Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

Uj törvényeket fogadott el az Országgyűlés Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde rikai és a karibi térségben, síkraszállunk a délkelet­ázsiai béke és jószomszédság viszonyainak megteremtése, az Irak és Irán közötti béke helyreállítása érdekében. Szo­lidárisak vagyunk a függet­lenségük kivívásáért, illetve megszilárdításáért küzdő né­pekkel, a diktatórikus és faj­üldöző rendszerek ellen har­coló erőkkel. — A nemzetközi politika fontos pozitív tényezőjének tartjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát — mon­dotta végezetül Várkonyi Pé­ter. hangsúlyozva, hogy szö­vetségeseinkkel együttmű­ködve a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket törek­szünk biztosítani hazai szo­cialista építőmunkánk, az elkövetkező ötéves terv ered­ményes végrehajtása számára. Ezután tovább folytatódott az Országgyűlés vitája, ahol szót kért Szabó Miklós Bé­kés megyei, Bödőné Rózsa Edit Csongrád megyei, Nagy- iványi András budapesti, Ká­sa Antal Bács-Kiskun megyei, Katona Sándor Fejér megyei, Lotz Ernő Borsod-Abaúj- Zemplén megyei, Tétényi Pál, az Országgyűlés Műszaki Fejlesztési Bizottságának el­nöke, Lakatos László Győr- Sopron megyei, Molnár Fe­renc Szolnok megyei, Tollár József Zala megyei, Fenyvesi Henrik Somogy megyei, Simon Péter Tolna megyei, Kovács András Heves megyei, Juhász Mihály budapesti, Szabóné Kakas Irén Vas megyei, Fehér Tibor Veszprém megyei, Ber- dár Béla Pest megyei, Kovács Mátyás Komárom megyei kép­viselők. Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólás­ié, Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes kapott szóit, hogy összefoglalj® a kétna­pos vitában elhangzottakat. Határozathozatal követke­zett. Az Országgyűlés — a terv és költségvetési bizott­ság által! előterjesztett, vala­mint a vitában elhangzott módosításokkal — a népgaz­daság VII. ötéves tervéről móló törvényjavaslatot általá­nosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminisz­ter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a taná­csok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavas­latot. (Folytatás az 1. oldalról) lamok külügyminiszterét, aki­vel nyílt, tárgyszerű és hasz­nos véleménycserét folytat­tunk a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a legfontosabb nemzetközi kér­désekről. Ez utóbbiak megíté­lésében álláspontunk sok te­kintetben eltérő, vagy éppen ellentétes, de a genfi csúcsta­lálkozó fontosságában és a megindult kedvezőbb folyama­tok továbbvitelének szüksé­gességében megegyező volt — Aligha vonhatja bárki is kétségbe ugyanis, hogy ko­runkban a világoo'ítikai hely­zet meghatározó tényezője a szovjet—amerikai viszony ala­kulása — mondotta a to­vábbiakban Várkonyi Péter. — Aggodalommal láttuk, hogy a konfrontációs politika kö­vetkeztében a két nsgvhata- lom kapcsolatai mé'vpontra jutottak. A veszélyeket to­vább fokozta az amerikai kormányzat álte’ meghirde­tett és stratégiai védelmi kezdeményezésnek elneve­zett terv. amely a feavverke- zési verseny rendkívül veszé­lyes úi fordulóiát nvithatia meg. Korménvunk ezért tel­jes támoffst-5cérói biztosította és biztos'Ha továbbra is a Szovjetuniónak az űrfegyver­kezés megakadályozása és a meglevő nukleáris fegyverze­tek radikális csökkentése ér­dekében tett erőfeszítéseit, nagy horderejű javaslatait­— A vilógbéke megőrzése szempontjából — ahogyan az a Magvar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának közelmúltban nvilvánosságra hozott állásfoglalásából is világosan kitűnik — mint ki­emelkedőéin fontos eseményt üdvözöltük a Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan elnök november 19—21. közötti gen­fi találkozóját. — A Szovjetunió számos lépést tett, hogy kedvező légkört teremtsen a genfi csúcstalálkozó számára, és hogy megalapozza az eredmé­nyes munkához elengedhe­tetlen kölcsönös megértést. A genfi csúcstalálkozó előkészí­tő szakaszában került sor a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének szófiai ülésére. E találkozón ismét megmutatkozott az egység a világhelyzet megítélésében és annak a véleménynek a meg­erősítésében, hogy a nemzet­közi viszonyok megjavítása új. korunk realitásainak meg­felelő politikai megközelítést, kölcsönös Önmérsékletet kö­vetel. . — A genfi csúcstalálkozó az alapvető nézeteltérések fenn­maradása ellenére jetentős eredményeket hozott — hang­súlyozta Várkonyi Péter. — Közülük is kiemelkedik, hogv a két nagyhatalom vezetője közös közleményben kinyilvá­nította: megengedhetetlennek tarfia a nukleáris háború ki­robbanását, el kíván kerülni bármiféle, akár nukleáris, akár hagyományos fegyverek­kel vívott háborús konfliktust az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, továbbá nem törekszik erőfölényre egymással szemben. A csúcs­találkozó egy olyan átmenet kezdetének bizonyulhat, amely a jelenlegi veszélyes konfrontációi helyzetből a konstruktív megoldások kere­sése felé vezethet. Mindent egybevetve, a genfi csúcsta­lálkozó megfelel a világ né­pei alapvető érdekeinek, ked­vezően befolyásolhatja a ke­let—nyugati kapcsolatok egé­szét. — Az elmúlt évek kitartó erőfeszítései, a nagyszámú kezdeménvezés azt a szilárd meggyőződést alakították ki bennünk, hogy a Szovjetunió részéről eddig is megvolt és a jövőben is meglesz az együttműködés fejlesztéséhez szükséges, bátran kezdemé­nyező. határozott politikai Heiénvi István pénzügyminiszter beszéde Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminisz­ter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. Elöljáróban kiemelte: az 1986. évi költségvetés Összeál­lításakor az iránytű a most el­fogadott hetedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt. — Igen sok kiemelkedő rész- eredmény ellenére ebben az evben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jövedelem növe­kedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a szándé­koltnál kisebb lesz. Ezért el­engedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatokban tapasz­talt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltéte­le annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon. Az idei terv végrehajtásá­nak kedvezőtlen vonásai mel­lett igen tiszteletreméltó és megőrzendő eredményeit is hangsúlyozni kell. Fizetőképes­ségünket ez évben is fenntar­tottuk. Nőtt a feldolgozóipari export nagysága. A lakosság reáljövedelme, fogyasztása a terv' szerint alakul. A kormány igazított a sza­bályozókon, részben évközben, részben pedig jövő évi ha­tállyal. Reméljük, hogy ezek­nek a módosításoknak szintén kedvező hatásuk lesz; köztük a kukoricatermelés vagy egyes állattenyésztési ágazatok foko­NÚCRÁD — 1985. december 23.. hétfő zott ösztönzésének. A gondok egy másik részének megoldása rajtunk, mindnyájunk további munkáján múlik. A haté­konyság javulása, a piaci igé­nyekhez való alkalmazkodás, illetve ennek javítása kemény, fegyelmezett munkát követel, és elsősorban tőlünk függ, hogy e téren elérjük-e azt a változást, amely a termelés és a hatékonyság dinamikus fej­lődését már 1986-ban — s remélem, jövőre is mielőbb — megalapozza. A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolására épül, Hogy képesek vagyunk olyan teljesítménynövelésre, amely megalapozza a fo­gyasztás emelkedését, elkerül­hetővé teszi a beruházások mérséklését, és tovább szilár­dítja a külső és belső gazda­sági egyensúlyt. Az ipari termelés 2—2,5 szá­zalékos, az építőipari termelés 1 százalékos, a mezőgazdasági termelés 3—3,5 százalékos nö­vekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelően ala­kul, akkor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalékkal emelkedik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 száza­lékos emelésére és a külföldi adósságállomány további csök­kentésére. Lehetőséget teremt a reálbérszínvonal megőrzé­sére és a szociális-kulturális körülmények további javításá­ra. Ami a jövő évi költségve­tést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevételek 9 száza­lékkal, a kiadások 10 száza­lékkal növekednek. Az álla­mi költségvetés hiánya a ko­rábbinál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vállaljuk ezt a tendenciát? Azért, mert el kívántuk ke­rülni a kiadásoknak egy vég­letesen restriktiv előirányzá­sát, másrészt az adók nagyobb arányú emelését. Ügy véljük, hogy ezek az előirányzatok elősegítik a társadalmi-gaz­dasági folyamatok egészséges dinamizálását. De arról nincs szó, nem lehet szó, hogy egy ilyen hiány tartóssá váljék a népgazdaságban! A költségvetés előirányza­taiban meghatározóak a vál­lalatok és a költségvetés pénz­ügyi kapcsolatai. Ezek azt tük­rözik, hogy a vállalatok ter­melése jövőre növekedni fog, a hatékonyság a tervezett mér­tékben javul és a termelési szerkezet korszerűsödik. Nem változtattuk a pénzügyi sza­bályozás kereteit. Ám nem le­hetett eltekinteni a szabályo­zók mértékének változásától néhány területen — így a többi között a nyereségadó bizonyos mértékű emelésére kényszerülünk. Kitért arra, hogy egyes ter­melési ágak az elmúlt idő­szakban növekvő támogatást igényeltek, s 1986-ra is igé­nyelnek. Ilyen a szénbányá­szat. a vaskohászat és az élel­miszer-gazdaság néhány terü­lete. Ezekben az ágazatokban — hangoztatta — nagyon kö­vetkezetes munkára van szük­ség ahhoz, hogy a termelés szerkezete előnyösebbé váljék, s igen szigorú költséggazdál­kodással mérsékeljék a ki­adásokat. Az adópolitikai törekvések­ről szólva elmondotta: — 1986-ban a magántevé­kenység után fizetendő jöve­delemadózásban kisebb kor­rekciót teszünk, amely az ala­csonyabb jövedelmeknél némi mérséklést, a nagyobb — havi 15—20 ezer forintot elérő jö­vedelmeknél — némi adóeme­lést irányoz. elő. Az intézke­dések szem előtt tartják a ter­melési politika céljait: növel­jük a kedvezményeket a szol­gáltató és a falusi kisipar szá­mára, s az iparitanuló-neve- léshez nyújtott támogatást, és így tovább. A kormányzat jelentős erő­feszítéseket tesz az árszínvo­nal növekedési ütemének mér­séklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak nö­vekedése az elmúlt években tapasztalt 7—8 százalékkal szemben 5 százalék lesz. Köz­ponti árintézkedésre csak sző­kébb körben kerül sor. Az év elején — az import­árak növekedése miatt — emelkedik a személygépkocsik ára, és a tv-előfizetési díjakat, amelyek 1958 óta változatla­nok, havi 20 forinttal kíván­juk emelni: ezt a műsorkészí­tés és -sugárzás növekvő költ­sége és a szolgáltatások bővü­lése egyaránt indokolja. A jövő év közepétől az előfize­tők telefonbeszélgetéseinek dí­ját 1,50 forintról két forintra kívánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többletbe­vétel közvetlenül a telefon- hálózatnak — az itteni vitá­ban is hangsúlyozott — fej­lesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5— 5,5 százalékos lesz. A Szak- szervezetek Országos Taná­csával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intéz­kedéseket határozott el a jö­vő évre, Január 1-től a szén- bányászatban a szénfalon dol­gozók, a közvetlen kisegítők és a közvetlen termelésirányí­tók, az uránbányászatban pe­dig a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók a keresetszabályozásban bizto­sított 6 százalékos lehetőségen felül további négy. tehát ösz- szesen 10 százalékos béreme­lésben részesülnek. A megvál­tozott munkaképességű dolgo­zókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Továbbá az első fél évben a bírák és az ügyé­szek, a fővárosi kerületi ta­nácsok dolgozói, s az ingatlan- kezelést végző vidéki költség- vetési üzemek egyes munka­köreiben dolgozók ugyancsak központi béremelésben ré­szesülnek. Igv jövőre intézkedéseket hozunk a nyugdíjak reálérté­kének az eddiginél szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemel­kedése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói áremelke­déssel: 5 százalékos lesz. A növekedés irrnimuma az eddi­gi 100 forint helyett 150 fo­rint lesz. Ezzel azonos mér­tékben emelkedik az első és a második rokkantsági foko­zatba tartozók nyugellátása is. A hetven éven aluli nyugdí­jasok számára a legkisebb au­tomatikus nyugdíjemelkedés mértékét tudjuk növelni: az eddigi 100 forinttal szemben ez 120 forint lesz. A gyer­mekgondozási díj március 1- től a gyermek másfél éves ko­ráig jár majd. szemben az ed­digi egyéves időtartammal. Életszínvonal-politikánk, szo­ciálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazo­dóan — növekvő támogatá­sok lépnek életbe. Az úgyne­vezett szociálpolitikai kedvez­mény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, három gyermek után 70 ezer forinttal emel­jük. A hosszú lejáratú ked­vezményes kamatozású hite­lek felső határa is — csa­ládnagyságtól függően — 20 —60 ezer forinttal nagyobb lesz. Bővül a munkáltatói köl­csönnyújtás lehetősége; a jog­címek nagy mértékben kiszé­lesednek. A bányászlakás­építés támogatása duplájára növekszik. A lakáscsere ille­téke 7 százalékról 5 százalék­ra mérséklődik, és az ifjúsági takarékbetét után nyújtható különkölcsön összegét is emeljük. — Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emel­kednek, az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ága­zatban biztosítjuk a meglevő és az újonnan üzembe lépő intézmények gazdálkodásának alapvető pénzügyi feltételeit.. A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyugodt építő­munka belső és külső védel­méhez szükséges eszközöket. Sor kerül a sorállományú ka­tonák és határőrök illetmé­nyének emelésére is. A törvényjavaslat a taná­csoknak a VII. ötéves terv­időszakra vonatkozó pénzügyi tervét is tartalmazza. A ta­nácsok VII. ötéves tervidő­szakbeli bevétele csaknem 50 százalékkal lesz nagyobb, mint a VI. ötéves tervidőszakban. Az érdekeltségi bevételek el­sősorban a helyi tanácsokat illetik meg. Itt említette meg a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást, amely — az elfogadtatásával kapcsolatos gondok ellenére is — a települések igen nagy ré­szében hasznos és a lakossá­got mozgósító intézménnyé vált. A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásaik 70 százalékát az intézmények működtetésére, fenntartására fordítják, 30 százalék jut fej­lesztésre. A jövő évi költségvetés elő­irányzatai rendkívül nagy, de teljesíthető követelményeket támasztanak. A jövedelmek elosztására kialakított elkép­zeléseink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jöve­delem képzésére vonatkozó el­képzeléseinket teljesíteni tud­juk — mondotta végezetül Hetényi István, s kérte a tör­vényjavaslat elfogadását. Puskás Sándor (Heves me­gyei képviselő) a terv- és költségvetési bizottság meg­bízásából ismertette a tör­vényjavaslat bizottsági vitájá­ban elhangzott véleményeket és javaslatokat. A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal követ­kezett: az Országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1986.’ évi költségvetéséről és a ta­nácsok 1986—1990. évi közép­távú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben — egy ellenszavazattal — elfogadta. Interpellációk Ezötán az elfogadott napi* rendnek megfelelően interpel­lációk következtek. Vodila Barna (Borsod m*, 15. vk.), a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács ede- lényi járási hivatalának nyu­galmazott elnöke interpeliált az igazságügyminiszterhez. Választókörzetének — ahol 33 településen 34 ezren élnek — kérését indokolva elmond­ta, hogy az Edelényben meg­szüntetett járásbíróság, ügyészség és közjegyzői hiva­tal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat csak 60—80 kilomé­teres utazást követően tud­ják elintézni. Kérte az igazságügyminisz- tert: vizsgálja meg annak le­hetőségét, hogy az elkövetke­zendő években az említett in­tézmények ismételten Ede­lényben működhessenek. Az interpellációra Markója Imre igazságügyminiszter vá­laszolt. Elmondta, hogy a ki­sebb létszámú, 2—4 fős bíró­ságokon és ügyészségeken sem a színvonalas vezetés, sem a káderutánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek megfelelő szakosítása nem biztosítható- Ugyanakkor el­várható, hogy az állampolgá­rok ügyes-bajos dolgait min­den egyes esetben jogpoliti- kailag helyesen, törvényesen, gyorsan és szakszerűen intéz­zék. Mindezt mérlegelve nem ter­vezik az igazságügvi szervek visszahelyezését Edelénybe. Arra viszont törekedni fog­nak, hogy az indokolt esetek­ben éljenek a helyszíni tár­gyalások lehetőségével, s több fogadóórát tartsanak Edelény­ben. Az igazságügyminiszter vá­laszát az interpelláló képvise­lő azzal a megjegyzéssel fo­gadta el, hogy a kérést to­vábbra is tartsák napirenden. Az Országgyűlés Markója Imre válaszát 75 ellenszava­zattal, 13 tartózkodással tu­domásul vette. dr- Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) ráckevei körzeti il­la torvo* a belkereskedelmi mi­niszterhez interpellált a rác­kevei üdülőkörzet kiemelt fej­lesztése tárgyában. E kérést azzal indokolta, hogy a Cse- pel-sziget, a Rá^kevei-Duna és környéke a budapesti dolgo­zók és az ide látogató kül­földiek számára is kellemes pihenésre, kikapcsolódásra kí­nál lehetőséget. A Pest Me­gyei Tanács pénzügyi lehető­ségei nem adnak módot az üdülőkörzet komplex fejlesz­tésére. A képviselő kérte a belkereskedelmi minisztert, hogy az érintett tárcákkal együtt terjessze a Miniszer- tanács elé a Ráckevei-Duna üdülőkörzet VII- ötéves terv­től kezdődő kiemelt fejlesz­tését. Az interpellációra Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter válaszolt. Hangsúlyoz­ta: a ráckevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idején az ide­genforgalmi alapból 30 millió forintos támogatást kapott. Ez a terület 200 ezer emberszá­mára ad kikapcsolódási lehe­tőséget, ezért fejlesztésére, a jogos helyi igények kielégíté­sére 1986-tól kezdődően az idegenforgalmi alapból és a Belkereskedelmi Minisztérium állami támogatási keretéből az eddiginél nagyobb összegeket fordítanak. A kormány jövő­re megtárgyalja az idegenfor. galom hosszú távú területi ■»* településfejlesztési tervét. Eb­ben visszatérnek arra a kér­désre is, hogy indokolt-e — s ha igen mikor — fe’venni a meglévő négy kiemelt üdülő­körzet mellé egy ötödiket­A belkereskedelmi minisz­ter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, és az Or­szággyűlés egyhangúlag tudo­másul vette. Az Országgyűlés téli ülés­szaka — amelyen Sarlós Ist­ván, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnö­költ — Sarlós István zársza­vával ért véget. Az Ország- gyűlés elnöke boldog, sikeres új esztendőt kívánt képvis» lőtársainak és választóiknak. (MTI) akarat — hangoztatta Várko- nyi Péter­A továbbiakban a hazánk­ban rendezett európai kultu­rális fórum jelentőségéről szóit. Mint mondotta: a tíz évvel ezelőtt Helsinkiben megfogalmazott célok iránti elkötelezettségünk jegyében a madridi találkozó felkérésé­re vállaltuk az európai kultu­rális fórum házigazdájának szerepét. Ebben a megbíza­tásban mi a Magyar Népköz- társaság iránti megbecsülés, hazánk nemzetközi tevékeny­sége elismerésének jelét lát­tuk. Átéreztük a rendező or­szág felelősségét, és arra tö­rekedtünk. hogy megfeleljünk a bizalomnak: a lehető leg­jobb körülményeket alakítsuk ki az európai enyhülés továb­bi térnyerése szempontjából is fontos tanácskozás számá­ra. A több mint hatvantagú magyar küldöttség tevékeny részese volt a párbeszédnek. — Az. hogy a fórum részt­vevői eltérő társadalmi rend­szerű és ideológiájú országo­kat képviseltek, törvényszerű­en azzal járt, hogy egyes kér­désekben éles vitákra is sor került. A jelentős erőfeszíté­sek dacára nem sikerült min­den résztvevő számára egy­aránt elfogadható záródoku­mentumot kidolgozni­— Ennek ellenére — hang­súlyozta a külügyminiszter — a tanácskozás sikeresen töltötte be hivatását, a plená­ris záróülésen felszólaló kül­döttségek is pozitívan érté­kelték a fórum munkáját Széles körű az a megállapí­tás, hogy a fórumot egyértel­műen az együttműködésre va­ló törekvés szelleme hatotta át. Várkonyi Péter, a további­akban arról szólt: nem hagy­juk figyelmen kívül. hogy változatlanul megoldatlanok a világ külörtbőző részein meglevő válsággócok, — Ezért a tovfibtoéakbas» te síkraszállunk a közel-kelet! válság átfogó, igazságos, tár­gyalások útján történő, vala­mennyi érdekelt fél jogos igé­nyeit kielégítő rendezése mel­lett. A problémák békés úton, politikai eszközökkel történő megoldását célzó erőfeszítése­ket támogatjuk a közép-ame-

Next

/
Thumbnails
Contents