és céljairól, amelyet maga Rákóczi javí­tott át. A kiáltvány Rákóczi munkácsi uradalmában levő táborában kelt 1703 június 7-én, amely dátum a dolhai csatát jelöli, mint a harc megindulását- A kiáltványt 1704 elején latinul kiadták, még ebben az évben további két latin és két magyar ki­adása látott napvilágot Kül­földi latin kiadásai is isme­retesek. A kiáltvány vissz­hangjára világít rá. hogy több francia, német kiadásban is terjedt, holland, lengyel és török nyelven szintén megje­lentették. Az 1704-ben megjelent ki­áltványt a Nagyszombati Egyetemi Nyomdában készí­tették. A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum tulajdonában tassák a Habsburg-uralom so- kelés nem megokolatlan Iá- csak első lapja van meg, de rozatos törvénytelenségeiről zadás, hanem jogos védeke- így is becses Rákóczi-relik­és annak magyarországi ■ sú- zés. via­lyos hatásáról. Csak így lehe- Rákóczi titkára, Ráday Pál tett bizonyítani, hogy a fel- 1703 végén kiáltványt készí- ' Hausel Sándor hűit oívashafunk 1986-ban ? A Kossuth Kiadó tervei A fiatal MSZMP még fia­talabb kiadója, 1957 elején Kossuth nevét vette fel. A múlt század első felében ak­tuális polgári forradalom nagy vezérének neve hazánk­ban mindig is a haladást jelképezte, ugyanakkor az egész nemzetet egyesítő nép­frontpolitikát. Nos, ezt az indítást azóta is képviseli a párt kiadója. Nézzük, hogy jelenik meg a kossuthi gondoltat, a népfront­politika, és a marxista—le­ninista ideológia a kiadó jövő évi tervében? Először is egy hiányosság, amelyről már épp a népfront központi lapjában is szó esett: nincs a tervek között .a hagyományos írószemmel cí­mű gyűjtemény — nyilván azért, mert ezt a mai életün­ket keresztmetszetben bemu­tató szociografikus kötetet ugyan kiváló zsurnaliszták írták, de már évről évre ki­maradtak belőle a szépírók. Ám lesz helyette más. így épp a népfronthagyományok jegyében a hajdan) szociográ- fikus irodalom újra megjelen­tetése, mégpedig fakszimile kiadásokban, ami a hitelesség kedvéért még a hibákhoz való hűséget is jelenti. Min­denképpen nagy öröm, hogy kézbe vehetjük Szabó Zoltán Tarái helyzetét és Veres Pé­ter Az Alföld parasztsága című munkáját, a Kelet Népe és a Szép Szó legjava cikk­anyagának reprint kiadását. A két háború közötti haladó mozgalmak emlékeinek föl- elevenítésére szolgál a Baj- \sy-Zsilinszky születésének 100. évfordulójára megjelenő kötet is: Tilkovszky Endre életrajza, és a mártírhalállal szembenéző, hősi feladatvál­lalást bemutató tanulmánya, amelyet számos kiadatlan Bajcsy-Zsilinszky írás, napló, levél, programtervezet egészít ki. Nem kevésbé fontos 100 éves évforduló a Kun Béláé: az ő emléke előtt egy rég hiányzó teljes bibliográfiával, a legfontosabb írásait és be­szédeit felölelő kis kötettel, csaknem hatvan elvtársának- munkatársának visszaemléke­zéseivel, végül A proletárfor­radalom élén című tanul­mánygyűjteménnyel tiszteleg a kiadó. Száz éve született Czóbel Ernő is, akinél többet világviszonylatban * kevesen tettek a Marx—Engels életmű teljes kiadásáért — neki szin­tén legjava (részben kiadat­lan) írásai jelennek meg. És visszatér a kiadó egy már elmúlt centenáriumra, Lukács Györgyére is: egy-egy kötet jelenik meg A fiatal Lukács­ról (Lendvai L. Ferenc) és Az élő Lukács-ról. A munkásmozgalom ellen­tétes, azaz jobb szárnyán te­vékenykedett Peyer Károlyt is önálló monográfia állítja elénk. Még tőle i« sokkal jobbra helyezkedett el a Hor- thy-korszak egész uralmi rendszere, amelynek főbűnösei a felszabadulás után okkal kerültek bíróság elé. Erről szól Az ellenforradalmi rend­szer képviselői a vádlottak padján című kötet, amely a népbíróságok felszabadulás utáni tevékenységét mutatja be. A két háború közötti időszak történelmével ezeken kívül is egész sor munka foglalkozik. Például Génua- Rapallo címmel a fiatal szov­jet diplomáciával, a nagy gazdasági válsággal, az 1919— 1944 közötti pártprogramok­kal. a magyar szociáldemok­ráciának a nemzeti kérdéshez való viszonyával, a német szociáldemokráciával, a GGT- vel foglalkozik egy mű. És máris a háború idősza­kában vagyunk: kötet jele­nik meg a magvar katona- politikáról. a görög ellenállás­ról. a nácik oénzhamisító cso­portiáról. Érdekesnek ígér­kezik egv. az átmeneti idő­szak (1943—49) angolszáz— magyar kapcsolatairól számot adó munka. A felszabadulás utáni idők politikájával szin­tén egész sor könyv foglal­kozik. Balogh Sándor az öt­venes évek átfogó bemutatá­sára vállalkozik. Egy-egy ön­álló mű jelenik meg a ma­gyar értelmiség útkereséséről (1945—47), majd konszolidá­ciójáról (1956—62), valamint a közigazgatás fejlődéséről, a Magyar Radikális Pártról, az 1949—58. közötti felsőoktatási politikáról; megjelenik Kö- pecai Bélának a magyar kul­túra negyven évéről szóló áttekintése. Két könjnt olvasható az 1956-os válságról: új kiadás­ban a Hollós—Lajta-féle El­lenforradalom Magyarorszá­gon 1956, és egy új kötet az ellenforradalmi fegyveres cso­portokról. Az azóta eltelt időszaknak valóságos alap­műve lesz Kádár János be­szédeinek és cikkeinek átfogó nagy gyűjteménye. Megjelenik továbbá az 1956—1986-os évek „képes krónikája”. Ami pedig a mát és a jö­vőt illeti: fontos könyv lesz a Vélemények viták sorozatban az Áru-e a kultúra?, valamint A gazdasági mechanizmus to­vábbfejlesztéséről a Szovjet­unióban című kötet. Igazán hézagpótló mű a rég várt Magyarország gazdaságföld­rajza, no meg a hazánk vár­megyéit bemutató sorozat jó pár új kötete, Ábrahám Kál­mánnak Környezetünk-ről írott könyve, a magyar és szovjet népesedéssel foglal­kozó két kötet, s A nyers­anyaggazdaság jövője című mű, Faluvégi Lajosnak A 80- as évek második felének gaz­daságpolitikájával, Nyilas Józsefnek A tudományos­technikai forradalom második szakaszával foglalkozó nagy tanulmánya. Kristó Nagy István Mm műsor KOSSUTH RADIO: 8,25: Eszfkerék 9.25: Színes népi muzsika tfl.05: Ismét a javából! 12.30: Az OKISZ Monteverdi ka­marakórusa énekei 12.45: Törvénykönyv 13.00: Régi híres anekesek műso­rából 12.10: Népzenei példatár 13.10: De Falla: A bűvös szere­tem — balett 14.10: A bét embere 14.20: Mindennap1 irodalmunk 14.50: Nagy Olivér: Divertimento 15.10: Üj Zened Újság 16.05: Ivanhoe. in/1. rés® 17.06: Opera-műves?.:emezek 17.50: Részletek a „Fl«jshd>amce” eímű film zenéjéből 18.25: Mai könyvajánlatunk. (Ism.) 19.15: tv végi számvetés 19.44: Nótaest 20.26: Rádiószínház: Kisasszo­nyok a magasban 21.29: Kamarazene 22.13: Tíz pero külpolitika 22.23: Európa hangversenyter­meiből 0.10: Himnusz 0,15: Éjfél után... PETŐFI RÁDIÓ: 8.11: Slágerről slágerre? 8.50: Tíz pero külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Indulók, polkák fúvószene­karra 12.25: Néhány sző zene közben 12.30: Cigán/ydadiofc, csárdások 13.05: Kenguru 14.00: Magunkat aj áraljuk 17.05: Népdailkörök pódiuma. (Ism.) 17.30: 1985 a® ifjúság éve 18.00: „Mondd, mit ér egy falat kenyér?” 23.30: Jó éjszakát, jó éjszakát. Jó éjszakát mindenkinek! 0.15: Ejfél után ... MISKOLCI STUDIO: OT.90: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.10: Bemutatjuk az abiHÍji múzeumot. Riporter: Pongnáoz Judit. 17.40: Slágerpa- rádé. Beély Katalin összeállítá­sa. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és músonelöoete*. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.2*7 Tévétorna 8.30: Eeranul nostru 8 50: Don Quijote. XXXIX/31. rész 9.15: Petrevácz István: Gyalogbéka. X 5. rész. Utazás szépséghibákká) 9.45: Nemzeti parkok Alaszkában 10.25: Henry Phipps síelni megy 11.15: Pulzus 12.05: Képújság 13.55: a Közönségszolgálat tájékoztatója 14 00: Zenebona 14.40: A történet hőse. 2. Laci (ism.) 15.20: Vikingek. X/9. rész. 15.50: Hírek 15.55: Reklám 16.00: Mitiők 16.50: „Én táncolnék veled...” X/7. rész. Szamba (ism.) 17.00: Reklám 17.10: Japán három tételben 17.40: Turizmus ’85 18.05: Objektiv 18.50: Képújság 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19 30: Tv-híradó 20 00: Telefere 21.15: HungarHotels nemzetközi táncverseny 22.15: Nóra Heimer 23.55: Tv-híradó 3. $.051 Himnusz 1. MOSOK I 18.30: Képújság 16.35: Századunk. IV/3. rész. Totális bevetés (ism.) 17.3$: Bencsik Imre: „Százéves asszony” 18.30: Mafilm-magazin 18.40: Zsebtévé (ism.) 19.10: Guernica 19.45: a Ngu Hanh-hegy 20.00: Emlékek Nagy Lajos király korából 20.50: Tv-híradó 2. 2110: Mifelénk így szokás 22.05: KéDújság BESZTERCEBÁNYA: 19 30: Tv-híradó 20.00: A fuvolás ügynök. Bűnügyi tv-játék 21.15: Belpoidiákaii események *88 22.15: Ezek ám a legények! 22.45: Hírek 2. MOSOK: 19.30: Tv-niradó 20.00: A himaiájai nagykaland, á. rész 20.5»: Szerelmi vallomás. Operaáriák 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Ki a bűnös? 2. rész MOZIMCSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4. háromnegyed 6-tól: Hamupi­pőke. Színes, szinkronizált ame­rikai rajzfilm. 8-tól: A tűz há­borúja. (16) Színes kanadai ka- landfilm. — Kohász: Az inkák kínosé. Színes o>!«siz—spanyol- bolgár—NSZK—perui kaliand- film. — Balassagyarmati Ma­dách: Fél 4, háromnegyed 8- tól: Gyerekrablás a Palánk ut­cában. Színes magyar film. 8- tói: Máté evangéliuma. Olasz— francia film. — Pásztói Mátra: A tenger zamat». (14) Színes olasz filmvígjáték. — Nagybáto- nyi Bányász: Hóvirágünnep. (14) Szirtes csehszlovák film. — Szé­csényi Rákóczi: délután: Titok­ban Hongkongban. Este: Utó­szó. (14) Színes, szinkronizált szovjet film. — Karancslapujtőt Nővérkék. (14) Színes csehszlo­vák tűm. 4 fJÓGRAD — J985. december 28., szómból \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents