Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-28 / 303. szám
Erényük az önállóság A hengermű KISZ-esei a színvonalért Nem véletlenül esett a nagyüzemi KISZ-vezetőség vi. lasztása a Mező Imre alapszervezetre, amikor arra kértem őket, ajánljanak egy olyan alapszervezetet amely méltó arra, hogy lapunk hasábjain bemutassuk- A Salgótarjáni Kohászati Üzemek hatszáz KISZ-esének tizedét tömörítő alapszervezel nem egy dologban kitűnik a többi közül. — Legnagyobb erényük, hogy nem várnak segítségre, utasításra, önállóan kezdeményeznek és véghez is viszik amit akarnak — mondja Nagy Mária, a nagyüzemi KISZ-bizottság szervezőtitkára, miközben a hengermű- gyárrészleg felé tartunk- Itt dolgoznak ugyanis a Mező Imre alapszervezet .tagjai, de hozzájuk csatlakoznak a kikészítő és a Dexion—Salgó üzem fiataljai is. Mázuk Edit megbízott KISZ-titkár, aki üzemírnok a hengerdében és Babják Sándor szervezőtitkár — ő technológus — a bőség zavarával küszködik, amikor önálló kezdeményezéseikről kérdezem őket- Aztán abban maradunk, hogy csak a múlt hónap eseményeiről beszélünk. Nem volt ugyanis szokványos az idei november az alapszervezet életében: ekkor zajlottak a gyárrészlegben hagyományos munka és művelődés hónapjának rendezvényei. Szinte minden napra jutott a sokszínű programból- Kas kiállítást készítettek a VIT-ről származó és vele kapcsolatos tárgyakból, dokumentumokból, Kovács Nándor, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára a moszkvai VIT-ről szóló élménybeszámolóval toldotta meg a megemlékezést- Egv másik élménybeszámoló keretében Krajcsi Józseftől, a nagyüzemi pártbizottság titkárától a XIII. pártkongresz- szusról hallottak. Irodalmi műsorra. író-olvasó találkozóra, csillagászati előadásra, színházra is sor került- Nemcsak maguknak csinálták a novemberi évfordulókhoz kötődő műveltségi vetélkedőt- A Tarjáni Acél hasábjain megjelentetett totók az egész vállalat KISZ-eseit versenyre hívták, aztán a nyolc legjobb csapat szóbeli vetélkedőn mérte össze erejét. A szakmai tudás próbája sem maradt ki a rendezvényekből: az idén huszonötén vettek részt a Szakmai ifjú mestere ver- senvben. Nagyon sok érdeklődőt vonzott á hengermű jövőjéről szóló előadás— Legfontosabb célunk, mint minden dolgozókból álló KTSZ-alapszervezetnek — mondja Mázuk Edit —, hogy minél nag3?obb sikereket érjünk el a termelésben, a lehető legsokoldalúbban segítsük azt— Igen eredményesen működik alapszervezetünkben a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának egy csoportja — veszi át a szót Babják Sándor, aki maga is közéjük tartozik. — Az idén eddig tíz újítást adtunk be. Köztük például a számítógépes programozásra vonatkozót, amellyel kétmillió forint takarítható meg- Egy másik, anyagtakarékosságot szolgáló újításunkkal, százötven tonna, eddig eldobott, használhatatlan anyag vonható be a termelésbe- Újításainkkal évente megnyerünk egv_két városi pályázatot is. Tavaly megkaptuk a városi KlSZ-bizott- ság dicsérő oklevelét. KISZ-feladatként vállalják a tagok munkájuk minőségének megtartását, javítását- A hengerdében, ahol a súlyponti gépeken dolgozóknak 80 százaléka az ifjabb korosztályhoz tartozik, kulcskérdés a fiatalok munkája— Szerencsés helyzetben vagyunk — állapítja meg Mázuk. Edit —, mert nagyon jó a kapcsolatunk a gazdasági vezetéssel. Gyárrészlegünk vezetője tavaly még maga is KISZ-tag volt. Örömmel vesz- szük, hogy fiatalságunk ellenére megbíznak bennünk- Sok brigádvezető is van köztünk- Ez nekünk is önbizalmat ad, ami nagyon fontos a jó munkához, jó közérzethez. Nem kell megküzdenünk azzal, ami más gyárrészlegeknél előfordul, hogy a idősebbek nehezen adják át a stafétabotot. Ami a jövőt illeti egy nagy gondja van a Mező Imre alapszervezetnek, s ezzel nem áll egyedül: az ,,elöregedés”- Bizony az átlagéletkor erősen a harminc felé hajlik- Jövőre tízen-tizenöten is kilépnek majd koruk miatt. Nehezen megy az utánpótlás. • • Vannak a gyárban tizenévesek is, de legtöbbjük hátrányos helyzetű, nem végezték el nappalin az általános iskolát, most munka mellett tanulnak. Sokuk csak néhány hónapra marad meg a gyárban. A KISZ-esek elbeszélgetnek velük, elmondják, mit tud nyújtani a KISZ— Nem akarunk mindenáron fiatalítani — mondja Babják Sándor- — Megválogatjuk, kit veszünk fel magunk közé, mert a kornál is fontosabb, hogy megtartsuk, s ha lehet, még emeljük munkánk színvonalát. Kovács Erika Felépült a betoncserépgyár Befejeződött a próbatermelés, a műszaki átadás és megkezdte az üzemszerű munkát a dunakeszi betoncserépgyár, amelynek létrehozására, a gépek szállítására és fe'fszereíés-ere a 43-a.s számú Állami Építőipari Vállalat a NIKEX közreműködésével egy évvel ezelőtt kötött szerződést az olasz VORTEX-HYD- RA céggel. A tervek szerint az új gyár a jövő évben mintegy 15 millió betoncserepet és kiegészítő idomot állít elő, s fokozatosan éri el teljes kapacitását, az évi 20 millió darabos termelést. Ahol ◦ fogaink készülnek A fémes munkateremben a rögzített pótlásokon dolgoznak A minta artikulálása Sok múlik az ügyes kezeken Aki adaptál — Halmos! Rozália öntészet, csak kicsiben Bencze Péter felvételei Jövő évi csillagászati naptár Áprilisban Föld-közeibe ér d Halley-üstökös A bolygónkat 76 évenként meglátogató Halley-üstökös 1986 első hónapjaiban tovább halad Földünk felé. Április 11-én érkezik legközelebb, akkor 63 millió kilométer választja el tőlünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vándorló égitest jobban megmutatja magát. Hazánk területéről jövőre szabad szemmel már nem érdemes az égbolton a távoli vendéget keresni. Január első napjaiban kézi távcsővel talán még meg lehet pillantani. Attól kezdve a Halley — a csillagokhoz képest — délnyugat felé elmozdul és január második felében eltűnik a nyugati látóhatáron. Márciusban és áprilisban a hajnali égbolton ismét feltűnik, de olyan közel a horizonthoz, hogy kevés remény lesz megtekintéséreÚtban van az öt űrszonda, — a két szovjet Vega, a közös nyugat-európai Giotto, valamint a japán Szuiszei és Szakágaké — melyek március 6- és I3-a között találkoznak a fénylő üstökössel. A két szovjet Vega elnevezésű Interkozmosz űrszonda felszerelésében hazánk is részt vett. Magyarország szállította a nagy teljesítményű televíziós kamerákat mozgató elektronikus műszereket, valamint a Tünde elnevezésű részecskeszámlálót és a Plaz- mag plazmaelemző készüléket. Ugyancsak hazai gyártmányú a fedélzeten elhelyezett adatgyűjtő berendezés. Az utóbbinak különösen nagy ■zerepe lesz, mert az űrszondák több mint 250 ezer kilo- fcéfrw óránkénti •ebessé#-. gél haladnak el a Halley mellett. A műszerek lefényképezik az üstökös magját, mérik elektromos és mégneses terét, valamint a por- és gáz- részecskék sűrűségét, összetételét. Az adatokat a magyar adatgyűjtő tárolja és folyamatosan továbbítja a földi megfigyelő állomásokra. Az űrszondák feladatuk elvégzése után nem térnek vissza a Földre, hainem tovább keringenek a bolygóközi térben. Az égbolt kaméleonjának is nevezett üstökös, legközelebb 2062-ben randevúzik Földünkkel. Jövőre más ritka természeti jelenségeket is megfigyelhetnek a csillagászat iránt érdeklődők- Két alkalommal, április 24-én és október 17- én lesz teljes holdfogyatkozás- Magyarországról csak az október 17-én, 19.41 órától 20.55-ig tartót követhetjük nyomon. Teljes holdfogyatkozás akkor következik be, amikor a Föld a Nap körüli pályán, vándorolva úgy kerül a Nap és a Hold közé, hogy a Nap sugarait „elzárva” teljes árnyékot vet a Holdra. Távcsővel már 18.29 órától nyomon lehet követni. ho- gvan halad kilométerenként előre a Hold krátereit elborító sötétség. A Hold felszínéről az utolsó árnyékcsíkok 22.07 órakor tűnnek el. Két napfogyatkozás is lesz: április 9-én részleges, október 3-án pedig részben gyűrűs, részben teljes. Magyarországról egvjket sem lehet megfigyelni- Az áprilisi. az Antarktiszról, az októberi pedig az Atlanti-óceán észaiká ré&aéíöl látható- (MTI) Politika és közigazgatás mondani' szokták ügyfélcent« rikus, igazgatási stílust. Természetesen azok az jgazA közigazgatásnak az a rendeltetése, hogy a társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzéseket mindenkire kötelező állami akarattá formálja és eszközeivel gondoskodjék megvalósításukról. A politika és közigazgatás közvetlenebb kapcsolatának lehetünk tanúi, ha a politikai elhatározásokat összevetjük a közigazgatás által kiadott jogszabályokkal, intézkedésekkel. Azt látjuk, hogy a társadalmi fejlődés kérdéseire reagáló politikai válaszok a közigazgatás munkájában is hangsúlymódosulásokat követelnek. Az előtérbe került szociálpolitikai feladatok például intenzívebb munkát igényelnek a szociális ügyekkel foglalkozó közigazgatási szervektől. A lakásellátási politika néhány évvel ezelőtti változása a lakások tanácsi elosztásának rendjét korrigálta. A munka nélküli jövedelemszerzés és a nemkívánatos jelenségekkel szembeni hat-i hatósabb fellépés szigorúbb ár- és adóellenőrzést tett szükségessé. A közigazgatás nem minden ponton igazodik automatikusan a megváltozott követelményekhez. A szervezeti és létszámügyekben a közigazgatás stabilitásra törekszik. Saját elhatározásából ritkán hajt végre átcsoportosításokat Az erre való kezdeményezés többnyire a politikától indul ki az államigazgatás elvi-politikai irányításának folyamatában. A közigazgatáson, elsősorban a lakossághoz közelebb álló tanácsokon múlik, hogy miként valósulnak meg a terület« és taltipülésfejlesittéeí célok, milyen az ellátás színvonala. Az általuk felhasznált források, miután nem termelő szféráról van szó, nagyobbrészt a költségvetésből származnak. Rendszerint az a helyzet, hogy az igények mindig nagyobbak, mint a rendelkezésre álló eszközöl-: nagysága. Az e|)ből származó feszültsége« gyakran kikerülhetetlenül a közigazgatásban csapódnak le még akkor is, ha ott a legjobb szándék szerint intézik a közösség dolgait. Ezért nagyon fontos segítséget jelent annak a helyes politikai megítélése, hogy egy-egy fejlesztésben mi múlik a közigazgatási szerveken és melyek a rajtuk kívülálló tényezők. Hasonló közvetlen összefüggés van a pártszervezetek és -szervek gyakorolta politikai irányítás módszerei és a köz- igazgatás munkastílusa között. A lakosság széles tömegeivel párbeszédet folytató, a cselekvő támogatásra építő po-' litika a közigazgatástól is ilyen szemléletű tevékenységet követel. Erre legjobb bizonyíték a tanácsigazgatásra vonatkozó közigazgatás-politika. A tanácsi önállóságban, a testületek szerepének növelésében, a kötetlenebb gazdálkodási lehetőségek megteremtésében, az irányítás rendjének korszerűsítésében, lényegében mindenütt a párt általános politikája tükröződik. Annak a társadalomirányítási gyakorlatnak a köz- igazgatásban való megjelenése, amely az élet minden területén fokozni kívánja az érdekeltséget és felelősséget, amely igyekszik visszaszorí- m wróiák#» beavatkozásait a helyi kezdeményezéseket gátló kötöttségeket. A közigazgalas legkeizel- fogiiatóbban a lakossággal való mindennapos érintkezése során politizál. Az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat intéző közigazgatási alkalmazottaknak mindig azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a hozzájuk fordulók őket a közhatalom képviselőinek tekintik. Tegyük hozzá: teljes joggal. Hozzáállásuk, magatartásuk alapján nemcsak róluk vagy az általuk reprezentált szervről alkotnak véleményt. A közigazgatás társadalmi közérzetet, és pedig politikai közérzetet, hangulatot alakító tényezőként jelenik meg. Meggyőződésünk, hogy az ilyen, vagy olyan hatás akkor jelentkezik, amikor az állampolgár belép a tanácsházára. Fontos, hogy tud-e tájékozódni, könnyen megtalálja-e az illetékest. Ha várakoznia kell, az milyen körülmények között történik. Az ügyintéző annak tudatában hallgatja-e meg, hogy a hozzáfordulónak az előadott ügy a legfontosabb. A megoldást keresi-e vagy a megoldás akadályait. Feleslegesen kér-e iratokat, bizonyítékokat. Az írásbeli értesítések hangneme, a kioktató, nyers stílus éppen úgy megengedhetetlen, mint az udvaros, ám érthetetlen ködösítés. A személyesebb megszólítás sem jelent bizalmaskodást. Mindez nem igényel mást, mint nagyobb odafigyelést, adott esetben türelmet, vagy ahogy fclÓGRÁD Z ,1985. d gatási szervek, amelyek a korlátozottan rendelkezésre álló anyagiak — lakás, telek, helyiség, segélyek — elosztását végzik, nem tudnak minden Igényt kielégíteni, rangsorolniuk kell. Gyakran kell engedélyeket megtagadniuk, ellenőriznek, jogsértések esetén bírságolnak. Ezek kétségtelenül nem népszerű intézkedések. Az érintettek nehezen is látják be, hogy ilyenkor a társadalmi igazságosság érvényre juttatásáról, vagy a közösségi érdekek védelméről van szó. Mennyivel másabb azonban fogadtatásuk, ha a közigazgatás részéről következetességet és nem kivételezést, indokolatlan előnyhöz juttatást tapasztalnak. Ha a döntések indokolása közérthető, meggyőző, tényekre alapozott és nem követhetetlen jogszabályi idézetek gyűjteménye. A közigazgatás működése többnyire szabályozott rendben zajlik, ami — valljuk be — a kívülállók számára nem mindig követhető. Súlyosbítja a helyzetet, ha a döntésekkor mérlegelt szempontok sem világosak. Ilyenkor az állampolgárok kiszolgáltatottnak érezhetik magukat és nagyobb a hatalommal való visszaélés lehetősége is. Megelőzésére a köz- igazgatásban sincs más recept, mint a nagyobb nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzések kiszélesítése, hatékonyabbá tétele, a közigazgatás demokratizmusának nö« velését, fejlesztését célzó politika megvalósítása. Dr. Bálint Tibor 28., szombal 5
