Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-18 / 296. szám
A Nógrádi Szénbányák Válla lat bátonyterenyei gépüzemé ben a harmadik negyedévben kezdték el a próbaüzemét az új tolópadnak. A vagonok átrendezését megkönnyítő berendezést a kisterenyei váll alkozási üzemben készítették. — bp — Volt, aki még dolgozgatott a bűvös kígyóval, hogy mielőbb meglegyen csoportja vállalása, volt, aki tévét nézett, mások lefekvéshez készülődtek, s akadt, aki már aludt- Tíz óra elmúlt, vagy inkább tizenegy felé .járhatott. F- fogta a technocolostu- bust, alapos mozdulatokkal kinyomta a tartalmát a szekrényébe, majd sercent kezében a gyufa. A ragasztó lángja pillanatok alatt belekapott a rujiába- F. állt és bámulta a hajlongó Ián-' gokat. Tekintete merevvé vált, összefutott előtte a kép, csak a lobogó tüzet látta. Már a másik szekrényt, a padlót is kikezdte... Iszkiri. Tűz van! Tűz van a hetesben! A hír legalább olyan gyorsan terjedt az intézetben, mint maga a tűz- Felbolydult a gyerekhad. Kiáltások hangzottak, futó lábak dobogtak — menekülni! A káoszban rövid idő alatt kialakult a rend- Feltűnt Koós Károly bácsi alakja, az éjjeliőré. A nagyfiúk mellécsanódtak és hozzáfogtak a tűzoltáshoz, mások a kicsik menekülését szervezték. Sok irányításra nem volt szükség, a véletlen úgy hozta, hogy két nappal korábban játékból -— tűzpróbaként — csinálták ugyanezt. Alig néhány per.: elteltével ott volt Nagy Lajos is, az intézet igazgatóhelyettese. Telefonon riasztották- <5 meg a tűzoltókat és a rendőrséget. A tüzet gyorsan megfékezték. A förtelmesen go- molygó füstben, a zsibongóban szorongott a sok gyerek. — Meg van mindenki? — Ez az első kérdése a kistoronyéi nevelőotthon vezetőjének. Nem, valaki bennszorult a hetes körlet fürdőszobájában. Nagy Lajos indult a hetesbe. Nyomában Balogh Ottó, Balogh Pista, Danyi Iván, Farkas Tibi és Raffael Tibi— Rettenetesen nagy volt a füst. Fekete, forró- És gomolygott kifelé, mindenütt, ahol utat talált, magának. Lajos bácsi ék e1 indultak a folvosó ajtajától, elmentek egv háló ajtajáig, bent kinyitották az ablakokat. aztán vissza a folvosó- aitóhoz. A forróságtól, a füsttől mindig vissza kellett vonulni. — Oláh Zoltán a lengő aűó möm'll. a „második vonalból” figyelte a küzdelmet és készenlétben tartotta a fecskendőt. Naav Lajos az öt fiúval ajtótól ajtóig olykor futva, olykor a füst alatt négykézláb araszolva igyekezett a fürdőszoba felé— Borzasztó volt — emlékszik vissza Németh Elemér, akit tévénézésben zavart meg a váratlan esemény. — Nem féltetek? — Féltünk. De, hát bennmaradtak, segíteni kellett. A hat önkéntes mentő épp elérte a fürdőszobát, s a kitört, kinyitott ablakokon megszökött a füst. sűrűje is. amikor megérkeztek a tűzoltók. A bennre- kedteket —■ összesen hárman voltak —, már a szakemberek hozták ki. Mire felszedték — vödrökkel, csatárláncot alkotva — a mindenütt hömpölygő vizet és helyet találtak a hetes körletben lakó fiúknak éjszakára, már két óra is elmúlt. Volt, akinek feltűnt takarítás közben, hogy F-. a közismerten lusta fiú, milyen készségesen, buzgón dolgozik. A gyanú azonban csak később, a beismerő vallomással igazolódott. Kis híján meglincselték társai. Az otthontanács ülésén, majd az otthongyűlésen Nagy Lajos értékelte az eseményeket. A mentésben élenjáró fiúkat megdicsérték, pénzjutalmat is kaptak. Zoli, Elemér és azok. akik a vakon gomolygó füstben keresték társaikat, tudják már, mi a fűz- Tudják, hogy nem játék. Tudják, hogvha belül szorít is a keserűség, nem szabad a gyufához nyúlni. Mert F. a ke- .vés kapott ruha miatti indulatában borította lángba a harmadik emeletet, közel háromszázezer forintos kárt okozva. Ők talán azt is tudják, hógv így most még kevesebb jut ruhára .. • De vajon tudják-e mindannyian? Megemésztették-e . a szörnyű élményt úgy, hogy valamennyien megerősödve. a történéseket a fejlődésük szempontjából hasznosra fordítva, dolgozták fel az eseményeket. F.-nek nincsenek ott a szülei, hogv megbeszéljék vele. mit ártott egy szál gyufával a közösségnek. S, a többiek mellett sincs ott anvu vagy apu ..• Maradnak a hivatalos formák. Például a bírósági tárgyalás, amelyre hamarosan sor kerül. Nem szabad, hogy ez is ugyanolyan tárgyalás legyen, mint a többi. Ebben sokszoros nevelő erőnek kell érvényesülnie, mert számos gyerek sorsát érinti«— vési — JA éuet zArnok Napirenden az idegenforgalom Valamennyi megye idegenforgalmi hivatalának vezetője teszt vett azon az országos tanácskozáson, amelyet a turizmus eredményeiről és feladatairól tartottak a Belkereskedelmi Minisztériumban. Az összejövetelt a szó szoros értelmében is tanács- íozásnak minősíthetjük, amennyiben a rövid bevezető előadás meghallgatása után 5 résztvevők egymástól eitern, sőt, egymásnak ellent- ■nondó nézeteknek adtak hangot. Bár egyetértés volt abban, aogy tovább kell bővíteni az ország szállodahálózatát. és fel kell újítani az elavult hoteleket, az eljárás mikéntje körül már vita alakult ki. Milyen pénzből, milyen feltételek mellett lehet építkezni? A 300 millió1, dolláros osztrák idegenforgalmi célhitelkeret már kimerült, azt a vállalatok teljes egészében felhasználták, és saját eszközeik szűkösek egy-egv szálloda megépítéséhez, de még a régiek felújításához is. Ezért külföldi—magyar vegyes vállalatok alapításával próbálnak több pénzhez jutni. külföldi vállalkozókat bevonni a turisztikai beruházásokba. amivel az állami szervek egyetértenek. A tanácskozáson ugyan nem esett szó róla, de megjegyezzük, hogy a Somogy Megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Siótour éppen most járt elöl jó példával: bizonyította. hogv lehet a hazai igénveknek is megfelelő kis szállót építeni. A kaposvári Dorottyaházat, a városközpontban álló későbarokkműemléképületet alakították át 60 ágyas, hangulatos fogadóvá. idegenforgalmi minicentrummá, hiszen itt van tekepályás, kerthelyisé- ges söröző, bemutatóteremmel kiegészített fazekasműhely, ajándékbolt és a Sió- tour-kirendeltség is. A fogadó alacsony áraival — 150— 230 forintba kerül egy ágy egy éjszakára — megkönnyíti, és bizonyára fellendíti a Zselicség Idegenforgalmát. A résztvevők közül többen bírálták a szakemberképzést mondván, hogy nem gondoskodnak kellően központilag az utánpótlás neveléséről. A fellendülőben levő gyógytu- rizmus számára sem az egészségügyi, sem a belkeresAddig ütötték a vasat... NÓGRÁD — 1985. december 18. szerda T U Z! Grvényégő a kazánban A hagyományos szénportü- i zelésű kazánokban a szénpor i a másodperc tört része alatt ‘ gázosndik, gyullad és elég, 1 miközben a hőmérséklet az 1 1700 C-fokot is eléri. A tüze- ! lőanyag hamuja azután mint 1 salak leülepszik. E hatalmas 1 mennyiségű pernye kezelése es 1 elhelyezése nagy gond, s az is hátrányuk a szénportüzelésű { kazánoknak, hogy bennük mérgező nitrogén- és kén- oxidok képződnek, veszélyeztetve a környezetet. E kazánok ! hátrányait hivatott megszün. ' tetni egv újfajta örvényégő. ! Az a különlegessége, hogy nem azonnal elégő tüzelőanyagport használunk benne, hanem bármilyen — durván felaprított — tüzelőanyagot. Ezáltal nincs szükség arra, hogy szénőrlő malmokban gyártsák a robbanékony szénport. Az új eljárásban a tüzelőanyagnak az egész tüzelőteret kitöltő izzó nagy darabjai addig örvénylenek a tűztérben, apiíg teljesen ki nem égnek. Minthogy a tüzelötéu legforróbb övezetében is a hőmérséklet 200 fokkal kisebb, mint a szénportüzelésű ' kazánokban, a hamu nem salakosodik, s nincs szükség ezt akadályozó bonyolult berendezésekre. A viszonylag alacsony hőmér. sékleten működő kazánokban különféle tüzelőanyagok éget- hetők el, s csökken a mérgező anyagok mennyisége is. kedelmi tárca nem képez 1 szakszemélyzetet, így példá- \ ul masszőrökhöz is csak úgy ? jutnak, ha a vállalat indít \ ilyen tanfolyamot. Nyelvis- 1 meret dolgában általánosan i rossz a helyzet; az utazási 2 irodáknál, az idegenforgalmi - hivataloknál, a szállodaválla- < latoknál egyaránt viszonylag 1 kevesen beszélnek jó! több - idegen nyelvet. Nincs e'ég ' idegenvezető sem, .mert, bár 5 vagy tízezren rendelkeznek 1 képzettséggel, közülük alig ; kétezren vállalnak munkát; í a többiek kiöregedtek vagy 1 más okból elhagvták a szak- i mát. Pedig — s ebben egvet- : értés volt a tanácskozáson — a turizmus emberi tényezőt- , nek javítása nélkül, bár- ■ mennvi legyen is a látvá- nvosság és a szá'!áshe!v az országban, problémáink támadhatnak a vendégek fogadásánál. A Győr-Sopron Megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője azt tette szóvá, hogy tu- ristaszá'lóik. amelyek 40 forintot kérnek egv ágyért, kereken kétmillió forint ráfizetést okoznak az idén- Ugyanakkor az idegenforgalmi hivatalnak nincs elég pénze még a valutaváltáshoz sem. vagyis nincs elegendő olyan forintja, amit a külföldi turisták valutájáért adhat — ez. akadályozza az olyannyira fontos, hivatalos valuta- beváltást. A Hungarhotels vezérigazgatója viszont úgv látja, hogv a meevei idegenforgalmi hivatalok jobb helyzetben vannak, mint a szálloda- vállalatbk, mivel nem fizetnek adót. „Ez ígv nem verseny” — jelentette ki. Ugvanő bírálta azt a tanácskozáson bejelentett intézkedést. amely szerint januártól az eddigi 400 helyett csak 100 forintot hozhatnak be az országba a külföldiek. Többen egyetértettek azzal a véleményével, hogy a korlátozás inkább elkedvetleníti a turistákat, semmint fokozná beutazási kedvüket, vagy — az intézkedés céljának megfelelően — visszaszorítaná a i feketézést. , A valutabeváltással kap■ csolatban szó esett arról is. ! hogv ki kellene küszöbölni a fizetővendég-látásban tapasztalható anomál'ákat. Az : Országos Idegenforgalmi Hi■ vatal vezetője részben ezzel capcsolatban közölte, hogy vizsgálják a lakossági devi- aszámla témáját. Itt arról van szó, hogy sok tízezer álampolgár adja ki szobáját, idülőjét közvetlenül — utalási iroda közvetítése nélkül — külföldi turistáknak, és »Uenörizhetetlen, hogy ezért forintban, vagy — illegálisan — valutában kapja-e a díjat, rekintve, hogy feltételezhető: sokan rendelke-mek részben a :uristák fogadásából szárma- vó külföldi valutákkal. felmerült annak a gondolám, aogy szélesebb körben legyen esetleg mód deviza- számla nyitásáraTöbb hasonló részletkérdés megvitatása után az országos tanácskozás résztvevői úgy foglaltak állást, hogy a nemzetközi és a belföldi turizmus feltételeit tovább kell javítaná. A ' turizmus mindenütt, így nálunk is fontos szerepet játszik a lakosság életmódjában. a külföldi vendégek fogadása pedig már számottevően javítja az ország külföldi fizetési mérlegét. Egyre nyilvánvalóbb. hogv míg a beutazókat nagyobb költekezése ajánlatos serkenteni, addig a hazai turizmusban ellenkező tendenciát kell érvényesíteni; olcsóbb üdülési, utazási lehetőségek megteremtésévé 1 lehet csak ébren tartani a belföldi utazási kedvet. Az üzleti célú nemzetköz.! idegenforgalom jó évet zár, és még jobbra számít jövőre. 1986-ban több mint 50 le- lentős nemzetközi kongresszust, tanácskozást tartanak Magyarországon. amelyre sok ezer résztvevő érkezik. Magas bevételeket ígér a gyógyturizmus is: új gyógyszállók nyílnak, és ezek általában nem csupán a nyári főszezonban, hanem egész éven át megtelnek jól fizető vendégekkel. Meggyes István. az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője hangsúlyozta: a légi katasztrófák, a repülőgép-eltérítések, és más hasonló tényezők sem csökkentik a világban az utazási kedvet — az idén, mindenütt a világon, többen utaztak, mint tavaly. Ezzel a tendenciával lehet számolni jövőre is, amit remélhetőleg fokoz az. envhülő légkör a világpolitikában. Gál Zsuzsa Segítség a felújításhoz A szolgáltatási körülmények javítására hároméves akciót hirdetett meg az OKISZ. A szövetkezetek saját alapjait kiegészítő támogatás célja többek között az, hogy a felújítási terhek növekedése ne jelentkezzen szükségszerűen a szolgáltatási árak emelkedésében. Az OKISZ pályázati feltételei alapján a megye ipari szövetkezetei elkészítették az idei, a jövő évi és az 1987-es évre vonatkozó felújítási programjukat. Tíz pályázat született, valamennyi a reális szükségleteket tükrözi. A felerészben saját erőre támaszkodó ; felújítási, korszerűsítési munkákhoz a pályázatok elbírálása után az OKISZ 12 millió forintot juttat a megye ipari szövetkezeteinek a hároméves program végrehajtásához. Az idei évre kilenc szövetkezet több mint ötmillió forintot kapott tervei megvalósításához. Mondhatná valaki; egy pár méter hosszúságú járda, a házaktól kissé messze eső kút nem égbekiáltó probléma. Vannak ennél nagyobb gondjaink, bosszúságaink is a mai világban. Mi mégis úgy gondoljuk, érdemes szólni a Salgótarján új aknai kút és járda történetéről. Mert jól példázza egy lakókörzet összefogását, egy területi népfrontbizottság harcos kiállását, kezdeményezőkészségét. De ne vágjunk a dolgok elébe, vegyük sorjára j történteket. E sorok írója először úgy három évvel ezelőtt az SVT—öblösüveggyári népfrontbizottság egyik ülésén ismerte meg az újaknaiak sérelmeit. A területen igen sok idős ember él, akiknek nehézkes volt a domboldalon i elterülő utcából jó pár száz méterre eljárni az utca elején levő egy szem kúthoz. És cipelni a teli vödröket, főként az esős vagy a téli időszakban. Súlyosbította a helyzetet, hogy a házaktól lejövő lépcsősor szinte életveszélyesen korszerűtlen volt. A népfrontosok összedugták a fejüket, mit lehetne tenni? Mert hivatali támogatásra egyelőre nem számíthattak, annyi pénzük meg nem volt, hogy önerőből vízhálózatot korszerűsítsenek. Azt is tudták, hogy közműtársulás ide vagy oda, a kevés pénzből, kis nyugdíjból élő emberek zsebébe nem nyúlhatnak bele. Egy évvel később Gedeon János, a területi népfrontbizottság elnöke, már arról számolt be, haladnak a dolgok, ha nehezen is. Apró fillérekből gyűlik a pénz. A lakók a város szépítéséért meghirdetett társadalmi munkában első helyen végeztek, így negyvenezer forintot kaptak a tanácstól. A tanácstagok felajánlották a tanácstagi alap- i jaikat, ami szintén majd negy- . venezer forintra rúgott. És az : újabb társadalmimunka-fel- ajánlás sem maradt el. Meg a , kilincselés sem. Mert Gedeon . János, meg a többiek tovább- í ra Is tdötték a vasat a tanácson, felhasználták a közélet : azon fórumait, ahová meg- ’ hívták a tanács vezetőit, or- i szággyűlési képviselőket^ vagyis ügy lett az ujaknai öregek problémájából. Néhány héttel ezelőtt kíváncsiságomnak engedve ellátogattam az újaknai telepre. Kísérőül szegődött Gold- hauser Alajos, a területi népfront alelnöke, sok hasznos akció kezdeményezője. Büszkén mutatta, hogy egy kút helyett már három van az utcában, és az Űjakna utat a Vasvári Pál közzel összekötő lépcső mintegy egyharmadát felújították. A tanács támogatásával. Az idős emberek örömét a városi tanácson dr. Balogh Miklós elnökhelyettesnek tolmácsoltuk és tájékoztatást kértünk a munkálatok elvégzéséről. Az elnökhelyettes elmondta, ők is ismerték már évek óta ezt a gondot, és nagyra becsülték a népfrontosok harcos kiállását, törekvéseit. Az idén ősszel kerülhetett sor — a pénzeszközök birtokában — a 264 folyóméter hosszúságú vízvezeték megépítésére, két közkút létrehozására. Az építési vállalkozási szerződés értéke több mint 447 ezer forint volt. Azt is hozzátette, hogy azok a lakók, akik a vízbekötéseket igénylik a megyei víz- és csatornamű-vállalatnál jelentkezhetnek. A szóban forgo lépcsősor hátralevő szakasza előreláthatóan az év végig elkészül. A tanácselnök-helyettes a lakók tájékoztatására elmondta, hogy az út- és közműfejlesztési hozzájárulás kivetését rendelet szabályozza. Ez kimondja, hogy az új út és közmű építése esetén az azzal közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosai. vagy tartós használói, út- és közmű- fejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. A hozzájárulás mértékét a városi tanács hagyja jóvá. Tekintettel arra, hogy idős emberekről van szó, élnek a rendeletben foglalt lehetőséggel, hogy a megfizetés módjára kedvezményeket biztosítanak, és engedélyezik a hozzájárulás részietekben történő megfizetését. Kiss Mária