Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-28 / 303. szám

Fogadós a Kremlben Of óv »lőtt Véget lehet vetni az atomrobbantásoknak Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken ismét az atomrobbanások beszün­tetésére szólította fel az ösz- szes nukleáris hatalmat, s megerősítette, hogy a Szov­jetunió kész ilyen értelmű kötelezettségvállalás helyszí­ni ellenőrzését is elfogadni kölcsönös alapon. Gorbacsov Andrej Gromi- kóval, a Szovjetunó Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökével és Nyikoiai Rizs kovval, a Minisztertanács el­nökével pénteken a Kreml­ben a Moszkvában aiíkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetőit fogadta. A nagykövetek előtt Mihail Gorbacsov mon­dott újévi ünnepi köszöntőt. Hangsúlyozta: 1985-ben sok súlyos veszélyt felidéző, vagy reménytkeltő esemény zajlott le a világon. A kormányoktól és a széles nemzetközi köz­véleménytől függ. hogy e két irányzat közül melyik kere­kedik felül, és hogy 1986 a néoek békéjét és biztonságát erősítő intézkedések, a nem­zetközi együttműködés éve lesz-e. vagy súlyosbítja az emberiséget fenyegető atom­veszélyt. ..Minden nép és minden or­szág. legyen az nagy, köze­pes 'vagy kicsi, nemzeti ta­pasztalataival képes hozzá­járulni a béke és a nemzet­közi együttműködés ügyéhez” — hangsúlyozta a továbbiak­ban Mihail Gorbacsov, majd hangoztatta: „Az utóbbi idő­ben a Kelet és a Nyugat kö­zött olyan üzenetek váltásá­ra került sor, amelyek bizo­nyos reményt keltenek, vagy fogalmazzunk óvatosabban, felvillantják a kölcsönösen elfogadható megoldások felé haladás halvány reményét. A genfi szovjet—amerikai talál­kozó óta bizonyos általános felmelegedés tapasztalható a nemzetközi légkörben. Az atom- és űrfegyverekkel kap­csolatos tárgyalások kérdései­ben megjelentek, sőt inkább lehetőségként felmerültek bi­zonyos találkozási pontok. Mi­ként zajlanak tovább, első­sorban attól függ, milyen konkrét lépésekben testesül majd meg mindaz, amit a genfi csúcstalálkozón mond­tunk. Más nemzetközi fórumok­ról szólva Gorbacsov a to­vábbiakban kijelentette: kez­denek kirajzolódni a lehetsé­ges megállapodás körvonalai a stockholmi értekezleten, de még keménv munka áll a résztvevők előtt; a közép-eu­rópai haderők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon pe­dig a felek mintha jobban figvelembe vennék egymás érdekeit, szovjet részről most tanulmányozzák a Nyugat legutóbbi javaslatait. A genfi leszerelési értekez­leten a jelek szerint kezdik megérteni, milyen halasztha­tatlan szükség van a vegyi- fegvverek betiltására, minden atomkísérlet beszüntetésére, az erőszak kizárására a világ­űrből. E tárgyalásokon azon­ban még komoly erőfeszíté­sekre van szükség a sikerhez, és a Szovjetunió kész is meg­tenni a kiegyensúlyozott meg­állapodásokhoz vezető út reá eső részét. Ä hét 3 kérdése — A széles közvélemény figyelmének középpontjában áll ma az atomrobbantások kérdése — mutatott rá a to­vábbiakban a főtitkár. — A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy véget lehet vetni ezek­nek a robbantásoknak. Szov­jet részről ezert felszólítot­ták, s ezúton ismét felszólít­ják az Egyesült Államoka', hogy kövesse a Szovjetunió példáját, és szüntessen be minden kísérleti atomrobban" tást. Gorbacsov emlékeztetett rá, hogy a robbantások be­szüntetését elutasítók ürügy­ként gyakran hivatkoznak az ellenőrzés állítólagos nehézsé­geire. A főtitkár ezért leszö­gezte: „A Szovjetunió eseté­ben az ellenőrzés kérdése nem képezhet komoly akadályt. A Szovjetunió az ellenőrzésben kész a leghatározottabb lépé­sekre, köztük a helyszíni el­lenőrzésre is.” „Országunk saját keserű tapasztalata árán győződött meg arról, mit jelent a hit­szegő támadás, és ezért leg­alább olyan mértékben érde­kelt a megbízható és szigorú ellenőrzésben, mint bárki más. A jelenlegi nemzetközi körülmények között, amikor hiányzik a kölcsönös bizalom, az ellenőrző intézkedések egy­szerűen elengedhetetlenek. Végre lehet ezeket hajtani nemzeti technikai eszközök­kel, vagy nemzetközi ellenőr­zés keretében is. A lényeg csupán az, hogy konkrét meg­állapodások betartásának el­lenőrzéséről legyen szó” — hangsúlyozta a főtitkár. További nagy nemzetközi problémákról szólva Mihail Gorbacsov kijelentette: a Szovjetunió határozottan ki vánja. hogy a jövő évben elő­re léphessünk a politikai ren­dezésben a Közel-Keleten, Közép-Amerikában, az Afga­nisztán körül kialakult hely­zetben, Afrika déli részén és a Perzsa-öböl térségében. A Szovjetunió kész más orszá­gokkal együtt keresni az igazságos megoldásokat és kész — ahol erra szükség mutatkozik — megfelelő ga­ranciákat i* váilalni. 1. Hogyan alakul a nuk­leáris kísérletek szünetelteté­sére vonatkozó moratórium­vita? Vérengző terroristák Súlyos merénylet színhelye Tolt pénteken a római fiumi- cinói polgári repülőtér- Arab terroristák egy csoportja ké­zigránátokkal és géppisztoly­sorozatokkal rátámadt az El A! izraeli légitársaság jegy­kezelő pultjánál várakozó utasokra. A lövöldözéssé a rendfenntartó erők azonnal válaszoltak, s a tűzharcban összesen tizenhárom ember lelte halálát, hetvenen meg­sebesültek. A vérengzés reggel, néhány perccel kilenc óra után tör­tént a repülőtéri pultok és a bár közelében. A merénylők két kézigránátot dobtak az amerikai légitársaság pultjá­hoz, a robbanás nagy krátert ütött a padlón. Egy másik gránátot a bárban ülő embe­rek közé hajították. Ezután vaktában lövöldözni kezdtek az izraeli légitársaság pult­jánál várakozó utasokra akik közül a legtöbben rögtön a földre vetették magukat. A támadásra az egyik izra­eli biztonsági' alkalmazott lö­vésekkel válaszolt, s közbe­léptek az oiasz rendőrök is A tűzharcban nyolc utas. három terrorista és a közbe­lépő izraeli biztonsági alkal­mazott vesztette életét. Egy négyéves kislány a kórház­ban, a merénylet után halt meg- Jelenleg több kórház­ban ápolják a sebesülteket, tíznek rendkívül súlyos az állapota. A legfrissebb értesülések szerint hat arab személy kö­vette el a példátlan véreng­zést. Kettőt közülük sikerült elfogni. Mindegyik állig fel volt fegyverezve, az egvik merénylő testén tizenegy ké­zigránátot találtak felfűzve- (MTI) Az osztrák belügyi jelen­tések szerint a bécsi repülő­téri támadásnak négy halott­ja és 15 sebesültje van. A sebesültek között három rend­őr is van. A belügyminisz­térium megerősítette, hogy két terroristát letartóztattak. A robbanás közelében több magyar állampolgár is tartóz­kodott. Köztük Kibédi Ervin színművész, Ambrus Kiry énekesnő, Fábián János zon­Magyar állampolgárok a bécsi repülőtéri támadás közelében gorista. Szegedi Molnár Géza parodista és Berényi György színművész. Közülük Szegedi Molnár Géza súlyosan, Fábián János könnyebben megtérült. Szegedi Molnár Gézát kór­házba szállították, a többiek hazatérnek. A bécsi rendőrség jelenté­se szerint a merénylet az El A1 izraeli légitársaság jegy­pénztárának közvetlen köze­lében történt. (MTI) Nyugtalan és puskaporos volt a karácsony a világ szá­mos pontján. Határháború két afrikai ország között, vé­res összetűzések Dél-Afriká- ban, meghiúsult ünnepi tűz­szünet Salvadorban, példát­lan biztonsági intézkedések közepette zajló éjféli mise Betlehemben-.. Igaz, a kelet—nyugati kap­csolatok fő frontvonalán vi­szonylagos csend honolt, a szakértők azonban alighanem még az ünnepek alatt is szorgosan tanulmányozták a genfi dossziékat a január 16- án újrakezdődő szovjet— amerikai fegwerzet korláto­zási tárgyalásokra. S volt egy-két olyan téma is, ame­lyek körül az ünnepi héten sem ültek el a hullámok. Szorít az idő. és január el­sején lejár a Szovjetunió ál­tal egyoldalúan vállalt atom­fegyver-kísérleti moratóri­um. valamint a SALT—2 kü­lönös érvényessége is. Ami az első kérdést illeti, az Egyesült Államok mind ez. idáig visszautasította a szov­jet javaslatot, márpedig nyil­vánvaló, hogy Moszkva sem vállalhat egyoldalú kötele­zettséget az időik végezetéig. Washington nem volt képes igazi érveket felsorakoztatni, különösképpen azután, hogy szovjet részről haj’andók bi­zonyos helyszíni ellenőrzésre is. (Svédország nemzetközi számítóközpont létesítését ajánlotta fel, ugyancsak a hatékony nemzetközi kontroll érdekében.) Mindinkább nyilvánvaló tehát, hogy az USA űrfegyverkezési prog­ramja. és a fegyverkezési ver­seny folytatása miatt ragasz­kodik a nukleáris fegyverkí­sérletekhez. A kedvezőtlen hatás csök­kentése érdekében azonban Reagan olyan nyilatkozatot tett közzé, hogy tárgyalások kezdődhetnének a Szovjetunió által indítványozott új ellen­őrzési lehetőségekről, s ennek keretében az Egyesült. Álla­mok megvizsgálná két ko­rábban elfogadott megállapo­dás törvénybe iktatását- (Több mint tíz évvel ezelőtt a két nagyhatalom 150 kilo- tonnás felső határt szabott a föld alatti nukleáris fegyver- kísérleteknek, Washington­ban azonban ezt a megálla­podást nem ratifikálták.) Ne­héz lenne pontosan előreje­lezni, kezdődnek-e megbeszé­lések, s pontosan milyen ke­retek között folynak majd, de annyi megállapítható, hogy kétségtelen mozgás van a nukleáris kísérletek eltiltá­sának, illetve korlátozásának kérdése körül.. Amennyiben az Egyesült Államok, a köl­csönös biztonság és a jószán­dék oldaláról közelíti majd meg a bonyolult problemati­kát, lehetséges lesz az előre­lépés, esetleg még a követ­kező csúcsértekezlet előtt. En­nek pontos dátumát még nem tették közzé, de a világsajtó egyre inkább a júniust em­legeti. Január elsején lejár a SALT—2 megállapodás érvé­nye is. Ezt a fegyverkorláto­zási megállapodást a hadá­szati rendszerekre vonatkozó­an (interkontinentális raké­ták, nukleáris meghajtású, atomrakélákkal ellátott ten­geralattjárók, stratégiai légi­erő) 1979 nyarán, a mostani genfit megelőző bécsi csúcs- értekezleten írta alá Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter. Hivatalosan soha nem lépett életbe, mert az amerikai kongresszus ,nem ratifikálta, de kölcsönös egyetértés alap­ján 1985 december 31-ig vál­lalták betartását- Most a hosszabbításról van szó, leg­alább egv esztendőre, ami nyugodtabb tárgyalási lég­kört teremthetne egy újabb egyezmény kidolgozásához. Szovjet részről egyértelmű­en helyeselnék a SALT-hosz- szabbítást, az ameri Icai veze­tésben azonban heves vita zajlik körötte. A külügymi­nisztérium szakértői általá­ban az újabb év mellett fog­laltak állást, a Pentagon vi­szont szeretne „fekvldozást” kapni még e korlátozás alól is. Weinberger hadügvminisz- ter. a lélektani hadviselés is­mert módszereit alkalmazva, a Szovjetuniót pórbálta vá­dolni a SALT-egyezménv megsértésével — Moszkvában határozottan cáfolták ezeket az állításokat. 2. Mi áll a karácsonyi ha­tárháború hátterében? A jelentések — s ez nem ritka az afrikai határháborúk esetében, — ellentmondáso­sak. Nehéz lenne hitelesen felmérni, vajon sikeresek vol­tak-e valóban a közvetíté­sek. s végképp befejeződött-e a két szomszédos állam, a Burkina Köztársaság és a Mali Köztársaság fegyveres viszálya. A két szahel-övezetbeld ország, Mali (az egykori Francia-Szudán) és Burkina (magvarra fordítva: a be­csületes emberek földje. ez Felső-Volta új neve) negyed- százada nyerte el független­ségét a francia gyarmatosí­tás hosszú időszaka után. A kolonialista korszakban Pá­rizs többször is átszervezte afrikai birodalmát. Felső- Voltát például két alkalom­mal a szomszédos gyarmatok­hoz csatolták, de mindkét esetben később visszaállítot­ták önálló közigazgatását- Mindebből az is következik, hogy a gyarmatosítók által hátrahagyott súlyos örökség, a vonalzóval húzott határok, a széttagolt törzsi területek a földrész e pontján is érez­tették, sőt máig éreztetik ha­tásukat. Burkina és Mali között ezért súlyos viszályok rob­bantak ki, s ezek 1974-ben rövid, de véres határháborús konfliktushoz vezettek. 1983- ban egy nemzetközi bíróság megvonta a véglegesnek mon­dott határokat, de most is­mét kiújultak az ellentétek, mindkét fél természetesen a másikat tartja felelősnek az eseményekért. A vitatott területek állító­lag rendkívül értékesek: urániumot, mangánt, más rit­ka fémeket és földgázt rejte­nek magukban. Ám ez egye­lőre a jövő A jelen, hogy Afrika két olyan országa vi­askodik, amelyek a Szahel éhségövezetébe tartoznak, s a legszegénvebbek közé tartoz­nak. Háborúskodni egyiknek sem lehet igazi érdeke, ezért indult meg a békéltetés sok­fajta próbálkozása, és külö­nösképpen aktív lehetett e téren Líbia Az Afrikai Egységszervezet már több határozatában rá­mutatott: a kontinensen meg­húzott határvonalakkal kap­csolatban számos észrevétel jogos. De annál, hogy ilyen határok vannak, már csak az lenne rosszabb, ha ezeket ta­gadnák, és folytatódna az ál­datlan határháborúk sora- Remélhetőleg Burkina és Malii „karácsonyi háborúja” csupán múló epizód lesz, mi­közben Afrika annyi igazi gonddal szembesül... A társadalmi-gazdasági fej­lődés meggyorsításának idő­szakában különösen fontop a szellemi élet gazdagítása. A szovjet filmművészeknek mű­vészi feladataik megfogalma­zása során figyelembe kell venniük a társadalmi gyakof. lat és az alkotások kölcsön­hatását is — ez a szovjet film programja. Az utóbbi időben született filmek legjobbjaiból, a ma dolgozó legjobb rendezők te­vékenységéből ítélve a szovjet filmművészet kész megfelelni az új követelményeknek. Ked­vező kép bontakozik ki a le­endő filmek lehetséges alap­jául szolgáló irodalmi ter­mésből is. Ám ha kézbe vesszük mond­juk a moszkvai moziműsort, látnivaló, hogy meglehetősen nagy a nyugati kommerszfil- mek választéka- Másfelől, sta­tisztikai adatok szerint a Szovjetunióban mintegy száz­ötven filmet forgatnak éven­te. Ahhoz, hogy egv film nye­reséges legyen, legalább egy­millió nézőnek kell rá jegyet váltania. Az elkészült filmek több mint felére félmillió né­ző sem kíváncsi, kétmillió né­zőt pedig csak a filmek egy­negyede vonz a Szovjetunió­ban, holott a szovjet emberek Az SZKP kongresszusa elé: Milyen legyen a szovjet f/közönségfilm #/< NÓGRAD - 1985. december 28., szombat köztudottan nagy mozijárók. Nem is az a fő baj, — mint a kérdéssel leggyakrabban foglalkozó Komszomolszkaja Pravda megállapította — hogy pusztán szórakoztató, könnyed nyugati produkciókat is vetí­tenek a mozikban, hanem, hogy ezekre a filmekre a be­vételi tervek teljesítése érde­kében van szükség. A nyugati filmművészet értékes alkotá­sai ugyanis éppúgy nem hoz­nak kasszasikert, mint a szovjet filmek többsége. Alekszandr Gelman, a Pré­mium és a Mi alulírottak cí­mű filmek írója arról szólt a Szovjet Filmművészek Szö­vetsége titkárságának ülésén, hogy a komoly, aktuális té­mákat feszegető filmek óriá­si ellenállásba ütköznek. Pe­dig csak az igazság bemuta­tása biztosítja a sikert. A szovjet rendezők viszont gyakran választják a köny- nvebb ellenállás útját: nyu­gati mintára forgatnak „kö­zönségfilmeket”­Vagyis hiba van a mecha­nizmusban. A stúdióknak mindegy, hogy ki használja ki a kapacitásukat, kinek a művei révén teljesítik a ter­vüket. A forgalmazóknak mindegy, hogy mivel szerzik meg a szükséges bevételt. A kritikust nem érdekli, hogy az általa jónak tartott film vé­gül is hány nézőt vonz. Azok a rendezők pedig, akiknek si­került magas színvonalú és sikeres filmet forgatniuk, nem mindig kapnak újabb lehető­séget. A Vörös kányafa rendezője, Vaszilij Suksin például soha­sem valósíthatta meg álmát, a Sztyepan Razinról szóló filmet. Marlen Hucijevnek, a Júliusi eső rendezőjének, vagv Elem Klimovnak, a „Jöjj és lásd” alkotójának többéves szünet volt a pályá­ján- Ugyanez vonatkozik And­rej Szmirnovra, a Belorusz pályaudvar, Rolan Bikovra, a Madárijesztő és az „Ajbolit— 66”, Kulisra, a Holt szezon, Julij Karaszikra a Július ha- todika és a Dingo, a vadku­tya rendezőjére. Évekig nem forgatott German, Gubenko, Mitta... A gazdaságban megindult annak a mechanizmusnak a létrehozása, amely megakadá­lyozza az elavult, rossz minő­ségű termékek gyártását. Ilyen rendszer létrehozására van szükség a filmgyártásban is. A jelenlegi értékelési rend­szer ugyanis teljesen elavult- Egy ismert rendező vélemé­nye szerint az lenne a leg­tanulságosabb, ha minden kommentár nélkül közzéten- nék a filmek listáját és beso­rolásukat. El lehetne gondol­kodni. hogyan került az anyagilag is legjobban hono­rált kategóriába — amely magas művészi és eszmei színvonalat, fontos problémák ábrázolását, mély iellemfor- málást és jelentős alkotói megoldásokat ígér — renge­teg. művészi és társadalmi szempontból teljesen értékte­len. vagy éppenséggel káros film. A Komszomolszkaja Prav­da más módszert választott a filmek rangsorának megálla­pítására. Sorszámmal ellátva közölte az idén bemutatott 143 szovjet filmcímet, és kér­te az olvasókat, hogy válasz­szák ki közülük a legjobbakat és indokolják véleményüket, így talán jobban elválik, mi­lyennek is kell lennie az igazi .közönségfilmnek”. 3. Mi lesz a damaszkuszi egyezmény sorsa? Nabih Berri, a Libanoni sí­iták Amal nevű szervezetének vezetője kijelentette, hogy va­lószínűleg még ebben az év­ben elfogadják a damaszku­szi egyezményt. Már az ok­mány neve is mutatja, hogy Szíria milyen jelentős szere­pet vállalt tető alá hozásá­ban: valóban tevékeny da­maszkuszi közreműködésre volt szükség, hogy a szemben álló libanoni felek felhagy­janak az áldatlan testvérharc­cal, és megegyezésre töre­kedjenek. (Vonatkozik ez a keresztény—muzulmán ellen­tétekre éppúgy, mint az isz­lám táboron belül több ízben kirobbant véres összecsapá­sokra.) Remélhetőleg Berri opti­mistának tűnő kijelentése megvalósul. A reményeket, furcsa módon, táplálja a sú­lyos negatívum: lassan már mindenki kivérzik a hosszú libanoni polgárháborúban, s az ország gazdasága teljesen tönkremegy- Ugyanakkor óva­tosságra int, hogy ebben a viszályban eddig kétszáznál több tűzszünetre került sor, és hat olyan megállapodást kötöttek, amelyekről kijelen­tették. ez az egyezség most már valóban végleg rendezi a-válságot. Az alapvető kér­dések megoldatlansága, va'a- mint a többszintes és eg’es vonatkozásaiban ellenőrizhe­tetlen szembenál'ások ugyan­akkor még mindig bizonyta­lanná tehetik a helyzetet M. Lengyel László Nem támasztja alá a derű­látást, hogy Libanon újabban ikmét a szíriai—izraeli ellen­tétek színtere is. Izrael ’és!- ereje rendszeresen felder '& repüléseket végez Lib non fe­lett, s legutóbb a hírek sze­rint (jóllehet különböző cá­folatok is elhangzottak) lelőt­tek két szíriai repülőgépet! Erre Szíria határmenti kör­zetekben légvédelmi rakétá­kat telepített, megfelelő ható­sugárral. Ami Izraelben ke1- tett nagy visszHangot. s meg­osztotta a kormányköröket is. Voltak józanságra intők, de akadnak jócskán ..azonnali ellencsapást” sürgető szélső­ségesek, nem törődve e lé­pés következményeivel. Réti Ervis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents