Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

Ellátási előkészületek Kenyér az ünnepnapokra A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat felkészülten várja a közelgő ünnepekben jelentke­ző többletfogyasztást- Sőt nem csupán a mennyiségi igé­nyeket szeretnék kielégíteni, hanem — meglepetésként — újfajta termékekkel rukkol­nak elő, gazdagítva az ünnepi asztalok kínálatát. Az első számú pékárú természetesen a kenyér, melyből az átlagos nyolcszáz mázsához képest 1200 mázsát szállítanak a me­gye boltjaiba. A váratlan helyzetek elkerülése végett tartalékot is képeznek, kará­csonyra 50. szilveszterre mint­egy 30 mázsával. December 23-ra még 30 százalék elősü­tött kenyeret biztosítanak, de kedden már friss áruval töl­tik fel az üzleteket. Az év utolsó napjára sokan vásá­rolnak zsúrkenyeret, s remél­hetőleg elegendő lesz a ter­vezett 150—200 ezer darab. A hagyományos kenyérfélesé­gek — fehér-, burgonyás-, alföldi, palóc-, rozs- — mel­lett lesz diétásyáltozat is, amennyiben megérkezik a szükséges alapanyag. Az édesipari termékek most sem hiányoznak majd az üzletekből, így az ínyen­cek képviselőfánkja, a kré- meslap, az OMÉK-díjas tor­tacsalád, s választékbővítés­képpen megjelenik a lakodal­mas mézeskalács. Válogatha­tunk még tízféle finomsüte­ményből és dísztortákból. Nem lesz hiány zsemléből, kifli­ből sem, hiszen az átlagos­nál több, 130 ezer darab ke­rül ki a kemencékből. Az aranyvasárnapon nyit­va lesz az 1. sz. szaküzlet, ahol beigli- és tortavásárral szeretnének kedveskedni a vá­sárlóknak. Az ünnepek alatt folyamatos ügyeletet tartanak arra az esetre, ha az igények meghaladnák az előzetes fel- 'méréseket. 24-én, kedden ké­szenléti műszakot szerveznek a vállalat legnagyobb üzemé­ben, s az is biztató hír, hogy a megyei üzemek tartalék- képzéssel segítik egymást, il­letve az ellátás zavartalansá­gát. A fogyasztók igényeinek jobb kielégítését szolgálja, hogy. a három mozgóbolt szin­tén a lakosság, elsősorban a kevésbé ellátott vidéken élők —, rendelkezésére áll. üáfékkínálat a megyeszékhelyen Hol a Lego, miért csak a Lego? A karácsonyi készülődés '„csúcseseménye” a játékvá­sárlás, hiszen ez egyfajta mércéje is az ünnepi hangu­latnak. Ha örül a gyermek, boldog a család többi tagja is. Valóban bőséges kínálat­tal találkoztunk a salgótarjá­ni Centrum Áruházban, s ezt támasztotta alá az osztály ve­zetőjének véleménye. Az elő­ző évinél sokkal nagyobb Lego-választékkal lepte meg a kereskedelem a vásárlókát. Köztudott, hogy még mindig slágercikk ez az építő, bár az már korántsem érthető, hogy a többit miért becsüli alá a közvélemény. Az ezüst- vasárnapon mindenesetre még került a polcokra néhány do­boz ebből a kurrens áruból. Bőséggel válogathatunk a kü­lönféle kirakó- és társas­játékokból, az értelmet és a kézügyességet fejlesztőkből. Nőtt az áruk színvonala és ez a csomagoláson is érezhető. Űj 'szín a sokféle kínai por­téka, viszont hiánycikknek számít a „kopasz baba” és hamar elfogyott a „buciba­ba” is. Ez utóbbi remek ki­vitelű, melyet tükrözött az ára is: 580 forintért kínálták. A fiús szülők sem panaszkod­hatnak, hiszen a kedvelt já­tékautókból, versenypályák­ból nagy a választék. Ez alól talán csak a közkedvelt mo- dellvasút a kivétel. A szabadidő-bolt játéklis­tájáról már októberben leke­rült a Lego, de kínálnak he­lyette számos építődobozt- Kedveltek a társasjátékok, a lánykáknak készült settek és a „mindentudó” babák. A rendkívül népszerű „csecsemő­babák” már elfogytak, pedig megvásárlásuk a pénz­tárcát igencsak igénybe vet­te. A háromféle videojáték mellett találtunk a polcokon kínai árukat és nem volt hi­ány gyermekkerékpárból, ba­bakocsiból sem. A téli spor­tok hívei viszont keseregve állapították meg, hogy hiá­nyoznak a szánkók, sílecek és cícipők. Az importból érkező szállítmány várhatóan a jövő héten kerül az üzletbe. A csa­lódást némiképpen ellensú­lyozhatja, hogy egyes árufé­leségek árát engedményekkel mérsékelték. A vásárlók véleménye va­lamelyest igazolja a látotta­kat, mivel a tetszetős csoma­golás, a sokféle árucikk, zsú­folásig benépesítette a játék- osztályokat. Kis- és nagypén- zűek egyaránt megtalálták és karácsonyig még feltétlenül megtalálják a gyermekük igé­nyének legmegfelelőbb aján­dékot. Brigádmunka felsőfokon Kevés szocialista brigád dicsekedhet a-zzal, hogy sze­mélyesen találkozhatott név­adójával. A Nógrádi Szén­bányák nagybátonyi gépüze­mének Nyikolajev nevét vi­selő brigádja ritka kivétel; máig hűen őrzik azt a be­jegyzést, amit a neves szov­jet űrhajós ittlétekor beírt naplójukba. A 14 esztergályosból álló forgácsolócsapat 1958-ban alakult, az akkori szervezeti formának megfelelően, mint munkabrigád. 1963-tól vál­tozott a megnevezés, a tar­talom viszont megmaradt. Aktív részesei voltak a kü­lönféle mozgalmaknak, mun­kaversenyeknek. , Eredmé­nyeiket# már akkor is fóru­mokon emlegették, az utób­bi öt év kimagasló munká­ja viszont feltétlenül reflek­torfénybe helvezte a kis csa­patot. Ez időszak alatt két­szer érték el a Vállalat ki­váló brigádja címet és egv- (Rr a gépüzem „legjobbjai” Vettek- „134 százalékos üze­mi teljesítés”, „csatlakozás a tiribesi munkaversenv-fel- híváshoz”, „minőségi munka javítása”, „balesetmentes te­vékenység”. s még számos, a közös ügyet valamiképpen jelző bejegyzés található ér­tékeléseikben. 1985-ben különösen nehéz évet zártak, hiszen kiemelt munkát végeztek a Kánvá- son már működő Hemscheidt önjáró egység vasszerkeze­tén. de bedolgoztak a Ve- gvépszer salgótarjáni gyárá­nak is. Csatlakoztak a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyhez. melyben 4. helyezést értek el. Hracs- kó Elemér brigádvezető sze­rény, csendes ember, nem kérkedik az eredményeikkel: Munkaidőn túl is... — Amit a munkahelyen megteszünk — az kötelessé­günk. Ha a versenyekben jó helyezést érünk el, a* »z összeszokottságnak köszön­hető. Arra viszont büszke vagyok, hogy kis csapatunk vállalja a munkaidőn túli feladatok elvégzését, öt év alatt 3683 társadalmi mun­kaórát teljesítettünk. Javí­tottuk, festettük a macon- kai és nagybárkányi óvodák kerti játékait és hadd említ­sem meg legutóbbi akción­kat, melyben vállaltuk a műhely felújítását, kimesze­lését- Az üzem által felkért tsz egy hétre tervezte a munkát és 100 ezer forintba került volna. Mi megcsinál­tuk két nap alatt, igaz, éj­jel-nappal dolgoztunk rajta. Szellemi tunyaság ellen Fontos kérdésként kezelik a munkásműveiődés ügyét. Részt vesznek vetélkedőkön, a Munka és művelődés mozgalomban, múzeumláto­gatáson. Havonta vásárolnak könyvet a bizományosnál, egyszóval komolyan veszik a szellemi tunyaság elleni harcot. Nem állnak meg a szakmai színvonal szinten- tartásán; ' tanfolyamokat hallgatnak. s három ifjú szakemberük révén, jó he­lyezést értek el az idei Szak­lobban szervezni Építőipari gyorsmérleg — kongresszus után Folynak a SZOT XXV. kongresszusának előkészüle­tei, sorban tartják tanácsko­zásaikat az ágazati szakszer­vezetek. December j6-án • ült össze az Építő-, Fa és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezetének XXXIV. kong­resszusa. Megvitatták és ér­tékelték az elmúlt öt év mun­káját, gazdálkodást segítő te­vékenységüket, érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájukat, és határozatot hoztak az el­következő évek feladatairól. Sör került a tisztségviselők újjáválasztására is. Az építők szakszervezete új titkárainak egyikével, G. Nagy Jánossal beszélgéttünk a kongresszus után az ágazat helyzetéről, az aktuális teendőkről. — A kérdés talán egy ki­csit anakronisztikusnak tű­nik. de tágabban értelmezve azt hiszem mégis időszerű: van-e nálunk becsülete a kő­művesnek? — Az építőipari ágazatban manapság már valóban nem a kőművesek vannak több­ségben, hiszen idetartozik a fa- és az építőanyag-ipar is, de a szorosan vett építőipar­ban is rengetegféle szakma képviselteti magát. Sajnos azt kell mondanom, hogy az épí­tőiparban dolgozók megbe­csülése az évek során csök­kent. Gondoljunk csak arra, hogy például Budapesten az építőiparban dolgozók több mint hetven százaléka vidék­ről jár be • naponta, vagy munkásszállón lakik. Ez a kétlaki élet sokba kerül. Ré­gen a különélési pótlék fe­dezte a pluszköltségeket, de mivel ennek az emelése ki­sebb mértékű volt mint az ár­emelések, ma már alig jelent valamit. Amíg nem volt álta­lános a szabad szombat, ad­dig ez is vonzotta hozzánk az embereket. Ma már ez sem vonzerő. A munkakörülmé­nyek — bár javultak valame­lyest — még mindig igen mos­tohák. A népgazdaság helyze­téből és egyéb okokból adó­dóan az átlagkeresetek az iparág egyes területein jócs­kán elmaradtak ' az országos átlagtól: így az elsődleges fa­iparban, a tégla- és cserép-, a kő- és kavicsiparban. Mind­ezek következtében az előző kongresszus óta eltelt öt év alatt ötvenezerrel csökkent az általunk képviselt dolgo­zók száma. Az elvándorlás pedig mindig biztos jele an­nak. hogy a szakma megbe­csülése csökkent. — Mit tehet ebben a hely­zetben a szakszervezet? — Először is meg kell ér­tetni a vállalatvezetőkkel és a dolgozókkal, hogy ne számít­sanak külső támogatásra: ön­magokon kell segíteniük, hasz­ma ifjú mestere vetélkedőn, S van akinek ez sem elég! Ezt bizonyítja aktív részvé­telük az újítási mozgalom­ban. Az elmúlt öt évben har­madiknál rosszabb helyezést nem értek el. Ennyi munka, aktivitás mellett kevés idő jut a családra, pihenésre­— 30 éve dolgozom az üzemben — mondja a bri­gádvezető —, ez az első munkahelyem. A brigádve­zetés valóban sok kötöttség­gel jár, emellett jut egy ke­vés idő a kiskertre, a hétvé­gi házra is. Nagyon szeretem a gyümölcsfákat, csak hát több időt kellene fordítanom rájuk. A munkámat elisme­rik, az anyagiak miatt nem panaszkodom. Szerényen élünk feleségemmel — erre mindenképpen elegendő a fizetésem. Ha nem is hobbi, de szeretünk utazni; pár éve voltunk az NDK.-ban. a Szovjetunióban és Lengyel- országban. Egy fiunk van, az unokám pedig 3 éves. Most ő a család szeme fé­nye •.. 1985-ben a Nyikolajev Szo­cialista Brigád a külszíni brigádok versenyében első helyezést ért el. T, N. L. nálják ki az önállóság adta lehetőségeket. Ugyanakkor a SZOT-o-n keresztül a minisz­tériumi partnereket arra kér­jük, hogy a szabályozók meg­alkotásánál vegyék figyelembe az ágazat sajátos helyzetét. Például azt, hogy a panelos építési mód visszaszorításá­val a házgyárak kapacitása részben kihasználhatatlanná vált, s ez természetesen ki­hat gazdálkodásunk eredmé­nyességére is. Űj alapokra kell helyezni a szocialista munkaversenyt is, hiszen az még sok lehe­tőséget rejt magában. A jelszó az lehetne: kevesebb forma­litás, több konkrétum! S eb­ben szorosan együtt kell mű­ködnünk a gazdasági vezetés­sel: nekik kell kijelölniük a konkrét célokat, feladatokat, lebontva a legalsóbb szinte­kig. Aztán jöhet csak a szak- szervezet a maga mozgósító tevékenységével. Mert konkrét célok nélkül elveszünk az ál­talánosságok között, s a várt eredmény elmarad. A munkahelyi demokrácia fejlesztése is egyik eszköze lehet az ágazat helyzete javí­tásának. Meg kell értetnünk mindenkivel, hogy a kereset a vállalat kollektívájának mun­kájától függ. Ugyanakkor el kell érni, hogy valóban attól függjön, azaz erősíteni kell a tulajdonosi szemléletet veze­tőkben és beosztottakban egy­formán. Ebben is szívesen leszünk partnerei a szakmai vezetésnek, de ehhez is az szükséges, hogy konkrétan ad­ják meg a tennivalókat: mond- ják meg, hol, mit, mikor, ki­nek kell tenni. Csak így vé­gezhet a szakszervezet sze­mélyre szóló nevelő-segítő munkát. — Sorra épülnek hazánk­ban a magyar tervezésű, de külföldi kivitelezésű épüle­tek, méghozzá gyorsan és kiváló minőségben. Képes lenne-e ilyen teljesítményre a magyar építőipar is? — Hogyne, csak három do­log szükséges hozzá: jobb szer­vezés, jobb anyag és maga­sabb bérek. Persze meg kell jegyeznem, hogy magyar vál­lalatok is végeznek kiváló muhkát. itt van például az Opera felújítása, az Árpád- híd átépítése, vagy a paksi atomerőmű felépítése. El keli ismerni azonban, hogy van mit tanulnunk az osztrák épí­tőipari cégektől — mert hi­szen róluk van szó —, ame­lyek évek óta tevékenyked­nek nálunk. Legelőször meg kellene tanulnunk igazán jól szervezni, de nem csak az építőiparban, hanem a többi ágazatban, sőt népgazdasági szinten is. A munkát értékén kellene megfizetni. Ezek után már meg lehetne követelni a nagyobb fegyelmet, a végered­mény pedig a jelenleginél jobb minőség volna. M.' É. Mányi alkatrészkészítik A Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának ronihányi üze­me az idén hatmillió forintot meghaladó nyereséget köny­velhet el magának. Az eredményt összetevő tényezők kö­zül az egyik a selejt okozta veszteség csökkentése volt, amelyet a dolgozók figyelmesebb munkájának köszönhet­nek. A tervezett 10 millió forint helyett 12 millió forintot ho­zott a „konyhájukra” a tőkésmegrendelők igényének kielé­gítése, NSZK-beli partnerük számára televíziókba építhe­tő zavarszűrőket szállítottak a vevő legteljesebb megelé­gedésére. NÖGRAD — 1985. december 17., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents