Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
ITtanácskozik az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) A VII. ötéves terv életszínvonal-fejlesztési feladatainak meghatározása során abból indultunk ki, hogy javítani kell az áruellátást, a kereseteknek jobban kell tükrözniük a teljesítményeket, a szociális ellátásnak a rászorultságot, s hogy a jövedelemelosztás egészében arányosabb közteherviselésnek kell érvényesülnie. A reálbérek 1990-ben a jelenleginél mintegy 5 százalékkal lehetnek magasabb, föltéve. hogy a teljesítmények a tervezettnek megfelelően javulnak. A társadalombiztosításból származó jövedelmeknek és a szociális juttatások részaránya a lakossági jövedelmekben kismértékben, 34 százalékról 36 százalékra nő. A tervben kifejeztük azt a hosszú távra szóló törekvésünket, hogy a társadalmi gondoskodás a népgazdaság összteljesítményével arányosan bővüljön. A természetbeni juttatások körében az egészségügyet és a közoktatást továbbra is állampolgári jogosultságnak tekintjük, s igénybevételüket a jövőben is csak szűk körben — a kisebb fontosságú szolgáltatások körében — kívánjuk térítési díjhoz kötni. Fontos feladat, hogy a pénzbeli ellátások vásárlóértékét egyre szélesedő körben megőrizzük. Erre most kedvezőbbek a föltételek, mert a terv kimondja: a fogyasztói árak emelkedését az elmúlt tervidőszakénál jóval lassúbb — évi 5 százalékos — ütemre szorítjuk vissza. Ez komoly kötelezettségvállalás, amit nagyrészt gazdasági eszközökkel kell majd folyamatosan megalapozni, de határozottan fel is lépünk az indokolatlan áremelési törekvésekkel szemben. A tervidőszakban jövedelemkiegészítő intézkedésekkel növeljük a kis nyugdíjak vásárlóerejét, s a mainál tágabb körben őrizzük meg a nyugdíjak vásárlóértékét. A családi pótlékok és az ösztöndíjak vásárlóerejét — a tervidőszak egészét tekintve — megtartjuk. Hosszabb távra szóló társadalmi feladatunk az, hogy javítsuk a népesedési és az egészségügyi helyzetet. A kormány már tavaly kijelölte népesedéspolitikánk hosszabb távra és középtávra érvényes fejlesztési irányait és feladatait. Miként ez a javaslatban szerepel, a gyermek- gondozási segély rendszerét fokozatosan felváltja a nagyobb összegű támogatást nyújtó és kedvezőbb gyermekgondozási díj. Teljessé válik a bölcsődei és az óvodai ellátás. Az egészségügyi és szociális ágazat intézményeinek működtetésére és fejlesztésére a nemzeti jövedelemből némiképp növekvő hányadot, 5—6 százalékot, oktatási és művelődési célokra pedig változatlanul 8—9 százalékot fordítunk. A kormány tudatában van annak, hogy sok családnak és főként a fiataloknak ma még mindig a lakáshoz jutás a legnagyobb gondjuk. Arra számítunk, hogy a VII. ötéves terv időszakában 320— 340 ezer új lakás épül fel, s hngy a tervidőszak végén a megépült lakások egyötöde bérlakás lesz. 1990-re a lakások csaknem háromnegyede részesül közműves vízellátásban. A következő években tovább növeljük a szociálpolitikai kedvezményeket. Jövőre már az átlagosnál nagyobb kedvezményeket kapnak a fiatal házasok és a többgyermekes családok. A lakáshelyzet javítására a tanácsok társadalmi és gazdasági programot dolgoznak ki. amelyet a kormány fog jóváhagyni. — A tervkészítés befejező ezakaszában figyelmünket a gazdasági és a műszaki fejlődés kulcspontjaira, az elosztás fő arányaira'és a terv végrehajtásához szükséges legfontosabb eszközökre összpontosítottuk. Megújítottuk a bfizoonti gazdaságfejlesztési programokat, illetőleg újakat bocsátottunk útjukra- Ezen nlül — a vállalatok önállóságára építve — szervezési és más állami intézkedéseket tartalmazó gyakorlatias cselekvési programokat dolgoztunk ki arra, hogy elterjedjen nálunk például a robot- technika, a különleges minőségű anyagok gyártása, csökkenjenek a szállítási távolságok és ráfordítások, s hogy folytatódjon az intenzív gabonatermesztési program végrehajtása. A jövő évtől kezdve fokozatosan mérsékeljük az eredményesen dolgozó vállalatok fejlesztési adó- és kamatterheit avégett, hogy megköny- nyítsük a népgazdasági célokhoz kapcsolódó, ígéretes beruházásokat. Az előnyös kivitel nagyarányú növelésére vállalkozó gazdálkodó szervezeteket a fejlesztéshez kapcsolódó különféle pályázatokkal és megállapodások keretében kedvezményekkel ösztönözzük. Avégett, hogy a népgazdasági és a vállalati törekvéseket ás fejlesztési elgondolásokat jobban összehangolhassuk egymással, már eddig is folytattunk konzultációkat a nagyvállalatokkal, s a jövőben is így teszünk. Tapasztalataink arra mutatnak, hogy a vállalatok középtávú tervezőmunkájában határozott fejlődés megy végbe: az eredményes gazdálkodás kulcsát vállalataink közül egyre többen a belső erőforrások és a piaci lehetőségek sokoldalú kihasználásában keresik. A jövő év derekáig a megyei, városi és községi tanácsok szintén kidolgozzák VII. ötéves tervüket. A tanácsok gazdálkodásában új vonás, hogy különféle intézményeik fejlesztését az eddiginél jóval nagyobb önállósággal kell összehangolniuk és megszervezniük. Ezenkívül arról is maguk döntenek, hogy menynyit kívánnak fejlesztésre, működtetésre, fenntartásra fordítani. A fejlesztési források elosztása arányosabb lesz a különböző nagyságú települések között- A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére külön programot készítünk. E program több mint félezer kistelepülés gazdasági szerepét kívánja erősíteni, népességmegtartó képességét növelni. A VII. ötéves terv a kibontakozás programját vázolja föl, reális távlatokat kínálva a gazdálkodó egységek számára. A helyi elképzelések valóra váltásának esélyeit javítja az is, hogy a szabályozás új elemeinek nagyobb részét már az idén bevezettük, s így azok megismerése és az átállás már nem zavarja az új tervidőszak indulását. A kormány és a gazdálkodó szervezetek szándékai és törekvései közelebb kerülhetnek egymáshoz, ha a meglévő eszközöket mindenütt —, tehát a kormányzatban is — előrelátóan, célirányosan és takarékosan használják fel. s ha a felelősség e tekintetben mindenütt erősödik- így több juthat mindenkinek, s ritkábban kell beavatkoznunk a mindennapi dolgok menetébe. A VII. ötéves népgazdasági terv egyértelműen mutatja a haladás irányát, s összefogott feltételrendszert és cselekvési programokat ad a következő évek társadalmi és gazdasági fejlődése számára — mondotta végezetül Faluvégi Lajos, a kormány nevében kérve a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Az expozé után megkezdődött a vita. Elsőként Bognár József, az Országgyűlés térvés költségvetési bizottságának elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója szólalt fel. Szót kapott Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke, dr. Schmidt Ernő, Vas megyei, Vassné Nyéki Ilona Pest megyei, Mérei Emil Baranya megyei, Pál László Istvánná Somogy megyei, maid Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára (országos listán megválasztott képviselő) mondott beszédet. Felszólalt a továbbiakban Csipkó Sándor Bács-Kiskun megyei, Ladányi József Borsod megyei, Juratovics Aladár Csongrád megyei. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária fővárosi képviselő, majd Bíró Miklós Szabol cs-Szatmár megyei, dr. Juhár János Pest megyei képviselő. Ezután az elnök Tőzsér Gáspár Nógrád megyei képviselőnek adta meg a szót. Tőzsér Gáspár: Van jövője a szénbányászatnak Tőzsér Gáspár, Nógrád megye 4-es számú választókerületének országgyűlési képviselője, a Nógrádi Szénbányák munkavédelmi főeilenőre, hozzászólásában • törvény- javaslat azon részéhez kapcsolódott, amely a bányászat és a bányászok helyzetére utal. Először Nógrád megye szénbányászatáról beszélt, amely 1986-ban ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. — Nógrád megye történetében fontos szerepet töltött be a szénbányászat, mely ma is a legtöbb dolgozót foglalkoztató vállalat. Képviselőként nap mint nap meggyőződhetek arról, hogy bányászaink élvezik a környezetünk megbecsülését, tapasztalataink pedig, hogy ennek szeretnének megfelelni. A Nógrádi Szénbányák Vállalata — súlyánál fogva — alapvetően nem meghatározó a magyar szénbányászat vonatkozásában, de fontos a megye számára, hogy amit a népgazdaság elvár, azt becsülettel teljesítse — mondotta Tőzsér Gáspár. A képviselő utalt arra, hogy a vállalat a hatodik ötéves tervi 5 millió tonnás termelését már november 22- én teljesítette. Ezen belül nagy jelentőségű, hogy a tervezett 475 ezer tonna lakosságnak szánt szénmennyiség helyett 527 ezer tonnát adtak. Ez fontos politikai kérdéssé vált, különösen a tervidőszak második szakaszában, mert a lakosság részéről sok volt a kritika a széneilátási nehézségek miatt. Az idei tél. re való felkészüléshez a lakossági szén termelését 20 százálékkal túlteljesítik. A szénkutatási lehetőségek kihasználásának idézése után örvendetesnek minősítette a felszólaló, hogy javították a dolgozók élet- és munkakörülményeit. — Tudjuk, hogy a bányászat létszámmegtartó képessége nem csupán a pénzen, hanem a jó munkahelyi légkörön is múlik. Éppen ezért a tervciklusban nagy gondot fordítottunk a szociálpolitikai feladatok végrehajtására. így többek között sikerült csökkenteni a nehéz fizikai munkát, előreléptünk a kulturális, az üzem-egészségügyi és egyéb szolgáltatások területén. A továbbiakban Tőzsér Gáspár arról beszélt, hogy gondok is akadtak bőven, az eredmények ellentmondásokat is takarnak. Lassú a műszaki fejlődés üteme, visszaesett a mélyművelésű termelés, egyre nagyobb a produktív létszámhiány. A továbbiakban így fogalmazott a képviselő: — Meggyőződésem, hogy hazánkban a szénbányászoknak hosszú távon Jövője van. Az Iparág elkészítette a VII. ötéves terv koncepcióit, a Nógrádi Szénbányák 800 millió forint beruházással gazdálkodhat, amelyért évi 1 millió tonna szenet kell termelni, növelve a minőségi, azaz a lakossági széntermelést. Mi, nógrádiak készek vagyunk a széntermelésünk 40—50 százalékos növelésére, ha ehhez az anyagi, műszaki feltételek megteremthetők. Mindez akkor teljesíthető, ha hatékonyabban dolgoznak és feltárják a belső tartalékokat. Utalt arra, hogy hazai energiaigényünket biztonsággal ki kell elégíteni, mégpedig a szénbányászat megfelelő fejlesztésével is. — A háztartásoknak szüksége van a hazai és viszonylag olcsóbb szénre, ha kevesebb is a kalóriája, mint az importé. Indokolják ezt a lakosság eltérő anyagi viszonyai is. A vidéken élők jelentős része tartósan a széntüzelésre rendezkedett be a nagy létszámban épülő családi házak esetében is. Tapasztalataink szerint a közvélemény nem úgy reagált a drágán beszerzett importszénre, mint más árucikkekre. A lakosság nincs felkészülve tüzelőberendezésekkel az importszénnel történő fűtésre. A hetedik ötéves terv javaslatában is jelzett nehéz népgazdasági helyzetre való utalás után Tőzsér Gáspár megjegyezte: hogyan lehetne növelni a hazai széntermelést, kímélve ezzel valutatartalékainkat is. Majd így folytatta: — Az ország szénvagyon- készlete — feketeszén, barnaszén, lignit — ismert. Reális, tényleges világpiaci árviszonyok — a beszerzés, a szállítás gondjai, a valutaszegénység — összehasonlítása után eldönthető, hogy érdemes-e Magyarországon bányász- kodni. Az idei importszénárakat ismerve, bátran kijelenthetem. hogy igen! Ezek megvalósításához a rendelkezésre álló eszközöket jobb*» kell kihasználni! — hangsúlyozta a képviselő. — Jobb munka- és üzem- szervezéssel oda kell hatnunk, hogy mind az élő-, mind a holtmunka hatékonysága javuljon. Növelni kell az irányítás felelősségét és időtál- lóbb szabályozó rendszert kell kialakítani. Az eszközöket, a műszaki, a technikai fejlesztést, a bérezést, a szociálpolitikát folyamatosan kell fejleszteni, karbantartani, hogy a megtorpanásokat, visszaeséseket elkerüljük. A bányászok bérezéséről szólva elmondta, hogy a szénbányászat mindenkor érje el — pótlékok és túlórák nélkül — azt a kereseti szintet. mely hűen kifejezi a bányamunka nehézségi fokát. — Bányászaink nagy megelégedéssel fogadták a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének XXIII. kongresszusán a föld alatti dolgozók számára bejelentett többletbérfejlesztési lehetőséget, a lakásépítési támogatás emelését, s ha rendeződik a katonai kedvezmény, szolgálathalasztás, lesz bányászutánpótlás, vagyis nem múlt még el a huszonnegyedik óra. Ezen túlmenően szükségesnek látom a bányászat oktatási rendszerének, különösen a vájárképzés fejlesztését, a rehabilitációs rendeletek korszerűsítését, a bányászmunka presztízsének emelését. A képviselő szólt arról, hogy a korszerűsödő bányákban közel sem elegendő a nyers fizikai erő. A több milliót érő, emberi erőt pótló, teljesítményt növelő bányagépekhez megfelelő műszaki kultúra is szükséges. Végezetül Tőzsér Gáspár megemlítette, hogy a hetedik ötéves tervjavaslat a bányászattal szemben is nagyobb követelményeket támaszt, s a feltétel biztosítása mellett van lehetőség az ország energiaigényének nagyobb mértékű kielégítésére. Hozzászólását a nógrádi képviselő így fejezte be: — A népgazdaság hetedik ötéves tervéről szóló törvény- javaslatot a nógrádi képviselők nevében elfogadom és a tisztelt háznak elfogadásra ajánlom. Még elhangzott három felszólalás, s ezzel az Ország- gyűlés első munkanapja véget ért. A képviselők ma folytatják munkájukat (MTI) Romhányban nemcsak az állította. Mintegy 1 millió fo- ott lakó 2200 ember vásárol rintért új berendezéssel látta be naponta, gondoskodni kell el az üzletet, melyben öt hű- a településnek a helyi ipari tószekrény összesen 3200 lite- üzemekben dolgozó, bejáró rés hűtőkapacitással szolgálja 3000 munkás igényeinek ki- az árukínálat bővítését. Az elégítéséról is. Ehhez képest élelmiszereken túl a 130 négybizony meglehetősen szerény zetméter alapterületű kis a nagyközség kereskedelmi ABC-ben élvezeti cikkeket és , háztartási vegyi árut vasárolhálOzata. hatnak a vevők. Rekordidő A lakosság kérését felkarol- alatt, mindössze két hónap le- ta a helyi tanács, s új üzlet forgása alatt, jött létre az önnyitására kérte fel a Nógrád kiszolgáló rendszerű új bevá- Megyei Élelmiszer Kiskeres- sárlóhely. A romhányi bevá- kedelmi Vállalatot. Elfogadva sárlási körülményeket lé- a kezdeményezést, a vállalat nvegesen javító létesítményt felújította a korábbi években dr. Szépvölgyi János, a me- a salgótarjáni Beszterce-tele- gyei tanács tagja tegnap ad- pen működött fapaneles üz- ta át rendeltetésének. A vá- letet, s a kivitelezést vállaló sárlók 1 millió forint értékű kemáriagyár, valamint a árukészletből választhatnak, helyi mezőgazdasági terme- s ugyanilyen értékű havi lőszövetkezet segítségével forgalom elérésére számít az Romhány központjában fel- üzemeltető vállalat. Klildittgvülés a NOTÉV-nál Javul a tv vétele Sikeres öt évet zár a Nögrádker A VI. ötéves tervidőszakra meghatározott célokat jócskán túlteljesíti a Nógrád Kereskedelmi Vállalat. Ellátásbeli feladatainak a számítottnál is szigorúbb gazdasági körülmények között tett eleget, ugyanakkor olyan teendőket is elvégzett, mint az irányítási és elszámoltatási munkához ma már nélkülözhetetlen számítógépes adat- feldolgozás bevezetése, a karbantartó részleg kialakítása. Az öt esztendővel korábban formába öltött tervekhez képest lényegesen élénkebb ütemben gyarapodott a vállalat vagyona, bővült üzlet- hálózata. Csak a meglevő üzletek ésszerűbb kihasználása révén is ezer négyzetméterrel lett tágasabb az eladótér, de több olyan üzletet is átadott a vásárlóknak a Nóg- rádker, mely nem szerepelt az előirányzatokban, ilyen például az SKÜ-mintabolt és a házépítők boltja. Korszerűbbek ma a bolti értékesítés feltételei a vállalatnál, mint öt esztendővel ezelőtt voltak- A kiszolgálási kultúra javításának részeként emelkedett a dolgozók szakképzettségének színvonala is: ma a teljes munkaidőben foglalkoztatottak több mint 92 százalék® rendelkezik az előírt képesítéssel, ez az arány a hálózati vezetőknél és a központi dolgozóknál ettől is nagyobb, A vállalati dolgozók 60 százaléka törzsgárda tag, fel készültségük mellett rutinjuk. taoasz- talatuk is a kulturált vásárlás feltételei közé sorolható. Az évről évre eredményes vállalati gazdálkodás teremtette meg az alapot ahhoz, hogy a tervezettnél gyorsabban emelkedhessen a dolgozók átlagbére. A VI. ötéves tervidőszak folyamán az átlagbérek növekedése meghaladja a 41 százalékot, s ezzel a fejlődéssel az idén az 54 ezer 800 forint fölé jut. Erősödött a Nógrádker megyén belüli piaci pozíciója. A forgalom a megyei átlagnál erőteljesebben nőtt, az idei a számított 1 milliárd 380 millió forintossal szemben, várhatóan meghaladja az 1 milliárd 510 millió forintos értéket. A közvetlen beszerzés értéke az előző ötéves tervidőszakhoz mérten megduplázódott, s három áruházi cserével, a nemzetközi árucserébe is bekapcsolódott a vállalat. A tervezettnél nagyobb forgalom és a költségekkel való okos gazdálkodás révén a vállalati nyereség is az előzetes tervekben szereplő összeg fölött mozog, az idei, mintegy ötmillió forinttal tetézi meg a középtávú tervben ez évre meghatározott mértéketA nagyobb eredményből osztani is többet lehet. A sikeres gazdálkodásból következően. a tervezettnél tekintélyesebb summák jutottak szociálpolitikai célokra is. A vállalat e célú kiadásai a most befejeződő öt esztendő alatt elérik a 22 millió forintot, ezzel mintegy nyolcmillió forinttal megtetézve a tervezett összeget. Ünnepi belföldi telefonkedvezmény A Magyar Posta a karácsonyi és az újévi ünnepek idejére kedvezményes telefontarifát vezet be. A karácsonyi kedvezményes időszak december 23-án este 6 órakor kezdődik és december 27-én reggel 7 órakor fejeződik be. Az újévi kedvezményes időszak december 30-án este 6 órától január 2-án regfel 7 óráig (art. A kedvezményes időszakokban a posta az éjszakai tarifának megfelelően számolja a díjat. A telefonkedvezmény a nemzetközi forgalomra nem terjed ki. A kedvezmény elsősorban a 308 központhoz tartozó 446 000 lakásállomás előfizetőit érinti, de megadják a kedvezményt az ünnepek alatt dolgozó közületeH telefonjaira la. (MTI* Á Küldöttközgyűlés dönt ezentúl a Nógrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat minden ügyében. Erről határoztak a tegnap megtartott alakuló ülésen. Az ötven küldött kétharmada fizikai állományú dolgozó, melyből a rendkívüli eseményen negyvennyolcán jelentek meg. Első napirendi pontként megvitatták a mű. ködési és szervezeti szabályzatot, mely elemzi a vállalat jövőbeni tevékenységét- A szabályzat foglalkozik a szervezeti felépítés lényegi feladataival, a termékszerkezet kialakításának módozataival,' a fejlesztési elképzelésekkel, a hosszú távú célok megvalósításával, a bérgazdálkodással és a vállalati eszközök átcsoportosításával. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a szabályzatban foglaltakat. Megválasztották a 11 tagú vezető testületet, majd második napirendi pontként sor került az igazgató személyének kijelölésére. A küldöttgyűlés döntő többséggel a jelenlegi igazgatónak, Botka Miklósnak szavazott bizalmat — további öt évre. A megyeszékhely lakói már két hete érzékelhetik a tv egyes programjának javuló minőségét. A próbaüzem után, tegnaptól üzemszerűen működik az új, 80 wattos adó- berendezés, melyet régóta indokolt Salgótarján — vétel szempontjából rossz — domborzati viszonya- A korszerű, BHG-gyártmányú berendezés, teljesítménye nagyobb, mint a korábban működő csöves változaté volt és megbízhatósága is lényegesen jobb: Az üzembe állítás rekordidő alatt történt, hiszen a tárgyalás megkezdésétől még négy hónap sem telt el, s egyfajta karácsonyi ajándékként lepte meg a lakosságot a pos- ta. A beruházáshoz szükséges pénzt a tanácsi szervek teremtették elő. Kis BBC nyílt Romhányban
