Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
Uj törvényeket fogadott el az Országgyűlés Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde rikai és a karibi térségben, síkraszállunk a délkeletázsiai béke és jószomszédság viszonyainak megteremtése, az Irak és Irán közötti béke helyreállítása érdekében. Szolidárisak vagyunk a függetlenségük kivívásáért, illetve megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus és fajüldöző rendszerek ellen harcoló erőkkel. — A nemzetközi politika fontos pozitív tényezőjének tartjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát — mondotta végezetül Várkonyi Péter. hangsúlyozva, hogy szövetségeseinkkel együttműködve a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket törekszünk biztosítani hazai szocialista építőmunkánk, az elkövetkező ötéves terv eredményes végrehajtása számára. Ezután tovább folytatódott az Országgyűlés vitája, ahol szót kért Szabó Miklós Békés megyei, Bödőné Rózsa Edit Csongrád megyei, Nagy- iványi András budapesti, Kása Antal Bács-Kiskun megyei, Katona Sándor Fejér megyei, Lotz Ernő Borsod-Abaúj- Zemplén megyei, Tétényi Pál, az Országgyűlés Műszaki Fejlesztési Bizottságának elnöke, Lakatos László Győr- Sopron megyei, Molnár Ferenc Szolnok megyei, Tollár József Zala megyei, Fenyvesi Henrik Somogy megyei, Simon Péter Tolna megyei, Kovács András Heves megyei, Juhász Mihály budapesti, Szabóné Kakas Irén Vas megyei, Fehér Tibor Veszprém megyei, Ber- dár Béla Pest megyei, Kovács Mátyás Komárom megyei képviselők. Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásié, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes kapott szóit, hogy összefoglalj® a kétnapos vitában elhangzottakat. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés — a terv és költségvetési bizottság által! előterjesztett, valamint a vitában elhangzott módosításokkal — a népgazdaság VII. ötéves tervéről móló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. (Folytatás az 1. oldalról) lamok külügyminiszterét, akivel nyílt, tárgyszerű és hasznos véleménycserét folytattunk a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Ez utóbbiak megítélésében álláspontunk sok tekintetben eltérő, vagy éppen ellentétes, de a genfi csúcstalálkozó fontosságában és a megindult kedvezőbb folyamatok továbbvitelének szükségességében megegyező volt — Aligha vonhatja bárki is kétségbe ugyanis, hogy korunkban a világoo'ítikai helyzet meghatározó tényezője a szovjet—amerikai viszony alakulása — mondotta a továbbiakban Várkonyi Péter. — Aggodalommal láttuk, hogy a konfrontációs politika következtében a két nsgvhata- lom kapcsolatai mé'vpontra jutottak. A veszélyeket tovább fokozta az amerikai kormányzat álte’ meghirdetett és stratégiai védelmi kezdeményezésnek elnevezett terv. amely a feavverke- zési verseny rendkívül veszélyes úi fordulóiát nvithatia meg. Korménvunk ezért teljes támoffst-5cérói biztosította és biztos'Ha továbbra is a Szovjetuniónak az űrfegyverkezés megakadályozása és a meglevő nukleáris fegyverzetek radikális csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit, nagy horderejű javaslatait— A vilógbéke megőrzése szempontjából — ahogyan az a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közelmúltban nvilvánosságra hozott állásfoglalásából is világosan kitűnik — mint kiemelkedőéin fontos eseményt üdvözöltük a Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan elnök november 19—21. közötti genfi találkozóját. — A Szovjetunió számos lépést tett, hogy kedvező légkört teremtsen a genfi csúcstalálkozó számára, és hogy megalapozza az eredményes munkához elengedhetetlen kölcsönös megértést. A genfi csúcstalálkozó előkészítő szakaszában került sor a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésére. E találkozón ismét megmutatkozott az egység a világhelyzet megítélésében és annak a véleménynek a megerősítésében, hogy a nemzetközi viszonyok megjavítása új. korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös Önmérsékletet követel. . — A genfi csúcstalálkozó az alapvető nézeteltérések fennmaradása ellenére jetentős eredményeket hozott — hangsúlyozta Várkonyi Péter. — Közülük is kiemelkedik, hogv a két nagyhatalom vezetője közös közleményben kinyilvánította: megengedhetetlennek tarfia a nukleáris háború kirobbanását, el kíván kerülni bármiféle, akár nukleáris, akár hagyományos fegyverekkel vívott háborús konfliktust az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, továbbá nem törekszik erőfölényre egymással szemben. A csúcstalálkozó egy olyan átmenet kezdetének bizonyulhat, amely a jelenlegi veszélyes konfrontációi helyzetből a konstruktív megoldások keresése felé vezethet. Mindent egybevetve, a genfi csúcstalálkozó megfelel a világ népei alapvető érdekeinek, kedvezően befolyásolhatja a kelet—nyugati kapcsolatok egészét. — Az elmúlt évek kitartó erőfeszítései, a nagyszámú kezdeménvezés azt a szilárd meggyőződést alakították ki bennünk, hogy a Szovjetunió részéről eddig is megvolt és a jövőben is meglesz az együttműködés fejlesztéséhez szükséges, bátran kezdeményező. határozott politikai Heiénvi István pénzügyminiszter beszéde Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. Elöljáróban kiemelte: az 1986. évi költségvetés Összeállításakor az iránytű a most elfogadott hetedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt. — Igen sok kiemelkedő rész- eredmény ellenére ebben az evben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatokban tapasztalt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltétele annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon. Az idei terv végrehajtásának kedvezőtlen vonásai mellett igen tiszteletreméltó és megőrzendő eredményeit is hangsúlyozni kell. Fizetőképességünket ez évben is fenntartottuk. Nőtt a feldolgozóipari export nagysága. A lakosság reáljövedelme, fogyasztása a terv' szerint alakul. A kormány igazított a szabályozókon, részben évközben, részben pedig jövő évi hatállyal. Reméljük, hogy ezeknek a módosításoknak szintén kedvező hatásuk lesz; köztük a kukoricatermelés vagy egyes állattenyésztési ágazatok fokoNÚCRÁD — 1985. december 23.. hétfő zott ösztönzésének. A gondok egy másik részének megoldása rajtunk, mindnyájunk további munkáján múlik. A hatékonyság javulása, a piaci igényekhez való alkalmazkodás, illetve ennek javítása kemény, fegyelmezett munkát követel, és elsősorban tőlünk függ, hogy e téren elérjük-e azt a változást, amely a termelés és a hatékonyság dinamikus fejlődését már 1986-ban — s remélem, jövőre is mielőbb — megalapozza. A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolására épül, Hogy képesek vagyunk olyan teljesítménynövelésre, amely megalapozza a fogyasztás emelkedését, elkerülhetővé teszi a beruházások mérséklését, és tovább szilárdítja a külső és belső gazdasági egyensúlyt. Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari termelés 1 százalékos, a mezőgazdasági termelés 3—3,5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelően alakul, akkor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalékkal emelkedik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 százalékos emelésére és a külföldi adósságállomány további csökkentésére. Lehetőséget teremt a reálbérszínvonal megőrzésére és a szociális-kulturális körülmények további javítására. Ami a jövő évi költségvetést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevételek 9 százalékkal, a kiadások 10 százalékkal növekednek. Az állami költségvetés hiánya a korábbinál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vállaljuk ezt a tendenciát? Azért, mert el kívántuk kerülni a kiadásoknak egy végletesen restriktiv előirányzását, másrészt az adók nagyobb arányú emelését. Ügy véljük, hogy ezek az előirányzatok elősegítik a társadalmi-gazdasági folyamatok egészséges dinamizálását. De arról nincs szó, nem lehet szó, hogy egy ilyen hiány tartóssá váljék a népgazdaságban! A költségvetés előirányzataiban meghatározóak a vállalatok és a költségvetés pénzügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállalatok termelése jövőre növekedni fog, a hatékonyság a tervezett mértékben javul és a termelési szerkezet korszerűsödik. Nem változtattuk a pénzügyi szabályozás kereteit. Ám nem lehetett eltekinteni a szabályozók mértékének változásától néhány területen — így a többi között a nyereségadó bizonyos mértékű emelésére kényszerülünk. Kitért arra, hogy egyes termelési ágak az elmúlt időszakban növekvő támogatást igényeltek, s 1986-ra is igényelnek. Ilyen a szénbányászat. a vaskohászat és az élelmiszer-gazdaság néhány területe. Ezekben az ágazatokban — hangoztatta — nagyon következetes munkára van szükség ahhoz, hogy a termelés szerkezete előnyösebbé váljék, s igen szigorú költséggazdálkodással mérsékeljék a kiadásokat. Az adópolitikai törekvésekről szólva elmondotta: — 1986-ban a magántevékenység után fizetendő jövedelemadózásban kisebb korrekciót teszünk, amely az alacsonyabb jövedelmeknél némi mérséklést, a nagyobb — havi 15—20 ezer forintot elérő jövedelmeknél — némi adóemelést irányoz. elő. Az intézkedések szem előtt tartják a termelési politika céljait: növeljük a kedvezményeket a szolgáltató és a falusi kisipar számára, s az iparitanuló-neve- léshez nyújtott támogatást, és így tovább. A kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az árszínvonal növekedési ütemének mérséklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak növekedése az elmúlt években tapasztalt 7—8 százalékkal szemben 5 százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szőkébb körben kerül sor. Az év elején — az importárak növekedése miatt — emelkedik a személygépkocsik ára, és a tv-előfizetési díjakat, amelyek 1958 óta változatlanok, havi 20 forinttal kívánjuk emelni: ezt a műsorkészítés és -sugárzás növekvő költsége és a szolgáltatások bővülése egyaránt indokolja. A jövő év közepétől az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díját 1,50 forintról két forintra kívánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többletbevétel közvetlenül a telefon- hálózatnak — az itteni vitában is hangsúlyozott — fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5— 5,5 százalékos lesz. A Szak- szervezetek Országos Tanácsával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intézkedéseket határozott el a jövő évre, Január 1-től a szén- bányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbányászatban pedig a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók a keresetszabályozásban biztosított 6 százalékos lehetőségen felül további négy. tehát ösz- szesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Továbbá az első fél évben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, s az ingatlan- kezelést végző vidéki költség- vetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugyancsak központi béremelésben részesülnek. Igv jövőre intézkedéseket hozunk a nyugdíjak reálértékének az eddiginél szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelkedése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói áremelkedéssel: 5 százalékos lesz. A növekedés irrnimuma az eddigi 100 forint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a második rokkantsági fokozatba tartozók nyugellátása is. A hetven éven aluli nyugdíjasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelkedés mértékét tudjuk növelni: az eddigi 100 forinttal szemben ez 120 forint lesz. A gyermekgondozási díj március 1- től a gyermek másfél éves koráig jár majd. szemben az eddigi egyéves időtartammal. Életszínvonal-politikánk, szociálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támogatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, három gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosszú lejáratú kedvezményes kamatozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően — 20 —60 ezer forinttal nagyobb lesz. Bővül a munkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége; a jogcímek nagy mértékben kiszélesednek. A bányászlakásépítés támogatása duplájára növekszik. A lakáscsere illetéke 7 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és az ifjúsági takarékbetét után nyújtható különkölcsön összegét is emeljük. — Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emelkednek, az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ágazatban biztosítjuk a meglevő és az újonnan üzembe lépő intézmények gazdálkodásának alapvető pénzügyi feltételeit.. A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyugodt építőmunka belső és külső védelméhez szükséges eszközöket. Sor kerül a sorállományú katonák és határőrök illetményének emelésére is. A törvényjavaslat a tanácsoknak a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó pénzügyi tervét is tartalmazza. A tanácsok VII. ötéves tervidőszakbeli bevétele csaknem 50 százalékkal lesz nagyobb, mint a VI. ötéves tervidőszakban. Az érdekeltségi bevételek elsősorban a helyi tanácsokat illetik meg. Itt említette meg a településfejlesztési hozzájárulást, amely — az elfogadtatásával kapcsolatos gondok ellenére is — a települések igen nagy részében hasznos és a lakosságot mozgósító intézménnyé vált. A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásaik 70 százalékát az intézmények működtetésére, fenntartására fordítják, 30 százalék jut fejlesztésre. A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívül nagy, de teljesíthető követelményeket támasztanak. A jövedelmek elosztására kialakított elképzeléseink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jövedelem képzésére vonatkozó elképzeléseinket teljesíteni tudjuk — mondotta végezetül Hetényi István, s kérte a törvényjavaslat elfogadását. Puskás Sándor (Heves megyei képviselő) a terv- és költségvetési bizottság megbízásából ismertette a törvényjavaslat bizottsági vitájában elhangzott véleményeket és javaslatokat. A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1986.’ évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — egy ellenszavazattal — elfogadta. Interpellációk Ezötán az elfogadott napi* rendnek megfelelően interpellációk következtek. Vodila Barna (Borsod m*, 15. vk.), a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács ede- lényi járási hivatalának nyugalmazott elnöke interpeliált az igazságügyminiszterhez. Választókörzetének — ahol 33 településen 34 ezren élnek — kérését indokolva elmondta, hogy az Edelényben megszüntetett járásbíróság, ügyészség és közjegyzői hivatal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat csak 60—80 kilométeres utazást követően tudják elintézni. Kérte az igazságügyminisz- tert: vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az elkövetkezendő években az említett intézmények ismételten Edelényben működhessenek. Az interpellációra Markója Imre igazságügyminiszter válaszolt. Elmondta, hogy a kisebb létszámú, 2—4 fős bíróságokon és ügyészségeken sem a színvonalas vezetés, sem a káderutánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek megfelelő szakosítása nem biztosítható- Ugyanakkor elvárható, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dolgait minden egyes esetben jogpoliti- kailag helyesen, törvényesen, gyorsan és szakszerűen intézzék. Mindezt mérlegelve nem tervezik az igazságügvi szervek visszahelyezését Edelénybe. Arra viszont törekedni fognak, hogy az indokolt esetekben éljenek a helyszíni tárgyalások lehetőségével, s több fogadóórát tartsanak Edelényben. Az igazságügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy a kérést továbbra is tartsák napirenden. Az Országgyűlés Markója Imre válaszát 75 ellenszavazattal, 13 tartózkodással tudomásul vette. dr- Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) ráckevei körzeti illa torvo* a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a ráckevei üdülőkörzet kiemelt fejlesztése tárgyában. E kérést azzal indokolta, hogy a Cse- pel-sziget, a Rá^kevei-Duna és környéke a budapesti dolgozók és az ide látogató külföldiek számára is kellemes pihenésre, kikapcsolódásra kínál lehetőséget. A Pest Megyei Tanács pénzügyi lehetőségei nem adnak módot az üdülőkörzet komplex fejlesztésére. A képviselő kérte a belkereskedelmi minisztert, hogy az érintett tárcákkal együtt terjessze a Miniszer- tanács elé a Ráckevei-Duna üdülőkörzet VII- ötéves tervtől kezdődő kiemelt fejlesztését. Az interpellációra Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta: a ráckevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idején az idegenforgalmi alapból 30 millió forintos támogatást kapott. Ez a terület 200 ezer emberszámára ad kikapcsolódási lehetőséget, ezért fejlesztésére, a jogos helyi igények kielégítésére 1986-tól kezdődően az idegenforgalmi alapból és a Belkereskedelmi Minisztérium állami támogatási keretéből az eddiginél nagyobb összegeket fordítanak. A kormány jövőre megtárgyalja az idegenfor. galom hosszú távú területi ■»* településfejlesztési tervét. Ebben visszatérnek arra a kérdésre is, hogy indokolt-e — s ha igen mikor — fe’venni a meglévő négy kiemelt üdülőkörzet mellé egy ötödiketA belkereskedelmi miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az Országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — Sarlós István zárszavával ért véget. Az Ország- gyűlés elnöke boldog, sikeres új esztendőt kívánt képvis» lőtársainak és választóiknak. (MTI) akarat — hangoztatta Várko- nyi PéterA továbbiakban a hazánkban rendezett európai kulturális fórum jelentőségéről szóit. Mint mondotta: a tíz évvel ezelőtt Helsinkiben megfogalmazott célok iránti elkötelezettségünk jegyében a madridi találkozó felkérésére vállaltuk az európai kulturális fórum házigazdájának szerepét. Ebben a megbízatásban mi a Magyar Népköz- társaság iránti megbecsülés, hazánk nemzetközi tevékenysége elismerésének jelét láttuk. Átéreztük a rendező ország felelősségét, és arra törekedtünk. hogy megfeleljünk a bizalomnak: a lehető legjobb körülményeket alakítsuk ki az európai enyhülés további térnyerése szempontjából is fontos tanácskozás számára. A több mint hatvantagú magyar küldöttség tevékeny részese volt a párbeszédnek. — Az. hogy a fórum résztvevői eltérő társadalmi rendszerű és ideológiájú országokat képviseltek, törvényszerűen azzal járt, hogy egyes kérdésekben éles vitákra is sor került. A jelentős erőfeszítések dacára nem sikerült minden résztvevő számára egyaránt elfogadható záródokumentumot kidolgozni— Ennek ellenére — hangsúlyozta a külügyminiszter — a tanácskozás sikeresen töltötte be hivatását, a plenáris záróülésen felszólaló küldöttségek is pozitívan értékelték a fórum munkáját Széles körű az a megállapítás, hogy a fórumot egyértelműen az együttműködésre való törekvés szelleme hatotta át. Várkonyi Péter, a továbbiakban arról szólt: nem hagyjuk figyelmen kívül. hogy változatlanul megoldatlanok a világ külörtbőző részein meglevő válsággócok, — Ezért a tovfibtoéakbas» te síkraszállunk a közel-kelet! válság átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő, valamennyi érdekelt fél jogos igényeit kielégítő rendezése mellett. A problémák békés úton, politikai eszközökkel történő megoldását célzó erőfeszítéseket támogatjuk a közép-ame-
