Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

Jó ütemben halad Hátságon a napicikkáruház második szakaszának építése. Az 1986. augusztusában átadásra kerülő kereskedelmi létesítményben ABC-áruház kap helyet. — kj

Höfogyasztásmérök a lakótelepeken

A fővárosban, valamint Pécsett, Szegeden, Tatabányán és Debrecenben több lakótelepi épülettömb hőközpontjában felszerelték a Ganz Műszer Művek hőfogvasztás- mérő készülékeit, amelyek segítségével pontos képet kaphatnak a lakóépületek melegvíz-szükségletéről és -fogyasztásáról. Mindez a szolgáltatás díjának megállapításához pontosabb alapot nyújt egyben ösztönöz a takarékos fogyasztásra.

A Ganz Műszer Művekben — összhangban a népgazdaság energiatakarékossági törekvéseivel — két évvel ezelőtt honosították meg az

elektronikus hőfogyasztásmérő rendszer gyártását osztrák licenc alapján, majd azt a vállalat mérnökei tovább fejlesztették, igazodva a hazai körülményekhez. Az idén eddig 1500 ilyen komplett rendszert készítettek és szereltek fel különböző lakóépületekben, kommunális intézményekben — olyan helyeken ahol hőközpontok üzemelnek.

A melegvíz-fogyasztás ily módon való mérése eddig megoldatlan volt. az új rendszerben a beépített vízórák és elektronikus hőérzékelők impulzusokat adva a mérőközpontnak, pontosan mérik a

távfűtőművekből érkező vízhőmennyiséget, a cirkulálás során elvesző hőt és a fogyasztást. Ezáltal azt is feltérképezhetik, hogy hol veszít a víz hőértékéből, vagyis hol hibás a vezeték.

Jelenleg még csak lakótömbként tudják mérni az új rendszerrel a hőfogyasztást, de a következő évek fejlesztési célja az, hogy az egyes lakások fogyasztását külön is ellenőrizhessék. Valójában ez ösztönözheti a fogyasztókat a takarékosságra, s a mai átalánydíj-rendszer helyett ekkor valósítható meg a tényleges fogyasztás szerinti számlázás.

Fólia — vasból

Az ahimlniumfóliát jól ismerjük a sajt, a csokoládé stb. csomagolásából, a háztartásból, de vasfóliáról nemigen hallani, holott az például finom műszereknek, alkatrészeknek, szerszámoknak szintén kiváló csomagolóanyaga. Ráadásul készíthető belőle tűzgátoló védőfólia épületek, re, és még sok egyéb. Miért ritka mégis? Elsősorban azért, mert míg a lágy alumínium könnyen a kívánt századmilliméteres vastagságúra hengerelhető, a vas jóval keményebb, s hengerlése a sok közbülső lágyítás miatt tömérdek energiát, fogyaszt.

Egy angol kutatóintézet olyan teljesen újszerű berendezést készített, amely két méter szélességű és 0,012—0,15 milliméter vastagságú vasfóliát gyárt. A nyersanyag vashulladék, s ezt savban feloldják. Így vastartalmú elektrolithoz jutnak. Ezt követi a galvanizálás. Ennek itt az a sajá. tossága, hogy a titánból való forgó katódról a reá rakódó gal- vánréteget — a vasfóliát — folyamatosan letekerik és fölteker- cselik. Az így készített fóliatekercset azután a kívánt hosszúságúra vágják. A vastagságot — ha a galvanizálás egyéb körülményeit (az áramerősséget, a feszültséget stb.) változatlanul hagyják — a katód forgása sebességével szabályozzák. Ehhez a gyártási eljáráshoz — a hengerléssel összehasonlítva — az energiának csak a töredékére van szükség.

Mozgatható

üvegházak

Mozgatható, gyorsan össze- zerelhető, a hagyományos- iái olcsóbb üvegházak ké- zítését kezdte meg két mér- iök újítása alapján a Duna- ij városi Munkás Szövetke- et. A mozgathatóságon kí- 'ül nagv előnye, hogy mo- lulrendszerű, nincs külön célváza. nem igényel előre tkészített betonalapot. Az gv négyzetméterre eső szerezet súlva lényegesen ki- ebb a hagyományos üveghá- ;akénál, s előállítási, szerelé- i költsége is kevesebb. Összetereléséhez egyébként nem ell szakértelem sem. Az iveglanok helvett alumínium- ernezoVVp] is lehet bur'-olni i szerkezetet, s így tárolásra, •aktározásra használható.

Bálazsineg-készftő üzem Berettyóújfaluban

Megkezdődött a folyamatos termelés a TSZKER Hajdú-Bi- har megyei területi központja berettyóújfalui üzemének bála- zsineg-készítő részlegében. Cérnázott és font műanyag szálakból csavarja össze • a zsineget, az olasz gyártmányú gépsor. Évente mintegy kétezer tonnányit készít belőle, s ez öt-hat megye, szalma-, illetve szénabetakarításához elegendő.

A TSZKER a Borsodi Vegyi Kombináttal közösen két évvel ezelőtt tagsági szerződéssel hozta létre a berettyóújfalui üzemet. Először csak dréncsöveket készítettek benne a környékbeli meliorációs munkákhoz. A talajjavítás és a vízrendezés e fontos kellékét addig ugyanis Szekszárd- ról szállították Hajdú-Bihar megyébe. Ez nem csak költséges volt, de ugyanakkor bizonytalansági tényezőt is jelentett. Az új kisüzem évente csaknem 5 millió méter műanyag csövet készít a mezőgazdaság számára, s ebből nemcsak a Hajdú-Bihar megyei igényeket tudják kielégíteni: még Békés megyébe is szállítanak belőle.

Néha eltűnnek a megszokott áruk

Mi van és mi nincs a gyarmati élelmiszerboltokban

Néhány nappal és néhány órával a többnapos munkaszünet előtt jártam a balassagyarmati élelmiszerüzletek közül néhányban. Ilyenkor „hadihelyzet” van minden boltban, ennyiben tehát különleges állapot, ugyanakkor épp ez a különleges állapot árulhat el sokimindent.

A két éve átadott 130-as számú ABC vezetője Demeter György nem ma kezdte a szakmát.

— A Nógrádi Sándor-lakó- telepet látjuk el élelmiszerrel, háztartási vegyicikkekkel. Nem volt nagyobb gondunk idáig, leszámítva azokat a hiánycikkeket, amik országosan is hiányoznak.

— Leadja a rendelést a szállítóknak és megkapja az árut.

— Azért nem ilyen egyszerű. Én itendelek, Ők meg szállítják azt, ami éppen van. Itt van például a pásztói tejüzem szállítólevele. Tíz tételt kihúztak, nem is szállították le.

— Az ilyesmi gyakori?

— Előfordul.

— Mit lehet ellene tenni?

— Néha kölcsönkérünk más boltoktól, néha tőlünk kérnek kölcsön, meg beülünk az autóba és megyünk mi magunk az áru után. Három napra vagyunk képesek — nagyjából — fölkészülni, ami az élelmiszereket illeti.

— Reggtel fonnyadt a kifli.

— Rétságról kapjuk, mindig előző nap este.

— Nem lehetne...?

— Így szállítják.

Mi van hét a boltban ?

Tej, kenyér bőven,, igaz, csak november ötödikét _ írunk. Több. fnínt' ’ harmincféle' sajt. Tőkehús elegendő, s már ott a raktárban a holnapi adag is: az ünnepre megemelték a keretet. Kon- zervek, mirelitáruk számtalan változata.

Kesztyűs Lajosáé, aki az Áchim András utcában lakik és gyakori bevásárló, azt mondja:

— Néha eltűnnek megszokott áruk. Az ember évekig használja, aztán egvszercsak nincs. Mindig ugyanaz a két-háromféte fölvágott, alig van füstöltáru.

Egy idősebb asszony:

— Mosóporok vesznek él hetekre. A múltkor például nem volt Hypó, most az Odol 3 fogkrémet keresem hiába.

Pedig, hogy örültünk, amikor megnyitották a boltot, mert nekünk hetven felé járóknak már a kis távolság is nagy utat jelent. No, es a zöldség, meg a gyümölcs. Csúnya is. meg szegényes is.

— Volt úgy. hogy tejet, vagy kenyeret nem tetszett kapni ?

— Olyan még nem volt.

— Már itt a szilveszteri pezsgő az egyébként elég szűk raktárakban, mert a nagvker nem tudja az árut tárolni — mutat a ládahegyekre Demeter György. — Egyébként holnap bőven tesz minden...

Tény, hogy szerdán este ötkor a kenyér már elfogyott, igaz, tőkehúst még a zárás előtti pillanatban is vehetett bárki. Hogy miért nem volt kenyér? Ettől az ABC-tőI tán háromszáz méterre sincs a helyi áfész 33-as számú üzlete. havi 5—600 ezer forintos forgalommal. (Az ABC egy- harmadát naponta teljesíti.) Szerdán délután három órakor egyetlen morzsa kenyér, tegyetlen zacskó tej sem volt már, így nem csoda, hogy Demeterékhez ballagott át a vevő, ahol erre nem készülhettek föl kellőképpen. Ide is, mint a város minden élelmiszerboltjába, a PENOMAH helyi gyára szállítja a töltelékárut.

— Négy-öt félét kapunk, hetente kétszer — mondja a szerény hangú üzletvezető- helyettes, Veres Jánosné.

Most egyféle sincs.

— Azt is mondja, hogy hiába rendelnek, nem hoznak!

— veti oda nézelődés közben egy középkorú asszony. Látszik, ismeri a belső ügyeket.

— Füstöltárut se szállítanak. Nincs messze a másik bolt, úgyhogy fölmegy oda az ember, de akkor meg ezt mintek tartják nyitva?

A Lenin-lakótelepi 140-es ABC — a megyei élelmiszerkiskereskedelmi vállalat boltja. Ez is, akárcsak a Demeter György vezette bolt, a környékbelieken kívül, a közeli fő közlekedési út forgalmát is figyeltembe veszi rendelés összeállításakor. Itt is zsúfolt minden talpalatnyi hely üzletben és raktárban egyaránt. (Ez minden balassagyarmati élelmiszerboltra érvényes. Kinőtték magukat, többszörösét forgalmazzák a tervezettnek.)

— E pillanatban — kedden délelőtt — kilencféle fölvágottat tudok kínálni, tejkenyér amennyi kell. Az ünnepre a szállítók érezve fe- lelősségüktet mindent elküldték, a sütőipar pedig az előszállítással is besegít. Készletünk a forgalomhoz van igazítva. most azonban több a szokottnál. — mondja Jakus Zoltán boltvezető.

— Ne volna ilyen zsúfolt a bolt — panaszkodik Telek Gézáné a bejáratnál. — Amúgy elégedett vagyok, áru van, az eladók szívélyesek, panasz nem lehet rájuk.

Az Április 4.-lakótelepi 2-es számú áfészbolt előtt két asszony is zsörtölődik:

— Napokig nem volt cigaretta, zsír se, mosogatószter- ből csak drága akad.

Odabent már van cigaretta, zsír is — Osztroluczkiné, az üzletvezető-helyettes mutatja — utóbbiért maguk mentek autóval a szomszédos raktárba. Kevesebbet rendelt a kelleténél az új „főnök”, ennyi az egész.

— Kis bolt vagyunk, szűkös raktárakkal. Bővítés kellene, hogy biztonságosabb legyen az ellátás.

— Az olcsó mosogatószert kteresik.

— Van! Tizenhét harmincért. Igaz, az ennél is olcsóbb magyar elfogyott.

— Az ellátás?

— Tőkehúsból megfelelő, töltelékből bőséges, füstöltáruból szegényes. A vegyiáru választéka csekély.

A kinti asszonyok véleménye:

— Sokszor besétálunk a nagyobb boltokba, mert hói ez nincs, hol meg az.

Egy korábbi NEB-vizsgálat is megállapította: Balassagyarmat élelmiszer-ellátása jó, bár a választék bővítés« a vevők érdekeit szolgálná. Alapvtető élelmiszerekből nem volt hiány az elmúlt években. Időnként gond a kenyér minősége — érdekes, erről a vevők nem szóltak —, de már ez is javult a korábbiakhoz képest.

És ünnep előtt? Aki az utolsó pillanatokra hagyta a bevásárlást, az a városszéli és kisebb boltokból kénytelen volt a centrumba sétálni. Egyébként az ünnep reggelén — például a Balassa és az Ipoly éttermekben — kapható volt kenyér és tej. Aki november nyolcadikén kukkantott be ugyanezért, annak is szolgálhattak vele.

Hortobágyi Zoltán

KÖDÖS, hideg a reggel. A toronydaru teteje haloványan

magasodik az impozáns épület fölé, alatta pufajkás munkások fújják a párát; van, aki csövet darabol, mások acélszerkezetet hegesztenek. Hamarosan betonkeverő ko_ esi érkezik. Szállítmánya percek alatt a daruról leeresztett tartályba kerül, majd a magasba emelkedik, ahol ügyes kezek irányítják a zsaluszerkezet fölé. Sokan megcsodálják a Pécskő utca végén emelkedő betonóriást, ahogy napról napra csinosabb lesz, s hosszan elnyúló „teste” elnyeri végső formáját.

— Egyetlen ellenségünk a hideg — magyarázza Eppich Albert építésvezető. — No, és a határidő, bár ezzel nem hiszem, hogy baj lesz.

Két éve kezdték itt a munkát, s a környékbeliek még jó darabig nem felejtik el a cölöpverő gépek zuhogását. Azóta már ők is megnyugodva veszik tudomásul, hogy szép épülettel gazdagodik utcájuk.

— Az a furcsa eset állt elő, hogy egyszerre dolgozik az épületen kőműves és a takarító. A magyarázat persze, rendkívül egyszerű, mivel ez a szalagház három tömbből áll, s ennek ,.A” blokkja már elkészült, a ..B’-t a tél beállta előtt szeretnénk „tető alá hozni”, a *C”-t pedig most

Napról napra csinosabb lesz...

alapozzuk. Az idelátogató tanulóknak nagyszerű lehetősége kínálkozik az egyes építési szakaszok tanulmányozására.

Legnehezebb dolga talán a kőművesnek van, de a ' jól képzett, összeszokott Münnich Ferenc Szocialista Brigád tagjait nem olyan fából faragták, akik megfutamodnának a nehézségek elől.

— Csapatunk 14 főből áll, melynek a fele Heves megyéből ingázik mindennap — mondja Hanák László brigád- vezető. — Kicsit kellemetlen a háromórás buszozás, de igv legalább láthatjuk a családot esténként, s nem mondja az asszony, hogy „hagyjunk legalább fényképet, mert a gyerek még megkérdezi: Ki ez a bácsi, anyu?” Volt nekem részem megismerni a munkásszállót, de nem hiányzik! Félretéve a tréfát, munkánk van bőven. Segít a gép, de a kőművest soha nem pótolja. Legtöbb teendőnk a „B” épületen akad, itt válaszfalakat csinálunk és közben burkoljuk a lépcsőt, csempézzük a konyhát.

— Nem hallgathatom el, hogy tavaly elnyerték a Vállalat kiváló brigádja címet —

veti közbe az építésvezető. — Sok ilyen brigádra lenne szükségünk, de a fiatalok nem szívesen választják ezt a szakmát.

A jó kőműves sem győzné

a tennivalót korszerű gépek nélkül, gondoljunk csak a falazásra, amit régebben állványról, ma pedig ügyes eme- lőszekrén.vből végeznek. Ennek csak az a hátránya, hogy az elkészült falszakasz után át kell szerelni, s ebben nem kis feladat hárul a gépészekre.

— A mi dolgunk, hogy lehetőleg időveszteség nélkül oldjuk meg az átszerelést — kapcsolódik témánkhoz az Osztyapenko gépészbrigád vezetője. Kocsis István. — Ezért néha a hét végét is feláldozzuk, csakhogy haladjanak. Munkaversenyt indítottunk, a csúszásmentes munka érdekében. Heten vagyunk, ebből ketten a másik építésvezetőségen dolgoznak. Feladataink közé tartozik a gépek karbantartása és néhány szerkezetlakatosmunka elkészítése is.

— Ha már Kocsis Pista említette a munkaversenyt, elmondanám, hogy a sok-sok együtt töltött esztendő tapasz.

talatai alapján nem csak hosz- szú távú munkaversenyeket indítunk, hanem rövid szakaszokra bontjuk, mivel ez hatékon}rabbnak tűnik — folytatja Eppich Albert. — ö már említette az egyiket, de hasonlókat szervezünk minden olyan részfeladatra, mely befolyásolja az utána következő munkafázisok ütemét.

Beszélgetésünk után kíváncsian . indulunk megszemlélni, mit rejtenek magukban a festékszagú falak. ItLott takarítók szépítgetik a lakásokat, kapargatják a festékes üvegeket. Találomra nyitunk be az egyik ajtón, ahol már kritikus szemek figyelik az apró hiányosságokat. A beruházó és a lakásszövetkezet

— mint a későbbi kezelő — képviselői, járják a helyiségeket, kíméletlenül kinyilvánítva nemtetszésüket, ha ész" reveszik a hanyag munkát.

— Ezt a radiátort újra kell festeni, mert csupa folt. Amott hézagos az ablakkeret, itt meg az ajtót kell beállítani

— hangzik a kemény szó. — Addig nem lesz átvétel, amíg ezeket ki nem javítjátok!

A lakók szemével vizsgálják az olcsónak egyáltalán nem nevezhető leendő otthonokat. Való igaz, hogy aki kifizeti az egymillió forint körüli vételárat, minőségi munkát vár az átadótól.

— AZT HISZEM, egyik leg. sikerültebb épületünk ez a Pécskő úti — jegyzi meg aa építésvezető. — Egyúttal jelzi, hogy sokat tanultunk az utóbbi években. Javult az anyagellátás és a minőség is. Hiányosságok azért akadnak, de nem minden esetben a mi hibánkból. Itt ez a műanyag ajtó, melyről csak a kicsomagolás után derült ki, hogy repedt, vagy nem illeszkedik a keretbe. A múltkor megjelent egy leendő lakó. aki nem győzött csodálkozni, annyira tetszett neki a munkánk. Szerintem ő már szívesebben költözne. nem keresett csomót a kákán. A korrektség azonban megkívánja, hogy ne fogadjuk el az ilyesfajta észrevételt, mert később ugyanez a lakó jönne panaszra, hogy csak később vette észre a festéshibát és a kapcsolótól nem nyílik a villanytűzhely fedele. És bennünk van az elvégzett munka utáni felelősség is.

T. Németh László

NÓCRjÁD i- 1985. november J3.f szerda