Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

Ketten egyformák Tudom, olyan ez most, mint­ha rádiókritikát írnék. Az ugyanis a legértelmetlenebb feladatok 1 egyike az idevágó szakirodalom megállapításai szerint. Az ember a rádiót is „mellesleg” hallgatja, miért olvasná el arról még a kriti­kát is? A Ketten egyformák című amerikai tévéfilmet feltehető­en már az ajánlás alapján eleve elvetették a nézők, vagy legalábbis fanyalogva láttak hozzá a megtekintéséhez (szel­lemi fogyatékos gyerek és le­épülő nagyapa), persze ezút­tal is lehettek rétegek és egye­diek különlegesen érdeklő­déssel e nem könnyű - téma és mondandója iránt. De azok alighanem különleges hely­zetűek is egyben. Esetleg va­lamilyen módon érintettek is. A kényelmetlen filmtéma mögött, tudjuk mindannyian — kényelmetlen hazai való­ságok is rejlenek; statisztikai adatok bizonyos genetikai problémákról össztársadalmi szinten és így tovább... ☆ ' Nem tudnám egészen ponto­san megmondani, hogy mikor fogadtam el úgy a főszereplő szellemi fogyatékos Nolie.t, hogy onnantól máj: valóban (!) érdekelt a sorsa és így az egész film cselekménye is, bár az amerikai szisztéma szerint itt sem történhetett más, mint happy end, boldog vég, győzelem. Mert máskülönbén miért is csinálna bárki az ál­lamokban ilyen filmet, ha nem a társadalmi hasznáért, ha nem azért, hogy egy valamennyire hihető, de amúgy meg na­gyon is egyedi történettel a humánumot, a küzdelmet te­gye abba a középpontba, ahol a népszerűség, a siker és per­sze a pénz találkozik? Mindezt hiteles amerikai kisvárosi közegben, tipikus­nak nevezhető amerikai csa­lád, tipikus amerikai házá­ban és mindazzal a tárgyi szükséglettel, ami ugyancsak tipikusan amerikai. A tízéves gyerek értelmi szintjét alig meghaladó, de amúgy meg felnőttnek számító, 21 éves Nolie körül így is erősebb kontúrokat rajzolt a történet a társadalmi oldal felől nézve az egészet. A film egyetlen igazi sztárja az apát játszó Cliff Robertson és az anya Barbara Barrie, szinte csak a keretet adták, a családi kört „hozták”. néhány valóban fontos pont érintésével (az anya majomszeretete, az apa érthető keserűsége és törek­vése a gyerek önállósítására, kettejük visszafogott össze­csapása stb.V De már a nagy­apa eleve kívülről, a szociális otthon falai közül került elő és maradt is ott a végső győ­zelemig. Szakszerű film volt a Ketten egyformák. Pszicho­lógiai, pedagógiai, családlélek­tani, genetikai és társadalmi szempontból szakszerű. Miköz­ben szakszerű tudott marad­ni az amerikai nevelve szó­rakoztató filmek „konfliktu­sokból a happy endbe” üz­leti törvényei szerint is. Nem kis vívmánya az írónak (Ja­mes Sandvith) és a rendező­nek (Roger Young). A mű­helynek nevezett iskplaféle — nálunk ilyen formában teljes­séggel ismeretlen, sajnos — annál nagyobb szereoet ka­pott a fogyatékos Nolie jel­lemfejlődésének ábrázolásá­ban. Ha mégis összegezni kellene valahogy az egészet, hogy hát akkor, miről szólt ez a külön­ben „taszító”, tévéfilm, azt mondanám (mondom is) — minden gyengénél van egy még gyengébb, s ha a gyenge a gyengébbet segíteni akar­ja, (tudja) erősebbé válik mindkettő. Nolie miközben maga is fejlődik a műhely­iskolában, ahol élni tanítják az elesett embereket, újra „felneveli” némaságba-béna- ságba menekült öreg nagyap­ját, akivel ezután nekivág a létért való küzdelem zajos, veszélyes országút.jának. Íme a boldog vég a mindenképpen szükséges séma szerint. Mert így sikerül nézőként átélni valamit, ami túlnyomó több­ségünknek nem gond, mert így sikerül szórakozva va­lamit megtanulni szellemileg épen (remélhetőleg) abból a világból, amit a fogyatékos érthet csak igazán, bármeny­nyi is ebben a paradoxon. Mert így sikerül talán több türelmet tárolni azok iráni, akiknek elsősorban megértés­re és türelemre lenne szüksé­gük nagyon nagy társadalmi méretekben. Mert így sikerül talán a saját családi körök­ben szétnézni egy kései órán a televíziót bámulva, s Nolie- nak szurkolva. Szétnézni ott is, ahol „minden rendben”, ahol nincs sem szellemi fogya­tékos gyerek, sem felesleges­nek és — mert régi legendás erejét vesztette — kegyvesz­tettnek minősülő nagyapa (vagy nagyanya), s hosszan folytathatnám még. A meg nem született gyerekekről is gondolkodhat az ember egy' .sort, hogy azok vajon milye­nek lennének, hogy azokat va­jon vállalni tudná-e az em­ber Nolie szellemi színvonalán is? Bevallom, nem tudom, mikor fordult meg bennem az ellenérzés rokonszenvvé e furcsa-szórakoztató-nevelő film alatt. De megfordult és ez nem az ón érdemem. ☆ A Ketten egyformákban ket­ten egyformán jól játszottak. Nolie (Robby Benson) és a nagyapa Boppy (George Burns), a többiek magas szin­ten rezonáitak a történet for­dulataira. Nem lehetett köny- nyű a fogyatékos gyerek moz- gáskoreográfiájét sem kitalál­ni, sem színészként megra­gadni mindvégig úgy, hogy hihető legyen. De igazán ne­hezek a nagyapa rezzenéste­len alakításai lehettek. Sze­rencsére volt türelme és elég filmje Edward R. Brown ope­ratőrnek. (T- Pataki) Kétnapos értekezletet hí­vott össze az MSZMP KB Bgitáclós és propagandaosz­tálya 1985. augusztus 26-ára és 27-ére a propagandamun­ka irányítói részére. Most a szerkesztőség összefoglalta a tanácskozáson elhangzottakat. A folyóirat részletet közöl Horváth Istvánnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának beszédéből. A szerkesztőség közreadja R adics Katalin recenzióját Kádár Jánosnak A békéért, népünk boldogulásáért című, közelmúltban megjelent könyvéről. A kötet az 1981 júliusától 1984 áprilisáig el­hangzott beszámolókat, inter­júkat, beszédeket tartalmaz­za- A szerző megállapítja: a Magyar Szocialista Munkás­párt politikájának kezdettől fogva középponti célja és legértékesebb vívmánya az anyagi gyarapodáson túl a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek egyetértése az alapvető kérdésekben. Kádár János kötetbeli írásai hang­súlyozzák: a közmegegyezés fenntartása sikeres tovább­haladásunknak is feltétele. Elavult-e a történelmi is­meretek hagyományos szere­pe a „művelt ember” kikép­zésében? Mit érnek $ törté­nelmi ismeretek az ókorról, a nagy felfedezésekről, vagy az ipari forradalomról szer­zett tudás? Ezekre a kérdé­sekre válaszol Berend T■ Iván írása. A kommunikáció a politi­kának is közvetlen kifejező­je, a politikai viszonyok tük­rözője, de a politika érvé­nyesítésének egyik eszköze is. Karvalics lAszló áttekinti az MSZMP tájékoztatáspoli­tikáját­A népgazdaság fejlesztésé­nek hatodik ötéves tervidő­szaka a végéhez közeledik, folyamatban van a hetedik ötéves terv kidolgozása. Szik- szay Béla megvilágítja a nép­gazdaság fejlődésének fó fo­lyamatait a 80-as években. A Propagandista folytatja a helyi társadalomvizsgálatok eredményeiről indított cikk­sorozatát. Ezúttal Böhm An­tal és Pál László, a lakóhe­Könyvtáros Magyarrtándorban Véletlenül szül Egv csendes tél eleji napon a Cserhát kis falvait járva, betértem a magyarnándori kultúrházba is. Jó híre van — mondhatni megveszerte — Majoros Magdolnának, a he­lyi könyvtár vezetőjének. — Magdi, ma sajnos, nincs bennt! Gyarmatra ment ta­nácstagi továbbképzésre, — világosított fel egy fiatal hölgy. Elment, a „téma” — gondoltam, de mivel a jó hír nem hagyja nyugodni az em­bert, pár nap múlva felhív­tam a kultúrházat. Megegyez­tünk, az időpontban. Amíg ki­értem Magyarnándorba azon gondolkoztam, ki is lehet a Majoros Magdolna? Fiatal, vagy idősebb és egyáltalán: hogyan fog fogadni? Nyúlánk, szőke hajú, mo­solygós fiatal nő várt. — Éppen most fejeztem be egv gvermekfoglalkozást! — mondta, majd hellyel kínált a könyvtárban. Már a beszélgetés eleién el­árulta, hogy szinte véletlenül került ide- Cserháthalápon született, majd Balassagvar- matön, a Balassi Bálint Gim­náziumban érettségizett. — Ekkor jött a veletlen! — így Majoros Magdolna. — Még az érettségi előtt egy Mi­kulás-műsorhoz gyűjtöttem anyagot. Mondták: jöjjek el Nándorba, itt van könyvtár. Összebarátkoztam az akkori könyvtárossal, és mivel ő akkor ment szülni, megkér­dezett nem lenne-e kedvem ide jönni dolgozni. Mivel konkrét elképzelésem nem volt, ráálltam. Az érettségi előtt rendszeresen eljöttem ide, ő elmagyarázott mindent, így amikor beálltam, már szinte mindent tudtam. Az­után megszerettem az egészet­Mint elmondta, legszíve­sebben gyerekekkel foglalko­zik. Ha elfárad a munkában, gyorsan kitalál nekik egy műsort, hogy elmehessen kö­zéjük felüdülni. Szerényen. tőmondatokban beszél. . Néha elmosolyodik, szemében látom, hogy gondol­kodik.. Nem minthá nem len­ne igaz mindaz, amit mond, inkább azért mert még nem vette sorra azt, amiről fagga­tom. — Hogyan fogadtak az em­berek? — ismétli a kérdést. Az az igazság, hogy Annival — az előző könyvtárossal — külsőre is. és azt hiszem bel­sőre is hasonlítunk egymás­ra. így nem volt túl nagy a változás. Kedves, fiatal, nem csodál­kozom. hogv a gverekek. akik eddig a polcok közt böngész­tek. tegezve intézik vele' a kölcsönzést Nincsenek zavar­ban, ő sem. Talán el sem vi­selné. ha „néniznék". — Ez az egy könyvtár az öné? — Nem. A nándori körzeti könyvtár. ígv több- falu is hozzám tartozik. A mnhorai iskolai könyvtár, a deber- csénvi és a halápi is. Azokat a műsorokat, amiket itt csi­nálok — főleg gyerekeknek — rendszerint elviszem oda is, a szervezésben, az admi­nisztrációban pedig segíte­nek az ottani tiszteletdíjas könyvtárosok. Majoros Magdolna nem csak könyvtáros, ö vezeti a c.serháthalápi művelődési kört isj egy éve. Emellett ta­nácstag, és tagja a közös ta­nács végrehajtó bizottságá­nak. Iyi magatartás és a közélet összefüggéseit boncolgatja. Fejlődésének új, rendkívül bonyolult időszakába lépett a Szovjetunió: parancsoló szük­ségszerűségként fogalmazó­dott meg a társadalmi-gaz­dasági élet dinamizmusa, a minőségi változást hordozó ütemgyorsítás igénye. Zalai István elemzi az SZKP új stratégiáját. Ha kísérletet teszünk arra. hogy képet alkossunk a nyolcvanas évek derekának szociáldemokráciájáról, ak­kor elkerülhetetlenül több, együttesen ható, esetenként egymást kiegészítő irányzat­ról kell szólnunk, hiszen a mozgalomra napjainkban is erős heterogenitás jellemző. Havas Péter feltárja a 80_as évek közepének szociálde­mokrata mozgalmában jelent­kező tendenciákat. — Mennyi, a 'munkaideje, illetve mennyit dolgozik egy nap? — Hogy hivatalosan meny­nyi ideig kellene itt lennem, arról fogalmam sincs. Rend­szerint reggel 8-tól este 8-ig dolgozom. — Szabad idő? — mosolyo- dik el ismét — Sajnálom, de nekem az nincsen. Szeren­csére a hobbim az olvasás, . viszont a kötéshez, ami olyan nagy divat manapság és én is szeretem csinálni, nem na­gyon jutok hozzá. Elhiszem neki. mert látom, nem nagyon bántja a dolog. Valóban szereti mindazt, ami­vel foglalkozik, és nem a címekért, a megbízatásért, ha­nem magáért a munkáért­— Meddig lehet ilyen hév­vel ennyi mindent végezni? — Ameddig nincsen csá1*^, addig biztosan. Ha maid lesz, bizonyára aláb kell adnom, a művelődési kört például lemondom. De lehet, hogv amíg nem lesz gyerek, addig csinálom... — Tovább nem? Széttárja karját és elmoso­lyodik ismét: — Még nem tudom. Hogy mi lehet a sikeres munka oka, árra nem vála- . szolt Talán szerénysége, ta­lán természete tiltotta, hogy dicsekedjen. A titok, azt hi­szem, csupán annyi, hogy va­lóban szívvel-lélekkel csinál mindent, anv'tiez hozzákezd. IUavay Richard Molnárok céhszabályzata A szécsénvi múzeumnak ezt a céhszabályzatát a történel­mi Nógrád megyében tevé­kenykedett molnárok számá­ra adományozta Ferenc ki­rály 1818-ban. Az egész, vagy több megyére és a városokra kiterjedő szabályzatokat a ki­rály, illetve országos hatóság adta ki, míg a mezőváros és falusi kézművesek a XVIII- század második feléig több­nyire világi és egyházi föl­desuraiktól nyerték céhsza­badalmaikat. Az 1761. évi Mária Teré- zia_féle céhügyi rendelkezés után a központi hatalom mindinkább kiterjesztette el­lenőrzését a céhekre. A föl­desurak által adományozott céh kiváltságok érvényüket vesztették, a mestereket pe­dig arra kötelezték, hogy ko­rábbi szabadalmaikat a kirá­lyi kancellária által adomá­nyozott privilégiumokkal cse­réljék fel- Az 1761., valamint az 1805. és 1813. évi rendelet azonban nem szüntette meg a földesúri joghatóságot a kisvárosi és falusi mesterek fölött, az iparosok ezután is csak földesuruk beleegyezésé­vel s a mezővárosi tanács ajánlásával együtt terjeszt­hették fel a vármegyéhez, azon keresztül pedig a hely-* tartótanácshoz a céhalakítás­ra irányuló kérelmüket. Szabályzatunk az 1761. évi rendelet után kibocsátott egységes szövegű privilégiu­mok sorába tartozik. A be­vezető és záró része latin, az egyes cikkelyek magyar nyel­ven íródtak. A negyvenkilen j magyar nyelvű artikulus rész­letesen szábályozza az ina­sok, a mesterlegények, a mesterek kötelességeit, a céh teendőit remek készítése, céh­beli temetése, céhgyűlés, céhmester, alcéhmester vá­lasztása esetén. A privilégiumot szép fa­keretbe öntött viaszpecsét dí­szíti, amely piros_fehér-fö!d zsinórocskán függ- Ez a sta­tútum a XIX. század máso­dik évtizedétől kezdve or­szágszerte fellendült kézmű­ipar egyik tanúja- 1813. és 1846. között a már meglévő céhek mellett újabb 51 jött létre megyénkben, amelyek közé tartozott a molnárok eme céhe. Ez a szabályzat hatálvát az 1872. VIII- törvénycikkel vesz­tette el, amely eltörölte a cé­heket, létrehozva az ipar­testületeket. Hausel Sándor KOSSUTH RADIO: *.15: Mad kulturális programok ».*0: Társalgó 0.44: Sztravinszkij-muzsika gyerekeknek 14.05: Diákfélöra 10.05: Hangos olvasókönyv 10.20: Kürtnyelven 10.35: Éneklő ifjúság 10.49: Nótacsokor 11.39: Történet a szerelemről és a halálról Illés Endre kisregénye rádióra alkal­mazva. (1983.) Ill/l. rész. 1-2.45: Háromkirályok ajándéka. Zenés Játék 13.25: Két versenymű 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmel-ódiák 15.00: Arcképek a német irodalomból 15.17: Kórusainknak alánljuk Ifi.05: A Gvermeki-ádió kívánságműsora 17.00: Üjraolvasva 17.30: Munkásutánpóblá*. VI. rész. 17.40: Hanglemez-MK 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt.. 1 18.25: Mai könyvajáaulaitwnik. 19.15: Kilátó 20.00: Kedves zeneműveim 21.04: Az Állami Népi Együtt«« zenekara játszik 21.30: A 210. ösztöndíj«« 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Régi híres éneketek műsorából 22.50: Kína kinyitott. VI. rés* 23.00: Szimfonikus zene 0.15: Éjfél Után. .. PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Sliavko Avsendk fúvós- együttese Játszik 12.30: Nóták 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót * 14.15: Henry Manoinl filmzenéiből 14.30: Az élő népdal 14.40: Zeneiskolásoknak 15.05: Fényes Sza-bole* térned aliaiból 15.20: -Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamasz-panasz 18.30: Gramofonalbum 19.05: Csak fiataloknak! ?o.oo: Nótamuzs-ika 20.2fi: Azok a 0i7onvos rádió­operettek. IV/2. rész. 21.05: Magyar an-ekdotakino* 21.35: George Harrison szerzeményeiből 22.00: Miikrolórum 23.20: Bemutatjuk A1 DiMeole „Szárnyalás, egy álmon át” című új lemezét 0.1«: Éjfél után.,. MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szer­kesztő: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: Észak-magyarorszá­gi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé 9.10: Énekló ifjúság 9.20: Mesterségek története 9.50: Golgota. XIII,5. rész 10.55: Képújság 14.25: 19 kóla-tévé 14.40: Képek a világgazdaságból 15.10: Kormos István: A muzsikás kism alao 15.35: Hírek 15.40: Egy csendes kdadő szoba. Csehszlovák film 17.20: Tévébörze 17.30: Tévéegyetem 18.25: Három nap tévéműsora 18.30: Kosztolányi Dezső: A csoda 18.45: Képújság 18.50: Reklám 18.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tévétoma 19.1-5: Es-ti mese U.30,1 Tv-híradó ____j 2 0.00: A házaló Angol tévéfilm 20.55: Stúdió ’85. 21.55: Dalok, táncok a Szovjetunióból 22.05: Mutató 22.50: Tv-híradó, 3. 23.00: Himnusz 2. MŰSOR: 17.40: Képújság 17.45: Kerek világ 18.00: Természetbarát 18.20: Csali 18.30: Körzeti adások 19.05: EJla István orgonái 19.10: Vivaldi: A négy évszak 20.00: Solothurn huszadszo-r Svájci nemzeti filmnapok 20.40: A fitotrom kupolája alatt 20.50: Tv-híradó. 2. 21.10: Reklám 21.20: Reggeli az ágyba®. NDK-tévéfilm 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19 30: Tv-híradó 20.00: A győzelem stratégiája 21.00: Mortimer őrmester. — Üj- zélandi bűnügyi filmsorozat 21.50: URH-kocsival. — Magazin 22.30: Hírek 22.40: Musica Vlva 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradő 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű események 21.5«: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Izvesztyija Kupa. — Jégko­rongtorna. Svédország-; Kanada MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Break. Színes, zenes, látványos amerikai film. — Kohász: Piedo- ne Afrikában. Színes olasz bűn­ügyi film, — Tarján vendéglő: A házibuli folytatódik. Színes, szinkronizált francia film. — Balassagyarmati Madách: Három­negyed 8 és 8-tól: A házibuli folytatódik. Színes, szinkronizált francia film. Iskolamozi: No, megállj csak! — Pásztói Mátra: Tavaszi szimfónia. Színes NDK— NSZK film. — Nagybátonyi Bá­nyász: Gyermekrablás a Palánk utcában. Színes magyar film. — Nagybátonyi Petőfi: Az elveszett frigyláda fosztogatói. (14) Színes amerikai film. — Rétság: Gya­nútlan gyakornok. (14.) Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. ,— Kisterenyei Pe­tőfi: A gonosz Lady. (16) Színes, szinkronizált angol történelmi kalandfilm. Iskolamozi: Eltávozott nap. — Jobbágyi: Nevem, Senki. Színes, szinkronizált olasz—fejin- cia—NSZK western. NÓGRÁD - .1985. december J7, kedd 2. műsorj 21,20; Seggeit u ágyban. NDK-tévéfilm 4 Megjelent a Propagandista Ä-nc crrimn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents