Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

Színháti esték ..Mit akarsz te velem. Má- li” — kérdezi csodálkozva az elaggott férj élete pórjától, a még mindig elementáris szel­lemet és erőt birtokló fele­ségétől, aki mindenütt ott van, ahol az összekuszálódott viszonyok között rendet kell teremteni: és közbeléné.sei so­rán —, bár első pillan;.'"a még jobban összekeverednek a dolgok — rend is terem. Mit akar Füst Milánnak ezzel a különösebben nem jegyzett (legújabb kiadású drámagyűjteményébe s«m vá­logatta be), darabjával Ve­rebes István, a rendező? Miért fogadta el ajánlatát a Játékszín igazgatósága? Miért ünnepli olyan lelkesen és hosszan a színészeket a pub­likum? A salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődé si Központban látott előadás va­lamennyi kérdésünkre pontos választ ad. Olyannyira szín­vonalas. meggyőző az előadás, hogy nem is értjük világosan, miért nincs a Máli néninek nagyobb ázsiója. Persze, ez így túlzás, de ha mellé állí­tunk két másik Füst Milán- művet, a Boldoatalav.okat, a IV- Henrik királyt. már;s el­képzelhetjük az ól át. A Máli néni komédia, és felére sincs annyira súlvos, mint az em­lített drámák. A Máli néni nem ás olyan mélyre a társa­dalom szövetébe, a lélek zu­gaiba: a felszínt kareolgatja, s ezeknek az apró szánkások­nak a nyomán tűnnek eli- bénk a visszásságok Példá­nak okáért aa élvhajhá-.zás, a szegény rokon lenézése. a képmutatás. Vagyis summáz­va állapíthatjuk meg: a Máli néni profi munka a javából, nem több. Persze, annyi rosz- szul megírt színdarab' között, ez az „apróság” komoly erény. Verebes István jó érzékkel vette észre a komédia érté­keit, és jól sejtette,-hogy ki­tűnő színészekkel nagy sike­rű előadást lehet csinálni be­lőle. A közönség hálás a szó­rakoztatásért, s ebben a szo­lid formában elfogadja a társadalmi tartalmakat is, föl sem ötlik benne, hogy figyel­meztetik, nevelni igyekeznek. Mert mi tagadás, a Máli né­ninek újra van üzenete a mának• Sokáig úgy gondol­hattuk, hogy idejét múlta a darab, a társadalmi változá­sok talajtalanná tették. Ez így is volt évtizedekig. A legeslegújabb .kori. ellentmon­dásokat jócskán hordozó fej­lődés aztán ismét aktuálissá tette Füst Milán szerény in­telmeit. Például azt, hogy a szegény rokon is ember, a mi fajtánk, illik vele ehhez mér­ten és méltón viselkedni­A Máli néniből — Bárdos Pál irodalmi munkatárs és Faragó Zsuzsa dramaturg közreműködésével — élveze­tes színházi alapanyag kere­kedett. Verebes István pedig ebből csinált élvezetes szín­játékot. Mint rendező, nagy­szerű karmesternek bizonyult. A különböző színházakból verbuválódott színésztrupp együttessé formálódott, a dísz­letek és a jelmezek híven szolgálják az előadás sikerét. Makai Péter úgy alakította ki a tereket, hogy könnyen' be­játszhatók legyenek, és gyor­san átrendezhetőek. Szakács Györgyi jelmezei a kort, a két világháború közti idősza­kot idézték meg, egyben al­kalmazkodtak a komédia mű­vem kevés galibát okoz a titokban szült gyermek (Gáspár Sándor és Hirling Judit). Máli néni kisírja, kiügyeskedi a happy endet (Margitai Ági). (Bábel László felv.) fajához. Némelyik ruhadarab igen találó, leleplező. Gondol­junk csak a vezérigazgató lányának piros ruhájára és zöld kalapjára, a titkárnő rö­vid, lenge szoknyájára, a könyvelő rikítóan sárga cipő­jére- A jelmezek nem csupán a humort szolgálják, hanem hozzájárulnak az alakok jel­lemzéséhez is. A színészek észrevehetően szeretik a/ darabot, szerepü­ket, s ennek megfelelően dol­goznak- A címszerepben Margitai Ági, a színészi át­változóképesség magasiskolá­járól tesz tanúságot. Ez az érett színésznő nem öregasz- szony. de azzá képes válni, miközben megőriz valamit hajdani asszonyiságából. Így tud ja elhitetni a nézővel, hogy Máli alkalmas (és egyedül csak ő) az események mene­tének irányítására, vagyis az történik a színen, amit akar: a szerelmesek egymáséi lesz­nek. gazdag rokonsága pénz­zel halmozza el, magához öleli. Erdődi Kálmán, a férj szüntelen csoszogása, méltat­lankodó kifakadásai emléke­zetesek i maradnak- Papadi- mitrlu Athina (titkárnő) ez­úttal nem csak női vonzere­jével hat, színészi tehetségét is megcsillogtatja. Trokán Péter főkönyvelője szintén sikeres alakítás. Szende Bessy nagy darab szolgálója sok ne­vetés forrása. Egri Kati nem is olyan ré­gen, még szolnoki színész ko­rában gyakori vendég volt a megyei művelődési központ színpadán. A vezérigazgató lányát gazdag árnyalatokban állítja elénk. Igazi nő: ful­lánkja van a szavainak, de tud negédes is lenni, attól függően, mit diktálnak az ér­dekei. A titkárnő kezéért esedező és hoppon mara.dó apát és fi­út, Bozóki István és Gáspár Sándor játssza. Bozóki nagy tapasztalattal, szakmai bizton­sággal teremti meg a vezér- igazgató figuráját- Vágyai nem teszik nevetségessé. holott könnyen lehetne, s ez jó íz­lésre vall. Gáspár alakítása éppen az ellenkezője- ö ki­nevetteti a sóvárgó ifjút, aki olyan szekérre akar felka­paszkodni, amelyik nem veszi fel. Gáspárnak kezd kiala­kulni sajátos színészi karak­tere, tehát a legjobb úton ha­lad a művésszé érés felé. „Ez a világ csupa buta­ságból és rosszaságból van megépítve, és nincs benne egy szikrányi szívderítő elemen- tum sem? íme, kritikus urak, ezt a kérdést én teszem fel, a megrögzött és elhíresztelt pesszimista”. Füst Milán je­gyezte le e mondatokat 1957 októberében drámáiról szólva- E kérdésben a Máli néni ál­lásfoglalásnak tekinthető. Sulyok László Áz oktatási törvény korszerűsítése Ismeretes, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakán új oktatási törvényt fogadott el, amely a jövő tanév kezdetén lép rhajd életbe. A törvény előkészítésének időszakában a Művelődési Minisztérium kikérte a pedagógustársadalom véleményét a készülő javaslatról, és a szakmai viták alap­ján átdolgozott tervezet került január végén a Miniszter- tanács, illetve áprilisban a parlament elé. Mint minden csoda, vagy minden nagy újdonság, ez is csak három na­pig tartott; néhány alkalommal cikkeztek róla az újságok, aztán gyorsan lekerült a napirendről, mielőtt a közvéle­mény megtudhatta volna, hogy az 1985. évi I. törvénynek mi a lényege, jelentősége. Mi tette szükségessé az új törvény megalkotását? Mindenekelőtt a lendületes társadalmi fejlődés- A leg­utóbbi magas szintű szabá­lyozás, az 1961-es III. tör­vény óta negyedszázad telt el, ezalatt sok-sok kiegészítő­módosító rendelkezés látott napvilágot — nem mindig a törvény rendszerébe foglal­tan —. ám ezek nem hatá­rozták meg a pedagógusok, a tanulók és a szülők jogait és kötelességeit, sem az • oktatá­si intézmények irányításának elveit. A mostani jogi ren­delkezés egyik gvakorlati fel­tétele a közoktatás és a fel­sőoktatás tavaly elfogadott programjának, amely a kö­vetkező két évtizedre szabta meg a fejlődés irányát. Az új törvény a maga sajátos eszközeivel számottevően hozzájárul a fejlesztés útjá­ban álló akadályok elhárítá­sához. A 166 paragrafusból álló jogszabály tartalmazza az eaész nevelési és oktatási struktúrára, és annak irá­nyítására vonatkozó legfon­tosabb szabályokat, ezenkí­vül szól a tanítás demokra­tizálásáról, a tanulók, a ne­velők. a szülők jogairól, kö­telességeiről, az iskola és a társadalom közötti kapcsola­tok alakításáról. Mindezt a jog eddig nem szabályozta. Arra persze nem vállalkoz­hatunk. hogy részletesen is­mertessük a törvény előírá­sát, csupán a korábbi szabá­lyokhoz képest újdonságnak számító rendelkezések közül utalunk a fontosabbakra. A fogyatékos tanulókat nevelő intézmények — amelyeket a jelenlegi szabályozás „gyógy­pedagógiai intézmények” megjelöléssel foglal össze — ezentúl szerveden beépülnek az alap-, illetőleg a közép­fokú iskolák rendszerébe; azt remélve ettől az intézkedés­től, hogy általa is csökken a fogyatékos gyerekek hátrá­nyos társadalmi megkülön­böztetése. A továbbképző iskolára ma már nincs szükség, mi­vel a középfokú továbbtanu­lásra jelentkezők száma nagyjából megegyezik az ál­talános iskolát végzettekével- Megszűnik az állami zeneis­kolák bizonytalan jogi hely­zete. mert ez az alapfokú művészetoktatási intézmény ezentúl az alapfokú oktatás rendszerébe illeszkedik be. A közoktatás fejlesztésének tavalv elfogadott programja a pedagógiai tevékenység ja­vításának egyik lényeges biz­tosítékát az intézmények szakmai önállóságának növe­lésében látja. A törvény most a szakmai önállóságot nem­csak alapelvként deklarálja, hanem annak tartalmát és megvalósításának feltételeit is meghatározza. Fontosnak tartja az új tör­vény az iskolai diákönkor­mányzat kiépítését. Általá­ban újdonságnak számít az a tizennégy paragrafus, amely a ..tanulók jogait és köte'es- ségeit veszi számba. Erre ko­rábban nem volt példa. Ugyanakkor nyomatékkai szól a törvény a család, a szülők jogairól és kötelessé­geiről. és kitér a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek fele­lősségére is az ifjúság neve­lésében. A szakemberek, tapasztala­tai és vizsgálatai alapján a tankötelezettség — hattól ti­zenhat éves korig — kezde­tének időpontját nem naptá­ri naphoz, hanem a gyerek fejlettségéhez kötik, vagyis tekintetbe veszik az eltérően fejlett gyerekek tanításának gondjait, és a tankötelezett­ség végső időpontját is ru­galmasabban állapítják meg, mint a korábbi előírás. Régóta ismert a magyar jogban a külföldön szerzett bizonyítvány, vagy oklevél honosítása. Ennek, valamint a külföldön folytatott rész- tanulmányok beszámításá­nak átfogó szabályozására most első ízben kerül sor. Tavasszal a parlamentben a beterjesztett törvényjavas­lathoz tizenkét képviselő szólt hozzá. A disputa szerteágazó volt; közoktatásunk eredmé­nyein kívül, szinte minden neuralgikus pontra rátapin­tottak a felszólalók, magáról a törvényjavaslatról pedig azt állapították meg. hogy a továbblépés, a korszerűsítés záloga rejlik benne. A törvény persze csak jo­gi keret a magyar oktatás­ügy továbbfejlesztéséhez, a paragrafusok előírásaiba a közoktatás katonáinak kell életet vinniük — a szülők, a társadalom hathatós közre­működésével. Tehát végül is mindannyiunkon múlik, hogy iskolaügyünk helyzete miként alakul az ezredfor­duló felé siető években. P- Kovács Imre Magyar kulturális napok Csehszlovákiában „A baráti egyetértésben és mindinkább kiteljesedő egy- másrahatásban fejlődő ma­gyar és csehszlovák kultúra alkotó erőt merít kölcsönösen egymásból, számos találkozási pont lelhető fel bennük és be­letartoznak az összeurópai mű­vészeti áramlatokba, A ma­gyar kultúra napjai ezért ta­lálhatnak kíváncsi és értő kö­zönségre Csehszlovákiában.” — Ezt hangsúlyozta a Lidova Demokracie, a csehszlovák néppárt lapja a magyar kul­túra hetének első napjáról beszámolva kedden. A Csehszlovákiában má­sodízben megrendezett ma­gyar kulturális napok jellemző keresztmetszetet igyekeznek adni a magyar kulturális és művészeti élet irányairól, mél­tóképpen viszonozva az egy évvel ezelőtt Magyarországon nagy sikert aratott cseh-kul­turális napokat. A budapesti Katona József Színház hétfő esti prágai be­mutatkozásáról a Rudé Právo megírta, hogy a magyar szín­házi élet élvonalába tartozó társulat eddig már Európa több országába elvitte művé­szetét. A CSKP központi lap­ja felsorolta, hogy a magyar kultúra napjai alkalmából a magyar művészek fellépésé­vel, találkozókon és kiállí­tásokon a többi között Besz­tercebányán, Ostravában, Nyit- rán, Vrachlabiban, Karlovy Varyban, Hradec Kralové- ban, Ceske Budejovicén, Pil- zenben, Trencsénben is megis­merkedhet a csehszlovák kö­zönség Magyarország művé­szetével és az ország életével. Kedden a magyar kulturális küldöttség írótagjai, köztük Ördögh Szilveszter, az írószö­vetség titkára találkozott a cseh irodalmi élet képviselői­vel és műfordítókkal. Meg­nyitják a magyar képzőmű­vészet két világháború közti szocialista irányzatait be­mutató kiállítást. A Katona József Színház Csehov Manó című vígjátékát adja elő a prágai Laterna Magicában. A Jiri Wolker színházban pedig Juhász István Viola című if­júsági darabját mutatják be. A Smetana színházban K.ukeiv Júlia Mozart Don Jüanjában énekli Donna Anna szerepét. Pozsonyban kedden tartják Szabó István „Red] ezredesé­nek” díszbemutatóját és meg­ismétli előző esti fellépését a Győri Balett együttese. Magyar térképészek külföldi munkái A kartográfiai vállalat, él­re önálló külkereskedelmi jo­gával, számos külföldi tér­képkiadó megbízatásait tel­jesíti. A hazánkban előállított kiadványokat immár mind az it kontinensen terjesztik. A szocialista országok kö­zül jó kapcsolatot alakítottak « a lengyel vállalatokkal, a magyar szakemberek vállal­ták el számos lengyel térkép sokszorosítását, míg a lengyel partner autótérképek terve­zéséhez nyújt segítséget. Cseh­szlovákiába földgömböket szállítottak, míg onnan ked­velt kirándulóhelyek térképeit szerezték be. Az NDK-beli ki­adónak Budapest várostérképe sokszorosításának jogát adták el, Berlin térképe ellenében. A hazánkba irányuló turis­taforgalom igényének kielégí­tésére valamennyi szocialista országba szállítottak autó-, város- és turistatérképeket. A tőkéspartnerek közül leg­NöGRÁD - 1935. december 18. szerda jelentősebb a hamburgi Fáik Verlag, ennek a cégnek az el­múlt tíz évben több város térképét készítették el, eze­ket az ismételt kiadások előtt korszerűsítették. Jövőre pél­dául 26-féle várostérkép ké­szül megbízásuk alapján, kö­zülük is kiemelkedik Mont­real új térképe. Egy másik NSZK-beli kiadó, a frankfurti Ravenstein számára több szo­cialista ország autótérképét adták, és ezeket az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelően átalakítják. A svájci Kümmerly-Frey kiadó budapesti várostérképet és magyarországi autótérképet rendelt, s további megrende­lésükre adják ki magyar köz­reműködéssel Ausztria nyári és téli panorámatérképét, kerékpártérképét és a jugo­szláv autótérképet. Az ugyan, csak svájci Hallwag is adott megbízást autótérkép előál­lítására. Szoros kapcsolat jött létre angol, belga, francia és svéd térképészeti cégekkel is, ezek a Magyarországon ké­szített térképeket és atlaszo­kat saját címlapjukkal ellát­va jelentetik meg, de emel­lett különböző térképek szer. kesztését, rajzolását és sok­szorosítását is megrendelik, A magyar térképészet rend­szeresen bemutatkozik a nem­zetközi könyvvásárokon Moszk­vában. Lipcsében, Varsóban és Frankfurtban. A frankfurti könyvvásár nyomán nyílt le­hetőség például a stuttgarti városatlasz, a török autótér­kép elkészítésére. Gyors ütemben épül a budavári sikló Jó ütemben halad a buda­vári sikló helyreállítása, mert az enyhe téli időjárás követ­keztében az eredetileg terve­zettnél gyorsabban dolgoznak az építkezésen. A 115 eszten­deje felavatott, majd az 1945. ös ostrom során elpusztult, közforgalmú sikló rekonst­rukcióját ez év márciusában kezdték meg és a következő esztendő első felében várha­tóan utasokat szállíthatnak majd a kocsik. A Clark Ádám teret a Szent György térrel — csaknem 50 méteres magas­ságkülönbséggel — összekötő 100 méter hosszú vasúti pálya karácsonyig elkészül. Hozzájárult a tervezett ha­táridő tartásához az is, hogy az Országos Bányagépgyártó Vállalat soron kívül, hét hó­nap alatt elkészítette a sikló hajtóművét. A négymillió fo­rint értékű berendelést a Szent György téri állomáson kialakítandó acélvázas, üveg­gel burkolt épület pincéiében helyezik el. A környezetbe jól illeszkedő állomás kialakítá­sa a vége felé közeledik. A szakemberek most fejezik be a tető vörösrézburkolását is az ajtók beépítését. Elkészült az a két darab, egyenként há­rom méter átmérőjű korong is, amely a siklót vpntató kö­telet vezeti majd. A korongo­kat üvegbúra alatt helyezik el, így azokat működés köz­ben láthatják az utazók. Az állomáson nem hagyományos jegypénztárakat, hanem for­gókeresztes automata peron­zárakat működtetnek. Igényes építészeti kialakí­tású lesz a Clark Ádám téri állomás is. Az ugyancsak acélszerkezetes — üveggúlá­val fedett — két fogadóhe­lyiség építésével januárban végeznek. Az állomásépüle­tekkel egvidőben helyreállít­ják a pálván átívelő, a vár­hegyi sétánvokat összekötő két gyalogoshidat is. Az újjáépített budavári siklón két. a korabelihez ha­sonló. egyenként 2a utas szal­mására alkalmas kocsi * közlekedni. Mindkét kor-si gvírtását társadalmi m"n- kábao vállai+ák a Budánál Közlekedj vállalat dől *0701. A munkálatokkal jól halad­nak. és az eevik kocsi ez ér végére elkészül. M á l i néni

Next

/
Thumbnails
Contents